GONDOLKODÁS
[idz02]
Mi a "jelentés" jelentése ?
Az információ fogalmának, mértékegységének meghatározásánál és |
következésképpen hatékony kezelésénél a legnagyobb problémát a |
"jelentés" fogalma okozza [A 10]-Hogyan mérik az információt ?). |
A mesterséges intelligencia kutatóinak is rá kellett jönniük, hogy |
a nem formalizált nyelveknél a szöveg megértése egy valószínűségi |
folyamat, a jelentés nincs egyértelműen kódolva a szavakban. Még |
inkább az adó és a vevő együttműködésére van szükség a művészetek |
"nyelvének" vagy az érzelmek kifejeződésének megértésére. Úgy tűnik, |
hogy az információ és a jelentés (az üzenet mennyiségi ill. minőségi |
jellemzője) a kvantumelméletben előforduló konjugált változókhoz |
hasonlítanak, minél többet tudunk meg az egyikről, annál inkább fel |
kell áldozni a másikat. Persze a túlzottan formalizált információ is |
megértési nehézségeket okoz, pl. az elemi részek matematikai |
elméletét már nem lehet hagyományosan átélni. |
|
A jelentés meg nem értéséből vagy félreértéséből fakadó hibákat |
szemantikai zajnak nevezzük [A 13]-Mi a zaj és a redundancia |
szerepe ?). A természetes nyelvek gépi fordításával, megértésével |
kapcsolatban sok ilyen, gyakran humoros tévedés fordul elő, de a |[ane01]
mindennapi emberi kommunikációt is nagymértékben zavarja ez a típusú |
zaj. Az, hogy ki mit ért egy mondat vagy szöveg jelentésén, az |
illető előzetes ismereteitől, gondolkodási sémáitól és a pillanatnyi |
körülményektől függ. A tudományos kommunikáció sikere vagy éppen |[erd21]
sikertelensége nagy mértékben azon is múlik, hogy mennyire sikerül |
ezeket a tényezőket egységesíteni. A modern tudomány ereje és |
folyamatos fejlődése jórészt annak köszönhető, hogy az oktatás |
során minden új tudós-generáció nagyjából ugyanazt az alapvető |
ismeretanyagot és gondolkodási sémakészletet sajátítja el, s |
a kommunikációs szituációk (konferenciák, folyóiratok, kutatási |
jelentések) erősen szabványosítottak [S 1]-Hogy zajlik a tudományos |
kommunikáció ?). |
|
Milyen módszereink vannak a világban előforduló jelenségek megismerésére ?
Valamennyi magasabb rendű élőlény idegrendszerében, agyában |[idz06]
valahogyan leképezi, tükrözi a körülötte levő világot, az abban |
előforduló, számára fontos jelenségeket. Ez alapvetően szükséges |
ahhoz, hogy életben tudjon maradni. Az ember tovább megy ennél, |
tudatosan törekszik a tudományos kutatás révén valamennyi |
vizsgálható jelenség megismerésére. |
|
Arra vonatkozóan, hogy az embernél hogyan történik a dolgok |
megismerése, a tudás gyűjtése, két, erősen különböző elmélet van |
(valójában nyilván valahogyan a kettő keveréke érvényesül). Az |
egyik szerint a tudás az információk szorgalmas gyűjtögetése és a |
közöttük levő kapcsolatok felismerése során alakul ki. Így jutunk |
el a megfigyelésektől a hipotéziseken keresztül az elméletekig és |
a tudásig, folyamatosan újabb és újabb adatokkal támogatva ezt a |
folyamatot [L 6]-Hogy működik a megismerési folyamat és mik a |
megismerés csapdái ?). |
|
A másik elképzelés szerint az "elme eszmékben gondolkodik és nem |
információkban". Ahhoz, hogy az adatok halmazából információkat |
tudjunk kihalászni, kell hogy legyen valami elképzelésünk arról, |
hogy mit keresünk, minden tény csak egy válasz egy kérdésre, amit |
nem tudtunk volna feltenni anélkül az eszme nélkül, amely |
ráirányította a figyelmünket. Az információkra csak az elméletek |
illusztrálására van szükség, de akár túl sok információnk van |[erd09]
valamiről, akár túl kevés, mindenképpen olyan állításokat teszünk, |
amelyek a dologban nincsenek benne, csak mi vetítjük bele (hasonlóan |
az ún. Rorschach-féle pszichológiai tesztekhez, ahol a vizsgált |
személynek tintafoltokból kell valamilyen képet kialakítania). Egy |
régi, elavult eszme eléggé vonzó újabb elmélet hiányában képes magát |
az ellentmondó tények tömegével szemben is fenntartani. Ez történt |
a 18-19. században, amikor mindaddig próbálták menteni a múltból |
öröklött kémiai, geológiai, biológiai elméleteket, amíg meg nem |
születtek az új paradigmák helyettük, melyeket kezdetben gyakran |[def04]
csak nagyon kevés tény támasztott alá. Ugyancsak az eszmék |
elsődlegességével magyarázható az a jelenség, hogy ugyanazokból |
az információkból különböző világnézetű emberek teljesen más |
következtetésekre jutnak. |
|
A fenti két megismerési elméletnek némileg a szintézise az ún. |
"kognitív sémák" elve, amely bonyolult, kusza hierarchiát alkotó |
gondolkodási sablonokat tételez fel az agyban, melyek a környezetből |
jövő információk hatására folytonosan megerősítést nyernek, vagy |
átszerveződnek, vagy éppen megerősítés hiányában elfelejtődnek. |
Ezen elmélet szerint is csak azt vagyunk képesek látni és megérteni |
a világból, aminek észlelését sémáink lehetővé teszik. Eszerint |[erd36]
a tudás nem más, mint kellően elvonatkoztatott és magas szintű |
kognitív sémák összessége, melyek előrejelzésre vagy tervszerű |
változások előidézésére alkalmasak. Az is lehet, hogy az agy |[dtl27]
egyszerre több (több száz?) különböző megoldást (sémák, logikai |
hálók, mintaillesztés stb.) alkalmaz. |[dtl19]
|
Hogy működik a megismerési folyamat és mik a megismerés csapdái ?
Ha a tudás megszerzésének folyamatát mint információk gyűjtésének |
sorozatát fogjuk fel, akkor a következő (természetesen a valóságban |
eléggé összefolyó) megismerési szakaszokat különböztethetjük meg: |[dtl07]
|
- véletlen észlelés (egyszeri jelenség alkalomszerű észlelése, |
nem szándékos tevékenység) |
|
- ismételt észlelés (hasonló jelenség ismétlődő észlelése, a |
jelenségek hasonlóságának és ismétlődésének |
felfedezése) |
|
- felismerés (ismételt észlelések összekapcsolódó sorozata, |
a jelenség szándékos kiváltására tett |
kísérletek) |
|
- megfigyelés (felismerések gyűjtése szándékos és rendszeres |
észlelésekkel, kísérletekkel) |
|
- jártasság (többszörös, válogatott megfigyelések révén |
nyert ismeret) |
|
- vélemény (ok és okozat megismerése alapján kialakult |
elképzelés a jelenség magyarázatáról) |
|
- elmélet (a jelenség pontos meghatározása, osztályozása |
és általánosítása különböző vélemények |
ütköztetése után) |
|
- tudás (az elmélet tudatos megismerése és |
felhasználása) [T 1]-Hogyan működik a |
tudomány ?) |
|
Van néhány olyan gondolkodásbeli csapda, amelybe a megismerés |
folyamán könnyen beleeshetünk: |
|
- időcsapda: Az információ értéke időben változó. Előfordulhat, hogy |
mire elsajátítjuk az adott kérdés megismeréséhez tartozó tudást, |
addigra az információ elveszti érvényességét (az utcán elhelyezett |
tábla, miszerint "A tetőn dolgoznak", elolvasása hosszabb ideig |
tart, mint egy tégla leesése). |
|
- komfortcsapda: Az ember hajlamos figyelmen kívül hagyni minden |
olyan adatot, amely a benne kialakult egységes képet megzavarná |[dtl69]
(a periódusos rendszer elemei a zárt elektronhéj kialakítására |
törekednek, ezért hajlamosak leadni vagy felvenni a szükséges |
számú elektront). |
|
- orientációs csapda: A felnőtt emberben kialakult megismerési |
technikák befolyásolják, hogy milyen struktúrájú információkra |
fogékony az agya (az ásványok kristályosodásakor az először |
kialakult szerkezet a továbbiakban meghatározza az atomok |
elhelyezkedését, egy kialakult tanulási mód megváltoztatása a |
szilárd fázisú átkristályosodásnak felel meg). |
|
- a pongyolaság csapdája: Nem megfelelő mélységű információt |
gyűjtünk a hiányzó mozaikdarabok pótlásához, ilyenkor az |
ismeretünk egyenetlen lesz. |
|
- a tetszetősség csapdája: Hajlamosak vagyunk a tetszetős, |
frappáns vagy meghökkentő elméleteket fenntartás nélkül elfogadni |
(a matematikai információelmélet csak az információt hordozó |
jelsorozat statisztikai valószínűségeit veszi figyelembe, mégis |
az egyszerűen kezelhető matematikai megoldások miatt sok |
tudományág fenntartás nélkül átvette). [T 9]-Mit mondhatunk a |
modell és a valóság viszonyáról ?) |[dtl26]
|
Hogyan dönt az ember, mi akadályozza az optimális döntést ?
Az információ gyakran megköveteli, hogy döntsünk róla. Különösen |
sok és bonyolult döntési helyzettel találkoznak a vezető beosztásban |
levők (az a sikeres vezető, aki sorozatosan "jó" döntéseket hoz), de |
egy adott szakterülettel tudományos szinten foglalkozók is gyakran |
kerülnek választási lehetőségek elé. Gondolkodási sémáiktól függően |
vannak, akik ilyenkor a tényekből való racionális következtetés |
útján választanak, míg mások sokkal inkább a megérzéseikre |
hagyatkoznak döntéseiknél. |
|
A döntési szituáció a következő dolgokból tevődik össze: |
|
- a vizsgált probléma tényleges állapota |
- a róla rendelkezésre álló információk |
- hasonló problémákra vonatkozó ismereteink (algoritmusok, modellek) |
- az a cél, amit a döntéssel el akarunk érni (célfüggvény) |
- a választási lehetőségek |
|
Az optimális döntést megnehezítő tényezők: |
|
- a szerzett információ torz |
- nem ismerjük a választási lehetőségeket |
- rosszak az előzetes modelljeink |
- nem ismerjük a célfüggvényt |
- nem tudjuk kiszűrni a "zajt" |
- az emberi agy korlátozott logikai és feldolgozási képességei |
- kritikus helyzetben az ember hajlamos rosszul dönteni |
|
Bár az információ fogalmát szokták úgy meghatározni, hogy az egyik |
fő célja a döntéshozás bizonytalanságának csökkentése [A 1]-Hogyan |
értelmezik az információ fogalmát a különböző tudományágak ?), mégis |
a gyakorlatban ennek ellentmondó jelenségek is vannak: |
|
- Az egyének és szervezetek által összegyűjtött és továbbított |
információk nagy részének kevés köze van a döntésekhez. (Az |
irreleváns információ gyűjtésének oka, hogy nem tudják, mire is |
van szükségük, vagy egyszerűen túlbiztosítják magukat ez esetleges |
hibás döntések előtt.) |
|
- Sok információt azután gyűjtenek össze és tesznek közzé, amikor a |
döntés már lényegében megszületett. (Korunkban a számítógépek |
segítségével a döntéshozók pillanatok alatt adatok tömegével |
tudják megtámogatni döntéseiket.) |
|
- Az összegyűjtött információk jelentős részét nem veszik figyelembe |
annak a döntésnek a meghozatalánál, amelyhez igényelték. (Egyes |
felmérések szerint egy vezető a döntésekhez szükséges információ |
5-10 %-át kapja meg, és a megkapott információ 5-10 %-át használja |
csak fel.) |[erd27]
|
- Az arra vonatkozó panaszok, hogy egy szervezet nem rendelkezik |
a döntéshozáshoz elegendő információval, azzal egyidőben |
jelentkeznek, hogy a meglévő információkat figyelmen kívül |
hagyják. (Kialakult az a hit, hogy információval rendelkezni |
önmagában érték, s egy ember vagy egy szervezet több információval |
"jobbnak" számít. Az információ bizonytalanságcsökkentő funkciója |
mellett vagy helyett szimbólummá válik.) |
|
Hogyan segíthetik a döntést a döntéstámogató és a szakértői rendszerek ?
Sok hagyományos és számítógépes módszer létezik, amellyel az |
információk feldolgozásában, csoportosításában, megjelenítésében |
jobb döntésekhez vezető megoldásokat alkalmazhatunk (ezeket sajnos |[dtl61]
nálunk még alig használják). A különböző módszerek nagyon eltérő |[dtl34]
eszközökkel dolgoznak (egyszerű statisztika, valószínűségi és fuzzy |
algoritmusok, kommunikációs és csoportpszichológiai módszerek, |
mesterséges intelligencia jegyeit mutató számítógépes rendszerek |
stb.), és igen különböző méretű és jellegű döntések segítésére |
alkalmasak. A számítógépes megoldásokat a következő típusokba lehet |
sorolni: |
|
- MIS (management information systems): Olyan számítógépes |
programok, melyek alkalmasak különböző forrásból származó adatok |
visszakeresésére, integrálására, kiválogatására, jelentések, |
beszámolók készítésére. Jól strukturált, rutin jellegű döntések |[erd25]
megalapozásához használhatók, gyakran operációkutatási módszereket |
alkalmaznak [I 1]-Milyen szempontokat kell figyelembe venni saját |
adatbázis készítésénél ?) |
|
- DSS (decision support systems): Számítógépes, vezetők számára |
készült döntéstámogató rendszerek, melyek az adatok mellett |
modellekkel is dolgoznak, félig vagy egyáltalán nem strukturált |
problémák megoldására is alkalmasak, és eléggé rugalmasan |
átalakíthatók. |
|
- GDSS (group decision support systems): A DSS-hez hasonló, de több |
döntéshozó közös munkáját segítő rendszerek. Automatizálják a |
csoportos döntések technikai részét, a csoportviselkedés negatív |
vonásainak, a kommunikációs problémáknak a kiszűrésére |
törekszenek. |[pld08]
|
- ES (expert systems): A szakértői rendszerek az alkalmazott |
mesterséges intelligencia egyik - jelenleg legnépszerűbb ágát - |
jelentik. Legfejlettebb példányaik egy adott (meglehetősen szűk) |
területen képesek egy emberi szakértő teljesítményét elérni. |
Egy tudásbázisra alapozva, matematikai logikai és heurisztikus |
szabályokat alkalmazva, esetleg némi tanulási képességgel ellátva |
képesek bizonyos hipotézisek ellenőrzésére, vagy ilyenek |
felállítására. [H 14]-Megoldják-e az információs válságot az |
intelligens gépek ?) |
|
- CC (computerconferencing): Vagy elektronikus levelezés vagy |
közvetlen számítógépes kapcsolat útján történő információcsere |
egy adott témában az érintett személyek részvételével. A |
megoldás előnye, hogy megszünteti a földrajzi és időkorlátokat, |
demokratikusabbá és kevésbé formálissá teszi a kommunikációt, |
ugyanakkor lehetőséget ad a vélemények pontos megfogalmazására |
[J 10]-Milyen számítógépes lehetőségek vannak az információk |
közötti eligazodásra ?). A számítógépes kapcsolat mellett vagy |
helyett televíziós technika is működhet, ez a "teleconferencing" |
(videokonferencia). |
|