S
SAAS - Ujfalvi-Szikszai XVI. század - carex.
SAPHIR HAL - Ujfalvi-Szikszai XVI. sz. - Scarus; tengeri hal; az egész család ragyogó színezetű s Martialis megénekelte.
SARDÉLY - Sz. D. - a szardellából; bizonyosan az apró Alburnust nézte szardella félének.
SARLÓVAS, a nyesellőn a vágórész.*
SÁRGA HARCSA - P. K. Heckel et Kner - Silurus glanis L. var. Sárgás szinváltozat. Tisza, Szamos, Maros m.
SÁRHAL - Tinca vulgaris CUV. - Dunamentén.
SÁRKÁNY - Szeged - tartóvas az állóbárka orrán, melyen a fejláncznál fogva a macska függ.
SÁRMÁSZÓ SZAKA - H. O. - Gobio vulgaris CUV. Egyházas-Oláhfalu.
SÁROGLYA - Sz. D. - Rhodeus amarus AG. SAROK - általánosan - a pántnak az a része, mely a lábra rájár, l. Láb.
SAROK - Balaton-Füred - kis öböl.
SAROKCSONT, - os angulare.*
SASAS - Ujfalvi-Szikszai XVI. század - carectum.
SEBES - Miskolcz - sebes folyású víz, így: "a Márna a sebesben él."
SEBES PISZTRÁNG, Trutta Fario L.*
SEBES VÍZ - általánosan gyors folyású víz. A hol végződik, halak állóhelye.
SEGG - Körös-Tarcsa - a húzóhálók zsákja; l. Káta; a gyalom része.
SEGGE - Záhony - van a hálótűnek is, így: óra, nyelve, dereka, segge; l. Láb.
SEGGES HÁLÓ - Ipolymentén, palócz szó - a varsa.
SEGGI-KŐ - Bodrogköz - gömbölyű kő, melyet a bokorháló farkába kötnek.
SELYEM - Saród, Tápé - a gyékény finom háncscsa, a melyből a kötéseket csinálják.
SELYEM - Balaton-Füred - az eresztőháló teste, hasonló a léhéshez vagy nyüsthöz; l. Pamuk és Léhés.
SELYEM HAL - P. K. - H. O. - Acerina Schraitzer CUV. Duna és Tisza mentén.
SELYEMSZEDŐ - Keszthely - az a halász, a ki a tulajdonképeni hálót szedi, l. Léhésszedő.
SELYMES DURBINCS - Acerina Schraitzer CUV.*
SEMLEHAL - Bielz A. - Barbus Petényii HECK. Erdélyi részek.
SEMLING - Bielz A. - Barbus Petényii HECK. Erdélyi részek.
SEMLING - Janua 1729 - Barbus Petényii HECKEL.
SEMLING - Ujfalvi-Szikszai XVI. század - Salmo parvus; az erdélyi semlyénk stb. tehát Barbus Petényii, HECKEL.
SEMLING - Sz. D. - Lazacznak, Loszosnak mondja, tehát Trutta Salar VAL. Különben a Barbus Petényii HECK. népies neve, Erdély. GALGÓCZI-nál (1622) megvan.
SEMLYÉNG - Fáy-féle szakácskönyv, XVII. század - Barbus Petényii HECK.
SEMMI HAL - Komárom - silány, értéktelen hal.
SERINCZ - P. K. - H. O. - Acerina cernua L. Duna, Komárom körül; de u. o. Acerina Schraitzer CUV. is.
SERINCZ - Szirmay Andr. - Acerina cernua L.
SERITTŐ - Székelyföld (T. Sz.) - sodróorsó, két fonalnak összesodrására való; l. Sirittő, Viszáló.
SERKEDŐ VÍZ - általánosan - mely vizenyős helyeken, pld. az ember súlya alatt kiüti magát.
SEYGE - XV. század - "... ubi altera clausura, vulgo Seyge vocata fuisset", l. Czége, Zegye, Zeyge, Zeege stb.
SIBRIKHAL - P. K. - Cobitis taenia L. Körös m. Szarvas. Tótos hangzású.
SIGÉR - Balaton - Perca fluviatilis L.
SIGÉR - Janua 1729 - Perca et acerina - hegyes álló és hegyes szárnyú sigér.
SIGER - Ujfalvi-Szikszai XVI. sz. - Erythrinus; tulajdonképen tengeri hal, ma a Characinidák között; ezt csak találomra alkalmazták s később a magyar név ismét előfordul "Perca, rubellio" helyes meghatározással. Megvan az Orbis pictus 1708. kiadásában.
SIGER SZABÁSÚ HAL - Ujfalvi-Szikszai XVI. század - carabus; ez tévedés, mert a görög
χάραβος = tengeri rák a Milne Edwards-féle Catometopa családból való.
SIKOS ANGOLNA - Janua 1729 - Anguilla fluviatilis.
SILÁNY KESZEG, Abramis vetula HECK.*
SIMA HOROG, szaka nélkül való.*
SIMA PART - általánosan - a hol sem omlás, sem gyökér nem akadékoskodik.
SINGCSONT - ulna.*
SINGÉR - Karád - Perca fluviatilis L.
SIREG - P. K. - Acipenser stellatus PALL. Eredete nincs.
SISÁK - Saród - a Sium.
SLUF - Hegykő - a varsa vörcsöke; a német "Schlupf" kölcsönvétele.
SODRONYPADUCZ - Chondrostoma nasus L. Erdővidék, Olt vize.
SODRÓ VÍZ - általánosan - a folyók kanyarodóin a vízfolyásnak az az oldala, mely a partot rontja; mindig a folyás kanyarodójának külső kerüléke.
SORLÉK - Szeged - a szeg- v. saroklékek között kijegelt lékek; l. Áglik.
SOROS - Komárom - egysoros az öregháló, háromsoros az, a melynek léhése két tükörháló közé van fogva.
SOROS ÓLOM - Tószeg, Szolnok - az öreghálón a rendes számú ólmozás; l. Fattyúólom.
SÓSHAL - sózott és a levegőn szárított hal. A Balaton körül, a Duna, Tisza és Körös mentén dívik. A vizát már a XII. században sózták: "husonibus recentibus et salsis" 1198-ban, Fejér Cod. Dipl. VII, 5, 175.
SÓS HAL - Ujfalvi-Szikszai XVI. század - salsamentum.
SÓSKÁD - Balaton - az a kád, a melybe a sózott halak berakatnak, hogy a só megszívja.
SOS VÍZ, SOS HALNAK AZ VIZE - Ujfalvi-Szikszai XVI. sz. - Muria.
SOVÁNY TÓ - Tata - az olyan, a melyben a hal nem hízik meg.
SÓZÓ ASZTAL - Balaton - a melyen a hasított halakat sózzák; hosszában, egymástól kisarasznyi távolságra fölszögezett keskeny léczekkel pásztákra van fölosztva.
SÖFŐL - Saród - a farosbárka, nyilván a német "Schiffl", magyarosítása.
SŐREG - K. - Acipenser stellatus PALL. Miklosich szerint az orosz sevrjuga.
SŐREG - Ujfalvi-Szikszai XVI. sz. - Sturio secundus; l. a Kecsige-hez csatolt jegyzetet.
SŐREG TOK, Acipenser stellatus PALLAS.*
SÖRÉNY - Balaton-Füred - a hát úszószárnya, p. dorsalis.
SÖRÉNYKÖZ, a két hátsörényű halaknál az a tér, a mely az első hátsörényt a másodiktól elválasztja.*
SÖRÉNY-SZÁRNYÚ - a kormányúszó, mikor a hát- és alsó sörénnyel össze van forradva, pld. a gőtehalaknál; de bizonyos fokig az ángolnánál és a harcsánál is.*
SÖRÉNYTARTÓ NYULVÁNYOK - ossa interspinalia.*
SÖTÉT JÉG - Szolnok - mikor olyan vastag, hogy alatta a hajtórudat nem látják s őrveszszőt kénytelenek használni; l. Őrvessző.
SÖVÉNY - általánosan - némelykor a folyó egyes szakaszainak elrekesztésére háló helyett fűzfából fonott sövényt is használnak; l. Őrháló; Vészlés.
SPÉK - Csepel sziget - a pendel- v. vetőháló szétsugárzó zsinegei, a melyek azt összehúzzák; lásd különben In, mert ugyan e zsinegeket így is nevezi a csepeli halásznép.
SPÉL - Komárom - nyársforma fa, melylyel a sátorgyékényt a rúdhoz tűzik.
SRÁCZ - P. K. - Acerina Schraitzer C.
SRÁCZHAL - P. K. - Acerina Schraitzer CUV.
SRÉCZER - P. K. - Acerina Schraitzer CUV. idegen eredetű, de el van terjedve.
SRÉCZER - Szirmai Andr. - Acerina Schraitzer CUV.
STENGER - P. K. - Chondrostoma nasus AG. Eredete nincs adva.
SÚDÉR - Pet. K. - Perca fluviatilis L. Tisza m.
SUGA - Székely-Keresztúr - a folyóban a sekély, de sebes folyású helyek, hol a víz a kavicson megsúg.
SUGÁR KARDOS, Pelecus cultratus L.*
SUGÁR KESZEG - H. O. - Alburnus bipunctatus HECK. Bódva mentén, Komjátiban.
SUGÁRKÖZ, a halak sörényein és úszószárnyain feszítő csontos, vagy porczogós sugarak közötti hártya.*
SUGÁRZAT, az egyes úszókban foglalt, megszámlálható sugarak.*
SÚGÓ - Székelyföld - sekélyebb víz, a melyben szigonynyal halásznak; l. Suga.
SUHÉ - Calepinus - Everriculum alatt; a varsával való összevetés hibás, mert nyilván a Csuhi; l. azt; ugyanez tartozik a M. Akadémia Nagy Szótárában előforduló Suhé szóra is; l. Ághegyháló.
SUJTÁSOS - Balaton - "hosszában csíkos a küsz" - Alburnus bipunctatus H.
SUJTÁSOS KÜSZ, Alburnus bipunctatus HECK.*
SUNKA (balatoni) - Keszthely - füstölt hal.
SÚROS - Körös mentén - az a halászlegény, ki a hajót mosni tartozik.
SÜGER - Fáy-féle szakácskönyv, XVII. század - Perca fluviatilis L.
SÜGÉR - K. - Perca fluviatilis L. Galgóczinál (1622) megvan; a Tisza némely pontján nem ismerik e különben K. nevet.
SÜGÉRFÉLÉK - Percoidei - mint család.*
SÜGRE - H. O. - Perca fluviatilis. L. Ipoly; Lázi, Nógrád megye; de sügérnek is mondják (palócz).
SÜL - P. K. - Lucioperca Sandra CUV. Kőrös m. Szarvas körül; már tótos.
SÜLLŐ - Janua 1729 - Lucioperca Sandra CUV. Scombrus alatt felhozva.
SÜLLŐ - K. - Lucioperca Sandra C. V. Csupán a Balatonnál hiszik némelyek, hogy külön faj s nem a híres fogas ifjú sarja. A német Schill és Schiel névvel egy tőből fakad. Galgóczinál (1622) megvan.
SÜLLŐ - Ujfalvi-Szikszai XVI. század - capito squalus; a latin meghatározás inkább a fejes domolykóra illik; de később még egyszer van meg "Lucioperca Gessnero" helyes meghatározással.
SÜPPEDÉKES PART - általánosan - sárospart, helyenként sáros, iszaposan bemélyedve.
SÜTNI VALÓ - Szeged - az a hal, a melyet silányságánál fogva eladni vagy részbeadni nem lehet (t. i. a nagybérlőnek), a melyben tehát a halászbokor osztozkodik, ilyenformán "fogtunk öleget, még sütnivaló is maradt".
825
"...... mellynek színekkel azonképp'
Változik háta, miként napfény elleniben szállott
Égi szivárványnak ..........."
SZABÓ DÁVID a franczia "Sarache" kaptájára csinálta.
827