A Városháza

"...három óra felé a vonat berobog a fővárosba. Csak annyit látok, hogy tengerparton vagyunk, öblök és csatornák közt futottunk. És még egy szikrázó torony is felvillan, a városház aranykupolája. Többet egyelőre nem jelent számomra Stockholm, és nem is fog jelenteni négy hétig." (Karinthy Frigyes: Utazás a koponyám körül).

A Mälaren - pontosabban a Riddarfjärden - partján álló Stadshuset-et - a Városházát - 1923-ban, Gusztáv Vasa Stockholmba való bevonulásának 400 éves évfordulójára rendezett ünnepségek keretében, Midsommar napján adták át rendeltetésének. A templom, középkori vár és reneszánsz palota vegyes benyomását keltő, aranykupolás tornyú, vörös téglából épült tornyos épületet Ragnar Östberg (1866-1945) a régi (azaz 1690 előtti) királyi palota mintájára tervezte. Az építkezéshez felhasznált kilenc millió, kézi munkával készült tégla nagy része a régi királyi palotából megmaradt téglák pontos mása. (A gyári példányokat vésővel koptatták.) A szabályosság hiánya, a sok kis torony, a befalazott ablakok, az előregyártott sebhelyek a homlokzaton, mind azt a benyomást keltik, mintha sokszor átépítették volna az évszázadok alatt.

A Centralstation - Központi Vasútállomás - felé eső északi homlokzatot stilizált öntöttvas horgonyvasak díszítik. A főbejárat fölött, kezében Stockholm címerével Mars, a római hadisten szobra áll. Alatta a freskón, Szent Erik nyújt békejobbot. Az ódon kapualj falán levő emléktábla szerint valamikor ezen helyen működött Stockholm első gőzgéppel hajtott malma, az 1878-ban leégett Eldqvarnen - a Tűzmalom. A tetőn Szent Birgitta leánya, Szent Karin szobra áll, akit egy gímszarvas hátán láttak örökre eltűnni a Róma környéki erdők sűrűjében. (Gustaf Sandberg műve.) A keleti saroktorony tövében, az 1920-as évek komfortjával berendezett toalettekkel - lakkozott deszkaépítmény - felszerelt Stadshuskällaren vendéglő bejárata előtt Bacchus oroszlánháton csalogatja a vendégeket. (A vendéglő étlapján az előző év Nobel-vacsoráján felszolgált menü is szerepel.) A nyugati sarokról Kungsholmen patrónája, Krisztina királynő tekint le az korona 1647-ben Stockholm városának adományozott birtokára.

A keleti homlokzat kuckóiban a huszonhárom foglalkozást, mesterséget jelképező figura közül a politikus az avató ünnepségen beszédet mondó Hjalmar Branting miniszterelnök, a Városháza makettjét szorongató birkózó pedig maga az építész, Ragnar Östberg. A Nagy-torony északi falán levő toronyórából - nyáron - naponta kétszer, délben 12-kor és este 18 órakor - Sankt Göran - régiesen Örjan - azaz Szent György hőstettét megéneklő Örjan-dal haragjáték hangjaira az Örjanleken figurái masíroznak elő. (Az Örjan-dalt énekelték 1471-ben a dánokkal vívott brunkebergi csatába menetelő Sten Sture hívek.) Elsőnek Sankt Göran jelenik meg, utána a kimúlt sárkányt farkánál fogva húzó fegyverhordozója. A Nagy-torony tövében beton-baldachin alatt a városalapító, Birger Jarl aranyozott, üres szarkofágja. (Birger Jarl a västergötlandi Varnhem templomában nyugszik)

A Városháza repkénnyel borított déli homlokzatát a Hold-torony uralja. Csúcsán három méteres, aranyozott hold, a minaretre emlékeztető rézborítású tetőn Stockholm eredetére célzó A püspök, a fiú és a lazac rímekbe foglalt legendájának alakjai állnak. A diszkrét bejárat "kapufélkövei" az 1600-as évekből, az Óvárosból származnak. A tetőgerincen Gustaf Sandberg aranyozott szoborcsoportja, a Művészetek. A Nagy-tornyot a Hold-toronnyal összekötő szárnyat három sor oszlop tartja. A szabadtéri folyosó négyzetekre osztott famennyezetét az Óváros lakónegyedeit jelképező, elmosódott mitológiai alakok - Herkules, Androméda, Apolló, Midász - díszítik. A díszbejárathoz közeli oszlop nyolcszögű, egy másikból éppen Carl Larsson bontakozik ki. (Christian Eriksson alkotása.)

A Riddarfjärden partján, az asztrológiai jelekkel ellátott kövekkel szegélyezett kertet szökőkutak, szobrok díszítik. A magas talapzaton zászlót cipelő, tátott szájú alak Engelbrekt, aki Pomerán Erik, a svédellenes unió-király ellen vezetett népfelkelést. (Christian Eriksson szobra). A fekete gránitból készült Stockholmrönk Stockholm keletkezésének egyik legendájára utal. A Hold-torony előtt álló aktok Carl Eldh alkotásai: A költő - Gustaf Fröding, A festő - Ernst Josephson, és, kissé távolabb A szerző - August Strindberg. Ragnar Östberg szobra (Thorwald Alef, 1971) a nyugati homlokzat előtti fasorban, a biciklipálya szélén áll.

A várudvarhoz hasonló központi udvaron, a Borgargården-en álló tölgyfa egyidős a Városházával. Védettségnek köszönhetően, elsőként rügyezik ki a stockholmi tölgyek közül. A négy alak az udvar nyugati homlokzatán a Mälaren-parti városokat - Sigtunát, Västeråst, Mariefredet és Strängnäst - jelképezi. A lépcsők a dísztermekbe vezetnek. A vörös téglafalú, 1500 négyzetméteres, márványpadozatú, olasz kisváros hangulatát keltő Kék teremben - az eredeti tervek szerint kékre kellett volna festeni - a Nobel-díjasok tiszteletére rendezett díszvacsorát tartják, ahova a díjazottak és családjaik mellett a királyi család, a nagykövetek, a miniszterek, az akadémia tagjai, a vastag bukszájú szponzorok és a kisorsolt diákok hivatalosak. Ez utóbbiak a tánchoz szolgáltatják a friss, üde hangulatot a 18 millió üveg- és aranylapocskából álló mozaikkal díszített Arany-teremben.

A Nagy-toronyban az egymás fölött elhelyezkedő termek teteje elmozdítható. (Ha mindegyik nyitva van, akkor látni lehet a 106 méter magas torony "lebegő" koronáit.) A lift a Százak árkádja - sokáig száz tagja volt a várostanácsnak, ma százegy - nevű terem fölötti körfolyosóig jár. A Százak árkádja fölötti teremben szobormúzeumot rendeztek be. Kiemelkedő alakja a Stockholm város címeréből ismert Szent Erik hét és fél méteres aktja. A szobrot eredetileg a Nagy-torony csúcsában, mindjárt a három korona alatt helyezték el, de ott alig látszott, ezért inkább a torony közepén állították fel. A Nagy-torony északi oldalteraszán, a Jungfruterass-on - a Szűz-teraszon - álló aranyozott bronz Szent György szobor a Nagytemplomban levő Szent György szobor stilizált mása. (Christian Eriksson.) A hősi tettre ösztönző, mondabeli hercegnő a terasz alatti beugróban, rács mögött kuksol.

Nyolcvan centi széles, alig emelkedő, vakolatlan téglafalú, szűk folyosó vezet a három, egyenként két és fél méter széles, hetven kilós, aranyozott rézkoronával díszített, aranykupolás toronyba. (Egy idő után úgy érzi magát az ember, hogy csak körbe megy.) A nyitott kupola alsó szintjén négy szobor áll: Szent Klára - a klarissza-rend szentje, - Szent Mária Magdolna - aki a feltámadt Jézussal találkozott Húsvét reggelén, - Szent Erik, az 1300-as évek szentéletű uralkodója - és Szent Miklós - a tengerészek szentje - a védelmük alá vett városrész felé fordulnak.

A teraszról gyönyörű kilátás nyílik a Királyi palotára, az Óváros tornyaira, a Riddarfjärden vizén lebegő vitorlásokra, Södermalm templomaira, az üveg és acélgömb sportcsarnokra, a Globenre. A tájékozódás megkönnyítése céljából, a korlát rézburkolatán feltüntették Stockholm főbb épületeit. A Vasa- és a Centralbron híd között kis szigeten Strömsborg épületét ugyancsak Ragnar Östberg tervezte (1910). A nyugati kilátás magasabb épületei a Dagens Nyheter - a legnagyobb stockholmi napilap - toronyház, a sziget közepén álló két robusztus épület, a rendőrség - Polishuset - és a Vadstena kolostorra emlékeztető Tanácsház - Rådhuset, és a korláton 2x2=4-gyel jelölt Kungsholmen gimnázium. A torony tövében fekvő Szerafim-kórház, hosszúkás, fehér szárnyának 13-as részlegén feküdt 1936-ban az agydaganattal megoperált Karinthy Frigyes.

"Pár nap óta szeles az idő, az ablakot, amit már nyitva lehetett tartani, megint becsukják. Május elején vagyunk. Korán reggel - mennyivel korábban, mint otthon ilyenkor - besüt a nap, szemben megcsillan az aranykupola, de aztán felhők jönnek. [...] Az utolsó fény, amit még láttam, tompán és bizonytalanul, a kupola villanása volt, reggel."




Kezdőlap