TARTALOM

Előszó

Versek
Novellák
Humor
Dokumentációs írások
Krimi

A könyv elektronikus formában szabadon
terjeszthető. Az írónőnek csak az a kérése,
hogy ha tetszett küldjön egy képeslapot
az alábbi címre:
1183 Budapest, Székely György u. 22.

Copyright © Kaderják Gitta
Budapest, 1996


Peterfy Gergely, egy pécsi és egy pesti kiadó szerkesztője nagyon kedvező kritikát írt a könyvről:

Kaderják Gitta kötete egy szenvedéllyel és hittel megélt élet izgalmas dokumentuma. Nyílt, őszinte vallomások ezek, amelyek azzal a bevallott szándékkal születtek, hogy élni - mindenek előtt nőként élni - segítsenek embertársainak. A szerző sokféle művészeti ággal foglalkozik, amelyek közül kétségkívül a prózaíráshoz és a képzőművészethez van a legmarkánsabban mutatkozó tehetsége: a kötet számos olyan novellát tartalmaz, amelyek bármely orgánumban megállnák a helyüket.

A novellák helyszíne mindenekelőtt Miskolc, a szűkebb pátria; egy novellafüzér pedig Németországban játszódik. A keletkezési sorrendbe rendezett írások első, a hatvanas évek táján született darabjai elsősorban a kor jellemző stílusirányzatához kapcsolódnak, leginkább a Szabó Istváni epikával tartanak rokonságot. Már itt megmutatkozik Kaderják Gitta jellemformáló tehetsége. Általánosan elmondható, hogy a jellemábrázolás - mindenekelőtt a mellékfigurák és a férfialakok - megformálása számos esetben egészen kiváló, pl. a brutálisan erőszakoskodó kamaszokból hirtelen előtörő gyengédség az Erőszak az Avason c. novellában, a Strandkirálynő bukásának nagyotmondó birkózója, vagy A hetven éves menyasszony idős főszereplőnője, akit a váratlanul érkezett házassági ajánlat kiforgat megszokott énjéből.

Ami ezeket a novellákat igazán izgalmassá teszi, az a személyes hitel: valamennyi szöveg mögött érződik az élmény, a tapasztalat, amit az írónő sok iróniával, de nagyon pontos és árnyaltan közvetít.

A novellák többsége jól szerkesztett: a szerző kifejezetten 'profi' a novellák szituálásában, a késleltető epizódok kidolgozásában. A történetek majdnem mindig lekerekítettek, határozott mondanivalót hordoznak, amely azonban csak ritkán megy az ábrázolás rovására. Az Eddy-novellák pedig (Esküvő utáni krízis a nyugati férjjel; Eddy és az arkangyal; Feljelentem a férjem; Almaszüret; Három keréken) egészen megrázó, ugyanakkor mélyen önirónikus dokumentumai az alkoholizmussal harcoló, jellemgyenge férfi, és a szerzőnő minden szörnyűséget legyőző szerelmének.

A Gyilkost szeretek? c. kisregény jól megirt, izgalmas krimi, amelyben az anyjával furcsa, pszichotikus viszonyban élő férfi, és a testi vágy és az ideális szerelem között vergődő nő viszonyának ábrázolása, az egész szöveg kidolgozása és szerkezete mintaszerű: a mellékszereplők, az anyafigurák, a barátnő mind határozott arcéllel rendelkező, életszerű figurák: a krimi kifejezetten izgalmas olvasmány.

Kaderják Gitta határozott, mérsékelten díszített szövegeket ír: a természet, az érzelmek ábrázolása egyéni, visszafogott. Az apró szituációk, epizódok, utcarészletek, rövid párbeszédek jellemzőek, markánsak. A hetvenes-nyolcvanas évek tipikus figurái, a főszereplőnőre rátörő alkoholista orvos (A miskolci orvos és barátja), a gruppenszexben utazó alkoholista művésztársaság (Váratlan meghívás) mind-mind remekül elkapott arcképek, érdemesek arra, hogy sokan olvashassák.

A szerző versei közül azok az igazán sikerültek, ahol valamilyen személyes szituációból indul ki. A régi szerelmet megrajzoló Nosztalgia, vagy a Taunus lábánál kifejezetten szép darabok. A Házasságban tömör képe, vagy a Napsugár legyek megejtő, őszinte naivitása szintén igazi líra.

A színpadi jelenetek a novellákra jellemző jó szerkesztési készséggel, bájjal vannak megírva. A Szexológus, vagy az Egy szexi hölgy kedves pikantériája, szellemes csattanója mindenképpen figyelemre méltó.

A szerző a világ dolgaira, legyen az Antall József vagy Rabin halála, egy árvíz, vagy egy szerelem, szereplése Friderikusz Sándor vagy Rózsa György műsorában, nyíltan, kendőzetlenül reflektál: az erőszak és a hazugság elutasítása, a béke és a harmonikus, emberhez méltó kapcsolatok igenlése a legfőbb generáló erők.

Kaderják Gitta könyvét mindenképpen támogatásra érdemesnek tartom: a nyíltan vállalt személyesség, amely szerencsésen elkerüli az ízléstelen exhibicionizmus és a pozőrség csapdáit, a sok kedvesen pikáns humor, ironikus-keserű jellemábrázolás, az érzelmek valószerű és kendőzetlen feltérképezése, valamint az önsajnálat teljes hiánya teszi meggyőzővé a képet. Érdekes, izgalmas, színes kötet, kedvteléssel olvastam.


Budapest, 1996 április 23.

Péterfy Gergely