Ausztrália

Ausztrália nagyszámú digitális könyvtári kezdeményezése (Ianella 1996) közül az alábbiakban néhányat emelünk ki.

A WORLD 1 Ausztrália Nemzeti Könyvtárának projektje, amely már létező programok folytatása. Az Új-Zéland Nemzeti Könyvtárával közös National Document and Information Service (Nemzeti Dokumentum- és Információszolgáltatás, NDIS) program ausztrál szeletének neve a WORLD 1 és a legkülönbözőbb dokumentumokhoz való világméretű integrált hozzáférést kívánja biztosítani. Egységes interfészt kívánnak kínálni minden felhasználónak és nem feltételezik, hogy minden végfelhasználó kezdő és minden könyvtáros parancsmódú keresést igényel. Nyújtani kívánják ugyanakkor az utóbbit és a könnyű, menürendszerű keresést is. (http://librariesaustralia.nla.gov.au/apps/kss/)

Az Electronic Reserve project a Monash Egyetem Berwick campusán a kötelező olvasmányok rövid kölcsönzési gyűjteményét elektronikus formában felváltó és a elektronikus campus koncepciójába illeszkedő elképzelés. 1996 végére már 400 dokumentum volt ebben a könyvtárban, amelyhez szükség esetén "tartalékkén" egy közelben található hagyományos könyvtár állományát használják. (http://www.lib.monash.edu.au/wwwlib)

Az Electronic Journal Project ugyanezen az egyetemen egy papíralapú folyóirat, az Australasian Journal of Engineering Education digitalizálását célozza. (http://elecpress.lib.monash.edu.au/ajee)

A Hume Image Collection Project Queensland híres lelkészi családjának életét 1870 és 1890 között megörökítő fényképek JPEG 25:1 tömörítéssel történő digitalizálása mellett a képek leírásainak keresését lehetővé tevő CGI scripteket is tartalmaz. (http://www.library.uq.edu.au/)

A DIGILIB: Queensland Country Towns Database hasonló módon rögzít 1000 színes diát ma már nem álló épületekről. A leírásokat MARC-alapú egyszerű katalógus-rekordok tartalmazzák. Ez az adatbázis szintén kereshető a WWW-n. (http://www.architect.uq.edu.au/digilib/index.html)

A LISWEB Project az amerikai NDLTD projekthez hasonlóan a Curtin Egyetemen készült szakdolgozatok elektronikus kezelését célozza meg. (http://www.curtin.edu.au/curtin/library/)

A Documentary Images Project a nemzeti könyvtárban korábban videolemezre vitt 6000 grafika és 6000 fénykép és a (karikatúrákat is tartalmazó) nemzeti portrégyűjtemény, továbbá portréfotók digitalizálásával 13 ezer képet tartalmaz. (http://www2.nla.gov.au/imagecoll/)

A Multimedia Source Project a Victoria Állami Könyvtár OPAC-jának 80 ezer MARC rekordjához kapcsol több mint 100 ezer, korábban videolemezre rögzített, majd digitalizált és JPEG tömörítésű képet. Az OPAC-ban való kereséskor a csak-szöveges keresés nyomán talált rekordok a MARC 856-os mezővel kapcsolódnak. Egy másik 856-os mező tartalmazza a 640x480-as feloldású képet, amely egy HTML-oldalba van ágyazva. A kapcsolódó HTML-fájl információkat tartalmaz a címről, a szerzőről (festőről, grafikusról), a kép tárgyáról, könyvtári regisztrációs számáról és a reprodukció feltételeiről. Ezen kívül a HTML-dokumentumok fejlécében metaadatok találhatók a címről, a művészről és a tárgyról, továbbá arról, hogy képről van szó. (http://www.slv.vic.gov.au)


Finnország

Finnországban a digitális könyvtár kialakítását három, egymással szorosan összefüggő projekt szolgálja.

Az elektronikus publikálás fejlődését segíti az ELEKTRA projekt (http://linnea.helsinki.fi/elektra), amely egyaránt foglalkozik a kiadókkal kötendő szerződésekkel és a technikai kérdésekkel. Résztvevői között van több könyvtár, könyvkiadó és szerzői jogi testület.

A projekt 1996. júliusában indult és tervezett időtartama 18 hónap.

Céljai:

Finnországban a tudományos könyv- és folyóiratkiadás főként az egyetemek, kutató intézetek és tudományos társaságok keretében zajlik. Több mint 200 társaság ad ki 100 feletti folyóiratot, évkönyvet, sorozatot. Évente több mint 800 disszertációt jelentetnek meg könyv alakban. Az ELEKTRA pilot projektjének keretében 50 folyóirat több mint 1000 cikkét digitalizálták. Tesztelik a disszertációk párhuzamos elektronikus és papíralapú publikálását. Igény szerinti publikálást is beindítottak kísérleti jelleggel. Készen vannak a programok ahhoz, hogy a finn egyetemi könyvtárakban egységesen használt VTLS-rendszerben és WWW-felületen is kereshetőek legyenek ezek a dokumentumok.

A nemzeti kulturális örökség digitalizálását szolgálja a MUISTI ("Emlékezet") projekt (http://hul.helsinki.fi/~muisti/), amelynek keretében a könyvtári anyagok mellett levéltári és múzeumi anyagok digitalizálását kezdték meg. A projekt 1996. májusában kezdődött és várható időtartama két év.

A résztvevők külön-külön, egymástól elkülönült adatbázisokban kezdték meg a munkát.

A projekt célja, hogy

Az eltérő igényeknek megfelelően a leírások közös elemkészletét a következőkre korlátozták:

Ezek az adatok elégségesek a dokumentum azonosításához, visszakereséséhez és lelőhelyének megtalálásához. A dokumentumtípus általános jellegű megjelölése elégséges az azonos című dokumentumok elkülönítésére.

Az EVA projekt (http://linnea.helsinki.fi/eva)fő területei a következők:

Ez a projekt (az ELEKTRÁ-hoz hasonlóan)1996 júliusában indult és tervezett időtartama 18 hónap.


Írország

A CELT a University College of Cork projektje Írországgal kapcsolatos kortárs és történeti témák, többek között irodalom témájában kíván a TEI (Text Encoding Initiative, http://www.uic.edu/org/tei) által meghatározott SGML-formátumú szövegeket szolgáltatni a tudományos kutatók mellett felhasználók széles körének. (http://www.ucc.ie./celt/, korábban CURIA elnevezéssel szerepelt.)


Japán

1993. nyarán a japán Kereskedelmi és Ipari Minisztérium, a MITI 7,45 mrd jenes informatikai fejlesztési programot indított, amelynek része volt egy elektronikus könyvtár kiépítésére vonatkozó pilotprogram. (http://www.cni.org/regconfs/1997/ukoln-content/repor~17.html, Matsumura 1997.) Még ugyanabban az évben a Keio Egyetemen megnyitották az un. Információs Infrastruktúra Központot, amelyben elindult a program. Két részből állt, az Union catalog network project-ből és egy Elektronikus könyvtár demonstrációs kísérletéből.

Az elsőről csak annyit, hogy 1997 februárjában 7,6 millió bibliográfiai rekordot tartalmazott. Az elektronikus könyvtár próbaprogramjában 1996-ig közel 9,5 millió oldalt digitalizáltak, a legkülönbözőbb információs forrásokból és típusokból, beleértve a National Diet Library egyes gyűjteményeit is. Hierarchikus tárolási rendszert és kísérleti multimédiás távközlési kapcsolatot építettek ki. 1996-ban a felügyelő intézmény, az Information Processing Technology Agency (IPA) egy értékelő kísérletet végzett 100 különböző könyvtárban, tartalomszolgáltatóknál, bizottsági tagoknál elhelyezett 100 terminálon keresztül.

Más úton indult az Electronic Library System of the National Centre for Science Information Systems (NACSIS-ELIS) prototípus fejlesztés. Ez integrálta az 1987 óta működő NACSIS-IR-t, az intézmény létező bibliográfiai adatbázisát a digitalizált tudományos folyóiratokkal és konferencia-kiadványokkal. Osztott feldolgozási környezetben működik, kliens-szerver kapcsolatban. Kiterjesztett változata Z39.50 protokolt használ a képadatok kezelésére. A fejlesztés még a nyolcvanas évek elejére nyúlik vissza, amikor egy Online Library-t kezdtek fejleszteni optikai lemezen, faxterminállal. A sok intézmény részvételével folyó projektben 1993-tól 1997. márciusáig 62 folyóiratból kb. 800.000 oldalt digitalizáltak. 1997 végéig a próbaszolgáltatás ingyenes volt. 1998-ban tervezik a teljeskörű hozzáférés indítását. Itt is, mint az előző kezdeményezésnél, a copyright kérdéseket menetközben igyekeznek tisztázni, emiatt késik a teljes nyilvános szolgáltatás bevezetése.

1997-ben az egyetlen működő egyetemi elektronikus könyvtár a NARA Institute of Science and Technology (NAIST) Mandala Library volt. Ebben az ismert elektronikus szolgáltatásokon kívül már megjelentek digitális könyvtárként tárolt anyagok.

Japán, koreai és thai nyelven írott és ezeknek a nyelveknek a karakterkészletét használó szövegek többnyelvű böngészését teszi lehetővé a Multilingual HTML Browser Project keretében kifejlesztett HTML-böngésző.(http://mhtml.ulis.ac.jp/gwy/)




Hátra Kezdőlap Előre