1606

[fol. 87r]Barbélj György bírósága kezdetik.

Anno 1606, die 9 mensis Januarii sedes celebrata est.

Szabó András giráztattya Szabó Pálnét d. 48. <Szabó Pálné c. Szabó András • 1606. jan. 16.>

Barbélj Albertnénak és Pétör deáknak az szék procurator haladékot ad az Barbélj Alberth szolgálója és lakója ellen. <Borbély Albertné c. Szabó Anna, Erzsébet szolgáló>

Szebeni Pál deák giráztattya Orozi Jakabot d. 24. <Oroszi Jakab c. Szász Pál • 1606. jan. 11.>

Vas Jánosné, Anna aszszony vallya procuratornak Bun Lukácsot és Boczárdon lakó Lénárth Istvánt Barbélj Pétör, úgy minth I. ellen. <Vas Jánosné c. Borbély Péter • 1606. jan. 16.>

Anno 1606, die 11 mensis Januarii sedes celebrata est.

Bun Lukács vallya procuratornak Beseniey Menyhártot és Lénárth Istvánt, boczárdi[t] mindön pörösi ellen. <Bun Lukács c. Sohoniensis Petrus Litteratus • L. alább>

Szebeni Pál deák vallya procuratornak Bun Lukácsot és Lénárt Istvánth contra quoslibet. <Oroszi Jakab c. Szász Pál • 1606. jan. 16.>

Causa circumspecti Lucae Bun Albensis, ut A. contra Petrum Litteratum Sohoniensem, velut I.

Cum protestatione, illen feleletöm vagyon procuratorim által, hogy: Ez jelenvaló 1606. esztendőben, die 10 Januarii, ki most kegyelmetök előtt jelen vagyon, Péter deák, Szabó Andrásnak az minémő lakodalma volth, minthogy oda hivatalos voltam, léptem volth oda az tegnapi napon. Az feiérvári mester, Lőrincz deák hítta volt ez I-t oda véle, mellyet látván, nagy szép tisztösséggel közénkben leölteték volth. Mikor otth lakoztunk volna, nem tudatik mi gondolattyából, mondá egykor: "Énneköm nincsen nagyobb ellenségöm náladnál", kire mondék: "Ha tuttam volna, bizony nem öltettelek volna mellém, de nem tuttam." Végre Jakab deákkal, az Louázné vejével az némöt császárságon kezdének vesződni, [közben a]mely szókat kezde az I. eregetni, mellyet kegyelmetök bizonságom után világosban megérthet, feleletömmel is mondék nekie: "Az miképpen te főzettesz[?], az némötnek forralsz te." Hogy ezt hallá, mondá, salvo: "Hazucz, bestye lélek kurváival benne." Mellyért meg sem szittam, hazuttat sem mondottam, hanem mondám, hogy én igazat mondok, az minth veszöm eszömben. [fol. 87v] Mikor az lakodalmos háztúl kijött, nemhogy megszőnth volna az szitkozódástúl, hanem itt kinn is sokszor mondotta, hogy én rossz embör vagyok. Én pedig őneki semmit nem vétettem, én jámbornak tartom magamat, nem annak, az kinek ő engömet mondott. Ha meg nem bizoníttya, hogy én kurva vagyok, meg köll érötte hal[j]on, ha meg nem bizoníttya s az törvény mongya, fejéhöz szólok érötte. Ha tagaggya, bocsásson ki az szék s mindönt bizonítok ellene. Liceat. I. negat, hogy ő semmit ezökben nem mondott.

Deliberatum: Az A. bizoniccson feleleti tartása szerénth ez jövendő hétfőre. <Bun Lukács c. Sohoniensis Petrus Litteratus>

Deliberatum: Az Maczkási uram bizonságiból világosson kiteczik, hogy Ósuári Pétörné atta Maczkási uramnak az teheneket, Ósvári István pedig egy kenyérön vagyon az annyával. Teczik azért az széknek, hogy ha viszszakívánnya Ósuári István ezt az megtartóztatott tehenet, tartozik pénzét letenni, az székkel elhitetvén, miben áll az másik tehén,[265] az[t] meghtudván, minth atta el. Ha húsz forintban állott az két tehén és az másikot fl. 15-ön atta el, tahát Ósuári István csak öt forinttal tartozzék Maczkási uramnak, de így, hogyha magokban meg nem alkhatnak, tahát ad 15. diem elhitesse Maczkási uram mindh az két dolgot.

Haláz György giráztattya Váradj Jánost, úgy minth A-t d. 48. <Váradi János c. Halász György • 1606. jan. 16.>

Anno 1606, die 16 mensis Januarii sedes celebrata est.

Szebeni Pál deák jam secundo, úgy minth I. giráztattya Orozi Jakabot d. 48. <Oroszi Jakab c. Szász Pál>

Vas Jánosné, úgy minth A. giráztattya Barbélj Pétört, úgy minth I-t d. 24. <Vas Jánosné c. Borbély Péter>

Haláz György jam secundo giráztattya az Váradi János ispánnyát, úgy minth A-t d. 48. <Váradi János c. Halász György • 1606. márc. 7. u.>

[fol. 88r] I., Szakmári Dömötörné cum protestatione respondit az fölváltságh mellett: Mivelhogy hon nem létünkben az A. giráztatott volt és törvént is mondatott volt reánk, holott annakelőtte az törvény bizonságra bocsátott volt bennünket, hon nem létünkben nem élhettünk inquisitiónkkal, azért most, az fölváltságh mellett exhibeállyuk relatoriánkat és törvént is várunk az széktől. Ha kívántatik, hitünkkel is confirmállyuk igasságunkat. Liceat plura. <Rác Dávidné c. Szatmári Demeterné • 1606. márc. 15.>

Deliberatum: Mivelhogy Szekeres Máthé nem tagaggya az Neömös Gergöl adósságát, úgyminth negyedfél forintot, úgy teczik azért az széknek, hogy tartozik Szekeres Máthé Neömös Gergölyt az negyedfél forintról ad 15. diem [megelégíteni].

Causa circumspecti Mattiae Czizár Albensis, ut A. contra honestam Dorottheam, relictam consortis[!] quondam circumspecti Gregorii Mézáros alias NagiLábú, similiter Albensem, velut I.

[A.] cum protestatione: Ez feleletöm NagiLábú Gergölyné aszszonyom ellen, hogy mikor Sigmondh fejedelmöt Basta György megveré,[266] akkor időben Makai Lakatos István vött vala egy darab földet hét forinton Lakatos Dánieltől. Mivelhogy énneköm is az föld szomszédságomban vala, én menék NagiLábú Gergölyhöz, mivelhogy ő vala [a] bíró és elhívám, hogy meglássák, kit illessön az az darab föld. El is jöve több eskött uraimmal eggyött és az földet azt ítélék, hogy engömet illet. Én annakutána az hét forintot kötém egy keszkenőben és vivém oda őkegyelméhöz közkézhöz. Azonban történék az búdulás, odamenék hozzája s kérém tőle az pénzt, azt mondá, hogy oly helyre tötte, hogy hozzá most nem tér. Azután, hogy hazajövénk, akkor is kértem, de azt mondá, hogy ahová tötte volt, elveszött. Mivelhogy pedig NagiLábú Gergölynek mindön javai az I-ra szállottanak, azért azt mondom, hogy vagy az hét forintot énneköm őkegyelme megaggya, vagy az földet kezemhöz szabadíccsa, mivelhogy most Lakatos Istvánné nem akarja neköm engedni az földet. Lakatos Istvánnak is pedig akarattya volt, hogy bíró kez[é]höz vigyem az hét forintot. Annakutána válaszsza meg az törvény, hogy kit illessön az pénz. Liceat. I. petit par et conceditur. <Csiszár Mátyás c. Mészáros Gergelyné • 1606. márc. 15.>

Bíró uram jam secundo giráztattya Thamás kovácsnét, úgy minth I-t d. 24. <Borbély György bíró c. Kovács Tamásné>

Szabó Pálné protestál, hogy Szabó Andrásnak ő ellene ma volt az juramentomnak depositió[já]nak napja, miérth hogy elmúlatta, ennekutána szabad legyön ellene contendálni. <Szabó Pálné c. Szabó András>

[fol. 88v]Anno 1606, die 1 mensis Marci[i] sedes celebrata est.

Baraniay Szabó István vall prókátort, Gáltőy Mihált, Bun Lukácsot, Gyarmaty János deákot, Váradgjaj János bírót, Széles Lukácsot, Menyhárt deákot contra quoslibet, kiváltképpen feyéruáry Nagy Méhszáros Pál három leányi ellen.[267]

Causa Stephani Szabó alias Baranyai Albensis contra filias Pauli Méhszáros Maioris, pariter Albenses.

Cum protestatione: Minekelőtte az derék dologra meghfelelnék, ersőben[!] azt kérdem ez jelenvaló három személytűl, Méhszáros Pál leányitúl, hogy az mely házhelyet én az ő attyoktól az én házamon cseréltem, mely házhely vagyon itth, Feyéruárat az kis szentegyház elleniben, kinek egy felől való szomszédgya Oloz Mojses és más felől az néhai Nagy Méhszáros Gergely házok heli szomszédságában vagyon, hogy ki akarattyából, attyoki[!], avagy attyokfiai, vagy tulajdon önnön magok akarattyakból tiltottanak el tűle. Liceat.

Az I-k azt felelik, hogy ő magok akarattyokból tiltották el az házhelytűl Baranjaj Szabó Istvánt.

A. respondit: Ez feleletem az I-k ellen, hogy attúl az házhelytűl semmiképpen el nem tilthattanak volna. Oka ez, mert ha az ő attyok ezt az helt pinzen atta volna el, mégh úgy is csak az anyai harmadot kívánhattnák az attyoktúl, de, hogy örökséget örökségen cserélt el, stál az csere. Hogy penig ők engömet eltiltottanak tűle, azt mondom, hogy az házhelynek böcsüin vadnak irette. Avval és terhivel várom kezemhez szabadultatni az törvintűl. Annakfelette, ha az törvin mongya, azt mondom, [fol. 89r] hogy, az minémű compositióm énnekem az ő attyokkval száz forint kötis alatt vagyon, vagy ők, vagy az attyok tartoznak letenni, annakutána úgy mutogassák megh, hogy micsoda igasságok vagyon az helyhez. Ebből kegyelmetöktűl Isten szerint való deliberatiót várok. Liceat plura. Hoc addito, ha az száz forint kötelet tagadnák az I-k, hogy az ő attyok száz forint kötis alatt nem componált volna énvelem, doceálom.

Deliberatum: Minthogy Méhszáros Pál magát kötötte az száz forint kötélre és az A. is, láttattam törvinnyel, mivelhogy az minémő compositiójok volt Méhszáros Pálval az házhely felől az A-nak, tudniillik száz forint kötél. Tetzik azért az törvinnek, hogy compositiójok és kötisek szerént ersőben[!] vagy hogy szabadiccsa fel az házhelt, avagy penig tegye le az száz forintot Méhszáros Pál. Annakutána, az mi igasságok lészen, előttök lészen és ad 15. diem executio conceditur. <Szabó István c. Mészáros Pál leányai • 1606. márc. 16.>

1-ma Marci[i] protestál Deöbreczeöni Szabó János, hogy az mely házhelyben Szwcz István, tudniillik az meghholt Pétör kovács háza heliben iktatta magát, mivelhogy ő neki is fejedelmünk őfelsége[268] neki atta, ha az ő levele elébb költ lészön az Szwcz István levelénél, tahát levele tartása szerénth az házhelyhöz akarja magát tartani.

Ez jelönvaló esztendőben bíró uram adott Darabant Jánosnak fl. 2 tizönhárom vödör mustra ez jövendő szöretre.

Anno 1606, die 7 Marttii végeztök egész várasul az nömösséggel eggyött, hogy az férfi mővesnek tíz pénzt aggyanak, úgyminth karózónak, egyczör enni, hajtónak hét pénzt, egyczör enni, az mi lehet, de semminémő húst ne aggyon, hanem bőjti eleség, káposzta, szilva, borsó, lencse, kása etc., ha ezön kivöl valaki találtatik, az tavali mód szerénth való bőntetése lészön.

[fol. 89v] Boldisár papné remittálja az citatiót[269] Barbélj Jeremiásné ellen. <Gyulai György, Boldizsár papné c. Borbély Jeremiásné>

Váradi János remittálja az citatiót Haláz György ellen. <Váradi János c. Halász György>

Anno 1606, die 15 mensis Marttii sedes celebrata est.

Szeőlősi János vallya procuratornak Giarmati Jánost, sárdit, contra quoslibet. <Varga Gergely c. Varga János • L. alább>

Deliberatum: Mivelhogy Eötues Mihály idézte volt törvénnek Mézáros Pétört és nem compareál, két széknapján az A. meggiráztatá, jam tertio sententiát kíván az ő keresetiről, tudniillik hat forintról. Ergo az szék is az A-nak az I. ellen per non venit sententiát ad et ad 15. diem executio conceditur.

I., Tolkeötő István respondit: Ím, értöm, hogy az bo[ltn]ak tilalma felől és az boltnak megtiltása felől kérdesz, ha részes vagyok benne. Az mi az bolt dolgát nézi, abban sem híröm, sem tanácsom nincsen. Az mi az posztó dolgát nézi, azt sem az én akaratomból, hanem az szegény meghholt aszszonnak, ki énneköm attyámfia volt, annak kérésére tiltottam meg törvénen, mellyett kész vagyok hitömmel confirmálni, sőt, azt sem tuttam, hogy otth posztója volt, hanem az ő kérésére és intésére mentem el. Liceat. <? c. Tollkötő István>

I., Szeőleősi János respondit: Minekelőtte én teneköd az te feleletödet meghallgatnám, elsőben azt mondom, hogy te engömet litis intermedio megfogtattál, nem vártál az törvéntől, holott én szálagos embör voltam. Azért azt mondom, hogy in paena homagialis vagy érötte, elsőben ebből várok kegyelmetektől törvénth, annakutána meghfelelök az te keresetödre. Liceat.

Deliberatum: Mivelhogy Szeőleősi János, I. lévén, sine citatione dí[j]át követi az A.[-nak!], kinek az A. penáját követi, tecik[!] azért az széknek, hogy sine citatione meg nem szólíthatná, hogy pedig meghszólíttya, indebitán vagyon érötte fl. 12. d. 50.

[fol. 90r] Causa Gregorii Varga Albensis, ut A. contra Joannem Szeőleősi, similiter Albensem, velut I.

Cum protestatione: Ezért citáltattuk volt az I-t, Szeőleősi Varga Jánost, ki lakik most itth Feiérvárat, Feiér vármegyében, ki ez elmúlt 1604. esztendőben Déván Erzéngiárthó Ambrus szállásáról 50 juhbőrömet elhordotta volt és öt ökörbőrömet is, ki énneköm igaz pénzöm ára volt, mellyet sokszor kértem tőle, most is kéröm az szék színén, ha megh aggya, elveszöm. Ha meg nem aggya, [és] jó okát nem aggya megtartásának, tahát azt mondom, si juris, hatalmasul tarttya és becsüivel várom megítéltetni, merth énneköm híröm néköl hordotta el és őneki egy pénzével sem voltam adós. Annakfölötte, egy harmadfél forintos östöm is maradott volt otth, azt is kéröm. Kérettem azt is tőle, de nem atta, hanem azt mondá, hogy megaggya az árát, mellyet, ha kívántatik, az ő maga báttyával, Szabó Pétörrel megbizoníttyuk, az mellé magunknak hitöt kívánunk. Az bőröknek is pedig egynéhánszor megigérte az árát s meg nem atta. Liceat.

I., cum protestatione dicit: Ím, értyök rajtunk való keresetét az A-nak, hogy valami juhbőröket hordottam volna el szállásáról, de nem, tudniillik az Erzéngiárthó Ambrus szállásáról, mellyet mi tagadunk. Sőt, azt mongyuk, hogy én tetőled csak egy bőrt sem vöttem, sem el nem hordottam, ára szerénth sem vöttem. Hanem, az mely bőröket az én szállásomra hordottak, hon nem létömben, jobb részére ugyan kedvöm ellen, azokat az bőröket Néki Albert s Mármarosi[?] Lukács hordották oda, kiket mind három-három pénzre böcsöltek volna. Ez az két embör énnálam úgy hatták, hogy valaha, [ha] befordulnak ez országban, megtalállyák az árát nálam. Vagy öt forint, vagy kevessebb lészön az ára. Azt mongyuk azért, si juris, hogy calomniose háborgacz, merth én semmi bőröket tetőled el nem hordottam, sem gongyaviselését föl nem vöttem. Hanem, az kik oda hordották, mikor megkeresnek azok engömet, megfelelök nekiök. Azért condescensióját várom az keresetednek, ha meg nem doceálod, aut litteris, aut humanis, protestatur ad ulteriora.

[fol. 90v] Deliberatum: Az A., Varga Gergöly feleleti tartása szerént ez jövő széknapjára bizoníccsa meg, hogy Szeőlősi János megigérte neki az bőröknek az árát. <Varga Gergely c. Varga János • 1606. márc. 22.>

Deliberatum: Mivelhogy az fölváltságh mellé is Szakmári Dömötörné semmit nem compareál, az A. pedig sententiát kíván az elébbi deliberatiónknak tartása szerénth, ergo az szék is az elébbi deliberatiót helyén haggya és sententiát ad az A-nak az I. ellen et ad 15. diem executio conceditur. <Rác Dávidné c. Szatmári Demeterné • 1606. ápr. 3.>

Nagilábú Gergölyné, úgy minth I. giráztattya Czizár Máttyást, úgy minth A-t d. 48. <Csiszár Mátyás c. Mészáros Gergelyné • 1606. márc. 20.>

Anno 1606, die 16 Martii.

Deliberatum: Miérthogy az Mézáros Pál leányi az tilalom mellett tellyességgel succumbáltak és az tilalomnak semmi ratióját nem atták, az törvén az házat az A-nak, Zabó Istvánnak felszabadíttya és szabad uraságában hadgya az kötéslevélnek continentiája szerint. <Szabó István c. Mészáros Pál leányai>

Anno 1606, die 20 mensis Marttii sedes celebrata est.

Szakmári György relictája, Katus aszszony vallya procuratornak Bun Lukácsot contra quoslibet. <Szatmári Györgyné c. Sebesi Katalin • L. alább>

Nagilábú Gergölyné, úgy minth I. giráztattya Czizár Máttyást jam secundo, úgy minth A-t d. 48. <Csiszár Mátyás c. Mészáros Gergelyné • 1606. márc. 22.>

Szakmári Györgyné, úgy minth A. giráztattya Sebösj Katalin aszszonth d. 24.[270]

Sebesi Katalin aszszon, A.[!] lévén idézte volt pörnek Szakmári Györgynét, ergo A. lévén non comparens, girán d. 48.[271]

Sebösi Katalin aszszony vallya procuratornak Váraggiai János bírót Szakmári Györgyné ellen. <Szatmári Györgyné c. Sebesi Katalin>

[fol. 91r]Anno 1606, die 22 mensis Marttii sedes celebrata est.

Varga Gergöly, úgy minth A. giráztattya Szeőlősi Varga Jánost d. 24. <Varga Gergely c. Varga János • 1606. márc. 29.>

Deliberatum: Mivelhogy Czizár Máttyás idézte volt törvénnek NagiLábú Gergölynét és A. lévén, semmit nem compareál jam tertio, az I. absolutiót kíván és az törvéntől kívánnya, hogy az A., az méltatlan keresetért indebitán maraggyon érötte. Teczik azért az széknek is, mivelhogy az A. is jelön lévén succumbál és semmivel nem ótalmazza magát, hogy az I-t az szék absolvállya az A-nak keresetitől és az méltatlan keresetért indebitán vagyon érötte, fl. 12. d. 50.

Czizár Máttyás az ő törvényét fölváltá NagiLábú Gergölynével, az szék is megengedi et deposuit ar[h]am d. 12. <Csiszár Mátyás c. Mészáros Gergelyné • 1606. márc. 29.>

Vizaknai Pétör vallya procuratornak Beseniey Menyhártot és Gálteői Mihált mindön pörösi ellen. <Vizaknai Péter és szolgája, Oláh György c. Szabó Péter • 1606. ápr. 3.>

Maiorban lakó Popa Jouan vallya procuratornak Váraggiaj Bíró Jánost mindön pörösi ellen. <Popa Iovan c. Mészáros János • 1606. márc. 29.>

Anno 1606, die 29 mensis Marcii sedes celebrata est.

Nagi Mézáros János vallya procuratornak Beseniej Menyhártot contra quoslibet. <Popa Iovan c. Mészáros János • 1606. ápr. 3.>

Varga Gergöly jam secundo giráztattya Szeőleősi Varga Jánost d. 24. <Varga Gergely c. Varga János • 1606. ápr. 2.>

Czizár Máttyás deponálá az két girát egy iskárlát, kopott, nesttel béllött söveggel, mely bíró uram kezében marad pro fl. - d. 96.

Causa circumspecti Matie Czizár Albensis, ut A., penes scuscitationem[!] contra honestam Dorotteam, consortis[!] quondam circumspecti Gregorii NagiLábú, similiter Albensem, velut I.

Cum protestatione, ez feleletöm az fölváltságh mellett, hogy: Az törvény lássa megh, hogy ha énneköm NagiLábú Gergölynétől várjam-e az én pénzömet, vagy az[t], hogy az földet szabadíttya[-e] kezemhöz az szék. Ebből várok kegyelmetektől Isten szerénth való deliberatiót várok.[!] Liceat. I. petit par et conceditur. <Csiszár Mátyás c. Mészáros Gergelyné • 1606. ápr. 3.>

[fol. 92r][272] [1606. március 29.]

Anno 1605 esztendőben, Százvárasi János bíróságában, az minth az törvény meghtalálta volt, hogy az Szakmári Dömötör mentéjét, mely Szabó Gergölynél volt meghtartva kilencz forintért, ha ki nem váltya Szakmári Dömötör is 15. napra, tahát Mihály deáknak kezében adassék, de Mihály deák nem 15 napot, hanem közel esztendőt várván, ugyan nem váltotta ki, se az kilencz forintot Mihály deáknak megh nem atta. Most, immár 1606. esztendőben, 29 Marttii, Barbélj György bíróságában immár az törvény kezében szabadítya az mentét az 9 forintért és az szék színén Szabó Gergöl is kezében adá Mihály deáknak, melyet Mihály deák is felvén, protestálván Zabó [!] Gergöly, hogy őtet ennekutána senki ne háborgassa az mentéjért, merth ő törvény szerénth atta ki kezéből.

1606, die 2 mensis Aprilli[s] Szeőlősi Varga János, itth Feiérvárat lakó vallya procuratornak Beseniej Menyhártot, ugyan Feiérvárat lakó Varga Gergöly, úgy minth A. ellen. <Varga Gergely c. Varga János • 1606. ápr. 3.>

Anno 1606, die 3 mensis Aprilli[s] sedes celebrata est.

Deliberatum: Az bizonságok világosan megvallyák, hogy az bőrök, melly[eke]t Varga Gergöly Varga Jánoson keres, az Varga János kezéhöz jutottanak és ő [mív]elte [azokat], azérth, valaminth akkor az bőröket Varga Gergöly vötte [hitte]l mondván róla, tartozik Varga János megelégíteni Varga Gergölt ad 15. diem.

Szeőleősi Varga János fölváltá az törvénth Varga Gergöly ellen, az szék is megengedi et deposuit ar[h]am d. 2. <Varga Gergely c. Varga János • L. alább>

Czizár Máttyás jam secundo giráztattya Eötuös Andrást, úgy minth I-t d. 24. <Csiszár Mátyás c. Ötvös András • 1606. ápr. 10.>

Deliberatum: Az szék kezében bocsáttya Czizár Máttyásnak az Lakatos Istvánnétúl vött házhely[et]. Felől[e] ha valaki nem contradicál, maraggyon szabad uraságában. Ha pedig valaki törvény szerénth elvetné róla Czizár Máttyást, annakutána keresse otth pénzét, az kinek atta. <Csiszár Mátyás c. Mészáros Gergelyné>

Mézáros János giráztattya az ő pörösét, az papot, úgy minth A-t d. 48. <Popa Iovan c. Mészáros János • L. alább>

[fol. 91v] Causa nobilis Petri Vizaknaj Albensis ut A. contra et adversus circumspectum Petrum Szabó, similiter Albensem, velut I.

Cum protestatione szóllok kegyelmetök széki előtt: Ezért citáltam ez I-t, Szabó Pétört, ki lakik Feiér vármegyében, ugyan Feiérvárat, hogy ez elmúlt szerdán, in anno 1606, circa festum Resurrectionis Christi,[273] ez I., nem tudatik, mi gondolattyából potentiose, armatis manibus házamra menvén, az szolgámat igön erőssen megverte, mely verésnek kékeit bíró uramnak is megmutogattam, holott semmit neki nem vétöttem sem én, sem az szolgám. Dato bátor, ha szinte valamivel adós lött volna az szolgám neki is, talált volna meg engömet felőle, megelégítöttem volna, de potentiose házamtájára nem mehetött volna, én nobilis persona lévén. Ergo, hogy ezt cselekötte, azt mondom, si juris, hogy maior potentián vagyon érötte et amissionem omnium bonorum, kit, ha tagadna, bocsásson ki az szék, szabad legyön mindent doceálnom. Ha kívántatik, magamnak is hitöt kívánok, bizonságimat reportálván, kegyelmetektől Isten szerénth való deliberatiót várok. Liceat. I. petit par et conceditur. <Vizaknai Péter és szolgája, Oláh György c. Szabó Péter • L. alább>

A., maiorbeli Popa Jouan respondit cum protestatione: Rövideden csak ezt kérgyök az I-túl, Nagy Mézáros Jánostúl, hogy azt az ökröt, az kit őkegyelménél megtaláltunk, hol vötte, avagy mint jutott hozzá, mongya meg őkegyelme, merth azt az marhát mitőlünk ezen szerdán az úton hatalmasul vötték el, azért kérgyök okát[!], hogy hol vötte. Liceat. I. petit par et conceditur ad 3. diem. Ha pedig akkorra az procurator nem érkeznék, hétfőre legyön. <Popa Iovan c. Mészáros János • 1606. ápr. 10.>

Rácz Dávidné az arany győrőre Szakmári Dömötörné ellen nyolcz forintra eskövék, ergo, valahol marháját talállya, szabadon megveheti rajta. <Rác Dávidné c. Szatmári Demeterné>

[fol. 92v] Vinci Ispán György vallya procuratornak Beseniey Menyhártot az colosi embörök ellen.

Szeőleősi Varga János remittálja az fölváltságot Varga Gergely ellen.[274] <Varga Gergely c. Varga János>

Vizaknai Pétör szolgája vallya procuratornak Beseniey Menyhártot és az urát plenipotentiariusnak Szabó Pétör ellen. <Vizaknai Péter és szolgája, Oláh György c. Szabó Péter • 1606. ápr. 10.>

8 Aprilli[s], Makó Ferencz, Koncz Mihály, Kálmánczey Miklós jobbági vallyák plenipotentiáriusnak az urokat, Kálmánczej Miklóst és Beseniej Menyhártot azonképpen plenipotentiariusnak és procuratornak contra quoslibet. <Makó Ferenc és Koncz Mihály c. Borbély Mihály, Mészáros János, Szűcs János • 1606. ápr. 10.>

Székelhídi István pap, feiérvári predicator vallya procuratornak Bun Lukácsot Barbélj Pálné ellen. <Székelyhidi István c. Borbély Pálné • 1606. ápr. 10.>

Anno 1606, die 10 mensis Aprilli[s] sedes celebrata est.

Deliberatum: Mivelhogy Czizár Máttyás idézte volt törvényre Eötuös Andrást és [az] nem compareál, az A. kécz[er] meghgiráztatván az I-t, jam tertio deliberatiót vár. Ergo az szék megítéli az Czizár Máttyás keresetit Eötuös András ellen et ad 15. diem exsolutio conceditur. <Csiszár Mátyás c. Ötvös András>

Causa nobilis Petri Vizaknaj Albensis ut A. contra circumspectum Petrum Zabó, similiter Albensem, velut I.

Cum protestatione, salum[!] sit p[ro] et regredi: Ezért citáltam ez itth GiulaFeiérvárat in eodem comitatu lakó Zabó Pétört, hogy ez elmúlt napokban, in praesenti anno 1606, nescitur unde motus, qua de causa, potentiose házamra jött, úgyminth nömös embör házára és ott hatalmaskodott, ökreimet verte, kit nem cselekedhetött volna, mivel semmivel adós neki nem voltam, semmivel se [tarto]ztam neki. Dato, ha szinte adós löttem volna valamivel neki, kereste volna suis modis, jure. De hogy azt nem cselekette, a[zér]t azt mondom, si juris, hogy maior potentián vagyon érötte, meg is kívánom az széktől ítéltetni, si juris. Kit ha tagadna, bocsásson ki az szék, doceálok és mellé magamnak is hitöt kívánok. Liceat. I. petit par et conceditur.[275] <Vizaknai Péter és szolgája, Oláh György c. Szabó Péter • L. alább>

[fol. 93r] Causa Francisci Makó de Vizakna et Michael[is] Koncz SzánthóHalmiensis, velut A. contra Michaelem Barbélj, Joannem Mézáros de Enied et Joannem Szwcz omnino Albenses, velut I.

Cum protestatione, salum sit pro et regredi, ezért citáltuk ez GiulaFeiérvárat lakó I-kat, hogy ez elmúlt napokban, úgyminth 5 Aprilli[s], nem tudatik, mi gondolattyokból, szállásunkra jöttenek és igön erőssen meghvertenek mindhkettőnket elannyéra, hogy az földre vertenek mindhkettőnket, szabadok voltak megölni s elhadni, kit nem cseleködhettek volna, holott semmit nekik nem vétöttünk. Dato, ha valamit vétöttünk volna is, törvényes városban laktunk s bíránk volt, kerestek volna jure s törvényth állottunk volna. De hogy ezt nem cselekötték, hanem vertenek, taglottanak, szittanak, kiérth azt mongyuk, hogy holth dí[j]unkon vadnak érötte, si juris. Mellyet, ha tagadnának, megbizoníttyuk, magunknak is hitöt kívánunk reá, ebből kegyelmetöktől Isten szerénth való deliberatiót várunk. Liceat. I. petit par et conceditur.

Az polgárok protestálnak, hogy ez jövendő széknapjára mindönben szabad legyön contendálnunk. <Makó Ferenc és Koncz Mihály c. Borbély Mihály, Mészáros János, Szűcs János • 1606. ápr. 24.>

A., Székelhidi István, feiérvári predicator cum protestatione respondit:[276] Ezért idéztük Barbélj Pálné, Katus aszszonth, ki lakik Feiérvárat, ugyan Feiér vármegyében, [hogy] ez jelön való, 1606. esztendőben, úgyminth ez elmúlt napokban veszött házamból az rúdról, az ágy lábától egy új fájlondis nadrágom. Azér[t] ő reá gyanakodunk érötte, merth, az mikor elveszött, akkor mást nem tudunk, hogy házunknál lött volna. Azt kíván[n]ók, hogy országh törvénye szerénth mencse magát, hogy nem ő dolga. Ha meghmenti, szabados legyön mitőlünk, ha meg nem menti, az mi marhánkat meg várjuk ítéltetni. Liceat.

Deliberatum: Mivelhogy Barbélj Pálné kész magával megmenteni magát, hogy az predicator nadrágának elveszésében sem híre, sem tanácsa nincsen, ki ellen az A. azt mongya, hogy nem haggya maga hitire s kikéreczik, hogy megmutogattya, mi okon nem haggya maga hitire. Ergo az szék is kibocsáttya az A-t, hogy megbizoníccsa, mi okon nem akarja maga hitire hadni, ad futuram sedem. <Székelyhidi István c. Borbély Pálné>

[fol. 93v] A., Vizaknaj Pétör szolgája, Oláh György cum protestatione respondit: Ezért citáltam GiulaFeiérvárat, in eodem comitatu lakó Zabó Pétört, hogy in presenti anno 1606, ez elmúlt napokban, nescitur unde motus, qua de causa, megittasulván, hatalmasul reámjött és igön megpercutiált uram marhája mellett, mellyet nem cseleködhetött volna, merth semmit neki nem vétöttem, nem is tartoztam semmivel neki. Dato, ha szinte valamivel tartoztam volna is, procedált volna jure, így, ha adóssá tött volna, megfizettem volna neki, de, hogy azt nem cselekötte, hanem igön megverth, azt mondom, si juris, hogy dí[j]omon vagyon érötte. Kit ha tagadna, bocsásson ki az szék s doceálom, kegyelmetöktől Isten szerénth való deliberatiót várok, protestatur ad ulteriora. Liceat. I. petit par et conceditur. <Vizaknai Péter és szolgája, Oláh György c. Szabó Péter • 1606. ápr. 24.>

Mézáros János pörösinek, az oláh papnak procurator haladékot ad az szék. <Popa Iovan c. Mészáros János>

Ittem, Barbélj György uram adat[t] Drabant Jánosnak must fejében fl. 4., felét hat v[ö]drire, felét hét vödrire, teszön mindenestől fogva huszonhat vödröt.

Anno 1606, die 24 mensis Aprilli[s] sedes celebrata est.

I., Zabó Pétör cum protestatione respondit: Ím, értöm hozzám súlyos feleletödet, hogy azt mondod, hogy hatalmasul házadra mentem, otth marhádat vertem és mindön hatalmasságot cseleköttem házodnál, mellyet én igön tagadok. De, ha meg nem bizonítod, hogy én az te magad házára mentem, sőt magadat vertem, tahát azt mondom, hogy indebite vexálsz, merth én kész vagyok magamat mentenem, hogy az te házodnál, az te marhádat vertem volna, se másutt. Azért, ha szökség lészön, bizonságra is kérezöm, hogy én nem ötöttem. Liceat.

A. replicat: Házam énneköm az én szállásom, akárhol legyön, nem elég mentség az magadnak, hitre sem bocsátlak, hanem megbizonítom, bizonságom után törvénth várok. Liceat.

Deliberatum: Bizoníccson az A. arról, micsoda helyön lött az factum, lött-e, avagy nem lött ad 8. diem. Az I. is, maga mentségére. <Vizaknai Péter és szolgája, Oláh György c. Szabó Péter • L. alább>

[fol. 94r] I-k, Barbélj Mihály, Szőcz János, Mézáros János: Azt kérgyök elsőben, hogy ki volt bírájok az A-knak.

A-k respondenth[!]: Akkor bíró uram volt, de immár most más urok vagyon.

I. cum protestatione: Ím, érttyük hozzánk súlyos feleletöket, hogy mink tiktöket szállástakon bőntelön földre vertünk volna. Azt is értyük most, hogy vallod, hogy bíró uram alá hallgattatok volna. Akkor úgy vagyon, emléközünk erre, hogy bíró uram öt úttal parancsolta meg nekünk, hogy az őnagysága szolgálattyára elviszünk[277] tiktöket. Öt úttal vezöttelek én tiktöket el, azért minthogy mi hitöstök voltunk, vagyunk is, hogy tehetségünk szerénth igazán járunk el dolgunkban. Ennek okáérth bíró uram parancsolattyát hátra nem akartuk vetni, ti pedig engedetlenök voltatok, mindh az bíró uram és az mi parancsolatunkra. Bíró uram minket ugyan megpirongata, hogy el nem vittünk tikteket az szolgálatra, mellyet hallván, mink bíró uramnak megmondók, hogy öt úttal vitettük őket, de azt mongyák, hogy készök inkább meghalni, hogynem szolgállyanak. Azért bíró uram mondá, hogy ide híjuk őket, lássuk, mivel mentik magukat. Mi odamenénk, szép szóval hívánk bennetöket, sőt, nem hogy eljöttetök volna, de mingyárást reánk támadátok, nagy karókkal hozzánk is vertetek, kiről bíró uramnak is vért és kéköt is mutattunk, annyéra, hogy szállásokról ugyan kivertenek, el nem hozhattuk őket, az várasnak ususa szerénth pedigh szálagot is hoztunk volna, de azt is elvettétek tőlünk. Ha pedig valami esött volna is, méltán cseleköttünk volna, merth mi hitünk szerént jártunk el bíró uram parancsolattyából. Azért, ha ezöket tagadnátok, bocsásson ki az szék, legyön szabad mindönth bizonítanunk, bizonságink mellé magunknak is hitöt kívánunk, ha szükségh, bizonságunkat reportálván, kegyelmetöktől Isten szerénth való deliberatiót várunk, ha pedig bizoníthatunk, tahát azt mongyuk, hogy indebite vexálnak. Liceat.

[fol. 94v] A. replicat: Ahol azt felelöd, hogy mi engödetlenök voltunk volna, nem constánl az. Ha mink szófogadatlanok voltunk, procedáltatok volna más módon. Volt bíró uramnak akkor hatalma rajtunk s megbőntethetött volna, nem köllött volna kezetökkel igazat vönni, mellyre brevibus azt mongyuk, in prima való propositiónknak tartása szerénth, [hogy] bizonságunk után Isten szerénth való deliberatiót várunk. Liceat.

Deliberatum: Az szék kibocsáttya mindh az két félt, hogy bizoníccsanak feleletök tartása szerénth ad futuram sedem. <Makó Ferenc és Koncz Mihály c. Borbély Mihály, Mészáros János, Szűcs János • 1606. május 8.>

I., Zabó Pétör respondit: Ím, értöm hozzám való súlyos feleletödet, melyben azt mondod, hogy hatalmasul reád mentem és megvertelek, mellyérth dí[j]odot felelöd hozzám. Azt is tagadod, hogy te énneköm semmit nem vétettél. De azt mondom én az ellen, [hogy] emlékezöm erre, hogy kertömben, az mely veteménth vetöttem volth, az marhák azt tapoggyák vala és szép szóval kértelek, hogy hajcs[d] el onnan az marhát, ne tegyön kárt. Azért mingyárth megszidál, azért nem emléközöm reá, hogy semmit[!] cseleköttem volna rajtad, de, ha szinte esött volna is valami, melyre nem emlékezöm, tahát az én földemön esött volna s méltán el köll szenvednöd, dí[j]odon sem vagyok érötte. Azért az előtt is igen megszidogattál az én földemön, melyről gyakorta uradnak is panaszolkottam, mellyet uraddal is megbizonítunk, mással is szabad legyön bizonítanunk, magamnak is hitöt kérök. Bizonságim mellé azért azt mondom, hogy indebite vexálsz. Liceat.

A. replicat: Ahol azt mondod, hogy kárt tétöttem volna s megszidogattalak volna, nem constánl az. Dato, sed non concesso, ha szinte esött volna is valami, procedáltál volna jure, potentiát nem cseleköttél volna. Ergo, hogy azt cselekötted, propositióm szerénth megvárom az bőntetést. Liceat.

Deliberatum: Bizoníccson mindh az két fél feleletök tartása szerénth ad futuram sedem. <Vizaknai Péter és szolgája, Oláh György c. Szabó Péter • 1606. május 22.>

Causa[278]

Cum protestatione: Ezért citáltattam ez GiulaFeiérvárat, in eodem comitatu lakó Feiérvári Györgynét, Anna aszszonth, hogy ez elmúlt esztendőkben, az háború időkben ugyanezen [fol. 95r] Feiérvári Györgyné, Anna aszszonnak [házában], mely ház az BódoghAszszony uczájában vagyon, Peresedi Máthé háza szomszédságában, kiben most Tamás deák lakik, építöttem vala meg az kertet, mely építés elsőben volt fl. 3. d. 75, de azt az németök elhánták. Azután újólan építöttem meg, ki most is fönnáll. Böcsü szerénth megvárjuk az reá való kölcségömet, merth ezöket mindh az ti haszno[to]kért cseleköttem. Azonkivül az testamentomnak megconfirmálásátúl való kölcségömet, úgyminth fl. 12 megvárom, mivelhogy Borza Katus és Bornemizza Gáspár háborgatott benne[te]ket. Meg is bizoníttyuk az levél dolgát, ha tagadnád ezöket, sokszor kértök, most is kérjök s nem attad, azért böcsüjével várom meg. Kegyelmetöktől Isten szerént való deliberatiót várok. Liceat. I. petit par et conceditur. <Nagy Györgyné c. Fejérvári Györgyné • 1606. május 8.>

Siska János vallya procuratornak Beseney Menyhártot Czizár Máttyás ellen.

A., Siska János cum protestatione respondit: Ezért citáltam GiulaFeiérvárat, ugyan Feiér vármegyében lakó Czizár Máttyást, hogy ez elmúlt napokban, úgyminth 1605. esztendőben, szöretkor, az mi kevés borocskát Isten adott vala, nem tudám hová tenni. Hanem kérém Czizár Máttyást, hogy az mely háznál lakik, azon háznak pinczéjében be haggya tennöm, úgyminth harmadfél hordó bort. Mindazáltal őkegyelme gondviselése alatt voltak, azért, honnét esött, kitől esött [kár benne], őkegyelme tudhattya. Énneköm nagy fogyatkozásomra vagyon, azért megbizoníthatom mindh szőlő szomszédomval, mindh az szomszédsággal, hogy az én boraim jók voltak, de most megvesztenek, ha őkegyelme jó okát nem adhattya, hát azt kívánom, hogy az borok mellé aztat is[279] énneköm négy-négy pénzével kupáját megfizessed[!]. Szabad legyen pedigh mindönt bizonítanom, meg is várom az törvéntől ítéltetni, si juris. Liceat. I. petit par et conceditur. <Szűcs János c. Csiszár Mátyás • 1606. május 1.>

Váradi Lakatos János vallya procuratornak Beseniey Menyhártot Mézáros Pétör ellen.

[fol. 95v]Anno 1606, die 1 mensis Maii sedes celebrata est.

I., Czizár Máttyás respondit: Ím, értöm ellenöm való súlyos feleletödet, hogy azt mondod, hogy az te boraid jók voltanak, s az én gondviselésöm alatt vesztenek meg, de nem constánl az. Jók voltak-e, nem-e, nem is fogattam föl gondviselését. Kész vagyok jurálni, hogy azt sem tudom az te boraidat, sós-e vagy savanyú. Azért, ha jámbor szömélyökkel meg nem bizonítod, hogy én miattam vesztenek meg, azt mondom, hogy indebite vexálsz. Nem ollya[no]kkal bizoníccs pedig, az kit az piaczon tizönkét pénzön fogadnál. Liceat.

A. subiungit: Nem elégh okadás az, az kit elő számlálál, merth tenálad volt az pincze kulcsa, te tudod, ki járt oda s ki nem. Azért az te pinczédben vesztenek megh az én boraim, teleh[?] is voltak mindönkor az én boraim. Az minth in prima megproponáltuk, megbizoníttyuk, hogy jók voltak, egyebet is, mindönt szabad legyön bizonítanunk, az mi ehhöz illik. Ha pedig jobb okát nem adod, azt kívánnyuk, hogy az bor mellé állj[?] az elébbi propositiónk szerénth. Liceat.

Deliberatum: Bizoníccson az A. feleleti tartása szerénth ad futuram sedem. <Szűcs János c. Csiszár Mátyás • 1606. május 8.>

Anno 1606, die 8 mensis Maii sedes celebrata est.

Feiéruárj Györgyné vallya procuratornak Váraggiaj Bíró Jánost Igeni Nagi Györgyné ellen. <Nagy Györgyné c. Fejérvári Györgyné • L. alább>

Az feiérvári polgárok protestálnak, hogy ez jövendő széknapján mindönök ellen szabad legyön contendálnunk. <Makó Ferenc és Koncz Mihály c. Borbély Mihály, Mészáros János, Szűcs János • 1606. május 22.>

I., Feiérvári Györgyné respondit: Ím, érttyök hozzánk súlyos feleletödet, de minekelőtte ad meritom mennénk, azt kívánom, hogy az testamentom levelet exhibeállyátok, annakutána meghfelelünk.

A.: Ez jövendő széknapjára exhibeállyuk.

Deliberatum: Tartoznak az A. exhibeálni ad futuram sedem. <Nagy Györgyné c. Fejérvári Györgyné • 1606. május 22.>

Czizár Máttyás vallya procuratornak Bun Lukácsot Siska János ellen.

Czizár Máttyást is kibocsáttya az szék, hogy doceál[yon] maga mentségére ad futuram [sedem]. <Szűcs János c. Csiszár Mátyás • 1606. május 22.>

KiráliPataki oláh idézte volt Pattantiús László annyát, úgy minth I-t törvényre. A. lévén, non compareál, girán, d. 48.

Pattantiús László annya vallya procuratornak Beseniey Menyhártot egy királipataki oláh ellen.

[fol. 96r] Teöreök Jánosné, relicta vallya procuratornak Váraggiai Bíró Jánost mindön pörösi ellen.

Anno 1606, die 22 mensis Maii sedes celebrata est.

Szabó Pétör, Feiérvárat lakó eskött polgár, úgy minth I. giráztattya Vizaknay Pétört, úgy minth A-t, d. 48. <Vizaknai Péter és szolgája, Oláh György c. Szabó Péter • L. alább>

SzántóHalmi Koncz Mihály és Makó Ferencz giráztattyák az polgárokot, az kik az seriesben föl vadnak írva, úgy minth I-kat, d. 24. <Makó Ferenc és Koncz Mihály c. Borbély Mihály, Mészáros János, Szűcs János • 1606. május 29.>

Szabó Pétör, úgy minth I. giráztattya az Vizaknay Pétör szolgáját, Oláh Gyurkót, úgy minth A-t, d. 48. <Vizaknai Péter és szolgája, Oláh György c. Szabó Péter • 1606. május 29.>

Nagi Györgyné, Katus aszszon protestál, hogy, az mith ezelőtt elfelettöttünk volt az keresetben, ez jövendő széknapjára reácitállyuk érötte. <Nagy Györgyné c. Fejérvári Györgyné • 1606. május 29.>

Czizár Máttyás protestál, hogy: Ím, azt mongya, hogy mindönnap száll az bor, melyre minekönk semmi gondunk nem volt. <Szűcs János c. Csiszár Mátyás • 1606. május 29.>

I., Varga Gergöly cum protestatione respondit: Minekelőtte ad meritum meghfelelnék, azt kívánom, hogy, [ahol] azt mondod, hogy gazdád kezes lött volna érötte, meghbizoniccs[ad], annakutána megfelelek ad meritum. Liceat.

A. replicat: Az kivel magadot ótalmazod, hogy ad rem meghfelelni nem akarsz, vana excipiálsz, merth utána vetöd, hogy bizonságra kérezöl. Sopitur[?], hogy ad rem mentél juxta propositionem nostram. Az minth kikérezöttünk bizonságra, megbizoníttyuk, hogy az gazdánk kezes lött volna éröttönk, bizonsághinkat reportálván, az fölöl meghnevezött penán kívánunk convincáltatni. Liceat. I. expectat cum pena indebite. <? c. Varga Gergely>

Deliberatum: Mivelhogy Neömös Istvánné nem tagaggia az harmadfél forinth adósságot, ergo tartozik meghelégíteni Kis Mihált ad 15. diem.

Anno 1606, die 29 mensis Maii sedes celebrata est.

A., Vizaknay Pétör protestál, mindh maga és szolgája képében, hogy az mely bizonságink hátra marattak, azokat is meghvallattyuk. <Vizaknai Péter és szolgája, Oláh György c. Szabó Péter • L. alább>

Deliberatum: Mindh az emböri és Isten törvényiben meghtaláltatik ez, hogy az alsó rendh az felsőbbiknek közönségös jónak elkövetésében engödelmes legyön s parancsolattyát megböcsöllye. Az minth azért az I-oknak bizonságiból világoson meghteczik, mindönökre ők[280] attanak okot, mert elsőben is ők cselekötték az támadást. Teczik azért az törvénnek, hogy az mi rajtok esött, engedetlenségök miatt el köll szenvedniök. <Makó Ferenc és Koncz Mihály c. Borbély Mihály, Mészáros János, Szűcs János>

Szabó [!] Pétör jam secundo úgy minth I. giráztattya Vizaknay Pétörth, úgy minth A-t, d. 48.

[fol. 96v] Szabó Pétör protestál, hogy az Vizaknay Pétör szolgája ennekutána ne élhessen relatoriájával. <Vizaknai Péter és szolgája, Oláh György c. Szabó Péter>

Feiérvári Györgynének az szék procurator haladékot ad. <Nagy Györgyné c. Fejérvári Györgyné • 1606. jún. 19.>

Deliberatum: Nem teczenek az bizonságok oly világosnak, hanem csak valami aprólék károkat látunk az relatoriában, kiből az A. megkárosíthatnája keresete szerént az I-t és hogy az borokat reávethesse. Hanem teczik az széknek, hogy Czizár Máttyás szömélyében, felesége azonképpen és az ő akkori szolgálója is esköggyenek meg azon, hogy őmiattok az A. borai meg nem vesztenek, sem ki nem vöttenek benne semmit, meg nem kurásolták, sem egyébképpen való okot az boroknak megveszésére okot nem attanak. Így, ha az jövendő szerdán, harmadnapra megheskösznek az I-ok, tahát[281] az A. az I-nak feleleti szerénth indebitán marad érötte, fl. 12. d. 50. A. apellat et transmittitur. <Szűcs János c. Csiszár Mátyás • 1606. júl. 3.>

Anno 1606, die 13 mensis Junii, jött hozzám az gyermök Bálinth Vizaknaj Márthon komámtúl.[282]

Anno 1606, die 12 mensis Junii, az jenej embör és Poklosi Tódor között való deliberatio: Mivelhogy ő maga, Tódor megvallya, hogy az ökröt az Horuát Ábrahám[283] hajdúi vitték volt el tűle, azért tartozik Tódor az ökörnek az árát megfordítani az jenei embörnek és így, reáeskövén, tartozzék az jenei embör viszszaengedni az ökröt. Az jenei embör is tartozzék megeskönni, miben áll nekie az ökre.

Anno 1606, die 19 mensis Junii sedes celebrata est.

Igeni Nagi Györgyné, úgy minth A. giráztattya Feiérvári Györgynét, úgy minth I-t, d. 24. <Nagy Györgyné c. Fejérvári Györgyné>

Czimbalomos János vallya procuratornak Bun Lukácsot és Lénárt Istvánth Szilági Zabó János ellen.

Szilági Zabó János vallya procuratornak Menyhárt deákot Czimbalomos János ellen.

[fol. 97r] Deliberatum: Mivelhogy Szilági Zabó János ő maga sem tagaggya, hogy mikoron meghkínálta ez Czimbolomos Jánost az pénzzel, ugyan annakelőtte tutta, hogy Czimbolomos János meghvötte volt az búzát. Azért, mivelhogy az országh törvénye szerénth harmadra megh nem kinálta az pénzzel, immár sem eggik fél, sem másik nem tartozik az juramentommal, hanem az törvény fölszabadíttya az hold vetést Czimbolomos Jánosnak és szabad uraságában haggya.

Anno 1606, die 3 mensis Julii sedes celebrata est.

Cellér Ambrus, Feiérvárat lakó vallya procuratornak Bun Lukácsot és Lénárt Istvánth mindön pörösi ellen. <Óvári István deák c. Cellér Ambrus • L. alább>

Czizár Máttyás protestál, hogy az minémű törvénye Siska Jánossal volt, az 15. nap elmúlt és az apellatiót meg nem láttatta. Reámegyönk ez napokban az exsecutióra, mivelhogy az bort is kiárulta. <Szűcs János c. Csiszár Mátyás • 1606. aug. 14.>

Óuáry István deák, százvárasi vallya procuratornak Beseniey Menyhártot mindön pörösi ellen.

Óuári István igéri feleletit hodie per totum beadni Cellér Ambrus, úgy minth I. ellen.

Százvárason lakó Óuári István deák remittálja az Cellér Ambrussal való citatióját. <Óvári István deák c. Cellér Ambrus • 1606. nov. 6.>

Bíró uram ugyanezön jövendő szöretre adott Drabant Jánosnak fl. 1 hét vödör mustra, mely háromszor való pénz adása teszön urna[rum] 46.

Anno 1606, die 7 mensis Augusti sedes celebrata est.

Pap Benedök vallya procuratornak Bun Lukácsot mindön pörösi ellen és Lénárt Istvánt is, boczárdjt. <Szűcs Péter c. Pap Benedek és szolgája • L. alább>

Haidú János vallya procuratornak Bun Lukácsot valami oláhok, úgyminth Kesereőné jobbági ellen egy ökör végett.

Haidú János, úgy minth I. giráztattya az Kesereőné aszszonyom jobbágit, úgy minth A[-kat], d. 48.

Keserwné aszszonyom jobbági vallyák procuratornak váraggiaj Bíró Jánost itth Feiérvárat lakó Haidú János ellen. <Keserű Jánosné román jobbágyai c. Nagy János • 1606. aug. 14.>

Szwcz Pétör, itth Feiérvárat lakó vallya procuratornak Beseniej Menyhártot mindön pörösi ellen. <Szűcs Péter c. Pap Benedek és szolgája • L. alább>

Kálmánczej Miklós deák vallya procuratornak Beseniey Menyhártot teöuissi Varga Andrásné Katus aszszony ellen.

[fol. 97v] Causa nobilis Nicolai Kálmánczej, nunc Albae commorantis, ut A. contra Catherinam, coniugem agilis Andre[ae] Varga de Teöuis, similiter in comitatu Albensi, velut I.

Ezért citáltam ez I-t, hogy ez elmúlt napokban, nem tudatik, mi gondolattyából azt monta, hogy én az ő elébbi urát, teöuissi Barbélj Thamást, ki lakott Teöuisseön, Feiér vármegyében megö[te]ttem volna, kiből az jő ki, hogy meghölettem volna és [hogy] ő magát is meg akarnám ölni. Avval sem elégödvén, azt is monta, hogy pénzért akartam hamis tanút reá fogadni. Mellyet kívánom, hogy doceállya meg, mellyet, ha meg nem doceállya, in paena homagii kívánlak[!] convincáltatni az széktől, si juris. Mellyet, ha tagadnál, bocsásson ki az szék, szabad legyön ahhoz illendő dolgokat bizonítanunk, bizonságimat reportálván, kegyelmetektől Isten szerénth való deliberatiót várunk. Liceat. I. petit par et conceditur. <Kálmáncsehi Miklós deák c. Varga Andrásné>

Pap Benedek, úgy minth I. giráztattya Szwcz Pétört, úgy minth A-t, d. 48. Non tenet. <Szűcs Péter c. Pap Benedek és szolgája • 1606. aug. 14.>

Anno 1606, die 9 mensis Augusti sedes celebrata est.[284]

13 Augusti: Nagy János relictája, Anna aszszony, itth Feiérvárat lakó vallya procuratornak Vizaknaj Márthont és Bun Lukácsot mindön pörösi ellen. <Nagy Jánosné c. Borbély Pálné • 1606. aug. 14.>

Vonióczki Pál vallya procuratornak váraggiaj Bíró Jánost itth Feiérvárat lakó Dobos György, úgy minth I. ellen. <Vonyóczki Pál és szolgája, Mihály c. Dobos György • 1606. aug. 14.>

Anno 1606, die 14 mensis Augusti sedes celebrata est.

Nagi Jánosné, úgy minth A. giráztattya Barbélj Pálnét, úgy minth I-t, d. 24. <Nagy Jánosné c. Borbély Pálné • 1606. aug. 28.>

Cum protestatione szólunk kegyelmetök széki előtt, [hogy] azért citáltuk itth, GiulaFeiérvárat lakó Nagi Jánost, itth, Feiér vármegyében lakó[t], [mert] ez elmúlt esztendőkben, mikor Székeölj Mojses ez országban bejött vala,[285] akkor mindh országostul elfutottunk. Mi is az havasra futottunk vala és az tatárok reánk jöttek. Az melj marháinkat az tatárok elvitték, mely marháink közzöl eggyet ez I-nál találánk meg. Azt kívánnyok, hogy az minth az tatároktúl vötték volt, azon pénzen tartozik viszszaadni. Meg is bizoníttyuk, ha kívántatik, hogy az marha miénk, országh törvénye szerénth megh kívánnyuk ítéltetni. Liceat. I. [petit] par et conceditur. <Keserű Jánosné román jobbágyai c. Nagy János • 1606. aug. 28.>

[fol. 98r] Szőcz Pétör protestál, hogyha Pap Benedök ez jövendő széknapjára az szolgáját elő nem állattya, tahát törvényt kíván az széktől. <Szűcs Péter c. Pap Benedek és szolgája • 1606. aug. 28.>

Czizár Máttyás protestál, mivelhogy Siska János apellált volt ő ellene és az apellatiót meg nem akarja láttatni, hogy őneki gongya lészön arra.

Siska János procuratora által pro[te]stál, hogy in presenti anno 1606, 14 die mensis Augusti [a] feiérvári főbíró háza előtt Czizár Máttyás megfenyegeté Siska Jánost, hogy kezével veszön igazat. Azért, ha valami nyavalyája lészön, törvénnyel akarja megláttatni. <Szűcs János c. Csiszár Mátyás • 1606. aug. 27.>

Óuári András feleségestül vallyák procuratornak Beseniej Menyhártot, Borsoló Jánost és Eniedi Báráni Bálintot contra quoslibet Hottikap[286] Márthon uram székire.

Nagi Jánosné, Sófia aszszony szolgálóstúl vallyák procuratornak Bun Lukácsot, Lénárt Istvánth és Fodor Tamást contra quoslibet. <Óvári András és felesége c. Nagy Jánosné • L. alább>

Vonióczki Pál az szolgája képében, úgy minth A. giráztattya Dobos Györgyöt, úgy minth I-t, d. 24. Non tenet. <Vonyóczki Pál és szolgája, Mihály c. Dobos György • 1606. aug. 23.>

Óuári Andrásné, úgy minth I. giráztattya Nagi Jánosnét, úgy minth A-t, fl. 2[!] <Óvári András és felesége c. Nagy Jánosné>

Anno 1606, die 23 mensis Augusti sedes celebrata est.

Causa nobili[s] Pauli Vonióczky Albensis, ut A. contra circumspectum Georgium Dobos, similiter Albensem, ut I.

Cum protestatione szóllunk kegyelmetök előtt: Az elmúlt napon, úgyminth vasárnap[287] hajttyák volt Pál uram szolgája, több társaival egyetömben az barmokat az országh út[ty]án, az Nagj-Ampoion innet, otth találkoztanak az Vizaknaj Pétör szekerével és az marhák otth szélöttenek el. Otth Dobos György eleikben állott, szolgáinkat kergette és verte hatalmasul. Ha az törvény mongya, azt mongyuk, hogy hatalmasul állott eleikben, úgyaddigh, hogy az földre leverte, addig verte, hogy szabad volt megölni, szabad volt elereszteni. Azért azt mongyuk, si juris, hogy eleven dí[j]an vagyon érötte, merth tutta azt bizonyosson, hogy én egy várasban lakom vele. Ha az én marhám kárt tött neki, hozta volna be szolgámat, Mihált. Hahol pedig vele nem bírt volna, várasban laktam s hadnagyom volt s megelégítettem volna az kárról. Azért, hogy így cseleködött, az várasnak régi szokása ellen kezével vött igazat, azt mongyuk, hogy az megnevezött penán rajta vagyon. Készök vagyunk arról jurálni, hogy mi szánszándékkal kárt nem tettünk neki. Liceat. I. petit par et conceditur ad futuram sedem. <Vonyóczki Pál és szolgája, Mihály c. Dobos György • 1606. aug. 28.>

[fol. 98v] Enyedi Mézáros János, Mézáros Pétör, Mézáros Jakab, úgy minth I-ok giráztattyák Vinczeön lakó Repede Mihált, úgy minth A-t, d. 48.

Anno 1606, die 27 mensis Augusti Siska János remittálá az Czizár Máttyás ellen való apellatióját az borok dolgából és fölváltságot veszön benne, kire, úgy minth A. reá is citállya et deposuit ar[h]am d. 12[288]. <Szűcs János c. Csiszár Mátyás • 1607. aug. 9.>

Anno 1606, die 28 mensis Augusti sedes celebrata est.

Váraggián lakó Bíró János vallya procuratornak Bun Lukácsot itth, Feiérvárat lakó Varga Pétör ellen. <Bíró János c. Varga Péter és Varga Ivacskó • L. alább>

Nagi Jánosné jam secundo giráztattya Makay Barbélj Pálnét, úgy minth I-t, d. 24. <Nagy Jánosné c. Borbély Pálné • 1606. okt. 30.>

Váraggiay Bíró János, úgy minth A. giráztattya itth, Feiérvárat lakó Varga Pétört és Varga Juaczkót, úgy minth I-okat, kölön-kölön d. 24. <Bíró János c. Varga Péter és Varga Ivacskó>

Deliberatum: Mivelhogy ennekelőtte egynéhánszor bíró uram ő nagysága[289] parancsolattyából megkiáltatta, hogy valaki az szőlőhegyön lopást cseleködik, tahát fölakasztyák érötte. Mely parancsolattal ez Pap Benedök szolgája nem gondolván, Szőcz Pétörnek szőlejében lopásban találtatott, kiérth fejéhöz szól érötte és törvény szerénth kívánnya, hogy fölakasztassék érötte. Teczik azérth az széknek, hogy az várasnak röndölése és megkiáltatása ellen vétközvén, az A. hetedmagával esköggyék reá és akasztassa föl. Ha pedig Pap Benedök az szolgáját elő nem állathattya, tahát tartozik azért fl. 40 letenni et ad 15. diem executio conceditur, ha ez 15. napra elő nem állathattya az szolgáját. <Szűcs Péter c. Pap Benedek és szolgája>

Dobos György vallya procuratornak Bun Lukácsot Vonióczkj Pál, úgy minth I.[290] ellen.

Czegezi Lukács, ugyan Czegezben lakó vallya procuratornak Giarmati Jánost, sárdit mindön pörösi ellen, valakik volnának itth Feiérvárat.

I., Dobos György cum protestatione respondit: Ím, értöm hozzám súlyos feleletit az A-nak, hogy azt mongya, hogy szolgájának az úton hatalmasul eleiben állottam, földre levertem volna, mellyért eleven dí[j]át felelöd[!] hozzám. De azt mondom az ellen, hogy nem jut eszömben, hogy én az te szolgádat az földre levertem volna, azt kívánom, hogy megbizoníccsad jámbor szömélyökkel, ha meg nem bizonítod, azt mondom, indebite háborgacz. Ezt tudom, hogy ez minap, estve későn egy falka ökör az kölesben jár vala, mely igön nagy [fol. 99r] kárt teszön vala. Tudom, hogy kergöttem az kölesemből ki. Lehetségös, hogy az te ökreid is otth voltanak, mellyérth ha valami esött volna is, melyre nem emléközöm, el köllene szenvedni, merth nem köllött volna éjnek éhvadán otth jártatni. Kire bocsásson ki az szék s bizonyítok, magamnak is hitöt kérök. Liceat.

A.: Az vereségöt hogy tagadod, jurálj róla. Hogy azt is tagadod, hogy földre nem verted, arról doceálunk.

I.: A. vagy s nem tartozunk mi jurálni, hanem, amit keressz, doceáld meg is.

Deliberatum: Doceállyon mindh az két fél, feleletök tartása szerénth ad futuram sedem. <Vonyóczki Pál és szolgája, Mihály c. Dobos György>

Nagi János alias Haidú, úgy minth I. giráztattya az ő pörössit, az oláhokat, Kesereő Jánosné aszszonyom jobbágit, úgy minth A-okat, d. 48.[291] <Keserű Jánosné román jobbágyai c. Nagy János • 1606. aug. 30.>

[fol. 99r] Anno domini 1606, die 30 mensis Augusti sedes celebrata est.

I., Haidú János respondit cum protestatione: Ím, értöm, hogy egy ökröt keres rajtunk, mellyet nálunk megtartatott volth. Azért őtőle tatárok vitték volt el, több marhákkal egyetömben. Azt is mongya, hogy az minth az tatároktúl vötték volth, az szerénth övékké tévén, az árát megfordítaná. De azt mondom én az ellen, hogy én, az minth én vöttem, kész vagyok én arról jurálnom, hogy min vöttem, ha az törvény őneki megítéli, övévé tenném, tahát fordíccsa meg az pénzömet s meg köll adnom, az törvény ellen nem állhatok. De én igaz pénzömön vöttem, akkor pedig alábbvaló is volt, merth tulok volt. Ha pedig az törvény többet ítélne, az minth vöttem, az törvény szabad véle, mely nilván vagyon kegyelmetöknél, hogy az sok viszontagsághban nagy nehezen viseltem én gongyát az marhának. Liceat.

Deliberatum: Mivelhogy az A. feleletiben proponállya, hogy tatárok vették el őtőle az marhát, az marha pedig nem annál vagyon, az ki az tatároktól vötte, hanem kézről-kézre költözött. Az I., ha megmondaná róla, min vötte az ökröt, tartozik megadni az A-nak, de így, hogy harmadmagával esköggyék reá az A. Az mi nézi azt, hogy az ökör neveködött, ha neveködött, vette hasznát az I. <Keserű Jánosné román jobbágyai c. Nagy János>

[fol. 99v] Anno 1606, die 23 mensis Octobris[292] sedes celebrata est.

Szebeni Szwcz Pál, most itth, Feiérvárat lakó vallya procuratornak Bun Lukácsot, ugyan Feiérvárat lakót contra quoslibet. <Szűcs Pál c. Szűcs László • L. alább>

Dobos György vallya procuratornak Bun Lukácsot, itth Feiérvárat lakót Sárdon lakó Szabó Gergölyné ellen.

Causa circumspecti Pauli Szwcz Albensis, ut A. contra et adversus circumspectum Ladislaum Szwcz, similiter Albensem, velut I.

Cum protestatione: Ezért citáltattam az I-t, Szwcz Lászlót, Feiérvárat, ugyan Feiér vármegyében lakót, hogy ez jelenvaló 1606. esztendőben, úgyminth Szenth Mihály nap után, az feiérvári dézmán az I., nem tudatik, mi gondolattyából, azt beszöllette az dézmán énfelőlem, hogy itt nálam oly levél volna, az mellyet titkon vasas ládámban tartanék, hogy ha megtudnáják[!], tahát az fejemnek el köllene érötte esni. Az pedig, az mondás, ha embör jól meghgondollya magában, minth egy árultatásra menne. Azért, ha megbizoníttya, hogy énnálam ollyan levél vagyon, avagy én áruló volnék, érötte énneköm meg kellene halnom. Ha pedig meg nem bizoníttya, tahát azt mondom, si juris, hogy maior potentián vagyon érötte, merth én jámbornak tartom magamat. Az is vagyok, mindh őfölségének[293], mindh ő nagyságának[294], mindh ez országnak, mindh ez szegény várasnak hitös vagyok, igaz embörnek tartom magamat. Ha pedig ezöket tagadná, hogy ő nem mondotta volna azt, bocsásson ki az szék s meghbizonítom, bizonságimnak vallásiból az kegyelmetök széki bővebben megérti, azért kegyelmetektűl Isten szerénth való deliberatiót várunk. Liceat.

I.: Azt mondom, hogy őfölsége[295] parancsolatot adott, hogy mindön[296] valaki oly dolgot hallana, meg is eskövénk, hogy megmongyuk, az mit hallunk előttünkjárónak. Azért egy embör híva vacsorájára, Szwcz Márthon [a] neve. Azt mondá, hogy Szwcz Pál igön haragszik őreá, hogy az szolgája odajár hozzá. Kérdem, miérth? Azt mongya, hogy az Szwcz Pál szolgája [azt mondta], "Ha el nem bocsát - úgymondh - békével, tahát bizony, megmondom, minémű dolgot tudok hozzája. Oly levél vagyon nála egy kis vasas ládában, hogyha megtudnáják[!], talám az feje is utána veszne" - úgymond. Mellettem öl [fol. 100r] vala az polgár, Fazekas Gergöly egyfelől, másfelől Zwcz János ugyan polgár. Fazekas Gergölynek megnyomtam az térdét s mondék nekie: "Ezt hallod, Gergöly uram? Tuggyátok, hogy az mit hallunk őfölsége ellen, előttönkjárónak hírére aggyuk és az köröszténség ellen is. Azért ezt el ne hallgasd, hanem megmongyad bíró uramnak, merth hitönkben áll ez." Az dézmán, annakutána megszólíta bíró uram: "László uram, hiszöm, te izented az polgártúl, hogy illyen s illyen dolgot megmongyon énneköm?" Én mondám, hogy én izentem. Bíró uram mellett ott öl vala Nagi Miklós s kérdé tőlem bíró uram, minth volt az az dologh, s megbeszéllém őkegyelmének. Nagi Miklós azonban mondá, ki ugyan Szwcz Pállal egyött lakott, az úr őnagysága[297] szolgája: "Én is láttam azt az vasas ládát. Megnitá az aszszony, - úgymondh -, keszkenőket forgat vala benne, egy levelet is láték közte, - úgymondh - kérdém: ťMiről való levél az aszszonyom?Ť úgymondh. Mondá az aszszony: ťNem érth kegyelmedh ehhöz, Miklós uramŤ úgymond -, azérth azt mondá, hogy Zebenbeől költék ezt az ládát." Azért én hallomást, az mit hallottam, azt beszéllöttem, azért engömet azért [!] nem háborgathatnának, hanem keresnék azt, az ki beszéllötte.

Deliberatum: Mivelhogy ennek az keresetnek embörét aggya az I., kitől hallotta, mivelhogy pedig velönk eggyött hitös[298] Szwcz László mindh őfelségének s mindh az egész magyar nemzetnek, azérth hiti tartotta, hogy az hitös polgároktúl bíró uramnak meghizente. Ergo az törvény meghszabadíttya Szwcz Lászlót az Szwcz Pál keresetitől, hanem keresse az ő szolgáját érötte, az ki hintögette felőle az szót, alioquin, ha elhallgattya, őnagyságának is értésére köll az dolognak lenni.[299]

Deliberatum: Bizoníccsa meg Szwcz László ez jövendő széknapjára, hogy azokat az szókat Szwcz Márthonnak szájából hallotta; annakutána törvényök lészön. <Szűcs Pál c. Szűcs László • 1606. nov. 6.>

[fol. 100v][300] Balogh Imröh protestál, hogy ő adott volt itth Feiérvárat lakó Hajdú Jánosnak egy szőlőt, ilyformán, hogy őnekie ez elmúlt tavaszon egy véka kölest vet és ősszel három köböl[301] búzát. Így, hogy ennek munkáját az szőlő árában tuggyák, de sem az kölest el nem vetötte, sem nem szántott sem[!] az búzának. Hanem az miatta károssá maradott és az szőlő mellől is elállott. Azérth ez okon protestál, hogy ő kárban nem akar maradni, hanem az mely búzavetése Haidú Jánosnak itth, az feiérvári határon vagyon, ahhoz akar tartozni mindhaddig, valameddig őtet az ő káráról megelégíti.

Anno 1606, die 30 mensis Octobris sedes celebrata est.

Causa nobilis[302]

Cum protestatione: Ezért citáltuk ez I-t, Szegedj Barbélj Pálné, Katus aszszonth, hogy ez jelönvaló esztendőben, úgyminth ez tavasz tájban, úgy Szenth György nap után az I., nem tudatik, mi gondolattyából, én szómmal, Nagi Jánosné, Anna aszszony szavával, melyben sem híröm, sem tanácsom nem volt, ez I. küldötte el az ő maga leányát egy Teöreök János nevű katonához, gubernátor uram őnagysága szolgájához az én szómmal. Kéretett az ő maga leányával egy aranyat, hogy én tehenet akarok vele venni. Mellyet nagy gyalázatnak tartok, merth én gyermekségömtűl fogva, ez óráig jámbor szömélynek tartottam és tartom is magamat. Ezt az nagy gyalázatot énrajtam nem cseleködhette volna, merth, ha embör magában él, meggondollya, minth egy kerítésnek jele. Annakutána hogy kérdözték [őt] s mindh az leányát, az leánya ugyan meghvallotta, hogy: "Az anyám köldött engömet". Azérth azt mondom, si juris, rajtam, nömös szömélyön tött nagy gyalázattyáért fejének eleséséhöz szólok érötte, merth ha [e]zökben [valami igaz] volna, énneköm meg köllene halnom. Azérth tikegyelmetöktől Isten szerénth való deliberatiót várok. Liceat.

Deliberatum: Mivelhogy az I. nem compareál, az [A.] pedig kéczör meggiráztatván, jam tertio mindön keresetit elérte az A. et ad 15. diem per non venit sententia conceditur. <Nagy Jánosné c. Borbély Pálné • 1606. nov. 6.>

[fol. 101r] Deliberatum: Mivelhogy az I., Pap Benedökné számvetésre kéröczik Cellér Ambrus ellen, azérth az szék is kibocsáttya Pap Benedöknét, hogy mennyenek számvetésre. Ha számot vethetnek, jó s ha nem, tahát ez jövendő széknapján törvényök lészön. <Cellér Ambrus c. Pap Benedekné • 1606. nov. 6.>

Szabó Pétör és Árua János így békéllének megh mielőttünk, az szék színén, hogy Árua János megköveté Szabó Pétört és 20 forinth kötelet vőn mindh magára s mindh felesége képében[!], hogy ha az dolog felől valahon gyalázatosképpen szólnának Szabó Pétör felől, tahát mindön törvény néköl elmaraggyon Árua János az 20 forinton és exequálhassa Szabó Pétör róla, melynek Árua János is engede.

Anno 1606, die 6 mensis Novembris sedes celebrata est.

Colosuárat lakó Vasas Mihály vallya procuratornak Beseniej Menyhártot és Berzeti[?] Mihált Czizár Máttyás itth, Feiérvárat lakó ellen.

Szebeni Szwcz Pál, most Feiérvárat lakó vallya procuratornak Bun Lukácsot, Lénárt Istvánt, Fodor Thamást, boczárdiakat és eniedj Timár Jánost mindön pörösi ellen.

Deliberatum: Mivelhogy Szwcz Lászlót az szék kibocsátotta volt actiója szerénth, hogy bizoníccson Szwcz Pál ellen, bizonított is, mellyet most az szék színén bead. El is olvastatván az szék, egy bizonságh sem tendál arra, az kire kibocsátotta az szék. Hogy pedig az A. törvény szerénth való böntetését kívánnya, teczik azérth az széknek, hogy az I. az A-nak holt dí[j]án vagyon érötte fl. 40. <Szűcs Pál c. Szűcs László • L. alább>

Beseniey Menyhárt giráztattya Péczy Sárát, úgy minth I-t, d. 24. <Besenyei Menyhárt c. Pécsi Sára • 1606. nov. 20.>

Szwcz Márthon vallya procuratornak Beseniey Menyhártot Szebeni Szwcz Pál, Feiérvárat lakó ellen.

Causa[303]

[fol. 101v] Cum protestatione: Ezért citáltuk ez I-t, Szwcz Márthont, itth, Feiérvárat, Feiér vármegyében lakót, hogy ez jelönvaló 1606. esztendőben, mintegy Szenth Mihály nap tájban az I. asztalánál mulatván, nem tudatik mi gondolattyából engömet, Szwcz Pált, hogy meglátott, mond az vele való jámboroknak: "Ez az Szwcz Pál én reám haragszik, de az úr nestében[?] sokat lopott el, ládájában tarttya" -, mely nilván vagyon kegyelmetök előtt, hogy azt mondotta. Azért engömet, nömös szömély lévén, illyen gyalázatot én hozzám[!] nem mondhatott volna. Ihol, leülök az szék előtt, rakja reám, hogy én lopó vagyok. Ha megbizoníttya, neköm meg köll halnom érötte, ha meg nem bizoníttya, tahát az széktől hasonló terhöt követök hozzá. Ha tagadná, hogy ő nem monta, bocsásson ki az szék s megbizonítom. Kegyelmetöktől Isten szerénth való deliberatiót várunk. Liceat. I. petit par et conceditur ad 3. diem. <Szűcs Pál c. Szűcs Márton • 1606. nov. 8.>

Bíró uram giráztattya Szwcz Istvánt úgy minth I-t, d. 24.

Feöreödős Mártha úgy minth A. giráztattya Deöbröczöni Zabó Jánosnét úgy minth I-t, d. 24. <Feredős Márta c. Szabó Jánosné • 1606. nov. 20.>

Deliberatum: Mivelhogy SzázVárasi István deák remittálta volt az ő idézetit Cellér Ambrus ellen, de az remittatió mellett nem láttatik az depositio annak szokott terhével. Hogy pedig Cellér Ambrus törvény szerénth akarja megláttatni, teczik az széknek, hogy nincsen helye az remittatiónak, hanem az girázás megengettetik.

Cellér Ambrus giráztattya az Szászvárasi István deákot úgy minth A-t, d. 48. <Óvári István deák c. Cellér Ambrus • 1606. nov. 20.>

Deliberatum: Az számvetés szerénth megítéli az szék Cellér Ambrusnak az nyolcz forintot és kilenczvenkét pénzt Pap Benedöknétől et ad 15. diem executio conceditur. <Cellér Ambrus c. Pap Benedekné>

Anno 1606, die 6 Novembris: Az minémű vétségben esött volt Szegedi Barbélj Pálné Nagj Jánosné ellen, kiérth az törvény Barbélj Pálnét fejére ítélte volt. Ily conditióval engedék megh életét, hogy jelön az szék színén őket megkövesse, annakfölötte, hogyha ennekutánna Barbélj Pálné ezön dolog felől valahol gyalázatosképpen megemléköznék, vagy Nagi Jánosné, vagy [fol. 102r] attyafiai felől, tahát mindön törvény néköl ezön kimondott sententia legyön fején. Mellyet Barbélj Pálné értvén, mindenben cedála és Nagi Jánosnét bizonyos emböri által megköveté és az meghírth terhöt is az szék színén tellyességgel fölvevé és engödelmös lőn neki. <Nagy Jánosné c. Borbély Pálné>

Szwcz László fölváltá az ő törvényét Szebeni Pál deák ellen, annak szokott terhével et deposuit ar[h]am d. 2. <Szűcs Pál c. Szűcs László • 1606. nov. 20.>

8 Novembris. Szwcz Márthonnak az szék meghaggya az procurator haladékot Szwcz Pál ellen való causájában az második hétfőre. <Szűcs Pál c. Szűcs Márton>

Anno 1606, die 20 mensis Novembris sedes celebrata est.

Deliberatum: Mivelhogy Szwcz László fölváltotta volt az ő causáját Szwcz Pál ellen és, miérthhogy az fölváltságh mellett semmit nem compareál, az A. az elébbi deliberatiót kívánnya az széktől hogy helyén maraggyon és sententiát kíván. Ergo, az szék is leszállíttya azt az fölváltságoth és sententiát ad az szék Szwcz Pálnak Szwcz László ellen et ad 15. diem executio conceditur. <Szűcs Pál c. Szűcs László>

Besseniej Menyhárt jam secundo giráztattya Péczi Sárát, úgy minth I-t, fl. 1.[!] <Besenyei Menyhárt c. Pécsi Sára>

Cellér Ambrus jam secundo giráztattya Százvárasi István deákot, úgy minth A-t, fl. 2.[!] <Óvári István deák c. Cellér Ambrus • 1606. nov. 29.>

Deöbreöczeöni Szabó János, úgy minth I. giráztattya Feöreödeős Mártát, úgy minth A-t, d. 48. <Feredős Márta c. Szabó Jánosné • 1606. nov. 29.>

Eniedön lakó Nagi Mihály vallya plenipotentiariusnak itth, Feiérvárat lakó Haidú Gáspárt és procuratorának Bun Lukácsot és Boczárdon lakó Lénárth Istvánth, ugyanitth, Feiérvárat lakó Székeölj Pál, úgy minth I. ellen.

Anno 1606, die 29 mensis Novembris sedes celebrata est.

NagiLábú Gergöly relictája, Dorottya aszszony vallya procuratornak Bun Lukácsot Boczási Zabó István ellen.

[fol. 103r][304] NagiLábú Gergölyné igéri feleletit hodie per totum beadni Boczási Zabó István ellen. I. petit par et conceditur. <Mészáros Gergelyné c. Szabó István • 1607. jan. 8.>

Deliberatum: Mivelhogy ZázVárasi István deák idézte volt törvénnek Cellér Ambrust és feleletit per totum be is igérte volt [adni]. Ez mellett, magát [meg]gondolván, remittálta volt az citatiót, de az más fél törvénnyel láttatván, hogyha sine onere remittálhatta-e, azvagy nem. De az szék helyén nem hatta az remittátiót, erre való képöst[!] az I. kéczör meggiráztatván, jam tertio absolutiót kíván és indebitát is felel hozzá. Teczik azért az széknek, hogy méltán absolváltatik Cellér Ambrus az István deák keresetitől és az mód néköl való háborgatásért indebitán vagyon érötte fl. 12. d. 50. <Óvári István deák c. Cellér Ambrus>

Deöbreöczöni Zabó János jam secundo giráztattya Feöreödős Márthát, úgy minth A-t, d. 48. <Feredős Márta c. Szabó Jánosné>

Zabó Márthonné, Ilona aszszony vallya procuratornak Bun Lukácsot, Lénárth Istvánt, Fodor Tamást, boczárdiakat mindön pörösi ellen. <Szabó Pálné c. Szabó Mártonné • 1607. jan. 10.>


1607

Anno domini 1607. esztendőben januáriusnak nyolczadik napján az tisztöletös Deöbreöczeöni Zabó János feiérvári főbírónak idejében az törvényöknek első kezdeti, kinek az Szent Isten az ő szent fiájért, az Úr Jesus Christusérth aggya mindh kezdetit, közepit és végit békösséggel, egész[s]éggel és jó szerencsével véghöz vinnünk. Amen.

Boczási Zabó Istvánnak[305] az szék procurator haladékot ad Boczási Zabó István feiérvári kisbíró ellen. <Mészáros Gergelyné c. Szabó István • 1607. jan. 10.>

Feöreödős Mártha aszszony úgy minth I. giráztattya az Vas Jánosné húgát, Petro aszszonth úgy minth A., d. 48.[306] <Balkó Petrónia c. Nyerges Mártonné • vö. 1607. jan. 8. és jan. 17!>

[fol. 102v][307] Anno 1607, die 10 mensis Januari sedes celebrata est.

Boczási Zabó István feiérvári kisbíró vallya procuratornak Beseniej Menyhártot NagiLábú Gergölyné ellen. <Mészáros Gergelyné c. Szabó István • L. alább>

Miklós deák relictája, Petronia aszszony vallya procuratornak Beseniej Menyhártot, feiérvárit, Enieden lakó Báráni Bálintot és Timár Jánost mindön pörösi ellen.

Feöreödős Mártha aszszony vallya procuratornak Bun Lukácsot és Fodor Tamást, boczárdit mindönök ellen. <Balkó Petrónia c. Nyerges Mártonné • L. alább>

I., Boczási Zabó István cum protestatione: Ím, értöm bő beszédeddel való propositiódat, kiben proponálod, hogy az én megholt feleségömnek az elébbi ura lött volna kezes néminemű búza felől. Azért az én feleségöm[öt], az ki meghholt, sőt, ki nagyobb, az ő elébbi urá[t], az kit kezesnek mondasz lenni, éltében köllött volna keresnöd, minthogy akkor nem kerested s most, holtok után engömet háborgacz, azt kívánom, si juris, hogy világos bizonsággal azt megbizonícs[d], hogy kezes volt. Kit, ha meg nem bizoníthacz, indebite[!] prosequitur actionis, si juris. Liceat.

A. cum protestatione: Ím, értöm, magad mentségére mit felelsz, hogy az kezest köllött volna keresnöm éltében, de nilván vagyon ez kegyelmetöknél, mindh[!] fejér kenér, hogy, az mikor ez az kezességh esött, nemsokára elfutottunk,[308] az sok nyomorúságh alatt nem kereshettem, azonban ő maga is megholt s nem kereshettem. Ahol pedig azt mondod, hogy megbizoníccsam, az kik előtt attam, azok is elholtak. Hanem magamnak hitöt kérek: arról is, hogy az Eötuös János kezességére attuk, azon is kész vagyok jurálnom, hogy énneköm mindh ez óráig is semmit abban az hat forintban meg nem attak. Azt mondom pedig, si juris, hogy az kereset kicsin, magam hiti elégh arra az keresetre. Azért [mert] az kezesnek mindön javai te reád szállottanak s te tőled várom meg. Liceat.

I. respondit cum protestatione: Nem én vétkem az, hogy az the kezesöd meghholt, hanem az the gondviseletlenséged, hogy azelőtt nem kerested. Ahol pedig hitöt kívánsz magadnak, nem bocsátlak arra, si juris, merth az A. [bizonyít], ha valamit keres az I[-on] nisi testimoniis approbatur, kölömben nem fér hozzá. Azért, ut in prima proponáltam, azt kívánom, hogy megdoceáld most is, alioquin tovább nem mehecz. Ha pediglen az széknek valami tekinteti volna is [fol. 103v] az magadnak való hi[t]öt kérésre, méltóbb volna nekönk hitöt kérnünk abban az dologban, merth sem hírömmel, sem tanácsommal nem volt, merth sem testamentomban nincsen meghagyva, az én attyámfia pedig kisebb dolgot is megmondott annál. Ergo, ha meröd keresni A. lévén, doceállyad is. Liceat.

A.: Ha meröd tagadni, jura, hogy Eötuös János nem volt minékünk kezes!

Deliberatum: Mivelhogy az A. magának hitöt kíván, hogy ő nekik Eötuös János kezes volt és az mai napig is az, felesége is meg nem atta. Másfelől az I-nak is köti hitire, hogy esköggyék meg rajta, hogy Eötuös János nem volt kezes, de az I. directe reá nem mer menni. Teczik azért az széknek, hogy mivel holt embörök után vagyon és avval is ótalmazza magát, hogy az bizonságok is elholtanak, annak okáérth az szék az A-nak másodmagával való hitöt vet, hogy megesköggyék azon, hogy Eötuös János ő nekie kezes volt és az hat forint adósság most is fönnáll. Így, ha megesköszik, mivelhogy valami javai Eötuös Jánosnak felesége után voltanak, mindönök az I-ra szállottanak, ergo tartozik ad 15. diem megelégíteni az I. az A-t az hat forintról. Esköggyék az jövendő hétfőre.

I.: Fölváltságot kér az széktűl ebben az causában, az szék is megengedi et deposuit ar[h]am d. 12. <Mészáros Gergelyné c. Szabó István • 1607. jan. 24.>

Assumptio cause[!] nobilis domine Petronie Balkó, relicta[e] quondam egregi[i] ac litterati Nicolai Kapronczai[309] , nunc Albae Juliae commorantis ut A. in [eodem] comitatu contra et adversus honestam Martham Förödős, similiter Albensem, velut I. per procuratorem.

Cum protestatione, salum sit pro et regrediendi, illyen ratióját aggyuk az citatiónak, hogy: In preterito anno 1606, vigesima septima die mensis Novembris ez I., Förödős Mártha aszszony, in comitatu Albensi Albae Juliae commorans, nescitur unde mota, engömet, jámbor nömös szömélt, salvo honore [fol. 104r] mondván, bestye hírös kurvának mondott, holott én jámbor szömélynek tartom magamat lenni. Azért azt kívánom, hogy meg is bizoníccsad. Ha meg nem bizonítod, azt mondom, si juris, hogy holt dí[j]omon vagy érötte. Ha pedig tagadnád, bocsásson ki az szék, mindönt szabad legyön doceálnom, si juris, liceat. I. petit par et conceditur ad futuram sedem. <Balkó Petrónia c. Nyerges Mártonné • 1607. jan. 15.>

Zabó Márthonné giráztattya Szabó Pálnét, úgy minth A-t d. 48. <Szabó Pálné c. Szabó Mártonné • 1607. jan. 15.>

Anno 1607, die 15 mensis Januari sedes celebrata est.

Miklós deákné, Petronia aszszonnak az szék procurator haladékot ad Feöreödős Mártha aszszony ellen. <Balkó Petrónia c. Nyerges Mártonné • 1607. jan. 17.>

Zabó Pálné, Lullia aszszonnak procurator haladékot ad az szék Szabó Andrásné[310] ellen. <Szabó Pálné c. Szabó Mártonné • 1607. jan. 17.>

Baroniai István giráztattya Szakmári Balásnét, úgy minth I-t d. 24. <Szabó István c. Szatmári Balázsné • 1607. jan. 17.>

Bun Lukács giráztattya, úgy minth A. Czizár Máttyást, úgy minth I-t d. 24.

Anno 1607, die 17 mensis Januari sedes celebrata est.

Feörödős Mártha aszszony, úgy minth I. giráztattya Miklós deákné, Petronia aszszonth, úgy minth A-t d. 48. <Balkó Petrónia c. Nyerges Mártonné • 1607. jan. 24.>

Baroniai István, úgy minth A. jam secundo giráztattya Szakmári Balásnét d. 24. <Szabó István c. Szatmári Balázsné>

Zabó Márthonné giráztattya Zabó Pálnét, úgy minth A-t d. 48. <Szabó Pálné c. Szabó Mártonné • 1607. jan. 24.>

Anno 1607, die 24 mensis Januari sedes celebrata est.

Eniedi János, Feiérvárat lakó vallya procuratornak Bun Lukácsot, Lénárth Istvánt Czizár Máttyásné, Anna aszszony, úgy minth I. ellen. <Enyedi János c. Csiszár Mátyás és felesége • L. alább>

I., Feöreödős Mártha cum protestatione respondit: Ím, értöm hozzám súlyos feleletét, hogy azt mongya, hogy én őtet éktelen szitokkal szittam volna. Holott ugyan meg is nevezé, minek szittam volna, kire nem emléközöm. Azérth azt kívánom, hogy megbizoníccsad, hogy tejességgel őtet[!] szittam s megneveztem. De ha szinte mondottam volna valamit is, kire nem emlékezöm, tahát mindönre ő adott okot házamnál laktában. Mikor ideje immár kitölt volna, volt egy holnapja [fol. 104v] és nagy, rút, éktelen szókkal illetett engömet az én házamban, ökörlopónak mondott, melly soha nem voltam, annak fölötte kádlopónak, mely nilván vagyon az egész várasnál, hogy én soha avval az élettel nem élvén, hanem jámborul és tisztösségömre éltem, soholt senki semmit hozzám nem mondhat[ott]. Az minth felöl is megmontam, ő adott okot, melyre nem emléközöm, azért, ha esött is, fánton-fánt. Ha kívántatik meg is bizonítom. Liceat.

A. dicit cum protestatione: Non satis ratio pro depositione tua, merth ha én teneköd valamit mondottam volna is, ki nem constál, vagyon neköm bírám s, ha el nem szenveded, keress suis modis reá, minthogy én nem szenvedhettem, reákereslek s meg is bizoníttyuk. Liceat.

I. cum protestatione replicat: Mindön rajtam tött szitkát megvilágosítom kegyelmetök előtt, miérth cselekötte. Minthogy esztendeje kitölt volt én nálam, látám nagy káraimat házamnál. Ökrét éczaka házamban berekesztötte, annakfölötte házamban nagy szegeket vörth, mely énneköm nagy káromra volt s azért szóllottam, hogy kitölt esztendeje s keressön más szállást őkegyelme. Annakfölötte, az szolgája is meg akarth verni házamnál, ez illyennökért esött, az mi esött. Liceat.

A., idem protestatio: Ut insuper megmondottam, keress suis modis engömet, törvénth állok én teneköd. Alioquin, hogy tagadod az rajtam tött gyalázatot, azt is megbizoníttyuk, hogy követtettél volna [?]. Liceat.

Deliberatum: Doceállyon mindh az két fél juxta actionem ad futuram sedem. <Balkó Petrónia c. Nyerges Mártonné • 1607. jan. 29.>

Eniedi János igéri feleletit hodie per totum beadni Czizár Máttyásné ellen. I. petit par et conceditur. <Enyedi János c. Csiszár Mátyás és felesége • 1607. jan. 29.>

Drabant János, Maiorban lakó vallya procuratornak Bíró Jánost, váraggiait Czizmaczia László ellen. <Drabant János c. Csizmadia László • L. alább>

A., Zabó Pálné, Lullia aszszony cum protestatione respondit: Azt kívánnyuk, hogy aggya okát Zabó Márthonné, Elona aszszony az definitiva sententia levelünknek benntiltásának. Alioquin, ha jó ratióját az inhibitiónak nem aggya, mindön elért keresetönket rajta követtyük, si juris. Liceat. I. petit par et conceditur. <Szabó Pálné c. Szabó Mártonné • 1607. jan. 29.>

[fol. 105r] Drabant János igéri feleleti[t] hodie per totum beadni Czizmaczia László ellen. I. petit par et conceditur. <Drabant János c. Csizmadia László • 1607. jan. 29.>

Deliberatum: Mivelhogy Boczási Zabó István az fölváltság mellett az citatióban megfogyatkozék, az másik [fél] az elébbi törvénth kívánnya hogy helyén maraggyon, teczik azért az széknek is, hogy az elébbi deliberatio marad helyén. I. apellat ad senatum et conceditur. <Mészáros Gergelyné c. Szabó István • 1607. márc. 5.>

Anno 1607, die 29 mensis Januari sedes celebrata est.

Váradi Jánosné, Orsolya aszszony vallya procuratornak Beseniej Menyhártot, Báráni Bálintot, Timár Jánost, eniedieket contra quoslibet. <Váradi Jánosné c. Lugasi Bálintné • L. alább>

Czizár Máttyásné, Anna aszszony vallya procuratornak az urát, Czizár Máttyást és Beseniej Menyhártot contra quoslibet. <Enyedi János c. Csiszár Mátyás és felesége • 1607. márc. 5.>

Protestál Feöreödős Mártha, hogy azt mongya Petronia aszszony procuratora által, hogy meg akarja látni, kivel bizonított Márta aszszony és mith vallottak az ő tanúi. <Balkó Petrónia c. Nyerges Mártonné • 1607. jan. 31.>

Feiérvárat, in comitatu Albensi lakó Zabó Pálné protestál, minthhogy in lapsa hebdomada, idest die Mercurii[311], in prima való beállásásunkban[!], mikoron ugyan az fölül megnevezött [városban] és comitatusban lakó Zabó Márthonné, Elona aszszony ellen proponáltattam volna per procuratorem, az I., procuratora mellett állván való feleletömet condescendáltatta az székkel írva comitatussát, locussát, tempussát, diessét, annusát. Ergo, quod licet, unde licet nec[?] alteri in posterum. <Szabó Pálné c. Szabó Mártonné • 1607. jan. 31.>

Czizmaczia László vallya procuratornak Beseniej Menyhártot, Báráni Bálintot, eniedit contra quoslibet. <Drabant János c. Csizmadia László>

Váradi Jánosné, Orsolya aszszony, úgy minth A. giráztattya Lugasi Bálintot, úgy minth I-t d. 24. <Váradi Jánosné c. Lugasi Bálintné • 1607. jan. 31.>

Anno 1607[312], die 31 mensis Januari sedes celebrata est.

Deliberatum Miklós deákné, Petronia aszszony és Feöreödeős Mártha között: Mivelhogy Petronia aszszony az I-nek relatoriáját cum pena kívánnya condescendáltatni, az I. pedig viszszaköveti az penát, ergo teczik az széknek is, hogy az relatoriának helyet aggyon és az pena reátér Petronia aszszonyra fl. 12. d. 50. A. petit novum, sed non conceditur.

Miklós deákné, Petronia aszszony meghívá procuratorát, Báráni Bálintot, eniedit egy pecsétes gyűrűvel pro fl. 5.

[fol. 105v] Deliberatum: Mivelhogy az A. bizonságra kérezött volt ki, hogy megdoceállya azt, hogy őtet Feöreödős Mártha gyalázatos szitkokkal szidalmazta, ad is be egy relatoriát, de az bizonságok az gyalázatos szitokról semmit nem vallnak, az I. pedig absolutiót kíván és az méltatlan való háborgatásért indebitát felel az A. [ellen]. Teczik azérth az széknek, hogy Feöreödős Mártha teljességgel absolváltatik az Miklós deákné keresetitől és az méltatlan keresetért indebitán vagyon érötte fl. 12. d. 50.

A., Miklós deákné, Petronia aszszony fölváltá ezön causáját Feöreödeős Mártha aszszony ellen et deposuit ar[h]am d. 12. <Balkó Petrónia c. Nyerges Mártonné • 1607. márc. 13.>

A., Zabó Pálné, Lullia aszszony cum protestatione: Ezért citáltuk GiulaFeiérvárat, azon vármegyében, Kis Lippa uczában lakó Szabó Márthonné, Elona aszszonth, hogy in presenti anno circa 10 diem mensis Januarii ez I., nescitur unde mota et quibus respectibus ducta az fiával való pörönknek, úgyminth Szabó Andrással, ki odaki megholt, definitiva causánknak sententiánkat benntiltotta, mely hibitiónak, ha jó ratióját nem aggya, azon sententiában elérth keresetünket rajta követtyök, si juris. Liceat. I. petit par et conceditur. <Szabó Pálné c. Szabó Mártonné • 1607. márc. 13.>

Lugasi Bálintné, Anna aszszony vallya procuratornak Bun Lukácsot, Lénárth Istvánt, Fodor Thamást Váradi Jánosné, Orsolya aszszony ellen. <Váradi Jánosné c. Lugasi Bálintné>

Anno 1607, die 5 Martii sedes celebrata est.

NagiCzeörgödj Bolgár János vallya procuratornak Beseniej Menyhártot, Timár Jánost és Báráni Bálintot, eniedieket és Tordaj Salánki Jánost contra quoslibet.

NagiLábú Gergölyné és az szolgálója, Örséböt vallyák procuratornak Bun Lukácsot, Lénárt Istvánth, boczárdit contra quoslibet. <Mészáros Gergelyné c. Szabó István • 1607. nov. 14.>

A. Eniedi János[313] respondit cum protestatione: Ezek, az mellyek az levélben meg vadnak írva az I-nak az attyával annyával maradott [javak!] [fol. 106r] Hogy pedig az I-nak attyáról és annyáról maratt jók, mindönök reámarattanak, azok között az én javaim is otth marattanak, mellyet ezelőtt ő magok is nem tagattanak. Ezön kivül, mikor az osztozás volt, az mostoha annyok vett volt néminemű részt az ő részén kivöl föl, hogy azt mondották volt, hogy nehezessön maradott volt az ő attyátúl. Hogy látták, hogy nem nehezes, annakutána azt az részet is, kit vöttek volt ki az I-nak attya és annya, jutott abból, ismét abból énneköm újólag, melyről ím, regestromomat producálom, azért megbizonítom az mostoha annyával, hogy az ő kezökhöz jutott. Liceat. I. petit par et conceditur. <Enyedi János c. Csiszár Mátyás és felesége • 1607. márc. 13.>

Anno 1607, die 13 mensis Marttii sedes celebrata est.

Boczási Szabó István vallya procuratornak Bun Lukácsot, Lénárt Istvánt, Fodor Tamást, boczárdiakat contra quoslibet. <Szabó István c. Borbély Mihály • L. alább>

Czimbalomos Pál relictája vallya procuratornak Beseniej Menyhártot, Temendi Istvánt, Ribicén lakót, Pétör deákot, keörösbániait contra quoslibet. <Czimbalmos Pálné c. Szabó Gergely • L. alább>

Varga Benedök vallya procuratornak Bun Lukácsot, Lénárt Istvánt, boczárdit contra quoslibet. <Varga Benedek c. Lovász Farkasné • L. alább>

Deliberatum: Mivelhogy ez elmúlt széknapján Miklós deákné, Petro[nia] aszszont az szék bizonságra bocsátotta volt az idézés felől, hogy ez mai napra doceállyon, de mivelhogy az idéző bíró hon nincsen, újólag kibocsáttya tizenötödnapra mátúl fogva, hogy megdoceállya, hogy idéztette Feöreödős Márthát. <Balkó Petrónia c. Nyerges Mártonné • 1607. ápr. 2.>

I. respondit cum protestatione: Ím, értöm az A-nak rajtam való keresetit, holott részt keres rajtam, attyátúl maratt részt s nem nevez semmit propositiójában, sem annussát, sem diessét, sem locussát directe meg nem declarállya, mikoron és hol volt az az dologh, kiről én sem emléközöm, hogy valami része volna nálam. Ergo, az ki semmit keres, semmit nyer. Ergo, hogy háborgat törvénnyel, indebite prosequitur actionis. Liceat.

I., cum protestatione: Az attyámtúl maratt jók, az kik engömet, úgy minth gyermöket concernáltanak, nem tagadom, hogy kezemhöz nem jött volna. Az, az mely részt pedig te keressz s azt mondod, hogy az attyám javai között voltak volna, nem constánl az. Dato, sed non concesso, ha szinte lött volna is, ki nem volt, az enimekkel eggyött elveszett Tótfaludon. Sőt, az kit az házat Eniedön elattam volt is, PoztóMetw István deák házánál, [fol. 106v] Mihály vajda ideében az ára otth veszött. Sőt, az mely örökség, úgyminth házhely örökségh, az kit el nem attam, Eniedeön vadnak, az kihöz énneköm is közöm vagyon, sőt, énreám tendál, minth attyámrúl maratt jók. Minthogy pedig az levélben is írva nincsen, kinél vagyon az ő része, azt kívánom, hogy megbizoníccsa, minth az törvénben is írva vagyon: "A. quod querit, doceat." így, ha megdoceállya, nincs mit tennünk, ugyan az eniedi örökségből contentállyuk, ha pedig meg nem doceállya, azt mongyuk, hogy indebite prosequitur actionis. Liceat.

A. cum protestatione subiungit: Ím, értöm, magad mentségére, mit proponálsz, hogy az te attyádtúl maratt javak elvesztenek volna, ki TótFaludon, ki az Poztómetw István deák házánál. Azt is mondod, hogy az mit keresök, nem constál az, hogy az te attyádnak avagy annyádnak javai között marattak volna. De te magad sem tagadhatod s azelőtt is nem tagattad, azért azt mondom, hogy semmi bizonság nem köll, kiteczik az levélből, azért meg várom ítéltetni az törvéntűl. Liceat.

I.: Az minth azelőtt is megmondottam, ha volt volna is, ki nem constál, mindönök elvesztenek, azért neköd is el köll tűrnöd, ha pedig arra tekintet nem volna, doce, kinél maratt. Liceat.

Deliberatum: Az I. nem kívánhattya az A-túl az documentatiót, merth constane az Eniedeön költ levélből, hogy az mi jószágot az A. az I-n keres, az I-nek attyánál marattanak. Hanem avval ótalmazza magát, hogy azok az jók az övével egyött, mindönök elvesztenek. Teczik azért az széknek, hogy az I-nak jurálni köll, hogy azok az jók az ő kezéhöz szőrén jutottanak és elvesztenek az övével egyött. Így, ha megesköszik, el köll az A-nak szenvedni, de ha meg nem mer azon eskönni, kiteczik, hogy vagy az I-nek, vagy az attyának kezénél pénzöl marattanak. Ergo, ha készpénze vagyon az I-nek, tartozik az A-t megelégíteni, ha készpénz nincsen, tahát az eniedi örökségből tartozik böcsű szerénth megelégíteni. Ad 3. diem jurállyon. <Enyedi János c. Csiszár Mátyás és felesége • 1607. május 14.>

I., Zabó Pálné[314] respondit: Ím, értöm, hogy az én fiammal való pörödet énreám akarnád szállítani, azt mondod, hogy az mely sententiát benntiltottam, tahát mindön keresetödet rajtam követöd. Azért illyen okát adom az tilalomnak, hogy megértöttem volna, hogy az én örökségömre sententiát akarnál venni. Azért illyen okát adom az tilalomnak, hogy az én fiam éntűlem [külön] kenyerön volt és őneki felesége volt s vagyon most is, azért énreám semmiképpen az törvénth nem szállíthattad volna, sem pedig az én örökségemre sententiát nem vehettél volna, hanem az ő feleségére köllött volna szállítanod, [fol. 107r] az sententiát is pedig őreá köllött volna vönnöd. De, hogy ezt nem cselekötted, hanem mingyárt énreám szállítottad s engömet keressz érötte, holott én teneköd adós nem voltam. Tahát azt mondom, ha az törvény is mongya, hogy indebite vexálsz, holott az én fiamról énreám egy pénze sem maradott. Liceat.

A. replicat: Insufficiens est ratio, merth én nem tereád akartam tenni sententiát, hanem, minthhogy defináltatott deliberatióm volt ez megnevezött fiad ellen, úgy vöttem volna sententiát, hogy, ha az attyátúl maratt örökségben valami része volna, abból akartam exequáltatni az én keresetömet, mellyet rajta elértem volt. Ha pedig semmi részem nem volt volna, el köllött volna szenvednöm. De, hogy the azt nem vártad, sententiámat inhibeáltad, most immár elegödendő okát nem attad, sequitur, hogy te magad vontad az sententiát magadra. Ergo rajtad keresöm, si juris, liceat.

Deliberatum: Az sententiának helye vagyon és az szék kiaggya, oka ez, hogy ő maga vonta magára az sententiát, mivelhogy idő előtt beleártotta magát, ergo az sententiával reámenvén Zabó Márthonnéra, ha valami javait találhattya az A., tahát igazat vehet, ha pedig otth nem talál, keressen otth annak utána, ahol talállya. I. petit novum, sed non conceditur. <Szabó Pálné c. Szabó Mártonné>

Boczási Zabó István, úgy minth A. giráztattya Barbélj Mihált, úgy minth I-t d. 24. <Szabó István c. Borbély Mihály • 1607. ápr. 2.>

Czimbalomos Pálné igéré feleletit hodie per totum beadni Szabó Gergöly, úgy minth I. ellen. <Czimbalmos Pálné c. Szabó Gergely • 1607. márc. 19.>

Causa Benedicti Varga Boczárdiensis, velut A. contra Margaretam Louáz Albensem, velut I.

Cum protestatione: Ezért citáltuk ez I-t, Margit aszszont, Louáz Margitot, ki lakik Feiérvárat, Feiér vármegyében, hogy ez elmúlt esztendőkben, mikor az sok dúló-fosztó országunkban jár vala, én neköm Varga Benedeknek, Feiér vármegyében, Boczárdon lakó[nak], azok az sok dúlók közül az fölöl megnevezett boczárdj házamtúl egy Szwcz Márthon nevű hajdú dúlta volt el mindön javaimat, mely javaim megértenek volna kétszáz forintot. Ugyanazon Szwcz Márthonth, ugyanitth Feiérvárat fogatám meg, hogy az én javaimról engömet megelégíccsön. Minthogy az törvénnek találása szerénth kezembe is atta volt az törvény, mivelhogy az I. mással egyetömben, úgyminth Boldisár papnéval hozzám jövének s addig könyörgének, hogy ötven forinth kezességön kivövék tűlem. Minthogy az másik kezest előidéztem vala, az törvény tellyességgel az kezességöt reá nem veté, hanem csak felét, huszonöt forinttyát, [fol. 107v] az felét pedig az I-ra. Minthhogy akkor innét hazul[ról] elmenth vala, azulta, ím, most jött megh, minthhogy kezes, ő tűle várom megítéltetni az törvéntűl, si juris, mely constál kegyelmetöknél, azért azt mondom, hogy kezes fizess. Liceat.

Deliberatum: Minthogy az kezesség constánl az huszonöt forintigh, ergo tartozik Louáz Margit megelégíteni Varga Benedököt az huszonöt forintról ad 15. diem. <Varga Benedek c. Lovász Farkasné • 1607. ápr. 30.>

Anno 1607, die 19 mensis Marttii sedes celebrata est.

Dombaj Máthé uram vallya procuratornak Besseniej Menyhártot és Bun Lukácsot contra quoslibet. <Dombai Máté c. Fülöp Bálintné • L. alább>

Zabó Gergöly vallya procuratornak Bun Lukácsot, Lénárth Istvánth, Fodor Tamást contra quoslibet.

Zabó Gergöly, úgy minth A.[315] giráztattya Czimbalomos Pálnét, úgy minth A-t, d. 48. <Czimbalmos Pálné c. Szabó Gergely • 1607. ápr. 2.>

Dombay Máthé uram igéri feleletit hodie per totum beadni Fwleöp Bálintné ellen. I. petit par et conceditur.

Protestál Dombaj uram, hogy az szék színén Feöleöp Bálintné vallya is, tagaggya is az adósságot, az mellyet Dombaj uram keresni akar rajta.

Cum protestatione: Ezért citáltam az I-t, hogy ez elmúlt 1603. esztendőben, Székeölj Mojses bejövetelinek előtte, úgy minth kezes hittel attam volt Borbándon ez I. urának, ugyan Borbándon, Feiér vármegyében lakó Feöleöp Bálintnak két aranyat, mikor pedig azon Székeölj Mojses itth Feiéruár alatt lött volna haddal,[316] azon Fwleöp Bálintnak marhájának kiváltására az tatároktúl attam volt öt aranyat, mellyekben készpénzül többet ötven pénznél meg nem attak, annakfölötte hat[317] ejtöly borth, az többje restál. Mellyet gyakorta kértem tűle, de meg nem atta. Azért, mivelhogy Feöleöp Bálintnak javai az I-re szállottak, azt mondom, hogy az fölül meghírth adósságról ő tartozik megelégíteni, si juris. Mivelhogy pedig sokszor kértem tőle s meg nem atta, azt mondom, hogy hatalmasul tarttya és böcsüjével várom meg adiudicáltatni, si juris. Ebből kegyelmetektől Isten szerénth való deliberatiót várok. Liceat. I. petit par et conceditur. <Dombai Máté c. Fülöp Bálintné • 1607. ápr. 2.>

[fol. 108r] Anno 1607, die 2 mensis Aprilli[s] sedes celebrata est.

Zabó Gergöly, deöbreöczeöni, most Feiérvárat lakó vallya procuratornak Bun Lukácsot, Lénárt Istvánt contra quoslibet. <Szabó Gergely c. Nyerges Mártonné • 1607. május 14.>

Miklós deákné, Petronia aszszony deponálá az citatiót Feörödeős Mártha aszszony ellen egy arany gyürűvel pro fl. 1. <Balkó Petrónia c. Nyerges Mártonné • 1607. ápr. 30.>

Cum protestatione: Ezért citáltuk az I-t, Barbélj Mihált, ki lakik Feiérvárat, Feiér vármegyében, hogy ez elmúlt 1606. esztendőben engömet, Boczási Zabó Istvánt, tanácsbeli ember lévén, megfogott. Mely fogtatásérth azt mondom, si juris, hogy holt dí[j]omon vagyon érötte, merth engömet, örökségös embört semmiképpen meg nem foghatott volna, hanemha én [vala]mith vétöttem neki, neköm bírám volt, törvénnyel köllött volna keresni s engömet az törvény megbűntetött volna. De hogy azt nem cselekötted, azt mondom, hogy az fölöl megnevezött penán rajta vagy. Ha pedig tagadná, bocsásson ki az szék s megdoceálom az önnön nyelve vallását, az mellett magamnak is hitöt kívánok. Liceat. I. petit par et conceditur ad futuram sedem. <Szabó István c. Borbély Mihály • 1607. ápr. 30.>

Zabó Gergöly jam secundo giráztattya Czimbalomos Pálnét, úgy minth A-t, d. 48. <Czimbalmos Pálné c. Szabó Gergely • 1607. ápr. 30.>

I., Fwleöp Bálintné respondit: Az szék bocsásson ki számvetésre, ha számvetés szerénth megigazódhatunk jó, alioquin mennyen törvényből ki.

Deliberatum: Az szék kibocsáttya számvetésre Dombai uramot és Feöleöp Bálintnét, ha számot vethetnek ez jövendő széknapjáig, jó, ha nem, igazíccsa törvény az dolgot köztök. <Dombai Máté c. Fülöp Bálintné>

Az néhai Louáz Farkasné, Margit aszszony vallya procuratornak Bun Lukácsot, Lénárth Istvánt, Fodor Tamást, boczárdiakat contra quoslibet.

Szwcz Márthonné, Magdaléna aszszony vallya procuratornak Beseniej Menyhártot Louáz Margit aszszony ellen, Báráni Bálintot és Timár Jánost is, eniedieket.

Cum protestatione: Ezért citáltam az I-t, Szwcz Márthonné, Magdolna aszszont, ki lakik Feiérvárat, Feiér vármegyében, hogy ez elmúlt esztendőkben, úgyminth [amikor] az sok hajdú országunkban járt volna, az ő ura is, Szwcz Márthon az hajdúk között mikor járt volna, Varga Benedöknek minémű kárt tött volt, azt ő maga tutta. [fol. 108v] Mikor Varga Benedök pörlött vele, az törvény hogy meghsúlyosította volt, az törvény kezében is atta volt, meg is fogta volt Varga Benedök. Az I. hozzám jővén, addig könyörge, hogy kezességön kivegyök, hogy vevők ki Boldisár papnéval ketten fl. 50. kezességön. Mivelhogy az törvény annak az 50 forintnak felét énreám ítélte volt, hogy megfizessem, de hogy akkor itthon nem voltam, meg nem vehette rajtam. Hanem most, hogy megjöttem, ugyan az fölül megnevezött Varga Benedök törvénnek idézett. Az törvénnyel el is érte rajtam, minth kezesön, mely nilván vagyon kegyelmetöknél, hogy az napja is elmúlt[318], hanem csak könyörgésöm által találtam meg, hogy reám ne jön[n]e. Minthogy az te uradért voltam kezes s te kértél engömet, hogy kezes legyek, az te uradnak mindön javai the reád marattanak, azért azt mondom, si juris, hogy azt az huszonöt forintot theneköd köll megfizetned, engömet menccs ki az kezességből, si juris, liceat. I. petit par et conceditur. <Lovász Farkasné c. Szűcs Mártonné • 1607. ápr. 30.>

Pap Benedökné vallya procuratornak Beseniej Menyhártot mindön pörösi ellen, Timár Jánost és Báráni Bálintot is. <Lakatos János c. Pap Benedekné • 1607. aug. 9.>

Anno 1607, die 17 mensis Aprillis protestálnak az feiérvári mészáros uraim, hogy az itthvaló feieruári szűcsmesteröket egynéhánszor meghkinálták, hogy aggyanak pénzt báránybőrre, merth ő nekiök marhavételre pénz köllene, de semmiképpen nem akartak adni, azért ők odaaggyák az báránybőrt [annak], az ki őnekik pénzt ad, mivelhogy szükségök vagyon az pénzre. Ennekutána azért őnekik is legyön méltó mentségök, hogy megkinálták vele őket és nem akartak adni.

Anno 1607, die 30 mensis Aprillis sedes celebrata est.

Az néhai Czizmaczia Miklós relictája, Anna aszszony vallya procuratornak Vinci Szwcz Fábiánt, Beseniej Menyhártot, Báráni Bálintot és Timár Jánost, eniedieket contra quoslibet.

Mézáros Pétörné, Anna aszszony, itth Feiérvárat lakó vallya procuratornak az urát, Mézáros Jánost, Bun Lukácsot, Lénárth Istvánth, Fodor Thamást, boczárdiakat contra quoslibet. <Mészáros Péterné c. Csizmadia Miklósné • L. alább>

[fol. 109r] I., Barbélj Mihály cum protestatione respondit: Ím, értöm, hogy azt feleled, hogy én megfogtattalak volna, mellyet én tagadok. Azért, ha meg nem doceálod, azt mondom, hogy indebite vexálsz. Liceat. A. probabit ad futuram sedem. <Szabó István c. Borbély Mihály • 1607. május 14.>

Deliberatum: Mivelhogy Czimbalomos Pálné idézte volt törvénnek Zabó Gergölt, A. lévén, nem compareál, az I. pedig kéczör meggiráztatván jam tertio absolutiót kíván, ez mellett indebitát is követ az méltatlan fogságérth, teczik azérth az széknek is, hogy Zabó Gergöly absolváltatik az Czimbalomos Pálné keresetitűl és az méltatlan keresetérth indebitán vagyon érötte fl. 12. d. 50 et ad 15. diem executio conceditur. <Czimbalmos Pálné c. Szabó Gergely>

I., Szwcz Márthonné cum protestatione respondit: Ím, értöm az A. propositióját, holott azt feleli, hogy az én megholt uramérth, Szwcz Márthonérth kezesnek mongya lenni magát. Mely kezességérth, az kinek kezes volt őtet citálván, az keresetön elmaratt légyön. Melyre brevibus azt mondom, hogy az ő kezessége után az én megholt uram, Szwcz Márthon Boldisár papné, Orsolya aszszony által, úgy minth akkorbeli kezes által viszontag megfogattatott azon dologérth és akkor, ő kézben lévén, az kárvallott embört contentálta ultro citroque. Azérth semmi okon törvén el[é] többször teneköd állani nem köllött volna, hogy pedig állottál s elmarattál, tibi imputes, semmivel sem tartozom. Sőt, hogy háborgacz, azt mondom, hogy indebite vexálsz, meg is bizonítom, ha kívántatik. Liceat.

A. subiungit: Ím, értöm, mivel mentöd magadat, de nem satis, hogy az the urad azután is fogva lött volna, az káros embört megelégítették volna. De azt mondom én arra, hogy nilván vagyon kegyelmetöknél ez az dolog, hogy azon kezességért Varga Benedök huszonöt forintot nyerth én rajtam, mely ő maga is jelen vagyon, referállya ő maga. Azérth azt mondom, hogy tartozol vele és add meg. Liceat.

I. respondit cum protestatione: Ut in prima re, mely dolog egyczör véghöz menth, dato, sed non concesso, ha szinte kezes voltál volna is, nem köllött volna törvényre állnod, merth mihelt fogságban esött ezön dologérth az én uram, [az] [fol. 109v] után elszállott the rólad az kezesség. Azzal köllött volna magadat ótalmaznod, de hogy the bono modo nem procedáltál pro defensione tui[319], tibi imputes, semmivel sem tartozom. Liceat.

Deliberatum: Az szék kibocsáttya az I-t, hogy doceállyon feleleti tartása szerénth ad futuram sedem. <Lovász Farkasné c. Szűcs Mártonné • 1607. aug. 1.>

A., Mézáros Pétörné, Anna aszszony, cum protestatione respondit: Ezérth citáltuk Czizmaczia Miklós relictáját, Anna aszszont, ki lakik Eniedeön, Feiér vármegyében, hogy ez jelenvaló 1607. esztendőben, úgyminth ezelőtt harmadnappal, az mely boltban az én uram árult néha-néha húst, mely bolt vagyon itth Feiérvárat az piaczon, eltiltott engömet az bolttúl, nem tudatik, mi gondolattyában. Azérth azt kérdöm, hogy mi okon tiltott el, merth az bolthoz neköm is közöm vagyon, merth neköm attyámfiaitúl maradott, úgyminth Feiérvári Balástúl. Az pedig, az FeiérVári Balás mindön javait azonkivül is, valamik voltanak, neköm hatta volt mindönből az ő részét. Azonképpen az boltból is. Feiérvári Ferencz is pediglen énneköm vér szerénth való attyámfia volt, annak is ugyanezön boltban része volt, az is énreám szállott. Az harmadik pedig, Feiérvári János is neköm attyámfia volt, annak is az része énreám szállott, minth vérre. Ezöknek pedig az felöl megnevezett attyafiaknak az ő édes annyok és az én anyám egyek voltak, noha az the urad is ollyan attyámfia volt, minth ez három. Ezök pedig osztozatlanok voltak az attyafiak mindönökből, az boltot is pediglen az őstűl maratt jókból vötték volt. Ha az the uradnak is az törvény mi részt ítél, elégöggyél meg te is avval. Azérth, ha tagadnád ezöket, bocsásson ki az szék, szabad legyön mindönth doceálnom. Liceat.

I.: Antequam ad meritum caus[a]e responderet per modum exceptionis dicit: non agitur causa de consanguinitate, sed tantum pro ratione inhibitionis. Ergo azt mondom, hogy ok adásra citáltál the engömet. Elsőben meg köllene hallgatnod az okait, videtur alienum esse az kit forgacz et, per hoc, calumnián vagy. Liceat.

I. respondit cum protestatione: Illyen ratióját adom az inhibitióna[k]. Minthhogy hogy az az megnevezött bolt, ki felől az lis vagyon, az én megholt uramnak, Feiérvári Czizmaczia Miklósnak [fol. 110r] proprioma lévén, ő utána fiára, Czizmaczia Gyurkóra, fiamra szállott volt, az fiam halála után énreám, úgy minth annyára. Quia post mortem fili[i] matrem concernuntur bona, juxta contenta Decreti, ergo az az bolt enim, nem tied, mivel az megholt uram pacifice bírta. Ha valami igasságodat pretendáltad volna, éltében köllött volna keresned, úgyhogy eltiltottalak, minth sajátomtúl tiltottalak. Nem akarom, hogy bírjad, si juris, kezemben kívánom adiudicáltatni id bono modo procedáltam, sőt protestálunk, hogy ajtót vágattál rajta, arra is gondunk lészön. Liceat.

A. cum protestatione: Az minth in prima is megfeleltem, hogy Feiérvári Balás mindönökből neköm hatta az ő részét, melyre bocsásson ki az szék s megdoceálom, [hogy] az ketteinek az ő részök én reám szállott, minth attyafiára, merth the csak ángy vagy otth, nem illet tégödet mind, si juris. Liceat.

I. : Tagadom én azt, hogy őstűl maratt volna az bolt, hanem az én uramnak saját keresménye.

Deliberatum: Az A. bizoníccson, hogy ezök az megnevezött attyafiak osztozatlanok voltak és az bolt is őstűl maratt jókból vétetött, ad futuram sedem. <Mészáros Péterné c. Csizmadia Miklósné • 1607. júl. 25.>

Assumptio causae honest[a]e dominae Petroniae relictae quondam Nicolai Litterati et predicti ut A., Albae Juliae commorantis contra et adversus honestam Martham Feöreödeős, similiter Albensem pro diffamatione, velut I.

Cum protestatione: Mivelhogy az diffamatio dolga felől, mely casus constánl az széknél, ki felől az pör volt köztönk és, hogy bizonságinkban megfogyatkoztunk, most penes novi judicii [!], azt mondom, hogy esköggyél meg, hogy nem diffamáltál engömet. Így, ha jurálsz, absoluta légy, ha pedig nem jurálsz, jurálok én, hogy diffamáltál, mely diffamatióért, ha jurálok, in homagio vagy érötte, si juris, liceat. I. petit par et conceditur. <Balkó Petrónia c. Nyerges Mártonné • 1607. május 14.>

Deliberatum: Mivelhogy Louáz Margit az executióról eltiltotta volt Varga Benedököt és most, ha jelen volna, okát kérdenék az tilalomnak, de, hogy nem compa[re]ál és semmiben nem ótalmazza magát, az A. pedig az tilalomérth terhet követ és az elébbi deliberatiót, kívánnya hogy helyén maraggyon. Teczik azért az széknek is, [fol. 110v] hogy az méltatlan tiltásérth indebitán vagyon érötte[!] fl. 12. d. 50. és az elébbi törvénth haggya a szék helyén az kezesség dolgából et ad 3. diem executio conceditur. <Varga Benedek c. Lovász Farkasné>

Anno 1607, die 8 Maii minket, úgyminth Deöbreöczeöni Zabó Jánost, Baraniaj Istvánt, Százvárasi Jánost és Barbélj Pétört hítta az vitézlő Balogh Imröh az ő szőlejében néminemű kárnak meglátására, mely kárt, nem tudván ki ökrei cselekötték volna. Mi azért elmenvén és az szőlőbeli kárt meglátván, intézök az mi jó lelkiismeretünk szerénth nyolcz vedör mustra az időnek állapottyához képöst.

Anno 1607, die 14 Maii sedes celebrata est.

Az néhai Mézáros Mihályné, ki most Eniedi Mézáros Jánosné az ő fia, Istók képében vallya procuratornak az urát, Eniedi Mézáros Jánost, ugyanitth Feiérvárat lakó Nagj Mézáros János ellen.

Nagi Mézáros János vallya procuratornak Bun Lukácsot, Lénárt Istvánth, Fodor Tamást, boczárdiakat Eniedi Mézáros János mostohafia, Istók ellen.

Barbélj Mihály vallya procuratornak Váraggiaj Bíró Jánost Boczási Zabó István ellen. <Szabó István c. Borbély Mihály • 1607. júl. 23.>

I., Feöreödeős Mártha cum protestatione respondit: Ím, értöm, az fölváltságh mellé mit felelsz, hogy megesköggyem. De azt mondom, si juris, hogy az elébbi feleletödben bizonságra kéreczöttél volt ki, A. lévén semmit nem doceáltál, most pedig az fölváltságh mellett azt elhagyod. Azért mintha láttatnék valami részéből, hogy minthegy két úton járás volna, hogy hitömre kötöd, avagy hogy hitöt kérsz vala magadnak. Semmiképpen hitömre nem köthe[te]d, sem hitöt nem kérhecz magadnak, az kereset nagy. A. voltál the, bizonítanod köllött volna, hogy pedig semmit nem doceáltál, azt mondom, si juris, hogy mindön keresetöd condescendál cum paena[!] calumni[a]e. Liceat.

A. replicat: Azért vöttem én novomot, hogy bizonságimban megfogyatkoztam én s azért kívánom most, vagy esköggyél meg vagy megesköszöm én. Két úton sem járok avval, hogy azt kívánom, terhen nem vagyok érötte et, per hoc, az fölváltságh mellett, első propositiómnak continentiája szerént törvényt várok. Liceat.

Deliberatum: Semmiképpen az A. magának hitöt nem kérhet, sem az I-nek hitire nem kötheti, merth tisztessége dolga s homagio[mo]t kérecz érette. Ergo, hogy semmit nem doceálhata, az szék az elébbi törvénth haggya helyén és az indebita is helyén marad fl. 12. d. 50. A. apellat ad senatum et conceditur. <Balkó Petrónia c. Nyerges Mártonné • 1607. júl. 25.>

[fol. 111r] I., Czizár Máttyásné az hit eltiltás dolgából cum protestatione dicit: Azért citáltam ez I-t[320], Eniedi Jánost, Feiér vármegyében, itth Feiérvárat lakó urunk ő nagysága[321] szolgáját, hogy in praesenti 1607. esztendőben az minémű pört elkezdött volt velem néminemű attyától maratt javai felől, az törvény énneköm hitöt adiudicált volt akkorbeli deliberatio szerénth. Mikoron az hitnek depositiójának napja eljött volna és én jurálni akartam volna, az I.[322] procuratora által engömet az hitről inhibeált, mely inhibitiónak mostan ratióját kérdöm hogy aggya. Ha jó ratióját nem adhattya, azt mondom, si juris, hogy holt dí[j]omon vagyon érötte, merth én jámbor, igaz szömély vagyok, soros nem voltam, nem is fér hozzám. Mely inhibitiót, ha tagadnád, az várasnak eskött notariusa, Baraniaj István referálására higgyék. Az referálás után deliberatiót várunk, si juris, ezután pedig hittel sem tartozunk. A. petit par et conceditur. <Enyedi János c. Csiszár Mátyás és felesége • 1607. júl. 25.>

Deliberatum: Mivelhogy Zabó Gergölt az szék bizonságra bocsátotta volt Feöreödeős Mártha ellen az kezesség dolgából, ergo az mely bizonságokat bead, semmit nem derogál[nak] az keresetre, azért az szék megszabadíttya Feöreödeős Márthát simpliciter az Zabó Gergöly keresetitűl. <Szabó Gergely c. Nyerges Mártonné • 1607. júl. 25?>

Anno 1607, die 23 mensis Maii sedes celebrata est ante dominum judicem.

Kádár Orbánné, Szakmáron lakó Orsolya aszszony vallya procuratornak Bun Lukácsot, Lénárt Istvánth, Fodor Tamást, boczárdiakat mindön pörösi ellen.

A., Kádár Orbánné: Azt kívánom, hogy az mely propositiót ez elmúlt széknapján beattam volt per totum, azt kívánom, hogy előaggyad, ha mássát vötted volt. Mellyet hallván, bíró uram referállya, hogy Eötuös Mihály hon nem létében elvitte híre néköl, mellyet hallván az A., terhöt követ érötte. Teczik azérth az széknek is, hogy semmiképpen el nem vihette volna, hogy pedig elvitte, indebitán vagyon érötte fl. 12. d. 50.

Mely deliberatiót hallván, az I. deponálni akarja, de az A. convertál és azt mongya, hogy I. lévén nem deponálhatod. Ergo az széknek is úgy teczik, hogy semmiképpen nem deponálhattya, hanem tartozik az indebitát letenni fl. 12. d. 50.

[fol. 111v] Causa honestae Orsolae de Szakmár, consortis quondam prudenti[s] ac circumspecti Orbani Kádár, ut A. contra Michaelem Eötuös, servitor[em] Andreae Eötuös Albensis, velut I. per procuratorem.

Cum protestatione: Ezért citáltattuk az I-t, ki lakik Feiérvárat, Feiér vármegyében lakó Eötuös Mihált, hogy ez jelönvaló 1607. esztendőben, úgyminth karácson[323] után, neköm volt egy házas leányom Eniedön, Feiér vármegyében, Eötuös Jánosné, Örséböt aszszony. Az Úristen ez világból kivötte ez felől megírth esztendőben, az mi javai marattanak, ezöst és pártaövek, egyéb efféle ingó-bingó marha, ez I., itth nem létömben, mindönöket kezében vött. Mivelhogy annak az megholt leányomnak maradott egy árvája, Annók, azért azt mondom, si juris, hogy az én lányomtúl maratt javak, akármicsoda névvel nevezendő jók legyenek, ingó és indulatlanok, mindönik az ő árvájára, Annókra marattanak. Az pedig, az Eötuös Jánosné, Örsébet aszszony, énneköm édös gyermököm volt, az tűle maratt árva pedig énneköm unokám. Azért mindön javait kezemben kívánom, merth engömet illet az följegyzött regestromnak continentiája szerénth. Az meddig élök, gongyát akarom viselni, minth édös gyermökömtől maratt unokámnak, nem az ő annyátúl [maradt javakból], hanem az enimből gongyát akarom viselni. Az ki pedig az regestrumban írva nincsen, fide mediante kívánom előadatni, si juris, ebből kegyelmetöktől Isten szerénth való deliberatiót várok. Liceat.

Deliberatum: Mivelhogy az I. az girának le nem tétele miatt nem compareálhat és nem ótalmazhattya magát, ergo az A. mindön keresetit elérte, az regestrumnak tartása szerénth. Az I. ezönkivül, valamik az regestrumban föl nincsenek írva fide mediante ad 15. diem tartozik előadni, alioquin executio conceditur ad 15. diem.

Kádár Orbánné, szakmári, úgy minth I. giráztattya Eötuös Mihált, úgy minth A-t, fl. 1.[!] d. 48. <Kádár Orbánné c. Ötvös Mihály, Ötvös András legénye>[324]

Anno 1607, die 23 Julii sedes celebrata est.

Tóthváraggiaj György vallya procuratornak Bun Lukácsot, Lénárth Istvánt, Fodor Thamást Dobaj Tamás uram ellen.

Tóthváraggiaj György protestál, hogy ha Dobaj Thamás uram oly dologért citáltatta, tahát szabad legyön ellene contendálni.

[fol. 112r] Dobaj Thamás uram igéri feleletit hodie per totum beadni Tóthváraggiaj György ellen. I. petit par et conceditur. <Dobai Tamás c. Tótváradjai György • L. alább>

Barbélj Mihálynak az szék procurator haladékot ad Boczási Zabó István ellen. <Szabó István c. Borbély Mihály • 1607. júl. 25.>

Causa[325]

Cum protestatione: Ez szóm ez I-hoz, TóthVáraggyj Györgyhöz, hogy ez elmúlt esztendőkben, ugyanitth, GiulaFeiérvárat, Feiér vármegyében lakó, az néhai Molnár György feleségével egyetömben hattak vala énneköm még haláloknak elő[tte?] egy szőlőt, hogy az ő holtok után én úgy bírhassam, minth saját örökségömet. Mely szőlő vagyon itth, az feiérvári határon, az PapPatakában, egyfelől Tótváragiai Máttyás[326] és ugyan ő maga, ez I. szomszédságában. Mivelhogy pedig az fölül az fölül megnevezött Molnár Györgyöt feleségöstől az Isten ez világból kivötte és az megnevezött szőlő az I-nak kezénél vagyon, miképpen s hogy bírta ezideig, ő tuggya, de az testánsoknak hagyása szerénth kezömhöz kívánom az törvéntől ítéltetni. Mellyet, ha kívántatik, doceálom, sőt azt kívánom, hogy ha jó ratióját nem adhattya, miképpen foglalta magának, tahát böcsüjével és hatalmával kívánom fölszabadultatni az megnevezött örökséget, si juris, liceat. <Dobai Tamás c. Tótváradjai György>

Anno 1607, die 25 Julii sedes celebrata est.

Boczási Zabó István, úgy minth A. giráztattya Barbélj Mihált, úgy minth I-t d. 24. <Szabó István c. Borbély Mihály • 1607. aug. 1.>

Mézáros Pétörné, úgy minth A. giráztattya Czizmaczia Miklósnét, úgy minth I-t d. 24. <Mészáros Péterné c. Csizmadia Miklósné • 1607. aug. 6.>

Czizár Máttyásné giráztattya Eniedi Jánost, úgy minth I-t d. 24. <Enyedi János c. Csiszár Mátyás és felesége • 1607. aug. 1.>

Deliberatum: Mivelhogy Feöreödeős Jánosné nem tagaggya az adósságot, ergo tartozik Zabó Gergölt contentálni ad 15. diem, alioquin executio conceditur.

[fol. 112v] Zabó Gergölj, úgy minth A. giráztattya Mézáros Pétörnét, úgy minth I-t d. 24. <Szabó Gergely c. Feredős Jánosné, Mészáros Péterné • 1607. aug. 1.>

Deliberatum: Mivelhogy Miklós deákné az apellatiónak megláttatását tellyességgel halni hatta, Feöreödeős Márthának nagy fogyatkozására, kiért kívánnya az elébbi törvénnek helyén való maradását. Teczik azért az széknek, hogy az elébbi törvény stál és az A-nak sententia conceditur. Az mi az Zabó István dolgát nézi, nem láttatik, hogy vétközött volna, hanem az tanácson múlt el. <Balkó Petrónia c. Nyerges Mártonné>

Anno 1607, die 1 mensis Augusti sedes celebrata est.

Barbélj Mihály vallya procuratornak Sárdon lakó Giarmati János deákot Boczási Zabó István ellen.

Az I. excipiál s azt mongya, hogy az A. feleletinek sem tempusa, sem locusa, sem annussa, ergo condescendál.

A.: Semmiképpen nem excipiálhatnál, merth azelőtt megfeleltél, párt is vöttél fele[le]tömben, bizonságra bocsátott az szék, ergo, hogy most excipiálsz, azt mondom, hogy indebitán vagy érötte.

Deliberatum: Mivelhogy az I-nak procuratora most állván az I. mellé, nem ér[t]ötte az dolgát, ergo nincsen indebitán érötte, az exceptiónak is pedig helye nincsen.

A. apellat cum tota serie et conceditur.

Boczási Zabó István protestál, hogy: Ím, érttyük, hogy az tavali kisbírónak, Zabó Istvánnak referálásában, hogy az tavali bíró adott volna az én fogságomra okot, melyre jö[ven]dőben gondunk lészen. <Szabó István c. Borbély Mihály>

Deliberatum: Az Szőcz Márthon fogsága constánl relatoriából, de, hogy meghelégítötte volna Budaj Ferenczöt, nem constánl, ergo az A-nak az törvény megítéli az 25 forintot Louáz Margitnak et ad 15. diem executio conceditur.

Szőcz Márthonnénak az szék kívánsága szerénth fölváltságot ad. <Lovász Farkasné c. Szűcs Mártonné • 1607. aug. 20.>

[fol. 113r] A., Eniedi János cum protestatione respondit az hith eltiltás mellett: Ím, értöm, hogy az eltiltásnak az hit mellől okát kérdöd, mi okon tiltottalak el, terhöt is felelsz pedig hozzám, ha jó okát nem adom. De illyen okát adom: eggiket, hogy ezt akarom megvilágosítani és megbizonítani, hogy az az én keresetöm készpénzül menth the kezedben, másik okát, hogy az törvény előtt egynéhánszor megigérted the énneköm, csakhogy kértél, hogy várjalak szüretig s megelégítesz. Sőt pedig, ha kívántatik, bocsásson ki az szék, azt is megbizonítom, hogy urad azt mondotta, hogy az Pappataka-beli szőlőt böcsülteti nekie, "merth tudom, hogy adós vagyok vele, merth én költöttem el". Bizonságim mellé magamnak is hitöt kérök, hogy ezök így voltak, az minth felelém. Azérth nem vagyok semmi terhön érötte. Liceat.

I., cum solita protestatione: In prima instantia, az mikoron the énvelem az törvénth kezted volt azok az jók felől, ezöket mind megproponáltad, azérth nem illik az okadás mellé az quod semel agitatum est et, per hoc, insufficiens est ratio, merth azokról mindh törvénöd volt egyczör, hanem más ratióit aggyad az inhibitiónak, alioquin in pena homagi[i] vagy érötte, si juris, liceat.

A. cum protestatione: Igönis, jó ratióját adom én, merth nem kérecztem én még bizonságra ki, hanem most kérezöm s most mutogatom meg mindön igasságomat, mindh bizonságimmal s mindh magam hitivel, azérth jó úton járok, mindönth doceálok. Liceat. Az szék kibocsáttya az A-t bizonságra. I. expectat cum pena idebit[a]e relationem A-is. <Enyedi János c. Csiszár Mátyás és felesége • 1607. aug. 20.>

Zabó Gergöly giráztattya Mézáros Pétört, úgy minth I-t etc. d. 24. <Szabó Gergely c. Feredős Jánosné, Mészáros Péterné • 1607. aug. 6.>

Eötuös András fölváltá az ő törvényét Bun Lukács ellen, annak szokott terhével et deposuit ar[h]am d. 12.

Anno domini 1607, die 6 mensis Augusti sedes celebrata est.

Thamás kovács relictája, Dorottya aszszony, itth, Feiérvárat lakó vallya procuratornak Zalay Tamást, Giarmati Jánost, Bíró Jánost, Bun Lukácsot, Lénárt Istvánt, Fodor Tamást és plenipotentiariusnak az fiát, Kouácz Miklóst contra quoslibet. <Borbély Péter c. Kovács Tamásné és Borbély Márton • L. alább>

Mézáros Pétörné, Anna aszszony giráztattya Czizmaczia Miklós relictáját, Anna aszszont, úgy minth I-t d. 24. <Mészáros Péterné c. Csizmadia Miklósné • 1607. aug. 9.>

Orozlán Barbélj Márthon vallya procuratornak Zalay Thamást, Giarmati Jánost, Bíró Jánost, Bun Lukácsot, Lénárt Istvánt és Fodor Tamást contra quoslibet. <Borbély Péter c. Kovács Tamásné és Borbély Márton • L. alább>

Deliberatum: Az szék megítéli Zabó Gergölynek Mézáros Pétörnek vallása után való adósságát. Mivelhogy Feöröd[eős] Jánossal köz az adósságh, ergo Feöreödeős Jánosnak napja eltelvén, eggyött tartoznak contentálni Zabó Gerg[ölt], alioquin executio conceditur. <Szabó Gergely c. Feredős Jánosné, Mészáros Péterné>

[fol. 113v] Barbélj Pétörnek az szék procurator haladékot ad Kouácz Tamásné és Orozlán Márthon ellen. <Borbély Péter c. Kovács Tamásné és Borbély Márton • 1607. aug. 9.>

Cum protestatione, ez szóm az szolgám, Eötuös Mihály képében Mézáros Jakab ellen: Mivelhogy az én szolgámnak huszonegy forinttal adós, mivelhogy annak meghkeresésére engömet bízott [meg], ergo, meg kívánom az széktől ítéltetni, si juris, liceat. I. petit par et conceditur. <Ötvös András, legénye, Ötvös Mihály képében c. Mészáros Jakab • 1607. aug. 9.>

Boczási Zabó István, úgy minth A. giráztattya Czegej Lakatos Jánost, úgy minth I-t, Feiérvárat lakót d. 24. <Szabó István c. Czegei Lakatos János>

Anno 1607, die 9 mensis Augusti sedes celebrata est.

Mézáros Pétörné jam secundo giráztattya Czizmaczia Miklósnét, Anna aszszonth, úgy minth I-t d. 24. <Mészáros Péterné c. Csizmadia Miklósné • 1607. aug. 13.>

Eötuös András Eötuös Mihály képében giráztattya Mézáros Jakabot úgy minth I-t d. 24. <Ötvös András, legénye, Ötvös Mihály képében c. Mészáros Jakab • 1607. aug. 13.>

Deliberatum: Mivelhogy Siska János uram az apellatiót remittálta volt Czizár Máttyás ellen és az törvénth ellene föl is váltotta és az fölváltságh mellett most reácitálván, az pört deponállya cum tota serie, noha contendál az A., Czizár Máttyás az depositiónak, de az szék meghengedi az depositiót, hanem keresse suis modis.

Siska János protestál, mivelhogy Czizár Máttyás A. lévén, az procuratora az bírságból az ő részét fölvévén s ennekutána keresni akarja, szabad legyön mivel magát ótalmazni és az A-nak kereseti ellen contendálni. <Szűcs János c. Csiszár Mátyás • 1607. aug. 13.>

Barbélj Pétör vallya procuratornak Beseniej Menyhártot, Paskó Pált contra quoslibet ezön az széken.

Barbélj Pétör igéri feleletit hodie per totum beadni külön-külön Orozlán Márthon és Thamás kovácsné ellen. I-k petunt par et conceditur. <Borbély Péter c. Kovács Tamásné és Borbély Márton • 1607. aug. 13.>

I., Pap Benedökné protestál procuratora által, hogy procuratora ez[327] elmúlt szerdán, úgyminth esztennap[328] az A-t, Simándj Lakatos Jánost per procuratorem suum legitimum giráztatni akará, de ex deliberatione sedis, ez mostani székre deferáltatott, úgy minth A. hogy készön legyön. Most propositióját nem akarja exhibeálni, kit, ha exhibeált volna, az lis decidáltatott volna, azért protestálok, hogy ha ez jövendő széknapjára itthon nem lehet, procuratora deferáltassék, ha pedig girára jutna, talio légyön érötte.

[fol. 114r] Lakatos János protestál az Pap Benedökné protestatiója ellen, hogy ez mai napra hatta volt az szék, de az elmúlt hétfőre hatta volt az szék, hogy meghláttassék ez az causa, de, hogy ez mai napra irattya, sőt pedig, hogy azt mongya protestatiójában, hogy ha girára iratom, tahát talion legyönek érötte, ez pedig nem protestatiónak láttatik, hanem derék feleletnek, azért, ha módom lészön benne, törvénnyel láttatom meg.

I.: Ut in prima protestáltam, sibi imputet A., ha ez elmúlt hétfőn nem vigilált. <Lakatos János c. Pap Benedekné • 1607. aug. 25.>

Eniedeön lakó Szwcz Boldisár vallya procuratornak Bun Lukácsot, Fodor Tamást, Lénárt Istvánt, Feiérvárat lakó Székeöli Pál, az egyházfia ellen. <Szűcs Boldizsár c. Székely Pál • 1607. aug. 13.>

Anno 1607, die 13 mensis Augusti sedes celebrata est.

Mézáros Pétörné, úgy minth A., Albensis és Czizmaczia Miklósné között való deliberatio.

Deliberatum: Mézáros Pétörné az törvénnek találása szerénth kivályképpen két bizonsággal világoson megbizonította, hogy az propositióban megnevezött attyafiak sem az ő édösattyoktúl, sem az mostohaattyoktúl maratt jókkal soha meg nem osztoztanak, sőt inkább valami jók marattak, jobb része az I-nak az uránál marattanak. Kiből kiteczik, hogy az pörös bolt is az őstűl maratt jókból vétetött, ergo, teczik az törvénnek, hogy az boltnak két része az A-t illeti és az harmaddal az I-nak is meg köll elégödni. Mivelhogy egy bizonság is, az attyafiak közül eggik, Balás nevű, Czizmaczia Miklósnak halála után is vallást tött, hogy az ő részét az boltból Mézáros Pétörnek engedi. Mivelhogy pedig az bolt tilalom alatt volt, az két részét az törvény megszabadíttya az A-nak. <Mészáros Péterné c. Csizmadia Miklósné • 1607. aug. 20.>

Eötuös András, Eötuös Mihály, az szolgája képében jam secundo giráztattya Mézáros Jakabot, úgy minth I-t d. 24. <Ötvös András, legénye, Ötvös Mihály képében c. Mészáros Jakab>

Thamás kovácsné és Orozlán Márthon külön-külön giráztattyák Barbélj Pétört, úgy minth A-t d. 96. <Borbély Péter c. Kovács Tamásné és Borbély Márton • 1607. aug. 20.>

Causa nobilis Baltasari Szwcz Eniediensis, ut A. contra prudentem et circumspectum Paulum Székeöli Albensem, velut I.

Cum protestatione: Ezért citáltuk ez I-t, Zékeöli Pált, Feiér vármegyében lakót, ki lakik ugyan Feiérvárat, [fol. 114v] hogy ez elmúlt 1605. esztendőben hoztam volt egy mostoha leányát Deöbreöczeönbeől be szekeremön, mely szekér bér[é]ben maradott volt adóssá négy forinttal. Attam volt azért fölül megnevezött leányának, Anna aszszonnak hat forintot az négy forinton kivül, mely egy summában teszön fl. 10. Mikor kértem volt az meghnevezött I-túl az fl. 10[-et], őkegyelme, Pál uram, Zékeölj Pál kezes lőn érötte, illyen okon, hogy "kegyelmedh az leányomtúl soha ne kérje, merth én adom megh, mihelt Jenőbűl meghjövök." Azérth régen megjött Jeneőből s az napja is eljött, az bérit mindh ez óráig is meg nem atta. Azért sokszor kértem őkegyelmétől, most is kéröm az szék színén, ha megaggya, elveszöm s, ha meg nem aggya, jó okát nem aggya megtartásának, azt mondom, si juris, hogy hatalmasul tarttya s böcsüjével várom megítéltetni. Ha pedig tagadná az kezességöt, bocsásson ki az szék s megdoceálom. Liceat.

I. respondit: Az hat forintot, az minth értöttem, az leányom nem tagaggya, de az négyet nem értöttem, hanem az szék bocsásson ki számadásra s vessenek számot egymással.

Deliberatum: Mindh az két félt kibocsáttya az szék ez jövendő széknapjára számadásra, ha számot vethetnek, jó, ha nem, törvényök lészön. <Szűcs Boldizsár c. Székely Pál • 1607. aug. 25.>

Czizár Máttyás protestál, az mely törvényöm néköm volt Siska Jánossal, egykor magát meggondolván, száz pénzzel az törvénth letötte, mikor látta az én procuratorom, hogy az száz pénzt letötte, akkor az ő portióját bíró uramtúl kikérte, ha énneköm az vármegyén abból valami bántódásom lenne, hogy az ő részét fölvötte, tahát szabad legyön énneköm procuratoromat érette keresni.

Bun Lukács is protestál: Akkor köllött volna ellene mondanod, hogy ne vegyem föl, ha fölvöttem volna méltán protestálhatnál, nam az mikor megmondád, leteszöm vala s nem vevék el, azért még szolgálatom is oda vagyon. <Szűcs János c. Csiszár Mátyás>

Anno 1607, die 20 mensis Augusti sedes celebrata est.

Czegej Lakatos János, Feiérvárat lakó vallya procuratornak Beseniej Menyhártot, Bun Lukácsot és Paskó Pált Váraggián lakó Bornemizza András ellen. <Bornemissza András c. Lakatos János • L. alább>

A., Louáz Margit az fölváltságh mellé cum protestatione respondit: Ím, értöm, hogy azt mondod, hogy ez elmúlt széknapján bizonságod[b]an is megfogyatkoztál volt, mostan újonnan kikérezöl, hogy bizoníccs de nem mondod meg, mith akarsz bizonítani. Azért azt kívánom, si juris, hogy megnevezgessed, hogy erre kéreczöm ki, ha pedig meg nem nevezöd, azt mondom, hogy condescendál és az elébbi törvényhöz tartom magamat. Ha az törvény mondattya, ez után való kölcségömet is megvárom, si juris, liceat. <Lovász Farkasné c. Szűcs Mártonné • L. alább>

[fol. 115r] Barbélj Pétör vallya procuratornak Sárdon lakó Vég Mihált contra quoslibet. <Borbély Péter c. Kovács Tamásné és Borbély Márton • L. alább>

I., Szwcz Márthonné cum protestatione dicit: Satis lucide extál ex propositione mea mikre kéreczöm ki, scilicet qu[a]ecunque presentis causae relationes attinenth[!] si opus erit consuetudin[e] hujus regni cupio deliberare.

A.: Protestálok, hogyha ehhöz illendő dolgokat nem bizoníth, tahát cum pena indebit[a]e várjuk el.

Deliberatum: Doceállyon az I., Szwcz Márthonné juxta actionem suam ad futuram sedem. <Lovász Farkasné c. Szűcs Mártonné • 1607. aug. 25.>

I., Czizár Máttyásné cum protestatione: Kiteczik az A-nak feleletiből lucide, holott azt mongya, hogy én igértem volna megh, azt bizoníttya megh, de most, az mely relatoriát ad faciem sedis presentált, eggik tanú is soholt nem vallya, hogy én valamit igértem volna. Mongyák, hogy uram monta volna, de az levált causában nem Czizár Máttyás neve forogh, hanem Enjedi Anna, ki [...?] István leánya volt. The pedig, juxta tuam actionem et probationem, én ellenöm semmit nem doceáltál, eggik ez. Másik, hogy the az okadás mellett semmit sem bizoníthattál volna, de minthogy ex deliberatione sedis lött az kibocsátás, én ellenöm köllött volna bizonítanod, de hogy nem doceáltál, azt mondom, hogy condescendál mindön keresetöd cum paena indebit[a]e, mellyet meg is kívánok adiudicáltatni az széktől, si juris, liceat.

A., cum protestatione: Bizonságom elolvasván, ím értöm azután való feleletödöt. De azt mondom az the feleletöd ellen, hogy mindön dologban jó módon procedáltam, merth az the urad megvallotta sok helyökön, hogy ti költöttétök el ketten, mellyet világoson behoza az bizonságh. Azérth nem condescendál, hanem stál, meg is várom ítéltetni az széktől, si juris. Liceat.

Deliberatum: Az I. contendál az bizonságok ellen ilyformán, hogy az Eniedi János kereseti az felesége[329] ellen volt eleitűl fogva, vagyon mostan is, az A-nak pedig relatoriája mindönth az Czizár Máttyás nyelve vallására attendál, kinek az I. terhével való condescensióját várja. Teczik azérth az széknek, hogy ez az causa mindön processusival egyetömben és az relatoriával is condescendál simpliciter. Hanem az A. az ő keresetit fundállya, suis modis, mivelhogy az relatoriában soholt nem forogh Czizár Máttyásné neve, avagy nyelve vallása, hanem az urájé, Czizár Máttyásé.

Eniedi János fölváltá az ő törvényét Czizár Máttyásné ellen, az szék is megengedi.

I., Czizár Máttyásné protestatur per procuratorem mindön kereseti ellen szabad legyön contendere. <Enyedi János c. Csiszár Mátyás és felesége • 1607. aug. 25.>

[fol. 115v] Eniedeön lakó Czizmaczia Miklós relictája, Anna aszszony fölváltá az törvénth Mézáros Pétörné ellen. <Mészáros Péterné c. Csizmadia Miklósné • 1607. okt. 7.>

A. [I!], Thamás kovácsné cum protestatione: Illyen okát adjuk az tilalomnak. Ím, értöm, hogy azt mondod, hogy tiéd az ház, mellyet én tagadok, hogy nem tied. Oka az, hogy az the megholt feleségöd neköm közel való attyámfia volt, mellyet, ha tagadnál, bocsásson ki az szék s megdoceálom. Másik oka ez, hogy nem tied, hogy az az ház paraszt örökség volt, te pedig nömös embör vagy, az paraszt örökségben nömös embörnek semmi része nincsen. Ergo, sem ahhoz az házhoz, sem hozzá tartozó örökséghöz, ha vagyon, semmi közöd nincs. Mindezökről kész vagyok doceálni. Liceat.

A., nobilis Petrus Barbély cum solemni protestatione dicit: Az I-nak vana propositiója vagyon az én propositióm ellen, merth ezzel azt mongya, hogy ő propincoris[!] consanguinea volna, nem constánl. Dato, sed non concesso, ha az volna is, per hoc ugyan semmi volna, merth az én feleségömtűl, Barbéli Ilona alias Oláh énneköm három gyermököm volt. Ergo, juxta consuetudinem regni et contenta Decreti, az gyermök apjára és annyára hal meg, így, azaránth engömet concernál. Insufficiens est ergo ratio az inhibitiónak. Sőt protestálok, mivelhogy az tilalom ellen az házat nem építhetöm, ki miatt bérös házban köll laknom. Jövendőben annyi fizetésömért is gondom lészön reátok, alioquin föl kívánom szabadultatni az tilalmot, ha pedig ennél jobb ratióját nem adhattya, megkívánom az estimatiót. Liceat.

I. cum protestatione: Ím, értöm, hogy mit felelsz feleletömre, hogy teneköd három gyermeköd volt, attyára, annyára holt volna az. De azt mondom én arra, valamely gyermeköt az embör az szemével elevenön nem lát, nincsen az attyának arra semmi dajkasága, de az mely gyermököt kegyelmed forgat, azok az mi attyánkfiátúl halva löttönek, ezaránt is nem illet tégöd [semmi] az mi attyánkfiátúl maratt jókból, mellett, bocsásson ki az szék s megdoceállyuk, magunknak is, bizonságunk mellé, hitöt kívánunk. De bátor, [ha] szinte élnének az gyermekök is, hogy kegyelmed az mi attyánkfia halála után nömösítötted meg magadat[!], hát még úg[y] is az törvény látná meg, ha illetné az györmököket avagy nem, de így, annál inkább, sem nem élnek, sem ez világra elevenön nem löttenek.

A. subjungit: Si ex deliberatione sedis I. dimit[t]etur ad testationem reportationem, azt kívánom, hogy juxta actionem tuam bizoníccs. Az másik czikkölyre azt mondom, hogy u[l]tro citro holtak meg, én reám holtak. Az mi az nömösségöt nézi, nincsen ahhoz semmi közöd, alioquin bizonságidat cum pena indebit[a]e várjuk be. Liceat.

[fol. 116r] Deliberatum: Bizoníccson az I. juxta actionem suam mind az vérségről s mindh ahhoz illendő dolgok felől ad futuram sedem. Ha pedig az jövő széknapjára nem lehet, liceat az[után] is.

I., Orozlán Márthon cum protestatione: Ím, értöm, hogy okát kérdi az tilalomnak, de illyen okát adom, hogy az megholt Barbéli Pétör feleségének, Elona aszszonnak az édösattya, Barbéli János, ki lakott Feiérvárat, Feiér vármegyében, az piaczon, az mostani pörös házban, az énneköm vér szerénth való attyámfia volt énneköm[!] az az Barbéli János. Azérth arról maradott ház az, nem the keresményed. Az az Barbéli János pedig várasbéli embör volt, az az ház pedig, miulta mi tuggyuk, mindhéltig parasztház volt, the pedig az feleséged halála után megnömösítötted magadat, holott pedig az Decrétomban írott törvény vagyon arról, azérth paraszt örökség, akármi névvel neveztetött légyön, semmi javai az nömös attyafiát nem illeti, azérth azt mondom, hogy tégödet sem illet, sem az ház, sem egyéb jók, az mi ehhöz illendő. Hanem minthhogy az mely attyámfiára maradott, az parasztembör volt, én is az vagyok, engömet illet, minth attyafiát, az Barbéli János leánya pedig, az ki the feleségöd volt, magtalan holt meg, ergo engemöt illet. Azonkivöl is, ha valakik marattanak volna, mindönöket fide mediante kívánok előadatni véled. Bocsásson ki az szék s mindönth doceálok, ez mellé magamnak hitöt is kérök. Liceat.

A., nobilis Petrus Barbéli cum protestatione dicit: Non agitatur lis de consanguinitate, sed de prohibitione domus. Ratióját kérdöm én az prohibitiónak, the pedig az mith forgacz non videtur rationis esse, merth ez quasi per modum exceptionem tuam videris se actorem fieri, portiót keressz rajtam. Kire azt mondom, hogyha the énrajtam részt akartál keresni, ultro citroque reá köllött [volna] engömet citálnod the neköd, nem prohibeálnod köllött volna, de the az prohibitiónak rátió adásod mellett részt kívánsz. Az Decretomnak Partis I, Titulo 9 meg vagyon írva, hogy senki az nömöst idézetlen és törvény néköl való remediom néköl sem föl nem szólíthattya, sem tűle semmit nem kívánhat. Azérth, hogy the elmentél az okadás mellől úgy, minthha A. volnál, rajtam részt keressz per exceptionem, azt mondom, si juris erit, hogy indebite vexálsz ezérth. Liceat.

I., cum protestatione: Ím értöm, hogy azt mongya, hogy én részt keresök rajta, hogy[!] én semmit az tiédben nem keresök, nem is kérök, hanem, az mi az házhoz való, ha volna valami, az ki, az mi az mi[!]attyánkfiátúl maradott volna, tahát azt kérnők, ha az törvény mondanája, si juris. Azért semmi terhön nem vagyunk, mivel nem mi szólítánk meg tégödet, hanem the szólítasz, azért is nem vagyunk semmi terhön. Liceat.

[fol. 116v] Deliberatum: Mivelhogy az I. az okadás mellett pörlőjét keresi s sine citatione A-rá akarja magát tenni, kiért az A. indebitának terhével való condescensióját kívánnya keresetinek. Teczik azért az széknek is, hogy ha az inhibitio mellett valami részt akart keresni az pörös örökségben, reá köllött volna citálni, de hogy sine citatione fölpörössé teszi magát és részt kíván, indebitán vagyon érötte fl. 12. d. 50. <Borbély Péter c. Kovács Tamásné és Borbély Márton • 1607. aug. 25.>

Cum protestatione: Ez feleletöm Czegej János ellen, hogy [Vá]ragyaj [?] Danchaknéhoz attam vala egy hét esztendős leányomat, ezért az I., nem tudatik, mi gondolattyából az én leányomat úgy verte, hogy azulta mindh fekszik miatta. Azérth, ha tagadná, hitire kötöm, hogy ő nem verte s, ha nem esköszik, az én gyermekömnek eleven dí[j]át követe[m] rajta. Liceat. I. petit par et conceditur.

Joannes Czegey protestatur suos legitimos[330], mivelhogy az A. senkit procuratort nem vallott, minekelőtte actióját fundállta volna, ezután, ha valamiben revocálni akarna is, nisi cum homagio potest revocálni. <Bornemissza András c. Lakatos János • 1607. aug. 25.>

Anno 1607, feria secunda post festum divi Stephani regis[331] nomine et in persona su[a]e celsitudinis[332] totali et integr[a]e compositioni contradixit et inhibuit.

Anno predicto et die Georgius Nagi et in persona fratris suis incarnati[333] Nagi de Keöreösbánia protestantur, qui nihil condidit cuique, nihil require posset protestationis [!] superiori.

24 Augusti. Szwcz Gergölyné, Margit aszszony, Béltökön lakó, mivelhogy ő neki az megholt Lakatos Imröh, Feiérvárat lakó vér szerénth való attyafia volth, ez okon protestál, hogy jövendőben valami névvel nevezendő javai voltanak, és az kik fölosztoztanak véle, jövendőben nem engedi, hanem törvén szerént is meg akarja keresni érötte őket.[334]

[fol. 117r] Anno 1607, die 25 mensis Augusti sedes celebrata est.

Kwmwues Mihály vallya procuratornak Bun Lukácsot, Lénárth Istvánth, Fodor Thamást és Zalay Thamás deákot Feiérvári Mézáros János, úgy minth I. ellen. <Kőműves Mihály c. Mészáros János>

Deliberatum: Mivelhogy az I. az fölváltságh mellett újonnan kikéreczött volt, hogy világoson meghdoceállya, hogy meghelégítötte volna Buday Ferencz Varga Benedököt az 25 forintról, az kiér örökkévaló jobbágyának kötötte volt magát Buday Ferencznél. Ad is be egy relatoriát, melyből kiteczik, hogy Szwcz Mártho[n] jobbágyul atta magát Budaj Ferencznek, de az nem constánl, hogy sem Budaj Ferencz, sem ő maga, Szwcz Márthon megelégítették volna Varga Benedököt az 25 forintról. Ergo tartozik az I. az A-t meghelégíteni az 25 forintról, de így, hogy hittel mondván róla, ha vagyon[335] Szwcz Márthontúl maradott jók, alioquin mivelhogy nem ő maga volt kezes az uráért, hanem Boldisár papné és Louáz Margit, ő magát semmiképpen nem háborgathattyák érötte, így, ha lészön miből, ad 15. diem executio conceditur.

A., Louáz Margit aszszony fölváltá az deliberatiót Szwcz Márthonné ellen, annak szokott terhével et deposuit ar[h]am d. 12. <Lovász Farkasné c. Szűcs Mártonné>

Deliberatum: Mivelhogy Orozlán Márthon procuratora által iratta magát, annakutána az girázásban is A. gyanánt iratta, az propositióban pedig A-rá teszi magát, kiérth az más fél terhöt követött volt rajta, indebitát, mely indebitán el is maradott volt. Mellyet hallván az I. deponálni akarta, de az törvény nem engette, mivelhogy az más fél contendált. Most immár világosítani akarja az széket és sanior deliberatiót vár az széktől. Ergo az széknek úgy teczik, hogy az vétket magának tulajdoníccsa, most sem az depositio, sem az revocatio nem engettetik, hanem az törvénnek más remediomival éllyön, merth, az mi egyczör teczött, mászszor is teczeni köll [annak].

Orozlán Márthon fölváltá az Barbélj Pétör ellen való causáját mindh az indebitával eggyött et conceditur.

A., Petrus Barbélj per procuratorem protestatur [!]: Antequam I., Marthinus Orozlán indebitam non solvet, semmi dolgában elő nem mehet.

I., Orozlán Márthon protestál erről, [hogy] egyczör törvényöd volt, ha ennekutána forgatod, nekönk is gondunk lészön reá. <Borbély Péter c. Kovács Tamásné és Borbély Márton • 1607. szept. 10.>

Deliberatum: Tartozik Zékeölj Pál Eniedi Szwcz Boldisárt az számvetés szerénth contentálni ad 15. diem. <Szűcs Boldizsár c. Székely Pál>

[fol. 117v] Czegej János giráztattya Váraggiaj Bornemizza Andrást, úgy minth A-t d. 48. <Bornemissza András c. Lakatos János • 1607. szept. 10.>

Czizár Máttyásné protestátur, hogy az minémű causája az ő pörösével, Eniedi Jánossal volt, abban fölváltságot vött volt az I., azérth, ha az törvénnek remediomján hág, gondunk lészön, szabad legyön ellene contendálnunk.

Eniedi János remittálja az fölváltságot Czizár Máttyásné ellen et deposuit ar[h]am fl. 1.

Eniedi János vallya procuratornak Bun Lukácsot és Pucza Pétört, Zalaknán lakót Czizár Máttyás ellen. <Enyedi János c. Csiszár Mátyás és felesége • 1607. szept. 10.>

Simándi Lakatos János giráztattya Pap Benedöknét, úgy minth I-t d. 24. <Lakatos János c. Pap Benedekné • 1607. szept. 10.>

Anno 1607, die 10 mensis Septembris sedes celebrata est.

Czegej János, úgy minth I. jam secundo giráztattya Váraggián lakó Bornemizza Andrást, úgy minth A-t d. 48. <Bornemissza András c. Lakatos János • 1607. okt. 22.>

Orozlán Márthon igéri feleletit hodie per totum beadni az fölváltságh mellett Barbélj Pétör ellen. I. petit par et conceditur. <Borbély Péter c. Kovács Tamásné és Borbély Márton • 1607. okt. 7.>

Eniedi János protestál, mivelhogy Czizár Máttyás nem akar párt venni feleletiben, hanem napot kért, ergo ez után ne vehessön párt az feleletben. <Enyedi János c. Csiszár Mátyás és felesége • 1607. okt. 7.>

Simándj Lakatos János, most itth, Feiérvárat lakó giráztattya Pap Benedöknét, úgy minth I-t jam secundo d. 24. <Lakatos János c. Pap Benedekné • 1607. okt. 7.>

Anno 1607, die 7 mensis Octobris sedes celebrata est.

Czizmaczia Pétör vallya procuratornak Bun Lukácsot, Lénárth Istvánth, Pucza Pétört Barbélj Mihály ellen.

Czizmaczia Pétör igéri feleletit hodie per totum beadni Barbélj Pétör[336] ellen. I. petit par et conceditur. <Csizmadia Péter c. Borbély Mihály • 1607. okt. 22.>

Thamás kovácsné, úgy minth I. giráztattya Barbélj Pétört, úgy minth A-t d. 48. Non stál. <Borbély Péter c. Kovács Tamásné és Borbély Márton • L. alább>

Czizmaczia Miklósné és Mézáros Pétörné között való deliberatio az fölváltságh mellett.

Deliberatum: Mivelhogy Czizmaczia Miklósné fölváltotta volt az ő törvényét Mézáros Pétörné ellen és nem compareál az fölváltságh mellett, az más fél kívánnya, hogy az elébbi törvény stállyon. Teczik azért, mivelhogy semmit nem compareál Czizmaczia Miklósné, az szék az elébbi törvényth haggya helyén és Mézáros Pétörnét az törvény szerénth az boltnak uraságában haggya. <Mészáros Péterné c. Csizmadia Miklósné>

[fol. 118r] Orozlán Márthon giráztattya, úgy minth I. Barbélj Pétört, úgy minth A-t d. 48. Non stál. <Borbély Péter c. Kovács Tamásné és Borbély Márton • 1607. okt. 22.>

Czizár Máttyásnak az szék procurator haladékot ad az ő causájában Eniedi János ellen, ez mellett kinállya az feleletnek mássával és az procurator[r]a halaszt felőle Czizár Máttyás. <Enyedi János c. Csiszár Mátyás és felesége • 1607. okt. 22.>

Deliberatum: Mivelhogy Pap Benedökné succumbál és semmiben nem láttatik ótalmazni magát Lakatos János ellen, Lakatos János pedig az széktűl, feleleti tartása szerénth deliberatiót vár. Teczik azért az széknek, hogy mindön keresetit elérte Pap Benedöknére és az szék Lakatos Jánosnak per non venit sententiát ad Pap Benedökné ellen et ad 15. diem executio conceditur. <Lakatos János c. Pap Benedekné>

Bíró uram giráztattya Czimbalomos Jánosnét, úgy minth I-t d. 24. <Szabó János bíró c. Cimbalmos Jánosné • 1607. okt. 22.>

Anno 1607, die 22 mensis Octobris sedes celebrata est.

Barbély Mihály vallya procuratornak Beseniey Menyhártot itth Feiérvárat lakó Czizmaczia Pétör ellen. <Csizmadia Péter c. Borbély Mihály • L. alább>

A., Barbélj Pétör: Ím, értöm az I-nak bizonságiból, ahol az első bizonságh azt vallya, hogy tíz forintot és egy arany győrűt testált volna, melynek testamentom levelének köllene lenni. De dato, sed non concesso, ha szinte úgy volt volna is, ki nem constánl, unus testis, nullus testis. Az mi az attyafiságot nézi, hogy nénnyének tartotta, semmi vér szerénth való genealogiának vallásában ezön testisnek inserálva sohol nincsen. Az másik testis is, Máthé deákné, csak hallomást mond, annak sem stálhat vallása ellenünk. Harmadik, Zabó Márthonné, az is aszszerénth hallomást vall. Az mi az utolsó vallónak vallását nézi, az is csak hallomást mond, de hogy directe tudnája, micsoda vér szerént való attyafia legyön, nem fateállya. Per hoc non sequitur, hogy az ki egymást attyafiának mondja lenni, vérséget nem nevez, nem hogy annak javai reászállyanak. Mely bizonságok vallási az okadás mellett való dologban condescendálnak. Cum poena indebit[a]e, az háznak pedig fölszabadulását kívánnyuk, si juris. Liceat.

I. cum protestatione dicit: Azt mondom, hogy az mellyeket bizonítottunk, nem ollyan hallomás az, hogy csak más embörtől hallotta volna. Hanem az első bizonság is világosson megvallya, hogy mikor betegágyában lött volna az mi attyánkfia, odamenth hozzája s kérte, hogy testamentomot tégyön, holott betegágyában is tellyösséggel megmondotta, hogy én őnekie nénnye vagyok, mellyet meg is bizonítok, hogy javaiban is hagyott, mellyet meg nem attál. Amaz többi is világosson vallyák, hogy az ő önnön szájából Barbélj Pétörnek hallották, hogy nénnyének és attyafiának tartott minköt le[nni?]. [fol. 118v] Azért azt mondom, hogy indebitán nem vagyok, hanem világos bizonságim után Isten szerént való deliberatiót várok. Liceat.

A. mégis contendál erga relationem I.: Azzal is condescendál az the relatoriád, hogy azt bizonítottad, hogy testamentomot tött, holott semmi mentő in prima instantia affelől nem ágáltatott, az szék is tégödet nem arra bocsátott ki, hogy pedig alienumot bizonítottál, condescendálnak cum pena, si juris, liceat.

Deliberatum: Mivelhogy az I. sem bizonságra nem fog, sem egyébaránt nem tuggya ótalmazni magát az háznak uraságában, az más fél pedig, Tamás kovácsné világoson megdoceálta vérségét. Teczik azért az széknek, hogy az A. az pörös házban harmados, az I. pedig két részes benne s így, kielégítvén belőle az A[-t], az I. az háznak szabad uraságában marad. Az mi az vérséget nézi, ki legyen közelb való vér hozzá, az kinek most az harmadrész jut, vessenek egymással számot.

Barbéli Pétörnek az szék fölváltságot enged Thamás kovácsné ellen et deposuit ar[h]am d. 12. <Borbély Péter c. Kovács Tamásné és Borbély Márton • 1607. okt. 25.>

Deliberatum: Mivelhogy Váraggián lakó Bornemizza András idézte volt törvénnek Czegej Lakatos Jánost és nem compareál, az I. kéczör meggiráztatván az A-t, jam tertio absolutiót kíván és az A. indebitán maradnia. Teczik azért az széknek, hogy Czegej János absolváltatik az A-nak keresetétől és az méltatlan keresetért indebitán vagyon érötte fl. 12. d. 50. <Bornemissza András c. Lakatos János>

Eniedj János, úgy minth A. giráztattya Czizár Máttyást, úgy minth I-t d. 24. <Enyedi János c. Csiszár Mátyás és felesége • 1607. okt. 25.>

I., Barbéli Mihály cum protestatione: Értöm az A-nak rajtam való keresetit, per iuxta suam actionem az minémű marhákat nevezget, kinél hatta, megnevezi. Azután alább megyön azoknak az marháknak szőrén, avagy az aránt actióját reám fundálta s nem nevezi mi formán ad optionem bonorum alicui[!], hanem csak simpliciter és directe, mintha mindön javai annak az Pápai Jánosnak én reám szállottanak volna. De dato, sed non concesso, ha szinte szállottak volna is, az minth mondám, per ad optionem bonorum ejusdem köllött volna actióját fundálni. De hogy nem úgy fundálta, úgy minth ki senki semmit nem ad kezemben, semmit rajtam nem kereshet et per hoc indebite[!] prosequitur actionis. Nem tagadom, hogy Pápai Barbéli Jánosnak tizönöt forintya nálam [fol. 119r] nem maratt volna nálam[!], mely tizönöt forintot viva[!] ore jámbor, nemös szömély előtt és sc[h]olamestör, úgyminth Sárdi Gergöly deák előtt és Zombori János uram előtt adott levele által neköm alligálta, kit instante exhibeálok. Si juris erit, az indebitát azután meg kívánom adiudicáltatni, az minth oda föl is meghmondottam. Liceat plura.

A. cum protestatione respondit: Ím hallom, hogy azt mondod, hogy mindön feleletömet the reád fundáltam, de azt mondom, hogy kiteczik az én feleletömből, miképpen fundáltam s kire fundáltam. The magad sem tagadod, hogy Pápai Jánosnak thenálad pénze nem maratt volna, avagy nem volna az, melyre azt mondottam, hogy ha az törvény neköm ítéli, azokat körösném én. Bocsásson ki az törvény, azt is megbizonítom én, hogy az én mentémet ő atta el, azt is megbizonítom, hogy az én nadrágomat, az kit keresök, ő viselte el, az egyéb jókat is ugyan Pápai Jánosnál látták vala. Holott talán az én javaimnak az ára volt az, az ki pénzt nálad hagyott. Azért semmiképpen nem hagyhatta the neköd az enimet, ha pedig az én javaim ő nála voltanak és ő atta el, [ami] azon felül halad s the nálad marad, nem tehetök én róla, ha az törvény neköd ítéli. Azért kerestem én azt törvénnyel, hogy ha az törvény neköm ítéli, legyön enim, s ha nem, nem tehetök én róla, kiteczik mindön bizonságim vallásából. Isten szerénth való deliberatiót várok tekegyelmetöktől. Liceat.

I. subiungit: Az A. ő maga mongya, kinek atta marháját kezében és ki atta el s mennyön az másvilágra érötte s pöröllyön véle, avagy keresse másutt marháját. Ahon azt mongya, hogy talán az ő marhájának az árra volt, az miérth énneköm nilván hatta s az, mit énneköm hagyott, nem tartozom azt másnak adni, kit instante beadok, ha kívántatik. Az indebitát ugyan megvárjuk, ha pedig bizonítani akar, elvárjuk cum poena indebit[a]e. Liceat.

Deliberatum: Az szék kibocsátotta Czizmaczia Pétört bizonságra Barbélj Mihály ellen ad futuram sedem. I. expectat cum pena indebit[a]e. <Csizmadia Péter c. Borbély Mihály • 1607. okt. 25.>

Bíró uram jam secundo giráztattya Czimbalomos Jánosnét d. 24. <Szabó János bíró c. Cimbalmos Jánosné • 1607. okt. 25.>

Anno 1607, die 25 mensis Octobris sedes celebrata.

A., Eniedi János cum protestatione: Ezért citáltattam ez I-t, Czizár Máttyást, ki lakik Feiérvárat, Feiér vármegyében, hogy ez elmúlt törvényökben kerestem volt az én nénémet, Czizár Máttyásnét egy kevés, úgyminth 25 forint adósságért. [fol. 119v] De nem tuttam volt akkor, hogy az I. költötte volt el az én adósságomat, mellyet azután megmondott, hogy ő tartozik vele, merth ő költötte el. Azért énneköm is őtőle köll megvárnom és az törvénytől megítéltetni, ha pedig tagadnája, hogy ő szava nem volna az, ha az törvény, ha helt adna nekie, tahát instante megdoceálnám ugyan az elébbi relatoriámmal. Ha pedig erre az törvénnek tekinteti nem lönne, bocsásson ki az szék s megdoceálom. Liceat.

I., Czizár Máttyás: Ím, hallom, hogy Eniedi János némi[ne]mű adósságot rajtam kér, kiben én semmit nem tudok, merth én őtet soha nem ismertem, nem is atta pénzét énneköm. Hiszöm, ha atta, vadnak embörök, kik előtt atta. Azt mondom, hogy az minémű bizonságokat proponál, kik csak hallomást bizonítottak, az pediglen, ha az törvény mongya, hallomás, nem constánl, hanem ollyanokkal bizoníccson, az kik szömökkel látták, hogy énneköm adott volna az ő pénzét, vagy az ő attyafia. Ha ő pedig ollyanokkal nem bizonít, ha az törvény mongya, indebite háborgat érötte. Liceat.

A. cum protestatione: Hová lehet nagyobb, világos[b] bizonság az the magad mondásodnál? Holott azt mondottad: "Ím, egy sógorom jött most ide, ki az feleségömnek attyafia, adósságot kér rajtam, nem tudom honnat megadni, merth nincsen pénzöm, azért kéröm, hogy várjon s megadom nekie, merth tudom, hogy adós vagyok vele, merth én költöttem. Semmiképpen nem akar várni, azért nem tudok[!], mit köll tenni, azért rajta köll kérnöm."

Deliberatum: Bizoníccson az A. feleleti szerénth, az mikorra elérkezik. <Enyedi János c. Csiszár Mátyás és felesége>

A.: Czizmaczia Pétör[337]

Deliberatum: Czizmaczia Pétörnek bizonságiból világosson kiteczik, hogy minémű jókat hagyott volt Pápai Jánosnál és az feleségénél, melly jókat Pápai János tékozlott el. Ergo valami névvel nevezendő javai Pápai Jánosnak Barbélj Mihálynál vadnak, fide mediante tartozik előadni és Czizmaczia Pétörnek kezéhöz adni ad 15. diem. I. apellat [ad senatum] et conceditur.

Idem est judicium. <Csizmadia Péter c. Borbély Mihály • 1607. nov. 14.>

[fol. 120r] Orozlán Márthon protestál, hogy ő az fölváltságh mellett procedálna, de az törvény az más félnek jelön nem léte miatt elhalasztya. <Borbély Péter c. Kovács Tamásné és Borbély Márton • 1607. nov. 5.>

Deliberatum: Mivelhogy bíró uram idézteté volt Czimbalomos Jánosnét az lélökkel való szitkozódásért és az I. nem compareál és nem ótalmazza magát, bíró uram pedig nyelvének kimeczéséhöz szól érötte, teczik azért az széknek, hogy bíró uram mindön keresetit elérte Czimbalomos Jánosnén és az törvénnek találása szerénth megfogván, vonassa ki az nyelvét. <Szabó János bíró c. Cimbalmos Jánosné>

Anno 1607, die 5 mensis Novembris sedes celebrata est.

Barbélj Pétör remittálja az Thamás kovácsné ellen való fölváltságot és az meglött törvény mellé áll. <Borbély Péter c. Kovács Tamásné és Borbély Márton>

Anno 1607, die 14 mensis Novembris sedes celebrata est ante senatum.

Deliberatum: Mivelhogy Barbélj Mihály az ő törvényével apellált volt az tanács uraim eleiben, most immár az tanács az Czizmaczia Pétör propositióját az relatoriákkal és az replicatiókkal, az deliberatiókkal eg[y]etömben elolvastatván, minden résziben és czikkölliben az tanács uraim helyén haggyák az bíró uram polgárival egyetömben tötte törvényét. I. apellat ad sedem illustrissimi principi[s] et conceditur. <Csizmadia Péter c. Borbély Mihály>

Boczási Zabó István protestál: Ím, meghallom[!] az A-nak, NagiLábú Gergöly relictájának, Dorottya aszszonnak az apellatio mellett nova propositióját. Minthhogy az in prima instantián in scriptis propositióját elvesztötte, azért hogyha most azon propositiójának kivüle hág, az minth azelőtt proponált volt, vagy hogy többíti, vagy hogy elhagy benne, szabad legyön contendálni.

A., NagiLábú Gergölyné, Dorottya aszszony cum protestatione respondit: Ezért citáltuk ez I-t, Boczási Zabó Istvánt, ki lakik Feiérvárat, Feiér vármegyében, hogy ez elmúlt esztendőkben az én uram, NagiLábú Gergöly hozott volt Szebenből, Lucz Mihálytúl nyereségre búzát, mely búzában az István uramnak az megholt feleségének, Orsolya aszszonnak az megholt ura, Eötuös János, ki lakott Feiérvárat, Feiér vármegyében egy Vinczön lakó, Feiér vármegyében Bak Jakabnénak, Sófia aszszonnak kért volt az én uramtúl, NagiLábú Gergölytűl az fölül megnevezött Eötuös Jánosnak kezességére [fol. 120v] Bak Jakabnénak két köböl búzát, melynek az ára teszön fl. 6. Minthhogy az megholt feleségének[338], mind pedig Eötuös Jánosnak mindön javai thereád szállottanak, tahát azt mondom, si juris, hogy az adósság is reád szállott. Ha pediglen tagadnád, kész vagyok jurálnom róla, hogy Eötuös János volt kezes azért az Bak Jakabnéjért, avagy, ha az törvény mongya, hiszlek rajta, hogy nem volt kezes Eötuös János Bak Jakabnéérth. Liceat.

Deliberatum: Az tanács uraim az bíró uram polgárival tötte törvényét az NagiLábú Gergölyné kereseti felől Boczási Zabó István ellen mindön cziköllyében helyén haggya.

NagiLábú Gergölyné protestál, hogy az mostani új feleletöm ellen semmit nem contendála, ergo ez után is ne élhessön vele. <Mészáros Gergelyné c. Szabó István>


1608

Anno 1608, die 26 mensis Januarii sedes celebrata est.

Tordán lakó Nagi István relictája, Mártha aszszony vallya procuratornak Bun Lukácsot, Lénárt Istvánt és Fodor Thamást, boczárdiakat ugyanitth Feiérvárat lakó Zabó Márton relictája ellen.

Anno 1608, die 28 mensis Januarii sedes celebrata est.

Bun Lukács, úgy minth A., itth Feiérvárat lakó giráztattya Barbéli Jakabnét, Karánsebösi Durkó aszszont, úgy minth I-t d. 24. <Bun Lukács c. Borbély Jakabné • 1608. febr. 4.>

[fol. 121r] Anno 1608, die 4 mensis Februari[i] sedes celebrata est.

Bun Lukács jam secundo giráztattya Barbélj Jakabnét, Karánsebösi Durkó aszszonth, úgy minth I-t d. 24. <Bun Lukács c. Borbély Jakabné>

Anno 1608, die 11 mensis Februarii sedes celebrata est.

Bun Lukácsné, Katus aszszony vallya procuratornak az urát, Bun Lukácsot, Menyhárt deákot és Lénárt Istvánth, boczárdit contra quoslibet. <Bun Lukácsné c. Kovács Miklós • 1608. febr. 25.>

Anno 1608, die 25 mensis Februarii sedes celebrata est.

Siska János uram vallya procuratornak Beseniej Menyhártot, Báráni Bálintot, Salánki Jánost contra quoslibet. <Szűcs János c. Csiszár Mátyás • 1608. ápr. 14.>

Czizmaczia György vallya procuratornak Bun Lukácsot, Lénárt Istvánth, Fodor Thamást contra quoslibet. <Csiszár Mátyás c. Csizmadia György • L. alább>

Makay Lakatos Istvánné, Katus aszszony vallya procuratornak Bun Lukácsot, Lénárt Istvánt, Fodor Thamást contra quoslibet. <Lakatos Istvánné c. Csiszár Mátyás • 1608. júl. 7.>

Czizár Máttyás vallya procuratornak[339] Beseniej Menyhártot, Salánki Jánost, Báráni Bálintot contra quoslibet.

Causa circumspecti Matthei[340] Czizár Albensis ut A. contra et adversus Georgium Czizmaczia, similiter Albensem, velut I.

Cum protestatione: Ez jelönvaló 1608. esztendőben vöttem volt ugyanitth Feiérvárat, Feiér vármegyében egy házhelyet, mely vagyon az Szenth Mihály kapuján kivöl tizönhat forinton és egy fejelést is igértem, mely fl. 16-[ot] meg is attam. Azért Czizár Máttyás, nem tudatik, mi gondolattyából, az én pénzön vött házamhelyéről eltiltott, mely Czizár Máttyás lakik Feiérvárat, Feiér vármegyében. Azért okát kérdöm, mi okon tiltott el, ha jó okát nem aggya, tahát azt mondanám, si juris, hogy annak az helynek böcsöjén vagyon. Liceat, I. petit par et conceditur ad 3. diem. <Csiszár Mátyás c. Csizmadia György • 1608. febr. 27.>

Bun Lukácsné, Katus aszszony, úgy minth A. giráztattya itth, Feiérvárat lakó Kovácz Miklóst, úgy minth I-t d. 24.

Bun Lukácsné Sipos Katus aszszony protestál ő maga is, Bun Lukács is, hogy ha Miklós kovács az compositio szerénth az tizönegy forintot ma meg nem aggya, tahát az mely öt forintot megengettönk volt, azt is megkívánnyuk. Hogy ha pedig az zálag odavész, annak az árát is megkeressök rajta törvény szerénth. <Bun Lukácsné c. Kovács Miklós>

[fol. 121v] Beseniej Mennyhárt ezön februariusnak 25. napján az szék színén erre köté magát, hogy mátúl fogva egy holnapra mindön pör-patvar néköl készpénzzel megelégíti Boczási Zabó Istvánnét az nyolcz forintról. Erre is köté magát, hogy ha akkorra meg nem elégítené, tahát mindön törvény néköl az szolgabíróval házára mehessön és mingyárást, az egy holnap eltelvén, exequálhasson az nyolcz forintról.

27 Februarii.

Czizár Máttyás cum protestatione respondit: Illyen ratióját adom az inhibitiónak, hogy az mely házhelyet mond az A., hogy vött volna Lakatos Istvánnétúl, az kerítésön kivül, az Szenth Mihály kapuja előtt, mely vagyon Lakatos Dániel és Lakatos Máttyás házok helye szomszédságában, fl. 16[-on] és egy fejelésön. Mely megnevezött házhelyhöz én vagyok közelb való szomszéd őnálánál, kinek szomszédsága az én házam helyének kertére megyön ki. Kiteczik, ha oculata revisióra megyön az dologh s ez okon tiltottam el, hogy jure vicinitatis is engömet concernál, quod majus pedig, izentem volt az relictának, az kié az házhely volt, hogyha eladó lészön, megveszöm. Kósa Barbélj György uramnak is, mikor őkegyelme volt az helynek gongya viselője, megmontam, hogyha eladó lészön, senkinek nem engedöm. Azérth semmi estimatióján nem vagyok az házhelynek. Azért dato, sed non concesso, ha szinte vicinussa nem volnék is, ki vagyok aliquis[?], engömet illetne, mert mikor az házhellyet vötte is Lakatos István, az én embörségem által vötte volt. Azért pénzöm után, az kin elatták volt, magamnak kívánom adiudicáltatni. Liceat plura loqui.

Deliberatum: Az szék ez megnevezött házhelyet jure vicinitatis Czizár Máttyásnak ítéli és az pénzt tartozik fölvenni Czizmaczia György.

Czizár Máttyás protestál, mivelhogy az A., Czizmaczia György az törvénth föl akarja váltani, ha fölválttya s engömet pörrel fáraszt, valamit az pörre költök, törvény szerénth megkívánom rajta az én kölcségömet. <Csiszár Mátyás c. Csizmadia György>

[fol. 122r] Anno 1608, die 14 Aprilli[s] sedes celebrata.

Baroniay Zabó István sellyére, Keczkeméti Nagi Bálint relictája, Piroska aszszony vallya plenipotentiariusnak az gazdáját, Baroniay Zabó Istvánt, gondviselőnek és procuratornak Beseniej Mennyhártot és Thimár Jánost, Báráni Bálintot, eniedieket contra quoslibet. <Nagy Bálintné c. Csiszár Mátyás • L. alább>

Causa nobilis domini Joannis Siska alias Szwcz in comitatu Albensi, Albae Juliae commorantis, ut A. contra et adversus providum Matthiam Czizár, similiter in praedicto loco et comitatu residentem, velut I.

Cum solita protestatione, salum sit pro et regrediendi, illyen ratióját adom az I. citálásának, hogy: In preterito anno 1607. circa festum Sancti Nicolai Episcopi ez I., Czizár Máttyás, nescitur quo spiritu ductus, engömet, jámbor, nömös szömélt és urunk ő nagyságának itth, FeiérVárat levő nömös székin hitös assessora lévén, hamisnak, nem igaznak mondott, kit nem érdömlöttem volna tőle. Kinek, ha jó ratióját nem mondhattya és reám nem bizoníthattya, fejének eleséséhöz szólok érötte, si juris. Merth ha reám bizoníthatná azt, hogy hamis volnék, holott az igasságra megesköttem, az kivel elsőben Istenömnek tartozom, az után pedig ugyan az ő ábrázattyára terömtet[ett] emböröknek is secundum posse, az minth contineállya az Decretom is, Partis 2, Titulo 30: "Valaki hamisságban találtatik és reá bizoníttatik, tahát ancariusnak, úgyminth ludasnak neveztetik és az körösztyén embörök között tisztösségi, híri vesztöttnek és az embörök közzöl kivetettnek. Mezitláb, hajadonfővel, kölömb-kölömb színő ruhákban, maczagh övvel kénszöríttetik járni. Őneki pediglen senkivel nem szabad pörleni, az ki ollyan, ővele pedig mindönnek szabad. Ezért, ha te énreám az hamisságot megbizoníthatnád, tahát, az minth megirattam propositiómban, azokat az gyalázatokat szenvednöm köllene, kitől Istenem engömet megótalmazott s meg is ótalmaz. Hiszöm azt, ez pörhöz méltán feleltem az penát hozzád, si juris, kit ha [fol. 122v] tagadnál, suo tempore doceállyuk. Sőt protestálok, hogy litis intermediis gyalázatos beszédöket szólott, mellyeket az több bizonságim között reportálni szabad légyön absque contentione reá. Liceat. I. petit par et conceditur ad futuram sedem. <Szűcs János c. Csiszár Mátyás • 1608. ápr. 21.>

Cum[341] solita protestacione[!]: Illyen casusom vagyon az I., Czizár Máttyás ellen, ki lakik Feiérvárat, in eodem comitatu, hogy in presenti anno 1608, circa diem 10 Marcii ez I., nescitur unde motus, ugyanitth Feyéruárat az ű nagysága szabad várasában, az piacon sok embörök füle hallatára engemet, tisztességhbeli, jámbor szömélt rút, undok, éktelen szókkal szidalmazván, ezeket mondván, salvo honore: "Meghlátod, te dancsas, besthje, híres kurva, hogy igen vetetted Baranjay Zabó Istvánba reménségedet, de im ez pellengérben való karikát ezféle magyarországi" - sit salvum - "loncsos kurvának csináltattam vala, de meghlátod, hogy ez napokban tégedet is oda szegeztetlek!" Azért énnekem semmiképpen azt nem monthatta volna, holott én jámbor vagyok, ha te annak ítélsz engem lenni, ím letérdeplem in facie sedis, ragd[!] reám, ha reámbizonítod, bűnhőggyem secundom[!] juris. Alioquin, ha meg nem bizonítod, holt dí[j]omon vagy érette, si juris, mert én teneked semmit nem vétettem volt. Dato, sed non concesso, ha valamit vétettem volna is, törvényes várasban laktam én, kerestél volna suis modis et per hoc, ha tagadnád, bocsásson ki az szék, liceat omnia probare, valami ehhez illendő dologh lészön, bizonságimat reportálván, ez felül megnevezett penát meg kívánom adiudicáltatni. Adjure si juris erit, sőt ha kívántatik, magamnak ország törvényét kívánom, protestando ad ulteriora. I. petit par et conceditur. <Nagy Bálintné c. Csiszár Mátyás • 1608. ápr. 21.>

[fol. 123r] Anno 1608, die 21 mensis Aprillii[!] sedes celebrata est.

I., Czizár Máttyás cum protestatione respondit: Tuggya az szék énhozzám súlyos feleletöt[!], hogy én őtet szittam volna, kit én tagadom[!], merth, ha valami esött volna is, ő okot adott reá, merth ő engömet annakelőtte másfél esztendővel méltatlan háborított és reám sok szömélt esköttetött nilván, hogy[ha] tellyességösön g[y]ilkos löttem volna, több szömélt nem esköttetött volna énreám. Magam annakelőtte kértem az Istenért is, hogy engömet ne fáraszszon és énvelem ne költessön, merth én országh törvénye szerénth mindön házam népével meghmentöm magamat: "Merth én nem éröm teveled". Ő csak azon menth tellyességgel, hogy az én hitömre engömet nem bocsát és mikor látván, hogy énrajtam semmit nem ért, [a] törvénth deponálta. Én abban nem tudok semmit, hogy én őtet szittam volna. Hanem kívánom, hogy bizoníccsa azon bizonságokkal, ki[k] előtt tudománt tött, hogy én őte[t] szittam, merth, az minth fölemben esött, beattak őneki engömet, az kire jövendőben gondom lészön. Az mi az ő feleletit nézi, nem érdömli azért az én fejem elesni, ha nem tellyességössön ugyan megöltem volna is, ugyan fejemmel megértem volna. De hogy én még csak kezemet sem húztam reá, nem úgy, minth ő engömet fenyögete: "Látom, hogy törvénnyel semmit rajta nem érhetöm, de bevonszom az udvaromra, addig elveröm az testét, sem él, sem hal. Ha fizetök is neki, heában nem fizetök neki!" Bocsássa az törvény s megbizonítom. Liceat.

Deliberatum: Mivelhogy az I. negállya az gyalázatos szókat, az szék kibocsáttya az A-t, hogy doceállyon ad futuram sedem feleleti tartása szerénth. Az mi az I-nak utolsó feleletit nézi, az vereséggel való fenyegetésérth, kinek az A. bőntetését kívánnya, de mivelhogy az I. semmi penát nem követ, az szék is nem marasztya semmi terhön érötte. <Szűcs János c. Csiszár Mátyás • 1608. jún. 16.>

I., Czizár Máttyás ez elmúlt széknapján ezen propositióját, az mellyet mostan is forgat, tudniillik Baranaj István uram házánál való Piroska aszszony ellen, törvény szerénth láttatá megh Czizár Máttyás, hogy ha valamit [el]érne Piroska aszszonyon, ezen bíró erejével exequálhat-e az Baraniaj uram házánál azvagy nem. Ergo, az törvény azt [fol. 123v] találta, hogy az Baranaj uram házára nem mehet, hanem az város piaczán hozzányúlhat és megfoghattya. Hogy peniglen azon törvénth háborgattya, az A. indebitát felel hozzája. Teczik azért az törvénynek, hogy nem forgathatná, az indebitán rajta vagyon ezért fl. 12. d. 50. <Nagy Bálintné c. Csiszár Mátyás>

Anno 1608, die 3 mensis Maii sedes celebrata est.

Bogáti Andrásné, Mártha aszszony vallya procuratornak Beseniej Menyhártot, Bárány Bálintot, Timár Jánost és Colosvári Hidalmási Márthon deákot contra quoslibet.

Assumptio causae: Cum protestatione illyen okát aggyuk az Bogáti Andrásné, Mártha aszszony fogtatásának, hogy az jelönvaló 1608. esztendőben, úgyminth ez elmúlt napokban ők[!] néminemű [dolgokban] öszveszólalkodván, ennek az Bogáti Andrásnénak arczájára azt hánták, salvo: "The nilvánvaló fosos kurva, ne szólgass[?] velem, merth ollyat mondok, hogy mindéltig megbánod!" Végre ugyan ki is mondotta, mellyet az bizonság is behozott, ha kívántatik, be is adok, hogy Keőműues Mihálynénak, Elona aszszonnak Feiérvárat, Feiér vármegyében lakónak ő adott volna ollyat, kivel megétette [az urát]. Az uj[j]át mutatta: "Csak ennit adok" - úgymond, mellyet domikában attanak volna megenni. Tordán is pedig, ez elmúlt esztendőkben, ott is egy mester az ő étetése miatt holt volna meg. Azért ezök így lévén, azt mongyuk, hogy minth efféle gonosztevő szömélynek, ki embört veszt, affélének az minémű törvénye szokott szolgáltatni, mind itth, mind egyéb helyökben, ennek is azt kívánom az törvéntől fejére ítéltetni, si juris. Ha kívántatik, instante doceálunk, ha pedig arra az törvénnek tekinteti nem lenne, kikéreczünk [bizonyságra]. Liceat.

[fol. 124r] I., consors agilis Andre[ae] Bogáti ad propositionem A-is cum solita protestatione respondit: Értöm az feiérvári bíró uramnak őkegyelmének ellenöm súlyos feleletit. Holott azt mongya az A. procuratora által, Bun Lukács által, hogy énreám azt kiáltotta volna némely szömély, kinek nevet nem adott, sem lakóhelyét, sem comitatussát meg nem declarálta, hogy én az megholt Keőműues Mihály relictájának attam volna valami étetőt, az mely étetőt ugyan az A. per procuratorem domicában adott volna meginni, mellyet én simpliciter tagadok. Azért primo azt kívánom, hogy azt az szömélt nominatione megnevezze. Secundo, ahol azt mongya, hogy az torday mestört is én étettem volna megh, kiérth fogva is tartottak volna engömet, az mi az étetés dolgát nézi, tagadom azt is simpliciter. Az mi az fogtatást nézi is, dato, sed non concesso, ha szinte megfogtak volna is, ki úgy nincs, sok jámbor szömélyöket szoktanak az tisztviselők megfogtatni, hogyha valami vádosok, az tisztviselőknek dif[f]amálván, megfogtatnak. De az tisztviselők az fogolynak ártatlanságának ha végére megyen, viszontag ki szokták bocsátani és tisztességét helyén marasztani, úgy minth tiszta szömélt. Azért, minthhogy az A. súlyos penát felel hozzám, azt kívánom, hogy tisztösségbeli, jámbor szömélyökkel reám bizoníccsa, mindh az két czik[k]ölt. Így, ha reám bizoníthattya, nincs mit tennöm, szenvednöm köll, de ha reám nem bizoníthattya, cum pena indebit[a]e a jure absolutiót kívánok, si juris erit. Az mely relatiókat pedig most ellenöm ex[h]ibeált, intempestivának mondom lenni, melynek condescensióját várom, si juris. Liceat plura.

A. cum protestatione: Ím értöm, hogy valamikor az fejedhöz feleltek, mindönkor tagacz, de kiteczik az thennön magad nyelve vallásából is, hogy the ebben ártatlan nem vagy. Ebből is kiteczik, hogy mikor bíró uram az én[342] házamhoz the érötted köldött, hogy tégedet ide hivasson, akkor pedig éczaka idő vala. The azt megértvén, az bíró uram elköldött emböri előtt [az én], úgyminth az Bun Lukács házátúl megfutamottál, ha pedig igaz embör löttél volna, ebben az dologban vétked nem lött volna, [fol. 124v] meg nem futamottál volna. De mihelt megfutamottál, ez is nagy világosság, hogy vétkessé tötted magadat. Azért, ha ez mostani relatoriának az törvény helt nem ad, hát kikéreczönk, valami ez causához illendő mindh Colosuárat s Eniedön, mind Feiérvárat szabad legyön bizonítanunk. Mellett világosban bizonságinknak vallásából tikegyelmetök meghérth, ennek az aszszonnak vétkeit relatoriánkkal reportálván, kegyelmetektől Isten szerénth való deliberatiót várunk. Liceat.

I.: Értöm az A-nak[!], hogy azt mongya, hogy mikor értem köldött volt Bun Lukács házához, hogy engömet megfogjanak és az fogtatás elől elfutottam volna, kivel bőnössé töttem volna magamat. Mellyet én tagadok, merth otthon sem voltam akkor, hanem inkább elől találtam az bíró uram követit, ha vétkesnek találtak lenni, hogy nem fogtanak akkor meg. Azért tagadom azt is, hogy elbúttam volna. Sőt, én is kikérezöm ez mellett, neköm is pro sui defensiómnak valami ehhöz az causához attentál, innocentiámat szabad legyön doceálnom. Liceat.

A. cum protestatione: Ím, értöm, hogy az futamást tagadod, de, ha kívántatik, instante doceálok. Hogy osztán eszedben vötted, hogy uczáról-uczára keresönk, nem az igaz úton mentél the az Bun Lukács házához, hanem az kertökön mentél, az ki pedig igaz embör, az igaz úton jár. Azért mindönöket szabad legyön doceálnunk ezönkivül is. Liceat.

I.: Az mi az kertön által menést nézi, dato, sed non concesso, ugyan nem töttem azzal bőnössé magamat, merth elég jámbor, becsöletös szömélök járnak az kertön által, kiteczik ezután is, hanem engömet az Bun Lukács házánál fogtanak meg. Liceat.

Deliberatum: Mindh az két fél bizoníccson feleleti tartása szerénth ad 15. diem. <Szabó János bíró c. Bogáti Andrásné • 1608. május 12.>

Keőműues Mihály relictája vallya procuratornak Beseniej Menyhártot, Timár Jánost, Báráni Bálintot contra quoslibet.

Cum protestatione: Illyen okát aggyuk az Keőmwues relictája, Elona aszszony fogtatásának, ki lakik Feiérvárat, Feiér vármegyében, hogy az másik fogoly aszszony, Bogáti Andrásné, Mártha aszszony tellyességössön kimondotta, hogy ennek az Keőmwues Mihálynénak kérésére, az ő urának eő csinált étetőt nekie. Még csak az uj[j]át mutatta, hogy: "Csak enn[y]i vala," úgymond "de egy arányban kezök vala, [fol. 125r] mellyért azt fogatta vala énneköm[343]: ťHogyha az én uramon fog ez étetés, úgy tartalak, minth egy attyámfiát. Mindön marhámat veled megosztomŤ, még egy disznót is igért vala, azt is nem adá meg. Mindh urastól házában eltart engömet éltömig, de semmit meg nem tellyesíte beszédében," - salvo - "de megláttya az hírös kurva, hogy ha én szóllok, bizony megbánnya, míg él is!" Minthogy az illyen nilvánvaló dolgoknak alatta fekett[!] mind ez óráig, azért azt mondom, si juris, hogy ehhöz is szinte úgy felelök, [mint] az másikhoz, si juris. Mellyet ha tagadna, bocsásson ki az szék s mindön dolgok felől szabad legyön doceálnunk, bizonságunkat reportálván, Isten szerénth való deliberatiót várunk kegyelmetöktűl. Liceat.

I., relicta providi Michaelis Keőmwues, honesta Helena Nagj, velut I. cum solita protestatione respondit: Értöm feiérvári bíró uramnak hozzám súlyos feleletit, ahol azt mongya az A. per procuratorem Lucam Bun, hogy az másik fogoly aszszony, Bogáti Andrásné, Mártha aszszony azt mondotta volna, hogy étetőt csináltattam volna véle, kivel az szegény uramat meg akartam volna étetni, sőt, ugyan meg is étettem volna. Föleletében sok eggyet-más igéreteket is töttem volna nekie, mellyet én tagadok simpliciter, hogy sem [nem] kértem, sem semmit nekie nem igértem, merth nem hogy azt cseleköttem volna, sőt tudom, hogy sok adósságban voltunk szegény urammal-vérömmel is. Inkább jól töttem volna szegénnyel, hogysem enni adósságban marattam volna. Dato, sed non concesso, ha valaki valamit mondott is, senki nyelvét be nem dughatom az szólástúl, mely dologért capitalist felel bíró uram hozzám. Kire brevibus azt mondom, hogy az A., ha jámbor szömélyökkel reám bizoníthatná, azt mellyet kívánok is, hogy azokkal doceállyon, meg köllene énneköm halnom. Ha pedig reám nem bizoníthattya tisztösségbeli szömélyekkel, cum pena indebit[a]e absolutiót kívánok az széktől, si juris erit, mindön javaimmal eggött, kik sub aresto vadnak. Sőt, e contrario én is kikéreczöm, szabad legyön mindönth doceálnom ártatlanságomról. Bizonságimat reportálván, kegyelmetöktűl Isten szerénth való deliberatiót várok. Liceat plura.

Deliberatum: Mindh az két fél doceállyon ad 15. diem feleletök tartása szerénth. <Szabó János bíró c. Kőműves Mihályné • 1608. május 12.>

[fol. 125v] Zebeni Pál relictája, Örséböt aszszony, ki most Horuát István deákné, vallya procuratornak Bun Lukácsot, Lénárt Istvánth, Fodor Thamást, Boczárdon lakókat contra quoslibet.

I., Czimbalmos Jánosné procuratort vall, Márta asszony, Enieden lakó Timár Jánost, Bun Lukácsot és Fodor Thamást, Borosboczárdon lakót.[344] <Panavit Péter c. Cimbalmos Jánosné • 1608. május 12.>

Anno 1608, 12 Maii. Sedes celebratae[!] est coram judice Joanne Debreczennj, videlicet judice primario Albense.

A., egregius Petrus Panuuit protestatur, mivelhogy én szolga vagyok, az én aszszonyomnak külömb-külömb dolgai vadnak jószágában, kikben tisztem szerént el kell járnom, nem lehetek jelen. Mivelhogy az casus az quinque casus eg[y]ike, procatorimot, az mellyeket constituáltam azelőtt, főképpen peniglen Melchiorem Besenieim Albensem, ta[m]quam plenipotenst, képemben hagyom.

Panuuit Péter, ut A. protestál, mivelhogy Czimbalmos Jánosné, Márta ez elmúlt székön girán maratt volt, mellyet deponált is in facie sedis, kiben particeps lévén, suam portionem az bíró kezénél hat[t]a, usque decisionem juris. <Panavit Péter c. Cimbalmos Jánosné • 1608. jún. 16.>

Assumptio causae consortis Andreae Bogátj, ut I. contra judicem Albensem, ut A.

I. petit sese exmitti ad testificationem eorundem.

A. similiter ad reformationem exmittitur ad sedem futuram.

[fol. 126r] Deliberatum: In causa Martae consortis agilis Andreae Bogáty [ut] I., contra judicem.

Mivelhogy Budaj Máthéné vallását, ki az fac[tumot] az allperes aszszonnak tellyességgel szájából hallotta, hogy Keőmíues Mihálnak veszedelmére az étetőt ő adta, az hatodik és nyolczadik tanú igen segítik, mert azok elet[!] is tudománosnak monta magát, sőt, az nyolczadik ugyan azt [is] vallya, hog[y] mercurium felől is tudakozott, olykor penig, hogy azután nem sok üdő múlva Keőmjues Mihál meg is halt. Teczik az törvénnek, hogy illyen nilvánvaló egy bizonság és az mellett való sorok ellen magát hetedmagával, tisztességbeli emberekkel esztennapra megmenche, hogy ebben az vallásban ártatlan. Hahol nem jurálhat, az bíró exequállya tűzzel mint afféle veneficát, érdeme szerint. <Szabó János bíró c. Bogáti Andrásné>

In causa relictae Michaelis Keőmíues contra judicem, mivelhogy bíró uram forgattya chak Keőmjues Mihálnénak kurvaságát az beadott relatoriába és de veneficatione nem tractál, az kurvaság penig, ha volt is, az ura idejébe lött, kiről az ura panaszolkodott is barátinak, de ha akkor elszenvette az sorokat, az ő jó szerenchéje, arról nem illik deliberálnunk semmit, mert azután nem láttatik semmit az aszszony újítani[?], azért az törvény abból absolvállya simpliciter. <Szabó János bíró c. Kőműves Mihályné>

[fol. 126v] Anno 1608, 2 die Junii.

Czizár Máttyás giráztattya Menyhárt deákot úgy mint A-t d. 48.[345]

Czizár Máttyás giráztattya Váradi Lakatos Jánost, úgy minth A-t d. 48. <Lakatos János c. Csiszár Mátyás • 1608. jún. 16.>

Anno 1608, die 16 mensis Junii sedes celebrata est.

A., nobilis Joannes Siska: Ím érti az szék Czizár Máttyás, úgy minth I. ellen secundum allegatam propositionem suam, az mely bizonságokra kifogtunk volt, lucide tisztösségbeli, jámbor szömélyekkel doceáltuk, per hoc azért breviter az hozzá felelt paenát adiudicáltatni meghkívánom, si juris.

A.: Ím értöm az I-nak[346]

I., Czizár Máttyás: Ím értöm, hogy relatoriát acz be ellenöm, de azt mondom, hogy az két első bizonság condescendál, merth polgároknak írták [őket], azok pedig most nem polgárok.

A. subiungit cum protestatione: Értöm az I-nak két bizonságomnak, videlicet Simándj Lakatos Jánosnak és Horuát Zabó Györgynek vallása ellen való contentióját hac ratione, hogy nem tuggya mostan ő nekiök polgárságokat, kiért az két bizonság vallásának condescensióját várja, az többi ellen pedig semmit sem contendál. Melyre azt mondom, si juris, hogy dato, sed non concesso, ha szintén úgy volna is, az minth mongya, az semmit nem derogál, merth az várasbeli, tisztösségbeli embörök nem nagyságos uraknak, sem nádorispánnak nem szoktanak hivattatni, hanem polgároknak. Ha szinte vétök volna is, ki nem az, vicio scriptoris, azért nem condescendál, de, ha szinte condescendálna is, stál az többinek[347] vallása, az minth az Decretom is contineállya, Partis 2, ahol azt mongya: "vel tres uno ore fatentur erga rem satis ap[p]robatum est". Azért megkívánom az paenát, ut supra adiudicáltatni, relatoriám is pedig nem condescendál in ea parte. Azért megkívánom az penát adiudicáltatni, si juris, ut supra. Liceat.

Deliberatum: Noha az két első bizonsága Siska uramnak condescendál, de az harmadik bizonságh, Boczási Zabó István világoson megvallya, hogy Czizár Máttyás Siska uramat hamisnak mondotta, az negyedik is világosan vallya, hogy hamisnak és kurvának szitta. Az negyedik is hallotta, hogy az Siska uram háza előtt megállván, [fol. 127r] szitkozódott, noha senkit nem nevezött. Teczik azért az széknek, hogy az A-nak feleleti szerénth való bőntetésre nem mehetönk az bizonságoknak kevés voltáért, hanem emendán vagyon érötte fl. 12. d. 50.

A. apellat ad senatum et conceditur. A. deposuit arham d. 12. <Szűcs János c. Csiszár Mátyás>

I., Czimbalomos Jánosné, Mártha aszszony protestál: Minekelőtte be nem állottam is, Betlen Gábor uram ő nagysága megizente volt bíró uramnak, hogy az ő szolgájának feleségével valakinek mi pöri vagyon, Déváról följöttében kész törvénth tenni felőle.

A., egregius Petrus Panuittj excessit erga protestationem.

I.: Nem stálhat az protestatio, merth in prima instantia nem contendált propositióm ellen, hanem párt vött benne. 2-do beállásunk[k]or absentált az I., az A. girára iratta. Az harmadik székön meg is fizette az girát, mely most is az bíró kezénél vagyon, mellyet föl is irattam az protocolomban. Per hoc admittálván magát, tartozik feleletömet meghallani, ha pedig nem felel, qui tacit, consentire videtur. Liceat.

Deliberatum: Az Panwitty Pétör törvényét az szék Czimbalomos Jánosné ellen az ő nagysága Betlen Gábor uram székire bocsáttya, itth tellyességgel condescendál az propositio, mindh az citatióval egyetemben. <Panavit Péter c. Cimbalmos Jánosné>

Váradj Lakatos János vallya procuratornak Beseniej Menyhártot, Bun Lukácsot, Timár Jánost, Báránj Bálintot Czizár Máttyás ellen.

Assumptio causa[e] providi Joannis Lakatos Váradiensis, nunc vero Albae Juliae commorantis, in eodem comitatu, ut A. contra et adversus providum Matthiam Czizár, pariter Albensem, velut I. per procuratores.

Cum protestatione: Ezért citáltam ez I-t, Czizár Máttyást, hogy in presenti anno 1608, circa sextam diem mensis Maii, nescitur quo spiritu ductus, engömet jámbor szömélt, ché[h]mestört hamisnak és nem igaz embörnek mondott. Kinek, ha ez I. jó ratióját nem adhattya, azt mondom, si juris, holt dí[j]omon vagyon érötte. Kit, ha tagadna, debito termino doceálok, bizonságimat reportálván törvént is várok, ha kívántatik, magamnak is hitöt kívánok, si juris. Liceat. I. petit par et conceditur ad futuram sedem. <Lakatos János c. Csiszár Mátyás • 1608. jún. 23.>

Anno 1608, die 23 mensis Junii sedes celebrata est.

Rácz Pál relictája, Magdolna aszszony vallya procuratornak Beseniej Mennyhártot, Báráni Bálintot, Timár Jánost contra quoslibet. <Rác Pálné c. Nagy Péterné • L. alább>

[fol. 127v] I., Czizár Máttyás cum protestatione respondit: Jól értöm Lakatos Jánosnak [...][348] hogy procedállyon, hogy czé[h]mestör lévén, hogy én őtet hamisnak mondottam volna. De [én] nem mondottam, merth karácson naptúl fogva czé[h]mestör volt és itth contárkodik köztönk, de én neki czé[h]mestör létében nem láttam semmi gondviselését reája. Egykor én magam szóltam egg[y]iknek is, másiknak is, udvarbíró eleiben hivattuk vala és meghatták vala neki az törvénytevők, hogy ne művellyön. Gondolván contár magát, menth az fejedelem[349] eleiben Colosvár felé, hozott parancsolatot, hogy őtet senki ne báncsa. Egykor öszvegyőlvén kezdé Czizár Imröh mondani: "Szeggyönk, jó uraim, ötven-ötven pénzt, kölgyönk egy mestört Colosuárra az czé[h]levéllel." Lakatos János czé[h]mestör lévén, azt mondá, hogy ő nem ad csak egy pénzt is. Erre szép szóval mondám nekie: "János uram, nem the mestörségedön való contár az, merth ha az volna, te is nehezlenéd, hogy contárkodik itth, minth én is nehezlöm. The volnál czé[h]mestör, theneköd volna legnagyobb gondod ebben, merth the hitös vagy erre." Mi gondolattyában, meggondolta ő magát, azt mondá ő arra, [hogy] senkivel ő senkiért nem győlölködik. "Hát, ha nem győlölködöl, az minth procedálsz, hát nem igazán esköttél volna." Az ki azután is megproponálta azt, hogy ő nem viselhet senki czéhére gondot, merth az ő maga dolgára is elégtelen. Én azt mondom, hogy ha nem akará az czé[h]nek gongyát viselni, vetötte volna elönkben. Azért én hamisnak nem mondottam, az minth ő mongya, hanem csak így. Ergo bocsásson ki az szék, én is bizonítok magam mentségére, az mellyé[r]t magamnak is hitöt kívánok, ha kívántatik. Liceat.

A. replicat cum protestatione: Insufficiens est ratio I-i pro sua defensione. Nem tagadhattya simpliciter, hogy nem annak nem mondott volna, az mith proponáltam ellene, merth az miket ő felel maga ótalmára s mith tantum verba, quod nihil ad rem concernit. De, ut in prima megfeleltem, competente termino doceálok, hogy ő szava, bizonságim után megkívánom az homagiálist adiudicáltatni. Liceat.

[fol. 128r] Deliberatum: Mind az két fél doceállyon feleleti tartása szerént ad futuram [sedem]. <Lakatos János c. Csiszár Mátyás • 1608. jún. 30.>

Honesta Helena, consors agilis Petri Nagj proclamata et non comparens in marca birsagii d. 24. <Rác Pálné c. Nagy Péterné • 1608. jún. 30.>

Czizmaczia László vallya procuratornak Bun Lukácsot Olaz Mojses ellen. <Olasz Mózes c. Csizmadia László • 1608. jún. 30.>

Anno 1608, die 30 mensis Junii sedes celebrata.

Zegedi János, cancellarius[350] uram szolgája vallya procuratornak Zalay Thamást, Igeni Ipó Lőrinczöt és Sárdon lakó Vég Mihált Feiérvárat lakó Árva János ellen. <Szegedi János c. Árva János • L. alább>

Igeni György deák vallya procuratornak Bun Lukácsot, Feiérvárat lakót contra quoslibet.

Zegedi János, úgy minth A. giráztattya Árva Jánost, úgy minth I-t d. 24. <Szegedi János c. Árva János • 1608. júl. 7.>

Olaz Mojses, úgy minth A. giráztattya Czizmaczia Lászlót, úgy minth I-t d. 24. <Olasz Mózes c. Csizmadia László • 1608. júl. 7.>

Váradi Lakatos Jánosnak az szék procurator haladékot ad Feiérvárat lakó Czizár Máttyás ellen. <Lakatos János c. Csiszár Mátyás • 1608. szept. 8.>

Vizaknay Pétör, úgy minth A. giráztattya[351] Feörödős Jánost d. 24.

Rácz Pálné jam secundo giráztattya Feiérvárat lakó Nagy Petörnét, úgy minth I-t d. 24. <Rác Pálné c. Nagy Péterné • 1608. júl. 7.>

Igeni Nagj Györgyné Fodor Kata aszszony vallya procuratornak Bun Lukácsot, Fodor Tamást, Lénárt Istvánt és Beseniej Mennyhártot contra quoslibet.

Anno 1608, die 7 mensis Julii sedes celebrata est.

Deliberatum: Mivelhogy egy ifjú legény adott volt az sibvásáros aszszonnak egy nyerget eladásnak okáért, ezalatt az Betlen Gábor szolgái elvitték és az úr, Betlen uram arra igérte magát, hogy Déváról följöttében megaggya az árát. Teczik azért az széknek, mivel hatalmasul vitték el, följövén Betlen uram, az A. is érötte legyen az I-val eggyött az nyerögérth vagy az áráért, ha megaggya, vegyék föl, ha meg nem aggya, mivelhogy hatalmas, az I-t megszabadíttya az A-nak keresetitől.

[fol. 128v] Deliberatum: Mivelhogy az I., Nagj Pétörné az girákat le nem akará tenni, az más fél pedig törvénth kíván, teczik azért az széknek, hogy az I., Nagi Pétörné tartozik Rácz Pálnét az 10 forintról megelégíteni ad 15. diem alioquin executio conceditur. Ha valakivel őneki társa vagyon, vonnya mellé törvény szerénth, de, mivelhogy őtet keresik érötte, tartozik is megelégíteni. <Rác Pálné c. Nagy Péterné>

Czizmaczia László protestál, hogy ha ezön dologérth másutt keresnéje Olaz Mojses, tahát szabad legyön ellene contendálnunk.

Olaz Mojses deponálá az Czizmaczia László ellen való törvényét annak szokott terhével fl. 1. <Olasz Mózes c. Csizmadia László>

Zegedi János, úgy minth A. idézte volt törvénnek Árva Jánost úgy minth I-t, ergo A. lévén non comparens, girán d. 48. <Szegedi János c. Árva János • 1608. szept. 8.>

Czizmaczia László vallya procuratornak Bun Lukácsot, Lénárt Istvánth és Fodor Thamást contra quoslibet. <Csizmadia László c. Csizmadia Miklós • 1608. szept. 8.>

Makaj Lakatos István relictája, Katus aszszony protestál, hogy az minémű pöri azelőtt Czizár Máttyásnak volt az ő házahelye felől, mely házhely vagyon Feiérvárat, Feiér vármegyében, az Szenth Mihály kapuján kivöl, az kinek Lakatos Istvánné atta volt, tudniillik Czizmaczia Györgynek, attúl Czizár Máttyás törvénnyel elnyerte volt, azután mint s hogy forgott az dolog, ő maga tuggya Czizár Máttyás. Czizár Máttyás ugyanazon házhelynek fölvötte az árát Lakatos Istvánnétúl, Katus aszszony is mindh egy pénzig megatta neki. Ezután ne kereshesse rajtam és őneki is szabad legyön eladni, az kinek akarja, mind az darab földdel eggyött, az mellyet Czizár Máttyás eltiltott volt. <Lakatos Istvánné c. Csiszár Mátyás • 1608. okt. 13.>

Teömeösváry Miklós vallya procuratornak Bun Lukácsot, Feiérvárat lakót contra quoslibet.

Anno 1608, die 8 mensis Septembris sedes celebrata est.

Czizmaczia László, Feiérvárat lakó vallya procurátornak Bun Lukácsot, Salánki Jánost és Timár Jánost, eniedit contra quoslibet. <Csizmadia László c. Csizmadia Miklós • L. alább>

[fol. 129r] 1608, die 8 Septembris.

Váradi Lakatos János, Feiérvárat lakó giráztattya Czizár Máttyást úgy minth I-t d. 48[352]. <Lakatos János c. Csiszár Mátyás • 1608. nov. 17.>

Czizmaczia László úgy minth A. giráztattya Czizmaczia Miklóst úgy minth I-t, d. 24. <Csizmadia László c. Csizmadia Miklós>

Árva János, úgy minth I., Feiérvárat lakó giráztattya Zegedi Jánost, úgy minth A-t d. 48. <Szegedi János c. Árva János • 1608. nov. 17.>

Mézáros János, eniedi protestál, mivelhogy itth, az váras alatt az Porgolátban egy földet megszántottak s nem tuggya, ki szánthatta meg, azért az az ő földéhöz tartozik, az ki megszántotta, keresse meg földét.

Anno 1608, die 27 mensis Octobris sedes celebrata est[353]

Anno 1608, die 13 mensis Octobris, mielőttönk, tudniillik Deöbreöczöni Zabó János, feiérvári főbíró, Baraniay István feiérvári notarius, Zabó Gergöly kisbíró és Czizmaczia György előtt, ada Makay Lakatos István relictája egy házhelyet fl. 40[-en] és egy házhelyön, mely vagyon az Oláh uczában, Czizmaczia Balta Istvánnak. Mely há[z]hely vagyon az Szenth Mihály kapuján kivöl, kinek eggik szomszéggya Lakatos Dániel és másfelől Lakatos Máttyásné házok helye szomszédságában és felele Lakatos Istvánn[é], Katus aszszony, mindhketten az leányával, Örséböttel, mindh magok és [mind] attyokfia kép[ében] is, az evictiót mindönök ellen magokra vövé[n], mely házhelynek az árában Lakatos Ist[vá]nné[nak!] mielőttönk ada meg fl. 25. és az 15 [forintot] fogadá mindön pörpatvar néköl ez j[övendő] húsvét napjára megadni. <Lakatos Istvánné c. Csiszár Mátyás • 1610. júl. 7.>

[fol. 129v] Anno 1608, die 17 mensis Novembris sedes celebrata est.

Váradj Lakatos János jam secundo giráztattya Czizár Máttyást úgy minth A-t d. 24. <Lakatos János c. Csiszár Mátyás • 1608. dec. 1.>

Árva János úgy minth I. jam secundo giráztattya Zegedj Jánost úgy minth A-t d. 48. <Szegedi János c. Árva János • 1608. dec. 1.>

Anno 1608, die 1 mensis Decembris sedes celebrata est.

Deliberatum: Mivelhogy Giulaj Györgyné ellen az bizonságok sorot hoznak, de nilvánvaló látást senki nem tud, sem látott, melyre nézve az bíró uram propositiójára tehetnénk törvénth. Hanem, mivelhogy bíró uram tiszti szerénth keresé, tartozik az széknek, hogy az sorokhoz képöst bíró uram ellen sola sua persona hittel köll megmenteni magát. Így, ha megmenti magát, az szék megszabadíttya Giulaj Györgynét az bíró uram keresetitől.

Deliberatum: Mivelhogy Váradj Lakatos János, úgy minth A. idézte volt törvénnek Czizár Máttyást, kétször az A. meggiráztatta az I-t, jam tertio törvénth vár. Mivelhogy azért láttatik az I. succumbálni és az dologban halni magát látni, teczik azért az széknek, hogy Váradi Lakatos János mindön keresetit elérte Czizár Máttyáson és per non venit sententia adatik Lakatos Jánosnak Czizár Máttyás ellen et ad 15. diem executio conceditur. <Lakatos János c. Csiszár Mátyás • L. alább>

Deliberatum: Mivelhogy Zegedj János idézte volt törvénnek Árva Jánost és A. lévén non compareál, kéczör megggiráztatván, jam tertio az I. absolutiót vár az széktől és az méltatlan keresetért indebitát követ, teczik azért az széknek, hogy Árva János tellyességgel absolváltatik az Zegedi János keresetitűl, az méltatlan keresetért indebitán vagyon fl. 12. d. 50.

[fol. 130r] Árva János protestál, hogy ím most evictort állatna, de mivelhogy nem compareált, ezután ha keresnék is, ne tartozzék evictort állatni. <Szegedi János c. Árva János>

Váradi Lakatos János protestál, minthogy Czizár Máttyást tisztösség dolgából idézte volt bíró uram székére és törvény szerénth procedálván az A., az kire az I. is megfelelt is[!] volt, és bizonított volt is az széknek kibocsátása szerénth, és mink[!] is párt vöttünk volt az relatoriájában, mink is az övében[!], most immár succumbálta dolgát, minekönk pedig az szék jó törvénth pronuntiált, kire bizonságot is töttönk, az szék is fölvötte. Azért az I., ha fölváltságot vönne az mi törvényönk ellen, protestálunk, mivelhogy tisztesség dolgában most is concernál. Ha élni akarna is vele, ne élhessön, szabad is legyön ellene contendálnunk, si juris. <Lakatos János c. Csiszár Mátyás • 1608. dec. 4.>

4 Decembris: Czizár Máttyás fölváltá az ő törvényét Váradj Lakatos János ellen, annak szokott terhével. <Lakatos János c. Csiszár Mátyás • 1609. febr. 16.>


1609

Anno 1609, die 16 mensis Februarii az tisztöletös Barbélj György bíróságában az törvényöknek első kezdése.

Bun Lukács az Czizár Máttyás ellen való girában való részét bíró uram kezében haggya d. 16.

Deliberatum: Az szék kibocsáttya Czizár Máttyást, [hogy] feleleti tartása szerénth doceállyon húsvét[354] után való első széknapjára, e contra Lakatos János is doceállyon, ha szöksége lészön reája. <Lakatos János c. Csiszár Mátyás>

BorosBoczárdon lakó Jakab Ferencz vallya procuratornak Bun Lukácsot, Lénárt Istvánt PuskaAgiCzináló Simon ellen.

[fol. 130v] Jakab Ferencz, úgy minth A. giráztattya PuskaagjCzináló Simont, úgy minth I-t d. 24.

Ezelőtt lássák[?] az vitézlő Olaz Mojses [...]szab és mindentől [...] terhöt [...][355]

Anno domini 1609, die 17 mensis Aprilis sedes celebrata est.

Huniadon lakó Szwcz János, A. cum protestatione respondit: Én azért citáltam ez I-t, Zőcz Jánost, hogy én ennekelőtte pörlöttem őkegyelmével, azért én most csak igaztételre jöttem, ha megaggya, elveszöm. Az mely házban pedig akkor lakott, azt is megmutatom, noha őkegyelme tagaggya, hogy ő otth nem lakott volna, ha tagaggya, hogy vele nem pörlöttem, jurállyon s nincs mit tennöm.[356]

Anno domini 1609, die 11 mensis Maii sedes celebrata est.

Sárdi Oláh Bálinth vallya procuratornak Bun Lukácsot, Lénárt Istvánth és Fodor Thamást Varga István ellen.

Twrj Varga István vallya procuratornak Beseniej Menyhártot, Thimár Jánost, Báránj Bálintot és Giarmati Jánost, sárdit Sárdon lakó Oláh Bálint ellen.

A., Sárdj Oláh Bálint cum protestatione: Illyen okát aggyuk az citatiónak, ezérth citáltuk Varga Istvánth, ki lakik Feiérvárat, Feiér vármegyében, ezért citáltatta Sárdon lakó Oláh Bálint, ki lakik Feiér vármegyében, hogy ez jelönvaló 1609. esztendőben, úgy minth pinköst havának második napján köldöttem volt egy szekér veszszőt be ugyanide Feiéruárra. Ez I., nem tudatik, mi gondolattyából egy ökrömet, úgy minth nemös embör marháját szekerem elől kifogatta. Mellyet semmiképpen nem cseleködhetött volna, merth én nömös embör vagyok, adós is nem tudom, hogy löttem volna neki, sem nem emlékezöm reá, hogy vétöttem volna neki. De bátor adós löttem volna, avagy vétöttem volna is, mellyet nem tudok, tahát törvénben laktam is, törvénnyel köllött volna procedálnod. [fol. 131r] Hogy pedig ezt nem cselekötte, azt mondom, si juris, hogy az én marhámat hatalmasul fogatta ki és böcsöjével várom fölszabadulását. Ha pedig tagadná, bocsásson ki az szék s doceállyuk. Liceat. I. petit par et conceditur ad futuram sedem. <Oláh Bálint c. Varga István>

Bíró uram az polgárok képében giráztattya Feöreödős Mihált, úgy mint I-t d. 24. <Borbély György bíró c. Feredős Mihály • 1609. május 18.>

Anno 1609, die 18 mensis Maii sedes celebrata est.

András kovács vallya procuratornak Bun Lukácsot Gál kovács ellen. <András kovács c. Gál kovács • 1609. jún. 17.>

Bíró uram polgárival giráztattya jam secundo Feöreödős Mihált d. 24. <Borbély György bíró c. Feredős Mihály>

Anno domini 1609, die 4 mensis Junii sedes celebrata est.

Békéssi János annyostúl, Elona aszszonnyal egyetömben vallyák procuratornak Beseniej Mennyhártot, Báráni Bálintot és Timár Jánost, eniedieket is, Pap Benedöket is Feöreödős János ellen.

Feörödős János vallya procuratornak Bun Lukácsot, Lénárt Istvánt és Fodor Thamást, Nagy Miklóst is Békési János és az annya, Elona aszszony ellen.

Louáz János relictája, Borbála aszszony és Jakab de[ákné], Petro aszszony vallyák procuratornak Bun Lukácso[t] Czegej Lakatos János ellen, Lénárt Istvánt és Fodor Tamást is.

E contra Czegej Lakatos János és az felesége, Anna aszszony vallyák procuratornak Beseniej Menyhártot, Báráni Bálintot és Thimár Jánost Louáz Jánosné és az leánya, Jakab deákné ellen. <Lovász Jánosné és leánya, Szláni Jakab deákné c. Lakatos János és felesége • 1609. jún. 10.>

Anno domini 1609, die 10 Junii sedes celebrata est.

A., Lakatos János cum protestatione: Ez feleletönk az I-k ellen, hogy ez elmúlt napokban, az minth az őfölsége széki énneköm adiudicálta volt az házhelyet, mikor annak executiójára mentem volna, az I-k eltiltottak róla. Azért az tilalomnak okát kérdöm, ha jó okát adod, jó, alioquin azt mondom, hogy indebitán vagy érötte.

[fol. 131v] I-k, Pétör deákné és Jakab deákné: Ím, értyök feleletedet, de mi készök nem vagyunk, hanem az széktől procuratort kérönk és dilatiót.

A.: Semmiképpen nem kérhecz, merth az tilalomnak okát köll adnod.

Deliberatum: Fogságnak, tilalomnak bizonyos napon okát köll adni[357], nem halad, alioquin törvényök lészön.

I., Jakab deák az felesége képében dicit: The az én feleségömet ide nem híhattad volna, mert nemös aszszony, hanem keresnél suis modis. Azért, mivelhogy indebitát kövecz rajtam, the vagy az indebitán.

A.: Viszszakövetöm[?] én is e contra[?]

Deliberatum: Mivelhogy az tilalom constánl, hogy Jakab deákné az bíró uram pöcsétivel tiltotta el Lakatos Jánost az executióról s ugyan azon bíró pöcsétivel köllött reá is citálni. Hogy pedig indebitát követ az A-on és az A. visszaköveti, teczik az széknek is, hogy Jakab deákné indebitán vagyon fl. 12. d. 50.

Deliberatum: Mivelhogy az I-ok az indebitát nem deponállyák az A-nak kívánsága szerénth az házhely divisióra megyön az fölső széknek találása szerénth. <Lovász Jánosné és leánya, Szláni Jakab deákné c. Lakatos János és felesége • L. alább>

Bániay Pál, úgy minth A. vallya procuratornak Beseniey Mennyhártot, Pap Benedököt Orozlán Márthon ellen.

A., Bániaj Pál cum protestatione: Ezért citálánk Orozlán Elonát, ki lakik Feiérvárat, in comitatu Albensi, hogy ugyan Feiérvárat lakó Mézáros Pétertől vöttem egy mészárszék-helt, Mézáros Lázár és Orozlán Mihály mészárszéki közt, egy mészárszék-helt örök áron. Kire, mikoron székömet építeni akartam, in presenti anno domini 1609, circa octavam mensis Junii, ez I. eltiltott bíró uram pöcsétivel. Mely tilalomnak eficacem rationem kívánom, hogy aggya. Ha pedig elegödendő okot nem adhat, mellyet az törvénnyel[!] is elegödendő oknak ítéli lenni, azt mondom, hogy böcsöjével és hatalmával kívánom fölszabadítatni, si juris.[358]

Orozlán Elona vallya procuratornak és gondviselőjül az báttyát, Orozlán Márthont Bániaj Pál ellen.

Deliberatum: Mivelhogy az I., Orozlán Márthon még félig sem hallgattya az A-nak feleletit, hanem mingyárt indebit[át] felel hozzá, mellyet az A. viszszakövet, teczik az székne[k], hogy indebitán vagyon fl. 12. d. 50.

[fol. 132r] Deliberatum: Mivelhogy az I., Orozlán Márthon az indebitát[359] deponálá egy mentével, az ő részét, az A-nak, Bániaj Pálnak részit Menyhárt deák bíró uramnál haggya. <Bányai Pál c. Oroszlán Ilona és Borbély Márton • L. alább>

Azonképpen, Jakab deákné ellen való indebitabeli részét is Menyhárt deák bíró uramnál haggya. <Lovász Jánosné és leánya, Szláni Jakab deákné c. Lakatos János és felesége • L. alább>

I., Orozlán Márthon az árva Elona képében: Én csak azért tiltottam el, hogy az én részemet mutassák ki s az meglévén, nem tartok ellent az őkegyelme épetésiben.

A. subiungit: Elégtelen okadás az I-nak maga mentségére. Kiteczik az én propositiómból, ki örökségét vöttem én meg, az is, hogy az eltiltó fél szomszéggya annak az örökségnek s keresse meg az ő részét. Nem tartozom senkinek kikeresni, azért az föllöl megmondott penát rajta követöm, si juris. Liceat.

Protestál, hogy ennek előtte seriesből szólították az pörösöket, de most engöm nem, ergo szabad legyen szólanunk ellene. <Bányai Pál c. Oroszlán Ilona és Borbély Márton>

Czegej Lakatos Jánosné, Anna aszszony, úgy minth A. giráztattya Pétör deáknét alias Louáz Jánosnét d. 24.

Idem Czegej Lakatos János, úgy minth I. giráztattya Louáz János relictáját, alias Petör deáknét, úgy minth A-t d. 48.

Louáz Jánosné eodem die benntiltá mindh az két girát Czegej Lakatos és az felesége ellen, annak szokott terhével. <Lovász Jánosné és leánya, Szláni Jakab deákné c. Lakatos János és felesége • 1609. jún. 17.>

Anno domini 1609, die 17 Junii sedes celebrata est.

Louáz Jánosné protestál ezön, hogy mostan, törvény közben Lakatos János azt mongya ellenöm, hogy nem vagy körösztyén embör s nem méltó vagy az Isten házában mennöd, mellyet ha tagadnál, doceálok hogy nem mondottad. Ergo, ha instante nem doceálod, hát dí[j]unkon vagy érötte.

I.: Az mit hallottam, meg is bizonítom.

Deliberatum: Doceállyon az A., Louáz Jánosné, hogy minémű diffamatiót mondott[360] Louáz Jánosné ellen.

Bizonság, Baroniaj István sellére, Piroska aszszony hiti után vallya: Hallám Czegej Jánosnak szájából, hogy mondá Louáz Jánosnénak: "Az minth hallottam, hogy költöttél felőlem, [fol. 132v] ha végére mehetök, azt mondom, hogy nem körösztyén aszszonyállat volnál, s nem méltó volnál az Isten házában is menni". Hallám, hogy cédulát is emlöget vala hogy irat s az papnak aggya, de[361] hogy kipredicáltattya, azt monta volna, nem vöttem eszömben.

Deliberatum: Mivelhogy az A. dí[j]at követ az diffamatióért az I. melléje mondá, hogy meg is doceállya. De mivelhogy az bizonságok nem olly világosok kiért dí[j]an köllene maradni, hanem, hogy csak úgy szólt, ha végére mehet. Mindhazáltal, ha itth az szék színén mondotta volna, pirongatásnak láttatnék lenni és széktörésön kellene érette maradni, de, hogy kivöl lött, az mi lött, az bizonságoknak homályos vallási után nem marad az I. az A. ellen semennin. Az mi az indebita dolgát nézi, nem Louáz Jánosné maradott el, hanem Jakab deákné. Hogy pedig most Louáz Jánosnét megállattya Czegej János és az indebitát kívánnya hogy letegye, az más fél azt mongya, hogy nem mi marattunk the ellened indebitán, hanem Jakab deákné s őtőle köllene kérnöd. Hogy pedig minket szólítasz meg érötte méltatlanul, indebitán vagy érette. Teczik azért az széknek is, hogy indebitán vagyon érette fl. 12. d. 50.

Az mi az diffamatio dolgát nézi, I. apellat et conceditur.

Czegej Lakatos János deponálá az Louáz Jánosné ellen való indebitát egy vörös dupla atlacz szoknyával fl. 12. d. 50.

Czegej Lakatos Jánosnak az szék procurator haladékot ad Louáz Jánosné ellen mind az két dologból.

Louáz Jánosné, Barbála aszszony protestál, hogy ez elmúlt széknapján két girára iratott volt s le nem tétette velünk, hanem meghallotta szónkat, ergo ezután nem tartozunk vele. <Lovász Jánosné és leánya, Szláni Jakab deákné c. Lakatos János és felesége • 1609. jún. 22.>

[fol. 133r] Deliberatum: Mivelhogy Gál kovács bizonságra kéröczött volt András kovács ellen, hogy pedig semmit nem bizonított, az minth hogy[362] hatalmat[?] feleltönk volt hozzája, most is megkívánnyuk az fúvónak fölszabadulását[363] terhével. Teczik azért az széknek, hogy[364] hatalmon vagyon érötte és az fúvót tartozik Gál kovács András kovácsnak ad 15. diem kezéhez adni, alioquin executio conceditur. <András kovács c. Gál kovács • 1609. júl. 1.>

Anno 1609, die 22 mensis Junii sedes celebrata est.

Louáz Jánosné, Barbála aszszony protestál: Hogy az feleletben párt veszön, megengeggyök, de az bizonságban nem engeggyök.

Assum[p]tio causae honest[a]e Ann[a]e Louáz, consortis providi Joannis Lakatos Czegej, Albae Juliae in eodem comitatu commorantis, ut A. contra et adversus honestam Barbaram, relictam quondam Petri Litterati, similiter Albensem, velut I.

Cum solita protestatione, ezért citáltam ez I., in comitatu Albensi, Feiérvárat lakót: Ez jelenvaló 1609. esztendőben, circa[365] quindecimum diem mensis Junii, hogy az minémű javai az én szegény megholt Louáz János attyámtúl marattanak, arany, tallér, pénz, ezöst marha et in genere akármi névvel nevezendők legyenek is, azokból jure az ki engömöt concernálna úgy minth leányát, az kik közöl ha valami kezemben volna, azt nem keresném, az többit, si juris, fide mediante, megkívánom az tertiát. Mivelhogy elhatta immár az attyám nevét, servatis de jure servandis, merth hogy az attyámtúl maratt házból is az tertiát adiudicálta az törvény, succedál az többinek is tertiára, si juris, megkívánom az törvéntől. Kit, ha tagadna az I., hogy semmi nem maratt volna, bocsásson ki az szék s mindönöket szabad legyen doceálnunk, si juris. Liceat. I. petit par et conceditur.

[fol. 133v] Louáz Jánosné protestál, hogy az minémő dologból idéztette Czegej Lakatos János, most feleletönket beattuk, azért párt vöttenek benne, azért mi bizonítunk ez jövendő székig.

Joannes Czegej protestatur erga protestationem A-is: Hogyha anni pénze vagyon őnekie, mindönnap bizoníccson, az meddig az szék kibocsáttya, alioquin, ha intempestiváknak találtatnak, avvalidáltatni kívánnyuk, si juris. Liceat contendere. <Lovász Jánosné és leánya, Szláni Jakab deákné c. Lakatos János és felesége • 1609. jún. 29.>

Anno domini 1609, die 27[366] mensis Junii sedes celebrata est.

Maczasdj János uram, urunk őfölsége udvari szolgája vallya procuratornak Beseniej Mennyhártot, Pap Benedököt, Olaz Mojsest és Bárány Bálintot, enjedit contra quoslibet.

Assumptio causae egregi[i] Joannis Maczasdj, familiaris serenissimi principis, Albae Julia commorantis, in eodem comitatu Albensi, ut A. contra et adversus providum Michaelem Niztor, jobbagionis[!] magnificae domina[e] Catharina[e] Ifiú, consortis magnifici domini Joannis Imröfj de Borsómezeő, in praedicto comitatu commorantem, velut I.

Cum solemni protestatione salum sit progredi et regredi, ezért fogtattuk meg ez I-t, Niztor Mihált, hogy in anno praesenti 1609, circa 21 diem mensis Junii, nescitur quibus respectibus ductus, egy Teöreök Mihály nevő szolgámat, ki nömös embör az czegedj réh[!] előtt, mely Czeged in comitatu Albensi vagyon, ki nagyobb[!] ugyan, az réh hajóban lovamról leverte kővel. Hogyha az révészök nem ótalmazták volna, ugyan interficiálta is volna, ki miatt most is fekszik. Mely factomáérth azt mondom, si juris, juxta contenta Decreti et Brevium Articulorum, in ma[io]ris[!] potentián kívánnyuk convincáltatni azért[!], si juris. Mellyet nem is tagadhat, merth ő maga nyelve vallása, mellyet instante is doceálhatunk, bíró uram is referálhattya. [fol. 134r] Alioquin, kikéreczönk, liceat mindönt doceálnunk, protestatur ad ulteriora. I. petit par et conceditur ad 3. diem.

Niztor Mihály vallya procuratornak BorosBoczárdon lakó Varga Benedököt és Bun Lukácsot, Lénárt Istvánt is contra quoslibet.

Maczasdj János protestál, mivelhogy az I. az propositióban párt vött, ez pedig brevis lévén, ezután, ha valamiben párt akarna venni, ne élhessön véle, ezön kivöl is, az többire gongyok lészön.

Niztor Mihály protestál: Mindönök ellen szabad legyön contendere.

Első és második bizonság, Vas János, urunk őfelsége szolgája és Czizár István, ugyanitth, GiulaFeiérvárat, Feiér vármegyében lakó nömös szömélök erős hittel megeskövén, hitök után egyaránth vallyák, hogy szájából hallották ez Niztor Mihálynak, hogy mondotta, hogy ő ötötte az Maczasdj János uram szolgáját. Sőt, úgymond, hogyha nagyobb lött volna az kő, az kivel ötötte, ugyan megholt volna miatta.

Niztor Mihály protestál, hogy Vas János az törvénben ben[n] ölt[?], ergo szabad legyön [vallomását] contendere. <Maczasdi János c. Nistor Mihály>

Anno domini 1609, die 29 mensis Junii sedes celebrata est.

Louáz Jánosnénak az szék procurator haladékot ad Czegej Lakatos János ellen.

Czegej Lakatos Jánosné giráztattya az annyát, Louáz Jánosné, Borbála aszszont, úgy minth I-t d. 24. Solvit. <Lovász Jánosné és leánya, Szláni Jakab deákné c. Lakatos János és felesége • 1609. júl. 1.>

Anno domini 1609, die 1 mensis Julii sedes celebrata est.

I., Czegej Lakatos János cum solita protestatione respondit: Ahol azt allegállya az I.[367] propositiójának eggik részében, hogy záros ládájából, Eniedeön laktában, tíz forint érő ezöst poharát tamquam furtim vöttem volna ki. Mellyet, úgy assecurál, hogy megdoceállya, melyre breviter csak azt felelöm, hogy én az ő ládájából semmi pohárt ki nem loptam, maxime is tagadom, hogy loptam volna. Mellyet ha ő [fol. 134v] reám bizoníthatna, meg köllene érötte halnom. Volt egy ezöst pohárocska az gazdámaszszony ládájában, melly négy tallért nyomott, ki az gazdámaszszonnak attyátúl maratt, alioquin is engömet concernál Az, minthogy attyámtúl[!] maratt több ezöst marha sem volt kezemben, mellyet ő maga is, az A., nyelve vallásával megvallotta, hogy attyámtúl[!] több ezöst marha nem maratt, hanem ismég három tallér azon kivöl, s azt az pohárt attam el ugyan négy forintért gazdámaszszony akarattyából. Mely marha felől az feleletömben, az kiben A. az gazdámaszszony[368], protestáltam, hogy az mik kezemben voltak az attyám[!] javaiban, azt nem keresöm rajta, mellyet priori declaratione hoztam be. Minthhogy pedig az A. olyan nagy factumot felel hozzám, ha reám nem rakja, azt mondom, hogy holt dí[j]oton[!][369] vagyon érette. Én is kikéreczöm, juxta responsionem suam, szabad legyön mindönt doceálnunk, az mi ehhöz az causához illendő lészön. Ha bizonságim elég nem lenne, magamnak is hitöt kívánok. Liceat plura loqui.

A. cum protestatione: Ím, értöm, hogy keresetömnek némely részit tagadod. Hogy azt mondod, hogy az az pohár, az mellyet elattál, az feleségöd ládájában állott és nem az mi ládánkból vötted ki, hanem az feleségöd ládájából. De arra kéreczönk mi ki bizonságra, hogy megbizonítyuk, hogy az láda miénk volt s most is miénk, az kulcsa is nálunk állott akkor, noha most nálad vagyon, de most is miénknek tartyuk. Azért, az minth in primis kikérezöttönk, most is kikéreczönk. Holott pedig nem tagadod, hogy the attad el az pohárt és feleséged attyáé volt, az the feleségöd attyáról énreám maradott és enim volt. Azért semmiképpen [fol. 135r] ki nem vehetted volna és el nem adhattad volna hírem és akaratom néköl, mert egynéhánszor kérdettem tőled, de meg nem mondottad, hanem azután későre úgy mentem végére, hogy the attad el. Az törvéntől alkolmas terminust várok, kívánok, hogy bizonságimban meg ne fogyatkozzam, merth nem csak az várason lesznek bizonságim. Relatoriám reportálván, szabad legyön mindönt mellette szólanom. Liceat.

I. cum protestatione subiungit: Az mely ládát az A. övének mond lenni, tagaggyuk mi azt, merth valaki egyczör marháját valakinek aggya ajándékon, nem övé az, hanem másé. Most is enim, s akkor is enim volt, melyre mind az gazdámaszszonnyal készök vagyunk jurálni, mikor ideje lészön. Liceat.

A. cum protestatione: Minthogy az előtt is bizonságra kéreczött mindönökről ki, most pedig, hogy azt mongya, hogy az ládát mindh kulcsostúl nekie attam ajándékon, az I., Czegej Lakatos János önnönmaga mondá, hogy megbizoníttya Jakab deákkal. Azért azt kívánnyuk, hogy doceállya, ergo mi is kikéreczönk, hogy doceálhassunk.

Deliberatum: Mindh az két fél doceállyon juxta actionem. Három hétre doceállyanak.

A., Czegej Lakatos Jánosné az ő részét az notarius kezénél haggya, úgy minth d. 8.

A., Czegej Lakatos Jánosné protestál, mikor ennek az causának executiója lészön, az kit ajándékon adott az I. s az számvetésben elő akarná tudni, liceat contendere.

A., Czegej Lakatos Jánosné cum protestatione replicat: Ahol az I. azzal ótalmazza magát responsiójának eggik részében, hogy az én attyámtúl több két ezöst pohárnál és négy tallérnál nem maradott volna, sőt, eggik pohárt, ugyan azért mongya, hogy eggik nálam volt és urammal eggyött attam volna el. Mely pohár felől feleletömnek tenorában megmondottam, hogy nem keressök mi azt, hanem az többit, az kik restálnak. Feleled bő beszéddel, azt is ugyan panaszképpen pedig, mennit költöttél és minth tartottál bennönket. [fol. 135v] Ha jóakarattból cselekötted, fogaggy[?] Isten, megválik osztán akkor, mikor az executiónak ideje lészön, mit attál s mit nem attál. Ki felől ugyan protestáltam is, hogy akkor liceat contendere az ajándék adás felől, de ezök mind insuf[f]icientes ratio praesenti depositione, az mit mondasz. Liceat plura.

I. subiungit: Az A., holott azt mongya, hogy ajándékon attam volna én nekie, nem forgatom én azt, hanem, az kit attam én nekie, kivel nem tartoztam volna, azt bizonítom én meg, ehhöz alkolmas időt kívánok. Liceat.

A. protestál: Ha ebben az causában I. ollyat kezd doceálni, az mit most allegált replicatiójában, szabad legyön contendere. Ezért is protestál, hogy szabad legyön contendálnunk, mivelhogy kivötte responsióját, ha ezután be akarná adni.

Louáz Jánosné, Barbála aszszony protestál, hogy meg nem aggya Czegej Lakatos Jánosné [hogy] az mai napra mért citálta, hogy ő magát kinálnák meg véle az párral, ergo párt veszszönk benne és szabad legyön ellene contendálnunk.

Czegej Lakatos Jánosné igéri feleletit hodie per totum beadni Louáz Jánosné ellen. I. petit par et conceditur. <Lovász Jánosné és leánya, Szláni Jakab deákné c. Lakatos János és felesége • L. alább>

András kovács protestál, hogy Gál kovács fölváltságot vött ellene, az mi az váras szokását nézi, nem élt vele, ergo, ez után se élhessön vele, hanem executióra kéreczönk. <András kovács c. Gál kovács>

Louáz Jánosné, Barbála aszszony protestál: Czegej Lakatos Jánosné Anna asszony igérte volt be feleleti[t] per totum, ezt be nem atta, ez után ne élhessön vele, ha élni akarna is, szabad legyön ellene contendere. <Lovász Jánosné és leánya, Szláni Jakab deákné c. Lakatos János és felesége>

Anno domini 1609, die 1 mensis Augusti sedes celebrata est.

Nobilis Thomas[370] protestatur: Az tudomántétel mellett azt kérdöm aszszony tőled, abban vagy-e az értelömben s az-e most is az szód, az mi[t] ezelőtt, harmad- vagy negyednappal, illyen becsöletös és nemös szömélyök előtt mondottál, [fol. 136r] úgyminth Váradj János, az udvarbíró előtt mondottál, Fekete István, urunk őfölsége lovashadnaggya és JázBerénj István deák előtt elsőben, azután Zwcz Pétörnek feleségöstől, SárPataki Sigmondné, nemös és nömtelen szömélyök előtt, hogy, mikor kérdeztek, kitől volna ez az gyalázatos állapat rajtad, én tőlem-e, vagy mástúl, azt felelted: "Isten ótalmazzon," úgymond, "hogy én ez jámbort avval gyalázzam lelköm, Istenem ellen, mert őkegyelmének jámbor házastársa vagyon, ki néköm attyámfia is. Énrajtam semmit nem cseleködött, hanem, Istenért, sok jóval volt, mikor ez énrajtam esött is, itthon sem volt, hanem Colosuárat volt az ő hivatallya szerénth közel két holnapig. De megbocsásson énneköm őkegyelme, követöm, mint uramat, hanem Czizár Miklós, Boronkutty János jövének hozzám, azt kérdék ők is, kitől volna ez az állapatom. Mikor kesztem volna beszélgetni, igazán megriogatának, leszidogatának. Azt mondák, hogy ott kinn, az ajtófélen áll két czigány szömély tözes fogókkal, csöpögetéssel szaggattatnak meg, ha Zalaj Tamásra nem vallasz[!], merth az úr[371] akarattya. Így, az vallá[s]ban így[!], minth illyön nyomorék, annéköl is halálos betegségben levő embör elrettenvén, illyen kételenség alatt mondék: Egyczör volt velem, de azon nyom[b]an mingyárást retractáltam. Ez mellett igértenek is: ťIhon, - úgymond - mindön jószágát megkérte az úr s felét neked aggya mindön marhájának, ez mellett gondodat viseliŤ"[372], melyre az aszszony ugyan az szék előtt azt felelé, hogy az dolog úgy volt. <Zalai Tamás c. ?>

[fol. 136v] Anno domini 1609, die 10 mensis Septembris sedes celebrata est.

Cum solita protestatione bíró uram, az feiérvári bíró, Barbélj György, ki lakik Feiérvárat, Feiér vármegyében, illyen okát aggya az I-nak megfogásának, tudniillik Barbélj Mihály megfogásának, ki lakik Feiérvárat, Feiér vármegyében, hogy: Ez jelönvaló 1609. esztendőben, úgy minth kisaszszonnap[373] tájban, jöttenek volt bíró uram házához az tanácsbeli uraimban és az polgárok, kisbíró urammal egyetömben, az 40 embörben is voltanak itth. Az I. is ezök között itth volt, mikoron ez idő közben seprőn lakoztanak volna, voltanak bíró uramnak néminemű dolgosi, úgyminth az czigányok, az mellyek őkegyelmének kéményét tapasztották. Mikor látta volna bíró uram, hogy elvégezték, lépött ki bíró uram az szobából, hogy megfizessön nekiök. Az I., nem tudatik, mi gondolattyából, pálczás kézzel az szobából kiugordik, hatalmasul reájok támad, házánál mindh ő magát, mindh feleségét, bíróné aszszonyomat verte pálczájával és bíró uramon ugyan vért is indított, holott neki nem vétvén. Ezökért az factomokért, az mellyet őkegyelme házánál cseleködött, fejének eleséséhöz szólunk érötte megválthatatlanul, merth én őneki bírája voltam. Sőt, nemcsak őneki, hanem ebben az helyben az mi röndönkön lévőknek, mindönöknek. Mellyet nem tagadhat, ha pedig tagaggya, kész vagyok doceálni, hogy ő cselekötte ezöket. Liceat plura. I. petit par et conceditur ad 3. diem.

[fol. 137r] Cum solita protestatione, illyen okát aggya az feiérvári bíró, Barbély György, ki lakik Feiérvárat, Feiér vármegyében az I., Barbély Mihály megszólításának ki lakik Feiérvárat, Feiér vármegyében, hogy: Ugyan ez jelönvaló 1609. esztendőben, úgyminth kisaszszonnap tájban, mikoron az én házamnál harczolását[?] elvégezte volna és az kezesök is tőlem kezességön kivötték volna. Annakutána magát meggondolta, maga tutta, hogy én voltam őnekie bírája, más bírót választott, úgyminth udvarbíróhoz menth panaszlani, nem ő cselekötte az factomot, mégis ő panaszlott reám. Mely méltatlan panaszáért, Isabella királyné aszszontúl fogva, valaminémű törvénnyel az feiérvári bírák éltenek, most is, valami törvénnyel élnek, az méltatlan panaszért azt mondom az I-höz, minth midőn én őtet elbocsátottam, ha panaszolni akart volt, énneköm kisbírám [volt], avagy voltanak tanácsbéli uraim. Panaszolkodott volna azoknak, ha volt volna móggya az panaszolkodásban, de hogy ezt nem cselekötte, bőntetését kívánom feleletöm tartása szerénth. Liceat plura. I. petit par et conceditur. <Borbély György bíró c. Borbély Mihály>

Anno domini 1609, die 14 Septembris sedes celebrata est.

Barbélj Mihály, úgy minth A. giráztattya NagyLábú Gergölnét, úgy minth I-t d. 24. <Borbély Mihály c. Mészáros Gergelyné • 1609. szept. 16.>

Barbélj Jakab, úgy minth I. giráztattya Zabó Andrást, úgy minth A-t d. 48.

Zabó András, FeiérVárat lakó vallya procuratornak Bun Lukácsot, Fodor Thamást, Lénárt Istvánth, boczárdiakat, úgy minth [A.] FeiérVárat lakó Barbély Jakab ellen. <Szabó András c. Borbély Jakab • 1609. szept. 16.>

[fol. 137v] Anno domini 1609, die 16 Septembris sedes celebrata est.

Barbély Jakab vallya procuratornak Beseniej Menyhártot, Báráni Bálintot és Pap Benedököt ugyan Feiérvárat lakó Zabó András, úgy minth A. ellen.

Barbélj Jakab, úgy minth I. jam secundario giráztattya Zabó Andrást, úgy minth A-t d. 48. <Szabó András c. Borbély Jakab • 1609. szept. 21.>

Barbélj Mihály, úgy minth A. jam secundario giráztattya NagiLábú Gergölynét, úgy minth I-t d. 24. <Borbély Mihály c. Mészáros Gergelyné>

Anno domini 1609, die 21 mensis Septembris sedes celebrata est.

Cum protestatione, illyen okát aggya az citatiónak Zabó András, nömös szömély, ki lakik Feiérvárat, Feiér Vármegyében: Ezért citáltatta[m] ez I-t, Barbélj Jakabot, ki lakik Feiérvárot, Feiér vármegyében, hogy ez jelönvaló 1609. esztendőben, úgyminth Szenth János-nap tájában, szállásomon, az Nagj István házánál, az Szenth Mihály kapuján kivöl, mely ház vagyon Feiérvárot, Feiér vármegyében, hogy dolgozom vala, egy Zabó Márthon nevő szolgámat köldém ki az pitvarban, az tőzhöz, hogy az téglázó vasat behozza. Ez I., nem tudatik, mi gondolattyából, szolgámat baltával verni kezdé. Kimenék, mondom, mith csinálsz Jakab uram. Az szolgámat megfogám s vonszom be szállásomra, mellyre az I., nem tudatik, mi gondolattyában, szablyát kére és védésöm közben kigyaka az szablyával szállásáról, annyéra hogy vért tött rajtam, nömös szömélyön, mellyet meg is mutattam két nömös szömélynek. Azért az Decretomban írott törvény vagyon felőle, minthhogy az I. nem [fol. 138r] nömös embör, nömös embörön vért tőn, tahát meg köll érötte halni. Minthogy az I. énrajtam, nömös szömélyön vért tött, azért azt mondom, si juris, hogy meg köll érötte halni, fejének eleséséhöz szólok érötte. Mellyet az I. ha tagadna, hogy az vért nem ő eresztötte volna rajtam, bizonítok, az mit bizoníthatok, hogy ő cselekötte. Ha bizonságomal föl nem érném, magamnak is hitöt kérök, bizonságomat reportálván, Isten szerénth való deliberatiót várok az széktől. Liceat.

Zabó András protestál, hogy feleletönket az I. meghallá, párt nem vőn benne, jövendőben sem vehessön, ha venni akarna is, szabad legyön ellene contendálni. <Szabó András c. Borbély Jakab>

Zabó István, boczási vallya procuratornak Bun Lukácsot, Fodor Tamást, Lénárt Istvánth, boczárdiakat contra quoslibet.

Boczási Zabó István, úgy minth A. giráztattya Alföldj Jánosnét, úgy minth I-t d. 24. <Szabó István c. Alföldi Jánosné • 1609. nov. 16.>

Anno domini 1609, die 28 Septembris sedes celebrata est.

Karkay Márthon deák relictája, Gáltőj Barbála aszszony, Borbándon lakó, vallya procuratornak Beseniej Menyhártot, Báránj Bálintot és Pap Benedököt Feiérvárat lakó Mézáros Jakab és Mézáros Pétör ellen et contra quoslibet.

Mézáros Jakab vallya procuratornak Bun Lukácsot, Lénárt Istvánt, Fodor Thamást contra quoslibet.

Assum[p]tio causae nobilis dominae Barbar[a]e Gáltőj, relict[a]e quondam nobilis Martini Karkay de Borbánd, in comitatu Albensi residentis, ut A. contra et adversus Petrum et Jacobum Mézáros de Alba Julia in comitatu eodem commorantes, velut I.

[fol. 138v] Cum solita protestatione salum sit progredi et regredi, illyen causám vagyon az I-[ok] ellen, hogy: Az szegény, megholt uram, Karkay Márthon deák még éltében adott volt az I-[ok]nak fl. 10[?], melyből egyczör is másszor is adogatott benne húsul, az minth maga vallya, valamit meg, kit én nem tudok, mennit. Azt kívánom, hogy hitivel mongya meg, mennit adott meg benne. Az mi pedig restál, az fl. 10, regestromomát fölkeresvén, cum poena estimationis et potentiae meg kívánom adiudicáltatni a jure, si juris erit. Mellyet ő maga sem tagad, ergo bizonsággal sem tartozom, protestálok is pedig, hogy ez liquidum debitum, én is másutt lakván, az brevis szerénth való törvénth várom. Liceat plura. I. petit par et conceditur.

Karkay Márthon deákné, úgy minth A. giráztattya Mézáros Pétört, úgy minth I-t d. 24.

Anno domini 1609, die 8 mensis Novembris sedes celebrata est.

Záz Palkó, Szwcz Pétör szolgája vallya plenipotentiariusnak az urát, Zeőcz Pétört és procuratornak Beseniej Menyhártot Eniedi Mézáros János szolgája, Gellién Gyurkó ellen.

Szwcz Pétör szolgája, Palkó, úgy minth A. giráztattya Eniedj Mézáros János szolgáját, Gellién Gyurkót, úgy minth I-t d. 24. <Szász Palkó, Szűcs Péter legénye c. Gellyén Gyurkó, Mészáros János legénye • 1609. nov. 16.>

Anno domini 1609, die 16 Novembris sedes celebrata est.

Boczási Zabó István jam secundo giráztattya Alföldi Jánosnét, úgy minth I-t d. 24. <Szabó István c. Alföldi Jánosné • 1609. dec. 14.>

[fol. 139r] Záz Pál, Zwcz Pétör szolgája jam secundo giráztattya Gellién Gyurkót, úgy minth I-t d. 24. <Szász Palkó, Szűcs Péter legénye c. Gellyén Gyurkó, Mészáros János legénye>

Lakatos János, feiérvári, úgy minth I. giráztattya Meggies Benedököt, úgy minth A-t d. 48.

Orozlán Barbélj Márthon vallya procuratornak Bun Lukácsot, Fodor Tamást és Lénárt Istvánt mindön pörösi ellen. <Borbély Dávid c. Borbély Márton • 1609. dec. 14.>

Anno domini 1609, die 14 Decembris sedes celebrata est.

Orozlán Barbélj Márthon, úgy minth I. giráztattya Barbélj Dávidot, úgy minth A-t d. 48. <Borbély Dávid c. Borbély Márton • 1610. jan. 18.>

Deliberatum: Mivelhogy Alföldj Jánosné idézte volt törvénnek Boczási Zabó Istvánt és A. lévén nem compareál, az I. kéczör meggiráztattván, jam tertio absolutiót kíván cum paena indebit[a]e. Ergo az szék is absolvállya Boczási Zabó Istvánth az A. keresetitől és az méltatlan idézésért indebitán vagyon érötte, fl. 12. d. 50. <Szabó István c. Alföldi Jánosné>


1610

Anno 1610, die 18 mensis Januarii az tisztölötös Deöbreöczöni Zabó János bíróságában az törvényöknek kiszolgáltatásáról első kezdés.

Kis Mihályné, Kata aszszony vallya procuratornak Beseniej Menyhártot, Olaz Mojsest contra quoslibet.

Sáradj Mihály vallya procuratornak Bun Lukácsot, Lénárt Istvánth, Barbélj Imröhöt contra quoslibet.

Kis Mihályné, Kata aszszony protestál, mivelhogy még most nem tuggya, miért citálta Sáradj Mihály. Ha in scripto aggya be feleletit, párt veszök benne alioquin is.

[fol. 139v] Sáradj Mihály protestál, hogy ha Kis Mihályné, Kata aszszony ha[!] feleletiben párt veszön, az bizonságban nem engedi, hogy párt vegyön.

Propositio consortis Michaelis Kis. Cum solita protestatione, salum sit pro- et regredi: Ezért idéztettem az I-t, Sáradj Mihályt, in comitatu Albensi, Albae Juli[a]e lakót, hogy in preterito anno 1609, úgyminth az új[374] szerénth, ez elmúlt karácson előtt, nescitur quibus respectibus ductus, engömet jámbor, thisségbeli[!] szömélt, tisztelöm az széköt, bestye lélek kurvának szidott. Kit ha reám bizoníthatna, minthogy én uras embör vagyok, meg köllene érte halnom. Azért, ím letérdelök, rakja reám, alioquin, ha reám ne[m] rakja, megváltathatlanul nyelve kivágásához szólok érötte. Mellyet, ha tagadna az I., suo tempore doceállyuk, bizonságinkat reportálván, az fellöl megnevezött poenát meg várom adiudicáltatni azért, si juris erit. Liceat. I. petit par et conceditur.

Sáradj Mihály igéri feleletit hodie per totum beadni Kis Mihályné ellen. I. petit par et conceditur. <Kis Mihályné c. Sáradi Mihály • 1610. jan. 25.>

Barbélj Márthon jam secundo giráztattya Dávid mestört, úgy minth A-t d. 48. <Borbély Dávid c. Borbély Márton • 1610. jan. 25.>

Anno domini 1610, die 25 Januarii sedes celebrata est.

Kis Mihálynénak az szék procurator haladékot ad Sáradj Mihály ellen. Item, az más dologban is megadatik Kis Mihálynénak az procurator haladék Sáradj Mihály ellen. <Kis Mihályné c. Sáradi Mihály>

Deliberatum: Orozlán Márthont az szék absolvállya az Dávid mestör keresetitől, kéczör meggiráztatván és az méltatlan keresetért indebitán vagyon érötte fl. 12. d. 50. <Borbély Dávid c. Borbély Márton>

[fol. 140r] Farkas vajda idézte volt törvénnek Eniedj Mézáros Jánost, ergo non compareálván girán, d. 48. <Farkas vajda c. Mészáros János • febr. 1.>

Anno domini 1610, die 1 mensis Januarii[375] sedes celebrata est.

Eniedi Mézáros János vallya procuratornak Beseniej Menyhártot, Barbélj Imröhöt és Olaz Mojsest Farkas vajda alias Czigánj ellen.

Eniedi Mézáros János, úgy minth I. jam secundo giráztattya Farkas vajdát, úgy minth A-t d. 48. <Farkas vajda c. Mészáros János>

Mézáros Gergöly, úgy minth I. giráztattya az ő pörösét, Pétört, úgy minth A-t d. 48.

Anno domini 1610, die 28 Februarii várasul eggyött lévén, így alkottunk meg az disznópásztorokkal, [hogy] mindön öreg disznótúl egy-egy véka búzát, egy-egy kenyeret [adjanak]. Az ki búzát nem adhat, aggyon pénzt, az minth az búza jár. Azonképpen, az ki kenyeret nem adhat, két-két pénzt [adjon] mindön kenyérért. Félesztendős malaczot is egy disznóra tudván, apró malaczot hármat egy öreg disznóra tudván, Szenth Miklós-napig, ha az idő engedi, tartozzanak őrzeni.

Anno domini 1610, die 9 Junii sedes celebrata est.

Barany István vinczellére, Maiorban lakó Dávid vallya procuratornak az urát, Barany Istvánt Czizár Máttyás ellen.

Item, Barany István vallya procuratornak Zalay Tamást, Bun Lukácsot, Beseny Menyhártott, Giarmati Jánost, sárdit és Váragiay Bíró Jánost, ugyan Czizár Máttyás ellen.

[fol. 140v] Barany[376] István, úgyminth nemes személy, itt GiulaFeyérVárat, Feyér vármegyében lakó és az vinczellére, itt FeyérVárat, az Maiorban, Feyér vármegyében lakó Dávid, ugyanitt, GiulaFeyérVárat, Feiér vármegyében lakók[!], úgy minth A-ok feleleti ugyanitt GiulaFeyérVárat lakó Czizár Máttyás ellen, úgy minth I. ellen.

Cum protestatione ezért czitáltuk ez I-t törvény eleiben, hogy: Ez mostani, 1610. esztendőben júniusnak 7. napján, elsőben az mi az vinczellérem dolgát nézi, nem tudatik, ű kegyelme mi gondolattyából itt Feiérvárat, az szabad piaczon hatalmasul reátámadván, éktelen szitkokkal szidalmazta, salum sit, besty[e], te lélek kurvának, kurvafinak. Annakfelette, követ ragadván, hozzáv[á]gta, agyon is verte volna, holott neki semmit nem vétett. Ergo azt kívánom, hogy elsőben bíró uram az hatalmasul való reátámadásért, tiszti szerénth, az piaczon való hatalmaskodásért mingyárást megbűntesse érette, az [mi] penigh az szidalmat nézi, emendán vagyon érette, si juris. Az mi az én magam dolgát nézi, mivelhogy azzal nem elégedett, hogy szolgámat szidalmazta, hanem az szitkai között ezt is mondotta: "Kurva legyen az anyád, mind teneked, mind penigh az uradnak." Azért, holott én semmire okot nem attam, az ű fellobbant haragjának oka nem voltam, semmit neki nem vétettem, sem hírem, sem tanácsom az dologban nem volt, azért azt mondom, si juris, hogy engemet, jámbor, nemes személt az egész piacz hallatára, gyalázatomra nyelvén nem hordozhatott volna, sem nem szidalmazhatott volna. Evvel sem elégedett, hanem azt kiáltotta: "Nem parancsol énnekem Baraniay István, nem félek én Baranjaj Istvántúl, ám perellyen énvelem Baranjai Ist[ván]." [fol. 141r] Azért, az rajtam tett gyalázatért holt dí[j]omon vagyon, ha az törvény mongya, ha penigh ezeket tagadná, bocsásson ki az szék s meghbizonítom, bizonságimat reportálván, kegyelmetektűl Isten szerént való törvént várok. Liceat.

Deliberatum: Az mi az uto[l]só dolgát nézi, az Baranjay István feleletit nézi[!], mivelhogy az I. kívánnya, hogy az az A. bizoníccson feleleti tartása szerént, az szék is kiboccsáttya ez jövendő hétfűre. Az mi az juramentomot nézi, az A. is azkorra hatta. Az I. is az vinczellér ellen, maga mentségére mindent bizoníccson. <Szabó István és vincellére, Dávid c. Csiszár Mátyás>

Nagi Miklós, úgy minth A. giráztattya Mézáros Pétört, úgy minth I-t d. 24. <Nagy Miklós c. Mészáros Péter • 1610. jún. 16.>

Deliberatum: Teczik az széknek, hogy az feválihaj[!], az mely Árva Jánosnál vagyon, megböcsöltössék s, ha többet ér, Árva János fordíccsa meg Zékeölj Pálnak, ha pedig annit nem ér, az mi az adósságot nézi, tahát Zékeölj Pál viszontag fordíccsa meg Árva Jánosnak.

Zakmárj Balásné, úgy minth A. giráztattya Barbélj Pálnét, úgy minth I-t d. 24.

Anno domini 1610, die 14[?] Junii.

Orozlán Márthon hiti után vallya: Egykor nálunk eszik vala ez az Zigetiné s kérdem tőle, ha megtötte neki az cellér s mondá, hogy nem teheté szerit az kurvafi, maga vesződött majd velem két egész óráig.

Nagi Pálné, Örséböt aszszony hiti után vallya: Az tegnapi napon jöve hozzám ez az Zigetiné s kérdé, hogy mit[!] hírt hallok s mondám neki: "Hiszöm, the magad tudod, gonosz aszszonyállat", [fol. 141v] meg választig pirongatám, hogy az gonosz aszszonyállat illyen nagy szégyent tött rajtunk s magán is, ura hon nem létében, s választig eskövék, hogy nem volt vétke vele, jóllehet ő választig igyeközék vala, úgymond, de nem tehette szörit.

Anno domini 1610, die 16 Junii sedes celebrata est.

Nagi Miklós, úgy minth A. jam secundo giráztattya Mézáros Pétört, úgy minth I-t d. 24. <Nagy Miklós c. Mészáros Péter • 1610. nov. 15.>

Anno domini 1610, die 7 mensis Julii sedes celebrata est.

Feörödős Mártha aszszony feleleti Barbélj Jánosné ellen. Cum protestatione ezért citáltam az I-t, Barbélj Jánosnét, hogy én attam volt őkegyelmének kölcsön tíz forintot, az nyolczát megatta, az kettej hátra vagyon, azért meg kívánom az törvéntől ítéltetni, si juris, liceat. I. petit par et conceditur. <Nyerges Mártonné c. Borbély Jánosné • 1610. okt. 18.>

Lakatos Istvánné, Váradi vallya procuratornak Beseniey Menyhártot, Báráni Bálintot, Timár Jánost és Bun Lukácsot contra quoslibet.

Assumptio causae relictae Catharinae quondam Stephani Lakatos alias Makay, in comitatu Albensi, Albae Juliae commorantis, ut A. contra et adversus providum Matthiam Czizár in Alba Julia commorantem, in comitatu eodem, velut I.

Cum protestatione, ezért citáltam ez I-t bíró uram őkegyelme pöcsétivel, [hogy]: Ez elmúlt esztendőkben, úgyminth 1601[-ben] Szenth Jakab havának 20. napján vöttem volt szegény megholt urammal eggyött itth Feiérvárat, azon vármegyében az Szenth Mihály kapuja uczájában egy darab földecskét pro fl. 7, s mely darab földnek egyfelől szomszéggya ugyan magunk háza-öröksége, másfelől pedig ugyan az I., harmadfelől Czizár Imröh öröksége. Mely darab földet az én magam örökségömmel eggyött, bizonyos szökségöm kénszörítvén, attam örök árron Balta István nevő csizmacziának, mely darab földnek [fol. 142r] birodalmátúl és hasznavételéről az I. prohibeálta az emptort. Mivelhogy pedig én vagyok az evictor, annak bizonyos ratióját kérdöm az I-től, kinek ha jó ratióját nem assignálhattya, annak méltó paenán kívánom convincáltatni az I-t, si juris erit. Mely prohibitiót ő maga sem tagadhat, alioquin doceálok. Protestálunk annakfölötte, jövendő széknapján, responsióját meghallgatván, liceat contendere. Liceat plura. I. petit par et conceditur.

Czizár Máttyás protestál, hogy az minémű embört én tiltottam, semmit az tilalommal nem gondol, hanem mindönnap horgya az földet.

A. ittem protestatur, az minth az I. beszéli, hogy az emptor meg nem szőnth az földnek birodalmátúl, holott én evincálnám őtet, ha kárban ejtené az I. Nem evincálhatnám én az I-t az ő vakmerőségéjérth s [ha] az I. beszéde helyén találtatik, ezután nem tartozom evincálni, sibi imputet az emptor. <Lakatos Istvánné c. Csiszár Mátyás • 1610. okt. 18.>

Anno 1610, die 27 Julii.

Deliberatum: Hogyha Szeőcz János meghbizoníthattya, hogy Zallay Thamás deáknak Lippán az nyolcz forintot azért atta, hogy az Nagj Ferencznénél való ezüst-aranyas kapcsjot, kit az két disznótúl adott volt zálagban neki, kiadgya, tartozik Thamás deák az kapcsjot az A-nak megh adni.

Anno domini 1610, die 28 Septembris sedes celebrata est.

Varga Illyés vallya procuratornak Beseniej Menyhártot, Báránj Bálintot és Timár Jánost contra quoslibet.

Varga Illyés protestál: Az mely örökség felől az A. kérd[öz?], arra f[elelünk?]. Az mikor az ideje lészön, evictort állat. Az mi nézi az mostani fölszólítást, arról való [fol. 142v] contentiónk az ki lészön, avval el nem akarunk állani az evictor mellől, hanem az törvénth folyásában akarjuk lenni[!][377] <Varga Illyés c. Szabó Gergely • 1610. okt. 25.>

Varga Miklós vallya procuratornak Bun Lukácsot, Barbélj Imröhöt, Fodor Thamást, Lénárt Istvánt contra quoslibet, kiváltképpen Kántor Jánosné, Orsolya aszszony ellen.

Kántor Jánosné, Orsolya aszszony vallya procuratornak Beseniej Menyhártot, Báránj Bálintot és Zalay Thamást contra A., Varga Miklós ellen[!].

A., Varga Miklós cum protestatione[378]

Kántor Jánosné protestál, hogyha az A. ollyat forgat jövendő feleletiben, az ki énneköm tisztességöm ellen való dolog volna, minthogy marhámat is megtartotta, semmire én okot nem adván, feleleti ellen liceat contendere. Marhámnak pedig megtartásáért, suo tempore azon igasságot kívánok az breves articulos szerénth, minthogy én extranea vagyok.

Varga Miklós igéri feleleti[t] hodie per totum beadni Kántor Jánosné, Orsolya aszszony [ellen]. I. petit par et conceditur ad 3. diem.

Assumptio causae honestae Ursulae Mézáros, relictae quondam Joannis Kántor de Zázwáras, in comitatu Huniadiensi residentis, ut A. contra et adversus providum Nicolaum Vargha Albensem, in eodem comitatu, velut I.

Cum solita protestatione: Illen actióm vagyon az I. ellen, hogy in presenti anno 1610, úgymintt 23. napján Septembris, nescitur quibus de respectibus ductus, 37 lábravaló talpbőrömet meghtartotta, kinek egy bok[rá]ra való 25 pénzt teszen mostan. Ezértt ratióját kérdem, alioquin cum pena estimationis kívánom adiudicáltatni, si juris erit. Mellyet nem is tagadhatt, merth bíró uram kezében adott. Liceat plura loqui. <Varga Miklós c. Kántor Jánosné • 1610. okt. 18.>

[fol. 143r] Anno domini 1610, die 18 Octobris sedes celebrata est.

Barbélj Jánosné, Barbála aszszony vallya procuratornak Bun Lukácsot, Lénárt Istvánt, Barbélj Imröhöt, Boczárdon lakókat contra quoslibet. <Nyerges Mártonné c. Borbély Jánosné • L. alább>

Czizár Máttyás vallya procuratornak Bun Lukácsot, Lénárth Istvánth, Fodor Thamást contra quoslibet. <Lakatos Istvánné c. Csiszár Mátyás • L. alább>

Feöreödős Márthának az szék procurator haladékot ad Barbélj Jánosné ellen. <Nyerges Mártonné c. Borbély Jánosné • 1610. okt. 25.>

Lakatos Istvánnénak az szék procurator haladékot ad Czizár Máttyásné ellen. <Lakatos Istvánné c. Csiszár Mátyás • 1610. okt. 25.>

Varga Miklós, úgy minth A. giráztattya Kántor Jánosnét, úgy minth I-t [d.] 24.

Ittem, Varga Miklós, úgy minth I. giráztattya Kántor Jánosnét, úgy minth A-t d. 48. <Varga Miklós c. Kántor Jánosné • 1610. okt. 25.>

Syska János, Baranniay István vallyák procuratornak Bun Lukáchot, Beseniey Menyhártot, Zalay Thamás[t], Albenses, Giarmati János, sárdit, Thimár Jánost, Bárány Bálintot, eniedieketh. Magoknak is egymás képében szabad legyen agálni társaiokra[!] contra quoslibet.[379] <Szűcs János és Szabó István c. Csiszár Mátyás • 1610. okt. 25.>

Anno domini 1610, die 25 Octobris sedes celebrata est.

Barbélj Jánosné, úgy minth I. giráztattya Feörödős Márthát, úgy minth A-t d. 48. <Nyerges Mártonné c. Borbély Jánosné • 1610. nov. 8.>

Czizár Máttyás, úgy minth I. giráztattya Lakatos Istvánnét, úgy minth A-t d. 48. <Lakatos Istvánné c. Csiszár Mátyás • 1610. nov. 8.>

Varga Miklós, úgy minth A. eggikben, másikban I., giráztattya jam secundo Kántor Jánosnét d. 48 et 24. <Varga Miklós c. Kántor Jánosné • 1610. nov. 8.>

Feörödős Mihály vallya procuratornak Bun Lukácsot, Lénárt Istvánth, Fodor Thamást Mézáros Pétör ellen. <Feredős Mihály c. Mészáros Péter • L. alább>

[fol. 143v] Deliberatum: Varga Illyés tartozik az házhelyet fölszabadítani Zabó Gergölynek. Varga Illyés keresse pénzét, ahol illik. <Varga Illyés c. Szabó Gergely>

Feörödős Mihály, úgy minth A. giráztattya Mézáros Pétört, úgy minth I-t d. 24. <Feredős Mihály c. Mészáros Péter • 1610. nov. 8.>

Siska János és Baraniay István giráztattya Czizár Mátty[á]st [d.] 48. <Szűcs János és Szabó István c. Csiszár Mátyás • 1610. nov. 8.>

Anno domini 1610, die 8 Novembris sedes celebrata est.

Barbélj Jánosné I. lévén, jam secundo giráztattya Förödős Márthát, úgy minth A-t d. 48. <Nyerges Mártonné c. Borbély Jánosné • 1610. nov. 15.>

Czizár Máttyás jam secundo giráztattya Lakatos Istvánnét, úgy minth A-t d. 48. <Lakatos Istvánné c. Csiszár Mátyás • 1610. nov. 15.>

Dálnoki János vallya procuratornak Bun Lukácsot, Lénárth Istvánth, Barbélj Imröhet contra quoslibet. <Dálnoki János c. Mészáros Jakab • L. alább>

A., Varga Miklós cum protestatione: Idéztem volt Kántor Jánosnét törvény elében bíró uram pöcsétivel, meg is feleltönk volt s meg is hallotta volt feleletömet, párt is vött volt benne, annakutána nem compareált. Az széknek szokása szerénth, sententiát kívánok feleletöm tartása szerénth az széktől. Liceat.

Deliberatum: Az szék megítéli Varga Miklósnak, feleleti tartása szerénth, az holt dí[j]ath Kántor Jánosné ellen et per non venit sententia adatik ellene.

Item, mivelhogy Kántor Jánosné is idézte volt Varga Miklóst és nem compareálván, kéczör Varga Miklós meggiráztatta, most immár absolutiót kíván cum pena. Ergo az szék is absolvállya Varga Miklóst az Kántor Jánosné keresetitől cum paena fl. 12. d. 50. <Varga Miklós c. Kántor Jánosné>

[fol. 144r] Feörödős Mihály jam secundo giráztattya Mézáros Pétört, úgy minth I-t d. 24. <Feredős Mihály c. Mészáros Péter • 1610. nov. 15.>

Dálnoki János, úgy minth A. giráztattya Mézáros Jakabot, úgy minth A-t[380] d. 24. <Dálnoki János c. Mészáros Jakab>

Bun Lukács vallya procuratornak Beseniej Menyhártot, Varga Benedököt, [Giarmati] János deákot, sárdit contra quoslibet.

Siska János és Baroniay István jam secundo giráztattyák Cziszár Máttyást, úgy mint I-t, külön-külön d. 24/48. <Szűcs János és Szabó István c. Csiszár Mátyás>

Anno domini 1610, die 15 Novembris sedes celebrata est.

Feörödős Mártha aszszony vallya procuratornak Beseniej Menyhártot, Olaz Mojsest Barbélj Jánosné ellen.

Feörödős Mártha az két girát, d. 96, deponálá egy aranyas késhövellyel, melyből az ő részét az más fél kisbíró uramnál hagyá.

I., Barbélj Jánosné respondit: Én az tíz forintért tizönegy forintot attam, mellyet doceálok, ez mellé hitöt is kívánok, ergo indebite háborgacz.

Deliberatum: Doceállyon az I. juxta actionem.

A. expectat cum poena indebit[a]e. <Nyerges Mártonné c. Borbély Jánosné>

Deliberatum: Mivelhogy az A., Lakatos Istvánné az két girát nem akarja deponálni, az más fél, Czizár Máttyás absolutiót kíván cum paena és az házhelynek fölszabadulását, ergo az szék is absolvállya Czizár Máttyást az Lakatos Istvánné keresetitől cum poena fl. 12. d. 50 és az házhelyt az szék fölszabadítya Czizár Máttyásnak.

Lakatos Istvánné fölváltá az Czizár Máttyás ellen való törvényét annak szokott terhével d. 12.

[fol. 144v] Czizár Máttyás protestál: Minthogy Lakatos Istvánnét attúl az földtől eltiltotta volt bíró uram pöcsétivel, az tilalomnak nem állott, hanem megszegte, nagy gödröt ásván, kire jövendőben gongya lészön. <Lakatos Istvánné c. Csiszár Mátyás>

Deliberatum: Mivelhogy Feörödős Mihály kéczör meggiráztatta Mézáros Pétört és most is nem compareálván, az négy forinth adósságot cum estimatione kívánnya megítéltetni. Ergo az szék is cum estimatione megítéli az négy forintot Förödős Mihálynak et ad 15. diem executio conceditur. <Feredős Mihály c. Mészáros Péter>

Deliberatum: Nagj Miklós giráztatta kéczör Mézáros Pétört és nem compareálván, az széktől törvénth vár. Ergo az szék megítéli az adósságot Nagj Miklósnak et ad 15. diem executio conceditur fl. 2. d. 50. <Nagy Miklós c. Mészáros Péter>

Lugosi Bálinth protestál, hogy ez jelönvaló esztendőben az minémű háborúság [közte és?] Zeőcz János között esött volt, úgyminth hogy csonkává tötte, az sok jámbor könyörgésére megengedött volt [neki] ily conditióval fl. 22, melynek az felét megadván, azzal nem adós, az fele hátra vagyon. Melynek napját, Szenth Márton napját hatta volt, hogy megaggya, mely nap elmúlt és meg nem adá. Kötte volt magát, hogy ha akkorra meg nem aggya, kétannival tartozzék, melyről kötéslevelet is adott, azért az kötéslevélhöz tartyuk magunkat.[381]


1612

[fol. 145r] Anno 1612, die 27 mensis Augusti sedes czelebrata[!] est.

Nobilis Joannes Barbélj de NagiGiőr[382] constitu[it] in procuratores Lucam Bun de Alba Julia, Joan[nem] Timár et Valentinum Báránj de Enied, Melc[hi]orem Besenjey de Sárd [...] contra quoslib[et]. <Borbély János c. Csiszár Mátyás • 1612. szept. 3.>

Baranj Is[t]ván giráztattya az magyarul tudó disznópászt[ort] [d ..] <Szabó István c. magyarul tudó disznópásztor • 1612. szept. 3.>

Anno 1612, die 28 mensis Augusti sedes czelebrata[!] est.

Nagi Márton relictája, Török Kata vallya procuratornak Tatár Tamást, Lénárt Istvánt, Boczárdon lakót, Bun Lukácsot contra quoslibet. <Nagy Mártonné c. Fazakas István és Szalai Mátyás deák árvái • 1612. szept. 17.>

Anno 1612, die 3 mensis Septembris sedes czelebrata[!] est.

Lőrincz deák vallya procuratornak Tjmár Jánost, Báránj Bálintot, enjedieket, Beseniej Minyhá[rt][!] deákot contra quoslibet. <Lőrinc deák kántor c. Székely Pál egyházfi és felesége • L. alább>

NagiGiőrj Barbélj János giráztattya Czizár Máttyás[t] d. 4[8].

Nobilis Joannes Barbélj de Nagj-Giőrgj[!] protestatur: Minthogy az I. dilationem per procuratoris[!] impetrabat a jure, quem sedes judiciaria con[!] concessiit in posterum [..]aere vi[...] etiam si impetraverit liceat contenta con[...] <Borbély János c. Csiszár Mátyás • L. alább>

Zékelj Pálné, Catalin asszony vallya procuratornak Bun Lukácsot, Zékelj Pált contra quoslibet, Fodor Tamást, boczár[dit?], Varga Benedeket, Boczárdon lakót. <Lőrinc deák kántor c. Székely Pál egyházfi és felesége • 1612. szept. 10.>

Czizár Máttyás protestál, FejérVárat, Fejér vármeg[yében lakó?]: Noha mostan az törvény Czizár M[átyás]nak procator haladékot nem adott, me[rt nem] volt az széknek módgya benne, jövendő[ben,] mikor meghfogyatkozik procator miatt, szabad legyen procator haladékot venni. <Borbély János c. Csiszár Mátyás • L. alább>

Zékelj I[...][383]

Nagi Miklós giráztattya Mézáros Pétört [d.] 2[4.] <Nagy Miklós c. Mészáros Péter • 1612. okt. 29?>

Deliberatum: [Minth?]hogy az disznópásztor n[em co]mpareált, [Barany] István megh z[... t]örvént [...?] [fol. 145v] az két forintott az disznójának elveszését, ad 15. diem executio conceditur. <Szabó István c. magyarul tudó disznópásztor>

Czizár Máttyás vall procatort Fodor Tamást, Lénárt [Istvánt], Varga Benedeket, Borza Jánost, Boczárdon lakótt, Bun Lukácsot contra quoslibet. <Borbély János c. Csiszár Mátyás • 1612. szept. 10.>

[fol. 146r] Anno 1612, die 10 mensis Septembris sedes czelebrata[!] est.

Minthogy ennekelőtte is, az mikor perlettünk volt, akkor kívántuk, hogy meghbizonítsa, hogy nemes ember vo[lna] s megh nem bizonította, hanem azt kívánom, hogy bizonítsa megh, mert nem tuggyuk.

A., nobilis Joannes Giőri[?] respondit ad exceptionem I-i: Ím, értem, hogy nemességem ellen excipiált, hogy én nem nemes ember vagyok, ki annyit teszen, mintha én paraszt ember volnék s kívánny[a] is, hogy meghdoceállyam, hogy nemes ember va[gyok]. Melyre breviter azt mondom, hogy engem rusticus personának nem monthatna[!], azért in instante, mi[nt]hogy kívánnya, paratus vagyok nobilitatiómról doceálni exhibeálván bizonságimat, juxta contenta Decreti Parte 2, Titulo 36, dí[j]omon vagyon érette, si juris, minthogy litis intermedio annak mond.

Czizár Máttyás protestál, Feiérvárat, Fejér vármegyében lakó, úgy mint I.: Az előtt is protestáltam volt, hog[y] több szóm lészen jövendőben hozza, szabad légyen szó[t] szólnam, hogy penigh mindenestűl fogva az törvény nem talált, ezután se élhessen véle. <Borbély János c. Csiszár Mátyás • L. alább>

Assumptio causa[e] nobilis Laurenti[i] Literati necnon cantoris ec[c]lesia[e] Albensis, Alb[a]e Juliae, in comitatu Albensi commorantis, ut A. contra et adversus pro[vidum et] circumspectum Paulum Zékelj et coniugem ejusd[em], Catarinam similiter Albae Juliae, in predicto co[mita]tu commorantesium[!], velut I. per procuratorem.

Cum solita protestatione: Ezért citáltam ez felül megírt helyen és vármegyében lakó I-kat, ut in praesenti anno 1612, circa diem vigesimumquintum mensis Augusti, neczitur[!] quo spiritu ducti, engömet, jámbor, nemes et ec[c]lesiastica personát, mikoron odamentem volna itt Feiérvárat, in predigto[!] [comitatu], az kerítésen belől ec[c]lesia házához, ki az Rettegi uram háza szomszédságában vagyon, másfelől ugyan az I-ok lakó helyek, ez azt mon[dá] az I-oknak, miérthhogy az [ecc]lesia házában  [...] zalit[?], kire ők[?][...] super[...] [fol. 146v] mindketten igen erőssen meghhazuttoltak, salum sit dictum: "Hazucz abban", úgymond, "ebül", et insuper, azt is monták: "Menny ki innet az háztúl, ne dictálj itt", követem az székett, "mert megint roszszat kapsz itt". Kit nem cselekötthetek volna énrajtam, holott én hazugságommal senkit megh nem csaltam, sem azféle hiában való beszéddel kárban nem hattam, mely szók énnekem contra honestatem person[a]e me[ae] vagyon. Per hoc, juxta contenta Decreti et Brevium Articulorum in emenda linguae seorsim et singilatim[384] kívánom convincáltatni a jure, si juris erit. Ha negálná, bocsásson ki az törvény, megdoceálom, protestatur ad ulteriora. I. petit par et conceditur. <Lőrinc deák kántor c. Székely Pál egyházfi és felesége • 1612. szept. 17.>

Eperjesi Andrásné, Cata aszony vall procatort, Horvátt Györgyöt Sáradj Mihály ellen. <Eperjesi Andrásné c. Sáradi Mihály • 1612. szept. 17.>

Czizár Máttyás vall procatort Fodor Tamást, Lénárt Istvánt, Varga Benedeket, Boczárdon lakó[t], Timár Jánost, Bun Lukácsot contra quoslibet. <Borbély János c. Csiszár Mátyás • 1612. szept. 17.>

Anno 1612, die 17 mensis Septembris sedes czelebrata[!] est.

A., NagjGjőrj Barbélj János azt mongya, hogy Forgácznak megheskütt Czizár Máttyás. Azt kívánnya Czizár Máttyás, hogy megdoczeállya, hogy ű megheskütt.

Deliberatum: Mivelhogy az váras megheskütt Forgácz idejében második Máttyás királynak, annit teszen, noha ű megh nem eskütt is, egyet teszen.

I., Czizár Máttyás in ea parte apellat.

A. cum protestatione respondit: Hol az I. azt kívánnya, hogy azt bizonítsam megh, hogy ű Forgácznak eskütt meg, kire azt mondom, tantum facitt, hogy második Máttyás királynak eskütt megh, mertt ha szinte Forgácznak esküvött volna [...] mikor expeditióban [j]árt volt [itt?] [fol. 147r] minthogy ű akkor betegh volt, dato et non concesso, ha szinte megh nem eskütt is, consencziál[t] az többivel. Hogy penigh az relatoriámnak [con]des[c]ensióját várja cum pena indebit[a]e, ez[385] azt is mongya az mellett, hogy dúlók-fosztók voltak, az kik fateáltak, fateáltattak, directe dúlóknak-fosztóknak monta az szék színén. Holott mi is akkor azokkal eggyütt szinte olyan ellensége voltt[unk] ű felségének[386], mint szinte azok, az kik azok szoktak lenni, minthogy cum[!] retorqueálom az indebitát reá, si juris, az I-re[!], liceat plura.

I., Czizár Máttyás respondit: Minthogy Forgácz táborában, az kiket meghesküttöttek, tudniillik NagiGiőri Gergely deák[ot], NagjGiőrj Tamást és Feiérwári[387] Márton[t], azt mondom, hogy mind az országnak, mind az mi kegyelmes uronknak ellenségi voltak. Sőt penigh azt sem tudgyuk, micsoda emberek, hanem, ha nemes emberré akarod magadatt tenni, tehát NagiGiőrré menny s onnat hozz váras levelétt, azért azt mondom, hogy az relatoria condescendál cum pena indebit[a]e. Liceat.

A. iterum replicat: Noha odafel is bűven meghmontam, hogy akkor, az mikor az fateálás volt, consentiált azokkal az I. akkor, holott hűségh alatt lévén, de, dato et concesso, ha szinte úgy volna, az mint mongya is, nihil ad rem. Merth ha szinte azok ollyanok lettek volna is, az mint mongya, ki nem constál, de az[ok]nak vallásokra ugyan ismét hitek szerénth fateáltak az mostani testesim, stál azoknak az előbbiekkel együtt való vallások, ut supra meghmontam, retorqueálom reá, si juris.

Deliberatum: I., Czizár Máttyás, mivelhogy Forgácz táborában levő bizonságh felől contendál, országh dúlóinak mongya, az mi kegyelmes urunknak ellenséginek mongya. Teczik az törvénynek, hogy Czizár Máttyás bizonítsa megh, hogy országh dúlói voltak, urunknak ellenségei, törvénye lészen. A. expectat cum pena indebit[a]e.

I., Czizár Máttyás in ea parte apellat.

[fol. 147v] I., Czizár Máttyás: Excipiálok, az ittvaló testisek ellen nem szólok, azt mondom, hogy csak mint egy hallomást, úgy beszélik. Azért azt mondom, hogy condescendál cum pena indebit[a]e, mert Mézáros Jánosra fognak, nem tudom melik, Mézáros János ne[v]ű kettő is vagyon, ezzel is condescendál. Liceat.

A. iterum subiungit: Ím, értem, hogy az I. perem[p]torie excipiál az okon eg[y]iken, hogy hallomás volna, más okon azért excipiál, hogy Mézáros János nem csak egy laknék Feiérvárat s megh nem neveztük volna melik. Kire való képest condescensióját várja peremptoria exceptiója után, mely exceptióját, si juris, azt mondom, hogy igen világosan megh vagyon az relatoriában írva, hogy nobilis Joannes [Mézáros] Major. Hogy penigh szemben, az szék színén azt mongya, hogy nevet nem attam neki, melik Mézáros János, az[t] az indebitát újra követem.

Deliberatum: Az minémű relatoriátt NagyGiőri Barbélj János ad az szék eleiben az nemességének doceálása felől, Czizár Máttyás contendál ellene, descensióját is várja cum pena indebit[a]e, mivelhogy megh nem nevezi, mellik Mézáros János. Azért úgy teczik az széknek is, hogy meg kellett volna specificálni, melik Mézáros János. Minthogy megh nem nevezi, indebitán vagyon érette, condescendál relatoriája fl. 12. d. 50. A. apellat cum tota serie et conceditur. <Borbély János c. Csiszár Mátyás • L. alább>

I., Zékelj Pál cum protestatione: Ím, értöm az A-nak hozzánk súlyos feleletitt, holott azt mongya, hogy mi űket meghhazuttattuk volna és ebnek is mondottuk volna, de mi arra nem emlékezünk, hogy űtet ebnek mondottuk volna. Azérth azt kívánnyuk, hogy meghbizonítsa, hogy ebnek mondottuk. Ha megh nem bizoníttya, azt mongyuk, hogy indebite háborgatsz. Holott azt mongya, hazuttat is mondottuk volna, arra sem emlékezünk, de bátor, kívánnyuk azt is, hogy meghbizonítsa. De bátor szinte mondottam volna valamit is, minthogy [fol. 148r] bíró uramnak illyenképpen panaszolkodott reám, hogy én az ec[c]lesiához való házat az bezterczej bírónak bérben attuk[!] volna, annakfelette az urunk őfelsége konyhamestere után vagyon három hete, hogy utánajárunk, mi kértük, hogy oda szállyon az ec[c]lesiaházhoz, melyet mi mindeneket tagadunk, hogy bért nem vet[t]ünk tűle, sem az konyhamestert nem kértem, hogy oda szállyon. Ezeket mi meghal[l]ván, lehetséges, hogy mondottunk valamit, de nem emlékezünk reá. Elvárom bizonságát. Liceat.

A. replicat cum protestatione: Noha prepostero vagyon, de summája, maga mentségére való feleleti nem remedium, hanem csak negálás. Noha sem vallya, sem tagadgya, de mégis azt kívánnya, hogy meghdoceállyuk. Azért juxta allegationem nostram tempore et loco producállyuk. Documentomot producálván, megkívánnyuk az penát, si juris erit, protestatur ad ulteriora.

I., Zékelj Pál[388]

[A.:] Az, mit az I. forgat, tudniillik az accusatiót, melyre ugyan documentomott kíván, protestálunk, hogy suuo[!] tempore contentiónk is lészen ellene. Az kinek nehéz is[?], keressen suuis[!] modis.

[Deliberatum:] Kibocsáttya az A-t [az] szék, doceállyon ad futuram sedem. <Lőrinc deák kántor c. Székely Pál egyházfi és felesége • 1612. okt. 8.>

NagyGiőry Barbélj Jánost giráztattya Czizár Máttyás d. 48. <Borbély János c. Csiszár Mátyás • 1612. okt. 8.>

Mivelhogy Tordaj Fazakas István Török Cata asszont kívánnya, hogy ű magá[n] vagy procatorán vehessék megh az min marad, az törvén[t] is meghtalálta, hogy előállassa vagy magára vegye az bírságot, minthogy semmi residentiája nincsen.

A[?] [a]pellat et conceditur.

Török Cata, cum protestatione: Ím, érti kegyelmetek, hogy az mire kikéredczettünk, világoson meghbizoníttatik négy személlyel, nemes személyekkel, hogy [fol. 148v] ennek az háznak, az mely felől mostan az per vagyon, annak igazán való tutora, úgymint Túrj Jánosné teljességesen minden gondviselését és rajta való építését erre, ez Török Cata aszonyra [bizta] benne va[ló] lakását és mindeddigh való bírását. Mindaddigh, mígh az árvának kell, mindaddigh benne lakhassék. Azért mostan is az törvénytűl nekem kezemhez akarom ítéltetni mindaddégh, mígh Turj Jánosné neki vallotta, annak immár elmúlt három esztendeje. Minthogy az ő jámbor urával, [akinek,] minthogy ű felsége szolgája volt, Zebenben kellett laknia, kétfelé nem akartak lakni, azért úgy bocsáttá abban az peres házban szállni be, miérthogy lakjék benne, mígh ide jű. Ha penigh az törvénynek arra tekinteti nem lenne, hogy az házat megh nem ítélné az törvény, mint in primario meghfeleltem volt, hát az épületet[?] meghvárom. Liceat.

Nobilis Stephanus Fazakas, ut tutor nobilium orphanorum egregi[i] quondam Matthiae Zalay respondit cum protestatione: Penes fassionem testium nilván vagyon az széknél, [hogy] az előszöri beálláskor azt kérdém én aztúl az peres aszonytúl in facie sedis, hogy ki bocsáttá űtet abban az házban s ki bízta rajta, hogy gongyát viselje annak az háznak. Melyre azt felelé, hogy Túrj János bocsátá bele. Melyre azt mond[ám] akkor, hogy meghdoceállya, hogy Túri János bocsáttá bele, melyre emlékezhetik az szék s ott ki is bocsátto[tta]. Ím, látom, hogy bizonított valamit, hogy Túrj Jánosné bocsátá bele, holott nem ezt kellett volna docze[á]lni. Hanem, az mint az eg[y]ik bizonságh hozza be, hogy: "Ne adgya Isten azt, hogy az mit az én uram hagyott, hogy én azt megmásoljam", mely szóra való képest, hogy az asszont is elhitette, hogy az ura bocsátá volt bele. Annál inkább megh kellett volna bizonítani, de dato et non concesso, ha szinte ű bocsátá voln[a] bele is, Túrj Jánosné, az mint az bizonság behozza. Két okból nem stálhat az ű tutorsága. [fol. 149r] Eg[y]ik oka ez, hogy azután jámbor, becsületes, nemes személyek előtt, Túrj Jánosné ura halála után megértvén bizonyos emberitűl, hogy az szegény megholt ura [az]után nem arra az peres asszonyra, hanem énreám bízta volt. Sőt, ű maga is, [az] asszony énreám bízta. Nem csak azt az házat, hanem mégh egyéb hozzá illendő szántóföldet, rétet is, szőlőt énreám bízta, az mint az bizonságból is kiteczik. Másik okon ezen nem szállott az ű tutorsága, hogy ennekelőtte is, nemhogy gongyát viselte volna, de csak úgy, az mihez semmi köze nem lévén, pusztában hatta, semmi oly örökséget, sem az kertett, sem az bóton nem építvén elhatta. Most penigh, az ki nagyobb, mindent fölrakván, sem az várasnak bírájának, sem penigh az várasi eskütteknek, eg[y]iknek is, az ki előtt az per forogh, híre nem lévén, sem protestálván, mindent fölrakván, eltakarodott dolgára. Azért, minthogy ezek mind így vadnak, én peniglen, az mire kifogtam juxta meam allegationem, világoson megdoceáltam, hogy én vagyok az fő gondviselő s, minthogy így infestállyta[!] az én gondviselésemet, cum pena indebit[a]e absolutiót várok, si juris eritth[!].

A. cum protestatione: Ím, értöm [hogy] az I. relatoriája mellett maga mentségére mit felel. Azt mondom, hogy maga mentségére való felelet[e] non tenet. Oka ez, hogy az miképpen én azt az házat építettem, mind bóttyáth, mind kertith, mostan is ugyan azonban vagyon. Sőt peniglen lehetséges, hogy talám mondották Túrj Jánosnénak, hogy pusztában áll az ház, úgy hatta volna Fazakas Istvánnak. De nem állott pusztában, hanem Szabó Demetert én szállítottam bele. [Az] másik, [hogy] Túri Jánosné tellyességesen meghmonta, [hogy] az miképpen ennek az aszonynak, Nagj Mártonnénak atta volt, én is az szerént adom mindaddigh, mí[g] az gyermekeknek kell. Ahol penigh azt monta, hogy Török Cata mindenével elment s ide nem jű, azért nem constál az. Azért feleletem szerént meghvárom az törvénytűl [ítéltetni].

[fol. 149v] Deliberatum: Mivelhogy az bizonságoknak vallásiból világoson kiteczék, hogy Túri Jánosné tavaly esztendőben Tordaj Fazakas Istvánra bízta az Máttyás deák házának, szőlőinek, szántóföldének és szénarétyének gongyaviselését, az törvényn[e]k mostan is arra vagyon tekinteti, hogy ű gondviselése alatt vagyon. Ha penigh mi kölcsége vagyon az épületen, mennyen Török Cata Túrj Jánosnéhoz, vessen számot vele, indebitán nincsen.

A., Török Cata apellat ad senatum.

I., Fazakas István is apellált, az indebitát hogy az törvény megh nem ítélte. <Nagy Mártonné c. Fazakas István és Szalai Mátyás deák árvái>

Eperyessi Andrásné, Cata asszony giráztattya Sáradi Mihált [d.] 24. <Eperjesi Andrásné c. Sáradi Mihály>

Anno 1612, die 8 mensis Octobris sedes czelebrata[!] est.

Czizár Máttyás giráztattya NagjGiőrj Borbélj Jánost d. 48. <Borbély János c. Csiszár Mátyás • L. alább>

Zékelj Pál giráztattya Lőrincz deákot d. 48. <Lőrinc deák kántor c. Székely Pál egyházfi és felesége • 1612. okt. 29.>

Czizár Máttyás Borbélj Jánost szólította, nem compareált, az jövendő széknapjára tartozik Czizár Máttyás, akkor ha nem compareál, törvénye lészen. <Borbély János c. Csiszár Mátyás • 1612. okt. 29.>

Anno 1612, die 24 mensis Octobris sedes czelebrata[!] est.

Egregius Petrus Vizaknaj constituit in procuratores Tomam Zalaj, Valentinum Báránj, Joannem Tjmár de Enjed, Melchiorem Besenjey de BottalNőzőBesenjej contra quoslibet.

Assumptio caus[a]e egregi[i] nobili[s]que Petri Vizaknaj in comitatu Albensi, Alb[a]e Juli[a]e commorantis, ut A. contra et adversus providum Matthiam Czizár, similiter in prea[l]legato comitatu et loco commorantis[!], velut I. per procuratores, cum solita protestatione: Illyen actióm vagyon az felül meghnevezett I-hez, ut in presenti anno, nescitur quibus de respectibus [fol. 150r] ductus, itt az feiérvárj határon, mely ugyan Fejér vármegyében vagyon, az szabad országhútan, úgymint az Borbándj pataknak az Maros felől való úttyán, tamquam potentiarius, armatis manibus, puskájával, fejszéjével utamat megh állotta, én marhámat keresvén, ezt mondván, salum sit dictum: "Tartozol besttye lélek, kurvafi, Vizaknaj Péter." Puskájának serpenyőjére re[a]vonyván sárkányát: "Mert majd megh kell halnod", mely faktomát, holott azelőtt is sokszor, sokak előtt monta azt szitokkal, hogy valamihelt mezőre kikaphat, meghöl. Mellyet itt véghez akart vinni, in presenti anno 1612, circa festum beati Luce Evangeliste[389], holott megh állotta utamat. Kinek reám támadott feg[y]verét is feiérvárj bíró uram kezében hoztam, úgymint nagyobbik Ziártó János uram kezében. Holott énvelem litis intermedio volt. Holott annakelőtte az szék bizonságra bocsátott volt, kirűl relatióm is vagyon sub aperta circumspecti pruden[t]i[s]que Giorgi[!] Borbélj judici[s] dum temporis[390] Albensis. Mivelhogy penigh illyen potentiát, törvény közben is lévén, énrajtam nemes emberen patrált, fenyegetését is véghez akarván vinni et post factum quoque ugyan halállal fenyegetett, juxta contenta Decreti, Parte secunda, Titulo hatvanhét, capitálison kívánom convincáltatni, megh köll érette halni, si juris erit. Kit ha negálna, bocsásson ki az szék, szabad legyen mindent doceálnom, az ki ehhez az causához illendő lészen, bizonságimat reportálván, meghkívánom az penát adiudicáltatni a jure, si juris, protestatur ad ulteriora.

[fol. 150v] Nobilis Petrus Vizaknaj protestatur: Noha nem tartozott voln[a] neki, hogy feleletemnek párjával meghkínáljam, de az széknek consuetudója szerént, non in eum finem hogy longus processus indultassék ez causában, holott brevist concernál, had alatt lévén az dologh, de tudván azt, hogy az illyen dologban is eg[y]czer, vagy az feleletben, vagy az relatoriában az szék párt ad egyczer[!]. Azért, mivelhogy in scriptis attam be s megkínáltam vele, párt nem vett benne, ezután vele ne élhessen, contentióm is lészen vele suo tempore.

Nobilis Petrus Vizaknaj mikoron Czizár Máttyást, úgy mint reusth megh akarván foktatni[!] bíró uram ű kegyelme az előbbi kezességet magára vevé. <Vizaknai Péter c. Csiszár Mátyás • 1612. okt. 29.>

Anno 1612, die 29 mensis Octobris sedes czelebrata[!] est.

I., cum protestatione: Ím, értem az A-nak hozzám súlyos feleletit, hogy azt mongya, hogy én űtet az mészárszék között invadáltam volna, szittam volna, fenyegettem volna, melyre nem emlékezem. De ha szinte valami esett volna is, én űtet nem ütöttem, sem vágtam, ha penigh ütöttem vagy váktam[!] volna, énnekem bírám volt s kéket kellett volna mutatni. Azért hogy sem kéket, sem vérth nem mutatott, azért azt mondom, hogy semmi factomot nem cselekettem, azért capitálison nem vagyok érette. Ha penigh megh nem bizoníttya, hogy vertem vagy váktam, azt mondom, si juris, hogy indebitán vagyon érette. Liceat.

A., nobilis Joannes Borbély de NagiGiőr, ut A. replicat: Ím, értem az I. maga mentségére való feleletit, de captivatione [fol. 153r][391] semmit nem felelt, patrálte-je[!][392], nem-e? Azért, mivelhogy qui tacet consentire videtur, ergo megh kívánom adiudicáltatni, juxta contenta Decreti, az minth meghfeleltem. Ahun penigh azt mongya, hogy sem vert, sem vágtotth[!], mellyet kívánnya, hogy meghdoceállyam, az nemes embernek mindegy, akár hatalmasul reátámadgyon, armatis manibus reámenvén, rúth, éktelen szitokkal illetvén. Azért, mivelhogy ű eg[y]czer[!] engemet meghfogtattatott volt, mely fogságból az törvény meghszabadított, azért, az ki az nemes emberre valamit meghpatrál, tehát mind egyet teszen csak megfenyegesse is. De ű nemcsak meghfenyegettetett[!], hanem meghcselekette volna is, ha jámborok megh nem oltalmaztak volna, agyon is vert volna, kit instante kész vagyok meghdoczeálni, alioquin kikéredczem[!], s meghbizonítom, bizonyságimat reportálván, meghkívánom adiudicáltatni, si juris erit, liceat.

I., Czizár Máttyás cum protestatione: Az hol azt forgatod, hogy azelőtt tégedet meghfogtattunk volt, előttünk lészen mégh az az törvény, de akkor én semmi dolgot nem cselekettem én[!] terajtad, sem máson. Azért abból nem megyen azzá, az kit te felelsz, azért én capitalison nem vagyok, sőt penigh, ha az törvény kibocsátana[!] kívántatnék, magam mentségére én is kikéredczem bizonyságra, minden[t] szabad legyen bizonítanom, az ki ehhez az causához illendő, ha az szék kibocsát. Liceat.

A. subiungit: Juxta actionem nostram kikéredzünk, az I. bizonyságát elvárjuk cum pena indebit[a]e.

[fol. 153v] Deliberatum: Mind az két félt kibocsáttya az szék, [bizonyítsanak] juxta allegata ad futuram sedem.

A.: Expectat cum pena indebit[a]e. <Borbély János c. Csiszár Mátyás • 1613. jan. 14.>

Zékelj Pál giráztattya Lőrincz deákot d. 48. <Lőrinc deák kántor c. Székely Pál egyházfi és felesége • 1612. nov. 19.>

Bíró uram ű kegyelme, mivelhogy kezes Czizár Máttyásért, ez jövendő széknapjára előállossa, ha elő nem állathattya, felellyen megh érette. <Vizaknai Péter c. Csiszár Mátyás>

Mézáros Péter vall procatort, Lénárt István[t], Fodor Tamást, Bun Lukácsot contra quoslibet. <Nagy Miklós? c. Mészáros Péter>

Sánta András vallya procatornak Bun Lukácsot contra quoslibet.

Varga Illyés vall procatort, Timár Jánost, Báránj Bálintot, Besenjej Menyhárt deákot contra quoslibet.

Hodie per totum igérte be Varga Illyés feleletit. <Varga Illyés c. Sánta András • 1612. dec. 10.>

Kis Suska vall procatort, ki ennekelőtte Ötuös Mihály szolgálója volt, Giógion lakó Varga Balást, Tjmár Jánost, Enjeden lakót, Báránj Bálintot, Lénárt Istvánt, Bun Lukácsot contra quoslibet. <Kis Zsuzsanna c. Nyerges Lukács • 1612. nov. 19.>

Anno 1612, die 19 Novembris sedes czelebrata[!] est.

Deliberatum: Az szék absolvállya Zékelj Pált Lőrincz deák keresetitűl cum pena indebit[a]e fl. 12. d. 50, mivelhogy nem compareált. <Lőrinc deák kántor c. Székely Pál egyházfi és felesége>

Cum protestatione, Kis Susana, Bun Lukács szolgálója, ki ennekelőtte Ötuös Mihály szolgálója volt, úgy minth A., ugyanitt Fejérvárat, Fejér vármegyében lakó Njerges Lukács, úgy mint I. ellen, cum solita protestatione: Ezért citáltattam ez I-t, Njerges Lukácsot, [fol. 154r] hogy ez jelenvaló 1612. esztendőben, úgymint kisaszony nap[393] tájában az I., nem tudatik, mi gondolattyából engemet, jámbor személt maga hatalmával megfogott [és] az Szent Mihály kapuja között való tömlöczben tétetett. Evvel nem elégedett, hanem két fodor igler szoknyámat, két új gallos ingvállamat, két új gallos elékötőmet, egy vászon rokolyámat, két alsóingemet elvette és mai napig is oda vagyon. Azért mostan az szék színén okát kérdem tűle. Mi okon fogtatott megh, és az felül megnevezett javaimat miért vette el tűlem. Ha jó okát adgya, lássa, ha jó okát nem adgya, azt mondom, si juris, hogy az megfogtatásért holt dí[j]omon vagyon, si juris. Az felül meghnevezett ruháimat böcsüjéval[!] várom felszabadulni az törvénytűl, si juris, mert én neki egy pénzével sem tudom, hogy neki[!] adós volnék. Ha tagadná ezeket az faktomokat, bocsásson ki az törvény s meghbizonítom, ha bizonságommal fel nem érném, magamnak is hitet kérek. Liceat. I. petit par et conceditur. <Kis Zsuzsanna c. Nyerges Lukács • L. alább>

Zabó Máténé, Catus aszony vall procuratort, Bárány Bálintot, Timár Jánost, Enieden lakók, Besenjej Menyhártot contra quoslibet.

Bun Lukács protestál, mivelhogy az Njerges Lukács törvényében benn ült Menyhárt deák, hogyha procatora lenne, szabad legyen ellene mondanom. <Kis Zsuzsanna c. Nyerges Lukács • 1612. dec. 10.>

[fol. 154v] Anno 1612, die 10 mensis Deczembris[394] sedes czelebrata[!] est.

Sánta András giráztattya Varga Illyést d. 48. <Varga Illyés c. Sánta András • L. alább>

Nyerges Lukácsnak az szék [a] procator haladékot megh adgya. <Kis Zsuzsanna c. Nyerges Lukács • 1613. jan. 21.>

1. bizonságh, Türj Varga István, hiti után így vall: Mikor Tamás deák az pöres házról levelet ada Varga Illyésnek, én is ott voltam, az én nevem is az levélben benne vagyon írva, de az árát mikor atták megh, azt nem láttam. <Varga Illyés c. Sánta András • 1613. jan. 21.>

Anno 1612, die 20 mensis Decembris sedes celebrata est.

Barkay Ambrus, urunk ű felsége cancellarián való deákja vall procatort, Bun Lukácsot, Tjmár Jánost, Báránj Bálintot, Enjeden lakót, Fodor Tamást, Boczárdon lakót, úgymint Pokloson lakó Czák Mihály ellen.

Urunk ű felsége cancellarián való deákja, Barkaj Ambrus deák, úgy mint A. ugyanitt Fejérvárat, Fejér vármegyében lakó, Pokloson, ugyan Fejér vármegyében lakó Czák Mihály, úgy mint I. ellen.

Cum solita protestatione: Illyen okát aggyuk az fellül meghnevezett meghfogtatásának, hogy ez jelenvaló 1612. esztendőben, karácson havának 18. napján mentem vala ugyanitt Fejérvárat, Fejér vármegyében lakó Borbély Mihálynak házához fejem mosatni és, mikor az felül meghnevezett Borbélj Mihály az fejemet megtarolta volna, az I. is vala ugyanott, az helyben. Nem tudatik, mi gondolattyából, senkinek nem vétetvén[!] vesztegh ülésemben, úgy üte egy fejszével orron, hogy mingyárást az orrom vére elcsordula. Ím láttya kegyelmetek, az szemem is minémű rúth kék az I. ütése miatt. Mellyet semmiképpen nem cselekedhette volna énrajtam, nemes személyen, hogy penigh ezt cselekette, azt mondom, si juris, capitalison vagyon érette, mert az Decretomban írott törvény vagyon, hogy az nemes embert [fol. 155r] akár meghtaszíccsa, akár vérét ontsa, megh kell érette halni az paraszt embernek. De ű énnekem nemcsak egy csepp véremet bocsátotta, hanem ugyan sokat. Mellyet nem is tagadhat az I., ha tagadná penigh, kész vagyok bizonítani, az mit bizoníthatok, ha bizonságommal nem érném, magamnak is hitet kérek, hogy ű cselekette az factomot rajtam, azért az felül meghnevezett penát meghvárom az törvénytűl ítéltetni. Liceat.


1613

[fol. 227r][395] Anno 1613 esztendőben, Debreczenj Szabó János bíróságában az mi jóakaró, böcsületes urunk, BottalNőzőBeseniey Menyhárt deák ajándékozta megh ezzel az protocolommal az várast. Mi is, várasul ű kegyelmétűl jó néven vettük, meg is szolgállyuk.

[fol. 155r] Anno 1613, die 14 mensis Januari[i] sedes celebrata est.

Győrj Borbélj János giráztatty[a] Cizár[!] Máttyást d. 24. <Borbély János c. Csiszár Mátyás • 1613. jan. 21.>

Anno 1613, die 21 mensis Januari[i] sedes celebrata est.

Njerges Lukács vall procuratort, Borsoló János deákot, Menyhárt deákot, Lénárt Istvánt, Végh Mihált contra quoslibet. <Kis Zsuzsanna c. Nyerges Lukács • L. alább>

Czizár Máttyás giráztattya Borbély Jánost, giőrit d. 48. <Borbély János c. Csiszár Mátyás • 1613. febr. 18.>

Deliberatum: Mivelhogy Njerges Lukács az felperest megh állattya, azt mongya, hogy megh kellene teneked declarálnod, honnét való az Kis Susana, azért, hogy megh nem nevezted, condescensióját várom. Az széknek is úgy tetczik, hogy megh kellett volna nevezni, honnan való, minthogy megh nem nevezi, az szék is condescendáltattya, nincsen indebitán. <Kis Zsuzsanna c. Nyerges Lukács • L. alább>

Varga Illyésnek az szék procator haladékot ad. <Varga Illyés c. Sánta András • 1613. febr. 25.>

Az Kis Susana citatiója fennáll. <Kis Zsuzsanna c. Nyerges Lukács • 1613. febr. 18.>

[fol. 155v] Anno 1613, die 18 mensis Februari[i] sedes celebrata est.

Njerges Lukács vallya procuratornak Sárdon lakó Zéles Lukácsot contra quoslibet. <Kis Zsuzsanna c. Nyerges Lukács • 1613. márc. 18.>

Czizár Máttyás giráztattya Giőrj Borbélj Jánost d. 24. <Borbély János c. Csiszár Mátyás>

Szwcz Gergely vallya procatornak Sárdon lakó Zéles Lukácsot, Giarmatj János deákot, ugyan Sárdon lakót contra quoslibet.

Szwcz Márton vallya procatornak Bun Lukácsot, Lénárt Istvánt, Boczárdon lakót, Timár Jánost, enjedit contra quoslibet. <Szűcs Gergely c. Szűcs Márton és Nyerges Pál • 1613. febr. 25.>

Anno 1613, die 25 mensis Februaris[!] sedes celebrata est.

Az fölválcságh mellett Sánta András, ki lakik Fejéruárat, Fejér vármegyében, úgy mint A., Varga Illyés, úgy mint[!] Fejérvárat, Fejér vármegyében ki lakik[!], úgy mint I. ellen.

Cum solita protestatione: Ezért vettem felválcságot az Uarga Illyés törvényemmel egyetemben az elmúlt széknapján nekem súlyosnak tecett. Ezért citáltattam az I-t, [hogy] az minémű peres házhely felől énvelem perlett, nem mondom, hogy arra reá nem árultam vala Tamás deákkal, az NagiLábúné vejével, ki lakik FejérVárat, Fejér vármegyében, de, mikor meghárultam volna vele [s az vásár] véghez ment volna, jöve oda ez az Varga Illyés [és] mingyárást az házhelytűl engemet eltilta. Úgy vagyon, hogy immár az harmadfél forintott megh attam vala érte, ű is azt mondá, hogy nem engedi, én is azt mondám, hogy én sem engedem. Az házhelynek uraságában mégh csak két óráigh sem voltam, mert engemet mingyárt eltiltott tűle, azután gondolkodám felőle. Imitt is, amott is monták, hogy csak hijában perlesz vele, mert viczinussa s elvet róla egykor. [fol. 156r] Varga Illyésnek mondám: "Illyés uram, én nem perlek veled, mert azt mongyák, hogy én nem nyerem, hanem add meg az én pénzemet s ám legyen tiéd az házhely." Engemet elhíva házához, az én pénzemet megh adá mind egy pénzigh. Annakutána menénk Tamás deákhoz, az kitűl én az házhelt vettem vala, mondom neki: "Tamás uram, én az én pénzemet Varga Illyéstűl felvettem, azért immár lássa kegyelmed, szabad légy vele, az házhelyet vagy adod neki, vagy nem, szabad légy vele, én semmi közömet hozzá nem ártom". Én avval onnét elmentem, űtet ott hattam, mint componáltak s hogy componáltak, űk tudgyák azt. Azért azt mondom, si juris, hogy űneki egy pénzével sem tartozom. Azt mondom, hogyha az törvény mongya, hogy indebite háborgott[!], hanem tudgya, ki adott levelet róla, keresse ott pénzét, ha penigh ezeket tagadgya, bocsásson ki az törvény, bizonítok, az mit bizoníthatok, magamnak is az bizonságh mellé hitet kérek, hogy így voltak, az mint meghfelelém. Liceat. I. petit par et conceditur.

A., providus Elias Varga antequam ad propositionem I. corresponderi vellet, excipit cum protestatione: Nilván kiteczik ab antiquo ennek az széknek régi jó rendtartása, hogy az I. vag[y] A., valamely dologban nem tecvén az törvény, felváltságot vagy apellatiót vett benne, mellyet az várasnak protocol[o]mában fel is irata az törvénynek rendi szerént. Fűképen, ha nem mingyárt az törvény kimondási után vett remediomot, hanem az után való napokban az tizenötödnapok között, eo magis fel kellett írni. Ím, értem, hogy az I. felváltotta az velem való törvént, de az protoculomban[!] sohult nem constál, hogy ha intra quindecim dierum váltotta-je fel. [fol. 156v] Ex[?] hoc azt mondom, si juris, hogy fel nem iratta, tehát sibi imputet. Azért azt mondom, hogy nem stál ez az felválcságh, hanem condescendál, si juris, ez[t] az e[lé]bbi törvént kívánom, hogy állyon. <Varga Illyés c. Sánta András • 1613. márc. 18.>

Assumptio causae circumspecti Gregori[i] Zwcz, ut A., Albe Julie commorantis contra circumspecto[s] Paulum Njerges, Martinum Zwcz, similiter Albe Julie et [in] dicto comitatu Albensi commorantes, velut I.

Nobilis Njerges Pál constituit in persona sua contra A. Gregorium Zwcz in procuratorem Lucam Bun de Alba Julia, Joannem Timár de Enjed ac Melchiorem Besenjey de BottalNőzőBesenje, providus ac circumspectus Martinus Zwcz constituit procuratores Lucam Bun de Alba Julia, Joannem Timár de Enjed [ac] Melchiorem Besenjey de BottalNőzőBesenje.

Deliberatum: Mivelhogy ennekelőtte való széknapján Zwcz Gergely procuratora, Gjarmati János által Zwcz Márton és Njerges Pál ellen propositióját in scriptis beatta volt, melynek az más fél is pariáját vette volt sine defectu, de ahhoz magát nem tartván újobban most, az principálissa képében az I-ok ellen más assumptio caus[a]et irat, melyben az A-nak comitatussát megh nem magyarázza, az I-kot penigh arra fondállya, hogy az A. micsoda comitatusban lakik, melynek az I-ok cum pena calumnie ez perének elvesztésének[!][396] való condescensióját várjá[k]. Teccik azért az széknek, mivelhogy méltatlanul az előbbi propositio mellől elmegyen és más assumptio caus[a]et irat, calumnián nincsen érette, hanem indebite irattya, ez terhen vagyon érette fl. 12. d. 50. [fol. 157r] És az előbbi propositio marad hellyén.

Zwcz Gergely deponálá az indebitát egy felső ruhával, mellyet bíró uram kezénél hatta pro florenos[!] fl.1.

Mivelhogy excipiáltunk volt avval Zwcz Gergely ellen, hogy hová valók vagyunk, azért kiért condescensióját vártuk volna feleletinek, de az szék nem adjudicálá ezt pretendálván benne, hogy noha valami vicium esett volt az elmúlt széknapján is, de az szék nem akar ezután is elvetni senkit is vele.

Circumspecti Paulus Njerges et Martinus Zwcz ad meritum rei meghfelelnek. A. is az hun azt mongya, hogy igért volt minekünk negyven pénz ára bort. Kitecik feleletiből, hogy semmi szegőtsége velünk nem volt. Azért azt kívánom elsőben, hogy azt meghdoceállya világosson, hogy velünk megalkutt negyven pénzben, azt is meghbizonítsa, hogy ű maga s szolgája jelen nem volt az levonyássában. Secundo, feleletiben azt írja, hogy mi taszítottuk le az mi gondviseletlenségünkkel. Azért azt kívánom, hogy azt is directe mi reánk fogod, kívánnyuk, hogy meghdoceáljad látó bizonysággal. Alioquin, ha megh nem bizonítod ezeket seorsim et singulatim, mindenikünk külön-külön cum pena indebit[a]e absolutiót várunk si juris. Mink penigh, in contrarium, meghdoceállyuk azt, hogy szolgástúl te magad is jelen voltál, az mellett mindeneket, mindent szabad legyen doceálni s mink penigh azt is felveszszük bizonságink mellé, hogy semmi szegőtségünk veled nem volt. Liceat.

[fol. 157v] A. replicat: Ím, értem az I-knak kívánságokat, magok men[t]ségére nem elegedendő. Hol azt kívánnyák, hogy doceállyunk, hogy mi magunk is ott voltunk szolgástúl az bor levetésben, arra bizonságh nem kívántatik, mert én gazda lévén, ott kellett lennem az fizetésben. Az mely sommát nektek igértem volt, nekem abban részem nem volt, mikor én az I-ket oda híttam, ez negyven pénz ára bort meghigértem nekiek. Űk, ezt hallván, mingyárást az bor mellé állottak és az szekérrűl beveték az pinczében, mikoron szépen az szekér mellé állottak volna, körül állottak mellé és keszték levetni. Erre semmi documentom nem kell, merth mihelt az fizetést meghigértem nekik, készek voltak szolgálni. Erről is, hogy magokat igérték, készek vagyunk doceálni, az mit doceálhatunk, indebitán sem lehetünk penigh ezért. Azért, actiónk szerént, bizonyságunk után megh kívánnyuk adiudicáltatni borunknak az árát, magunknak is hitet kívánonk az bizonyság mellé, ha kívántatik.

I-ik expectent cum pena indebit[a]e seorsim et singulatim.

Deliberatum: Mind az két félt kibocsáttya az szék, az jövendő széknapjára bizonítsanak. <Szűcs Gergely c. Szűcs Márton és Nyerges Pál • 1613. márc. 25.>

Anno 1613, die 18 mensis Marti[i] sedes celebrata est.

Nyerges Lukácsot az törvény absolválya Kis Susana keresetitűl, mivelhogy békességre menth az dologh. <Kis Zsuzsanna c. Nyerges Lukács>

Sánta András giráztattya Varga Illyést d. 24. <Varga Illyés c. Sánta András • 1613. márc. 25.>

Ötuös András vall procatort, Menyhárt deákot, Bun Lukácsot, Timár Jánost, enyedit, Lénárt Istvánt, Fodor Tamást, boczárdit contra quoslibet. Hodie per totum beigéré Ötuös András feleletit Kouázi János és Kouázi Mihály ellen. I. petit par et conceditur. <Ötvös András c. Kovászi János és Kovászi Mihály • 1613. márc. 25.>

[fol. 158r] Anno 1613, die 25 mensis Marci[!][397] sedes celebrata est.

Zwcz Gergelynek az szék megh aggya az procator haladékot. <Szűcs Gergely c. Szűcs Márton és Nyerges Pál • 1613. ápr. 15.>

Kouázi Jánosnak és Kouázi Mihálynak az szék procator haladékot ad. <Ötvös András c. Kovászi János és Kovászi Mihály>

[A., Varga Illyés,] cum protestatione salum sit et progredi et regredi: Értem az I. bű feleletinek tenorából, hogy oltalmazza magát azzal, hogy én vicinusa lévén az peres örökségnek, űtet kivetettem volna belőle. Juxta consuetudinem regni az ű pénzét, úgy minth fl. 2. d. 50. letevém neki, mely ugyan úgy vagyon, az mint mongya. De, az mint az első propositiómban meghfeleltem volt, hogy sem Tamás deáknak, sem penigh az I-nek semmi hereditariumja az örökségnek eladására nem volt, hanem csak mely[398] fide possessorok, mivelhogy az meghnevezett ör[ö]kségnek legitimus heresse haza jűvén, törvény szerént való úttal azt az örökséget tűlem keresvén, melyet az törvény adiudicált. Így osztán, eszemben vévén én azt, hogy avval componálván, örökösb lehetek benne, az árát letevém, melyet meg is fizettem, kirűl levelem is vagyon. Azért, miérthogy sem Tamás deáknak, sem az I-nek semmi közi hozzá nem lévén, az vértűl nem abalienálhatók, minthogy penigh én az I-nek az felül meghnevezett pénzt attam, fl. 2. d. 50, ennekelőtte való törvénynek deliberatió[ja] szerént megh kívánom ítéltetni, si juris est. Az I. is penigh, pénzét kinek atta, keresse, mert az örökségnek kétczer való árát nem tartozom adni. Protestatur ad ulteriora.

I., [Sánta András] subiungit cum protestatione: Ím, érti kegyelmetek, holott az én feleletemnek semmi részét nem tagadgya, hanem azt mongya, hogy az én pénzemet atta megh. Azért, az mint in prima meghfeleltem, miként az én pénzemet megh attad, mingyárást semmi közöm nekem nem volt az örökséghez. Sőt penigh nem akartam kétczer részegedni, hanem az mely embertűl én az örökséget meghvettem volt, mingyárt ahhoz híttalak én tégedet, ott mingyár meghmontam: [fol. 158v] "Tamás uram, ihon Illyés uram az én pénzemet megh atta immár, én semmi közömet nem ártom az örökséghez, kegyelmed szabad legyen véle, vagy adod neki, vagy nem." Én avval onnat elmentem, ű ott maratth, áldomás[t] ittanak, levelet adott neki Tamás deák, sőt penigh újobban componált Tamás deákkal. Azért, annakutána, az ki tégedet háborgatott az örökségben, te tudod. Az, ki teneked levelet adott, azt kellett volna neked melléd hívnod, oltalmazhatott volna-je az, vagy [nem], ti dolgotok lett volna az. Te éntűlem semmit nem vettél, sem én teneked semmit nem attam, hanem én csak az én pénzemet vettem fel, azért azt mondom, hogy indebite háborgacz, si juris. Liceat.

Deliberatum: Az felválcságh mellett látta[t]ik Sánta András hogy az maga saját pénzét vette fel, az örökséget nem bírta, nem is bírja, hanem Uarga Illyés keresse az eladó félt, tudniillik Tamás deákot érette, hogy penigh méltatlan háborgattya, terhen vagyon érette fl. 12. d. 50. Az A., Varga Illyés deponálá az indebitát.

Sánta András protestál, hogy ha tizenötöd napra hogy ha[!] meg nem adgya az indebitát, fl. 1, tahát szabad legyen reámennem. <Varga Illyés c. Sánta András>

Anno 1613, die 15 mensis Aprillis sedes celebrata est.

I-i, Martinus Zwcz et Paulus Njerges cum protestatione dicunt penes fassionem testium: Ím, érti az szék az felperesnek feleletiből, mellett való bizonságiból, akire kifogott volt, hogy juxta suam actionem semmit nem bizonított, mely űneki hasznára suffragálna. Noha egy bizonysága, Barta Gergely mongya, hogy hallott az A-nak szájából valamit, kinek vallása nem ide tendál, ergo nem stál, mert űneki directe azt kellett volna doceálni, [fol. 159r] az mint monta volt feleletiben, hogy mivelünk meghalkutt. Azért, mivelhogy semmit nem doceált, mi penigh világoson meghbizonítottuk magunk mentségére, hogy velünk semmi szegőttsége nem volt, azért az mint meghmontuk vala, hogy bizonyságink után seorsim et singulatim cum pena indebite absolutiót várunk, azért most is megh kívánnyuk adiudicáltatni.

Deliberatum: Egy bizonysága az A-nak kiválképen az többi közül, Czizár Imre szolgája, Márton világoson meghvallya, hogy az bor fenekinek kiesé[se] után mongya volt: "Sógor, ha békével lebocsáthattyuk vala, nem negyven pénz ára borodat isszuk vala megh, hanem többet." Az mellyből az jű ki, hogy meghigérte volt az negyven pénz ára bort, az mint az maga szájából is hallották az bizonságok. De, bátor szinte az ne lett volna is, mihelt mellé állottak, mingyárást szerencséjét magokra vették, mert ha fizetését fel nem akarták volna venni, protestálniok kellett volna, hogy: "Ím, az te szerencsédre hozzányúlunk s veled együtt segítünk bevetni." De, hogy azt nem cselekették, hanem ki-ki az ű része szerént, az kik az bor mellett voltak, fizessék megh az kárth. Mivelhogy maga is szolgástúl mellette volt, valami reájok juth, maga is szenvedgye, de így, hogy ad tertium diem jurállyon az A., hogy az bor miben állott neki, így, az juramentum után, ad decimamquintam diem tartozzanak contentálni. Alioquin executio conceditur azok ellen, kik most az keresetben jelen vadnak. Az többit is keresse, suuis[!] modis, ha nem, szenvetheti káráth. A. deposuit ar[h]am judiciari[am?]. Az I-k felváltyák az törvént annak szokott terhével. <Szűcs Gergely c. Szűcs Márton és Nyerges Pál>

Orozlán Barbélj Mártonné vall procuratort FeiérVárat, Feiér vármegyében lakó, FejérVári Ilona aszony, Menyhárt deákot, FejérVárat lakót, Sárdi Zéles Lukácsot, Fodor Tamást, borosboczárdit és Lénárt Istvánt az ura, Orozlán Márton, ugyan Fejérvárat lakó ellen.

[fol. 159v] Orozlán Barbélj Márton vall procuratort, Bun Lukácsot, Fodor Tamást, BorosBoczárdon lakót, Lénárth Istvánt, Tjmár Jánost, enjedit, felesége Illona aszony ellen. <Borbély Mártonné c. Borbély Márton • 1613. jún. 27.>

Czizár Máttyás protestál, mivelhogy az váras előtt kérdé bíró uramat, hogy ha ű kegyelme külte-je Uarga Jánost és Mihály kovácsot az ű borára, házára az vagy nem. Bíró uram arra az kérdésre való feleleti az, hogy ű kegyelme nem külte. <Csiszár Mátyás c. Borbély Márton • 1613. jún. 27.>

Anno 1613, die 27 mensis Juni[i] sedes celebrata est.

Barbélj Pál vall procuratort, Sárdi Zéles Lukácsot ErzénjJártó Ambrus ellen. <Borbély Pál c. Erszénygyártó Ambrus • 1613. júl. 2.>

Bun Lukács giráztattya Czizár Máttyás[t] d. 48.

Orozlán Borbélj Márton giráztattya Czizár Máttyás[t] d. 48. <Csiszár Mátyás c. Borbély Márton • L. alább?; 1613. júl. 2.>

Orozlán Borbélj Mártonné, Ilon asszony protestál, mivelhogy feleletemet beadván, az ki[t?] az uram pariára tarttya az várasnak törvénye szerént, kiről jövendőben szabad legyen contendálni.

Orozlán Borbélj Márton protestál procuratora által, hogy szabad legyen [peresének] mind kereseti ellen, mind penigh feleleti ellen, mind egyebek ellen contendálni. <Borbély Mártonné c. Borbély Márton • 1613. júl. 2.>

Kun Gothárt, Giógion lakó Ztan jobbágya képében vall procuratorth, Bun Lukácsot, Fodor Tamást, Lénárt Istvánt, BorosBoczárdon lakók, Enjedi Timár Jánost contra quoslibet.

Anno 1613, die 2 mensis Juli[i] sedes celebrata est.

ErzénjJártó Ambrus vall procuratort, Bun Lukácsot, Lénárt Istvánt, Fodor Tamást, boczárdit, Timár Jánost, enjedit, Végh Mihált, sárdit contra quoslibet. <Borbély Pál c. Erszénygyártó Ambrus • 1613. okt. 27.>

Orozlán Barbélj Mártonné, Ilona asszony vall procuratort, Sárdi Zéles Lukácsot, Menyhárt deákot az ura ellen, Orozlán Barbélj Márton ellen.

Deliberatum: Mivelhogy kívánnya Barbélj Mártonné, Ilon asszony az törvénytűl, hogy ű gyarló edény lévén, űneki tartozik [fol. 160r] inkább szolgálni Bun Lukács, hogysemmint az urának, az vagy, ha procatorkodni nem akar mellette, üllyön le s tegyen törvént. Teczik azért az törvénynek, hogy az Istennek is igassága azt kívánnya, hogy az gyámoltalanoknak több igassággal tartozik az ember, hogysemmint azoknak, az kik magokról gondot viselhetnek, azért válasszon benne. Vagy az[t], hogy az fizetésért állyon mellé, az vagy, hogy állyon vesztegh, tegyen törvént.

Bun Lukács protestál, hogy az törvénynek találása szerént, az mit az más fél nekem igérth, ha énnekem megh adgya Ilona aszszony, elvárom harmadnapigh, ha meg nem adgya, én az mellé állok, az ki nekem megh adgya.

Orozlán Barbélj Márton az bor dolga felől való törvént és az procatora felől felváltotta az felesége, Ilona aszszony ellen. <Borbély Mártonné c. Borbély Márton>.

[fol. 161v][399] Anno 1613, die 27 mensis Octobris sedes celebrata est.

ErzénjJártó Ambrus giráztattya Borbéli Pált jam secundo, d. 48. <Borbély Pál c. Erszénygyártó Ambrus • 1613. nov. 14.>

Bun Lukács vall procatort, Lénárt Istvánt, Fodor Tamást, Boczárdon lakótt, Tjmár Jánost, enjedit, Borsoló Jánost, sárdit contra quoslibet. <Bun Lukács c. Fazakas Márton? • 1613. nov. 11.>

[fol. 160r] Anno 1613, die 30 mensis Octobris sedes celebrata est.

NagiLábúné, Dorottya aszony vall procatort, Sárdi János deákot, Zalaj Tamás deákot, Végh Mihált contra quoslibet.

Zwcz Péter, Tolkötő István, Mézáros Péter vallya procuratornak Borbélj Györgyöt, ugyanitt, Fejérvárat lakót. <Szűcs Péter, Tollkötő István és Mészáros Péter c. Mészáros Gergelyné • 1613. nov. 11.>

Anno 1613, die 5 mensis Novembris sedes celebrata est.

SósPataki Stefan vall procuratort, Kósa Borbély Györgyöt Mézáros András ellen, úgy mint alperes ellen. <Sóspataki Ştefan c. Mészáros András • L. alább>

Cum protestacione[!][400]

Borbély György feleletit igérte ma beadni, az más fél párt kíván benne s meghengettetik.

Mézáros András vall procatort, Sárdi János deákot, Zalaj Tamás deákot, Uégh Mihált contra quoslibet. <Sóspataki Ştefan c. Mészáros András • 1613. nov. 11.>

[fol. 160v] Anno 1613, die 11 mensis Novembris sedes celebrata est.

Mézáros Péter vall procuratort, ugyanitt Fejérvárat lakó Bun Lukácsot contra quoslibet.

Zűcz Péter vall procatort, ugyanitt Fejérvárat lakó Bun Lukácsot contra quoslibet, Lénárt Istvánt, Fodor Tamást.

Assumpcio[!] causa[e] Petri Zűcz alias[401] Petrus[402] Mézáros, ifjú nemes személyek, úgy mint A-ok NagiLábúné, Dorottya asszony ellen, úgymint Fejérvárat, Fejér vármegyében lakó [I.] ellen.

Cum solita protestatione: Ezért citáltattuk NagiLábúné, Dorottya asszont, hogy ez jelenvaló 1613. esztendőben, úgymint Szent Lukács nap[403] tájban tartattunk volt nála bíró uram pecsétivel ugyan az maga vejének, Tamás deáknak, ki lakott ugyanitt, Fejérvárat, Fejér vármegyében néműnemű marháit megh, akármi névvel neveztettek megh, az kik annak az felül meghnevezett Tamás deáknak [birtokából] nála volnanának[!]. Mikor penighlen ok adásra idézett volna, nevezgettük volt megh valami részét, hogy mi okáért tartottuk, melyet jövendőben, mikor arra jutunk, meg is nevezünk. Az törvény harmadnapot hagyott volt benne, hogy fide mediante meghnevezgesse, az mi marhái nála volnának. Azért mostan is azt kívánnyok, hogy nevezgesse megh. Ahhoz az marhához minekünk osztán szónk lészen, mert mi kárvallott emberek vagyunk. Liceat plura. I. petit par et conceditur. <Szűcs Péter, Tollkötő István és Mészáros Péter c. Mészáros Gergelyné • 1613. nov. 14.>

Mézáros András giráztattya SósPatakj Stefant d. 48. <Sóspataki Ştefan c. Mészáros András • 1613. nov. 14.>

Bun Lukács vall procatort, Lénárt Istvánt, Fodor Tamást, Boczárdon lakót, Tjmár Jánost, enjedit, Borsoló Jánost, sárdit contra quoslibet. <Bun Lukács c. Fazakas Márton • 1613. nov. 14.>

[fol. 151r][404] Záz Mihály, FejérVárat, Fejér vármegyében lakó ingerállya magát az Tamás deák marhájához.

Záz Mihály, FejérVárat, Fejér vármegyében lakó vall procatort, Bun Lukácsot, Fodor Tamást, Lénárt Istvánt, Boczárdon lakót, Tjmár Jánost, enjedit contra quoslibet. <Szász Mihály c. Mészáros Gergelyné>

Anno 1613, die 14 mensis Novembris sedes celebrata est.

A. subiungit cum protestatione: Ím, értem az I-nek maga mentségére való feleletit. Arra azt mondom, [hogy] Tamás deák, SóFaluj, nem tudgyuk mi, hogy adósságért hatta volna azokat az marhákat tenálad, vagy örök áron neked atta volna, úgymint: négy ökör vasas szekér búza, azon kövül, te tudod, mi vagyon s mi nincsen. Hogy azt mondod, hogy adósságért hatta tenálad, az vagy azért atta teneked, vagy áru szerént atta, te tudod. Azt kívánnyok, hogy meghbizonícsad, hogy tellyességesen végeztél vele az adósságh felől s micsoda adósságh. Meghfel[el]ek akkor teneked az többire. Liceat.

I. replicat: Az A-ok digrediálnak a scopo, mert én azt mondom, hogy nekiek nincsen semmi competentiájok az keresetre, hogy Sófaluj Tamás deák marháját akarnák keresni. [fol. 151v] Megh nem declarálják co[!] jure keresik, competentiájok sincsen az keresetb[en]. Valamint hatta én kezemben Tamás deák az ű marháját énnekem, semmi közöt[ök] nektek azhoz nincsen, számadással sem tartozom nektek, sem documentommal, hanem az competentiát, ha meghdoceállyátok, arra is választ teszünk suo tempore. De, hogy semmi competentiátok nincsen, így keresitek, condescendál cum pena indebit[a]e, si juris. Liceat.

A. cum protestatione: Az hol azt mongya az I., hogy minekünk semmi keresetünk nincs[en] ez marha felől, ím, meghmutogattyuk, micsoda keresetünk vagyon. Az mint in prima is meghfeleltük, hogy az mikor üdőnk lészen, meghmongyuk. Ugyan az felül meghnevezett esztendőben és nap tájban mentünk volt sebesi malomban őrölni. Mely malom vagyon Sebes mellett, ismét ugyan Sebeshez tartozó, mely ZázSebes ugyan Sebesszékben, ugyan Fejér vármegyében. Ott, mikor búzánkat meghőrlöttük volna, az igaz útan úgy, mint jámborok haza indultunk volna, az lánkereki földön, Langhkereken innét, az Vadkerten túl az mezőben több társaival egyetemben az SóFaluj Tamás, az kinek marháját az I-túl kívá[n]nók elő, ha az törvény monda[ná], [fol. 152r] hatalmasul, nem jól, gonoszul előnkben támattanak, melyre az többire protestálunk, jövendőben arra is gondunk lészen. Tamás deák, az SóFaluj, az is velek volt, minket meghfosztottak, kétt lovat fékestűl, nyergestűl, kit vettem volt, az két lovat fl. 20[-on és] 50 pénzen, az nyeregh nyolczvan pénz ára, magunkat meghkötöztek. Egy szablyá[t], százharminczöt [pénz érőt], egy sajt[ot], száztizenöt pénz [érőt], egy övet, negyvenöt pénz [érőt], egy kés[t], harminczöt pénz [érőt elvettek tőlünk]. Kötözve PálPatakáigh vittek mindkettőnket, Mézáros Pétert verték, taglották, mellyet díjájért fel nem vett volna. Ott, az PálPatakánál mago[n]kat is meghfosztottak. Az kiket eddégh meghmondottunk, Körösi Szwcz Péteré voltak, azok Mézáros Péterrűl vontak le egy új, karosia dolmánt, veres[t], mely készült hét forintban, egy mordály puská[t], mely ért volna két forintot szerszámostúl, egy veres, béllett süvegh[et], egy forint ára, egy csizmá[t], száztizenöt pénz ára, egy csákány[t], egy tallérra, egy szkófiommal varrott keszkönő[t], négy forintot meghért volna, egy övöző keszkönő[t], aranyos, ötven pénz ára, az felül meghnevezett Körösi Zwcz Pétertűl egy szekerczét, ki ért volna huszonöt pénzt. Ezen, minthogy az meghnevezett jókat mind az A-oktúl vették el, azok között az meghnevezett Tamás deák is [fol. 152v] köztek volt, azok között az gonosz emberek között társ volt. Azért azt mondom, si juris, hogy méltán kívánnyok az mi kárainkért az ű marháját kezünkben, meg is várjuk az törvénytűl ítéltetni, si juris. Ha tagadná az I., hogy köztök nem lett volna az ű veji, az kinek marháját keressük, bocsásson ki az törvény, bizonítunk. Mind az maga nyelve vallását, mind penigh látott dolgot, az mit bizoníthatunk. Magunknak is, minthogy nemes emberek vagyunk, ha kívántatik, magunknak is hitet kérünk, hogy ott volt köztök, protestálunk penigh, hogy mindeneket, az ki ehhez illendő, mindeneket szabad legyen bizonítanunk. Liceat. I. petit par et conceditur. <Szűcs Péter, Tollkötő István és Mészáros Péter c. Mészáros Gergelyné • 1613. nov. 20.>

Mézáros András giráztattya SósPataki Stefant jam secundo, d. 48. <Sóspataki Ştefan c. Mészáros András>

ErzénjJártó Ambrus giráztattya az öregh Borbélj Pált d. 48. <Borbély Pál c. Erszénygyártó Ambrus>

Bun Lukács giráztattya Fazakas Mártont d. 24. <Bun Lukács c. Fazakas Márton • 1613. nov. 20.>

Anno 1613, die 20 mensis Novembris sedes celebrata.

A. cum protestatione: Ím, értem az I-nek, NagiLábú Gergelynének, Dorottya asszonynak [hogy az] nálam[!] meghtiltott marhákat miképpen oltalmazza, hogy azt mongya, hogy semmi[!] közünk, sem penigh keresetünk nem volna azokhoz az marhákhoz. [fol. 161r] Azt is mongya, hogy ZázSebes micsoda komitatusban volna. Jól vagyon az én keresetem, mindent, az ki illet meghdeclaráltam én. Az mi kárunkért kívánnyuk mi, az mígh kitelik, az törvénytűl kezünkben ítéltetni annak az Tamás deáknak marháját, mert az kik minket meghfosztottak, ű is köztök volt. Méltán is kívánnyuk, mert ha igaz ember volna, haza jűne az törvényre, de tudgya vétkét, azér[t] nem jű. Azért most is az törvénytű[l], az mint meghfeleltük, kezünkbe[n] kívánnyuk ítéltetni, si juris. Mi eb[ben] GiulaFejérVárban haza fiai vagy[unk], nemes emberek vagyunk, az mikor haza jű, törvént állunk neki, de mi kezünkben kívánnyuk.

Deliberatum: Az exceptiónak semmi helye nincsen, hogy PálPataka micsoda komitatusban volna, mert itt nem SóFaluj Tamással vagyon az per, sem hogy ű valami potentiát cselekedett volna, hanem NagiLábú Gergelynével az SóFaluj Tamás marhája felől, ki nála volna. Mivelhogy SóFaluj Tamás is jelen volt volna az A-oknak meghfosztásában, mellyet az I. sem vall, sem tagad, hanem csak avval oltalmazza magát, hogy SóFaluj Tamásnak valaminemű marhája az ő kezénél volna, bizonyos adósságért kötötte volna neki. Teczik azért törvénynek, hogy az A-ok [fol. 161v] doceállyák megh azt, hogy SóFaluj Tamás hogy [!] űket az meghfosztókkal jelen volt és consentiált volna vélek és szabad akarattya szerént is atta magát hozzájok. Az I. is contra doceállya megh azt vagy levelével, vagy emberi bizonsággal, hogy Sófaluj Tamásnak valami marhái nála vadnak, bizonyos adósságért köttettenek. Így, bizonságok után mind az két félnek törvénye lészen ad octavum diem. Ez mellett az I. azt is doceállya megh, hogy SóFaluj Tamás az A-ok[at] fosztók közé nem szabad akarattya szerént ment, hanem kénszerítés alatt volt köztök. <Szűcs Péter, Tollkötő István és Mészáros Péter c. Mészáros Gergelyné • 1613. dec. 2.>

Bun Lukács giráztattya Fazakas Mártont jam secundo, d. 24. <Bun Lukács c. Fazakas Márton>

Anno 1613, die 2 mensis Decembris sedes celebrata est.

Az A-ok protestálnak, Körösi Zwcz Péter, ifjú Mézáros Péter, hogyha az I. valami alienomot bizonított, szabad legyen ellene contendálni.

A. apellál: Contendáltam az relatoria ellen, hogy nincsen meghírva az vajvodáliusonk[!] lakóhelik[!], cum pena vártuk condescensióját, [de] csak simpliciter szállott le.

[fol. 162r] I. dicit cum protestatione: Az eg[y]ik relatoria, az miképpen mondám,[405] azok mind hallomást vallanak, condescendál. Az második relatoria penigh, melyben Njerges Pál vagyon és Zwcz István, ezek is ugyan ezen causához jussokat reménlik, testesek nem lehetnek. Azt sem vallyák, hogy szabad akarattya szerént ment volna közökben és részt vett volna az fosztókkal. Az utószori relatoriában való bizonyság is semmit bizonyost nem vall, ezeknek is condescensióját várom et per hoc mindenekből absolutiót várunk az törvénytűl, si juris.

A. cum protestatione: Ím értyük, relatoriájimnak ellene szól, azt mongya, hogy condescendál némellyek felől. Azt mongya, hogy még jövendőben azok részt várnának, az vagy perleni akarnak, nem stál vallások, hanem condescendál. De mi azt mongyuk, hogy eg[y]ik sem perel most itt, az kikkel mi bizonítottunk, az sánta Záz Mihályon kívül, noha az ingerálta magát s condescendált simpliciter. De ím, világoson meghvallyák, hogy ott volt SóFaluj Tamás az dúlókkal-fosztókkal. Sőt, eg[y]ik ám ugyan meghvallya, hogy látta, hogy az ű részét felvette és látták is az Uáradj János házánál, Déván látták. Az utószori relatoriabeli testesek ám ugyan világoson meghvallyák, hogy senki nem kénszerítette Tamás deákot velek elmenni, hanem szabad akarattya szerént ment el, mégh az komját szánta, hogy meghfoszták. Azért azt mondom, hogy méltán kívánnyok az ű marháját az mi kárunkért, feleletünk tartása szerént. [fol. 162v] Azért jól bizonítottunk feleletünk tartása szerént, azért nem condescendál, hanem stál s törvényt várunk. Az mi penigh az ű egy bizonságát nézi, az SósPataki Varga Opra, immár az dúlást meghcselekették volt, mikor attúl izent Déuáról, annak nem stál vallása, hanem condescendál.

Deliberatum: Egy bizonyságh, Török Anna, Kákonj István jobbágya világosson meghvallya, hogy szemével látta, minthogy ű is Giógion volt akkor, hogy SóFaluj Tamás deák elment az dúló-fosztókal. Azt is mongya bizonyosson, hogy Déuán egyaránt osztozott velek az dúlt marhával, sőt, az eg[y]ik mongya volt: "Bezzegh nehezen nem él az, és ez kurvafitúl, Mézáros Pétertűl az keszkönőt"[?], melyre mondott SóFaluj Tamás deák: "De ám hadd járjon az, de bizony igen bánom, hogy az komámat meghfoszták, de most szabad dúlni-fosztani mind or[v]nak, tolvajnak". Az második bizonyság is, az Péter kovács fia, Eötuös István világoson meghvallya, hogy jelen volt SóFalui Tamás az dúlók-fosztók között, sőt ugyan, azt vallya, hogy szabad akarattya szerént ment el vélek. Az Zwcz István szo[l]gája is, Makaj Zwcz János meghvallya, hogy együtt volt az dúlók-fosztókkal SóFaluj Tamás deák. Az SósPataki Varga Opra is segíte, hogy Déuán, az Váradi János udvarában ment volt s ott [látta?], az mely nyolcz ökör az Váradj János szolgáinak jutott volt, Nagi Péternek [és] Nagi Istvánnak. <Szűcs Péter, Tollkötő István és Mészáros Péter c. Mészáros Gergelyné • 1614. jan. 20.>


1614

[fol. 165r] Assumptio causarum diei 20, mensis Januarii, anno 1614.

Körösy Szwcz Péter, Eniedi Méhszáros Péter Albenses, in eodem comitatu commorantes protestálnak: Ím láttyuk, hogy SóFaluj Tamás deák hozott parancsolatott, ki lakott in eodem comitatu. Hogy az kivel az törvént elkezdettük, úgymint Nagylábú Gergelyné, Dorottya asszonnyal, el nem állunk ő mellőle, meghtalállyuk ő nagyságát[406] felőle, azért legyen gongya az meghtiltott marhára NagyLábú Gergelyné, Dorottya asszonnak. <Szűcs Péter, Tollkötő István és Mészáros Péter c. Mészáros Gergelyné>

Anno 1614, die 30 mensis Januarii sedes celebrata est.

VeresEgyHázon lakó Stephan, az másikja Mihály [!]. <Nemes Jánosné c. Veresegyházi Ştefan és Mihai • 1614. febr. 5.>

Anno 1614, die quinta Februarii sedes celebrata est coram judicem primarium[!] civitatis Albensis.

A.: Protestál Nemes Jánosné, Kis Borbára asszony, nemes személy, hogy megh vagyon egy bizonyságunk, ha meghjő[407], ne legyen késő beadnom, hanem beadhassom.[!]

I. quoque protestatur: Ha az A. bizonságot hoz ez után, az beadott relatoriának utána több bizonságot állatna, contentióm lészen ellene liceatque, mert minekelőtte beatta volna, akkor kellett volna protestálni, de immár most késő. <Nemes Jánosné c. Veresegyházi Ştefan és Mihai • 1614. febr. 11.>

I., Vargha Miklós vall procuratorokat, Vargha Benedeket, Borza Jánost, Lénártt Istvánt, Fodor Thamást, borosboczárdi[a]k[at], Bun Lukácsjott, g[y]ulafejérvárit contra quoslibet.

1614, die 12 Februaris[408]. Deliberatum: Teczik az törvénnek, hogy Nemes Jánosnénak az minémű törvénye volt az két oláhval, az veresegyháziak ellen, HoszúTelki László jobbágyi ellen, Mihály ellen és István ellen, az pro[cat]ora Nemes Jánosné relatoriáját beatta és bizonságát elolvasván, kiteczik az ő maga vallásából is, hogy ő fogt[a] fékit, az az Mihály nevű és úgy vonta az dombra és úgy esett el az lú esmét az bíró uram reforalásából[!][409] kiteczik. Minthogy kívánnya Nemes Jánosné prokátor[a], de úgy, hogy ő maga is, Nemes Jánosné is meghesküggyenek, hogy az Mihály nevű[410], Mihály keze miá[n] holt megh az lú. Mivelhogy az alperes[ek? érni ] [fol. 165v] hat[t]ák magokat, teczik az törvénnek, hogy az felperes elérte rajtok, hogy mire mer eskünni. Tizenötöt[!] napra igaztételre mennek az alperesekre. <Nemes Jánosné c. Veresegyházi Ştefan és Mihai • 1614. febr. 26.>

1614, mensis Februarii, die 26. Jöve mielőnkben, úgymint fejéruári bíró, Szakmári Szígyártó János eleiben és az esküttekkel egyetemben az felöl meghírt esztendőben és napon urunk ő nagysága gyalogh seregiben lakó Nemes Jánosné, Borbár[a] asszony, úgymint nemes személy, ki lakik Fejérvárat, Fejér vármegyében és protestála mielőttünk, hogy az törvénnek talá[lá]sa szerént izen[n]énk az meghtartott ökör felől az kezesnek, Gyógy Jánosnak, Sárdon, Fejér vármegyében lakónak, úgymint nemes személynek, az mely ökröt kezességen kivött volt Nemes Jánosné, Borbár[a] asszontól, az UeresEgyházi Mihályét[!] és István ökrit. Azért mi az őkegyelme méltó kívánságá[t] meghgondolván, izenénk az felül meghnevezett Gyógy Jánosnak, hogy jönne elő és az kezességen kivött marhát hosznája[!] elő és az felöl meghnevezett Nemes Jánosné, Borbár[a] asszonynak hitit hallgatná megh. Hogy mi látván, hogy Gyógy János nem kompariál, városunknak régi módgy[a] és ususa szerént, az hitet neki az törvénnek találása szerént feladók és ezen esküvék megh, hogy az az ő lovának halála az ueresegyházi két ol[áh?], Mihalya[?] és Estefán miatt esett penitlen[!]. Az mint felelte volt, hogy az a lú állott tizenkét forintyában, de mindazonáltal nem esküvék annyéra, hanem tíz forintra. Azért, minthogy az kezes, Gyógyi János bíró uram izeneti ellen elment, az hit hallgatni nem jött elő. Azért kíváná mitőlünk, hogy mi neki, az mi városinknak és székünknek régi szokása szerént, az törvénnek találása szerént adnánk sententiát. Mely méltó kívánságát meghtekéntvén, attunk neki kívánsága szerént sententiát, hogy jövendő igasságát az kezes Gyógyi János ellen, mely igasságában minden helyeken hogy érhesse és az ökör [á]rát megvehesse. Költ az sententia Fejérvárat, Fejér vármegyében, az bíró uram szálásán, Szakmári Szígyártó Jánosén, ugya[n?] [fol. 166r] bíró uram előtt, kisbíró uram előtt, úgymint Erszéngyártó Ambrus, Váradi Szőtz János előtt, Gelyén István előtt, Czismadia Péter előtt, hites polgárok előtt, ezek penigh laknak Fejérvárat, Fejér vármegyében. <Nemes Jánosné c. Veresegyházi Ştefan és Mihai>

Anno domini 1614, die 28 Februari[i] sedes celebrata est.

Antalfi Mihály, hosdáti fiú[411] vall prókátort contra quoslibet.

Ezért citáltuk bíró uramot, itt, Fejérvárat, Fejér vármegyében lakó Szígyártó Jánost, ki lakik most az várban, mi okáért fogta megh az felül meghírt Hostáti Mihált, mely Hostáti Mihály ugyan Fejérvárat lakik, Fejér vármegyében. Ha [j]ó okát adgya őkegyelme, el kell tűrnünk-szenvednünk az fogságot, ha kedigh őkegyelme okát nem adgya, az törvéntől szabadulást várunk dí[j]unkik[!] . Liceat. I. petit par et conceditur.

Az fejérvári bíró, Szakmári János protestál, hogy ebben az mostani elkezdett kausában, [ha?] módgya lészen, i[n]gerálja magát, ha kívántatik. <Hosdáti Mihály c. Szíjgyártó János • L. alább>

Antalfi Mihályné, Margit asszon vall prókátort, Uégh Mihált.

Cum protestatione, ezért fogatám megh az hites feleségemet, [mert] az elmúlt napokban, nem tudom, mire való gondolatyában az várból kedvem ellen elindult egy batyuval és annak[412] az szolgájával kedvem ellen[!], mely útyában értem Feluincz tájánál. Gyanakodom hozzá, hogy az mely legénnel elértem az útban, hogy tiszta nem volna tőlle. Ha meghmenti magát országh törvénye szerént, mint hites feleségemet, hitem mellé haza fogadom, ha kedigh magát nem mentheti, mint azféle embernek, az törvéntől bűntetését várom, annak módgya szerént. Liceat. I. petit par in judicio et conceditur. <Antalfi Mihály c. Antalfi Mihályné>

Protestál Antalfi[!] Mihály, hoztáti[!][413], hogy az mi kevés életecskéje volt ugyanitt GyulaFejérvárat, Gyarmati Ferentz házánál, minden javát elhozták, elhozatá bíró uram, kire ez után gondunk lészen. Deliberata hétfűre[414] <Hosdáti Mihály c. Szíjgyártó János>

[fol. 166v] Anno domini 1614, die 3 mensis Martii sedes celebrata est.

I. [Szakmári János főbíró] cum protestatione subgyengit[415]: Minekelőtte az melitumra[416] választ tennék, excipiálok s azt mondom, hogy az hamar, két carácson után két hét múlva elmúlt, te engemet Bőtmás[417] hónak utolsó n[a]pján citáltál itt az törvénben, melyet semmiképpen nem cselekethettél volna, tuttat[!] ennek az várasnak régi szokását, ha csak egy közönséges embervel akartál volna perleni is, tahát az törvény napján nem idézhettél volna. Hogy penigh engemet, fejérvári fűbíró lévén, ugyanitt az én szállásomon, az törvény napján idéztél és mindgyárást hozzám feleltél, azt mondom, si juris, ezt, hogy mind citatiót[!], mind keresete[d] condescendál, cum pena indebit[a]e megh is várom az törvénytől ítéltetni. Liceat.

Vallom prókátorokot én, bíró uram ezeket: Bun Lukácsot, Fejérváron lakó[t], Uégh Mihált, Fodor Tamást, Lénárt Istvánt, BorosBoczárdon lakókot contra quoslibet.

Cum solita protestatione, ezért citáltatá az fejérvári fűbíró, Szakmári Szígyártó János, ki lakik Fejérvárat, Fejérvármegyében, úgy mint A. ugyanitt Fejérvárat, Fejér vármegyében lakó Nagy Balást, urunk ő nagysága jobbágyát, úgy mint I-t, cum solita protestatione, ezért citáltatám az felül meghnevezett I-t, hogy az jelenvaló 1614. esztendőben, Szent György[418] havának 1. napján urunk ő nagysága minden[!] nekem, mint[!] kedigh nemes uraimnak, minden rendeknek [megparancsolta], hogy az ki fej[i]t, tisztességit szereti, hát az ő nagysága parancsolattyának engedelmes legyen. Valamit az álgyús mester parancsol, minden emberrek[!] engedelmesek legyenek és meghfogadgyák. [fol. 167r] Azért az I-nek is meghparancsoltatám volt, de semmiképpen parancsolotomot megh nem fogatta, kisbírám, mikor hítta volna: "Gyere el, mit állasz itt", követöm kegyelmeteket s az bíró uram székét, [azt felelte, hogy:] "Bestye kurvafi mennyen, mert semmi károm nincsen ott." Kisbírámban belekapott és rángatá, reátámadott, hogy pedigh kisbírámra támadott, szinte ullyan[!], [mint]ha személyemre támadott volna, az rángatásért félkezének elvágására szólok, szi[!] juris, oly polgárimot is rút, éktelen szikkokkal[!] szitta őket, mint kisbírót, emiatt nyelvéhez szólok érette, az szófogadatlanságáért az székre hagyom annak bűntetését, keressék. Ha penigh tagadná, kész[ek], mint[!] kisbíró uram, mint[!] az polgárok, az kik ott voltak jurálni róla, hogy ezek így vadnak, az mint én felelem. Liceat prula[!]. <Szíjgyártó János c. Nagy Balázs>

Anno domini 1614, die 5 Martii sedes celebrata est.

Anno domini 1614, mensis Martii, die 17 sedes celebrata est.

Deső Mihály remit[t]állya az citatiót.

Anno domini 1614, mensis Martii, die 19 sedes celebrata est.

Nobiles [et] agiles Joannes et Menhárt de CzikSzentTomás constituerunt prok[or]atores[!] Joannem de Sárd et Bernardum Böite de dicta CzikSzentTomás, Tomam Szalay et Melchiorem Litteratum contra quoslibet.

Zígyártó Tamás vall prókátorokat, Bun Lukátcs[ot], fejérvárit, Fodor Tamás[t], Varga Benedeket, Lénárt Istvánt, Borza Jánost, BorosBoczárdon lakókot contra quoslibet.

[fol. 167v] Bore János, Bore Mihály A-ok igérik feleleteket hodie per totum beadni. I. petit par et conceditur ad 7. diem.

Protestál az I., Szígártó Tomás, Fejérvárat, Fejérvármegyében lakó, hogy az A-oknak, mint[!] feleletek ellen, mint[!] igéretek ellen, mind bizonságok ellen, az mennyébe illik, szabad legyen contentálnunk. <Bore János és Bore Mihály c. Szígyártó Tamás>

Anno domini 1614, mensis Martii, die 24 sedes celebrata est.

Anno domini 1614, die 14 mensis Aprilis giráztattya Czism[419]

[fol. 227r] Anno domini 1614, mensis Aprilis, die 15.

Én Feiérvári Gáspár alias Czizmadia, Lakatos Dániel fia protestálok, hogy az mint látom, hogy az atyámtól maratt örökségem, az melyet az anyám zálogban vetett volt s, minthogy ki nem válthatta, elatták. Mely házhely örökségh ez az[?] Szent Mihály kapu előtt, kűűl, balkéz felől vagyon. Én azért, Feiérvári Gáspár, minthogy Enyeden laktam, most látom, hogy építi Czismadia István Köreösi, azért protestálok, hogy úgy épícsen rajta, hogy idővel nem engedem, hanem, mint atyámtól maratt örökséghöz számot tartok.

Én Köreösi Czismadia István contradicálok az protestátiónak. Illyenképpen kínálom én az felyül meghírt Feiérvári Gáspárt, Lakatos Dániel fiát, minthogy most az ház készülőfélben vagyon. Tehát így kínálom vele, hogy az én pénzemet, az mint vettem az házhelyet és, az mit reá költöttem, tegye le most, mert, ha penit[!] most le nem teszi, tehát én úgy építem, mint saj[á]tomat, mert én más ember háta megett nem lakhatom, ha penit most leteszi, tehát más házat vagy házhelyet keresek és építek.

Az felyül megírth Lakatos Dániel fia, Czismadia Gáspár protestatió[ja] lött az feiérvári főbíró, Zakmári Zígyárthó János és Erzénygyárt[ó] Ambrus, ugyan feiérvári tanácsbeli ember és Brasaj Erzénygyártó János, feiérvári hites notarius előtt és Lakatos Czizmadia István, ugyanitt[?], Feiérvárat lakó, ki ugyan atyafi is az házhoz is az contraprotestatiót is ugya[n]azon órában, azon személyek előtt viszontprotestálá.

[fol. 167v] Anno domini 1614, mensis Aprilis, die 21 sedes celebrata est.

Debreceni Szabó János prókátor haladékot vött. <Szíjgyártó János bíró c. Szabó János volt bíró • 1614. jún. 2.>

Anno domini 1614, mensis Aprilis, die 23 sedes celebrata est.

Nobilis domina Susana Aranyasi, relicta quondam generosi Jacobi Dezpot, ut A. constituit in procuratores Joannem Giarmati de Sárd et Michaelem Gyolczos de Crako, Melchiorem Besenyey de BotualnőszőBesenye etc. quoslibet contra quo[!].

Assum[p]tio causae nobilis dominae Susannae Aranyasi, relictae quondam generosi Jacobi Dezpot, nunc pro tempore Albae Juliae commorante[420], in eodem comitatu, ut A. contra et adversus Anna[m] Szegedi, relictam agilis Petri Nagy, quondam decurionis pixidarioris[421] peditum aulicorum, velut [fol. 168r] I., similiter in praeallegata loco et comitatu commorantem per procoratorem.

Cum solita protestatione: Illyen okát adom az I-nek meghfogtatásának, ut presenti[s] anni 1614, úgymint húszadik nap táján Szent György[422] havának, attam volt az I-nek szállást, az mely házban most itt benn lakom, tudniilik az néhai Gergely, Gyarmati Gergely diák [házában], az kerítésen belől, itt Fejérvárat. Mely I. sem az én vele [való] jótettemet, sem az ő jó lelkiesmeretét és az én vékony, szegény állapotomot is nem tekéntvén, záras ládámból, hírem és akaratom nélkül négy arany gyöngyös, zománcos boglárimot kivette, annakfelette egy dióni csomó gyöngyömet és az leányomnak aron bogláros, gyöngyös és köves pártájáról tizenhat szömörék gyöngeket leszedvén, elatta, ő tudgya kinek. Annakfelette öt sing zöld dupla új komokámból egy singet, félfertály heán kiszakasztott, azt is ő tudgya kinek atta, ki immár nyilván vagyon, mert nagyobb részivel kínáltak is az elvött marhának. Azért azt kívánom, hogy okát adgya, mért cselekette és ki cseleketteté vele. Azt is kívánom, hogy meghmondgya, ki volt részes benne, mert ha okát nem adgya és azokot megh nem jelenti az részes barátit, ha törvény adgya[423], külömb[en] is meghmondatom vele. Az marhát is penigh meghbecsülvén, meghkívánnyuk, si juris est. Liceat. <Deszpot Jakabné c. Nagy Péterné>

[fol. 168v] Anno domini 1614, mensis Mai[i], die 21 sedes celebrata est.

Az A. gyöve fejérvári fűbíró, Zakmári Szígyártó János cum protestatione per procuratorem Lukam[!] Bun Albensem, ratione oficie[424] judicato[425] illyen propositiót inquált[!] az szék előtt: Ez az Durkó nevű asszony, az ki itt fogva vagyon nem tiszta személy, mert ura nem lévén, kitől-s-mint meghnehezült. Azért okát kérdem, hogy kitől való s mért atta arra magát az gonosz életle[!]. Kívánom, hogy meghmondgy[a] az szék előtt, mert nyilván constál fajtalan latorsága. Mivelhogy pedigh én, tisztem s hivatalom szerint az Istennek s az ő igaságának parancsolatya tenora szerént törvénnyel [az] azféle bűnben élő embereket tartozom meghbűntetni, ergo minthogy ű olyan incestusban incur[r]ált, annak az bűntetését támosztom az székre, si juris est. Bizonsággal sem tartozom pedig, mert maga is nem tagadgya, ergo kívánom pená[já]t [megítélni]. Liceat.

I., Segezuári Durkó cum protestatione: Ím, értem bíró uramnak hozzám való súlyos feleletit, mit[sem] tagadok benne, úgy vagyon az, mint felel őkegyelme, de engemet Erős Benedek százabeli András nevű legény hitivel csalt megh, azt mondván, hogy ebben az gyalázatban nem hagy, hanem azt kívánom, hogy Erős Benedek állatná elé az én gyilkosomat. Liceat.

[fol. 169r] Deliberatum: Az A-nak, Szakmári Szígyártó Jánosnak, úgy mint fejérvári fűbírónak feleletiből és az I. asszonynak világoson kiteczik nyelve vallásából az ő fajtalan latorságát[426], tudniillik az I-nek. Tecett azért az törvénynek, mivelhogy az Isten tíz parancsolatyának célját általhágta és az ő jámborsá[gá]ból kihágván, lator életre atta magát, hogy ad tertium diem bíró uram őkegyelme is, az őkegyelme tiszti szerént, annak szokott helyére kivitetvén, az I-t marogk[!] veszőkkel az prengéren meghverettesse és kiűzettesse, mint ulyan híres kurvát. Ha pedigh azután itt találtatnék az ságban[!][427] búttaság[!] és úgy vettessék az vízben. <Szíjgyártó János c. Segesvári Durkó>

Anno domini 1614, mensis Junii, die 2 sedes celebrata est.

Bíró uram giráztatya Debreczeni Szabó Jánost d. 24. <Szíjgyártó János bíró c. Szabó János volt bíró • 1614. jún. 9.>

Anno domini 1614, mensis Junii, die 9 sedes celebrata est.

Cum protestatione: Ím, értyük az bíró uramnak az város képiben keresetit rajtunk, hogy én bíró lévén az elmúlt esztendőben, az város szőlője énmiatam szededtlen[!] maratt volna, kiért 300 száz[!] veder bort keresnek rajtam. Mely dologhra azt mondgyuk, minekelőtte az derékre meghfelelnénk, [hogy] annak az szőlőnek gondgyaviselésire egy Cziszár Mátyás nevű embert esketett volt kegyelmetek, mind az meghmíveltetésire, mind az meghszedésire, ahhoz való edényeknek meghköttetésire. Azt mondgyuk, hogy azt kell keresnetek elsőben, addik[!] engem nem kereshet kegyelmetek, nem is tartozom addik[!] kegyelmeteknek az derékre meghfelelni. Ha azt osztán az törvény reám igazítaná, úgy tartoznék kegyelmetek engem osztán meghkeresni, de mégis ő, nem kegyelmetek. Ezekről kegyelmetektől Isten szerént való törvént várunk. Liceat plura.

[fol. 169v] A. subgyungit[!] cum protestatione: Ím, értem az I-nak maga mentcségire való bőséges feleletét. De azt mondom, maga mentcségire non tenet, mert ennek az szegény helynek, városnak te voltál bírája, mind az szegény városbelieknek, az mennyére az tiszt engette, kegyelmed parancsolt, főképpen annak az Cziszár Mátyásnak, mindhogy[!] mind az városhoz, mind kegyelmedhöz hittel köteles volt, annál inkább kegyelmed annak is parancsolt. Parancsolta volna megh nekie: "Viselj gondot az város szőlőire, mert énnekem sok dolgaim vadnak". Azonkiül is, ha szódot nem fogatta volna, gyűjtöttet[!] volna be az tanácsbeli uraimot, attat[!] volna őkegyelmeknek eleiben, hogy nem fogadgya szódot, küel egy[ütt] őkegyelmek módot kerestenek volna benne. De nem hogy meghparancsoltat[!] volna annak az gotczmesternek, sőt inkább te nem bocsátottál rá, mert elment volna, kéredzed[!] is tőled, de azt mondotta[d], bizony az nem lészen. Melyet semmiképpen megh nem tagadhacz, hogy nem kéredzed[!] volna, mert magat[!] is azt mondattat[!], hogy te nem bocsátottat[!], melyet őkegyelmek, az kik itt, az törvényben ülnek, minyájan referálhattyák. Ha pedik[!] kívántatik, bocsásson ki az törvény, megh is bizonítyuk, hogy kéredzett s nem bocsátottat[!]. Azért azt mondgyuk, hogy az te gondviseletlenséged mia veszett annak az szőlőnek oda ki az haszna, az törvénytől meg is várjuk megítéltetni, feleletünk tartása szerént. Liceat plura.

Deliberatum[428]: Így tetcik az törvénnek, hogy mivel az város szőlőjének az tavali[429] haszna künn veszett, őkegyelme bíró lévén, Debreceni Szabó János tehát az törvénre reávétette, mert ő volt mind az városnak s mind az gotzmesternek feje és parancsolója [fol. 170r] Ha az nem fogatta volna tudománytételünk, perlett volna ellene s mostan senki nem háborgatnája, de ugyan az város őrajta keresi, valameddig ő magáról el nem vetheti.

Cum protestatione szólok az kegyelmetek személye előtt: Ím, értem az A-nak rajtam keresetit, holott azt mondgya, hogy én vagyok oka az város szőlőinek hasznak kinn veszésinek, kiből vártanak volna háromszáz veder bort. Arra én azt mondom, hogy az városnak volt egy Cziszár Mátyás hites-köteles szolgája, számadó, az kire bízta az váras annak az szőlőnek gondgyaviselésit, mindhogy[!] penigh az pinczebér is az ő kezéhez járt, azból az pénzből szokták az gotczmesterek csináltatni az város hordóit, de az város hordói most is csinálatlan[ok], nem csináltatá megh, nem hogy szűrni kéredzed[!] volna tőlem. Az mikor pedik[!] az ő maga hordait csináltatá, montam neki, hogy az város hordóját kellene előbb meghcsináltatni, de ő avval nem gondolt. Ha pedigh készen lett volna az hordókkal s én nem akartam volna engedni is, kisebb dologhért is begyűjtötte az várost, nemhogy azért nem gyűjtötte volna. Hanem őtőle kellett volna az A-nak számot vennie, ha magáról elvedheté[!] volna, meghlátta volna az törvény, az bírósághviselt emberek is jól tudgyák azt, hogy ő gondviselése alá adatott az szőlőnek dolga. Lice[at.]

[fol. 170v] A. cum protestatione: Ím, érti bíró uram az I-nek maga mentcségére való feleletit, hogy azt mondgya, hogy ahhoz az szőlőhöz volt az városnak egy hites gondviselő szolgája. De én is azt mondom, hogy csak szolga volt az, az mind[!] magad is felelsz, te voltál az gazda. Annak az szolgának parancsolta[!] volna, ha szódot nem fogatta volna, tehát volt volna kegyelmednek módgya benne, gyűjtöttet[!] volna be az tanácsot, az mind[!] in prima is meghfeleltem, az tanátcs[!] mind kegyelmeded[!] s mind őtöt meghtanította volna. Így ezaránt nem veszett volna kinn az szőlőnek az bora. Ahol azt mondot[!], hogy ő szolga lévén, az tanácsot begyűjtette volna, meghítélheti őkegyelmegh[!], ha ő neki kellett volna begyűjteni az tanácsot, avagy kegyelmednek. Én azt mondom, hogy az tanács bejűtésére[!] kegyelmednek volt nagyobb méltósága, hogy nem őneki. Ahol azt mondot[!], hogy mikor az hordókötésnek ideje volt, nem az város edénit csináltatá, hanem az magáét. Avagy csináltatá az városét, vagy nem, az mikor kéredzett annak az meghszedésire, el kellett volna bocsátani, ő gondgya lött volna, az hová töltötte volna, az város hordóiban-e, avagy az ő magáéban. Ha penigh őmia imide-amoda eltékozlódott volna az város bora, mostan nem kegyelmeden keresnök, hanem őrajta, avagy az ő maradékján. De hogy reá nem bocsátottat[!], azt mondgyuk, hogy terajtat[!] kell meghkeresni. Megh is várjuk az törvéntől meghítéltetni feleletink tartása szerént. Liceat plura.

[fol. 171r] Deliberatum: Tetcik az törvénnek, hogy kegyelmedtől semmiképpen el nem állnak az előbbi deliberatio szerént, hanem ugyan kegyelmeden keresik. Hogy azt mondgya kegyelmed, hogy kisebb dologhért is begyűttötte az várast, nemhogy az illyen dologért, de úgy tetcik, hogy majd kegyelmednek azaz kegyelmed tisztiben hágott volna, azért ezt sem hadgyuk helyén, mert az bíró tisztiben hágott volna, ha ő begyűjtötte volna az várast, hanem ugyan kegyelmeden keresik telyességesen, meg is ítélte az törvény. I. apellál ad senatum et conceditur. <Szíjgyártó János bíró c. Szabó János volt bíró • 1614. jún. 23.>

Nagy Pál: Én ennekelőtte is jelentém kegyelmednek, kegyelmednél nyilván vagyon, [hogy] volt énnekem adós az meghholt Sütő Borka hatotfél[!] forinttal. Mely én mondásomot semmiképen őkegyelme bíró uram el nem akarta hinni, hanem őkegyelme akarattya ez, hogy az őkegyelme székin adóssá tegyem, melyre én kész vagyok. Mivelhogy városfél volt Sütő Borka, az mi jovai voltanak, bíró uram birtoka alá marattanak volna várossal együtt, abból én az enyimet meghkívánom, mind az én adósságom bizonyos adósságh, kit én meghbizonyítok. <Nagy Pál c. Szíjgyártó János bíró • 1614. szept. 1.>

Anno domini 1614, mensis Junii, die 16 sedes celebrata est.

Anno domini 1614, mensis Junii, die 23 sedes celebrata est.

Deliberatum: Tetczik az törvénnek, hogy mivelhogy az I. az múlt törvénben apellált volt, hogy most is az előbbi apellatióhoz tartozzék őkegyelme, minthogy nem remittálta volt az apellatiót.

I. protestat: Mikor annak ideje lészen az felválcságh mellett szabad legyen forgatnom.

A., bíró uram protestál: Az mi az feleletben ni[n]csen, szabad legyen contendálni. <Szíjgyártó János bíró c. Szabó János volt bíró • L. alább>

I., Vidáczné giráztattya az felperest, az Lugasi Mihály anyját d. 48.

I., Debreczeni Szabó János remittálja az apellatiót. <Szíjgyártó János bíró c. Szabó János volt bíró • 1614. jún. 30.>

[fol. 171v] Anno domini 1614, mensis Juni[i], die 30 sedes celebrata est.

Protestál Déuaj András, hogy az elmúlt esztendőben adott volt eczer is, mászor is Margaj Nagy Mártonnak és az feleségének, Farkas Katalinnak egy kevés pénzt, úgymint 5 forintot, az ki eszében jut benne. Minthogy semmiképpen rajta megh nem veheté mintheddigh[!] is, innet elment, nem tudgya hová. [Van] ugyanitt Fejérvárat, Fejér vármegyében az Temető ucában, Vinci Varga István és Aztalos Mihály puszta házok hellyek szomszédságában egy puszta házhelye, melynek építésire az fellyül meghnevezett pénznek nagyobb részit attam volt. Hogy azonkívül semmi marháját, sem örökségit nem tudot[!], tahát az én adósságomigh az házhelyhez tartom magamot. Noha most megh nem érné, de nincs mit tennem, azt kell vennem, az mit találok. Ha valaki hozzá nyúlna, avagy eladnák ő magok, tehát jövendőben igérjek[!] én kegyelmetek előtt és az én protestátióm legyen bizonságom kegyelmetek előtt.

Deliberatum, Debreceni Szabó János: Tetcik az törvénynek, mivelhogy az tizenötöd nap el nem múlt, hanem az tizenötöt[!] nap alatt lött az remit[t]ació, így ezaránt, az felválcsák[!] meghengettetik.

Protestál az fejérvári bíró, hogy ha oly dolgot forgat az felválcsák[!] mellett az I., hogy ki nem idevaló, szabad legyen contendálni.

A. cum protestatione: Illyen szóm vagyon az felválcságh mellett, hogy mikor az meghholt urunk, fejedelmünk[430] tábora itt, Fejérvár mellett, Fejér vármegyében, az Maros mellett volt, úgymint tavaly esztendőben[431], [hogy az] akkori állapot mint volt s hogy, minden ember tudgya azt. Az szüretről penigh akkor végezél[432] volt, hogy valameddigh az tábor itt lészen, senkinek az szőlőszedés megh nem engettessék, valameddigh valamely felé az tábor ha el nem megyen. Mivelhogy vala is az híre, hogy az Maroson általmegyen az tábor. Az végezés pedigh az város ellen volt, mert mind nemes ember, mind nemtelen kérte az udvarbírót, hogy [fol. 172r] meghengedné az szőlőszedést, ki akkor fejedele[m] képe volt, de senkinek akkor szabadságot arra nem adott, sőt ő maga is az maga szőlője meghszedésével senkinek nem mutatott utat, hanem az deliberatióhoz tartotta magát. Azkori veszedelem pedigh közönséges volt, nem egy ember, sem kettő vallott kárt, hanem minyájon, azért semmi úton nem kereshetik rajtam, mert tanácsból ment ki. Liceat plura. I. petit par et conceditur. <Szíjgyártó János bíró c. Szabó János volt bíró • 1614. szept. 22.>

Anno domini 1614, mensis Septembris, die 1 sedes celebrata est.

Nobilis Petrus Szőtcz Körösi, Albae Juliae commorans constituit in procuratores Melchiorem Besenyej de BotualNőszőBesenyey, Tomam Szalaj, Valentinum Bárány et Johannem Timár de Enyed contra quoslibet. <Szűcs Péter c. Mészáros András • L. alább>

Minthogy az jelenvaló 1614. esztendőben, úgymint azelőtt székek napjára, mintegy Szent György-nap tájba[433] idézteté volt városungban[!], Fejér vármegyeben lakó, úgymint[!] Nagy Pál, úgymint nemes személy idézteté volt[!] az fejérvári bírót, Szakmári Szígyártó Jánost törvénre. Azért akkor feleleti simpliciter condescendált volt, azért, mint azolta is semminemű remigyumival[434] nem élt, hanem halni hatta dolgát, minthogy akkor is indebitát feleltünk volt hozzá, mostan bíró uram absoluciót[!] vár az széktől cum pena indebita[e], si juris, liceat. <Nagy Pál c. Szíjgyártó János bíró • 1614. szept. 8.>

Assumptio causa[e] nobilis Petri Szőtcz alias Körösi, Albae Juliae, in comitatu Albense com[m]oran[!] ut A. contra et adversus providum Andream Mészáros, jobbagionem illustrissimi domini principis, juratum cumcivem[435] similiter in preallegato loco et com[m]orante[436] et civitatum[437] com[m]orantem, velut I.

Cum solita protestatione, salvum sit pro et regrediendi, ez okon citáltam az fellyel meghírt helyen és vármegyében lakó I-t: Ut presenti anno, circa diem ultimum mensis Juliae[!] jött vala hozzám, ugyanitt Fejérvárat, belöl az kerítésen és kére, hogy adnék egy luvat bérben alája UaidaHunyadik[!] és meghalkuv[ék] vele hetvenöt pénzben, de ilyen okon, hogy énnekem az luvat viszontag adgya kezemben egésségben, épen, az mint én kezében attam, tudniillik egy szeplős kancámot. [fol. 172v] Melyen mint járt s hogy járt oda [nem tudom]. De hogy haza jött rajta, mindgyárt eszemben vém, hogy meghbénult, az körme is el akar esni. Mindgyárt két polgárt hívaték oculator visióra, hogy nem épen hozta haza viszontagh, Pál kovács[ot] és István kovácsot és azok is mindgyárt meghmondák, ehhez hozzá foghatunk, de ez meghhal. Ígyen osztán az I-ra reákültem eskütt polgártól, hogy viseltesse gondgyát, mert én épen attam kezihez, így ez állat, ő tudgya mint s hogy viselte gondgyát, meghholt az kanca. Mellyet én tizennégy forinton el nem attam volna, annakfelette az kárát azolta négy magyari forintért fel nem vettem volna. Így azért meghkívánom az széktől meghítéltetni, mind az kancát s mind az kárát, si juris est. Ha pedigh ezeket tagadnája, szabad legyen mindent bizonítani, az becsülötös szék kibocsátván, valami az causához illendő lészen, protestator[!] ad ulteriora. I. petit par et conceditur. <Szűcs Péter c. Mészáros András • 1614. szept. 8.>

Anno domini 1614, mensis Septembris, die 8 sedes celebrata est.

Deliberatum, Nagy Pál: Az fejérvári fűbíró[t], Szakmári Szígyártó Jánost idézte volt ugyanitt Fejérvárat lakó Nagy Pál törvény eleiben. Mivelhogy [A.] lévén, nem compareál, az széktől [a főbíró] absolutiót kíván. Tecik azért az törvénnek, hogy nem compareál, absolvállya keresetitől, feleleti tartása szerént indebitán vagyon érette Nagy Pál fl. 12. d. 50. <Nagy Pál c. Szíjgyártó János bíró>

Mészáros [...][438]

Szőtcz Péter prókátor haladékot veszen. <Szűcs Péter c. Mészáros András • L. alább>

Njerges Pál giráztattya Oloz Pált, úgy mint A-t d. 48.

A., Mészáros András apellál. <Szűcs Péter c. Mészáros András • 1614. szept. 22.>

Anno domini 1614, die 22 Septembris sedes celebrata est.

Mivelhogy keresik az lakatosok az [...?][439]

Váci Borbély György vall prókátort, Fejérvárat, Fejér vármegyében lakó Bun Lukácsot, Lénárt Istvánt, BorosBoczárdon lakót, Varga Benedeket, BorosBoczárdon lakót contra quoslibet. <Borbély György c. Borbély Ferenc • L. alább>

[fol. 173r] A. cum protestatione: Ím, értem az I-nek, noha láttatik az felválcsák[!] mellett A-nak lenni, az felváltcsák mellett bőséges való feleletit. De azt mondom én az ellen, non tenet mind az maga mencségét[!]. Oka ez, hogy az város sőlőinek[!] sem az város, sem az nemességh, sem az udvarbírágh[!] rendet soha nem szabtanak, hanem az bírónak mindenkor szabadsága volt annak az meghszedésére. Tavaly is panit[440], az ki gotczmesterünk volt, úgymint az meghholt Cziszár Mátyás, [tudom,] hogy kéredzett reá, hogy meghszedgye, ne tartottál volna ellent benne, hanem bocsátottat[!] volna reá. Ha valaki, vagy az nemesek, vagy pedigh udvarbíró ellene szólott volna, hogy ne szedgük[!], tehát azért voltál te bíró, hogy az tanácsat gyűjtöttettet[!] volna be, attat[!] volna eleiben, hogy nem hadgyák meghszedned, az tanács elvégezte volna, ha elvégezhette volna, ha pedigh el nem végezte volna, tehát ment ember volnál. De, hogy ezeket nem cselekettet[!], az gotczmestert el nem bocsátottat[!], tehát azt mondom, si juris, hogy minden keresetünkön rajta vagy, si juris, melyeket nem is tagathatcz, hogy nem kéredzed[!] volna az gotczmester. Mert mikor bíró uram az egész várast begyűtteté volt, akkor te magad megmondottat[!] az város előtt, hogy te nem bocsátottat[!]. Azért azt mondom, si juris, hogy minden feleletet[!] non tenet, feleletünk tartása szerént meghvárom az törvéntől ítéltetni. Liceat.

[I.] cum protestatione: Ím, értem, hogy azt állatot[!], hogy az város szőleinek meghszedésének sem az udvarbíró, sem pedigh nemes ember ellene nem mondott volna. De, az mint meghfeleltem, az szüretről való deliberatio az város ellen volt, mi pedig városok vagyunk, az az szőlő penigh enyém s tied, többekkel egyetembe. Az udvarbíró énnekem s teneked parancsolt, tőle feggettünk[!], minden embernek az végezéshez kellett tartani. Az szőlőnek pedigh számadó szolgája volt Cziszár Mátyás, tőle kellett volna számot vennetek. Az hol pedigh azt mondot[!], hogy én nem bocsátám sedni[!], semmi kész edénye nem volt hozza, mint[!] kötetlen marattanak az város edénye[!]. De, ha szinte készen lött volna is, nem engettetett volna, mert az udvarbíró is az maga szőlői meghszedésével nem mutatott utot, minyájunké kinn veszett. Így azaránt nem kereshetitek rajtam [fol. 173v] Azért kegyelmetek[től], feleletem tartása szerént, Isten szerént való deliberatiót várok. Liceat plura.

A. cum protestatione: Ím értem, hogy az város szőlője felől hogy[!] azt mondot[!], hogy kegyelmedé és enim s az uraimé mind közönségesen, az udvarbíró nekünk fejünk volt, ő nem hatta meghszednünk, mert minden[n]ek parancsol, az magunké is künn veszett avval együtt, azér veszett az udvarbíróé is, az miénkkel künn veszett. De azt mondom én az ellen, hogy ez az város szőlője nem volt tied s enim, az uraimé, mint az mi magunké, hanem nem szabad énnekem s teneket[!] s az uraimnak eladni mód nélkül. Az felől pediglen, ha szintén az magunké felől valami deliberatio volt, nem constál, de az felől az egy szőlő felől nem volt semmi deliberatio, ha rá nem bocsátottanak volna, hog[y?] hát könnyű volna most okot adni róla. Hogy pedigh az udvarbíró szőlőit emlegetet[!], nem volt nekünk arra s nincsen is gondunk, ha kinn veszett is. Ahol azt mondot[!], hogy Cziszár Mátyásnak semmi kötött edénye az város számára nem volt, nem te gontot[!] lött volna az, csak bocsátottat[!] volna rá, ha mint[!] az földre töltötte volna is, ő kára lött volna, mostan nem kegyelmeden keresnök, hanem őrajta, vagy az ő maradékján. Azért így, ezaránt, hogy rá nem bocsátottat[!], non tenet minden feleletet[!] magat[!] mencségire, hanem meghvárom az előbbi törvént meghítéltetni. Liceat plura.

Cum protestatione Debreceni János: Az mint meghfeleltem ennekelőtte is, minekünk itt udvarbíránk volt, az ki fejedelem személit viselte, valamit ők ebben az helben deliberáltanak s végeztek, mindennek azhoz kellett tartani. Liceat.

Deliberatum: Az előbbi deliberatiót hatták helyén őkegyelmek minden részeiben, semmi maga mentcségében nem mentheti magát. Mintha magát ragasztaná melléje, mivelhogy azt mondgya, hogy lött volna csak kész edénye, meghlátta volna, ha rája nem bocsátotta volna. De akárhová tötte volna, akár kádban s akár az földre, most kegyelmednek nem volna semmi gondgya. Aztán, mivelhogy avval is menti őkegyelme magát, hogy az udvarbíró nem eresztette [fol. 174r] reá, de nemhogy ilyen időben, de soha nem tartottak ellent benne, mikor bódogh idő volt is. I. apellat, Debreczeni Szabó János cum toto[441] serie. <Szíjgyártó János bíró c. Szabó János volt bíró • 1614. okt. 27.>

A.: Mikor haza akartam küldeni az polgártól, nem akarta az polgár elvinni, mivelhogy illyen bajos marha volt, hanem egy legént fogattam az bíró uram sálásáigh[!]. Onnan osztán polgár vitte az I-nak szállására az fiammal együtt. Nem tudom mi gondolattyában egy fát ragadott fel, nem tudom, ha az polgárt akarta-e verni, vagy az fiamat, vagy az lovat akarta agyonverni. Ott osztán nem eresztette be az ajtaján, ott az polgár meghkötötte, ő pedigh leszaggatá s azt mondotta: "Bestye, kurvafiáé, agyonverem, hiszem megh adhatom az árát." Azért, ha ezeket meghtagadnája, bocsásson ki az bücsülötös szék, kész vagyok meghbizonítani, ha pedigh az bücsülötös széknek tecik, az dí[j]át követném, mint[!] az fiamnak s mint[!] az polgárnak díjokot. Liceat.

I. cum protestatione respondit: Ím értem az I-nak[442] második útra való feleletit, holott én az első feleletire semmi választ nem töttem. Az I.[443] penigh az első keresetit hátrahag[y]ván, sine citatione más útra tér, azt mondgya, mégh beszólít onnan küül: "Jöszte be csak, mégh mást mondok." Ahol azt mondgya, hogy az kancát ment az bíró uram házától odaküldötte szállásomra s az fia is vele volt, azért mind az fiának s mind az polgárnak sine citatione dí[j]át feleli hozzám. Azért azt mondom, si juris, hogy semmiképen két úton nem járhatna, hanem várná megh, az elsőnek hogy szakadott volna vége, kereste volna úgy ezt. De, hogy ezt nem cselekette, hanem két úton jár, azt mondom, si juris, hogy minden kereseti condescendál cum pena calumniae. Ha pediglen az törvénnek erre az calumniára tekintete nem lenne, amely dí[j]okat hozzám felelt, úgymint az polgáré[t] s az fiáé[t], visszakövetem. Ezt penigh nem prókátora által feleli és keresi, hanem maga. Protestálok affelől, hogy jövendőben szabad legyen szólnom felőle. Liceat plura.

[fol. 174v] Deliberatum: Mivelhogy az A. az előbbi dolgot elhadgya és sine citatióval[!] mást forgat, tetcik az törvénnek, hogy ez az törvény condescendál, az kit keresett éppen[úgy], mint az, kit maga felelt s mint az előbbi, az hogy telyességgel leszáll. Mivelhogy pedigh idézetlen szólította, azért terhe[n] vagyon rajta, úgymint fl. 1. <Szűcs Péter c. Mészáros András • 1614. okt. 27.>

A., Váci Borbély György giráztattya Borbély Ferencet úgy mint I-t d. 24. <Borbély György c. Borbély Ferenc • 1614. szept. 24.>

Anno domini 1614, die 24 Septembris sedes celebrata est.

Déuay Mészáros István vall prókátort, Enyedi Mészáros Jánost, itt GyulaFejérvárat, Feiér vármegyében lakót, Borsoló János deák[ot], Sárdon lakót contra quoslibet. <Mészáros Péter c. Mészáros István • L. alább>

Nobilis Deső Mihály vall prókátort, Bun Lukácsot, Feiér vármegyében, GyulaFejérvárat lakót. <Dezső Mihály c. Halász Ursulné • L. alább>

A., Váci Borbély György secundario giráztattya Borbély Ferencet d. 24. <Borbély György c. Borbély Ferenc>

A., nobilis Michael Deső, pixidarius illustrissimi domini principis, Albae Juliae, in comitatu Albense com[m]orans, ut A. contra et adversus honestem[444] Annam, consortem providi Vrsuli Haláz, in predicto loco et comitatu com[m]orantem, velut I.

[A.], cum solita protestatione: Ezért citáltuk az I-t, hogy az jelenvaló 1614. esztendőben, úgymint az oláhok kisasszonynap-tájában[445], nem tudatik, az I. mi gondolattyából, ugyanitt Fejérvárat, Feiér vármegyében levő nemes házomra, mely vagyon az Oláh uczában, Körösi Jánosné háza helyin[!] szomszédságában, másfelől az Ispitály felé menő út mellett. Odament házomra, onnat dirib-darab fáimot, forgácsimot elhordott, az mely nekem sok pénzemben állott. Azért azt mondom, hogy nemes házamtól nem hordhatta volna hatalmasul, ott nem létemben, kedvem és akaratom ellen. Azért azt mondom, si juris, hogy így elhorta, hogy maga szerént való dí[j]án vagyon [é]rette, melyet [fol. 175r] az I. maga sem tagadgya. Ha tagadná, meghbizonítanám, de nem tagadgya. Liceat.

Deliberatum: Mivelhogy az I. nem tagadgya azt az szék színin, hogy egy előruhában nem vitt volna valami aprólék forgácsot, az A. is pedigh semmi summát nem[446] forgat kárvallásér[t], hanem csak dí[j]ak[447] szerént való hatalmot. Tecik azért az törvénynek, hogy dí[j]a szerént való hatalmon nincsen, hanem városi törvénye szerént való hatalmon, száz pénzen, melynek két része az széké, harmada az peresé. Holott semmi épületre való fát nem vitt el, sem pedigh házát le nem vágta, az kire az törvénynek valami tekinteti lenne. <Dezső Mihály c. Halász Ursulné>

A., örek[!] Mészáros Péter, urunk ő nagysága jobbágya, Fejérvárat, Feiér vármegyében lakó, úgy mint A. Mészáros Istvánt[!], [alias] Száz István, urunk őnagysága jobbágya ugyan Fejérvárat, Feiér vármegyében lakó, úgy mint I. ellen.

Cum solita protestatione, ezért citáltam az I-t, hogy az jelenvaló 1614. esztendőben, úgymint nagykarácson nap tájában, minthogy az fiamra az Úristen nyavalyát adott volt, vittem volt az fiacskámat orvoshoz Borosboczárdra, Nagy Mártonnéhoz, mely lakik ugyan az felyül [megírt faluban], Feiér vármegyében. Adott volt ugyanazon Nagy Mártonné kezeingben[!] egy ládát, hogy Aztalos Mihályval meghcsináltassam. Melyet meg is csinált volt, [azután] az I. ráment hírem nélkül s kiváltotta onnan, kihöz semmi közi nem volt. Azért sokszol[!] kértem az ládát tőle, hogy megh adgya s nem akarta megh adni, magá[t] kínáltam az válcságával, azért azt mondom, si juris, hatalmasul tartya és bücsüivel várom meghítéltetni az törvénytől. Az láda most is nála vagyon az I-nél, az ládát pedigh igen kérik tőlem, be is akart idézni érte egynéhánszor, csak könyörgettem neki: "Talám megh adgya, ne idézt[!] be." Ha negálya, jurat. Liceat. <Mészáros Péter c. Mészáros István • L. alább>

[fol. 175v] Cegei Jánosné, Anna'sszony, Louáz Anna az öccsével, Petron'aszszonyval együtt gyanóra hítták volt Nagylábúnét, Dorottya aszszont, hogy gyanakodnak, hogy az anyjokról ezüst marhája vagy adóssága marad[t] volna, mondgyon róla, kire igéré, jövendő széknapján, hogy meghmondgya. <Cegei Jánosné és Szláni Jakab deákné c. Mészáros Gergelyné • 1614. okt. 13.>

Anno domini 1614, mensis Septembris, die 24.

Cum protestatione respondit az A.[!], Déuaj Mészáros István, alias Száz István, ki lakik most Gyulafeiér vármegyében, ugyan GyulaFeiérvárat: Azért citáltattam az I-t[!] Németi Mészáros Pétert, alias Kopoz Péter, ki lakik most Gyulafeiér vármegyében, ugyan GyulaFeiéruárat, Nagy Lipa ucában, közel az Piatzhoz, kinek egyfelől szomszédgya Békési Miklósné, Illonna asszony, másfelől Németi István deák kerti, hogy az elmúlt tavasszon, úgymint húsvét előtt, vittem volt házához hat singh karasia posztót, kit szolgálatomban attak. Sem száloghban nem attam neki, sem adós nem voltam neki, sokszor kértem, mással is kérettem, de nem atta. Azért azt mondom, hogy hatalmasul tartya, ha az törvény mondgya, böcsöivel várom megh adiudicáltatni. Ha tagadgya, bocsásson ki az szék, meghbizonyítyuk. Liceat. <Mészáros Péter c. Mészáros István>

Anno domini 1614, die 13 Octobris sedes celebrata est.

Nagy Simon giráztatya Mészáros Pétert, úgy mint I-t d. 24. <Nagy Simon c. Mészáros Péter • 1614. nov. 24.>

Anno 1614, die 22 Octobris sedes celebrata est.[448]

Assumptio causa[e] nobilis Apostoli Foztánczináló et Michaeli[s] Zabó alias Gréczi, uti A., Albe Julie et comitatu Albensi com[m]orant[i]um contra et adversus providos Georgium Kisselki Borbélj vocatum et consortem suam, similiter Albe Julia[e] et comitatu superscripto [commorantes], velut I-os per procuratorem.

Cum solita protestacione: Ezért citáltuk az I-okat, ut in presenti anno [fol. 176r] 1614, circa diem 10 octavum[!] mensis Octobris, neczitur[!], quo zelatus, az I., itthon nem létünkben az én feleségemet, úgymint Apostolnak és az meghspecificált Zabó Mihálnak feleségét, Io Annátth és Ilonát forró lúggal nyakon és hátban öntvén, kiről jeleket is mutattunk bíró uramnak. Azzal is nem elégedvén, az földre, mik nemesek lévén, feleségünket ontván, elsőben rút, éktelen szitkokkal szidalmazván, salum sit, nilvánvaló, besttye, híres kurváknak szidott vala, meddigh akart[a], addigh, mert kiről kéket is és vért is mutattunk bíró uramnak, az magunk űtűle bérlett házunkban. Azzal sem elégedvén, ű maga, Selki Borbélj György, ugyanezen esztendőben, circa diem vigesimum[449], ugyanazon bérlett házunkat invadálván, mely ház vagyon az meghnevezett helyen és vármegyében, Vizaknaj Márton deák és az néhai Fületlen Zabó István[450] házok[451] szomszédságában, minden jovainkat magok hatalmával onnéth kihánta. Holott bíró uram becsületes eskütt polgára által meghintvén őt magát is, hogy csendesen legyenek, ha mi vétkünk[?] leend, törvényben lakunk s keressen suis modis. Ű avval nem gondolt, kihánt bennünket. Mely patratomokért juxta contenta Decreti, Partis secunda[e], Titulo hatvanhét seorsim et singulatim capitalison vadnak érette, videlicet, ahol azt írja: "In causis vero majoribus, scilicet invasionis domus nobilium et sine testa [fol. 176v] causa verberationis." Így, hogy penigh rajtunk azt patrált, meghkívánnyuk az meghnevezett penákat és azonfelett, minden jav[a]iktúl[!], secundum Decretum, ingó-bingó és ingatlanukkal magunknak ítéltetni, si juris. Hogy peniglen kihánt bennünket, azt kíványok az törvénytűl meghítéltetni, minekelőtte az törvény véghezmenne, hogy bele bocsássonak bennünket. Ha penigh negálná az faktomokat, bocsásson ki az böcsületes szék, [suo] tempore et loco meghdocállyuk[!], az mellé, mindent szabad legyen doceálnunk, utconque[!][452] lészen. Bizonságot reportálván, salva deliberatiót várunk, protestatur ad ulteriorem.

A-ok protestatur coram sede judiciaria et partem birsagi[a]e apud manus fideles domini judici[s] relinquod[!][453] usque törvény végeszakattáigh. I-i petunt par et conceditur ad tertium diem. <Fosztáncsináló Apostol és Szabó Mihály c. Borbély György és felesége • 1614. okt. 24.>

Nagylábú Gergelyné, Dorottya asszony vall procatort, Lénárt Istvánt, Borosboczárdon lakót, Fodor Tamást, Varga Benedeket, Borza Jánost, Bun Lukácsot contra quoslibet. <Cegei Jánosné és Szláni Jakab deákné c. Mészáros Gergelyné>

Anno 1614, die 24 Octobris sedes celebrata est.

I-ok, Selki Borbélj György prókátor haladékot veszen és meghengettetett az széktől. <Fosztáncsináló Apostol és Szabó Mihály c. Borbély György és felesége>

Anno domini 1614, die 27 Octobris sedes celebrata est.

A., Mészáros Gergely vall prókátort, Borosboczárdon lakó Borza Jánost, Fodor Tamást, Bun Lu[ká]csot, Fejérvárat lakót contra quoslibet.

Asumpcio[!] causa[e]: Mészáros Gergely, urunk ő nagysága jobbágya, Fejérvárat, Feiér vármegyében lakó, úgy mint A. contra Pokloson lakó, ugyan Feiér vármegyében, [fol. 177r] az fejérvári csordapásztor, Péter, úgy mint I. Cum solita protestatione, ezért citáltattam az I-t, hogy ez jelenvaló 1614. esztendőben, úgymint kisasszonynap tájában vöttem volt egy szőke torcsa ökröt egy drombári olától 10 forinton, melyet attam volt az I-nek pásztorsága és gondviselése alá. Mely ökörtől meg is fizettem volt nekie. Azért nem tudom, [ő] tudgya, hová tötte, éntőlem az marha elveszett. Melyet, mikor eszembe vöttem, mingyárást hírré attam neki, hogy nincs az én marhám, melyet sok fáratcságomval, negyet[!] vagy ötet[!] napik[!] mind kerestem, mint[!] házam népével egyetemben, soholt megh nem találtam. Azért I-től sokszor kértem az én marhámnak az árát, de [nem] atta. Most is kérem az szék színén, ha megh[adja], elvesöm[!], ha pedigh megh nem adgya külömb[en?], hanem törvénnyel fáraszt, az törvénytől az én ma[r]hámnak az árát, tudniillik az 10 forintot, annakfelette,[454] hogy törvénnyel fáraszt, az mit költök, s prókátoromnak az mit adok, azt is meghkívánom az tör[vény]től meghítéltetni, tudniillik két forintot. E[zt] pedigh az I. semmiképpen nem tagadhatya, h[ogy m]egh nincsenek. Liceat plura.

Deliberatum: Mivelhogy az A. azt mondgya, hogy kiment mostoha fiával s keresték és kész jurálni. Az I. is az[t] mongya, hogy, az hol Borbély Albert lakik, úgy[mint] az megholt Szakátcz Tomás házáik hajtotta. Teczik az törvénynek, hogy az A. az mostoha fiával [esküdjék meg], hogy kimentek mindgyárt keresni. Az I. is [esküdjék], hogy addigh az Szakátcz Tomás házáik[!] ha[jtotta] és törvények lészen az után. <Mészáros Gergely c. Péter csordapásztor • 1614. nov. 10.>

[fol. 177v] Bun Lukács vall prókátort, Lénárt Istvánt, BorosBoczárdon lakót, Ilkó Pált.

Mészáros András az Szőtz Péter törvéni után, az minémű törvények volt, az törvénye után úgymint harmincz nappal absoluciót kére és az törvény megy[!] is adá őkegyelmének az absoluciót. <Szűcs Péter c. Mészáros András>

Adorián Istvánné, Ann' asszony vall prókátort, BorosBoczárdon lakót, Fodor Tomást, Varga Benedeket, Borza Jánost, Bun Lukácsot, Feiérvárat lakót contra quoslibet.

As[s]um[p]tio causa[e] Adorián Istvánné, nemes személy, Ann'asszony, Feiérvárat, Feiér vármegyében lakó, úgy mint A. [pereli] Erszénygyártó Jánosné Susanna asszonyt, úgymint özvegy asszony[t], Feiérvárat, Feiér vármegyében lakó urunk ő nagysága jobbágyá[t], úgy mint I-t.

Cum solita protestatione: Ezért citáltuk az felyül meghnevezett I-t, hogy az jelenvaló 1614. esztendőben, úgymint azelőtt[i?] nap előtt egy héttel vettem eszemben, hogy volt egy bogla szénám berakva az Budaj Máthé kertiben, mely vagyon ugyanitt Feiérvárat, Feiér vármegyében, az hogy eszemben vöttem, hogy az én szénám igen fogy. Egykor az hulladékján elindulék, addik[!] menék s addik[!] szedegetém az én szénám-félit az úton, szinte az I-nek házáigh menék. [fol. 178r] Hát[?] ott házánál vagyon egy lú meghkötve, az én szénám-féle az lú előtt vagyon, melyet már egy egész hete volt, hogy az én szénámat hánták oda. Kérdem az I-t: "Asszonyom, kié ez az lú?" Mondá: "Én nem tudom kié, ám egy emberé, de én nem tudom, ki neve." Mondom: "Asszonyom, ez az én sénám[!]-féle, az kit az lú eszik, ki hozta ide?" Mondá: "Nem tudom én, hiszem nem voltam szénapásztorod." Mindgyárást menék udvarbíró uramhoz, hogy azt az luvat meghtartóztassam az én szénámért. Udvarbíró uram ada egy szolgát mellém, hát, sem az lú, sem az ember, sem asszonyom nincsen ottho[n]. Beindulék, hogy meghmondgyam esmét udvarbíró uramnak, mit kellessék cselekednem, mert nagyon káros ember vagyok. Az I-t találám az várban, az Szent Mihály kapu[j]án belől, mondom: "Asszonyom, hová men[t] az ember, az ki nálad volt?" Meghtagadá, hogy ő nem tudgya. Ez az beszéd vala az Jósika háza előtt, én indulék az udvarbíró felé, az I. indula az Szent Mihály kapuj[a] felé. Menék az udvarbíróhoz s meghmondo[m] az udvarbírónak, hogy elment onnat, de itt az várban mondgyák, hogy vagyon, nem tudom, ki házánál. Esmét elkülde az udvarbíró [fol. 178v] bennünket, hogy meghkeressük s addik[!] kérdezénk, hogy ráigazítának, hogy az kotycsináló[!] asszony házánál vagyon. Oda menénk, hát az I. immár attúl nem ment ki az kapun, az legény ott nincs, elment hát onnan, az mígh mi odamenénk. Azután, mikor az legény hazament az szálásra az I. mindgyárt elhítta onnat. Azért azt mondgyuk, si juris, hogy ő miája vallottuk mi az kárt, mert, ha el nem hítta volna, hát kezüngben[!] akadott volna az minekünk az or[v] is. De, hogy elhítta, őmiatta nem akadott kezüngben. Melyet az I., ha tagadna, bocsásson ki az törvény, meghbizonyíttyuk, ezen kűül is mindeneket, az mi az kausához illendő, sabad[!] legyen mindent bizonyítonunk. Bizonyságom mellé magamnak is hitet kérek, minthogy nemes személy vagyok, azért azt mondom, ha az törvény mondgya, valamin az legény maradott volna, az ki nála volt szálláson, avagy az szénának, az melyet ellopott s az többinek bücsöin maratt volna, avagy, mi[nd?] egyében, azt követem az I-n, ha az törvén[y] mondgya, bizonyságomat reportálván, Isten szerént való deliberatiót várok kegyelmetektől. Liceat plura.

[fol. 179r] [Deliberatum:] Mivelhogy az A-k is, Adorjon[!] Istvánné és az I. is, minden[!] két fél bizonyságra kéredzik, tetczik az törvénnek, hogy feleletek tartása szerént, esztennapra bizonyícsanak, mind az két fél és törvének lészen azután.

I., Veresmarti Erszénigyártó Jánosné, Susanna asszony felválcságot vött, die 1 Novembris anno domini 1614. <Adorján Istvánné c. Erszénygyártó Jánosné • 1614. nov. 3.>

Anno domini 1614, die 3 Novembris sedes celebrata est.

I., Veresmarti Erszénigyártó Jánosné Susanna asszony vall prókátort, Lakatos Lászlót[455], Borbély György[öt], GyulaFejérvárat, Fejér vármegyéből[!] lakókot. <Adorján Istvánné c. Erszénygyártó Jánosné • 1614. nov. 10.>

[Deliberatum:] Mivelhogy apellált volt az I. és az tizenötöt[!] nap elmúlt és telyességgel halni hatta magát, azért tetczik az törvénynek, hogy az bíró uram az tizenötöt[!] napra ezután [nem?] tartozik az igaztételre menni. <?Szíjgyártó János bíró c. Szabó János volt bíró • 1614. dec. 1.>

Anno domini 1614, die 10 Novembris sedes celebrata est.

Adorián Istvánné, Ann' asszony protestál prókátor által, Bun Lukátcz által, hogy az minémű pert kezdett volt Susanna asszonyval, azért mostan, az miképpen mind felválcságnak, mint[!] citatiónak, mint[!] feleletinek szabad legyen ellene contendálnom. Liceat.

A. Adorián Istvánné, An'asszony, cum solita protestatione: Ím, értem az I-nek az [szavát], felválcságot emleget, az mel[lett?] akar felelni, de azt mondom én az ellen, az melyet itt megh is kérdek, hogy mit váltottak fel? Azért azt mondom, hogy, ha te felválcságot akartál venni, az törvény[t] teneked véghez kellett volna várno[d]. Mégh itt sem teneked, sem énnekem, sem súly[os], sem súlyotlan törvényünk nem volt. Hanem azér[t], feleletem szerént és az te repitatiót[456] szerént, mint[!] az két félt az törvény bizonyságra bocsátotta volt, azért mint[!] teneked s mind [fol. 179v] énneke[m] bizonyságokot be kellett volna állatnánk. Azoknak vallásira őkegyelmek az minémű törvént töttenek volna, ha teneket[!] súlyosnak tecett volna, így talám módot[!] lött volna az felválcságban. De, hogy ezt megh nem vártat[!] s mód nélköl, az semmit felváltottál s vele az én igasságomat hátra akartat[!] állatni, tehát azt mondom, si juris, hogy indebitán vagy érette, meg is várom az törvénytől ítéltetni. Mely kitecik az prokotorumból[457], őkegyelmek is emlékezhetnek reá, hogy semmi törvényünk nem volt, azért meghvárom az törvénytől ítéltetni az fellyül meghnevezett penákat. Liceat plura.

Deliberatum: In ea parte cum toto serio[!] A. apel[l]ál. <Adorján Istvánné c. Erszénygyártó Jánosné • 1614. dec. 3/7.>

I., az fejérvári csordapásztor, Péter vall prókátort, Lakatos Lászlót, Fejérvárat lakót.

I., az fejérvári csordapásztor, Péter: Ím értyük az hozzánk való súlyos feleletit. Hozzánk hogy kegyelmed azt feleli, hogy az kegyelmed marháját mi vesztettük volna. Ha mi vesztettük volna, hát az mezőn vesztettük volna, de nem az mezőn veszett. Nyilván vagyon kegyelmeteknél, hogy mi nem úgy szegőttünk, hogy kinek-kinek haza hajcsuk marháját, pusztaság vagyon, ki egyfelé, ki másfelé megyen az városban. Külte volna őkegyelme házanépit az marha eleib[en], ha tutta, hogy tanolatlan marhája vagyon. [fol. 180v][458] Mert én az kis Szakátcz Tomás házáigh hajtottam, egyik része pedigh az árogban[!] mene elé, az ki az várhoz való volt, azokban az marhákban pedigh nem mint[!] az várhoz való volt, mert mégh ki is [t]érítettem[?], akkor pedighlen az réten járt az marh[a]. Készek vagyunk meghesküni, hogy behajtottuk az őkegyelme marháját, az árával nem tartozom, melyet énrajtam keres, fizetésit sem vettem őkegyelmétől arra az marhára, azelőtt is hitet kívántam s most is hitet kívánok. Liceat.

A., cum protestatione: Ím, értem az I-nek maga mencségire való feleletit, de azt mondom, non tenet minden mencsége. Ahol azt mongya, hogy mikor az városban beindította az csordát, sok pusztaságh vagyon, az marhák elszélyhetének, ki egyfelé, ki az vár felé, az árokra, ki má[s]felé, széllel az ucákra, azt mondom én asz[!] ellen, tudgya azt, hogy [n]égy ucán hajtya ki az marhá[t] s négy ucán kelle hajtani be is. Az mi az eleibe való küldés: mégh nagy időn az mostoha fiamot eleibe küldtem. Az, hogy a marhát nem találta, kérdé tőle: "Péter, hol az mi ökrünk?" Azt mondotta: "Nem tudom én, nem látom én!" Most holott azt mondgya, hogy az Szakátcz Tomás házáik[!] hajtotta az marhát, nem az Szakátcz Tomás házáigh kellett volna az marhát hajtani, hanem az piacigh, ahonnan reggel elindíttya őköt. Ugyan lehet, hogy ta[lán?] el is hajtott az marhákban az Szakátcz Tomás házáigh, az én ökröm, ha ott lött volna, [fol. 181r] lehetetlen, hogy megh nem találtuk volna. Holott én magam is, miként eszembe vőm, hogy nincs az ökör, mindgyárást kimentem, mint[!] feleségestől, úgy kerestem, de sohul mi megh nem találtuk. Holott mondottam ő magának is, hogy nincsen az én marhám, de én láttomra mégh csak egy nyomot sem ment keresni, nemhogy messzébb ment volna. Hogy pedigh hitre kéredzik, azt mondom én az ellen, hogy én magyar ember, jámbor lévén, neki sem szólok tisztessége ellen, mind az mostoha fiamval együtt kész vagyok meghesküni, hogy kimentem s kerestem esszerént, az mint feleltem. Azért az törvény lássa megh, melyikünknek vet hitet. Ahol azt mondot[!], hogy én attól az marhától semmit nem fizettem, az mi kicsin marhácskám énnekem vagyon, először attól én meghfizettem. Annakutána egy véka búzát attam én te[ne]ked, hogy mikor vágnivaló marhám lészen, azt is őrizet[!], az mígh meghvágyom[!]. De bátor semmit nem attam volna is attól az egy marhától, holott attam, tehát, miként én elődben hajtottam s te neket[!] meghmutattam, go[n]dgya viselését te felvállaltat[!], tehát tőle[d] kellett elővárnom. Azért kegyelmetektől és az törvéntől Isten szerént való deliberatiót várok. Liceat.

Deliberatum: Constál az szék előtt, hogy Gergely uram eleibe atta az marhát úgy, mint pásztor eleiben, az pásztor is felvötte baját. Mikor esziben vötte volna Gergely uram, hogy az marhája nincsen, az mostoha fiát az pászto[r] eleiben külte és hítta, hogy keressék az marhát. Mivelhogy Mészáros Gergely az csordapásztorral meghalkuttak szépszerént úgy, hogy az csordapásztor Mészár[os] Gergelynek adgyon fl. 5, úgymint eszten ez napra, ha akkor megh nem adgya az csordapásztor, azután ekké[nt?] az tíz forintot megh adgya. <Mészáros Gergely c. Péter csordapásztor>

[fol. 181v] Anno domini 1614, die 17 Novembris sedes celebrata est.

Erszéngyártó Jánosné giráztattya Adorián Istvánnét, az A-t d. 48.

Adorián Istvánné benn tiltya az girát hodie per totum. <Adorján Istvánné c. Erszénygyártó Jánosné • 1614. dec. 3.>

Anno domini 1614, die 24 Novembris sedes celebrata est.

A., Nagy Simon giráztatya az öregh Mészáros Pétert, úgy mint I.-t d. 24. Secunda. <Nagy Simon c. Mészáros Péter • 1614. dec. 1.>

Anno domini 1614, die 1 Decembris sedes celebrata est.

Nagy Simon vall procatort, nobilem Melchiorem Litteratum de Botualnősző.

Deliberatum: Mivelhogy Nagy Simon Mészáros Pétert idézte törvényre, kétcer meghgirázván, most harmadszor az törvénynek szokása szerént nem compareál. Tecik azért az törvénynek, [hogy] Nagy Simon kereseti szerént, böcsöjével az törvén meghítéli, [et] ad 15. diem executio conceditur. <Nagy Simon c. Mészáros Péter>

Az fejérvári bíró, Szakmári Szígyártó János protestál, hogy az minémű törvént Debreceni Szabó János uram akar meghindítani bíró uram ellen, tehát szabad legyen mind az üdőhaladék ellen, mint[!] feleleti ellen, mint[!] az novum, avagy mivel akarja felindítani, mint[!] az ellen szabad legyen contendálnunk.

Cum protestatione, Debreceni Szabó János protestál az tükegyelmetek személye előtt, hogy bíró uram őkegyelme az váras képiben az micsoda kereseti rajtam [vagyon], hogyha valamit, ahhoz illendő dolgot elfelejtettem volna is, az új ítélet mellett szabad legyen szólnom. <Szíjgyártó János bíró c. Szabó János volt bíró • 1614. dec. 3.>

Anno domini 1614, die 7 Decembris sedes celebrata est.

A., Adoryán Istvánné asszony cum protestatione: Ím, hallya tisztelendő uraim tikegyelmetek, hogy telyességesen az I., Erszéngyártó Jánosné, Susanna asszony, hogy az mely katona minekünk kárt tött és az szénát elhordotta, hogy [fol. 182r] az I. igtatá[!] el. Azért gazdája volt az I. annak, az ki elhordotta és nem is tagadhatya, hogy nem tutta, mert világoson behozák az bizonságok, hogy azt mondotta nekie, hogy: "Menny el, hiszem meghérem fejemvel, ne veszesd magadot." Azért afféle gazdának, az ki affélét befogadt[!], tudgya kegyelmetek, micsoda az törvéne. Azt követem most is, mert az én szénám, négy szekér széna volt, mikor odaraktuk volt, de csak egy szekérvel találtuk, azért törvént várok kegyelmetektől. Liceat.

Deliberatum: Az törvény juramentumot ítél az I-nek, az Erszéngyártónének, Susana asszonynak, hogy ad 3. diem meghmencse magát, hogy az Adorián István[n]é szénájának elveszésiben sem híre, sem tanácsa [nem volt], sem ő akaratyából nem hordották. Így, ha meghesküszik, meghszabadul az A-nak keresetitől. <Adorján Istvánné c. Erszénygyártó Jánosné • 1614. dec. 10.>

A fejérvári bíró, Zakmári Zígyártó János: Minekelőtte az militumra[459] megh nem felelnék, excipiálunk az novum mellett s azt mondgyuk, mikor ugyan az jelenvaló esztendőben, úgymint holnap három hete lenne bíró uram, az törvénynek találása szerént, az törvénytevő uraimval executióra ment volt, akkor az I., D[e]breceni Szabó János az novumval előngben[!] állott és eltiltott az executióról. Avval sem elégedett, az tilalomv[al], hanem viszontak[!] még ugyanazon novumval beidéz[te] bíró uramot. Azért, hogy ez szerént cselekedett, hogy az tilalomval megh nem elégedett, hanem ráidézte bí[ró] uramot, tehát azt mondanám, ha az törvény mondgya, hogy az a novum condezcendálna[!], cum pena calumniae, mert két útnak láttatik lenni, azért erre váro[k] először[460] törvényt. Liceat.

Deliberatum: Stat novum Joannis Debreceni alias Zabó.

[fol. 182v] A., fejérvári bíró in ea parte cum toto[!] seri[e] apellál: Ím, értem az I-nek maga mencségire való feleletit. Hogy azt mondgya, hogy az apellatio maragyon helyben. Azt is mondgya, hogy az tizenötöt[!] nap szüretkor esett, azért nem lát[tat]hatá az apellatiót. Azt is mondgya, hogy egy apellatióért az tanácsot be nem gyűjtötték, mely nem constál mielőttünk. De azt mondom, hogy őkegyelmek, az kik akkor az törvényben ültek, emlékezhetnek reája és referálhatyák, hogy akkor protestáltam felőle, noha fel nem irattam, hogy ha annak szokott napjára megh nem láttatya az apellatiót, hát gondunk lészen reá. De nemhogy 15-öt[!] napra megh nem láttatta volna, de mégh 50. napra, gondo[lo]m[?], megh nem lát[tat]hatá. Ha penigh azt mondgya, hogy szüretben tölt ki az 15-öt[!] nap, tehát szüret után találtad volna megh bíró uramot felőle, bátor 15-öt[!] napval, s be kellett volna az tanácsot győjtened, de nemhogy 15-ötöt[!] nap begyűjtöttet[!] volna, de mégh 25-ötöt[!] napval sem gyűjtöttet[!], hanem telyességesen succumbáltál. Ahol pedigh azt mondot[!], hogy utólszor híred nélkül lött az deliberatio, nem híred nélkül volt, mert itt voltál az törvényben. Akkor kellett volna mondanod, hogy várjatok el s meghláttatom az apellatiót, de elmenél az törvény előtt. Azért azt mondom, hogy nincs helye az kegyelmet[!] apellatiójának, mert idő után vagyon, az előbbi törvént várom, hogy helyén legyen. Liceat.

Deliberatum: Az apellatiót az szék hellyén hadgya bíró uram ellen, ez okon, hogy ha őkegyelme nem győzte várni, tehát certificálta volna felőle. <Szíjgyártó János bíró c. Szabó János volt bíró • 1614. dec. 17.>

Erszénygyártó Jánosné, Susana asszony letette az hitet die 10 Decembris. <Adorján Istvánné c. Erszénygyártó Jánosné>

Anno domini 1614, die 17 Decembris sedes celebrata est.

[fol. 183r] Bíró uram azt láttatá megh előbb, az apellatio előtt, hogy Debreczeni Szabó János uram az mikoron meghnyerte az novum mellett, hogy apellatióra mennyen az őkegyelme törvénye az tanátcs eleiben, tisztaságot őkegyelme nem tött le. Ennek, mind az novumnak, mind az apellatiónak leszállását vártuk. Az törvény megh nem ítélte, azért in ea parte cum toto[!] serie A. apellat.

Debreceni Szabó János az[t] mondgya, hogy hazavitte volt az feleletét és esmét hazavitte bíró uramnak, Szakmári Szígyártó Jánoshoz[!] házához[!] <Szíjgyártó János bíró c. Szabó János volt bíró • 1614. dec. 20.>

Anno domini 1614, mensis Decembris, die 20 sedes celebrata est.

Cum protestatione, Debreceni Szabó János, mivelhogy Bun Lukács protestációt irata reám az protocolumból elveszett propositió felől[461] , kinek oka nem voltam, mert ha én vétkem lött volna annak elveszésének[!], tisztességemben meghfogyatkoztam volna, én hites, jámbor személy lévén, kire jövendőben gondom lészen. Liceat.

Cum protestatione, Bun Lukács[462]

Deliberatum: Mivelhogy Bun Lukács a város prókátora, teczik az törvénynek, hogy semmiképpen Debreceni Szabó Jáno[s] protestatiót nem irathhat[ott] volna Bun Lukácsra, hanem az törvény absolválya ebből az dologhból, hanem őkegyelme lássa, hol keresi Debreceni uram[at].

Deliberatum: Őkegyelmek az előbbi törvént telességesen helin hatták, az előbbi töt[t]ök törvént telyessé[gé]ben.[463]

I., Debreceni Szabó János apellál urunk ő n[agysága] székire, ahol udvarbíró szokott törvént ten[ni.]

[fol. 180r] Maratt az város Debreceni Zabó János[464]

Maratt Debreceni Zabó János az városnak adós fl. 9. d. 60.[465] <Szíjgyártó János bíró c. Szabó János volt bíró>

La[ka]tos Ferenz az minémű törvénynyek[!] volt Százvárosi Jánosval egy puska felől, az melyet Százvárosi János megh is nyert törvénnyel is, azért Lakatos Ferencz könyörge Százvárosi Jánosnak. Azért Százvárosi János tekénté Lakatos Ferencznek szegő[t]ségét is és engedé úgy, hogy az jövő Szent György napra minden per-patvar nélkül Százvárosi Jánost meghelégíti ez mostani 1615. esztendőbe.


1615

SóFaluaj Tamás deák meghalkutt az ő peresivel, Hunyadi Jánosnéval ilyenformán, hogy az jövő ó[naptár] szerént való Szent Péter napra[466] meghagya azt, az ki mégh restál, (tudniillik) fl. 3, mert az többiről meghelégítette az felyül meghírt Hunyadi Jánosné, Katus asszony az felyül meghírt Tomás deákot ilyen bücsületös személyek előtt, az feiérvári főbíró, Zakmári Szígyártó János[467] előtt és Menyhárt deák előtt.

Czizár Mátyás az mely szálogos földöt bír, tizenöt magyar forintba vagyon nála, add[i]k[?], az mígh az város ki nem váltya, bírhassa békességesen d.[!][468]

[fol. 183v] Anno domini 1615, die 5 Januarii sedes celebrata est.

A., Százvárosi Mihály vall prókátort, Százvárosi Jánost, az attyát.

Bányay Pál és Mészáros Gergely nem tagadgyák az adósságot, azért az tizenötöt[!] napra tartoznak meghfizetni et executio conceditur.

Anno domini 1615, Februari[i], die 2 sedes celebrata est.

Bagosi Szabó Máthé vall procatort, Szalaj Tamás deákot.

Solleni[!] cum protestatione illyen okát adgyuk az idézetnek, hogy az elmúlt 1614. e[sz]dendőben[!], circa festum Pascalis[469] tette volt árossá itt Feiérvárat lakó[470] Mándi Szabó Mihály Feiérvárat, ezen vármegyében lakó, sőt ugyan el is atta egy nemes házhellyit, mely vagyon Bódogh Asszony ucában, in civitatibus[471] domorum, ab una nobilis ac honest[a]e Catarinae, relictae quondam Petri Borbély ac providi Stefani Mészáros, partibus ab alia et [in] comitatu jam predicto, Albae Juliam[472] adiacente[m] ugyan Feiérvárat lakó Türi Varga Istvánnak, urunk ő nagysága jámbor feiérvári jobbágyának, mely Feiérvár ugyan Feiér vármegyében vagyon, bizonyos summa pénzen, mely házhellyel engemet megh is kellett volna kinálni az eladó félnek is, az alperesnek is. Nem kellett volna hírem nélkül meghvenni az Decretum continentiája szerént, mivelhogy én voltam közelb lakó szomszéd ott [fol. 184r] őkegyelminél. Más az, hogy mivelhogy nemesített házhely, én is pedit[!] nemes embernek tartom magomat, ante alios emptores, engemet illetett volna az meghvétele s meg is vettem volna. Sőt, mikor híremmel lött, mingyárt meghkültem pénzét az I-nak, az mit akkor meghadott volt az árában, pénzemet fel nem vette, hanem még ajtómon vetteté be. Mostan azért azt mondom, az Decretumnak contentiája szerént, hogy csak com[m]unis estimatióval, non capitalis summa kell az helyet kezemhez ereszteni, mely az Decretumnak continentiá[ja] szerént tészen 4 markas levis ponderis. Az kegyelmetek törvénye is adgya. Az com[m]unis[t?] ugyon az szék színint[!] kínályuk. Liceat plura per procoratorem. <Szabó Máté c. Varga István • 1615. febr. 9.>

Anno domini 1615, Februarii, die 9 sedes celebrata est.

Bun Lukács vall prókátort, Lénárt Istvánt, Fodor Tomást, BorosBoczárdon lakókot contra quoslibet.

Türi Varga István vall procatort, Bun Lukácsot, Feiérvárat lakót, Bárány Bálintot, Timár Jánost, Enyeden lakókot, Borza Jánost, BorosBoczárdon lakót.

Az Türi Varga István procoratora által párt vőn és az törvény meghatta az jövő törvénynapig[h?] <Szabó Máté c. Varga István • 1615. febr. 23.>

Anno domini 1615, Februari[i], die 15 sedes celebrata est.

Anno domini 1615, Februari[i], die 23 sedes celebrata est.

Türi Varga Istvánt idézteté volt Bagosi Szabó Máthé törvé[nyre] és nem compareál, azért giráztatya Türi Varga István Bagosi Szabó Máthét, úgy mint A-t d. 48. <Szabó Máté c. Varga István • 1615. márc. 9.>

[fol. 184v] Anno domini 1615, mensis Martii, die 9 sedes celebrata est.

Türi Varga István giráztattya Bagosi Szabó Máthét, úgy mint A-t másotszor[!] d. 48. <Szabó Máté c. Varga István • 1615. márc. 16.>

Anno domini 1615, mensis Marti[i], die 16 sedes celebrata est.

Türi Varga István protestál úgy mint I., hogy az minémű citatio köztünk volt, az is nem bono modo volt, jövendőben szabad legyen contendálni, meghlátom mi módon állatya az törvént. Azért protestálok, hogy ennekutána úgy építi[!], mint sajátyát.

Deliberatum: Tecik az törvénynek, hogy feleletek[!] tartása szerént, Türi Varga Istvánnak[!] az öröghségh[!] szabad uraságában vagyon s épícse, mint sajátyát. Minthogy pedik[!] Bagosi Szabó Máthé A. lévén, kétczer giráztatott és etczer sem compareál, azért tecik az törvénynek, hogy az indebitán is odaragad. Azért cum pena indebita[e] condescendál, minthogy az felválcsák is volt és az második idézet mellett etcer sem compareál.

[fol. 184/b][473] Deliberatum: Bagosi Szabó Máthé propositiója leszáll simpliciter cum toto[!] serie, mely propositiója volt Türi Varga István ellen. <Szabó Máté c. Varga István • 1615. márc. 30.>

Anno domini 1615, Martii, die 30 sedes celebrata est.

Deliberatum: Minthogy az A. maga presentiájával jelen nem volt, A. lévén juxta legulam[474] juristarum A. semper debet esse paratus. Az felső deliberatióból is meghtetcik kétczer való girázása, melyik in suspenso vagyon, minteddik[!] nem deponálta. Secundo pene[475] indebit[a]e actionis marasztotta az szék. Tetcik az széknek, hogy ezeket elmúlatván s újonnon meghidézvén, nem compareált, minden actiójában subcumbált[!] Az I-nak az A. [által] rajta keresett örökséget felszabadíttya és in pacifico dominio resideálni meghengedi az A-nak minden impeditiójától. Az pena indebit[a]e fennáll az méltatlan háborgatásért, azért absolvállya az törvény az I-t. <Szabó Máté c. Varga István • 1615. ápr. 27.>

[fol. 185r]Anno domini 1615, die 22 Aprilis sedes celebrata est.

Anno domini 1615, mensis Aprilis, die 27 sedes celebrata est.

Honorabilis Joannes Popa de suburgio[!] Albensi, ibidem in comitatu Albensi com[m]orans, constituit in procoratores Michaelem Mészáros de MagyarIgen, alias Cigány, Petrum Moré ac Valentinum Bárány et Joannem Timár Enyedinus[!], Me[l]chiorem Besenyei de BotualNősző contra quoslibet. <Popa Ioan c. Csizmadia István és Pál • L. alább>

Egregius Matheus Szabó alias Szabó[476] constituit in procoratores Tomam Szalaj ac Melchiorem Besenej de BotvarnőszőBesenyej, Michaelem Mészáros alias Cigány, Valentinum Bárány de Enyet[!] ac Valentinum Boldisár de Sárd contra quoslibet. <Szabó Máté c. Varga István • L. alább>

Czismadia István vall procatort, Feiérvárat, Feiér vármegyében, ugyan Feiérvárat lakó Bun Lukácsot, BorosBoczárdon lakó Fodor Tomást, Varga Benedeket, Lénárt Istvánt contra quoslibet.

As[s]umptio causa[e] venerabilis Joanni[s] Popa in suburbio Albensi comitatuque Albensi com[m]orantis ut A-is contra ed[!] adversus providum Stefanum Czismadium[!], ut fideius[s]orem videricet[477] pro frat[r]e suo carnale, Paulo Czismadia (similiter) Alb[a]e Juli[a]e ac comitata[478] Albensi, job[b]agionem su[a]e celsitudinis velut I.

Cum solita protestatione, salvum sit pro et regrediendi, ilyen ratió[j]át agyuk az fellyül meghspecificált I.-kezesnek citatiójának, ut in presenti anno 1615, circa festum Circumcisionis Christi secundum vet[er]as calendas[479] az I-nak öccse, az kiért kezes, úgymint Czismazia Pál, az ki ugyanitt, Feiérvárat, Feiér vármegyében lakott akkor, egy leányomat, az ki ugyanannak felesége volt, Popa Kalárát agyonvert, ki ugyan megh is holt, ugyanitt feiérvári majorbeli volt [fol. 185v] és feiér vármegyebéli. Kiknek házasságokkal attam volt 2 öregh ökröt, 2 harmatfi tulkot, egy bornyús tehenet, 18 ittvaló köböl búzát, tisztát, 12 forint érő ezüstöt, kik mint[!] most is odavannak. De mintazonáltal[!], ha keresztyénül élt volna és tartotta volna az én gyermekemet, többet is attam volna az én atyai kegyességemből neki. De hogy ő sem az élő Istent, sem pedit[!] az én lyányomnak atta hitit megh nem gondolta, hanem hiti ellen agyonverte, mely patratumáért én meghfogtatám és itt, Feiérvárat az Szent Mihály kapujában tömlöczben tétettem. Melyet az I., az mint felyebb is meghmondám, ezer forint kezességen kivévé in eum finem, hogy törvényre eléállattya, mikor kívánnyuk. Mivelhogy most kívánnyuk és elő nem állattya, azt mondgyuk, si juris, juxta contenta Decretis[!], hogy az kezességért az 1000 forintot meghkívánnyuk. Melyet, ha az I. negálna, bocsásson ki az szék ad competentem terminum, meghbizonyíttyuk, ha pedit[!] kívántatik, bizonyságunk mellé magunknak is, úgy mint ec[c]lesiastica persona, hitet is kévánnyuk. Protestálunk pedit[!] az elment homicida felől suo tempora[480] et loco protestator[!] ad ulteriorem. I. petit par et conceditur ad ulteriorem sedem. <Popa Ioan c. Csizmadia István és Pál • 1615. május 24.>

I. cum protestatione, Türi Varga István: Az indebitát evvel mondom, hogy letegye az A., hogy mikor in prima beidézett volt az A., az az első eseti condescendál simpliciter, az mikor másotszor[!], nem felválcságval, hanem csak pecséttel beidézett volt, nem compareált az A. Ennek az széknek régi szokása szerént kétczer giráztatám, noha láttatik letenni az girákat, mostan harmatczor, ennek az széknek régi szokása szerént, absolutiót [fol. 186r] vettem cum pena indebit[a]e, melyet az törvény meg is ítélt. Mostan is peditlen[!] azt kívánom, hogy letegye. Az mi az harmadit[!], felválcsákval való citatiót nézi, akkor is A. lévén, nem compareált. Akkor is peditlen[!] derék absolutiót vettem, akkor is meghítélte, az elébbi indebitát helyén hatta az törvény, mely kitetcik az harmadik deliberatióból is. Az az harmadik citatio az felválcságval telyességesen condescendált, azért, az mostani citatio felől ne legyen késő szólnom. Azért azt mondom, si juris, hogy A. lévén, az 2. citatióra nem compareáltál, hanem subcumbáltál[!], érni hattat[!] magadot, így ezaránt, ha az törvény mongya, le kell az indebitát tenni, az törvénytől is meghvárom meghítéltetni, si juris. Liceat plura.

A. excipit: Ahol azt mongya az I. ótalmazván az indebitát, az ki az második citatióra lött, hogy méltán lött az indebita ilyen okon, hogy nem idézni kellett volna, hanem felválcságot venni. Melyet erősítvén az leghelsőbbi citatio után való feleletünkkel, az ki etcer res semel subita fuit ex deliberatione sedis judiciarie moderni judicis. Kit, hogy sine remedio juridi[c]o denuo agitat, azt mongyuk, si juris, secundum Decretum, Parte secundo, Titulo 70, in pena calumniae kívánnyuk convincáltatni, si juris est. Miérthogy avval akar bennünket demnificáltatni[!], az indebitát helben hagyatni akarván lenni, megh kívánnyuk ítéltetni, az deliberatiót leszállítani az indebita felől.

Deliberatum: Noha az első propositiója simpliciter condezcendált[!] az A-nak,[481] melyet az I. mostan az szék színin be akarván iratni, több szovai között ezt mongya: Noha az protoculumban nincs, hogy ő annak az első kausának actióját csak emlékeze[tül?] [fol. 187r][482] hozá be, melyre az szék is világoson reáemlékezék. Tetcett azért az széknek, hogy semmi terhen nincsen az I. A. apel[l]at in ea parte.

A. iterum accipit, ahol az I. defendálja az indebitát, hogy bono modo volna, pretendálván azt, hogy másotczor az leszállás után nem új citatio kellett volna, hanem fölválcságval kellett volna idéznünk és compareálnunk kellett volna s, hogy nem compareáltunk s felválcságval nem idéztünk, tehát méltán vagyon az indebita s megh kell ítéltetni. Melyre breviter azt mondom, hogy nem felválcságval kellett volna citáltunk[!], hanem új citatione mediante, az mint az Decretom szól felőle. Hogyha egy causája leszáll az A-nak simpliciter, tehát újólan kezdgye azon pert, az mint mik is cselekettünk. Azért ratione nem stál hac in parte, hanem cor[r]uál. Másik ratio ez, hogy noha giráztál volt is kétcer azelőtt, mígh semmit nem feleltünk volt az militumhoz[483], noha azt immár letettük az törvénynek találása szerént az girát. Tertiario az girázás után törvént mondattál, semmi feleletet[!] reá nem lévén. Mert elsőben felelnet[!] kellett volna s az felelet után csak absolutiót kellett volna venni simpliciter. Mivelhogy azelőtt mi sem[mi]t nem feleltünk volt reá, az mint felül is meghtetcik, ha feleltünk volna, abból kitetcett volna, mit akartunk volna felelni, mert az szék ad al[l]egat[orias], ad proposita szokott törvént tenni mindenkor. Így, azért mígh semmit nem felelvén azelőtt, noha g[iráztat]tál bennünköt, de az semmire cum pena indebit[a]e absolutiót nem vehettél volna én ellenem. Et per hoc az az indebita nem stál, hanem con[descendál], si juris est. Az mi az utolsót nézi, protestálunk ug[yan?] tertio, mert hogy indebitán is maraggyon és az per[...?]esen, 2[?] nem lehet.

[fol. 187v] I. cum protestatione: Ahol azt mondod, hogy az citatióra semmit sem feleltél, azért irattalak girára, hogy beidéztél, semmit nem feleltél. Hogy penit engemet, ő nagysága jobbágya lévén, beidéz[z] s nem compareálj, én velem heában költess, nem lehetett volna az semmiképpen. Hanem compareálnot[!] kellett volna A. lévén. Ahol pedit azt mondot[!], hogy semmit nem feleltél, ha feleltél volna, nem giráztattalak volna, hanem törvényet[!] lött volna, vagy te nyertet[!] volna, vagy mi nyertük volna. Bátor az gira után compareáltál volna is, jó módot[!] lött volna benne s nem írtanak volna indebitára. Ahol azt felelet[!], hogy én is semmit nem feleltem, hanem csak úgy csinálták az indebitát, emlékezhetnek s referálhattyák, az kik benn ültenek, őkegyelmek. Noha fel nem irattam volt akkor, mely kitetcik az deliberatiónak alkalmas résziből, hogy azt mondottam, hogy Bagosi Szabó Máthé engemet idézett volt, úgy mint A. Kétcer ennek az széknek ususa szerént giráztattam, harmatszor[!], az mint ez az szék élt vele, cum penae[!] indebitae absolutiót vettem, melyet az törvény megh is ítélt. Ezt az A. eszében vévé, felválcságot vött bíró uramtól, avval is idéztetett az felválcság mellett, a citatiója mellett is nem compareált, az is tellyességesen leszállott. Akkor is helyén hatta az törvény az indebitát. Hogy A. lévén nem compareál, azt mondom, si juris, hogy fennáll az indebita s le kell tennie. Mert, bátor csak az felválcsák[!] mellett való citatiója mellett compareált volna is, talám mégis az törvénnek lett volna valami tekinteti az indebitára. Hogy ezt nem cselekette s énvelem heában költetett, így ezaránt is azt mondom, hogy [fol. 188r] fennáll, si juris és megh is várom az törvéntől meghítéltet[ni]. Liceat.

A. iterum subiungit: Satis dilucide kitetcik replicatiónkból contentiónk az indebita ellen. Sed dato et non concesso, utcunque fuit deliberatum, ut superius est dictum, ad al[l]egata[!] et proposita debuisset fieri deliberatio sedis judiciari[a]e et, quot[!] magiss[!] est, az minth az legutolsó rationgból[!] is kitetcett, hogy nem lehet kettő, az melyet az szék fel is keresett, hogy nem lehet kettő.

Deliberatum: Mivelhogy ez felyül meghírt propositiójokból és al[l]egatiójajokból[!] az két félnek világoson kitetcik, hogy sem az A., sem az alperes az felyül meghírt causában semmit nem proponált.[484] Tetcett az törvénnek, hogy az az deliberatio cum toto[!] serie condescendál az indebita felől, hanem per totum adgya be az A. az pro[po]sitiót ma. A. deposuit az tisztaságot. <Szabó Máté c. Varga István>

Sz[ent]Andrási Márton adott volt az ifjú Mészáros Gergelynek bizonyos summa pénzt, úgymint fl. 8. Arra igért volt fl. 3 az ifjú Mészáros Gergely, melyet Mészáros Gergely nem tagadgya[!], azért ad 15. diem megh kell elégíteni.

Anno domini 1615, mensis Mai[i], die 24 sedes celebrata est.

Popa János procator haladékot vőn. <Popa Ioan c. Csizmadia István és Pál • 1615. jún. 1.>

Deső Mihály, urunk ő nagysága gyalogh seregében lakó, vall procatort, Bun Lukácsot, Feiérvárat lakó Vinci Varga Istvánt, BorosBoczárdon lakó Lénárt Istvánt, Fodor Tomás[t] contra quoslibet.

Assum[p]tio causa[e] urunk ő nagysága gyalogh seregibe lakó Deső Mihály, Feiérvárat, Feiér vármegyében lakó nemes személy, úgy mint A. ugyan Feiéruárat, Feiéruármegyében lakó Dragomir Gyö[rgy]nek felesége, Dragomir urunk ő nagysága jobbágya, ugy[an] Feiérvárat, Feiér vármegyében lakó, úgy mint I. [ellen].

[fol. 188v] Cum solita protestatione: Ezért citáltattam az felyül meghnevezett I-t, hogy ez jelen való 1615. esztendőben, úgymint pünköst[485] havának 15. napján az I. az szállása előtt, mely szállása vagyon ugyanitt, Feiérvárat, Feiér vármegyében, az Barczaj György háza előtt, mely vagyon az piatcon, az mészárszékkel ellenben, Hegyesi István, Ifiú Borbély János házok szomszédságában, az városnak régi, szokott tilalma ellen az szalonnát 6 pénzen mérte fontyát. Minthogy én az vásárvámhoz való dologra hittel köteles vagyok, az mely dolgot eszemben vehetek, az mely az végezés ellen vagyon, hogy azt én meghbűntessem. Hogy az I-t én az végezés ellen való dolgon kaptam, meghbűntettem. Engemet, jámbor, hites személy lévén, tolvajnak mondott és illyen átokkal átkozott, hogy az tűz egyen engemet megh. Holott tudgya kegyelmetek, micsoda rendbeli embereket szoktanak az tűzre ítélni, (tudniillik) az ki urát elárulya, avagy országát elárulya, avagy faluját, avagy városát elárulya, avagy az ki szabad akarattyán falut vagy várost éget, az ilyen embereket szokták tűzre ítélni. De én egyikét is ezeknek nem cselekettem s nem is cselekedem. Ha penit az ilyen dolgokot az I. énreám bizonyíthatná, megh kellene énnekem érette halnom. Ha rám nem bizonyíthattya, azt mondom, si juris, hogy megh kell érette halni az ilyen szitkáért, átkozásáért és fenyegetéséért. Ha penit az törvénynek erre tekinteti nem volna, tehát keresse fel ennek az bűntetését, ha meghválhatatlanul nyelvének kimetszésének vagyon-e esete, avagy megh kell érette halni, az törvénre támasztom. [fol. 189r] Ha az I. penitlen tagadnája, bocsásson ki az törvény, bizonyítok, az mit bizonyíthatok. Sőt, azt is meghbizonyítom, hogy azután, mikor reá kérdeztem, nem tagatta megh. Ha bizonyságommal fel nem érném s kívántatik, magamnak is bizonyságim mellé, hitet kérek, hogy az miket felelek, ő mondási. Bizonságimat reportálván, törvént várok kegyelmetektől. Liceat plura.

A., Deső Mihály protestál, hogy: Ím, értem, hogy az I. napot veszen, az törvény is megh atta, az feleletben peditlen párt nem kér az I., ezután se élhessen vele. <Dezső Mihály c. Dragomir Györgyné>

Anno domini 1615, Junii, die 1 sedes celebrata est.

I., Czismadia István giráztattya Popa Jánost, úgy mint A., mivelhogy A. lévén nem compareál d. 48. <Popa Ioan c. Csizmadia István és Pál • 1615. jún. 15.>

Anno domini 1615, Juni[i], die 15 sedes celebrata est.

I., Czismadia István giráztattya Popa Jánost, úgy mint A-t, másotszor, A. lévén nem compareál d. 48. <Popa Ioan c. Csizmadia István és Pál • 1615. jún. 29.>

Anno domini 1615, die 22 Junii sedes celebrata est.

Halmágy Nagy Máténé, Anna asszony, nemes személy vall procatort, feiérvári Kósa Borbély Györgyöt, Feiérvárat lakót Czismadia Mártonné ellen, Ersébet asszony ellen, úgy mint I. ellen.

Czismadia Mártonné, Ersébet asszony, urunk ő nagysága jobbágya vall procatort, Bun Lukácsot, Feiérvárat lakót, Czismadia Mártont, az urát, Végh Mihály, Sárdon lakót, BorosBoczárdon lakót[!], Fodor Tomást, Varga Benedek[et], Oláh András[t] contra quoslibet. <Halmágyi Nagy Máténé c. Csizmadia Mártonné • 1615. jún. 29.>

I., Árua János p[r]ókátor haladékot vészen és az törvény megh atta. <? c. Árva János>

A., Oloz Márthon giráztattya Kalmár Mihált, úgy mint I-t d. 24. <Olasz Márton c. Kalmár Mihály • 1615. jún. 29.>

[fol. 189v] Anno domini 1615, Junii, die 29 sedes celebrata est.

[I.]: A., Popa János, ki lakik az Maiorban, Feiér vármegyében, idézte volt be urunk ő nagysága jobbágyát, Czismadia Istvánt, ki lakik ugyanitt, Feiérvárat, Feiér vármegyében néminemű kezességh felől. Hogy az báttyáért, azt mondotta volt, Czismadia Pálért, ki akkor lakott itt, Feiérvárat, Feiér vármegyében, hogy mi[!] kezessek lettünk volna érette. Kire akkor is nem emlékeztünk, most sem emlékezünk, hogy kezesek lettünk volna érette. Minthogy elsőben citált volt, akkor compareált, meg is felelt volt. Annakutána procator haladé[kot is] vett volt, azután nem compareált. Ennek az széknek régi szokása szerént etcer girára irattuk volt d. 48. Másotszor, mikor girára akartuk iratni, az széknek néminemű tekénteti lévén reá, elhalasztá, azúta is nem compareála. Esmét azután, hogy nem compareál, girára irattuk d. 48. Immár most, minthogy mirajtunk az kezességhért, mire nem emlékezünk, ezer forintot keresett, minthogy mind az mai napiglan s ma is nem compareált, az A-nak minden keresetitől absolutiót kívánunk és azt mondgyuk, hogy indebite háborgatott minket, mert mi kezesek nem voltunk soha is, megh is várjuk az törvénytől az indebitát ítéltetni, si juris est. Liceat plura.

Deliberatum: Mivelhogy az Maiorban lakó Popa János, úgy mint A. idézte volt Czismadia Istvánt törvényre néminemű kezességh dolga felől, A. lévén, semmit nem compareál, az I. penit az törvénynek szokása szerént kétcer meghgiráztatván, mostan harmatszor az törvénytűl absolutiót kíván minden keresetitől cum poena indebitae. Tetcik azért az törvénynek, minthogy Popa János A. lévén s nem compareál, Czismadia Istvánt az törvény absolválja az A-nak minden keresetitől s indebitán vagyon érette. <Popa Ioan c. Csizmadia István és Pál>

[fol. 190r] Az I. az A. feleleti ellen protestál és excipiál, azt mongya: Ím, hallom az A-nak feleletit, hogy mongya, hogy az elmúlt napokban, de sem circa festumja nincsen az feleletnek, noha az esztendeje meghvagyon, de sem hava, sem hószám, sem az nap szám megh nincsen declarálva benne, azért azt mondom, si juris, hogy az a felelet condescendál minden keresetivel együtt. Liceat plura.

Deliberatum: Noha az A. megh nem specificálja az napot avagy az hószámot, hogy mikor esett az dologh, de az esztendőszám megh vagyon írva, tetcik azért az törvénynek, miérthogy az keresetet nem értyük mi légyen, azért nem condescendál az leratoria[!] I. apellat in ea parte cum toto[!] seriae[!].

I. cum protestatione: Minekelőtte az derékre meghfelelnék, minthogy azt mongya: "Én", úgymond, "Halmágy Nagy Máthéné, An'asszony, úgy mint nemes személy", minthogy Halmágy Nagy Máthénének mongya magát. Mi azt az Halmágy Nagy Máthét nem tuggyuk, hogy nemes ember volt s, [ha] volt volna is, azért hitesse el velünk, mert minket ő úgy keres, mint nemes személy. Annakutána, ezt elhitetvén velünk, meghfelelünk az derékre is. Ennek az elhitetésit elvárjuk cum pena[!] indebit[a]e, si juris est.

Deliberatum: Az A., Halmágy Nagy Máthéné, Anasszony[!] propositiójában nemes személynek mongya magát lenni, az I. penit, Czismasia Mártonné, Ersébet asszony procuratora által kívánnya, hogy elhitesse vele, hogy nemes személy legyen. Tetcik azért az törvénnek, hogy az jövendő széknapjára vagy levelivel, vagy emberi bizonysággal doceállyon. <Halmágyi Nagy Máténé c. Csizmadia Mártonné • 1615. aug. 31.>

Oloz Márton idézte volt Kalmár Mihált is és A. lévén, Oloz Márton nem compareál. Azért Kalmár Mihály giráztattya úgy mint A-t, d. 48. <Olasz Márton c. Kalmár Mihály>

[fol. 190v] Anno domini 1615, die 10 Julii sedes celebrata est.

Urunk ő nagysága jobbágya, Almási János vall prókátort, Bun Lukácsot, Feiérvárat lakót, Végh Mihált, Sárdon lakót, Fodor Tamást, Varga Benedeket, Lénárt István[t], BorosBoczárdon lakót contra quoslibet.

As[s]umptio causa[e] Feiérvárat, Feiér vármegyében lakó urunk ő nagysága jobbágya, Almási János, úgy mint A. az fogoly legény, kereztyénzegeti fi, János, mely vagyon Feiér vármegyében[!], ez az fogoly, az ki most itt, az szék színin vagyon, úgy mint I. ellen.

Cum solita protestatione illyen okát aggyuk ennek az jelenvaló legénynek, Jánosnak meghfogtatásának, hogy az jelenvaló 1615. esztendőben, úgy mintegy Szent Péter nap[486] tájában egy barna szőrű tehenet, ő maga ment volt-e, avagy az I. hajtotta az Ispotályban, mely vagyon Feiérvár végén, ugyan Feiér vármegyében. Az I. ott lévén az meghnevezett hellyen, mint[!] az tehénvel együtt, úgy látták volna, hogy azzal az én meghnevezett tehenemvel nem jól cselekedett. Melyet gazdámasszony, feleségem meghlátván és csak elálmélkodván, az I. is eszében vévén, az Ispotálbúl kifutamván, feleségem rajta kabdosott, kiáltott, mondván: "Fogjátok ezt az gonosz embert, mert szememvel láttam, hogy az mi tehenünkkel nem jól cselekedék!" Követem az bíró uram székit és mint[!] fejenként kegyelmeteket, meghnőszé az tehenet. Minthogy az gazdámasszony erőtlen volt, kiszaladott keziből és látók, hogy az nadrágja felkötetlen. Az ispotályház mellé, az csilánban futott, minthogy az nadrágja allá volt bocsátván[!] mégh el is esett benne. Azt is meghbizonyíttyuk, hogy az I. az ispotályházból kifutott s az [fol. 191r] gazdaasszony keziből elszaladott, az tehén is az után jött ki az ispotályházból. Az I. az szék színén nem tagadgya, hogy az tehenet nem hajtották ki ez után onnét. Azért mostan azt mongyuk, si juris, az minémű halált afféle ember, az ki az baromval p[a]ráználkodik érdemel, ennek is azt kívánnyuk az törvéntől az fejére sententiázni, si juris. Ha az I. tagadná ezt az factumot, bocsásson ki az törvén, bizonítunk, az mit bizoníthatunk. Bizonságinkkal [ha] fel nem érnök, ha kívántatik, magunknak is hitet kérünk, hogy ezt az monthatatlan, utálatos fertelmességet meghcselekette. Azért az meghnevezett sententiát várunk[!] az törvéntől ítéltetni fejére, bizonyságunk és magunk vallások után törvént várunk. Liceat plura.

I. dicit, hogy: Az emberek felfelé mennek oda, (tudnia illik) az ispotályban rútulkodni és az lovat, hogy bement oda, azt akartam kihajtani, hogy bele ne hágjon és megh ne sántullyon. És úgy ütötte[m] az tehénnek az farát, hogy az lovat kiűzhessem. Azonban az asszony odajöve és mondá: "Mit csinálsz az tehénnek?" Mondom: "Mit csinálok, hiszem lát[!][487], mit csinálok!" Az asszony meghragada és meghfoga. Juta 3 asszonyember az Ompaj felől, de, hogy az lú eleiben akartam futni, kiáltott az asszony, az kiáltásra az lú inkább eli[j]ede és elfutatt vala onnan. Volt drabant is, lovas legények is és mondának, miért hagyot[!] magadot meghfogni egy asszonyembernek. Monda az[t?] egy magyar asszony: "Vidd el, vi[dd] az bíróhoz, hiszem, ha vétke nem lészen, elbocsáttya az bíró." És úgy hozának ide, az bíró házához.

A. cum protestatione: Ím, értem az I-nak maga mencségire való feleletit. Ahol azt mongya, hogy egy lovok futott volna be az ispitályházban, az után ment volna oda be, úgy ütögeté az tehén[nek] az farát megh, hogy az lovat inkább kihajthassa onnat. De a[zt] mondom én arra csak breviter, hogy non tenet maga men[csé]gire való felelet. Oka az, hogy meghbizonyítom [fol. 191v], hogy akkor ott az ispotályházban csak egy lú is nem volt. Csak ketten voltak az én tehenemmel ott benn, az luvak penitlen messze voltanak onnan. Hogy azt mondot[!], hogy az lú eleiben futottál volna, nemhogy az lú eleiben futottál volna, de mégh az lú felé sem futcz vala, hanem az erdő felé futcz vala. Ha igaz ember lettél volna, el nem futottál volna s bűnössé nem töttet[!] volna magadot. De csak ez is elégh bizonyságh teneket[!], elfutottál volna[!] és bűnössé töttet[!] magadat, úgy fogtanak megh. Azért most is kéredzem és szaban[!] legyen mindent bizonítonom, az mint in prima is meghfeleltem, törvént várok kegyelmetektől. Liceat.

I. subiungit: Ha bűnös löttem volna, lovamra felültem volna s elmentem volna. Sőt, híttam az asszonyt vissza, lásson megh mint[!] engemet is, az tehenet is, ha vétkeztem vele, meghismerszik rajtam.

A., nem constál az magad mencsége.

Deliberatum: Az A. doceállyon ad 3. diem actiója szerént. <Almási István c. János, keresztényszigeti legény • 1615. júl. 13.>

Anno domini 1615, Julii, die 13 sedes celebrata est.

A. cum protestatione: Ím, érti kegyelmetek és az bíró uram széki, hogy az mire kikéredzettünk [volt], az sorokra, mindeneket világoson meghbizonyítottuk. Azt is, hogy sem az nadrági, sem az gagyája felkötve nem volt. Az mire ő maga fogott, hogy az lúér[t] ment volt az ispotályházban be, de mi azt is világoson meghbizonítottuk, hogy lú akkor ott közel sohul nem volt, azért az bizonyságunk mellé készek vagyunk megheskününk, si juris est.

Deliberatum: Mivelhogy [a] fogoly, az alperes az fogságból magát elszabadította, elment. Mivelhogy az felperes feihez szólott, hogy meghégettessék. Szólott volt az alper[es] [fol. 192r] valamit, az mint az protocollumban vagyon írva, alperes is[!], maga mencségire valót. Mivelhogy az törvény az felperest kieresztette bizonyságra, mikoron szólította volna az felperes, hogy előhozzák, az peresnek itt jelen nem létiben kíváná, hogy törvényt tennénk. Minthogy elszökött, bűnössé tötte magát. Azért tetcett az törvénynek, hogy az felperes feleleti szerént elérte, vegyen sententiát s kergesse az törvénnek találása szerént, ahol találya, obsequálya. <Almási István c. János, keresztényszigeti legény>

Anno domini 1615, die 24 Augusti sedes celebrata est.

Rátz Mihályné, Illona asszony, urunk ő nagysága lovaslegénye felesége vall procatort, Bun Lukácsot, Feiérvárat lakót, BorosBoczárdon lakó Lénárt Istvánt, Fodor Tamást, Sárdon lakó Végh Mihált contra quoslibet.

Assumptio causa[e]: Urunk ő nagysága lovas katonái között lakó Rátz Mihálynak felesége, Illona asszony, ugyanitt, Feiérvárat, Feiér vármegyében lakók[!], úgy mint A. ugyanitt Feiérvárat, Feiér vármegyében lakó Mészáros Mátyásnak, ki elszökött urunk seregiből, annak felesége Ersébet, úgy mint I. ellen.

Cum solita protestatione: Ezért citáltattam az felyül meghnevezett I-t, hogy az jelenvaló 1615. esztendőben, úgy mintegy Szent Bertalan nap[488] tájában az I. engemet, jámbor személt nagy, gyalázatos hírnévvel gyalázott engemet[!], hogy egy Horváth Mihály nevű katona énnekem kést és pénzt küldött volna őtőle. Ő tudná is, mi fej[é]ben küldötte, sőt, mégh az napokban ulyat is mondok, hogy megh áll az barkája. Azért én nem emlékezem reá, hogy az énnekem küldött volna, sem pénzt, sem kést. Hogy azt mong[ya], hogy tuggya, mi feiben küldötte, azt kívánom, hogy meghbizoníccsa, hogy küldött s mi feiben küldött. Hogy az[t] mongya, hogy olyat is mond énnekem, azt kívánom, hog[y] meghmongya itt, az szék színin, mit tud énhozzám. M[inthogy?] [fol. 192v] evvel nem elégedvén, rút, éktelen szitkokkal szidalmazott, követem kegyelmeteket, kurvának és egyéb módon is rút, éktelen szitkokkal. Azért, ihon vagyok, azt kívánom, hogy rakja reám. Ha reám rakja, hogy én afféle gonosz életű voltam vagy vagyok, az törvénynek találása és bűntetése szerént meghbűntet az én uram engemet. Ha reám nem rakja, az nyelvinek meghválthatatlanul kivágásához szólok érette, mert az én gyermekségemtől fogva tiszta életben, jámborul éltem és jámbor voltam, mostan is jámbor vagyok. Ha penit az I. tagadná, az mint felelém, hogy ő nem mondotta volna ezeket, bocsásson ki az törvény, meghbizonyítom és mindeneket felőle szabat[!] legyen bizonyítanom. Ha bizonyságomval fel nem érem, ha kívántatik, magamnak is hitet kérek az törvéntől. Bizonyságomot reportálván, meghvárom az meghnevezett penát az törvéntől meghítéltetni, si juris, liceat plura.

Respondit az I.: Egy késen indultatott, az kit az gyermek elvesztett volt. Azért az kést kérettem az gyermek által. Az mely gyermek elvesztette volt, mivelhogy ott volt, az kést ő is, Rátz Mihályné elvesztette volt az ő késit és hozzám küldötte az gyermekit, az lyánkát az késért. arra azt izentem, hogy az mely kést Horvát Mihály külde neki, vegye elő az ládából, mert énnálam nincs az kése. Azon küül, az mígh eljöttem az boltokik[!], rút, éktelen szitkokkal, küvetem az kegyelmetek székit, szidott, kerékre valónak, nyilvánvalónak, kurvának, minek [nevezett] és az[t] monta, hogy rövid nap az plengér alá köttet. Azért, az mely rút szi[t]kokkal szidott, én nem szittam egyébképpen. Hanem csak hogy mondottam, az minek engem mondasz, te légy az. Az mely kést pedit Horvát Mihály küldött, az piatzon állak vala és Horvát Mihály láta és azt mondá énnekem: "Jöszte, Ersébet asszony, vidd el ezt az kést ángyomnak és viselje." Azért én vittem oda neki azt az kést Rátz Mihálynének, nem tagadom, de hogy tudnám, mi feiben küldötte, nem tutom[!].

[fol. 193r] [A.] cum protestatione: Ím, értem, hogy nem tagaggya a I. az szidalmazást. De csak azt tagaggya, hogy nem mondotta azt, hogy az pénzt s az kést nem tuggya, mi feibe külte. Az pénzt sem tagaggya, hogy ő nem vitte, hanem azt monta Horvát Mihály, hogy azt az pénzt is, az amelyet én vittem, [az] I., tegye az többihez az ángyom. Ahol azt mongya az I., hogy én őtöt szidalmaztam, emezt-amazt mondottam nekie, mere[489] nem emlékezem. De bátor szintén szittam volna is, melyet nem tudok, nem[?] kellett volna engemet, jámbor személyt szidalmazni, ilyen rút, éktelen szitkokkal, olyan gyalázatos szókkal engemet illetni, hogy énnekem tudot[!], mi feiben küldötte az a Horvát Mihály az kést s az pénzt s mégh most is mondasz nagyobbat, minthogy erővel rámfogot[!], hogy én szittalak. In prima is kikéretzettem bizonyságra, most is kikéredzem, mindeneket szabat[!] legyen bizonyítanom, ha mondottam valamit is, bizonyságom után törvént várok kegyelmetektől. Liceat plura.

Deliberatum: Tetcik az törvénynek, hogy feleletek tartása szerént bizonyícsanak esztennapra. <Rác Mihályné c. Mészáros Mátyásné • 1615. aug. 31.>

Anno domini 1615, mensis Augusti, die 31 sedes celebrata est.

Beczey Varga János, urunk ő nagysága jobbágya, Feiérvárat, Feiér vármegyében lakó vall procatort, Bun Lukácsot, Feiérvárat lakó[t], Sárdon lakó Vég Mihált, Gerendi Pétert contra quoslibet.

[Ep]erjesi András, nobilis vall procatort, Horvát Györgyet, Feiérvárat lakót contra quoslibet. <Eperjesi András c. Varga János • L. alább>

Czismadia Márthonné, Ersébet asszony: Ím, láttyuk, hogy az A., ki ezelőtt Koczis Albertné volt, ki most Halmágy Nagy Máthéné, Annasszony[!], hogy ad[!] az ura, TemesVári Koczis Albert nevire szerszette[!] nemeslevelet producál, kiben mégh az ő maga [ne]ve sincsen, nemhogy az Halmágy Nagy Máthé neve volna. Mikor az az Koczis Albert élt, ő felesége volt, de elhatta az Koczis Albert nevit, kétczer is férhez [ment?] [fol. 194r][490] holta után és penit most kívánnyuk, hogy az mostani urának, Halmágy Nagy Máthénak nemességit doceályon. Hogy ped[ig] napja volt, mikorra doceálya s nem bizonyított sem levélvel, sem emberi bizonysággal. Azt mongyuk, si juris, hogy az a Nagy Máthé paraszt és az A-nak is, hogy paraszthoz ment, ez a levél őneki semmit nem használ. Azt mondom, ha az törvény mongya, hogy az ura paraszt, ő maga is kihágott az nemességből, condescendál minden kereseti ellenünk cum paenae[!] indebit[a]e. Az mint pedit az deliberatio után protestáltam volt, hogy elvárom, nemességit meghbizonítván avagy nem bizonyítván, elvárom cum paene[!] indebit[a]e leszállani, si juris est. Liceat.

Deliberatum: Mivelhogy az felperes, Halmágy Nagy Máthéné propositiójába nemes személynek mongya lenni magát, ki ellen az alperes, Czismasia Mártonné, Ersébet asszony kívánta, hogy meghdoceálya. Mostan penit az szék színin Koczis Alberttől maradott nemeslevelit adván be, tetszik azért az törvénynek, mivelhogy Koczis Albert nevit elhatta, maga ótalmára nem használ ez az nemes levél az A-nak s az I. pedit[!] condescensióját várja cum paenae[!] indebit[a]e. Az A-nak pedit[!] propositiója condescendál simpliciter, paenán nincsen az A. I. apellat. <Halmágyi Nagy Máténé c. Csizmadia Mártonné • 1615. szept. 7.>[491]

Ersébet asszony, itt, Feiérvárat lakó Mészáros Mátyásné vall procatort, ugyan Feiérvárat lakó, Feiérvári Borbély Györgyöt contra quoslibet. <Rác Mihályné c. Mészáros Mátyásné • 1615. szept. 7; L. alább: Mészáros Mátyásné c. Rác Mihály>

A. cum protestatione: Azért citáltattattam Varga Jánost, [mert] az elmúlt napokban jöve énhozzám, kére egy paripát tőlem, hogy mennyen Sebenig rajta. Bérben neki attam épen keziben s kértem is, hogy meghótalmazza kártól, úgy visellye gong[yát]. Mikor hazajött volna, nem úgy hozta, az mint én ne[ki] attam vala, hanem meghtúrosította. Nemes e[mbereket híttam[?] oda s meghmutatám, mint sértette az én mar[hámat?]. [fol. 194v] Ő magának is mondottam: "János uram, nem jól cselekettél, meghsértetet[!] az én marhámot." Ő maga is mondotta: "Látom s, bizony bánom." Az lovat vittem osztán házához: "Ihon, János uram, az én lovam, gyógyics[d] meg és úgy add kezemben, az mint én neked attam s olyan húsú is legyen." Őkegyelme azt mondá: "Bizony, én hozzá nem nyúlok, sem enni nem vetek, sem megh nem itatom." Én az én lovamot ugyan ott hagyám s tanácsval is éltem. Mivelhogy látám vesztit, két közben[492] nem hagyám, hanem hazahozám és gyógyítottam s most is gyógyítom. Azért azt mondom most is, ihon az én lovam s gyógyíccsa s akárhová tegye, mert én kárt vallottam miája, azért az mint elattam volt, azt az pénzt aggya megh, mert őmiatta kárt vallottam. Az mint elattam, volt fl. 23 az pénz is harmadnapik[!] nálom volt s vissza kellett adnom, mert látá az lovamnak veszedelmét s őmiatta vallottam kárt. Azért megh is várom az törvéntől azt az 23 forintot meghítéltetni, protestálok. Szók hallván I. petit par et conceditur. <Eperjesi András c. Varga János • 1615. szept. 14.>

Mészáros Mátyásné, Ersébet asszony giráztattya Rátz Mihált, úgy mint I-t d. 24. <Mészáros Mátyásné c. Rác Mihály • 1615. szept. 2.>

Anno domini 1615, Septembris, die 2 sedes celebrata est.

Mészáros Mátyásné, Ersébet asszony giráztattya Rátz Mihált, úgy mint I-t, secunda[rio] d. 24. <Mészáros Mátyásné c. Rác Mihály • 1615. szept. 4.>

Anno domini 1615, Septembris, die 4 sedes celebrata est.

Cum solita protestatione, 1615. esztendőben, úgymint Szent Bertalan nap[493] tájban ugyanitt Feiérvárat lakó Mészáros Mátthjásné, Ersébet asszony, az mely Mészáros Péter százában volt, ugyanitt Feiérvárat [lakó], urunk ő nagysága lovaslegényit, Rátz Mihált ez okon idéztetém be, hogy nem tudatik, mi gondolattyából, az törvény közben, az törvénytevő bírák előtt, nemcsak egyszer, sem kétszer, hanem háromszor kerítőnek mondott. Hogy az ő feleségit én kerítettem [volna?]. Melyet bíró uram hallván, kiért engem meg is [fol. 195r] fogtatott, halálra tarta, hogyha magamot ki nem tisztíthatom belőle, minthogy tiszti is tartya. Azért, ihon vagyok, térdre állok, rakja reám, hogy én olyan személy vagyok s nincs mit tennem. Szenvednem kell, mint afféle embernek. De, ha reám nem rakhatya, holt dí[j]omot követem rajta, megh is kívánom az törvéntől ítéltetni. Ha penit ezeket tagatná[!], kit nem is tagathat[!], mert megh is bizonítom mindazokkal az törvénytevő uraimval, kik akkor az törvényben ültek. Liceat plura.

Deliberatum: Mészáros Mátyás[nak], ki ennekelőtte urunk gyalogh seregében lakott felesége, Ersébet asszony, úgy mint fogoly citálta volt urunk ő nagysága lovaslegénit, Rátz Mihályt törvényre. Az széknek szokása szerént az fogoly asszony kéczer meghgiráztatván az I-t, most, immár harmatszor[!] az törvénytől az fogságból szabadulást kíván. Mivelhogy penit dí[j]ával való szabadulást kíván, tetcik azért az törvénynek, hogy Rátcz Mihály bíró uram petzétire elő nem jött s nem compareál, az asszont az törvény meghszabadítya fogságból s Rátz Mihály holt dí[j]án vagyon érette fl. 40. <Mészáros Mátyásné c. Rác Mihály>

Anno domini 1615, Septembris, die 7 sedes celebrata est.

Mészáros Mátyásné, itt Feiérvárat lakó vall procatort, Sárdon lakó Széles Lucátcsot[!], Fodor Tamást, Boczárdon [lakót], Varga Benedeket, Boczárdon lakót. <Rác Mihályné c. Mészáros Mátyásné • 1615. szept. 21.>

Protestál Czismadia Mártonné, Ersébet asszony, hogy az beadott feleletét vegyen[!] ki az procator, mert most bíró uram törvént nem tészen, minden törvények leszállottanak, ha másszor törvény lészen, gondolkodunk felőle, ha párt veszünk-e benne, avagy nem. <Halmágyi Nagy Máténé c. Csizmadia Mártonné • 1615. okt. 26.>

Anno domini 1615, Septembris, die 10 sedes celebrata est.

[fol. 195v] Anno domini 1615, Septembris, die 14 sedes celebrata est.

Deliberatum: Mivelhogy Eperyesi András procatora által feleltet Varga Jánoshoz és megh nem nevezi az 2[! közül], melyik Varga Jánost, tetszik azért az törvénynek, hogy condescendál simpliciter. <Eperjesi András c. Varga János • 1615. szept. 21.>

Anno domini 1615, die 21 Septembris sedes celebrata est.

Hodie per totum igéri Eperiesi András be[adni feleletét]. <Eperjesi András c. Varga János • 1615. okt. 26.>

Cum solita protestatione: Ím, érti bíró uram széki s kegyelmetek mind fejenként, in prima, az mint feleltem volt, sem szitkot, sem az kést, sem az pénzt[!] dolgát[!] nem tagaggya, hogy ő nem mondotta volna s ő nem szidott volna. Mely mia, mind azoltátó[!] fogva az én hites uramval az ő énreám kiáltásáért mód nélkül [való] nagy gyalázatot hozott az fejemre bűntelen, békességben énvelem nem lakott az én uram. Az mely énnekem akkor is súlyos volt és nehezen szenvethettem[!] el az ő rút szitkát, gyalázatmondását. Holott az I. semmit nem bizonított s nem is bizoníthatott volna. Minthogy semmit nem tagadott, nyelvinek kivágásához szólottam volt meghválthatatlanul, mostan is az törvénytől meghvárom ítéltetni. Hogy penit azt mongya, hogy én őtöt emennek-amannak szittam, nyilvánvaló kurvának, azért kikéredzettem volt bizonyságra, hallya az törvény, micsodákot bizonítottam feire, melyfelől is in prima nem kerestem egyébre, hanem az nyelvinek kivágására, most is meghvárom az törvénytől meghítéltetni, az többire bűntesse az tiszt. Si juris. Liceat. <Rác Mihályné c. Mészáros Mátyásné • 1615. szept. 28.>

Anno domini 1615, Septembris, die 28 sedes celebrata est.

I., Mészáros Máthásné[!] cum protestatione: Ím, értem az felperesnek ellenem való keresetit, hogy nyelvemnek kivágását keresi, holott nem tudom oly vétkemet ellene. De bátor dato, bátor úgy volna is, az mint te feleltet[!], kit én nem vallok, mindeneket visszaattál. De, az mi leghnagyobb, hogy engeme[t] az rajtat[!] esett gyalázatért kerestél, ki az bizonyságod[nak?] vallásából nem constál semmi. Az mi az kés dolgát nézi és [fol. 196r][494] pénz dolgát nézi, elvittem és megh attam, mert engemet azon kértek. De miért külték, azt én nem tudom. Te tudot[!], hogy el kolcsot, avagy tárczát én gonosz szándékban teneket[!] semmit sem vittem. Az mi az tisztet nézi, hogy arra támasztot[!], hogy az bűntessen, az ellen sem tudom semmi vétkemet, kiért meghbűntessen, mert, ha valamikor bátor valami vétekben estem volna is, Isten előtt és az világi emberek előtt énnekem azután jámbor, hitös uram volt, ki meghtetszik az te magat[!] bizonyságodból. Azolta jámborul éltem és most is jámborul élek, de kegyelmed az kegyelmed feleleti szerént semmit sem bizonítottál. Ergo az törvénytől szabadulást várok és, hogy alienumot, idegent bizonítottál, az ki nem az te keresetet[!] lett volna, az bizonyság is nem elegendő, condescensióját keresetet[nek!] várom és az törvényre támasztom, micsoda terhen vagy ellenem, dí[j]amon, avagy micsodán vagy ellenem. Liceat plura.

A. cum protestatione: Ahol azt mondot[!], hogy te énnekem kést és pénzt hoztál, avval volt nekem nagy, súlyos[!] és az te szitkat[!], az kés és pénz hozásot[!], mert az én uram minnyárt kétségben esett hozzám és azolta énvelem békességben énvelem[!] nem lakott. Mondot[!], hogy küldött s nem bizonítottál semmit, én penit nem emlékezem ráj[a], hogy küldött semmit. Az szitkot penit in prima nem tagattat[!], most heába, hogy tagadot[!], ha mi teneket[!] mit mondottunk, mondottunk-e, nem-e, nem bizonítottál semmmit, kitetszik bizonyságimnak vallásából. Ahol azt mondot[!], hogy teneket[!] jámbor urat[!] volt, ha mi vétekben éltél is, kivett az belőle. Nem tartom én azt jámbornak, ki hiti mellől elszökik, avagy hópénzével elszökik, nem tartom én azt én[!] jámbornak, de azért bűntessen az tiszt tégedet. Az szitokért és az pénz és az kés reám költésiért szólottam teneket[!] az nyelvetnek[!] [fol. 196v] kivágásodhoz, azért nem vagyok semmi penán. Meghvárom feleletem tartása szerént [ítéltetni]. Liceat plura.

Deliberatum: Nyilván constál az A-nak feleletiből, micsoda penát keressen az I., Mészáros Mátyásné feleletiben néminemű te monda[tt] szókért, (tudnia illik), hogy azt monta volna az I., hogy kést és pénzt vitt volna az A[-nak], hogy egy Horvát Mihály külte volna. Melyet az I. is maga is nem tagatt, hogy ő nem vitte volna, mert külték őtőle, de, az mi végre külték, ő tuggya. Hogy az A. penit gyalázatos névképpen vette magára, az I-nek nyelvinek kivágásához felelt meghválthatatlanul. Azon küül is az tisz[t]re is támasztya az I-nek bűntetésit, úgy mint tisztátalan személynek, kire bizonyságra is fogott volt az A., az jelen bizonyságra, hogy feleleti tartása szerént, hogy mindent meghbizonít az A. az I. ellen. Ad is be egy relatoriát ez A., melyet az szék megholvastatván semmi helyt neki nem ad az szék ez okon, hogy alienumot bizonított, olyant is penit, az kiből is az ő ura mindentől meghpurgálta az hitivel, azután penit semmi[, de] semmi gonoszságot az I-re nem bizonított, az ki erre való képest az tiszt is, tiszti szerént hozzányúlhatna az tiszt is[!]. Az I. penit az A-nak keresetitől, úgy mint ártatlan cum mortuali humagio[495], absolutiót kíván az széktől. Tetszett azért az széknek, mivelhogy az A. feleleti szerént nem bizoníthatott az I. tisztessége ellen, azért holt dí[j]ával az törvény absolválya az I-t az A-nak keresetitől. [fol. 197r] A. apellál ad senatum ampllissimum[!] et conceditur. <Rác Mihályné c. Mészáros Mátyásné>

Anno domini 1615, Octobris, die 26 sedes celebrata est.

I., Czismadia Márthonné, Ersébet asszony procator haladékot kér és meghengettetett. <Halmágyi Nagy Máténé c. Csizmadia Mártonné • 1615. nov. 2.>

I., Varga János procator haladékot kér és meghengettetett. <Eperjesi András c. Varga János • 1615. nov. 9.>

[fol. 180r] 1615, die 31 Octobris. Alkuvék az örek[!] Mészáros János az Erszénygyártó Ambrus sógorával, Lénárt Jánosval, az mely kárt vallott volt az szőlőiben Erszényes János szőlőpásztorsága mellett, alku[v]ék azért az örek[!] Mészáros János, hogy könyörgettetett Erszényes János, alkuvék azért vele 25 veder mustban, hogy az jöv[ő] Szent Mihály napra meghelégítcse Mészáros Jánost, azaz 1616. esztendőben szüretkor min[d] okvetetlen.

[fol. 197r] Anno domini 1615, Novembris, die 2 sedes celebrata est.

Cum solita protestatione: Ím, értem az A-nak feleletit, ahol azt mongya, hogy Deseő Mihált én vittem volna az piatzon eleiben, övegeit én rakattam volna vele az én szatyromban, melyre nem emlékezem. Azért azt kívánom, hogy meghbizonícsat[!], az mint feleled, hogy Deseő Mihált én híttam oda, az én szotyromban rakattam az te üvegedet és én vétettem el s én vittem házamhoz, az mint feleled. Ha megh nem bizonítot[!], azt mondom, hogy indebite háborgatsz. Emlékezem erre, hogy az nálam lakó Dobos Gyalaj Istvánnak, urunk ő nagysága gyalogh seregiben, öregh kapitán uram tizediben [való], annak az felesége Durkó asszonynak, hogy voltál adas[!] egy forintval égettbor árában. Egynéhánszor kérte tőlet[!], kapitán uramhoz indult volt, hogy meghpanaszolja, hogy soha megh nem veheti rajtat[!] az egy forintot. Deöső Mihály[!] találta és kérdette, hová megyen, Durkó asszont. Meghbeszélte, hogy száz pénzvel vagy adós, soha megh nem veheti rajtat[!]. Azt mondotta Deső Mihály: "Ne menny, meghbeszélem én uromnak", bement s meghbeszélette kapitán uramnak. Kapitán uram hatta Deseő Mihálynak megh, ha megh nem adgya, kérdd me[g], vedd fel áruját előle, add nekie, mert tudom, ho[gy] nincsen szegénynek pénze. [fol. 197v] Nem mondom, hogy én is ott nem állottam, hogy Deseő Mihály kéré az egy forintot tűled, azt mondát[!], hogy te nem adott[!], mert teneked nincsen. Úgy kérdé Deseő Mihály: "Vagyon-e szotyrot[!]?" Durkó asszony monda, nincsen. Úgy kére Máthé diáknétől[!] egy szotyrot, úgy rakta Deseő Mihály beléje, de én sem házomhoz nem vittem, sem az szotyor enim nem volt, sem hozzáj[a] nem nyúltam. Azért, ha kívántatik, én is kéredzem, bizonítom, az mit bizoníthatok, szabad legyen mindent bizonítanom, bizonyságom mellé, ha kívántatik, magamnak is hitet kérek. Bizonyságomot reportálván absolutiót várok az törvéntől cum paenae[!] indebit[a]e. Liceat.

Mint[!] az két félt kibocsátya az törvény, az A-t ad 15. diem, az I-t is az hogy készen legyenek.

Az A. fl. 3 mondgya, hogy ért volna, azt is kívánom, hogy meghbizonícsa. <Halmágyi Nagy Máténé c. Csizmadia Mártonné • 1615. nov. 9.>

Anno domini 1615, Novembris, die 9 sedes celebrata est.

Protestál Czismadia Mártonné, Ersébet asszony, szabat[!] legyen az beadott leratoriának[!] az utrumnak ellene contendálni. <Halmágyi Nagy Máténé c. Csizmadia Mártonné • 1615. nov. 23.>

Eperyesi András procatora, Horvát György mongya, hogy etzer atták göröghnek terhe alá, az után, hogy Beczey Varga János Szebenből rajta [visszatért]. <Eperjesi András c. Varga János • 1615. nov. 23.>

Protestál Bun Lukács, ki lakik ugyan Feiérvárat, Feiér vármegyében, mind az fiával Bun Bálintval alias Czismasia Bálintval együtt, hogy az Váradi Szőtcz János, ki lakik ugyan Feiérvárat, Feiér vármegyében adott egy szőlőt el itt, az Kiselőmálat, ugyan az Bun Lukács és kisebbik Szok[ács] Tomás árvája szőlejek szomszédságában, atta penit az [fol. 198r] urunk ő nagysága gyalogh seregiben lakó Vas János nevű drabantnak, ki lakik ugyanitt, Feiérvárat, Feiér vármegyében, azért jövendőben, az mikor az árának elégséges leszek letételire, vagy magam, vagy fiam, hát nem engedem másnak, se penit ő magának, annak az Vas János[nak], minthogy egy volt azelőtt is az én szőlőmvel.

Anno domini 1615, Novembris, die 9.

Az város notarius[a], Brasaj Erszéngyártó János, ki lakik ugyan Feiérvárat, Feiér vármegyében protestála az bíró uram előtt és az tanácsbeli uraim előtt, hogy az vizes árokban, az mely földöt pénzen vött volt és meghszántatá pénzért, azt más[ok] bevetették. Azért eleget tudakozott és az embört ki nem találta, hogy ki vetette be. Azért ennekutána is az búzához tartozik és megh nem haggya másnak aratni. <Erszénygyártó János c.? • 1615. nov. 16.>

Én, Kovászi[?] János, az mely szőlőt vettem volt, az mely vagyon ugyanitt, feiérvári határon, Feiér vármegyében az PapPatokában, alkuttam volt vele, Gelyén Jánosnével 110 veder mustban, azért fizettem neki 47 veder mustot, marattam mégh 63 veder mustval adósa neki azért. Az jövő szüretkor, ha Isten azt aggya érnünk, azaz 1616. esztendőben meghfizetem, az mennyére lészen.

Anno domini 1615, mensis Novembris, die 16 sedes celebrata est.

Protestál mégis, most másodszor az feiérvári notárius, Brasaj Erszéngyártó János az felyül is meghnevezett föld felől, azért az búzához tartozik és másnak nem engedi, mivelhogy etzer meghszántatá volt pénzért és nem talá[l]ta volt az emberit ki bevetette az földet, azért az [föld?]ben való búzához tartozik.

[fol. 198v] Anno domini 1615, Novembris, die 23 sedes celebrata est.

Sombori Jánosné, Katalin vall procatort, ugyanitt Feiérvárat lakó Kósa Borbély Györgyöt contra quoslibet. <Zsombori Jánosné c. Kádár András • L. alább>

Kasaj Szőtcz István vall procatort, ugyan Feiérvárat lakó Kósa Borbély Györgyöt contra quoslibet. <Szűcs István c. Szűcs Márton • L. alább>

Protestál Halmágy Nagy Máthéné, Annasszony, Horvát Czismadia Márthonné, Ersébet asszony [által] beadott relatoria ellen, szabat[!] legyen contendálni. <Halmágyi Nagy Máténé c. Csizmadia Mártonné • L. alább>

Megyesi Szőtcz Márthon, itt Feiérvárat lakó vall procatort, Feiérvárat lakó Bun Lukácsot contra quoslibet. <Szűcs István c. Szűcs Márton • L. alább>

Deliberatum: Mivelhogyogy[!] Halmágy Nagy Máthéné, Annasszony világoson meghbizonította 2 nemes bizonysággal, úgymint Mihál Diák Deseő és más drabantné, Gyalaj Istvánnéh, hogy egyenlő akaratval vitték az vásárbírót oda, hogy Czismadia Márthonné, Ersébet asszony Durkó asszonyval egyenlő akaratval hítták oda az vásárbírót. Czismadia Márthonné tartotta az szotyrot, az mígh az vásárbíró bele rakta az üvegeket. Ő tutta, hová tötte, tetszik azért az törvénynek, mivelhogy ő tartotta az szotyrot, tartozzék az üveget égett borostól felszabadítani böcsöivel, úgymint fl. 6, dí[j]án pedit nincsen az I. érette, de az hatalmot tartozik megh adni fl. 1.

Az felválcsák meghengettetik az I-nek. <Halmágyi Nagy Máténé c. Csizmadia Mártonné>

I. cum protestatione: Ím, értem az A-nak rajtam keresetit. Aholott azt mongya, hogy szebeni útra fogattam volt tőle egy luvat bérben, az melynek bérit meg is attam s fel is vette. Ahol azt mongya, hogy az lúv akkor ép volt, mikor én kezemben atta, nem constál az, [fol. 199r] azt kívánom, hogy meghbizoníccsad, az mint feleled, jámbor személyekkel. Második az, hogy az luvat mikor én kezemben atta, ő maga az nyereg alá egy nagy losnokot csinált, az nyerget úgy tette reá. Azt mondotta, el ne boncsat[!] ezt, hanem ez szerént haggyat[!] rajta az hátán. Én nem mertem elbontani, hanem, az mint ő maga meghnyergelte, az losnokot alája csinálta, énnekem az szerént kellett hadnom, ha kezemben bízta. Mint[!] nyergelésit, mind egyéb gondviselésit reám kellett volna bízni, minthogy az nyergelését énreám nem bíztam[!] s én az hátát nem is láttam, azt mondom, nem tartozom semmivel, hanem indebite háborgatsz érette. Az úton is, mint[!] menet-jövet, meghbizonítom az velem levő embervel, úgymint Borbély Márthonval, hogy hegyen-völgyön sok hely[en] leszállottam s utánom vondosztam[!]. Mikor Szebenbeől meghjőttem, az luvat neki hazaküldöttem. Az luv[at?] nem mutatta énnekem megh, hogy én alattam sebes[edett?] volna megh, hanem, másnap-e, harmadnap-e, azt ő tugya, hogy az luvászmester szállására vitte az luvat. Ott is 3 nap volt-e, 4 nap volt-e, azok is próbálták az luva[t], úgy vitte osztán haza az luvat, ki tugya, ott sértették[-e], túrosították-e, avagy hol, azt én nem tudom. Hogy onnan meghhozta, az után mégh az ki leghnagyobb, az görököknek[!] atta bérben, Sebesbe[n-e], SzeredaHe[ly]re-e, azt én nem tudom, terhet vitte[k] rajta, az melyet az prókátor ő maga is itt az sz[ék] színin nem tagata[!]. Lehetséges, hogy ezek az emberek mind meghtúrosíthatták az te luv[a]dot az terhe alatt s az luvászmester, kinek att[ad?] volt azután azért. Ha[llom?] [fol. 199v] hogy penit azt mondot[!], hogy énhozzám hoztat[!] volt az luvat, nem constál az. De bátor, ha szinte hoztat[!] volna is, melyre nem emlékezem, talám azután hoztat[!] volt, mikor az luvászmestertől hoztat[!], az göröktől[!] is, mikor meghhozták. Melyeket, ha tagadnád, ha kívántatik, bocsásson ki az törvény s bizonítok, az mit bizoníthatok, bizonyságomot beadván, absolutiót várok az törvénytől cum paenae[!] indebit[a]e. Liceat.

Deliberatum: Az törvény mind az két félt feleletek tartása szerént bizonyságra [bocsátja] ad futuram sedem. <Eperjesi András c. Varga János • 1616. jan. 11.>

A., Sombori Jánosné, Teöreök Katalin giráztattya Kádár Andoriást[!], itt Feiérvárat lakót, I-t d. 24. <Zsombori Jánosné c. Kádár András • 1615. nov. 30.>

A. cum protestatione: 1615[-ben], ez jelenvaló esztendőben tudniillik, ugyanitt GyulaFeiérvárat, Feiér vármegyében lakó, úgymint nemes személy, Kasaj Szőtcz István ugyanitt GyulaFeiérvárat, Feiér vármegyében lakó Megyesi Szőtcz Márthont, urunk ő nagysága jobbágyát ez okáért idéztetém be feiérvári bíró uram pecsétivel, hogy egy ezüst kanált vetettek volt hozzám zálogban, melyre búzát kértenek volt tőlem. Mely kanál éntőlem gonoszul elveszett, mely kanálért engemet is búsítanak az kié volt. Mely kanált ez meghnevezett Megyesi Szeőtcz Márthonnál találtam megh és esmértem. Melyet bíró uram pecsétével meg is tiltottam vala, hogy, vagy el ne aggya, vagy el ne tévesztesse. De ő az tilalommal csak hallgatott, énnekem nehéz volt, mert eng[emet] [fol. 200r] erőltetnek az kanálért. Azért most is kérem tőle az szék színén, aggya megh, ne fárasszon. Ha peditlen tagadná, hogy nem az az a kanál, az kit én keresek, nemes ember vagyok, orszák[!] törvénye szerént reá eskeszem, hogy én kanálom. Mert addik[!] enyém, az mígh ki nem vál[tják], melyről Isten szerént való törvényt vár[ok]. Liceat plura. I. petit par et conceditur. <Szűcs István c. Szűcs Márton • 1616. jan. 25.>

I., Czismadia Mártonné felválcságot vött. <Halmágyi Nagy Máténé c. Csizmadia Mártonné • 1616. jan. 18.>

Anno domini 1615, Novembris, die 30 sedes celebrata est.

Kádár András vall procatort, GyulaFeiérvá[rat] lakó Bun Lukácsot contra quoslibet. <Zsombori Jánosné c. Kádár András>

Maior[496]


1616

Anno 1616, die 11 Januarii sedes celebrata est.

Maiorban lakó Popa János vall procatort, Feiérvári Borbély Györgyöt contra quoslib[et].

Popa János giráztattya Ztankát d. 24.

Ztanka vall procatort, Bun Lukácsot, Fodor Tamást, Boczárdon lakót, Varga Benedeket, sárdit, Budaj Pétert, Gerendi Pétert contra quoslibet. <Popa Ioan c. Stanca • L. alább>

Varga János protestál: Az minémű relatoriái vagyon, az le nem száll, hanem ez után is élhessen vele. <Eperjesi András c. Varga János • 1616. jan. 25.>

Ztanka az girát benn tiltya.

Ztanka, urunk ő nagysága jobbágya, Feiérvárat, Feiér vármegyében lakó protestál, hogy: Ím, értem, hogy az maiorbeli Popa János idézte[t] bíró uram pecsétivel, bíró uram eleiben, de feleletit meghhallván akkor, gondolkodom felőle, hogy ha álly[ak-e] törvént, az vagy nem, akkor okait is megh szo[...]lato[...] <Popa Ioan c. Stanca • 1616. jan. 18.>

[fol. 200v] Borok Péterné, Ersébet asszony vall procatort, Feiérvárat lakó Borbélj Györgyöt contra quoslibet.

Görög Zwcz Miklós vall procatort, Nagi Máttyást contra quoslibet.

Borok Péterné, Ersébet asszony elvárj[a] az felperes bizonyságát cum pena indebit[a]e. <Szűcs Nikola c. Borok Péterné • 1616. jan. 18.>

Anno 1616, die 18 Januari[i] sedes celebrata est.

Mivelhogy Czizmaczia Mártonné, Ersébet asszony alkolmas terminust kíván az törvénytűl, hogy bizonyságiban megh ne fogyatkozzék, az szék 15 napot hagy neki. <Halmágyi Nagy Máténé c. Csizmadia Mártonné • 1616. febr. 7.>

Mivelhogy az alperes, Ztanka láttattya törvénnyel, hogy az minémű törvénye Ztankának Popa Jánossal volt ennekelőtte, most újobban az minémű törvénye Popa Jánosnak volna Ztankával, az procatorát el akarja állatni Popa János mellől. Az törvény penigh meghítélte, hogy Popa János mellett lehet, minthogy ez az perlődés fogtatásból áll. In ea parte az I. cum tota serie apellat et conceditur.

[fol. 201r] Mivelhogy Ztankának az minémű peri Popa Jánossal volt, mellyet el is ért Ztanka Popa Jánosson ennekelőtte, kirül nem exsequálhatta[!], magamentő levele miatth. Mostan penigh Popa Jánosnak az minémű peri akarna lenni Ztankával, Ztanka kezest kíván Popa Jánostúl. Minthogy, ha valamin elmaradna Popa János, tehát az kezest exsequálhatná. Teczik azért az széknek, hogy méltán kívánnya az alperes az kezest, minthogy itt, várasunkban nincsen residentiája. <Popa Ioan c. Stanca • 1616. jan. 25.>

Borok Péterné, Ersébet asszony giráztattya Görögh Zwcz Miklóst d. 48. <Szűcs Nikola c. Borok Péterné • 1616. jan. 25.>

Anno 1616, die 25 mensis Januarii sedes celebrata est.

Ztanka giráztattya Popa Jánost d. 48. <Popa Ioan c. Stanca • 1616. febr. 7.>

Beczey Varga János, urunk ű nagysága jobbágya protestál, hogy az minémű dologért Feiérvárat, Feiér vármegyében lakó Eperyessi András perlett Beczey Varga Jánossal, tudniillik egy lú dolga felől. Ugyan ez jelenvaló harmad eszten[napon], ez nap totaliter minden kereseti, mind relatoriája, feleleti condescendált volt. Hogy penigh ma az condescendálásnak tizenötöd napja vagyon, az régi mód szerént, az feiérvári bírónak székinek ususa szerént nem procedál, az tizenötödnapot elmúlatván, reá nem citált az felválcsággal, ezután se élhessen vele, ne is citálhasson, ha citál is, ellene mondhassak. <Eperjesi András c. Varga János • 1616. febr. 7.>

Borok Péterné, Ersébet asszony giráztattya Görögh Zűcz Miklóst d. 48. <Szűcs Nikola c. Borok Péterné>

Zomosközy Jánosné, Orsolya asszony vall procatort, Bun Lukácsot, Gerendi Pétert, Buday Pétert, Sárdon lakót contra quoslibet.

Tordasi Mihály vall procatort, FeiérVáry Borbéli Györgyöt, Bíró Jánost contra quoslibet.

Kassay Zwcz István Meggiessy Zwcz Mártonnal való perit felváltá. <Szűcs István c. Szűcs Márton • 1616. febr. 7.>

[fol. 201v] Anno 1616, die 6 mensis Februarii. Mi, Debröczenj János, feiérváry bíró, Zakmáry Zíjártó János, tanácsszemély. Mielőttünk KannaJártó Gergelynek az minémű adósságh felől való peri akarth lenni Nagilábú Gergelynével, az mi kérésünkre az békességh véghez mene úgy, hogy ez jövendő húsvét napjára tartozzék meghelégíteni KannaJártó Gergelt fl. 1. d. 50, ha penigh az meghnevezett napra megh nem adná, tehát tartozzék fl. 3[-mal] elégíteni.

Anno 1616, die 7 mensis Februarii sedes celebrata est.

Lakatos Gergely vall procatort, Bun Lukácsot, Gerendi Pétert, sárdit, borosboczárdi Lénárt Istvánt contra quoslibet. <Ispaia Sava c. Lakatos Gergely • L. alább>

Czizmaczia Mártonné, Ersébet asszony giráztattya Halmági Nagi Máténét d. 48. <Halmágyi Nagy Máténé c. Csizmadia Mártonné • 1616. febr. 15.>

Váraggián lakó Zaua, nemes személyt giráztattya Lakatos Gergely d. 48. <Ispaia Sava c. Lakatos Gergely • 1616. febr. 15.>

Másodszor is protestál urunk ű nagysága jobbágya, Beczej Varga János, hogy az minémű törvényre idézte volt Eperyesi András, nemes személy, minden kereseti totaliter leszállott volt, mind relatoriája, mind felelete, azért ennek az széknek ususa szerént nem compareált, felválcságot vett volna, 15. nap előtt reácitált volna. Azt elmúlatván, az tizenötöd napot, akkor is protestáltunk volt, most is protestálunk, az után való széknapján, egy hián harminczadik napján. Ennekutána, ha idéz, minthogy idejét elmúlatta, tehát ne élhessen vele. <Eperjesi András c. Varga János • 1616. febr. 15.>

Cum protestatione, minthogy Zwcz István idézte volt Feiérvárat, Feiér vármegyében lakó nemes személy, úgy mint A. [fol. 202r] ugyan Feiérvárat, Feiér vármegyében la[kó] urunk ű nagysága jobbágyát, Meggiessi Zwc Mártont, úgy mint I-t. Minthogy Zwcz Istvánnak, úgy mint A-nak ezelőtt való törvénynapokon leszállatt volt feleleti, úgymint ezelőtt tizenötöd napon, mostan penigh Zwcz István meghszóllítya, úgy mint A. Zwcz Mártont, úgy mint I-t. Az procatora Zwcz Mártonnak előállván, kívánnya, hogy meghdoceálja az citatiót. Az A. azt mongya, hogy meghdoceálja, holott megh nem bizoníthatta sine czitatione[!]. Az A. az I-t meghszólítya, semmit nem bizoníthat, azt mongyuk, si juris. Hogy idézetlen meghszólított, minden kereseti condeszcendál[!] cum pena indebit[a]e, meg is várjuk az törvénytűl ítéltetni, si juris, liceat.

Deliberatum: Mivelhogy az A., Zwcz István az alperest sine czitatione[!] az szék színén meghszólítya, az I., Zwcz Márton kíványa, hogy meghdoceálja az czitatiót, mivelhogy megh nem doceálhatya, kíványa az I. condeszensióját[!] cum pena indebit[a]e. Teczik azért az törvénynek, hogy A. lévén, vigyázni kellett volna, hogy penigh vigyázatlan találtatott, condeszendál kereseti cum pena indebit[a]e fl. 12. d. 50.

Zwcz Márton protestál, urunk ű nagysága jobbágya, hogy ha ennekutána ezen dologért az A. meghszólítaná az I-t, ne szólhasson addigh, míg ki nem veszi az indebitát. <Szűcs István c. Szűcs Márton>

Ztanka giráztattya Popa Jánost, az maiorbelit d. 48. <Popa Ioan c. Stanca>

[fol. 202v] Anno domini 1616, die 15 Februarii sedes celebrata est.

Halmágy Nagy Máthén[é] procator haladékot kére és meghengettetett. <Halmágyi Nagy Máténé c. Csizmadia Mártonné>

I., Lakatos Gergely giráztatya Szava Izpaiát, úgy mint A-t d. 48. <Ispaia Sava c. Lakatos Gergely • 1616. febr. 22.>

Protestál Beczey Varga János, Feiérvárat, Feiér vármegyében lakó urunk ő nagysága jobbágya, hogy, az minémű törvénye egy lú felől volt Eperyesi Andrásnak, úgy mint A-nak, Feiérvárat, Feiér vármegyében lakó nemes személynek, mely kereseti az A-nak bódoghasszony havának[497] die 11. minden kereseti[!] totaliter, mind leratoriával[498] együtt condescendált volt. Azért azoltától fogva, ennek az széknek ususa szerént, sem bíró uramot nem urgyálta[499], sem pedit itt nem protestált az szék színin, sem peditlen, ha apel[l]ált volna vele is, hogy az tizenötöt[!] napra az apel[l]atiót meghláttatta volna, mely apel[l]álása mielőttünk nem constál. De, bátor úgy volna is, melyet nem tudunk. Az 15-öt[!] nap alatt nem kellett volna az 15-öt[!] napot elhallgatni, hanem bíró uramot megh kellett volna az apellatió felől meghtalálni[!]. Ha bíró uramtól[500] elmúlatá volna az apellatiót, tehát volna talám valami móggya benne. De, hogy ezt nem cselekette, hanem most, bő[j]telő havának[501] 15-dik napján akarja állatni az apellatiót. Azért azt mondom, hogy minden remediumról elment, ennek az széknek ususa szerént sem most, sem ennekutána semmi remediumja nincs.

[fol. 203r] Protestál Eperyesi András, úgy mint A.: Beteghségh, árvíz, ura dolga sokat elmúlat. Minthogy én, Horvát Gyergy[!] voltam procatora, gongya viselője, én akkor betegh voltam, azért nem jöhettem az 15-töt[!] nap alatt s nem protestálhattam.

Protestál Beczey Varga János: Hogyha te, procator lévén betegh voltál, az A., Eperyesi András nem volt betegh, el kellett volna ide jönni s urgyálta[!] volna az dolgot. Ő perlett velünk, nem te, övé volt az lú. Azon is protestálunk penit, hogy azt mongya, hogy apellált, melyet nem tudunk, nem iratta fel az protoculumban, mert, ha feliratta volna, talám mi is szóltunk volna ellene. Így, azaránt is nincs semmi lába az apellatiónak, sem ennek az causának felállatásának. <Eperjesi András c. Varga János • 1616. febr. 22.>

Anno domini 1616, mensis Februarii, die 22 sedes celebrata est.

Geörögh Zabó Györgyné, Suska asszony vall procatort, Feiérvárat, Feiér vármegyében lakó Borbély Györgyöt contra quoslibet.

Zabó Györgyné, Susanna asszony giráztattya Geöreögh Zeötcz Nikolát, úgy mint I-t d. 24. <Szabó Györgyné c. Szűcs Nikola • 1616. márc. 1.>

Zava Izpaia, Váragyán lakó vall procatort, ugyan Váragyán lakó, Feiér vármegyében Bíró Jánost contra quoslibet.

A.[502] in scriptis hodie pro[503] tototum[!]. I. petit par et conceditur. <Ispaia Sava c. Lakatos Gergely • 1616. márc. 1.>

Egregius Michael Andro constituit in procuratorem Melchiorem Beseney de BotualNeőzeőBesenie, Lukam Bakó et Joannem Salánki de Colosvár, Michaelem Mézáros alias Cigány de Magyar[igen] contra quoslibet.

[fol. 203v] As[s]umptio cauze[!] egregii Michaelis Andro, in comitatu Albensi com[m]oran[ti]s, Albae Juliae com[m]oranti[s], ut A. contra et adversus providum Michaelem Couázi alias Tzifra, similiter Albae Juliae ac perfati[!] com[m]oranti[!] velut I.

Cum solita protestatione: Ilyen okát aggyuk az citatiónak az I. ellen, ut in[504] praenominato anno 1615, circa diem 20 Novembris gonoszul veszett el két ökrünk, eggik barna, másik veres állat. Mely két ökröt az I., az mint cum circumstantiis, imitt-amott árulta, úgymint Péterfaluára vivén, mely in comitatu Kücülőensi[!] fl. 28 tartván ott, ott megh nem vévén senki, minthogy ore tenus is meghmonta: "Nem akarom itt eladni, mert, nem tagadom, mert vont marha." Ugyanott 2 forintba fogadott egy embert Megyeszik[!], az kivel az marhát hajtatá. Ő maga nagy messze elmaradván hátra, mikor Megyessen beértek volna, az 28 forintos ökret fl. 16 atta el. Mikoron visszatért volna azon emberrel, az útban beszélgetvén egymással [az kérdé]: "Miért attat[!] olyon olcsón, mert minálunk 28 forinton tartottat[!]." "Azért attam", úgymond "mert, nem tagadom, mert vont marha volt, mégh ha volna kitől meghizennem, meghizenném, hogy meghölnék." Kire azon ember erre meghfelelt: "Nem csudálom, hogy hátra marattál s énvelem hajtattat[!] az ökröt. Így, ha engem meghfogtak volna, engem felakasztottak volna!" Így azért, illyen nyilvánvaló sorokhoz képest, hogy az citatióra is reá nem jött, sic stantibus rebus, ut praefertur, in paena[!] furti vagyon érette, quia, qui tacit consenti[re] videtur secundum Decreti. Ha penit eléjött volna, ha ugyan az törvény [elől] meghfutamodnék vala, mi részin[?] ne legyen késő doceálnunk, vagy felválcsák[!], vagy egyéb remegy[om!] által. Alioquin törvént várunk secundum proposi[tiones]. Protestator[!] ad ulteriorem.

[fol. 204r] Michael Andro giráztatya Kouázi Mihált, úgy mint I-t d. 24. <Andro Mihály c. Kovászi Mihály • 1616. márc. 1.>

Czismadia István, Feiérvárat, Feiér vármegyében lakó urunk ő nagysága jobbágya protestál, hogy az minémű fogsága volt az 1616. esztendőben ugyan Feiérvárat, Feiér vármegyében lakó Czismadia Mihály vagy afelől, [aki] ugyan urunk ő nagysága jobbágya, alias Hauasally Mihály, az fogságh volt penitlen bő[j]telő hónak 17-dik napján, melyet jövendőben el nem szenvedem.

Debrezeni[!] Zabó János, az feiérvári fűbíró giráztatya az polgárok képiben az[t] az Dobos Mézáros Istvánt, úgy mint I-t d. 24.

Eperiesi András procuratora azt mongya, hogy appellált volt és az bíró uramék semmit nem szóltak arra, hanem, az minémű levele volt ott szék színin, azt bíró uram az leveleket keziben atta és azt mondá nekem[505]: "György uram, az mivel halatt, avval nem múlik."

I. cum protestatione: Ahol azt mongya az A., hogy, az mikor totaliter minden causája leszállott volna, akkoron apel[l]ált volna vele. Azért semmit az szék arra nem szólott, de nem constál mielőttünk, hogy apel[l]ált volna. De, bátor szinte apel[l]ált volna is, melyet nem tudunk, tahát fel kellett volna iratni az protoculumban, de sem törvénnyel megh nem láttatá, sem fel nem iratta. Mert ha apel[l]ált volna, cikkellyel ugyan nem apel[l]álhatott volna, hanem törvénnyel megh kellett volna láttatni. H[a?] az törvény elbocsátotta volna apellatióba, hát az deré[ket?] megh kellett volna láttatni és, cum toto[!] suo[!] serie kelle[tt volna?] apellálni. De, hogy ezeket nem cselekette, mi ennek a[z szék?]nek ususa szerént elvártuk tizenötöt[!] napo[kig?], remegyumval[!] nem élt, sem az apel[l]atiót nem

e[...?], azért az elébbi törvényhez tartom magamat[...]. [fol. 204v] Tizenötöd napon protestáltunk volt, hogy az tizenötöt[!] napot elmúlatta az A., semmi remegyumval nem élt az tizenötöt[!] napigh, ezután se élhessen. Azután való törvénynapján is protestáltam volt és fel is irattam. 3-madik[!] széknapján is protestáltam és fel is irattam, hogy mindaddik[!] is nem élt semmi remegyumval. Azt mondom, hogy mostan is üdő után vagyon és pedit az szék nem tartozik, hogy elbocsássa, mert, miként az tizenötötnapot[!] elmúlattat[!], minden apel[l]atio mellől és minden remegyum mellől elmentél. Azért azt mondanám, ha az törvény mondanája, hogy idő után láttatot[!], indebitán vagy érette, ha az törvény mon[da]nája s minden keresetitől absolutiót várok. J.V.J[506] Ne legyen késő, szabad legyen akkor contendálni az cikkely ellen, az tizenötötnap[!] előtt, ha nem láttatya, azután ne élhessen vele, minekünk gondunk lészen reá.

Eperyesi András protestál, minthogy apelláltunk volt, most is azért apellálunk az tanács eleiben s meghengette az szék is.

Az I. is, Varga János apellá[l] az indebitával. <Eperjesi András c. Varga János • 1616. márc. 2.>

Anno domini 1616, mensis Aprilis[507], die 1 sedes celebrata est.

Geöreögh Zabó Györgyné, Susanna asszony secundaria most giráztatya Geöreögh Zőtcz Nikolát, úgy mint I-t d. 24. <Szabó Györgyné c. Szűcs Nikola • 1616. márc. 7.>

Zava Ispaia vall procuratort, Feiérvári Borbély Györgyöt, itt, Feiérvárat lakót contra quoslibet.

Zava Izpaia giráztatya Lakatos Gergelt, úgy mint I-t, d. 24. <Ispaia Sava c. Lakatos Gergely • 1616. márc. 7.>

Andro Mihály giráztatya most másotszor Cifra Mihált alias Kouázi[t], úgy mint I-t d. 24. <Andro Mihály c. Kovászi Mihály • 1616. márc. 7.>

Zakmári Zíjgyárthó János, Feiérvárat lakó vall procuratort, Feiérvári Borbély Györgyöt, ugyan Feiérvárat, Feiér vármegyében lakót contra quoslibet.

[fol. 205r] I., Michael Kis alias Harangozó simpliciter tagagya Zakmári Zígyár[tó] János ellen való beszélgetésit.

Deliberatum: Az szék kibocsátya az A-t ad futuram sedem, bizonyságot reportálván, törvények lészen. <Szígyártó János c. Kis Mihály>

Ifiú Mézáros Gergely giráztatya az Hegedűs[508] Jánosnét, úgy mint A-t d. 48.

Az mészáros céh protestál, hogy az elmúlt esztendőkben volt törvények az szőtcs uraimval, [arról] hogy ha az szőtcs uraim elegendő pénzt nem adnak, tehát szabadok legyenek másuvá adni az báránybőröket, sőt, az mostani 1616. esztendőben, Februarii die 27 napot tötték volt az szőtcs uraim, hogy az 29-dik napján választ adnak az pénz meghadás felől s az is elmúlt. Azért ők is odaaggyák az báránybőrt, ahol pénzt attak nekik.

Az szőcs céh is protestál BotualNeőzőBesenyej Menyhárt deák által super eo, mivelhogy az elmúlt napokban, úgymint 27 Februarii, hogy az mennye[!] pénzt hoztak anno domini 1616, azt az pénzt megh aggyuk és kináltuk vele az mostani esztendőre valóval[!], azért [hogy, ha?] másnak aggyák az mi céhen[kön?] küül, hát gondunk lészen e[o] tempore et loco.

Protestál az mészáros céh, hogy minket nem kináltanak, sőt, inkább mi jártunk utánok és kértünk[!], de [nem] attanak.

Anno domini 1616, mensis Martii, die 2 sedes celebrata [est].

A., Eperyesi András protestál procuratora által, mintho[gy az] elmúlt törvényünk súlyos volt, apel[l]áltunk volt az [tanács] eleiben és azt az törvényt újobban akarjuk meghl[áttatni?]. Mikoron előállottunk volna és az tavaly esztendő[ben bíró] uram előkéré az propositiónkat és el is olvasta [te?]k[egyelmetek], akkor[509] engem bizonyságra ki is bocsáta [..?]. [fol. 205v] Bizonyítottunk is, az mit bizoníthattunk. Másotszor[!] Varga János uramval, az mostani, 1616. esztendőben, mikor az mostani bíró uram előtt állattunk volna, kíváná az alperes, hogy az propositiót előadná[n]k és előadók. Másotszor azt is kíváná, hogy az relatoriát is aggyuk be. Mikoron olvasni kezték volna, mondá az alperes, parancsolatval vallatták azokot, az relatoriának olvastatását meghállatá és kíváná, hogy parancsolatot adnánk be. Mely parancsolatot otthon felejtettem volt s nem vala nálam, de, bátor nálam lött volna is, nem tartoztam volna beadni, oka ez: mikor az relatoriának mását vette, ott volt akkor az parancsolat, ha kételkedett volna az parancsolathoz, vette volna az parancsolatnak is mását, én meghengettem volna. Azért, minthogy nem vette, én is nem tartoztam bírórúl-bíróra, székről-székre parancsolatot hordozni utána. Azért relatoriához is semmi kétségh nem volt, mert vajda emberinek az nevek benne volt írva és őkegyelmek is hitek szerén[t] írták. Azért megh kellett volna őkegyelmeknek olvasni akkor. Miérthogy akkor, mikor őkegyelmek éntőlem elé kérék, ha akkor eszembe jutott volna s, ha így előproponáltam volna, netalántán akkor is jobb törvényem lött volna. Mikor az parancsolatval elérkesztek volna, beadám, mellyel nem tartoztam volna, és őkegyelmek immár azelőtt törvént csinálták vala és őkegyelmek azt mondák, hogy ők más törvényt nem csinálnak és annak az törvénnek, bíró uram hites ember, őkegyelmire hagyom, referálya az dolgot, mint lött és az szék előtt hihetősb lehessen. Azért apel[l]áltunk, hogy lássák újonnon, ha ilyen kicsin dologért le kellett volna leszállatani[!], holott nem tartoztam volna beadni. Isten szerént való deliberatiót várok.

[fol. 206r] I. cum protestatione: Ím, értem az A-n[ak...][510] mivel apel[l]ált, hogy az relatoriája minden [...] tudnia illik, hogy az mely parancsolatval az [...], azt be nem athatá, amiatt szállott le minde[n keresete?]. Hogy nem tartozott beadni, ha szinte nála [lett volna is, az?] ellen azt mondom, mint[!] az országban le[...], mint[!] székeken, mint[!] táblán tartozik beadni [...] beadni, hogy ki parancsolatval vallat, azért [kellett?] volna beadni ten[eked?], mert egyedül az országbe[...], mind ezen az bíró uram székin s mind az u[dvarbíró] székin s mind, az több székeken mi[n]déltik[!] törvé[ny volt], most is törvény, mi azt megh nem bontha[tjuk]. Azért szokták az parancsolatot bekérni, ho[gy az vaj]vodariusnak az nevek egyez-e az relatori[abeli vajvoda]riuskal vagy nem. Azért méltán kívántam az p[arancsolat] beadását, hogy be nem athattat[!], kívántam volt az[t?], hogy minden keresetet[!], az relatoriával együtt, hogy [condescen]dáljon cum paene[!] indebite[!], most is kívánom, az [mint] kívántam condescensióját az tanács uraim előtt, a[zt is] kívánom az törvénytől adiudicáltatni. [Si juris?] Liceat plura.

I. cum protestatione: A. voltál te, paratusnak kelle[tt] volna lenned, azt akartam volna én, hogy mégh az r[ela]toriát is otthon hattat[!] volna, azért méltán kívánom, az[ért?] kívántam leszállítását.

Deliberatum: Mivelhogy Eperyesi András, az minémű relato[riát és] propositiót beattanak volna Beczey Varga János ellen, bíró uram polgárival egyetembe az 2 fél között az minémű tö[rvényt] pronuncziált, az tanács minden cikkelyiben helybe[n hatta]. A. apellat cum toto[!] serie az udvarbíró u[ram székére] és meghengetetett.

[fol. 206v] [Protestál B]eczey Varga János, hogy: Ím, értyük az [tanács] uraim elől, hogy apellál az A., de protestálunk, [hogyha tizenöt]öt napra megh nem láttatya, azután ne [élhessen az apellatióval] <Eperjesi András c. Varga János>

[Anno domini 1616], die 7 mensis Martii sedes celebrata est.

[...]njen, Majorban lakó vall procuratorth [Borbé]ly Györgyöt, Bíró Jánost, Váragián lakót, [con]tra quoslibet.

[Mint]hogy az felperes, Görögh Zabó Györgyné, [S]uska asszony czitálta volt Görög Zwcz Mikolát [n]éműnemű gyalázatos szidalomért, kiért [nye]lvének kivágását kívánta az A. az törvé[nytől], hogy ha reá nem bizoníthatya. Mivel [pedi]gh, hogy az széknek szokása szerént ennek[elő]tte kétczer meghgiráztatta az I-t, [lévén, hogy] nem compareált, immár mostan harmadszor [tör]vént vár az A. Teczik azért az [tö]rvénynek, hogy magát érni hatta, [nye]lvének kivágásán vagyon az gyalázatos [szi]dalomért és ad deczimumquintum[!] diem [..]em executio conceditur. <Szabó Györgyné c. Szűcs Nikola>

Zaua Izpaya, Váradgyán lakó giráztattya Lakatos Gergelt d. 24. <Ispaia Sava c. Lakatos Gergely>

Andro Mihál, úgy mint felperes czitáltatta volt Kouázy Mihált neműnemű ökörnek ellopása felől, minthogy az széknek szokása szerént kétczer meghgirázván, az I. nem compareál, teczik azért az törvénynek, hogy Kouázy Mihály érni hatta magát, az felperes, valahol találja, mindenütt [megh]foghassa. <Andro Mihály c. Kovászi Mihály>

[Anno] domini 1616, mensis Martii, die 15 sedes cel[e]brata est.

[...]Vá[sár]hely Borbély György vall procatort, Zéles Lukácso[t Sárdo]n lakót, Fodor Tamást, boczá[rdit ...] és Varga Benedeket contra quoslibet.

[B. fol. 3r] [1616. jún. 20. előtt][...][511] úgymint t[...]pacsnak 7 [...]inte fl. 5[...] tena [...] melyről [...] le elm[...] adot attyuk [...]ert Dótzi Mihály[...] tizedesénél mely 7 bokor kapcs[...] rajtat[!], ha bizonyíthatunk felőle jó, [ha nem bizonyít]hatunk, hitedre köttyük, hogy valami[...], az kik az anyám javai voltanak, mindeneket hit szerént előadni akármi névvel nevezett [...] te kezedhöz vetett, az kit elhoztál. Liceat plura.[512]

As[s]umptio causae: Cum protestatione szólok az kegyelmetek széki előtt. Úgymint az mostani, 1616. esztendőben, mensis Junii, die 1, ugyan GyulaFeiérvárat, Feiér vármegyében lak[ó] Várady Eötves András szabados személyt vallotta volt Dévaj Ján[os urunk?] őnagysága jobbágya maga képiben, hogy őneki az minémű dolgai volnának F[azakas] Márthonval[!], urunk őnagysága jobbágyával, reá bízta anyám[?] Eötves Andrásra bíró uram előtt, hogy kereshesse [mint pleni?]potentiarius ugyan itt GyulaFeiérvárat Feiérvárme[gyében lakó] Fazakas Márthont, urunk őnagysága jobbágyát ezökért. [...]be hogy az 1611. esztendőben, úgy mintegy Ja[nuár] felé s atájában holt volt Zebenben egy [testvérem, Dévai?] Jánosné, kivel egytestvér voltam, melyről maratt [reám?] úgy mint vérre 5 bokor magyarországi forma szokny[ához való?] kapocs,[513] melyet megadott Fazakas [Márthon?] Dévai Jánosnak, azt nem keressük. Azon küül maratt volt karikás szoknára való kapocs, mely most is nálad[!] vagyon, maratt volt készpénz fl. 33, melynek négyit az szegén[...] az temetésére költöttek, az 29 forint penit s az te[öbbit?] együtt elő kívánom tőled, melyet ha tagadnál, je[dzés va]gyon rúla, mennyie-mie egyetmás volt, kit most el[ő nem tudunk adni?] az levelet, minthogy urunk tizedesénél, Dótzi M[ihálynál vagyon?] annak okáért, minthogy az jedzést most elő ne[m tudjuk adni, hitére?] köttyük, hogy hit szerént akármi névvel ne[vezett javakat?], az kit Dótzi Mihálytől[!] elhozott, aggya el[ő ...]

[B. fol. 3v] [...]és [... Gyulafej]érvárat azon vármeg[gyében...] co[ntra quos]libet.

[... Halmágy Nagy] Máthéné [Anna asszony] ugyan itt [... pro]curator ugyan az[on Fei]érvárat lakó [Borbély?] Györgyöt contra quoslibet.

[Gyala]j Dobos Istvánné Durkó aszszony, itt Feiérvárat lakó vall procuratort Kisfaludon lakó Lénárt Istvánt, Feiérvárat lakó Bun Lukács[ot] contra quoslibet.<Dobos Istvánné c. Halmágyi Nagy Máténé • 1616. jún. 29.>

Lakatos Lukácsné Borbora aszszony: Ím érti tekegyelmetek tisztelendő szék ülő uraim, hogy az mire idéztettem volt az I-t, hogy micsoda gyalázatos [hí]rnévvel gyalázott hol együtt, hol másutt, az melyet az I. telyességesen tagadott, mindeneket világoson meghbizonyítottam, ám ugyan ő maga meghvallya, hogy azután, mikor az egész városnak esküttetése volt, már tutta azt ő, hogy régen azelőtt ezeket az rút szókot hírdette, erre való nézve ugyan lehetséges, hogy félve ment az hitre, de mint [in] prima, hogy bizonyságomot beadám, az mint in pri[m]a mondottam, Isten szerént való deliberatió[t] várok. [Mo]st is ti kegyelmetektől Isten szerént való deliberatiót várok [bi]zonyságim után, mert immár semmi men[t]sége, se taga[dása] nem lehet, mert világoson, az kit ő tagadott, meg[b]izonítottam nemes személyekkel, azért az felyül meghnevezett penát megh várom az törvénytől ítéltetni. Liceat.

[I. re]pl[ic]at: Ím érti kegyelmetek mint[!] fejenként, hogy az mint [ann]ak előtte meghfelelt volt alkolmas részeit meg is bizo[nyíto]tta, kire most sem emlékezem, hogy egyebütt hírde[ttem?] vagy panaszolkodtam volna, hanem az egy atyámfia [...] az cirkálásnak idein, de legyen az ű hitek szeré[nt ...]elenek, de most látom, hogy törvént [fol. 163r][514] kívánsz az bi[zon]yság[...] az[...] ki[?] ut[...] meghbizonyícsam, hogy az mit én panaszolkottam, úgy [vagyon?] Azért nincsen mit tennem, az törvénytől bizonyos ter[min]ust kívánok, kérek, az kire reá érkezhessem, mert az bizonyságok, ki vagyon itt s ki nincsen az városon, ki más városban s ki az had[ban][515] vagyon, hogy kívánságod szerént bizonyíthassak én is. Annakut[ána] oszton[!], bizonyságom után törvént várok, mert énnekem az [én] uramval[!] volt minden veszekedésem s minden háborúságom m[igh?] házodnál lakott. Liceat plura.

A., Lakatos Lukácsné, Borbora asszony cum protestatione: Ím, érte[m] az I-nek immáron legutoljára, mikor az bizonyságokot is elolvasták, feleletiben mit kíván, az mely idő után vagyon, hogy azt mongya, hogy kikéredzik bizonyságra és alkalmos terminust kíván az széktől, hogy az kikre én őtet kerestem, azokot ő meghbizonyícsa. De azt mondom én az ellen, mostan az I. semmiképpen az ő mostani kikéredzésivel az törvént nem halogathatya, sem ki nem kéredzhetik, mert in prima, mikor meghfeleltünk, az feleletünkben párt vött és abból kitetzett s nyilván volt az az én keresetem, az mire én őtet kerestem, akkor kellett voln[a ...], választ tött az én feleletemre. Akkor kellett volna kikéredzeni, akkor [mó]gya lött volna benne, az törvény is kibocsátotta volna s nem k[ellett] volna tagadni. De hogy akkor mindeneket, az mint kitetz[ik fele]letiben meghtagadott, az mi etzer tetzett, másszor is tetz[eni kell]. Sőt penit, annyére[?] volt az tagadás után, absolutiót is kért törvénytől, hát azt mondom, hogy idő után vagyon s nem kéredzhetik, hanem törvént várok az törvénytől. Liceat.

I., Lakatos Ferenczné, Ersébet asszony feleleti: Ahol azt mongya, hogy én nem kéredzhetem bizonyságra, ahol én azt mon[d]o[m], én az törvénynek útyán vagyok én most. Noha azelőtt a[ttuk volt] bé az feleleteket, mint[!] te s mint[!] én, de most látom, rá[m] bizonyítottál feleletet[!] tartása szerént. Azért, az mint te ma[gad] kívánod, hogy meghbizonícsam, azért kéredzem, hogy bi[zonyítsak] magam ótalmára, az mi ehhez az dologhoz illendő, mind az[t] [fol. 163v] [én az u]ramtúl [h]allotta[m ...] s dolg[o]kot, mert, ha én nem [bi]z[on]yíthatok, úgy bűntet az törvény megh. Liceat plura.

Deliberatum: Lakatos Ferencznét, Ersébet asszonyt kibocsátya az szék bizonyságra ad 15. diem, ha az országban lészen az bizonyság, ha pedit kűűl, diem 30.

Lakatos Lukácsné, Borbára asszony protestál, minthogy az én uram most Lakatos Lukács itthon nincsen, talám az Úristen esztennapik[!] meghhozza, ha meghjő, beszélek én vele, meghlátom, ha apel[l]ál-e vele az én uram, meghlátom esztennap. <Lakatos Lukácsné c. Lakatos Ferencné • 1616. jún 27.>

Ígyártó János alias Kalmár giráztattya Gerczi Pétert úgy mint A-t d. 48. <Görczi Péter c. Íjgyártó János • 1616. jún. 27.>

Anno domini 1616, mensis Junii, die 27 sedes celebrata est.

Lengyel Lőrinczné, Porkoláb Anna vall procuratort, Feiérvárat lakó Bun Lukácsot contra quoslibet. <Lengyel Lőrincné c. Szabó István • L. alább>

Káztoraj Zeőtcz Nikola vall procuratort, Feiérvárat lakó, Feiérvári Borbély Györgyöt contra quoslibet. <Cimbalmos János c. Szűcs Nikola c. • L. alább>

Lakatos Lukácsné protestál procuratora által, hogy ő is kikéredzik bizonyságra, az mivel Lakatos Ferenczné kikéredzett bizonyságra, az ellen mi is kéredzünk, hogy szabad legyen mindent bizonítanom. <Lakatos Lukácsné c. Lakatos Ferencné>

Deliberatum: Mivelhogy Borbély Pálné, Anna asszony citálta volt Fazakas Mihálynét, Illona asszonyt néminemű gyalázatos szókért, kiért nyelvének kivágásához szólott meghválthatatlanul. Minthogy 2 bizonysággal bizonyította világoson, hogy fertelmes életűnek monta lenni, tetszik azért az törvénynek, hogy az nyelvit tizenharmadfél forintval válcsa meg Fazakas Mihályné, Illona. Két rész az bíráké s harmadik az peresé. Ad 15. diem erit executio. I. apel[l]at ad senatum et conceditur.

Deliberatum: Mivelhogy kisebbik Fazakas Mihályné, Illona asszony idézte volt törvényre kisebbik Borbély Pálnét, Anna asszont néminemű gyalázatos szók és lopásért[!] dolga felől, kiért nyelvinek kivágásához szólott, sőt hold[!] dí[j]át is követé, de az törvénynek[!] arra nem teként. Hanem kisebbik Borbély Pálné, Anna asszony az nyelvit válcsa megh tizenharmadfél forinton, az két rész az bíráké, az [fol. 164r] harmadrész [a felperesé.] I. appel[l]at ad senatum et conceditur. <Fazakas Mihályné c. Borbély Pálné>

Kalmár János alias Ígyárthó giráztattya Geörczi Pétert, úgy mint A-t secunda d. 48. <Görczi Péter c. Íjgyártó János • 1616. júl. 4.>

Lengyel Lőrinczné, Anna asszony giráztattya Bányaj Zabó Istvánt, úgy mint I-t d. 24. <Lengyel Lőrincné c. Szabó István • 1616. júl. 4.>

Az törvény kiereszti az az felperest, Varga Lőrincznét[516] hogy bizonyicsa meg, hogy az Zabó Gergely tehene öklelte s micsoda helyen volt az factum. <Varga Lőrincné c. Szabó Gergely>

Cum sole[m]ni protestatio[!] szólok kegyelmetek előtt, salum sit regredi et progredi et etiam plura loqui suo tempore et loco. Ezért citáltatám Geöreögh Nikola uramot bíró uram székire, illyen causákért: volt egy öregh [hordó] borom, köz vele, melyben volt őneki vo[lt?] fl. 8. d. 5, énnekem volt fl. 7 d. 50. Mely bor volt az Bethlen Farkas[517] uram pincéiben. Mikor penit én azt az bort megh akar[tam] volna tölteni, tekéntem, hát az bornak másfél arasz hea vag[yon] s mondom Geöreögh Nikolának, az én társomnak. Miért csele[ketted] ezt, tudod, hogy az bor tilalmas. Ha mi nyavalya esik az [bor?] mia, ezután mindent terajtat[!] keresek, mert énnekem [azért] az borért 27 forint ára ezüst marhám vagyon bizonyo[s] prefigált napik[!][518] záloghban. Hogyha én arra az bizony[os] prefigált napra az hetetfél forintot megh nem adhatn[ám], tehát az zálogh is odaveszen és az hetetfél forintot is e[xe]quá[l]hassa. Mere[!] énnekem Geöreögh Nikola uram azt mondá, nagy [foga]dásával, hitivel, hogy ebből, János uram, semmi fogyatkozásot[!] nem lészen, mert meghengette, mind asszonyunk[519] s mint[!] udvarbír[ó] pecséti[!] is. Mere én azt felelém, eddik[!] közöm volt az borhoz, [gond]viselésem volt reá, de, minthogy hírem nélkül cselekeszel [ennek]utána, valahová teszed az bort, de én csak az hordót mérem, lucrumát várom, vagy kivágják az fenekit, vagy ho[...]. Melynek őkegyelme obediens volt s felvállalta s mégh esmét azt felelé énnekem, mi gondom volt, ha asszonyunk ő [nagysága] meghengette s mint[!] udvarbíró. Ezt én kegyelmeteknek pro [...] declarationis hozom elé kegyelmetek előtt. Et, quot[!] majus, az [...]hemnek bizonyos prefigált napja előttem vagyon, [...] [fol. 164v] azt kívánom, hogy itt, kegyelmetek előtt a[zt az én] m[ar]hámot szabadítaná fel, hogy én kárt ne vallanék, deponálván az én hetetfél forintomot. Mert valahová tötte az én boromot, arra énnekem gondo[m] nincsen, hanem csak az hordót mérem megh, ha én őkegyelmének maradok adósa, én öreghséges[520] ember vagyok, ha vagy adós vagyok, keressen törvénnyel engemet s törvényt állok, de most az én hetetfél forintomot meghkívánom. Mert ha az én marhám oda talál veszni, telyességesen rajta keresem mind az hetetfél forintot, mely ezüst marhában két gira ezüst vagyon, ezekből kegyelmetektől Isten szerént való törvént várok. Liceat. I. petit par et conceditur ad tertiam diem. <Cimbalmos János c. Szűcs Nikola • 1616. jún. 29.>

Anno domini 1616, mensis Junii, die 28 sedes celebrata est.

Anno domini 1616, mensis Junii, die 29 sedes celebrata est.

Minthogy Mándi Zabó Mihály vajdahunyadi Geöreögh Györ[gy]ért kezes lött volt az szőcsöknek, tizenöt forintért bizonyos napigh, az nap mivelhogy elmúlt, az szőcsök Zabó Mihált exequáltatni akarták, azért az törvény úgy ítéle, hogy [foglaltassa le?] Zabó Mihály az Geöreögh György marháját és Zabó Mihály, ha a szőcsök exequálnák, tehát az Geöreögh György marhájával válcsa az maga marháját.

Cum protestatione szólok az kegyelmetek széke előtt: Ím, értem az felperesnek hozzám feleletit, hogy én őnekie hetetfél forinttal tartoznám, az kívánnya tőlem és az törvénytől is meghítéltetni. Azt is mongya, hogy ezüst marhája vagyon záloghban, praefigált napja itt vagyon az ezüst marhának kiváltásának. Ha penit megh nem adom, azt keresi rajtam, ezüst marhát is, annak kárát rajtam kívánod az törvénytűl. De azt mondom, hogy nem tagadom én, mert az hetetfél forint énnálam volt, de te énhozzám jöttél, teneked én megh attam fl. 5 d. 92, énnálam több pénzed nincsen, hanem d. 58 hátra az borban is, imide-amoda is volt hátra, azt vártam, hogy felszedgyem, kit tegnap is meghkültem, de otthon nem találtanak, sem magadat, [sem] [B. fol. 4r] feleségedet[...][521] avagy ugyan házadhoz [...]dőn[522], ha pedit őkegyelmek el nem hinnék azt az nyolcz pénz hián hat forintot, bocsásson ki az törvény s meghbizonítom jám[bor] személyekkel s mivel hogy méltatlan költetz vellem, háborgatz, indebitán kívánom az törvénytől [hogy] légh érte, meg is kívánom az törvénytől meghítéltetni. Bizonyságomot reportálván Isten szerént való törvént várok. Liceat.

Az törvény kibocsátá Geöreögh Zeőtcz Nikolát, hogy az jövő szeredára[523] bizonyíccsan megh hogy megh atta az fl. 5. d. 92. Az A. is bizonyíccson az mit bizonyíthat.<Cimbalmos János c. Szűcs Nikola. 1616. Júl. 6.>

Minthogy Dobos Istvánné törvényre hítta volt, Halmágy Nagy Mááthéné[!], száz pénz adósságh végett, melyet Halmágy Nagy Máthéné Anna'sszony nem tagad. Azért az törvény meghitélé hogy ez 15-öt[!] napra meghelégíccse Dobos Istvánnét Durkó asszonyt. <Dobos Istvánné c. Halmágyi Nagy Máténé>

Anno Domini 1616, mensis Julii, die 4 sedes celebrata est.

Deliberatum: Mivelhogy Geörczi Péter Ígyártó Jánost és az feleségét, Anna asszont citálta volt törvény eleiben néminemű szidalomról, kiről az I-nek nyelvének kivágásához szólott volt, mivel hogy penit[!] az törvénynek szokása szerént nem compareál, az I. kétszer meghgiráztatván, harmadszor absolutiót kíván cum paene[!] indebitae külön-külön. Tetszik azért az törvénynek, minthogy A. lévén s nem compareál, az I-t az törvény absolválya minde[n] keresetitől, az méltatlan való háborgatásért indebitán vagyon külön-külön. Jgyártó Jánost, hogy kereste, az feleségét is külön. Az executio conceditur ad 15. diem. <Görczi Péter c. Íjgyártó János>

A-s/A. cum protestatione: Ím hallya kegyelmetek tisztelendő bíró uram mind fejenként. Én, Zékely Pál úgyanitt GyulaFeiérvárat lakó adom értésére mindeneknek az kiknek illik ezen protocu[lum]ban írt levelemben, hogy az mostani 1616. esztendőb[en] itt Feiérvárat lakó Mézáros András lött volt keze[s] Dem[eter?] Mézáros Márthonért fl. 3. és 80 pénzért, mely [fl.] 3 és 8[0 pénzt] ugyanitt bíró uram, Debretzeni Zabó János uram e[lőtt ada?] megh és én fel is vevém, mely pénzről való quietan[tiát] ezen pr[oto]culumban iratok jövendő maga[m] oltalmazására és el h[el...]

[B. fol. 4v] [Deliber]atum: Mivelhogy Arbonás Simon citálta volt Geöreögh Zabó Györgyöt, kisebbik Apostolt nest bélésnek az ára felől és egyéb adósságh felől, tudniillik fl. 53 felől. Mely 53 forint felől az törvény kibocsátotta volt hogy meghbizonyíccsa, mivel hogy penit Arbonás Simon világoson meghdoceálta 4 bizonyságval, teczik azért az törvénynek, hogy Geörögh Zabó György tartozzék ez 53 forintval. Minthogy penit az A. böcsöivel keresi, nem emlékezünk rája, hogy bíró által kéret[te?] volna. Az törvény nem itéli az becsüjét sem hatalmát. Executio conceditur ad 15. diem az 53 forint.

Protestálok hogy az jövő széknapján meghbizonyítom, hogy kérettem az citáló bíróval ez fl. 53.

Lengyel Lőrinczné Anna aszszony giráztattya secundo Bányaj Zabó István[t] úgy mint I-t d. 24.<Lengyel Lőrincné c. Szabó István>

Anno Domini 1616, mensis Julii, die 6 sedes celebrata est.

Deliberatum: Mivelhogy Cimbalmos János citálta volt Geöreög Zeőtz Nikolát néminemű közpénznek néminemű részinek, tudniillik hetetfél[!] forint[nak], mely hetetfél forintnak 4 forintyát meghatta volt az I. az A-nak, fel is vette volt. Annak utána magát gondolván, visszavetteté az I-nak, mivelhogy egy summában kívánta az hetetfél forintot, mely 4 forintot az I. kezéhöz nem vött, hanem köz embernél volt. Mely dologh felől az törvény bizonyságra bocsátá volt őket, mind az két félt, az bizonyságoknak vallásiból kitetzék világoson, hogy az A., visszavette és oda vagyon. Tetzik azért az törvénynek, hogy Zeőtz Nikola tartozik az hetetfél forintval Cimbalmos Jánosnak. Minthogy penit az A-nak zálogghgya[!] oda vagyon [és a?] praefigált nap előttek vagyon, tartozik ma meghelégíteni. Becsüt, sem hatalmat az törvény nem ítél, mert az előtt kellett volna forgatni.

Anno Domini, 1616, mensis Augusti, die 8 sedes celebrata est.

Zékely Er[...][524]

[B. fol. 2v] Anno Domini 1616. Protestál Brasaj Erzéngyárthó János, hogy az szomszédgya, Bihari István az köz kertet az mint fonta-csinálta, hogy ha az az sövény elromol, tehát hites emberek jelen lévén egyenesen kötél után verte az karókot fel az hol annak az határa [van], az Tégla ucában való házoknál való kertekben itt Feiérvárat.




Jegyzetek


265. Utána törölve: drágából kereste szintén Maczkási uramat ad 15. diem bizonísd. [VISSZA]

266. Goroszlónál 1601. aug. 3-án. [VISSZA]

267. Az előbbi és a következő bejegyzések írásképe és helyesírása más kézre vall. A város jegyzője, Baranyai Szabó István közvetlenül érdekelt volt a perben. [VISSZA]

268. Bocskai István. [VISSZA]

269. Javítva apellatio-ról. [VISSZA]

270. Utána törölve: János deákné, Durkó aszszony, Szakmári Györgyné. [VISSZA]

271. Utána törölve: János deákné vallya procuratornak. [VISSZA]

272. A 91v és a 92r oldalt fordított sorrendben írták be! [VISSZA]

273. Márc. 28. [VISSZA]

274. Lehet, hogy ehhez a perhez tartoznak a május 29-i bejegyzések is. [VISSZA]

275. Az április 3-i kereset változata. [VISSZA]

276. Utána törölve: Ez feleletünk Barbélj [VISSZA]

277. Helyesen: elvigyünk. [VISSZA]

278. Az ügy bejegyzése hiányzik. [VISSZA]

279. Ti. a bor megromlása által okozott kárt. [VISSZA]

280. Ti. a felperes jobbágyok. [VISSZA]

281. Utána törölve: az törvény meghszabadíttya az I-t az A-nak keresetétől. [VISSZA]

282. Baranyai Szabó István notárius magánfeljegyzése. [VISSZA]

283. Basta hajdúkapitánya. [VISSZA]

284. Előlegezett alcím. [VISSZA]

285. 1603-ban. [VISSZA]

286. Bizonytalan olvasat. [VISSZA]

287. Vasárnap 20-ára esett! [VISSZA]

288. Javítva 14-ről. [VISSZA]

289. Ti. Rákóczi Zsigmond. [VISSZA]

290. Helyesen: A. [VISSZA]

291. Tollpróba: Spectabili ac Magnifico domino Sigismundo Rákoczy de FeölseőVadász Serenissimi domini domini Stephani dei gratia Hungar[iae] Tran[silvaniae]q[ue] principis etc. consiliario per Transiluaniam Generali Capitaneo et Gubernatori nec non Comiti Comitatus Borsodien[sis] etc. d[omi]no nobis semper gratio[si]ssimo. [VISSZA]

292. Előtte törölve: Septembris. [VISSZA]

293. Ti. Bocskai István fejedelemnek. [VISSZA]

294. Ti. Rákóczi Zsigmond kormányzónak. [VISSZA]

295. Ti. a fejedelem. [VISSZA]

296. Helyesen: midőn. [VISSZA]

297. Ti. Rákóczi Zsigmond kormányzó. [VISSZA]

298. Utána feleslegesen: mindh. [VISSZA]

299. Az egész bejegyzés egyidejűleg törölve. [VISSZA]

300. A 99v oldal tévesen ide bevezetett első két bejegyzése egyidejűleg törölve. [VISSZA]

301. Előtte törölve: véka. [VISSZA]

302. Az ügy bejegyzése hiányzik. [VISSZA]

303. Az ügy bejegyzése hiányzik. [VISSZA]

304. Az előző oldalt tévedésből kihagyták és csak utóbb, 1607-ben írták be. [VISSZA]

305. Helyesen: Mészáros Gergelynének. [VISSZA]

306. Az egész bejegyzés egyidejűleg törölve. [VISSZA]

307. Ez az oldal 1606-ban tévedésből üres maradt. [VISSZA]

308. Ti. 1603-ban. [VISSZA]

309. Valószínűleg azonos a dalmát származású s Szamosközy által az 1603-as események kapcsán Mártonként említett néhai gyulafehérvári viceprovisorral. Vö. Szamosközy: i. m. III. 32. [VISSZA]

310. Helyesen: Szabó Mártonné, Szabó András anyja. [VISSZA]

311. Ti. jan. 24-én. [VISSZA]

312. Javítva a tollhibának tekintendő 1606-ról. [VISSZA]

313. Egyidejűleg javítva: Czizár Máttyásné, Anna aszszony-ról. [VISSZA]

314. Helyesen: Mártonné. [VISSZA]

315. Helyesen: I. [VISSZA]

316. Májusban. [VISSZA]

317. Egyidejűleg javítva öt-ről. [VISSZA]

318. Ti. az ítélet végrehajtásának. [VISSZA]

319. Helyesen: tua. [VISSZA]

320. Helyesen: A-t. [VISSZA]

321. Rákóczi Zsigmond fejedelem. [VISSZA]

322. Helyesen: A. [VISSZA]

323. Feltehetőleg az ó-naptár szerint számítva, az új naptár szerinti 1607. jan. 3-a után. [VISSZA]

324. Az utána következő alcímben előbb a hónap nevét javították át, utóbb az egészet törölték: Anno domini 1607, die 28 mensis Martii/Maii sedes celebrata est. [VISSZA]

325. Az ügy bejegyzése hiányzik. [VISSZA]

326. Javítva: Keőmíues Mihály-ról. [VISSZA]

327. Utána törölve: jövendő. [VISSZA]

328. Csütörtökön, aug. 9-én utal szerdára, aug. 1-re. [VISSZA]

329. Ti. a Czizár Máttyás felesége. [VISSZA]

330. Bizonytalan olvasat. [VISSZA]

331. A környező bejegyzések időrendje alapján ítélve feltehetőleg az ó-naptár szerint számított aug. 24-én. [VISSZA]

332. Ti. Rákóczi Zsigmond fejedelem nevében. [VISSZA]

333. Hiányzik a keresztnév. [VISSZA]

334.  Tollpróba: Illustrissimo domino domino Sigismundo Rákóczy Dei Gratia Principi Transil[vania]e, partium Regni Hungariae d[omi]no et Siculor[um] Comiti etc. d[omi]no nobis Gratios[is]simo. [VISSZA]

335. Utána törölve: annál. [VISSZA]

336. Helyesen: Mihály. [VISSZA]

337. A bejegyzés folytatása hiányzik. [VISSZA]

338. Helyesen: feleségednek. [VISSZA]

339. Utána egyidejűleg törölve: Bun Lukácsot, Lénárt Istvánt [VISSZA]

340. Helyesen: Matthiae [VISSZA]

341. A következő bejegyzések megváltozott írásképe és helyesírása arra utal, hogy a perben közvetlenül érdekelt jegyző, Baranyai Szabó István helyett más, mások vezették a jegyzőkönyvet. [VISSZA]

342. Ti. Bun Lukács. [VISSZA]

343. Ti. Bogáti Andrásnénak Kőműves Mihályné. [VISSZA]

344. Ettől kezdődően a jún. 2-i széknapig a Baranyai Szabó Jánosétól eltérő két különböző kéz írása. [VISSZA]

345. A bejegyzést egyidejűleg törölték. [VISSZA]

346. A bejegyzést egyidejűleg törölték. [VISSZA]

347. Utána törölve: is. [VISSZA]

348. Egy olvashatatlan szó. [VISSZA]

349. Báthory Gábor [VISSZA]

350. Kendi István [VISSZA]

351. Utána törölve: jam secundo Nagj Pétörnét úgy minth I-t. [VISSZA]

352. Helyesen: 24. [VISSZA]

353. Az egész bejegyzés egyidejűleg törölve. [VISSZA]

354. Ápr. 19. [VISSZA]

355. Három olvashatatlanul törölt sor. [VISSZA]

356. Szövegét l. VK 1609. ápr. 21/34. [VISSZA]

357. Utána törölve: ha. [VISSZA]

358. Utána törölve: Mivelhogy pedig nem szól, qui tacit consentire visitur az Decretomnak tartása szerénth. [VISSZA]

359. Utána törölve: nem akará. [VISSZA]

360. Ti. az alperes. [VISSZA]

361. Bizonytalan olvasat. [VISSZA]

362. Utána törölve: indebitát. [VISSZA]

363. Utána törölve: indebitának. [VISSZA]

364. Utána törölve: indebitán, fl. 12. d. 50. [VISSZA]

365. Utána törölve: festum 15. [VISSZA]

366. Javítva 26-ról. [VISSZA]

367. Helyesen: A. [VISSZA]

368. Ti. a párhuzamosan folyó másik perben. [VISSZA]

369. Helyesen: díjomon. [VISSZA]

370. Ti. Zalaj. [VISSZA]

371. Ti. a fejedelem. [VISSZA]

372. Az egész mondat egyidejűleg törölve. [VISSZA]

373. Szept. 8. [VISSZA]

374. Ti. a Gergely-naptár szerint. [VISSZA]

375. Helyesen: Februarii. [VISSZA]

376. A 141r megváltozott helyesírás és íráskép bizonyítja, hogy a felperesként szereplő Baranyai István jegyző helyett más vezette a jegyzőkönyvet. [VISSZA]

377. Helyesen: tenni[?] [VISSZA]

378. Az egész bejegyzés törölve. Több következő bejegyzés más kéz írása. [VISSZA]

379. Ez a bejegyzés Baranyai István érdekeltsége miatt más kéz írása. [VISSZA]

380. Helyesen: I-t. [VISSZA]

381. Az 1611. évi jegyzőkönyvek hiányzanak! [VISSZA]

382. Utána feleslegesen: Giőr. [VISSZA]

383. Befejezetlen bejegyzés. [VISSZA]

384. Helyesen: singulatim. [VISSZA]

385. Helyesen: és. [VISSZA]

386. A fejedelemnek. [VISSZA]

387. Utána törölve: Tamásth. [VISSZA]

388. Befejezetlen bejegyzés. [VISSZA]

389. Okt. 11. [VISSZA]

390. 1603, 1604, 1606, 1609-ben volt bíró. [VISSZA]

391. A 151-2. lapot hibásan fűzték ide. [VISSZA]

392. Helyesen: patrálta-e. [VISSZA]

393. Szept. 8. [VISSZA]

394. Javítva: Maii-ról. [VISSZA]

395. A következő bejegyzés csak a tartalma miatt kivánkozik ide. 1613-ban a mostani 227. l. lehetett a kötetet alkotó ívfüzetek utolsó lapja. [VISSZA]

396. Helyesen: elvesztésével. [VISSZA]

397. Helyesen: Martii. [VISSZA]

398. Helyesen: mint. [VISSZA]

399. A következő oldalak valamilyen okból üresen maradt részeire későbbi bejegyzések kerültek, a kötet összefűzésekor pedig felcserélték az addig különálló lapoknak vagy íveknek a helyét. Ezeknek az időrendjét a kézírás és a tartalom figyelembevételével igyekeztünk helyreállítani. [VISSZA]

400. Félbehagyott bejegyzés. [VISSZA]

401. Helyesen: et. [VISSZA]

402. Helyesen: Petri. [VISSZA]

403. Okt. 18. [VISSZA]

404. Az időrend alapján az előző oldalon feljegyzett ügyek folytatásának tűnik. [VISSZA]

405. Utána: Marko meni írva vagyon. - A jegyző akaratlanul egy a perhez nem tartozó kérdést jegyezhetett le. [VISSZA]

406. Bethlen Gábor fejedelmet. [VISSZA]

407. Az eredetiben: megh ioy. [VISSZA]

408. Helyesen: Februarii. [VISSZA]

409. Helyesen: referálásából. [VISSZA]

410. Utána törölve: keze. [VISSZA]

411. Helyesen: Hosdáti Mihály. A jegyző ugyan Antalfinak nevezi, mégsem tekinthetünk el attól a ténytől, hogy a házasságtöréssel és szökéssel vádolt Antalfi Mihályné felperes férje s nem a vele együtt szökő legény kellett hogy viselje az Antalfi nevet. [VISSZA]

412. Helyesen: avval. [VISSZA]

413. Utána feleslegesen: Antalfi Mihály. [VISSZA]

414. Őrszóként; a következő lap, vagy lapok hiányzanak! [VISSZA]

415. Helyesen: subiungit. [VISSZA]

416. Helyesen: meritumra. [VISSZA]

417. Helyesen: Böjtelő - február. [VISSZA]

418. Helyesen: Böjtmás - március. [VISSZA]

419. Vö. a következő bejegyzéssel, amely kétségtelenül ide tartozik, de amelyet az akkor használt ivfüzet utolsó lapjára vezettek be. [VISSZA]

420. Helyesen: commorantis. [VISSZA]

421. Helyesen: pixidariorum. [VISSZA]

422. Április. [VISSZA]

423. Helyesen: hagyja. [VISSZA]

424. Helyesen: officii. [VISSZA]

425. Helyesen: judicatus. [VISSZA]

426. Helyesen: latorsága. [VISSZA]

427. Ti. zsákban. [VISSZA]

428. Lapszélen: Debreczeni János. [VISSZA]

429. Föléírva: 1613. [VISSZA]

430. Ti. Báthory Gábor. [VISSZA]

431. Okt. 5-e előtt. [VISSZA]

432. Helyesen: végezék. [VISSZA]

433. Jún. 9-én! [VISSZA]

434. Ti. remediumival. [VISSZA]

435. Helyesen: concivem. [VISSZA]

436. Helyesen: comitatu. [VISSZA]

437. Helyesen: civitate. [VISSZA]

438. Befejezetlen bejegyzés. [VISSZA]

439. Befejezetlen bejegyzés. [VISSZA]

440. Helyesen: penig. [VISSZA]

441. Helyesen: tota. [VISSZA]

442. Helyesen: A-nak. [VISSZA]

443. Helyesen: A. [VISSZA]

444. Helyesen: honestam. [VISSZA]

445. Szept. 18. [VISSZA]

446. Utána törölve: említ. [VISSZA]

447. Utána törölve: maga hatalmáért. [VISSZA]

448. Az Erszénygyártó Jánosétól eltérő kézírással egészen az okt. 24-i széknapig. [VISSZA]

449. Helyesen: vigesimam. [VISSZA]

450. Nevét az 1603. évi események kapcsán említi Szamosközy: i. m. II. 346; III. 32. Baranyai Szabó Istvánnal lehet azonos. [VISSZA]

451. Uo. "tágas" háza a Szent Mihály-kapu közelében állott. [VISSZA]

452. Helyesen: utcunque. [VISSZA]

453. Helyesen: relinquunt. [VISSZA]

454. Utána törölve: ugyan azon elveszett marhától azon mosta[...] [VISSZA]

455. Utána törölve: nemes embert. [VISSZA]

456. Helyesen: replicatiód. [VISSZA]

457. Helyesen: protocollumból. [VISSZA]

458. A különálló 180. lap r oldalán későbbi bejegyzések vannak. [VISSZA]

459. Helyesen: meritumra. [VISSZA]

460. Utána ismételten: várok. [VISSZA]

461. Ezért is hiányozhatnak lapok a jegyzőkönyvből! [VISSZA]

462. Félbeszakított bejegyzés. [VISSZA]

463. Utána törölve: őkegyelmin, Debreceni uramon várjuk az. [VISSZA]

464. Félbeszakított bejegyzés. [VISSZA]

465. Az egész bejegyzés egyidejűleg törölve. [VISSZA]

466. Jún. 10. [VISSZA]

467. Az 1614. évi bíró. 1615. évi tisztségviselésére nincs adat. Így a bejegyzés még az 1615. évi bíró megválasztása előtt kelhetett. [VISSZA]

468. E tartalmilag is vegyes bejegyzések kronológiai rendje sántít. Csiszár Mátyás 1614. június 9-én még élt, októberben már elhunytként emlegették. Így a bejegyzésnek is 1614-ben kellett kelnie. Az oldal utolsó bejegyése 1615. okt. 31-én kelt. Lásd ott. [VISSZA]

469. Ápr. 24. [VISSZA]

470. Utána törölve: nemes. [VISSZA]

471. Helyesen: vicinitatibus. [VISSZA]

472. Helyesen: Juliae. [VISSZA]

473. Külön papírdarabkára írva. [VISSZA]

474. Helyesen: regulam. [VISSZA]

475. Helyesen: poena. [VISSZA]

476. Helyesen: Bagosi. [VISSZA]

477. Helyesen: videlicet. [VISSZA]

478. Helyesen: comitatu. [VISSZA]

479. Új naptár szerint: jan. 11. [VISSZA]

480. Helyesen: tempore. [VISSZA]

481. Utána törölve: és. [VISSZA]

482. A 186v beiratlanul maradt. [VISSZA]

483. Helyesen: meritumhoz. [VISSZA]

484. Utána törölve: az indebitáról írt pena és absolutio felől. [VISSZA]

485. Május. [VISSZA]

486. Jún. 29. [VISSZA]

487. Ti.: ládd. [VISSZA]

488. Aug. 24. [VISSZA]

489. Helyesen: mire. [VISSZA]

490. A 193v beiratlan. [VISSZA]

491. Utána törölve: I. appellat. [VISSZA]

492. Ti. kézben. [VISSZA]

493. Aug. 24. [VISSZA]

494. Az első sort törölték: Assumtio[!] causarum diei 22 mensis Novembris. [VISSZA]

495. Helyesen: homagio. [VISSZA]

496. A következő bejegyzés kezdete. [VISSZA]

497. Január. [VISSZA]

498. Ti. relatoriával. [VISSZA]

499. Ti. urgeálta. [VISSZA]

500. Utána törölve: nem lehetett volna. [VISSZA]

501. Február. [VISSZA]

502. Utána törölve: tudomán tétel. [VISSZA]

503. Helyesen: per. [VISSZA]

504. Utána törölve: perterito[!] [VISSZA]

505. Ti. a prokurátornak, Horvát Györgynek. [VISSZA]

506. Judex virique jurati[?] [VISSZA]

507. Helyesen: Martii. [VISSZA]

508. Javítva Hegedűst-ről. [VISSZA]

509. Ti. 1615. nov. 23-án. [VISSZA]

510. A lap széle, olykor az oldal szélességének a negyedéig leszakadt. [VISSZA]

511. A lap szélei szétmállottak. A zárójelek 0,5-11 cm terjadelmű hiányokat jelölnek. [VISSZA]

512. A fogalmazványt a jegyző többször átjavította, végül kitörölte. Mellette a margón egy második, ugyancsak törölt javítási kisérlet részletei olvashatók: való kapocs, mellyet mi nem keresünk, azon küül maratt volt 10, karikás kapcs, szoknyára való, az nálad vagyon, esmét maratt volt fl. 33, mellyet, négyét az temetésire költöttek, az 29 forintyát penit elő kívánom tőled. [VISSZA]

513. Utána törölve: mely most is nálad vagyon. [VISSZA]

514. Az előző oldal tartalma és őrszava bizonyítja, hogy összetartozott a két következő, 1613-as perek közé keveredett lappal. Eredeti együvétartozásukat az is megerősíti, hogy erősen rongált széleik összeillenek. [VISSZA]

515. A hadfelkelést az ápr. 16-i gyulafehérvári országgyűlés mondta ki. Június első két hetében a fejedelem Lippát ostromolta, Nagy Lukács csapatai pedig 10-11-én verték szét Konyárnál (Bihar vm) Homonnai György csapatait. [VISSZA]

516. Lapszélen: Varga Leőrincz. [VISSZA]

517. Bethleni Bethlen Farkas, fejedelmi tanácsúr, az udvari gyalogság főkapitánya, küküllői főispán (mh. 1618). [VISSZA]

518. Javítva: napra-ról. [VISSZA]

519. A fejedelemasszony, Károlyi Zsuzsanna. [VISSZA]

520. Ti. örökséges. [VISSZA]

521. Két szó kiszakadt, kb. 4 cm. [VISSZA]

522. A sor végén kb. 2,5 cm kiszakadt. [VISSZA]

523. Javítva: hétfőre-ről. [VISSZA]

524. A következő oldalra utaló őrszóval a kézirat megszakad. [VISSZA]




Hátra Kezdőlap