A Királyi palota

A Kungliga slottet - királyi palota - XVI. Gusztáv király hivatalos rezidenciája. A hatszáz szobás, olasz-barokk stílusban épült királyi palota Európa egyik legnagyobb, "működőképes" palotája. Helyén valamikor a "Tre Kronor" vára állt, annak a romjaira építette a karolin idők udvari építésze, ifjabb Nicodemus Tessin (1654 - 1728). A palota öt évig (1692-1697) épült. Röviddel elkészülte után, 1697 májusában a palota - benne a felravatalozott XI. Károllyal - leégett. Az újjáépítés fél évszázadot vett igénybe. A királyi család a közeli Riddarholmenen fekvő Wrangel palotában húzta meg magát. Az újjáépítéssel megbízott ifj. Nicodemus Tessin halála után Carl Hårleman vette át az építés vezetését. Az 1754-ben elkészült palotát a Párizsból hozatott 11 szobrász és 10 inas munkája díszíti.

A lapos tetejű palota északi oldalán, az egykori éléstár helyén van a Tre Kronor - a Három Korona - múzeum, melynek egyedüli említésre méltó kiállítási tárgya, az egykori vár makettje. A múzeumokba és a galériákba a félkör alakú külső várudvaron keresztül lehet bejutni. A várudvar felőli, nyugati homlokzatot svéd királyok dombormű-portréi díszítik (Gusztáv Vasától XI. Károlyig).

Az ünnepélyes őrségváltásra az árkádokkal körbefogott külső várudvaron Kristina Gyllenstiernának (1494-1559) - Stockholm védőjének, Sten Sture kormányzó özvegyének - szobra előtt kerül sor. A díszőrség Gusztáv Vasa (1496-1560) idejéből fennmaradt hagyomány. A karolin időkben (1654 - 1718) a cintányéros mindig szerecsen volt, vagy feketére festett ábrázatú őslakos. XIV. Károly János (Bernadotte) kötelezővé tette a bajuszviseletet. Bajusz híján szénnel vagy grafittal rajzolt álbajusszal tettek eleget követelményének.

A testőrség nem kiváltság, a királyi család megvédésének megtisztelő feladatát közönséges regruták látják el. A lovas rendőrök kísérte, kék-fehér egyenruhás lovas testőrök 11.45-kor indulnak a közeli Hadmúzeumból (Armémuseum.). Kettős sorokban, harsány trombitálás közepette érkeznek, néhányuk nyergén átvetett dobok. Felsorakoznak a külső várudvar közepére kirakott ágyúkkal szemben.

A nagytemplom tornya háromnegyed üt. Az árkádok alól - itt indította 1792 augusztus 19-ikén III. Gusztáv a rendek hatalmát megdöntő államcsínyt - elnyújtott kiáltás hallatszik. A leváltásra váró 45 testőr felsorakozik az ágyúk mögött. Feketére suvikszolt bakancsa csillog a fehér bokavédő alatt. A mindeddig a háttérben várakozó friss váltás kivont karddal lovagol be, a várudvarba érve balra kapják a fejüket. Egy ideig szemeznek, majd a zászlós komótosan összecsavarja a zászlót. Dobszó, a zenekar rázendít. Vége.

A három emeleten elhelyezkedő reprezentációs termeket márványutánzatú lépcsőház köti össze. Az első emeleten, az északi szárnyban a régi királyi lakosztályok, a nyugatiban a rendek termei, a déliben az országgyűlés nagyterme található. A királyi lakosztályok egymásba nyíló termeibe a palotaőrség szobáján keresztül lehet bejutni. A legalább 25 méter hosszú, és 10-15 méter széles Viktória szalon ablakából a Strömparterre és a szemközti Gusztáv Adolf térre látni. Kis, nyolcszögű kabinet után a Bernadotte képtár következik. A sötét tónusú képeken a Bernadotte család tagjai, Jean Baptiste, Desirée, az Oszkárok, Josephine, XV. Károly vitézkötéses egyenruhában, a Ferenc Jóskára megszólalásig hasonlító II. Oszkár, és felesége, a nörsz Sofia királyné (a két utóbbi Anders Zorn festménye). A terem végén, az ajtó melletti falon V. Gusztáv - egy bizonyos Laszlo műve - és neje, Viktória királyné portréja.

Az egyedüli László, aki szóba jöhet, az akadémikus stílusban készült, idealizáló portréiről híres László Fülöp Elek (1869-1937). László Budapesten Székely Bertalan és Lotz Károly tanítványa volt, majd Münchenben tanult. 1907-ig Budapesten és Bécsben dolgozott. 1914-től angol állampolgár, a londoni Royal Art School tanára. Európa és az USA számos közéleti személyiségét örökítette meg. Műveiről 1922-ben angol katalógus készült. Önarcképe az Uffizi képtár gyűjteményében található. (Életrajzi adatait elküldtem a képtár gondnokának.)

A lovagi rendek termei a palota nyugati szárnyában vannak. Négy, egymásba nyíló teremben, a négy svéd rendjel, a Vasa-, a Sarkcsillag-(jobbra), a Kard- és a Szerafim-rendjel, valamint a hozzájuk tartozó ünnepi ruházatok, püspöki stólák és kokárdák. A lovagi rendjeleket 1748-ban, a Szabadság-korban - a nemesség uralkodása alatt - alapították, és 1974-ig osztották ki az arra érdemes svéd alattvalóknak.

A Szerafim-rendjel terme közepén fekete-fehér mintás asztal, körülötte a 32-re korlátozott tagság számára fenntartott, kárpitozott szék. A falon óriási betűjel: "IHS", azaz Iesus Hominum Salvator. (Jézus, az ember megmentője.) A világoskék szalagon fityegő rendjel nyolcágú, fehérzománcos kereszt, csúcsain arany golyókkal. A középpajzsa csúcsán álló sötétkék négyszög, négy aranyozott angyalfejjel és ugyanannyi pátriárkakereszttel van körülvéve. A középpajzsban három ezüstszög felett a három aranykorona, és az elmaradhatatlan "I. H. S." Hátlapján "F. R. S. " áll: Fredericus Rex Sueciae, azaz Frigyes, Svédország királya ).

A Szerafim-rend lovagja a királyi család férfi tagján kívül csak külföldi méltóság lehet. Nézem az aranybetűs neveket a luxus-kutyabőrökön (fekete alapon színpompás címer, amit kék keresztek között repkedő angyalokkal, szeráfokkal, díszített szerafim-lánc vesz körül): Hoszni Mubarak, Micsiko császárnő, Nelson Mandela, Juan Carlos, Lech Walensa, és... Göncz Árpád.

A Szerafim-rendjel terméből lépcsők vezetnek a kétoldalt fél-oszlopokkal és szoboralakokkal díszített Birodalmi terembe. Ide zárta be III. Gusztáv a nemesség képviselőit az emlékezetes 1772-es puccs alkalmával. 1975-ig ebben a teremben nyitotta meg a király az országgyűlést. A sötétkék plüssel bevont, támla nélküli fapadokkal szemben baldachinos ezüst trón, a gazdag főúr, Magnus Gabriel de la Gardie ajándéka Krisztina királynőnek. Két oldalán II. Gusztáv Adolf és XIV. Károly János túlméretezett márvány szobra.

III. Gusztáv dísz (parádé)-hálószobája, a hajdani ceremoniális reggeli öltözködések színhelye a második emeleten, az északi szárnyban van. A kócos Gusztáv nemesebb testrészét vakarva előjött a kulisszák mögötti hálószobájából, végigjártatta tekintetét a talpnyalókon, majd sóhajtva átengedte magát a reggeli toalettet végző csapatnak. A mennyezeten impozáns festmény, körben barokk angyalok csüngenek. Az ágyat - legalábbis a helyét - az oltár előtti korláthoz hasonló oszlopos kerítés választotta el a kihallgatásra várakozók zsámolyai helyétől.

A Versailles példájára épített terem, XI. Károly galériája, egyike azoknak a termeknek, melyek megúszták az 1697 évi tűzvészt. A hosszúkás tükörteremben félhomály van, a kivilágított üveges szekrényekben üveg és porcelán tárgyak, giccses szobrocskák, haszontalan porfogók. A terem hosszában húzódó asztalon alkalmakként 160 vendégnek terítenek. A galériából III. Gusztáv feleségének, Sofia Magdalenának parádé-hálószobájába lehet jutni. Mennyezetén Svea anyánkat lenge öltözetű, kisgyermekek: Európa, Ázsia, Amerika, és a kis négus Afrika veszik körül. A sarokszoba a Don Quijote szalon nevet viseli. A falán két, selymet utánzó gyapjú gobelin. A La Mancha lovag életéből merített képeket XVI. Lajos ajándékozta 1784-ben III. Gusztávnak. Az egyiken vadászkutyák éppen Sancho Panzát kergetik fel a fára. A palota keleti szárnyában levő utolsó helyiség a Fehér tenger nevű bálterem, melyet nagyobb fogadások alkalmával használnak.

A királyi palota déli bejárata római diadalívre emlékeztet, az aranyozott felirat XII. Károly háborús-királyt dicsőíti. (Pedig "Tucat Karcsi" soha be nem tette a lábát a palotába.) A Slottsbackenre - a tengerparton álló III. Gusztáv szobrától a Nagytemplomig vezető útra - nyíló kapu két oldalán ledér nőkkel birkózó alakok. A palota homlokzatán a falba vésett kuckókban a kor kiemelkedő személyiségeinek szobrai. Az egészalakos szobrokat II. Oszkár rendeletére 1900 táján faragta Johan Axel Wetterlund. A szobrok a Nagytemplom felől kezdve:

Erik Dahlberg (1625-1703), művész katonatiszt, a Suecia antiqua et hodierna - a korabeli svéd paloták, udvarházak megörökítője;

Carl von Linné (1707-78), természettudós, a növények rendszerének kidolgozója;

Georg Stiernhielm (1598-1672), tudós, birodalmi antikvárius, barokk költő, Herkules meséjének szerzője;

ifj. Nicodemus Tessin (1654-1728), a kastély építésze;

Karl Fredrik Adelkrantz (1716-1796), építész. A királyi palota bebútorozása, a Kína-palota, és az Adolf Fredrik templom fűződik a nevéhez;

Olof von Dalin (1708-1763), III. Gusztáv magántanára, a Svéd birodalom történetének szerzője;

Haquin Spegel (1621-1693), egyházi méltóság, számos zsoltár szerzője,

Rutger von Ascherberg gróf (1621-93), bátor karolin, huszonöt gyermek atyja, a dánoktól megszerzett Skåne, Halland és Blekinge első kormányzója, aki X. Károly és XI. Károly mellett szerzett érdemeket.

A Skattkammarenbe - a Kincstárba - a déli kapu boltíves előcsarnokán keresztül lehet jutni. Svédország reneszánsz stílusú koronázási kellékeit holland ékszerészek készítették XIV. Erik koronázása (1561) alkalmára. A legrégibb tárgy Gusztáv Vasa két díszkardja, az egyik legújabb pedig II. Oszkár - az utolsó svéd király, akit megkoronáztak - palástja. A bejáratnál álló, XI. Károly ezüst keresztelő medencéjében utoljára 1981-ben a legfiatalabb csemetét, Madeleine hercegnőt merítették meg.


Aki esetleg hiányolná a lovasszobrot a térnek is beillő utcáról, annak be kell érnie a Livrustkammaren - a Fegyvertár, Svédország legrégebbi múzeuma - öntöttvas lemez cégéréből kivágott negatívjával. A múzeum a férfi - kardok, páncélok - és a női fegyverek - ékszerek, öltözetek - tára. Gusztáv Vasa páncélját az 1540-es években készítették. Fiának, XIV. Eriknek a díszpáncélzata az 1560-as évekből való. "Jehova keresztje", a svéd gyémánttal - hegyikristállyal - ékesített nyolcágú csillag 1607-ben, IX. Károly koronázására készült. A drágakövekkel kirakott, ezüst tegez nyilakkal, a tatár kán ajándéka II. Gusztáv Adolfnak. A medvefoggal és arany csüngőkkel ékesített síp a kis XII. Károly játékszere volt. Megtekinthető III. Gusztáv ruházata az 1792. március 16-iki emlékezetes álarcosbálból, (mellette kis dobozban Johan Bielke, a kínzás elől a halálba menekülő összeesküvő gyomrának tartalma, feltehetőleg sok arzénnel), XII. Károly sáros egyenruhája, amit 1718. november 30-án viselt a Fredriksten-i erőd ostrománál, II. Gusztáv Adolf Streiff nevű, kitömött lova. Nyergéből 1632. november hatodikán kivetették gazdáját. Itt látható az a vérfoltos gyolcs is, amelyben Maria Eleonóra tartotta imádott férje, II. Gusztáv Adolf szívét.

A Livrustkammaren alagsorában kiállított, lélegzetelállítóan gyönyörű hintók közül XI. Károly koronázására (1696) Párizsból hozatott hintó a legszebb. Csodálatra érdemes még Lovisa Ulrika és Frigyes Adolf hintója (1751), valamint az az 1740-ben készült, arannyal bevont szánkó, amelyet Mária Terézia, német-római császárnő ajándékozott III. Gusztávnak.

A Livrustkammaren bejáratához közel állt egykor az oroszlánketrecéről híres aréna, a Lejonkulan. Prága ostroma (1650) huszonnégy órás szabad sarccal végződött. A zsákmány könyvekből - mint az Uppsalában őrzött Ezüst Biblia - festményekből, műtárgyakból, arany- és ezüstékszerekből - és egy vén oroszlánból állott. Krisztina királynő nem volt sem feminista, sem pedig vegetáriánus, még csak állatvédő sem. Kedvenc szórakozása az állatviadal volt. Arénát építettek a palota oldalába, és a cseh oroszlánt összeeresztették egy megtermett medvével. A nézősereg csalódására a medve nekirohant az óriási macskának, leteperte, majd miután néhányszor jól megharapta, aztán békésen megfürdött az udvar sarkában levő medencében.




Kezdőlap