Kovács Géza

Abednegó sétája Babilonban


1996





TARTALOM


1. KÖNYV: Abednegó sétája Babilonban

A betű és a szél

I. A vőlegény
A mormotanép zivatar nélküli századaiból
A szobor
A napba öltözött asszony
A menyasszony

II. A szem
Philadelphius levele a Psyché-fennsíkon lakókhoz
Hadművelet
Jelöltek
Cséplés
Ebál és Garizim
Pecsét
A szem

III. Mozaik

IV. Mustba merítet ének
Betlehem
Madár-ének
A fehér csikó
Fügefa
Méz
Mondóka
Mustba merített ének
Találka
Találkozás
Ritmusok
Münchausen kovásza

V. Szulimanius intelmei

VI. Rhéma
Az ikonfestő éneke
Falak
Abednegó sétája Babilonban
A ruhamosók mezején
Edény
Búvár Kund
Mérőzsinórok
Visszatükrözés
Rhéma
Jákob létrája
Álom
Álomvariációk
Mínusz egyedik zsoltár
Azonosítás
Utak
Ezeréves királyság
Sodrás


2. KÖNYV: Faltöredék a Nikolaiták-szigetéről

Abednegó regénye
Piros fonal
Ajtók
Ige
Szavak
Nyelv
Faltöredék a Nikolaiták-szigetéről
Édes az erősből
Folyók
Hangélet
Paloták ablaka, Babilon
Hajónapló az Eufráteszről
Az őserdőben
Műveletek
Az
Az Analógia Együttes
Víz fölött néhány centivel
A tükör előtt ült
Átváltozás
Fehér és fehér
Dolus malus
Dugonics
A gyűrű
Használati utasítás
Szulimaniusz intelmei II.
Esett az eső
Séta
Népdal
Magöltük
Pausa
Az udvarhölgy
Szívdobogás
Sétálok
Dominók
Pecsét
Jövőkép
A hegedűs
Kürt
Tűz
Aszimmetrikus csaholás




1. KÖNYV
Abednegó sétája Babilonban

 

A betű és a szél

Burattino, rajzolt tűzhely előtt:
ez a tolsztoji álom
rossz, mint a betűkből főtt tea
egy könyvlapon tett kiránduláson.

A rajzot elfújja a szél:
a mesének vége.
A titkos ajtó mögül föltűnik
az igazi tűzhely fénye.

 

 

I.
A VŐLEGÉNY

 

A mormotanép zivatar nélküli századaiból

Sokáig nem volt arra ok, hogy a zápor eleredjen.

Bizánc felállítja Szkülla képét, Róma a nyelvét nyújtogatja, s egy Kharübdisz képre mutogat.

Vegyünk egy mikroszkópot, s vizsgáljuk meg a meggyökerezni szándékozó mag gyökereit.

Egy kiálló járomcsontú legény a Duna partján kiköti a lovát a mítoszlophoz, kicsavarja az egyik turulmadár nyakát, s megissza a vérét.
Jobb keze felől egy "cár atyuska", bal keze felől Hollywood.
- Árpád, gyere már! - kiált oda valaki.
- Jól van, no - mondja a legény, s lovával együtt belép a páternoszterbe. Avarok, jazigok, gepidák szállnak alá a pincékbe, s tűnnek el nyomtalanul.

István gondos munkával szekeret készít, majd jól felfogott érdekből a fenevadon ülő asszony után köti. A liftet átkeresztelik maternosterre, ami még veszedelmesebben indul el a pince felé. Rajta a mormotanép, melynek kősziklán lenne lakása.
István Rómával való kézfogása, mint Kömíves Kelemen felesége, beépül a fundamentumokba. Bizonyos archeológusok szerint Kömíves Kelemen feleségét "hazugságnak" vagy "tévelygésnek" hívták.
Hasonló hasonlót vonz alapon épülnek ezer éve Déva várának falai.

A parázna asszony hatására II. András kitiltja a napba öltözött asszonyt a hivatalokból, majd turisztikai jellegű kirándulást szervez a Szentföldre. A mormotanép ezek után egy óriási tatár bifszteket kényszerül elfogyasztani Muhinál.

Az igazságos Mátyás kilép a mesekönyvből, marionettbábuként követi Jézabel mozdulatait, arcképét rávereti az aranypénzre, hagyja, hogy szeme előtt megtapossa a Tórát, majd elmélyed a reneszánsz okkultizmusban, harcot folytat a husziták ellen, házasságtörést követ el, aztán Bakócz Tamás pápajelölt pozitív Wasserman-reakciója után elszégyelli magát, s visszabújik a mesekönyvbe.
Megleckézteti a gazdag embert, furfangos kérdéseket tesz föl az okos lánynak, kutyavásárt rendez Budán. Vége a mesének, itt van Mohács.

Esik az eső.
Egy fehér csikó nyargal végig az Alföldön igényt tartván a fenevadon ülő asszony mögé kötött szekérre. Magyar nyelvű Bibliák, ledőlt szobrok övezik lábnyomait.
A parázna asszony egy vörös csikót küld ki a földre. Körös-körül kardélre hányt protestáns falvak, elhurcolt gályarabok. Erdélyben hatalmas virág nő az anabaptisták vizétől a fejedelem kertjében, de a vörös csikó patái azt is összetörik.

A parázna asszony a szabadelvű Rákóczi megtiprása után a nemzettudatot a kötényébe varrja, megszüli a Regnum Marianum eszméjét.
"Csak az a magyar, aki Róma felé hajlong!" - rikácsolja. A szobrok meghatottan könnyezni kezdenek.

II. József türelmi rendeleteteket hoz.
Párizs reflektorai pásztázzák az Alföldet, a láncok szakadoznak,
a 48-as szám lángra gyullad. A parázna asszony azbesztruhát ölt, és beáll tűzoltónak.

Herzl Tivadar kétségbe vonja a Gazda létezését, majd nekiáll megvalósítani a szavait.

Az általános gyűlölet létrehozza az első, a speciális gyűlölet a második világháborút.

A gyarmatokért nyúló kétfejű sast feldarabolják, az eddig vitatkozó testrészek durván egymásnak esnek. A hazugság kígyó formájában felkúszik az alapoktól a falak tetejére. A parázna asszony új rúzskészletet kap ajándékba. Hámán gyermekei keresik a napba öltözött asszonyt. Marhavagonok indulnak.

Egy kelet felé néző majom ül a trónszékre, s évtizedekre elvörösödik.

Mint két kápolnavirág összeölelkeznek István és Koppány szellemei, majd tulipánná változnak. Hámán utódja írói munkássága részeként gyűléseket szervez.

Váratlanul az eső elered. Egy fehér csikó nyargal az Alföldön, minden eddiginél szilajabban. Nagy sürgés-forgásban készülődik a menyasszony a vőlegény fogadására. A víz borrá változik bennem, eltűnődöm: a mormota kecskévé vagy báránnyá lesz-e ezután?

 

A szobor

Nabukodonozor álmot látott.
Leviathán, a patológus felcsapja boncolási jegyzőkönyvét: uraim, a világtörténelem következik! Lássuk először az aranyfejet!

A lefűrészelt koponyatetőből formálódik Nabukodonozor palotája. Az agyszövetbe süppedve előtűnnek a régi latin tekercsek, jóskártyák, misekönyvek. Fekete ruhás papok járnak-kelnek az agy felületén. Minden fortyog, lüktet alattuk. A hajdan Dávid hárfájának nevezett agyterület orgonává torzulva átesik a templom falain. A billentyűkből kiszivárgó tömény női nemi hormon megmérgezi a kultúrákat. Babilon úrnőjének lábnyomai ott vannak a könyvekben, családokban, politikákban. A koponya belsejéből kipattanó gondolat sasszárnyú oroszlánná alakul, fogai között a napba öltözött asszony és a menyasszony. A mezőn csontok, húscafatok hevernek szanaszéjjel. A gumikesztyűs kéz kitépi az élet fáját a kisagy belsejéből, s mítoszfává formálva elülteti a magyar sztyeppén. Betegen tántorognak a városok elöljárói, keresvén egyenes utat.

Fűrészel Leviathán, a templomok lépcsőjén az aranyfej legurul. A csillogó ezüstmellkas tükrében a kórboncnok megszemléli magát. A szobor jobb karjára Perzsia, a bal karjára Média van tetoválva. A jobb kar elszorítja a bal kar ereit. A mellkasfalból a szív előbújik, vérmedveként cammog előre, szájában három oldalborda. A medve szőre hullik, szőnyeggé alakul előkelő szalonok, luxusszállodák, rezidenciák falain. Az emberek táncolnak, mulatoznak a mai napba bezárva.

Szikéjét megragadja Leviathán. A felhasított rézhasból kiömlő belek Kréta szigetén labirintusként tekeregnek, s a föld alatt behálózzák Ázsiát, Európát. A négyfejű párduc Olimposzokat fúrva, mint egy vakond váratlanul bukkan elő, s népeket marcangol. Egy megsebzett trójai ló hasából mítoszok csepegnek a földre. Emberi agyak emelkednek a trónszékre. Könyvek teremnek a fákon. Az ember, az ész kultusza zajlik.

A szobor amputált vaslábai katonásan menetelnek, lépései csattognak, mint egy vadállat vasfogai. Puskagolyóként latin mondatok törnek elő. A törvény előtt az emberek leborulnak. Vascsizmák gázolnak a tengerbe. Kétezer év múlva a lábujjak szarvakká alakulnak, s kitörnek a tengerből.

Leviathán gumikesztyűs kezével elindul Európa felé, s kitapogatja az egyházakat. Némelyek impulzusokat kapnak ujjaitól, a bálványok hasából dögvirágok nőnek, s áttörik a tv képernyőjét. Hirtelen villámok cikáznak ujjai között, a bárányvér piros lámpaként kigyullad, s a nevetés mint egy borotva felsérti a bőrét. Egy galambszárny bárdként becsapódik, áthatol a csontokon, inakon. A Pokol udvariasan átnyújt egy leukoplasztot.

A Mórija hegyén felépül a salamoni templom, elkezdődik a véres áldozat és égőáldozat. Egy láthatatlan kéz lenyomja a stopperórát: Mene, Mene, Tekel, Ufarszin, a világtörténelem utolsó hét éve következik! A szobor újságpapírba csomagolt lábain a következő cikkek olvashatók:
"Eljárás az ökumenizmus egységét megbontó zsidók és evangéliumi keresztények ellen!"
"Az éjszaka emberek ezrei tűntek el nyomtalanul, főleg vallási szekták tagjai. A hírre nincs magyarázat, de nem is kell, a lényeg: végre nincsenek itt! Elgördült az utolsó akadály a világbéke elől."
"Ma hajnalba orosz csapatok hatoltak be Izrael területére."
"Bevonták az utolsó bankjegyeket. Ezzel megoldódott a pénzhamisítás, a rablás, az infláció problémája. Az emberek csuklóján egy mikrochipet helyeztek el, a vásárolt áru értéke az illető bankszámlájáról automatikusan levonódik."
"Az Európai Egyesült Államok elnöke felállítja életnagyságú szobrát a jeruzsálemi templomban."

Aranyfejek gördülnek, ezüstkarok kapaszkodnak, rézderekak kúsznak-másznak, vaslábak menetelnek Jeruzsálem felé. A sasszárnyú oroszlán, a vérszomjas medve, a négyfejű párduc vasfogú, tízszarvú fenevaddá egyesülve tiporja Izrael maradékát.[1] Az okkultizmust, a kényelmet, a humanizmust, az államistent egy turmixgépbe helyezik a trónszéken, s a népekkel megitatják. Nabukodonozor, Dárius, Nagy Sándor, Július Caesar vonaglik a folyadékban.

Jeruzsálemben ismét áll a szobor.

A Dávid parittyájából származó kőszikla pariszi nyílként a szoborba becsapódik, s az elroncsolódott arany, ezüst, réz, vas betűk után pontként megáll a történelemkönyvek utolsó lapján.

Új könyvet lapoz a szél.

 

A napba öltözött asszony

Tivadar a kisfiú a Dohány utca járdáján üldögél, és térképeket rajzol. Lassanként kirajzolódnak egy nem létező ország körvonalai. A szél fúj.
A felszálló krétapor formál egy női alakot.
"Nem vagy te olyan, mint a többi nemzet, kapsz tőlem cifra ruhát."
Mindenki a cifra ruhát akarja. Izzó ruhában asszony táncol, átéli újból ünnepeit.

A páskabárányt római katonának öltözött bűneink veszik le Mózes asztaláról, s felszögezik a keresztre. Vére egy évezredet visszafolyik, s lecsorog az egyiptomi ajtókon, átszivárog egy másik dimenzió könyvlapjaira, eltörölvén a jegyzőkönyveket.

A napba öltözött asszony eltiprására bikaháton asszony érkezik. Szoknyája alól XIII. Leó kikukucskál, s a tévedhetetlenség bizonyosságával formálgatja a gettókat. A paták útjába helyezett kérdőjelek kígyóként tekeregnek, s megfojtják a belsőkben mozgolódó Laokoónt. Eb ura faló! A lovat eszmékből kifaragják, s átviszik a szív alakú kapukon.

A Föld gyomrában dülledt szemű lények próbálnak egy kenyér kovászában megkapaszkodni, de az kicsúszva karmaikból kalásszá alakul, s áttöri a sírkamra fedelét.

Valaki beszédet mond a parlamentben, majd tulipános ládába zárja nézeteit. Az évek múltán a tulipánok lassan felkúsznak a zászlókra.

A hetek ünnepén egy fehér galamb száll le az égből, szájában égő csipkebokorral, s megpihen a menyasszony bölcsőjén.

A parázna asszony szárnyakra ülteti a háborús bűnösöket. Magtárrá alakítja a tinnyei zsinagógát.
A szél befúj az ablakain, átformálja emberi testté, magokat fúj a mezőkre.
      A vadszamár államfő csapatai eljárják a földet széltében, hogy hajlékokat foglaljanak el. Néhány minaret Scud rakéta formájában robban Tel-Aviv utcáin. Az olaj ég, a Nap elsötétül, a füstből sáskák jönnek elő. Az egyik itt alszik spirituszban az íróasztalomon.
      A béke Nobel-díjas tenorista egy zöld legyet hessent el tányérja széléről.
      A svéd tartományfőnök egy nyomtatókövet próbál fölemelni, melyre ez van írva: Jerusalaim.
Később egy markos legény csatlakozik hozzá, akit "Ensznek" becéznek a haverok. Hát ti mitől lihegtek úgy fiúk? - kérdez vissza több évezred távolából Zakariás.

A mezők fehérek az aratásra, ímhol jő a vőlegény, a kürtök zengnek.

Eljött az engesztelés napja. Nabukodonozor szobor-álmának lábujjaiból kiformálódik az Európai Gazdasági Közösség. Góg megírja a maga Mein Kampfját, majd Róst, a medvét madzagon levezeti délre. Az Európai Egyesült Államok elnökének a szobra életre kel a jeruzsálemi templomban.

A világűrben óriási köldökzsinór tekereg, s lassan eléri a Föld köldökét. Fehér lovon katonák érkeznek egy másik dimenzióból.

Gallyakból készült sátrakban táncol a bárány, táncol az oroszlán, az ökör, a sas és az ember.
      A magtár-zsinagógából csírázott növény ágain ülnek az égi madarak.

Hirtelen a naptárra pillantok, most vagyunk a kürtzengés ünnepe előtt.
A Kárpátok fészkében kígyó-béka lényeket kelepel az eszterág. Elkészült a Hámán-tanulmány. Mégis egyre csinosabb a napba öltözött asszony.

 

A menyasszony

És jött a farkas. A farkas leborotválja a szőrét és hófehér báránybőrt aggat magára. Fogai Mária-szobrok, lehelete templomi zene. "Én vagyok a szent, én vagyok az örökös!" - kiabálja. Aki szobor előtt térdel, szobor lesz. Csonthalom lett a menyasszony. Lábszárcsontok, füldarabok hevernek a mezőn szanaszéjjel.

Charles Darwin arra sétált, s egy koponyatető belsejét nézegette. A fa alakú vájulatról eszébe jutott a törzsfejlődés. Ezután kezdték az emberek a szétesést evolúciónak nevezni.

Föníciából bikaháton asszony érkezik. Az erőszak és a csalárdság nászának dokumentuma: az inkvizítorok kínzógépe, a Mein Kampf, a Kommunista Kiáltvány. Az asszony palotát épít Rómában, amit a menyasszony egyik sejtjéről neveznek el.

A Biblia lapjain kromoszómák diktálják, hogyan építse a szél a menyasszonyt.

Luther Márton a Fekete Kolostor egyik cellájában szembenéz a valósággal, leltárba veszi a csontokat, kiszedegeti a farkas szájából, gyomrából, beleiből, ürülékéből, majd összeállítja a teljes csontvázat, amely reformáció formájában végiggyalogol Európán. Átlép a máglyákon, az inkvizítorok kínzógépein, s Bibliákat osztogat. Szétrugdossa a bálványokat, a kegytárgyakat, letépi magáról a pogány ruhát. A kidobott sót visszahelyezi az asztalra, mert íze kezd visszatérni. Csontujja rámutat egy ajándékra, amelyre ez van írva: örök élet.

A farkas egy emberi agyat helyez fel a trónszékre, karmai nyomot hagynak rajta, s betűkként megjelennek bizonyos írók könyveiben.

A baptisták mögött, mint egy olló, a Vörös-tenger összecsukódik, s elvágja a pogány köldökzsinórt. A belső kapcsok megerősödnek. Így lettek a csontokon inak.

John Wesley 1783. május 24-én este ¾ 9-kor újjászületett. Bibliájából hatalmas izmok kúsztak elő, összehúzódtak és elernyedtek, s lassanként beborították a csontozatot, rázkódott egész Anglia, s a hullámok elérték Amerikát.

A XIX. század végén a galamb megnyugodott néhány evangélistán, leszállt a koponyára, s hófehér arcbőrként betakarta.

Itt a menyasszony, salamoni templom, gyönyörű galambház.

Pygmalion génmanipulációkat végez, Prométheusz hidrogénbombákat gyárt, Ikarosz megteszi első lépéseit a holdon.

Tinnye fölött elhúz két helikopter, s Babilon fejedelme. Ki törli le láthatatlan lábnyomait? A parázna asszony szoknyája lebben, Passúr utódja beszél. Esztergom felett felhők és démonok sorakoznak.

Pregogovics Pregogov a Kremlben Jóel próféta könyvét tanulmányozza. Nagyokat nyel, mikor a nagy északi állat bomlásáról, a fügefa s a szőlő virágzásáról olvas.

A New York Times, a Pravda és a Népszabadság emberek eltűnéséről tudósít. Többen egy Bibliai prófécia beteljesüléséről beszélnek:
"Éjfélkor pedig kiáltás lőn:
Ímhol jő a vőlegény!"

 

 

II.
A szem

 

Philadelphius levele a Psyché-fennsíkon lakókhoz

Vigyétek levelem Ázsiába,

hol az ágakon ágak nőnek,
hol a bűnökön bűnök nőnek.
Hiába szóltam néktek, jaj hiába,
vigyétek levelem Ázsiába!

"Te Galatáknál született menyasszony!

Rekedten a bortól, a lelki imától,
lábad a szőlőn tiporva táncol.
Anyáddá lett a parázna asszony,
Galatáknál született menyasszony."

Levelek ütődnek leveleknek.

Gazdagon terem az én és az én,
látom a fejsze a fák gyökerén,
szennyezett magot papírra vetnek:
levelek ütődnek leveleknek

 

Hadművelet

egy személyiség mélyén
él egy furcsa lény
liánok között, mocsarakban
időnként előmászik
időnként nagyon gonosz

a könyvből kipattanó kések
őt keresik
a könyvből kiáradt folyók
a mocsarat lecsapolták

azóta négyszer virágoznak a fák

Jelöltek

zöldell a galagonya
hol az olajfa?
hol a szőlő?

 

Cséplés[2]

Vajon megtérül-e
az Uzza-mozdulat?
Ez Kidon szérüje.

Mivé is lennék nélküle?
A cséplőhenger hogy forog.
Ez Kidon szérüje.

Pelyvából Bábel épül-e?
Elég minden, mi emberi.
Ez Kidon szérüje.

 

Ebál és Garizim

a tojáshéj láthatatlan
kívül gyümölcs terem
csak a kőszikla segít

a tojáshéj feltörik
a sziklából forrás fakad
a semmiből gyümölcs terem

a kősziklán virágzó oázis

 

Pecsét

a verseken ott a pecsét
csak a galamb csőre törheti fel
és csak a lámpa fénye mellett

 

A szem

"- Mit akarsz, hogy cselekedjem?
- Hogy lássak!"

A másodperc törtrésze alatt lejátszódó film lassítva pereg.

A rhéma tűzzé alakul, s behatol a szemüregbe. Egy parányi csigalépcső karfáin mondatok tekerednek, könyvek nyitódnak és csukódnak, könyvtárak emelkednek. Sejtek lüktetnek, osztódnak. Egy láthatatlan kéz formálja az élő anyagot. Forog a fazekas korongja, forog. Egy diszkosz megáll a folyadékban, szemlencsévé alakul. Erek törnek a mélybe, ágakat adnak, piros pókháló pulzál. A kárpitokon vibráló idegsejtek mintázata, nyúlványaik felfelé nőnek. Az ég kékje gyűrűzik be a pupilla köré, a szemhéjak pislognak. Útnak indul a fény.

"- Ki cselekedte ezt veled?
- Csak azt tudom, hogy nem láttam, és látok."

 

 

III.
MOZAIK

(spórák)

gombák nőnek a könyvekből
ehetők és mérgezők
elkülönülnek
ha az olajtól ég a lámpás

 

(átvilágítás)

Rómában nincs rhéma
rhémában nincs Róma

 

(leleplezés)

a "királynő" meztelen

 

(helyreállítás)

hétszemű kő kerül
Sámson szemgödreibe

 

(képkockák)

belső táj
gyümölcsevés
a légy leszáll
lába gyökér

eljött galamb
felszántott föld
virágzó kert

 

(Ebál vagy pünkösd)

a kőre írt szó
vagy
a vízre írt szó
maradandóbb?

 

(kiteljesedés)

a láthatatlan kéz a képmásban
megszünteti az összes aszimmetriát

 

 

IV.
MUSTBA MERÍTETT ÉNEK

 

Betlehem

Bennem a jászol
hogy dobog!
(Legeltek benne
démonok.)

Született bennem
valaki,
így lettem én is
az, aki...

Kicsi nem leszek
már soha.
Vagyok, Betlehem
városa.

 

Madár-ének[3]

tisztítom a házat
a megölt madárral
a megölt madárral
a madár vérével
a madár vérével
vérnek erejével
vérnek erejével
a madár vérével
a megölt madárral
az élő madárral

 

A fehér csikó

Jönnek majd fekete,
vörös, sárga lovak,
örvendezzetek a
fehér csikónak!

Zsoltárt ficánkol a
Duna-Tisza között,
leendő lovasa
házamba költözött.

 

Fügefa

mert nincsen gyümölcse
mert nincsen gyümölcse

a kő a fára hull
a fa a kőre hull

szárad a gyökere
szárad a gyökere

 

Méz

mézet eszem marokkal
éget, mint a folyó arany
égek csipkebokorként
a méhek menekülnek

mézet eszem marokkal
marokkal eszem mézet
éget, mint a folyó arany
folyó aranyként éget

égek csipkebokorként
csipkebokorként égek
a méhek menekülnek
menekülnek a méhek

marokkal eszem mézet
folyó aranyként éget
csipkebokorként égek
menekülnek a méhek

 

Mondóka

Szájról szájra
száll az ének,
bűnre szállnak
furcsa méhek.

Polipként mozdul
az ember szíve,
múltra szögezi
egy tőr: az Ige.

Elszállnak a
furcsa méhek,
szájról szájra
száll az ének.

 

Mustba merített ének

gazdagon érik a szőlő

nem terem meg a szőlő
farkasbőr bundás völgyeken

kecskeszőr lepte dombokon
tíz róka hagyta a szőlőt

száz róka tépte a szőlőt

nem terem meg a szőlő
farkasbőr bundás völgyeken
száz róka tépte a szőlőt

----------------------------

tíz róka hagyta a szőlőt
báránytól nyüzsgő kősziklán
gazdagon érik a szőlő

tíz róka hagyta a szőlőt

száz ember tépte a szőlőt
báránytól nyüzsgő kősziklán

farkasbőr bundás völgyeken
nem terem meg a szőlő

gazdagon érik a szőlő

 

Találka

Könyvekbe, s magába zárva
élt Hamupipőke,
s áttörte énje falait
a szőlőtőke.

A könyvekből kihulló magok,
jaj, összekeveredtek!
Szétválogatni a rosszat, s a jót,
galambok gyertek, gyertek!

Galambok, galambok gyorsan! Hamupipőke
készül a bálba.
Szőlőlugas, szőlőmintájú zakó:
a vőlegény várja.

 

Találkozás

- Borsószem hercegkisasszony vagyok!
- Örvendek! - mondta a szakállas, s azon tűnődött, hogy az illető hölgy-e a kísértet, akiről megjövendölte, hogy bejárja Európát.
- Az ön materialista borsói átütnek a keresztény ideológiák párnáin! - panaszolta a kisasszony a szakállasnak.
- Engem ne oktasson ki egy mesehős!
A kisasszony megsértődött, hogy mesehősnek titulálták, s visszalépett a mesekönyvbe.
A szakállas úr viszont tovább folytatta a mesét a valóságban. Sokan próbálták visszazárni a könyvbe, de nem sikerült.
A mese évekig szedte áldozatait, aztán elfáradt, átalakult, és újra kezdte magát...

 

Ritmusok

a mester margaritával sétálni indul
margarita cipőket néz egy kirakatban
a mester megváltoztatja a nevét
s misszionárius lesz afrikában
mikor egy győztes életpálya végén
interjút készít vele a helyi televízió
margarita befejezi a kirakat nézegetését
és továbbindul...

 

Münchhausen kovásza

Az iszapból magát kiemelte
ez a báró.
A körhintázó filozófus
szava háló:

a bárót néha Hegelnek,
néha Kantnak hívta,
az ego tengelye körül
szállt a hinta.

Hatástalanná válik bennem
minden méreg,
tejben megmosott lábaimmal
hazaérek.

 

 

V.
SZULIMANIUS INTELMEI

I.
Szálkát látni a sötétben is lehet, de ahhoz, hogy lásd a gerendát, meg kell gyújtanod a lámpást.

II.
A Sátán szereti a varázslást az engedelmesség díszes dobozába csomagolni.

III.
Ha berepülőpilótaként próbálgatod vélt szolgálati ajándékodat, ne nézd a másik ember lelkét repülőtérnek!

IV.
Ha gyümölcsként kínálod leveleidet, elszáradsz: meddőség és harag terem ágaidon.

V.
Van aki beszédével barokk erődítményt épít a fejedre.

VI.
Amit eddig vészkijáratnak hittél, lék a hit vitorlásán.

VII.
A vallás nem a tömegből születik, hanem a szikla közé vegyülő homokból.

VIII.
Ha idegen növény magja hull a papírra, gyomláld ki, mert a keresztezés megmérgezi minden sorodat!

IX.
Ha egy másik dimenzióban cserebogár pajorok rágják gyökereidet, ne a másik fát hibáztasd, mert eltakarja a napot.

X.
Ha a galamb megérkezik, a szöcskő, a cserebogár a templomból elvándorol és a pusztában lakik.

XI.
Ha ujjaid pókhálót szőnek, árnyéka arcodra vetül. Ha gyümölcsként viperatojást árulsz, egy napon te is eszel belőle.

XII.
A nyáj nem avat pásztorrá, csak Úr, a nyáj csak vezérkossá avathat.

XIII.
A megvallásból szőtt háló foglyul ejt minden gladiátort az elme küzdőterén.

XIV.
Átmész a hangjegyek ligetén, megfürdesz a dicséretnek tavában, észrevesznek a mennyei fotocellák.

 

VI.
RHÉMA

 

Az ikonfestő éneke[4]

Rejtett alapon feküdt a festék.
Rejtett alapon feküdt a festék.
Jöttek, jöttek, jöttek az esték.
Jöttek, jöttek, jöttek az esték.

A kürtök a vásznat rázni kezdték.
A kürtök a vásznat rázni kezdték,
peregj, peregj, peregj le festék,
peregj, peregj, peregj le festék!

Hiang lambdzsam bankladzsa ghóva,
hiang lambdzsam bankladzsa ghóva,
szjuam, szjuam, szjuva ba dhóva
szjuam, szjuam, szjuva ba dhóva.

 

Falak

Az Ige kürtjeire leomlanak Jerikó
okkult kőfalai

személyed nem falnélküli város
láthatatlan tűzfal van körülötte

 

Abednegó sétája Babilonban

A tereken hemzsegnek a könyvek,
tudományba burkolt hazugságok.
Sivárak az utcák Babilonban.
Feketébe öltöznek a lányok.

Viszonylag pontosak a tények,
viszonylag jók az erkölcsi normák,
viszonylag pontosak a számok,
viszonylag mennek együtt az órák.

Egy szép napon - mondja az Írás -,
megállnak a bölcsek, s az órák,
..........................................
..........................................

 

A ruhamosók mezején

Itt állunk ketten, Te meg én:
a ruhamosók mezején.

Minden mondat lüktető ér,
ingünket mossa át a vér,

álljunk itt tisztán, Te meg én:
a ruhamosók mezején!

 

Edény

A korsó oldalán idegenek mintázata
de a remekmű belseje száraz

a korsó a kősziklán összetörik

az eső lemossa a mintázatokat
a kéz összerakja a cserepeket
a víz oldalt még kifolyik
de begyógyulnak a rések

a korsó megtelik
élő vizek folynak a földre

 

Búvár Kund[5]

szavak ütötte rések
süllyed Jézabel asztala
a hajó kormánya víz alatt
a nyelvből halak úsznak ki

 

Mérőzsinórok

beolvadtak az asszonyi tükrök
rézmedence mutatja arcomat
benne a víz tisztító erejű

 

Visszatükrözés

a szélesedő horizonton
víztükör szórta jelek:
ha eső van veled

 

Rhéma

Jákób létrája

É       I
G      G
 I  G  E
G      G
E  G  I
G      G
 I  G  E
G      G
E  G  I
G      G
 I  G  E
G      G
E       I

 

Álom

halász voltam
a kifogott halak
halásszá növekedtek
együtt halásztunk tovább

 

Álomvariációk

Futottunk a Golgotától,
kergettünk péteri álom:
       Jeshua Adonai.

Hétszemű kő ha álmodik,
hétszemű kő nem álmodik:
       Jeshua Adonai.

 

Mínusz egyedik zsoltár

Hozzád kiáltok!
Válaszod gyorsabb
fényed sebességénél.

Tenyereden juhok legelnek,
artézi kutak törnek föl ujjaid közül.

Egy szétmorzsolt olajbogyóból
üzemanyaggal töltesz fel,
mint a leggyorsabb McLarent.
Sietsz segítségemre.

 

Azonosítás

a lódobogás fölött
a lónyerítés alatt
elhalad a fekete
       a vörös
       a sárga
       a fehér
a kard előtt
a kard mögött
az új kor kezdetén

 

Utak

Az egyetlen kiút, ha az ember vesz egy lovat.
Olyan lovat, amit ingyen adnak, mert ingyen
kapták. Aztán felpattan a hátára, és elindul
Damaszkusz felé. De fontos, hogy ellenőrizze:
a ló fehér[6] színű. Mert a sárgák, tarkák, vörösek,
feketék sosem visznek Damaszkusz felé.

 

Ezeréves királyság

az anyagból a farkasok kiszaladnak
s a természet kertté szelídül

 

Sodrás

követsz, követlek
micsoda lárma
minden árnyék összefut
hallatszik víznek csobbanása

csobban az árnyék, akár a víz
mikor az árnyék rázuhan
víz issza be a csobbanást
az árnyék fölött víz suhan

 

 

 

2. KÖNYV
Faltöredék a Nikolaiták-szigetéről

 

Abednegó regénye

A régészek szerint a szerző egyetlen lapra írta a regényét. Amikor a lap aljára ért, újra kezdte a lap tetején. Egyetlen lapra írta a regényét. Több ezer oldal. Mellékeltek egy számítógépes programot. Fölfejthetők a regény rétegei. Rekonstruálhatók több évezred után. A Birodalom spiclijei ugyanakkor nem tudták elolvasni. A képernyőn előtűnnek a szerző szavai:
"A regény így olvasás nélkül is elementáris hatású. A szellemvilág teljesen megváltozott írása közben. Angyali fejedelmek buktak meg, és újak emelkedtek a helyükre. A kimondott, a leírt szó ereje. Valaki áll a hátam mögött és diktál. Szinte izzanak a mondatok a tekercsen. Végig égetik az egész Birodalmat. A regény végére leszúrtam a pontot. Kegyelemdöfés. A Birodalom összeomlott."

 

Piros fonal

ez egy másik történet
ez egy másik
a Zsák utcától kergettem
a Szív utcáig
a mondat az egyik
kapualjból lépett elő
valamit kérdezett
aztán elrohant
mint egy másik
a Zsák utcától kergettem
a Szív utcáig

 

Ajtók

ajtók nyitódnak és csukódnak
akár egy másik történetben
ajtók nyitódnak és csukódnak
nem nyílott ajtó soha szebben
ajtók nyitódnak és csukódnak
régen az ajtót nem ismertem
ajtók nyitódnak és nyitódnak
és most belépek
most nyitva az ajtó

 

Ige

Látok egy repülő könyvet
parázsként hull az Úr szava,
párává lett az éjszaka.

E könyv magzatburkába zárva
mondta a világegyetem:
leszek, csak szólíts nevemen.

Mikor átszögelték lapjait,
híd lett az ég s a föld között:
a könyv embernek öltözött.

 

Szavak

Rókák a szőlőben
az épületek között

kutatnak felröppenő
lelkek után

a szájukból szavak hullanak
mint kavicsok

levelek szakadnak
ablakok törnek

rókák a romok között

 

Nyelv

egy nyelv alakú kés
csapódik be

hol a lábunk mellett
hol a fejünk felett

tövis és bogáncskóró
időnként skorpió mászik elő

láthatatlan pajzs körülöttünk

 

Faltöredék a Nikolaiták-szigetéről

a jelen nem lévő macska mosolyát keverik
mint valami kártyalapot
a Könyvön túli Könyv lapjaival

a macska régen Cirmi volt
most inkább Topika

a menyasszony genetikai kódját keverik
mint valami kártyalapot
a jelen nem lévő macska mosolyával

 

Édes az erősből

oroszlánok járnak a falak között
megkerülik a szobrokat
időnként egy-egy testbe
belemarnak
időnként lélekig
hatolnak fogaik

ujjaid átnyúlnak
az oroszlánok testén
egy-egy adag mézbe
belemarkolsz
szádhoz emeled
Rhémává válik nyelved alatt

méhek rajzanak körülötted
oroszlánok járnak a falak között
megkerülik a szobrokat

és az épület alatt az Eufrátesz
habjai zúgnak

 

Folyók

a Tigris és az Eufrátesz
mióta itt folyik Európában
azóta itt folyik Európában

a nyelvek között falakat húztak
a kőművesek
a zűrzavar keltő falak
az egység jelképei

latinos fekete nyelv nyalogatja
a folyók partjait

időnként leúszik egy-egy szó
a habokon

tüzekről álmodom
a két folyó száraz medreiről
és hogy az élő vizekben
Rhémák nyüzsögnek

 

Hangélet

a Birodalom utcáin egy négylábú
állat eloson
a Birodalom utcáin megriadnak
a járókelők
a négylábú állat tulajdonképpen egy
kerekasztal a Birodalom utcáin

a szél fúj
s hozza az asztalokat messzi vidékről

 

Paloták ablaka, Babilon

ablak elé áll és
vajúdik a korszak
tegnap milyen nap volt
ma is állítólag

fejedelmek jöttek
pont Perzsia felől
arcokból a szél fúj
felépül meg ledől

paloták ablaka
konkáv tükörré vált
torlódnak a szavak
visznek hoznak rhémát

mondatok forognak
kenyérszag és borszag
ablak mögé áll és
megszűnik a korszak

 

Hajónapló az Eufráteszről

A térképek néha furcsák:
az Eufrátesz a Földközi-tengert
északkal köti össze,
s időnként leúszik egy-egy jéghegy.

"Nem minden bogár rovar, mert
nem minden rovar rovar!"
- ez állt a hajó tatján,
melyen utaztunk egy darabig.

Akár egy felfordult bogár hasán,
ringatózott a sok-sok zoológus.

A kapitány lengyel volt,
s vitrinbe tették néha,
üvegfalakon keresztül nézegették.

Időnként nagy volt a hullámverés,
röpködtek a láthatatlan rovarok,
s a parton napozó politikusok
jól vették az impulzusokat.
A hajó stabilan állt,
akár egy templom,
aztán összeomlott
mert itt az idő.

Később a kutatók összegyűltek,
keresték, mint az elsüllyedt várost,
valahol Európa alatt.

 

Az őserdőben

Néhány pénzérméért kísérőt kapunk. Egy bozótkéssel a kezében vezet bennünket. Lépésről lépésre haladunk az ösvényen. Liánok, szúrós növényzet, madarak, sakálok körülöttünk. Egy terembe érünk, amit szintén elborított az őserdő növényzete. Lassan haladunk az emelvény felé. A szószék körül lesöpörjük a pókhálót, néhány kígyót ártalmatlanná teszünk. A mikrofon. Kíséretünk egyik tagja felkapja a mikrofont. És a szószéken lévő könyvből prédikálni kezd. Az őserdő hirtelen eltűnik. Tapsoló, táncoló tömeg vesz körül bennünket.

 

Műveletek

A táblához léptem. Egy számításba kezdtem. Egyszer csak a számok elkezdtek önálló életet élni. Valaki elkezdte őket irányítani. A számok átmentek szövegbe, majd a szövegek ismét számokká lettek. Az egész tábla hullámzott, mint egy tónak a tükre. Végül a számítás befejeződött. Az aláírás (Vagyok) után a kréta visszahullott az eredeti helyére.

 

Az

az Analógia
ez az óriás
időnként egyeduralomra tör

készít
időnként
farkasnak bárányruhát
időnként
báránynak farkasruhát

időnként
mindenkit álomba ringat

időnként mindenkit Könyvre fektet

időnként
a Könyvet prokrusztész-ággyá alakítja

időnként gumiként nyújtja a Könyvet

 

Az Analógia Együttes

a színpadon az Analógia Együttes
a műsor látványos
mi az oka hogy a Könyv elvesztette tartását
hajladoztak a lapok
pedig a szél nem is fújta őket
igazi gumikönyvvé változott
a lapjait úgy nyújtom ahogy akarom
az Analógia Együttes zenéjének a hatása
azok a kérdőjelek
amik csak az Analógia Együttes zenéjében oldódnak
nem eltűnnek hanem meghatványozódnak
ugyanabba csomagolom a Könyvet
amibe a Code pénalt csomagolták
ez a csomagolás megakadályozza
a negatív irányba történő hajlításokat
hirtelen óriási szél kerekedik
s az Analógia Együttest lesöpri a színpadról
a Könyv lapjai ismét a régi törvényszerűségek
szerint mozognak

 

Víz fölött néhány centivel

a népsűrűség a Duna fölött vagy
ötszáz fővel volt nagyobb a semminél
sokan P.-t akarták utánozni
a környező településeken a

demográfiai mutatók meg
mínusz 500 főt jeleztek
egy luxusjachton elképzeléseim
utaztak egy sétahajó fedélzetén

a matrózok nem csíkos ruhában
voltak mert nem voltak matrózok
sem valami történt ami
talán túl személyes egy

prózavers keretei között

 

A tükör előtt ült

a sziámi ikrek
közül az egyik
míg a másik
galata három
szindrómában szenvedett
postázni kéne a tükröt
égő mécsessel
hölgyek sétálnak
körben az ajtón
kimenni nem lehet

 

Átváltozás

a ház ahová
a sokak jártak
elkezdett mézes-
kalácsházzá alakulni
tekeregtek a mondatok
furcsán a téglák
csokivá növekedtek
lecsordult rajtuk
mint tejszínhab
a mész néha
felnyögött a vas-
orrú bába hol
a kéménybe hol
a padlóba be-
építve megszólalt
az egyik időnként
a másik lakó
száján azt mondta
ez egy ház
de a tükör előtt
kettőnek látszik

 

Fehér és fehér

fekete és fekete
hasonló hasonlót
vonz hasonló
hasonlót taszít
nézem a mágnes
sarkait eltűnődöm
azon a furcsa vonzó-
dáson mikor a
romantikus hölgy
utazik
seprűjén keletre
hogy újra és újra
napnyugtát lásson

 

Dolus malus

egy bankár meghívott egy
üzletembert lakomázni az
üzletember szenvedélyesen
szerette a kenyeret a szél-
malmot a szelet

lakoma közben az üzlet-
embernek feltűnt hogy
a közeli fennsíkon furcsán
hajladoznak a fák
az arra járók köpönyegüket
magukhoz szorítják
s hosszan lebegtetik
egy irányba

az üzletember izgalomba
jött megveszem
a fennsíkot nem eladó
óriási összegért a
fennsík mégis elkelt

egy hónap múlva a
fennsíkon szélmalmok
sorakoztak várták a
szelet hogy őrölni tudjanak
és készüljön a
kenyér

vártak egy napot egy hetet
egy hónapot a szél
nem jött

arra járt egy paraszt
s a szélmalmokat látva
megjegyezte de hiszen
itt ember emlékezet
óta nem fújt szél

a bankár megrendezte
a szelet

 

Dugonics

és ha meggondolja
magát a törökzászlót
hagyja kitűzni a csatát
akkor is a magyarok
nyerik is ha nem
Nádorfehérvár később
elesett és ha
meggondolja
magát szántóvető
lesz családot
alapít igazi hős
lett volna akiről
nem szólnak
mondák nem szólnak
versek így hős
lett hány
embert rántott
magával a
mélybe a későbbi
évszázadokból s a
többiek hány újabb
embert rántottak
magukkal kipróbálván,
a vonatsínek utcanévvé
formáló
hatását az igazi
hősök pedig mentek
tovább névtelenül

 

A gyűrű

ez egy gyűrű a gyűrű egy
ember ujján található
a gyűrűn egy szem alakú
ábra ha a szem a tenyér
felé néz láthatatlan
a gyűrű birtokosa

a gyűrű birtokosa láthatatlan
láthatatlan a
földi szemek földi kamerák
számára vannak
égi szemek égi kamerák
is az égi szemek az égi
kamerák jól látják
a láthatatlan birtokos
utait

az égi szemekből az
égi kamerákból az
utak kitörölhetők
a piros fonal alkalmas
erre a láthatók
utai az égi szemekből
égi kamerákból teljesen
kitörölhetők a földi
szemek földi kamerák
őrzik a láthatók
utait

a láthatatlan ember
most útnak indul át-
megy a zebrán mikor
ég a piros lámpa ki-
hallgatja barátai
beszélgetéseit üzletel csal
lop gerincoszlopa szinte
felszívódik a gyűrű miatt

aztán megfordítja a gyűrűt
láthatóvá válik visszakerül
eredeti pozíciójába kihasználja
titkos utait a tenyerek
a csodálattól összecsapódnak
hányszor használtam én is
a gyűrűt a piros fonál
helyett hányszor nézett a
szem alakú ábra tenyerem felé

a gyűrűt mindenki használja
időnként

 

Használati utasítás

csak a húsát
nem a szálkáját
van aki nem eszik halat
van aki mindent megeszik
és könnyen a limeseken
kívül találja magát
vagy meglátja a tükörben
egy puhatestű körvonalait

 

Szulimaniusz intelmei II.

1.
A piros festék minden lemurt papírtigrissé változtat.

2.
Aki járja a dávidi táncot, nem fog többet Canossát járni.

3.
Ha a galamb elszáll a betűk prokrusztész-ággyá alakulnak.

4.
Ami a tükör előttinek tűnik: az biztos, hogy a tükör mögött van!

5.
Szamaraktól is lehet öszvér: ha Buridán szamara párosul Bálám szamarával.

 

Esett az eső

Esett az eső fújt a szél is,
(kutyám fázott az udvaron),
ki akartam menni én is,
aztán mondtam másnak hagyom
az esőn ólálkodásokat,
és inkább most bent leszek sokat.
Itt bent olvasom a Könyvet,
ez most nekem sokkal könnyebb.
De van úgy, hogy elcsábít a rét,
s elhagyom a benti kuckót.
Aki egészen eddig strucc volt,
most a fényre dugja ki fejét,
felvesz kabátot, kalapot,
és uccu sétál egy nagyot.

 

Séta

zsebben az idő
                       pont pont ponttal
a pont pont pont
                       körúton baktatok
pólóban én ő
                       nagykabátban
átfedik egymást
                       az évszakok
szirmokra nyomott
                       újságot venne
gyorsan hervad
                       így nem hagyom
zsebben az idő
                       körbejárunk
a körúton vagy
                       egy számlapon

 

Népdal

ház a lázakban házakig
benőtt itt mindent a nyár és itt
madarat rejt egy idegdúc
innéttől innétig kóla futsz
enyves fenyvestől enyvesig
egy ló és lovasa felnyerít
ló a vasúton Lovas út
Erverz Reverztől hova fut

 

Magöltük

a szavakat
a csornoje morje partján
a szavak elpárologtak
itt maradtak a magok

 

Pausa

aludtam
hajamat szaglászta
a sivatagi róka
és én még azt hittem
úton vagyok

 

Az udvarhölgy

Egy udvarhölgy megszökött az udvarból és végigmászott egy meredek sziklafalon. Sajnos egy darabig követtem. Pedig köztudott, hogy nem a szikla oldalán, hanem a sziklán kell tartózkodni. Az udvarhölgy megszomjazott. Megkínáltam az ásványvizemből. Érezhető volt a poshadt íz. Miért nem fogtam gyanút? A poshadt íz arra utal, szellemünk mélységeiben megindult a mocsarasodás. A halak kezdenek kiszorulni, és kietlen helyekről békák érkeznek csapatokban. Aztán újra a kősziklán vagyok. Egy hatalmas ár végleg elrejti a mocsarakat.

 

Szívdobogás

szőlő szőlő szőlő
szőlő termő szőlő
termő szőlő termő
termő termő termő
feleségem termő
szőlő feleségem
feleségem szőlő
termő feleségem
feleségem termő
szőlő feleségem
szőlő szőlő szőlő
házam belsejében
fiam lányom fiam
lányom fiam lányom
olajfacsemete
olajfacsemete
lányom fiam lányom
fiam lányom fiam
házam belsejében
olajfacsemete
házam belsejében
fiam fiam fiam
lányom lányom lányom
olajfacsemete
olajfacsemete

Sétálok

lábam alatt egy szó és a tajga.
Gazos könyvlapok fölött sétálok:
Ruah városának alaprajza.

Kívül fölpumpált napkorong és sztráda,
a sorok másként rohannak bennem.
Betűket rejt egy hörcsög pofazsákja.

Altató ébresztő, Altató
a Kockajátékos már átkelt a folyón,
ébresztő Altató, ébresztő!

Csipkerózsikát ébredni láttam,

s a betűk kockacukorra festve
oldódtak a harmóniában.

 

Dominók

ha visszajöttél már térjél vissza
ha visszatérsz akkor is térjél vissza
ha nem mész el akkor is térjél vissza

térjenek meg hogy térjél vissza
hogy megtérjen térjenek vissza
hogy térjél vissza visszatérjen
visszatérjek hogy térjenek vissza

a képernyő fölül is visszatérjen
visszatérjél az olló mögül
a szavak alól is visszatérjetek

telefonzsinóron is visszatérjen
lovak nélküli lovascsapattal
visszatérnek hogy visszatérjetek

ha visszajöttél már térjél vissza
ha visszatérsz akkor is térjél vissza
ha nem mész el akkor is térjél vissza
térjél vissza         térjél vissza

 

Pecsét

szavakon pecsét
szakállas bölcsek
vakon kutatnak

gyerekfejek
a szél titkot
beszél átfúj

kutatnak vakon
szakállas bölcsek
szavakon pecsét

átfúj beszél
a szél titkot
gyerekfejek

gyerekfejek
átfúj beszél
titkot a szél

szakállas bölcsek
kutatnak vakon
pecsét szavakon

 

Jövőkép

a szőlőnek indái beszövik Magyarországot
beszövik a tavakat, városokat
átjutnak a szellemi falakon
betörnek az emberi szívbe
az emberi húsba
virágoznak a csontok üregében
szőlőszemeket terem az ember nyelve
egyetlen virágzó szőlő ez az ország

 

A hegedűs

a hangszert senki sem tudta
megszólaltatni

próbálták vörös sárga fekete lovak
farkából sodort vonókkal de nem sikerült

a fehér ló farkából készült vonó végül megszólaltatta

 

Kürt

márványban medúza reszket
megérkezett a herceg
a csiga nyolc álmát kidugta
a nem dél nem alszik újra

fehér és fehér percek
megérkezett a herceg

 

Tűz

szél fúj
a papír lángrakap
a mondatok izzanak
lángolnak

izzanak ajkak körül

behatolnak az időbe

láthatatlan ujjak dolgoznak

fehéren izzik az idő
formálódik

 

Aszimmetrikus csaholás

 

"az é. és a h. a nyelv hatalmában"

Még fizikából megtanultuk, hogy különböző tükrök léteznek. Vannak sík, homorú, domború tükrök. (Szásztükör, franktükör, némettükör, svábtükör stb.) Ebben a történetben a tükrök úgy összekeveredtek, mint a jól megkevert kártyalapok.

Először a könyvtárosnőt okoltam az egészért. Talán amikor az apró cetlik között kotorásztam, akkor ejthette le. Az apró hajszálrepedéseket kerestem, amin keresztül a történetek kijutottak. Aztán egy napon több ezer éves leletekre bukkantam, és rájöttem, hogy már mások is jártak előttem.

Az apró cetlik között kotorásztam: "...ott esne el ő..." "...mellézuhanna, átfordulna..." " ...a vonat elé" "... tükre közepébe..." " az é. és a h. a nyelv 6...".
Aztán félrelöktem az egészet.

Eljött a szünidő. Az istálló eresze alá galambházat építettem. Egész nap gyönyörködtem a különböző fajtájú galambokban. Egyik délután új galamb érkezett. Csak lehunyt szemhéjak mögül látható. (A mellkas tájékán rakott fészket.) Az állatok hosszú sorokban vonultak a túlsó faluvég irányába, a disznók röfögése egyre távolabbról hallatszott.

Mikor a 0. születésnapomat ünnepeltem zsoltártöredéket szórtam a tortára csokoládétörmelék helyett. Olyasminek tűnt, mint egy hologram. Egyetlen töredékben benne éreztem az egészet.

A templomtól a nyolcadik házban Jéza Béla özvegye lakik. Második férje Aggh Ábel kisiparos ősztől az alpolgármesteri teendőket is ellátja.

A templomtól a nyolcadik házban más is lakik. Talán ugyanaz, aki a templomban. Az ajtó helyett a falon keresztül közlekedik.

Az apró hajszálrepedéseket kerestem. Igazán rájöhettem volna, hogy ennyi mozzanatnak egészen máshonnan kellett előkerülni.

Csak lehunyt szemhéjak mögül látható. A templomtól a nyolcadik házban a szemhéjak limesként funkcionálnak a Birodalom körül. A szemhéjakat időnként áttörik ismeretlen fegyveresek.

A faluban három templom van. A zsinagóga előbb magtárként, raktárként, majd asztalosműhelyként funkcionált. Javasoltam, hogy a gazdasági tevékenységet terjesszük ki a másik két épületre is.

Béla bácsi unokájával egy kődobálás során ismerkedtem meg. Félóráig hajigáltuk egymást, amíg a kövek olyan puhák nem lettek, mint a kenyerek. Akkor kezdődött a barátságunk. Később szobatársak lettünk egy kollégiumban.

Órákig néztem a juhnyáj mellett a két pulikutyát, ahogy hancúroztak az árokparton. Egyiket úgy hívják M., a másikat M.+et. A jelentésüket sajnos nem sikerült megfejtenem. Egy biztos a pásztor valódi, különben a juhok nem reagálnak.

A pásztor valódi, ahogy a galamb is az, talán csak ketten tudjuk a patikusnővel. Meg azt is, hogy a gyógyszerek nem valódiak, mivelhogy az almát leszüretelték.

A gyógyszerek nem valódiak, időnként némelyik méreg. A pásztor ígéretet tett, hogy megfékezi a romboló erőt. Honnét ez a romboló erő? Talán a nyelv 6 almából szabadult ki.

A jelentésüket nem sikerült megfejtenem, ahogy játszottak az árokparton. De a "bölcsek" sokat tanultak a pulik étkezési szokásaiból, állítólag megduplázták "bölcsességüket".

A szőlőt valamilyen állat megdézsmálta. Úgy döntöttem, hogy éjszakára kikötöm a pulikat. Reggelre piros szőrdarabokat találtam. Mikor megnéztem a mikroszkóp alatt, feltettem a kérdést: ilyen szimbólum valóban létezik?

Ma rájöttem, hogy a piros színű szőrdarab tulajdonképpen vörös. Ma rájöttem, hogy a vörös színű szőrdarab tulajdonosát a pulik is vonzhatják a szőlőbe. Ma rájöttem, hogy a két puli tulajdonképpen egy, csak az egyik a tükör mögött van. A másik harap is. Csak azt nem tudom, hogy melyik az egyik és melyik a másik. A biztonság kedvéért mind a kettőt beoltattam az állatorvossal.

Az egyiket be is oltotta, a másik irodalom. Remélem nem önállósítja magát.

Az egyik pulit a másik építette szavakból. Az egyik puli néhány évszázadon is keresztülharap. Az egyik puliról azt gondoltam, hogy nem tud harapni. Ha megvadulnak benne a szavak meg is ölheti a másikat az egyik puli.

Remélem nem önállósítja magát. A betűk alatt vakondtúrások keletkezhetnek elvileg, mint valami vulkán. Amióta a pecsétgyűrű lezuhant, a papírlapok átszakadtak és furcsán kezdtek el működni. Szeretném ha visszanyernék eredeti funkciójukat. Ezekkel a pulikkal mindenesetre szakítok.

Az eredeti funkciójukat csak a pásztor tudja pontosan, ha legközelebb találkozunk, feltétlenül megkérdezem.

Vannak akik poháralátétként használják a papírlapokat. Szám szerint hetet. A poharak bármelyik pillanatban működésbe léphetnek, s a dominóelv szerint megindulhatnak a láncreakciók.

Tulajdonképpen nem is poharak ezek, hanem felfelé fordított trombiták. Egy filmjelenet kellékei. Olvasom az egyetlen forgatókönyvet, aminek igazán jó a befejezése. A rendező a kamerák előterébe kerül, hirtelen felismerem benne a pásztort.

Régen nem találkoztunk, már több perc eltelt azóta. Mindenkinek jólesik a kötetlen csevegés. Lángol egy csipkebokor, a limesek zsugorodnak. A másik puli csak most ismeri meg a pásztort, az aszimmetrikus csaholás megszűnik, hirtelen átváltozik csecsemővé, az egyik puli helyét elfoglalja a gügyögés tökéletes harmóniája. Felismerem a 0. születésnapom tortáját díszítő részleteket. A papírjaimon a betűk e szavak után kezdenek elrendeződni.

Amikor a pecsétgyűrű lezuhant megtörtént a tükör mögötti terület privatizációja. Túlságosan sok szennyvíz kezdett el folyni odaátról. A tükröm mögötti területet visszaadtam az eredeti tulajdonosnak, aki el is végezte a lomtalanítást.

Az eredeti tulajdonos el is végzi a lomtalanítást, máshol meg csak gyűlik az irodalom.

A tükör előtti és tükör mögötti másoknál úgy összenőtt, mint egy kentaur keringése. A nesszuszi nedű mindenhová behatol. (A kentaur egyébként leválik erről a hasonlatról, útnak indul, hogy egyszer majd egy másik hasonlatban részt vegyen.)

Ma észrevettem, hogy a kentaurok összekeveredtek a juhokkal. Ma észrevettem, hogy a kentaurokat juhoknak, a juhokat kentauroknak nevezik általában. Általában kézen állva közlekednek a gondolatok.

A kentaur eleje olyan, mint egy kormány. A kentaur hátulja olyan, mint egy templom. Valahogy összefonódott az anyagcseréjük. (A kentaur egy másik hasonlatból érkezett.)

A kentaur hátsó lábával rugdosni próbálta a juhokat, de aztán odasózott neki a pásztor és úgy látszik picit elment a kedve. A lószőr mögött helyenként sejthetővé váltak az épület kövei.

Egyik kentaur szónoklatot tartott a világbékéről, meg arról, hogy ők és a bárányok olyan szépen növekednek egymás mellett, mint a konkoly és a búza.

Ma a kentaur eleje elvált a hátuljától pont 1%-nyit. Ma a kentaur hátulja durván előreszólt: "Hová, hová Kenta Uram!"

Általában kézen állva közlekednek a gondolatok. Akkor jöttem rá, amikor először jártam a tónak a tükrén. A szavak visszanyerték eredeti jelentésüket.

Mikor először jártam a tónak a tükrén, tulajdonképpen könyvlapokon sétáltam. Szigorúan a mondatokat követték lábnyomaim. A mondatok megelevenedtek. Köréjük rakódott a jövőm, mint a levelek a fa ágai közé.

Mint a levelek a fa ágai közé, úgy rendeződnek az események. Most éppen március és július van (mint mindig), a virágok és gyümölcsök egymás mellett sorakoznak.

A virágok és a gyümölcsök egymás mellett sorakoznak. Honnét ez a folyamatosság? A gyökérzet a tó tükrébe mélyed.

Megfogom a tó tükrét és továbblapozok. Újabb tükörtermekbe érkezem.

Újabb tükörtermekbe érkezem. Ezek a tükrök nem torzítanak.

(Azok a tükrök torzítanak a békeszerződések mögött.)

Ezek a tükrök olyanok, mint a kardlapok. Ezek a kardok megosztást hoznak. Ezek a kardok gyógyítanak.

(Azok a tükrök torzítanak a békeszerződések mögött.)

Az asszony (aki elhagyta a vőlegényt) ott ül a tükör előtt. A tükör előtt fogadja az államfők hódolatát, a tükör előtt fellép egy magasabb rendű erkölcsiség nevében, a tükör előtt oktat és "kultúrát teremt". A tükör mögött asszony trónol a királyok fölött, a tükör mögött vérrel telt kupák, a tükör mögött asszony áll a hét domb fölött. Az asszony (aki elhagyta a vőlegényt) ott ül a tükör előtt. A tükör kódja J 19.

Szavainkat a pásztor hívja elő, akárcsak a készülő filmet, ami tulajdonképpen nem film, csak hasonlat.

A kiindulási pont a szőlő környékén található. De senki ne gondoljon egy matematikai pontra, mert több szinten zajlanak az események. Az események természetesen összefüggnek, ahogy a valósággal a reggel megtalált piros színű szőrdarab. De ne feledkezzünk meg a fügefáról.

A fügefa egy kollégium ablakában áll. Szobatársammal jót vitatkoztunk az Ali Baba eszpresszóban. Több ezer kilométerre tőlünk a negyven rabló akcióba kezdett. A szomszéd asztalnál ülő vendég újságjának címoldalán láttam meg őket. A két egyenlőszárú háromszögből szerkesztett matricát a táskám belsejében hordom.

A Starling-féle szív-tüdő készítményt mentünk megnézni. A gyakorlat után az udvaron leültünk a fűzfa alá, s megettük a vajas kenyeremet. Ügyeltem, hogy a kenyér vissza ne találjon változni.

Régen megfigyeltem, hogy a tóba hajított kőtől koncentrikus körök indulnak. A koncentrikus köröket előbb láttam egy újság címoldalán. Megpróbáltak hatást gyakorolni a vajas kenyeremre.

Elhatároztam, hogy elviszem a fügefát a kollégium ablakából, s elültetem a szőlőbe. Tudom, hogy a mezőgazdasági szakkönyvek egészen másról szólnak, de engem nem érdekel, mégis megteszem. Ezt tanácsolta a pásztor.

A csaholás sokáig aszimmetrikus volt, ahogy a csomagolás is. A patakot követem ezután. A korlátok nem korlátok többé, pajzsnak nevezem őket. Megnézem nőttek-e a juhok. Az ajtófélfámon bejelölt rovátkák egyenletesnek tűnnek. Saruimat (tornacsukáimat) levetve megindulok fölfelé a domboldalon.

 

 


 

Jegyzetek

1.   Zakariás 14,2. [VISSZA]

2.   I. Krón. 13,9. [VISSZA]

3.   III. Mózes 14,52. [VISSZA]

4.   N. L. Kórusának mintájára [VISSZA]

5.   Rómából valaki az országba érkezett, hogy közvetítsen a magyarok és az ellenség között, de egy legény túlságosan a víz alá merült. (Korabeli újsághír) [VISSZA]

6.   Jelenések 6 [VISSZA]