Józsa Péter
Irodalom a digitális közegben
v1.0
1. A hipertext fogalma  
  1.1. Bevezetés  
  1.2. Terminológia, technikai háttér  
  2. A hipertext története  
  2.1. Vannevar Bush és a Memex  
  2.2. Ted Nelson és a Xanadu   
    2.3. Az Engelbart-galaxis   
3. A digitális szöveg fajtái  
    3.1. A nyomtatott irodalom digitalizálása   
   

3.2. Eredetileg is digitálisan publikált irodalom 

 
    3.3. Az elektronikus formátum lehetőségeit kiaknázó irodalom  
    3.4. Hálózati irodalom  
4. Protohipertextek  
5. Hipertext és intertextualitás  
6. Hipertext narratívák  
  6.1. Unilineáris szerkezet  
  6.2. Multilineáris szerkezet  
  6.3. Gondolati tér  
  6.4. Nem-lineáris szerkezet  
7. Túl a hipertexten  
Irodalom  
Függelék - Hipertext kronológia  
 
       

1. A hipertext fogalma

  "Imagine a rebirth of literacy."
(Ted Nelson)

1.1. Bevezetés

A XX. század közepén kezdődött, gyorsuló ütemben zajló digitális forradalomból az irodalom is kivette a maga részét. Azzal, hogy a Norton Anthology of Postmodern Literature 1998-as kiadásában a nyomtatott formában publikált művek mellett hipertextes környezetben írt szövegek is helyet kaptak[1], a hipertextes irodalom deklaráltan is részévé vált a kulturális kánonnak.

Az új médiumban - az internetben -, valamint natív kifejezési formájában, a hipertextben sokan az esélyt látták arra, hogy megvalósuljon a barthesi értelemben vett ideális szöveg: "[e]bben az ideális szövegben számos és sokrétű hálózat akad, amelyek úgy alkotnak játékteret egymással, hogy egyik sem képes elfedni a másikat. Ez a szöveg nem a jelentettek struktúrája, hanem a jelentők galaxisa; nincs kezdete, reverzibilis, több bejárattal rendelkezik, melyek közül egyik sem nyilvánítható nyugodt szívvel főbejáratnak."[2]

A hipertextben számos olyan lehetőség rejlik, amely eddig elképzelhetetlen perspektívákat nyitott meg az irodalomban is. A dokumentumok, illetve azok szegmensei közt közvetlen kapcsolatot biztosító linkelhetőség kiszabadította az írást a linearitás korlátai közül: a linkek révén könnyűszerrel valósíthatók meg olyan narratív struktúrák, amelyeket a nyomtatásban megjelent szövegek a legrafináltabb írói fogások révén sem tudtak létrehozni. A nem-szöveges információhordozó elemek (kép-, hang-, videofájlok stb.) beágyazásával közel kerültünk egyfajta totális Gesamtkunstwerk megvalósításához; az azonnali olvasói visszacsatolásnak a lehetősége, valamint az aktív olvasói hozzáállást sürgető szövegstruktúrák pedig összefoldozni látszanak azt a szakadást, amely "a szöveg előállítója és felhasználója, tulajdonosa és vásárlója, írója és olvasója"[3] között az irodalomban fennáll: az olvasó a szöveg egyszerű fogyasztójából annak létrehozójává, társszerzőjévé lép elő. "A számítógép megjelenésével alapvető fordulóponthoz érkezett az irodalom. A lineáris olvasás és írás szerintem előbb-utóbb eltűnik. A szöveg egy újabb dimenziót kap. Hasonló változás történhet az irodalomban, mint a művészetben, amikor megjelent a síkfestészet után a térábrázolás", hirdette egy interjúban[4] Farkas Péter, aki Gólem című on-line regényével[5] a magyar internetes irodalom kevés időtálló darabjainak egyikét alkotta meg.

Természetesen olyanok is akadtak, akik fanyalogva tekintettek az új technikára, a nyomtatott irodalom, a minőségi kultúra elleni fenyegetést látva benne[6]. A többséget azonban felvillanyozták az új horizontok, egyre-másra születtek és születnek a digitális irodalomról szóló elméleti írások. S bár ezeknek az elméleteknek a gyakran egymásnak ellentmondó kusza dömpingje néha azt a benyomást kelti, hogy a gyakorlati megvalósulás nem tükrözi azt a sokszínűséget (és mennyiséget), amit az elmélet előirányoz[7], nem vitatható, hogy a hipertext az utóbbi évek irodalmának és irodalomtudományának egyik legizgalmasabb, és magyar vonatkozásban sajnálatos módon alulreprezentált területe.

A jelen dolgozat arra tesz kísérletet, hogy vázlatos képet nyújtson a kutatási területekről, bevezesse a hipertexttel kapcsolatos (alap)fogalmakat, rámutasson az ellentmondásokra, és példákkal gazdagon illusztrálva - ám anélkül, hogy egy-egy szöveg részletes elemzésére vállalkozna - ráirányítsa a figyelmet az új közegben rejlő kiaknázott, illetve még kiaknázásra váró perspektívákra.