Pákh Albert (1823–1867)

Evangélikus szuperintendens fia volt. Debrecenben végzett jogot, itt ismerkedett meg Petőfivel. A Pesti Hirlap újdonságírója lett; életképeit, beszélyeit Kaján Ábel álnéven írta. 1847-ben betegsége miatt írói pályája megszakad, de mint szerkesztő később is hasznosan tevékenykedik. 1854–66 között a Vasárnapi Ujságot szerkeszti. Nevezetes vállalkozása az Ujabbkori Ismeretek Tára című kitűnő lexikon (1851–55) kiadása.

Gyulai Pál írja Pákhról szóló emlékbeszédében: "Mint ember és író a nagyban vagy nagynak tetszőben ösztönszerűleg kereste az árnyoldalt, s a kicsinyben vagy kicsinynek látszóban könnyen tudott valami érdekest felfedezni." Pákh Albert több kívánt lenni, mint elménckedő szórakoztató, tehetségét a reformkori irodalom szellemének megfelelően, komoly célok szolgálatába állította. A magyar vidéki élet kisszerűsége, unalma ellen tiltakozott Utazás Debrecenben (1845) című életképével. Alakjai a magyar élet kitűnő ismeretéről tanúskodnak. Pompás érzéke volt a paródiához: kigúnyolta a divatos irodalmi áramlatok sablonos művészi fogásait, a stílusbeli szenvelgést, a magyar Sue-követők idegenmajmolását (Egy városi irnok szerelme, 1845; Fiatal óriás, 1846). Elbeszéléseit szívesen szövi át az irodalmi életre való utalásokkal. {648.} Első munkájában (Egy este a debreceni színházban; 1844) a bárdolatlan publikumot festi le, nem éppen hízelgő színekkel. Kora irodalmi életének szereplőit tréfálta meg A sipládás fia és a sipládás fiának az apja (1847) című munkájában. A főszereplő (a verklis) alakjában, akit Joseph Maria Besenstielnek hívnak (ami seprőnyelet jelent), Kertbeny Károlyra lehet ráismerni. Külsejét azzal jellemzi, hogy termete nagyobb, mint Pálffy Alberté. Fiatal írótársait mint idős embereket szerepelteti, ebből fakad célzásainak komikuma. Irinyi József párizsi milliomos, Pálffy Albert magányos, zord aggastyán, Czakó, Obernyik, Degré gazdag birtokosak, Jókai pedig a komáromi színház házi költője.

Pákh Albert debreceni témájú rajzai a város akkori életének értékes irodalmi dokumentumai, ma is elevenen hatnak. Paródiái azonban szükségképpen szorosan kötődnek a kigúnyolt modorhoz, s megértésükhöz sok korabeli irodalmi és személyes mozzanat ismerete szükséges. Pákh Albert pályakezdése kitűnő szatirikus vénájú elbeszélőt ígért, és a magyar irodalom sokat vesztett, hogy még ifjúkorában elhallgatott.