EGYÉB ÁLLOMÁNYOK LISTÁJA




[ANE01]| A gépi fordításnál előforduló tévedések
[ANE02]| A szakirodalom túltengésének jelensége
[ANE03]| Az információs forradalomtól várt hatások
[ANE04]| A szakirodalom feldolgozhatatlanná válik
[ANE05]| A logika szabályai
[ANE06]| Az információ terjedési sebességének növekedése
[ANE07]|·A tömegkommunikáció befolyásoló hatása
[BIO01]| Marshall McLuhan
[BIO02]| Claude Elwood Shannon
[BIO03]| Kurt Gödel
[BIO04]| Norbert Wiener
[BIO05]| Warren Weaver
[BIO06]| Neumann János
[BIO07]|·Paul K. Feyerabend
[BIO08]|·George Boole
[BIO09]|·William of Occam
[DEF01]| A "periodika" szó magyarázata
[DEF02]| Az "entrópia" fogalma
[DEF03]|·A "releváns" szó magyarázata
[DEF04]|·A "paradigma" szó jelentése
[DTL01]| A genetikai információ
[DTL02]| Az online adatbázisszolgáltatás története
[DTL03]| A vállalati információs rendszerek jellemzői
[DTL04]| A hipertext és hipermédia koncepció története
[DTL05]| A TRILLA kommunikációs keretrendszer
[DTL06]| A referátumok típusai
[DTL07]| A megismerés típusainak egyik lehetséges csoportosítása
[DTL08]| Az információ rögzítésének fontossága
[DTL09]| A statisztikai adatok szerepe
[DTL10]| Az adatok szabványosításának fontossága
[DTL11]| Az érzékszerveinket érő információk
[DTL12]| A szemantikai információ mérése
[DTL13]| A genetikai program
[DTL14]| A FID megalakulása
[DTL15]| A szakirodalmi indexek típusai
[DTL16]| A "láthatatlan kollégiumok" kialakulása
[DTL17]| Az ipari és az információs társadalom rendszerének összehasonlítása
[DTL18]| A kultúra és az információ
[DTL19]| A tudás tárolási formái az agyban
[DTL20]| A könyvtárak szerepe a tájékozódási képességek kialakításában
[DTL21]| A könyvtárhasználók igényei és szokásai
[DTL22]| Az információs gépek jellemzői
[DTL23]| Az információ fogalmának felismerése
[DTL24]| Az információ szerepe a világban
[DTL25]| A tudományos kommunikáció jellemzői
[DTL26]| A heurisztikák néhány típusa
[DTL27]| A kognitív sémák száma
[DTL28]| A világdokumentációs központ tervei
[DTL29]| Az információs fizika alapjai
[DTL30]| Az információ egyetemessége
[DTL31]| A dokumentumok osztályozásának története
[DTL32]| Az indexeléssel járó problémák
[DTL33]| Az ismeretszervezés tudománya
[DTL34]| A számítógépes döntéstámogató technikák alkalmazása hazánkban
[DTL35]| A genetikai kód
[DTL36]|·A CD-ROM lemezek jellemzői
[DTL37]|·A szabadszöveges keresés előnyei és hátrányai
[DTL38]|·Az adatbázisokban való keresés stratégiájának típusai
[DTL39]|·Az információ ára
[DTL40]|·Az ISDN hálózatok szolgáltatásai
[DTL41]|·A számítástechnika helyzete a hazai vállalatoknál
[DTL42]|·Az információtechnológia négy ökölszabálya
[DTL43]|·A második kopernikuszi fordulat
[DTL44]|·A műveltség szerepe az információs korban
[DTL45]|·Az információ rögzítésének hatása az időtudatra
[DTL46]|·A számítógépes világ ellen felhozott érvek
[DTL47]|·A számítógépes analógia használata a gondolkodásra
[DTL48]|·A logika és az intuíció szerepe
[DTL49]|·A szemantika problémái
[DTL50]|·A jel torzulásából származó előnyök
[DTL51]|·A tudomány és a haladás
[DTL52]|·A tudományfilozófia fontosabb irányzatai és tévedései
[DTL53]|·A paradigma előtti állapot jellemzői a tudományban
[DTL54]|·A "normál tudomány" jellemzői
[DTL55]|·A tudományos válságok jellegzetességei
[DTL56]|·A tudományos forradalmak és a látásmód megváltozása
[DTL57]|·A mintafelismerés technikája az agyban
[DTL58]|·A figyelem szerepe az információk közötti válogatásban
[DTL59]|·A rövidtávú memória jellemzői
[DTL60]|·A hosszútávú memória jellemzői
[DTL61]|·Egyszerű döntési módszerek
[DTL62]|·A tanulás szintjei
[DTL63]|·A képi információk fontossága
[DTL64]|·A kommunikáció során használt jelek fajtái
[DTL65]|·Az információelméletekkel kapcsolatos ellenérvek
[DTL66]|·A köznapi kommunikációt zavaró hatások
[DTL67]|·A tömegkommunikáció hatását ellensúlyozó tényezők
[DTL68]|·A médiától kapott információk értéke
[DTL69]|·A viták típusai
[DTL70]|·A tömegkommunikáció hatása a vélemények alakulására
[DTL71]|·A vélemények megváltoztathatóságát meghatározó tényezők
[DTL72]|·A hírek aktualitása
[DTL73]|·A hétköznapi tudás és az ellentmondó információk
[ERD01]| Hogyan lehet eldönteni, hogy mikor intelligens egy számítógép?
[ERD02]| Az információ mennyiségének viszonylagossága
[ERD03]| A természetről alkotott modellek viszonylagossága
[ERD04]| A gödeli kérdések elméletének általánosítása
[ERD05]| A zaj kiszűrésének problémája
[ERD06]| A számítástechnika őstörténete
[ERD07]| A Boole-algebra újrafelfedezése
[ERD08]| Vélemények a mesterséges intelligenciáról
[ERD09]| A megismerés logikai és intuíciós formája
[ERD10]|·A számítástechnika fejlődésének sebessége
[ERD11]| A nyelvek redundanciája
[ERD12]| A beszélt nyelv jellemzői
[ERD13]| A távközlés fejlődése
[ERD14]| Az informálódás nehézségei
[ERD15]| A bibliográfia kialakulása
[ERD16]| Az automatikus referálás
[ERD17]| A tudományos ismeretek újrafelfedezése
[ERD18]| A Maxwell-démon
[ERD19]| Nem egyforma valószínűségű nyelvi elemek
[ERD20]| A szakirodalom feldolgozásának ára
[ERD21]| A szemantikai zaj megjelenése a kommunikációban
[ERD22]| Az információ elemi részecskéinek hipotézise
[ERD23]| A szakemberek különböző kommunikációs szokásai
[ERD24]| A könyvtártudomány törvényei
[ERD25]| A felsővezetői információs rendszerek kudarcainak okai
[ERD26]| Intelligens keresőprogramok az adatbázisokban való eligazodáshoz
[ERD27]|·Az intézményekben található információs szintek
[ERD28]|·A modern információtechnológia öt főtétele
[ERD29]|·A "jelenzsugor" jelensége
[ERD30]|·Egymás mellett létező elméletek
[ERD31]|·A "globális falu" megvalósításának nehézségei
[ERD32]|·Posztmodern elmélet a társadalmakat összetartó erőkről
[ERD33]|·A mesterséges intelligencia megvalósíthatósága
[ERD34]|·Az emberi és a mesterséges intelligencia
[ERD35]|·A Memex-TV és a szórakoztatóipar
[ERD36]|·Az előzetes ismeretek hatása a megfigyelésre
[ERD37]|·A politikai és a tudományos forradalmak hasonlóságai
[ERD38]|·A gépi fordítás klasszikus alkalmazásai
[ERD39]|·A tudományos világnézetek relativizmusa
[ERD40]|·A fogalmi kategóriák kultúra-függése
[ERD41]|·A szűrők szerepe az információs túlterhelés elleni védekezésben
[ERD42]|·Szélsőséges kommunikációs helyzetek
[ERD43]|·A köznapi tudás szerepének csökkenéséből adódó problémák
[ERD44]|·A tömegkultúra szerepe
[ERD45]|·A hagyományos és az elektronikus könyvek összehasonlítása
[ERD46]|·McLuhan elméletei
[FLD01]| Gyakorló program az online bibliográfiai adatbázisok használatához
[FLD02]| Informatikai rejtvény
[FLD03]|·Tömörítő program a jegyzetben levő redundancia megállapításához
[GRA01]| Az információs ipari termékek várható keresletének alakulása
[GRA02]| Távközléstechnika: kilátások a 2000. évre
[GRA03]| Az információk szervezésének lehetséges módjai
[GRA04]| Az információ és az entrópia összefüggése
[GRA05]| A folyóiratok számának alakulása
[GRA06]| A folyóiratok olvasottsága
[GRA07]| A mesterséges intelligencia területei és eszközei
[GRA08]| Az információs ipar szerkezete
[GRA09]| Egy hírközlési rendszer általános felépítése
[GRA10]| Az információs források kategóriái
[GRA11]| A tudományos kommunikáció általános folyamatábrája
[GRA12]| A folyóiratban való publikáció időtávja
[GRA13]| Az anyag, az energia és az információ összefüggése
[GRA14]| A különböző publikációk időtávja
[GRA15]| Az EWSP-alapú csomagkapcsolt hálózat topológiája
[GRA16]|·A "gatekeeper" helye a kutatási team-ben
[GRA17]|·A Chemical Abstracts folyóirat köteteinek folyómétere évente
[GRA18]|·Az információs lánc alapmodellje
[GRA19]|·Szolgáltatási lánc az online információközvetítő munkahelyen
[GRA20]|·A számítási sebesség növekedése
[GRA21]|·A tömegkommunikáció által közvetített világ
[IDZ01]|·Mottó (Eliot)
[IDZ02]|·Mottó (Baez)
[IDZ03]|·Mottó (saying)
[IDZ04]|·Mottó (Valery)
[IDZ05]|·Mottó (Szent-Györgyi)
[IDZ06]|·Mottó (Bierce)
[IDZ07]|·Mottó (Allen)
[IDZ08]|·Mottó (Johnson)
[IDZ09]|·Mottó (anonymous)
[IDZ10]|·Mottó (T-shirt)
[IDZ11]|·Mottó (graffito)
[IDZ12]|·Mottó (Johnson 2.)
[IDZ13]|·Mottó (Disraeli)
[IDZ14]|·Mottó (Burroughs)
[IDZ15]|·Mottó (Reddy)
[IDZ16]|·Mottó (Landow)
[IDZ17]|·Mottó (Polly)
[IDZ18]|·Mottó (Camus)
[IDZ19]|·Mottó (Reagan)
[IDZ20]|·Mottó (Hitchcock)
[IDZ21]|·Mottó (Tufte)
[IDZ22]|·Mottó (Bradbury)
[IDZ23]|·Mottó (Indiana)
[KEP01]| Az ELLA elektronikus levelezőrendszer (TRILLA modul)
[KEP02]| Az ELF elektronikus faliújság (TRILLA modul)
[KEP03]| A PETRA állományok átvitelére alkalmas program (TRILLA modul)
[KEP04]| A Grolier Electronic Encyclopedia CD-ROM
[KEP05]| A CDS/ISIS mikrogépes változatának kezdő képernyője
[KEP06]| A BRS/SEARCH kezdő képernyője
[KEP07]| A Telcomtec BBS kezdő képernyője
[KEP08]| A Telcomtec BBS nyilvános szolgáltatásai
[LST01]|·Az amerikai DIALOG központ által szolgáltatott online adatbázisok
[LST02]| A "Földtani informatika" című jegyzet tartalomjegyzéke
[LST03]|·Elektronikus újságok és hírlevelek listája
[LST04]| Az IIF online elérhető adatbázisai
[LST05]| Az ETO főosztályai
[LST06]|·A magyarországi telefonos BBS-ek listája
[LST07]|·Fontosabb levelezőcsoportok az Internet/Bitnet hálózatokon
[LST08]| A legfontosabb nagy számítógépes hálózatok listája
[LST09]| Az ETO ötödik főosztályának felosztása
[LST10]| Az ETO 55 számú osztályának felosztása
[LST11]|·Az online adatbázisipar kronológiája
[LST12]|·A tömegkommunikációval kielégített igények
[LST13]|·A "Hálózati információforrások" című jegyzet tartalomjegyzéke
[MAT01]| Az entrópia és az információ összefüggése
[MAT02]| Shannon képlete az információmennyiség számítására
[MAT03]| A magyar nyelv betűinek információtartalma
[MGJ01]| A fejlesztéshez használt szoftvereszközök
[MGJ02]| Az olvasásra és a nyomtatásra vonatkozó megjegyzések
[MGJ03]|·Az új verzióra vonatkozó megjegyzések
[MGJ04]| Demonstrációs program a mesterséges valóság témájához
[MGJ05]| KATALIST
[PLD01]| A PACS-L Review elektronikus újság egyik számának tartalomjegyzéke
[PLD02]|·A BUBL nevű elektronikus faliújság kezdőképernyője és az E szekció
[PLD03]| Mintakeresés a BME ALEPH online katalógusában
[PLD04]| Keresési példa az Ei Chemdisc CD-ROM adatbázisból
[PLD05]| Keresési példa a Peterson's Gradline CD-ROM adatbázisból
[PLD06]| Egy tétel a The Washington Post című lap teljes szövegű adatbázisából
[PLD07]| Néhány tétel az egyik szociológai felméréseket tartalmazó adatbázisból
[PLD08]| A Minnesota GDSS főmenüje
[STA01]| Az európai információs ipar fejlődése
[STA02]| Az amerikai információs ágazatok fejlődésének adatai
[STA03]| A konferenciák számának növekedése
[STA04]| A szakirodalom elavulása
[STA05]| A többszerzős cikkek elszaporodása
[STA06]| A tudomány exponenciális növekedése
[STA07]| A folyóiratok kihasználtsága
[STA08]| Az ipari forradalom és az információs forradalom összehasonlítása
[STA09]| Híresebb könyvtárak alapításuk sorrendjében
[STA10]| A tanulás különböző formáinak hatékonysága
[STA11]|·Az OCLC online katalógusának mérete
[STA12]|·Népszerű hálózatok árai
[STA13]|·Az Internet és az NREN