{H-570.} Az emberi élet szokásai, ünnepei


FEJEZETEK

Az emberi szokások, hagyományok már a születés pillanatát átszövik. A feljegyzések és a visszaemlékezések szerint a múlt század elején még az asszonyok egy része állva, az ajtófélfához dűlve, esetleg a mestergerendáról lelógó kötélbe kapaszkodva szült. De a források a guggoló vagy széken történő szülésről is megemlékeznek. Az ágy azonban ezeket teljesen kiszorította a XIX. század második felében. A születést idősebb tapasztalt öregasszony, de az utóbbi két évszázadban többnyire bábaasszony vezette, akinek a rokon asszonyok segédkeztek. Férfi a szülésnél nem lehetett jelen, csak ha már világra jött a gyerek, és fiú volt, adták az apa kezébe. Ilyenkor a lovas gazdák rögtön az istállóba vitték, a ló hátára ültették, hogy derék, lószerető ember váljék belőle.

A név kiválasztását bizonyos szokások szabályozták. Így az első fiú az apja, az első leány az anyja nevét örökölte, majd sorrendben a nagyszülők, illetve nagybátyák, nagynénik, vagy tekintélyes rokonok nevei következtek. Egyes területeken bizonyos nevek gyakoriságát jegyezték fel. Így a matyók (l. 36. l.) Mátyás királyhoz kapcsolva elnevezésüket, szívesen kereszteltették gyermekeiket erre a névre. Máshol, különösen protestáns vidékeken a biblikus neveket (Sámuel, Jeremiás, Rákhel stb.) használták.

274. Ruhaajándék keresztfiúnak

274. Ruhaajándék keresztfiúnak
Méra, egykori Kolozs m., Románia

275. Buba teknőben

275. Buba teknőben
Lészped, Moldva. Románia