ÁLTALÁNOS GEOLÓGIA

 

ÍRTA: DR. SCHAFFER X. FERENC

EGYETEMI TANÁR,

A BÉCSI UDV. TERMÉSZETRAJZI MÚZEUM
GEOLÓGIAI-PALEONTOLÓGIAI
OSZTÁLYÁNAK VEZETŐJE.

 

FORDÍTOTTA:
PAPPNÉ DR. BALOGH MARGIT.

AZ EREDETIVEL ÖSSZEHASONLÍTOTTA, KIEGÉSZÍTETTE
ÉS FÜGGELÉKKEL ELLÁTTA:

DR. PAPP KÁROLY,

TUDOMÁNY-EGYETEMI TANÁR.

 

500 SZÖVEGKÖZTI KÉPPEL

 

BUDAPEST, 1919.

KIADJA A MAGYAR TERMÉSZETTUDOMÁNYI TÁRSULAT

 


 

TARTALOM

ELŐSZÓ

A SZERZŐ ELŐSZAVA A MAGYAR KIADÁSHOZ.

MI A FÖLDTAN?

I. A FÖLD ÉS ERŐFORRÁSAI.

A Föld keletkezése.
A Föld alakja, nagysága és felülete.
A Föld sűrűsége.
A Föld melege.
A Föld belseje.
A Föld erőforrásai.
A Föld mágnesessége.
Radioaktív folyamatok.
Meteoritek.

II. A FÖLD BELSŐ ERŐINEK MŰKÖDÉSE.
A) A vulkáni jelenségek.
B) A földkéreg zavargásai.
C) Földrengések.

III. A FÖLD FELSZÍNI ERŐINEK MŰKÖDÉSE.
Az exogén erők hatása.
A) Az elmállás.
B) A letarolás.
C) Az üledékes kőzetek képződése.
D) A megkövesedés (fosszilizáczió) folyamata.

IV. A BELSŐ (ENDOGÉN) ERŐK ÖSSZHATÁSA A FÖLD FELSZÍNÉNEK ARCZULATÁN.
A hegyképződést magyarázó elméletek.
A földrengések eloszlása a Föld felszínén.
A mult és a jelen vulkánossága.

FÜGGELÉK.
I. fejezet. A földmelegségi mélységi fokozat (geotermikus grádiens) Magyarországban.
II. fejezet. A Szent Anna-tó vulkáni krátere.
III. fejezet. A torjai Büdös-hegy posztvulkános jelenségei
IV. fejezet. Hazánk nagyobb földrengései.
V. fejezet. Magyarország artézi kútjai.
VI. fejezet. A magyar birodalom ásványos vizei.
VII. fejezet. Magyarország ércztelepei.
VIII. fejezet. Hazánk ásványszéntelepei.
IX. fejezet. A földgáz jövője hazánkban.
X. fejezet. Gipsz- és sóbányáink.

MESTERSZAVAK JEGYZÉKE.