INFORMÁCIÓS RENDSZEREK
[idz09]
Milyen szempontokat kell figyelembe venni saját adatbázis készítésénél ?
A magyar információvagyon számítógépes feldolgozása el van maradva. |
Folyamatosan kezdődnek ugyan újabb és újabb adatbázisfejlesztések, |
de ezek közül csak nagyon kevés jut el arra a szintre, hogy valóban |
használható, szolgáltatásra is alkalmas adatbázis jöjjön létre. A |
kudarcnak oka lehet az eszközök és a tapasztalatok hiánya, vagy |
az, hogy túl nagyratörőek a tervek és később az anyagi és emberi |
erőforrások kimerülnek, vagy nem sikerül biztosítani a szükséges |
adatokat. Gyakori eset az is, hogy mire az adatbázis használható |
állapotba kerül, addigra megváltoznak a számítástechnikai, szakmai |
vagy társadalmi körülmények, így az egész munka jelentőségét veszti. |
|
A nyomtatott információhordozók formátumaival és kezelésével |
kapcsolatban mindenféle irányelveink és szabványos eljárásaink |
vannak, nem így áll a helyzet a számítógépes adatbázisokkal. |
A kezelhetetlen papírtömeg helyett lassan kezelhetetlen gépi |
adattömegeink lesznek. Az ún. "felhasználóbarát" szoftverek |
megjelenésével egyre gyakoribb, hogy maga a felhasználó tervezi |
meg a rendszert, olyan mezőket és kódokat vezet be, amelyek neki a |
legkényelmesebbek. Az adatbázisokról alig készül pontos és részletes |
leírás, amikor az adatbázis tervezője otthagyja a munkahelyét, akkor |
gyakran nincs, aki folytatni tudná a munkát. Ráadásul szaporodnak |
az olyan feladatok, melyeknél több szakterület adatainak az |
összevetésére van szükség, és ezek a komplex problémák költséges |
és időrabló adatkonverziókat igényelnek. |
|
Az újonnan kifejlesztésre kerülő adatbázisoknál érdemes a következő |[dtl03]
sorrendet betartani: |
|
- A célok meghatározása. A kialakítandó szolgáltatások definiálása |
(figyelembe véve a már létező hasonló rendszereket), a potenciális |
felhasználók felmérése és bevonása a tervezésbe. Itt már látszik |
a szükséges eszközök és a fejlesztési munka várható mérete. |
|
- A feldolgozandó adatok körének és minőségének definiálása. Az |
adatok között prioritást kell felállítani, meg kell jelölni |
azokat, amelyeket majd csak később érdemes a rendszerbe |
integrálni. |
|
- A feldolgozandó adatok elérhetőségének felmérése. Gyakran kiderül, |
hogy az adatok nagy része nem hozzáférhető vagy nem létezik. |
Ilyenkor a célok átértékelése, a prioritási lista átszerkesztése, |
a hiányzó adatokat előállító programok létrehozása szükséges. |
|
- A szükséges szoftver és hardver kiválasztása. Az eszközöket |
és programokat úgy kell megválasztani, hogy azok a jövőbeli |
igényeknek megfelelően bővíthetők legyenek, és figyelembe kell |
venni a szakmában, ill. az adott intézménynél érvényes hivatalos |
vagy "hallgatólagos" szabványokat. |
|
- Az adatbeviteli formátumok kialakítása. Az adatokat logikus |
csoportokba kell szervezni, a beviteli formátumot lehetőleg a |
már létező papíralapú formátumok alapján kell megtervezni. |
|
- A bevitel szabványosítása. Az adatbevitel megkezdése előtt |
létre kell hozni a szükséges szótárakat és segédállományokat, |
és az összes előre látható esetre egységes irányelveket, |
mértékegységeket, formátumokat kell kialakítani. Itt is |[dtl10]
ajánlatos figyelembe venni más, hasonló rendszereket. |
|
- Adatbevitel. Ezt a feladatot szakértőnek vagy szakértő felügyelete |
alatt kell végezni. Az adatbevitelt a legfrissebb adatokkal kell |
kezdeni, a visszamenőleges adatfelvitel másodlagos jelentőségű. |
|
- Az outputokat előállító programok elkészítése. Képernyős és |
nyomtatott outputok formátumának kialakítása. Az eredmények |
lemezre való letöltésének és szabványos formátumokra való |
konvertálásának kérdése. Hozzáférési jogok definiálása. |
|
- A rendszer dokumentációjának előállítása. A dokumentációt célszerű |
a fejlesztési munka során folyamatosan készíteni és karbantartani. |
Kell egy részletes dokumentáció az adatok szerkezetéről és a |
programokról, egy felhasználói dokumentáció, amely a rendszer |
kezelését írja le közérthetően, és ajánlott egy online segítség |
készítése is, mely a rendszer használata közben bármikor a |
képernyőre hívható. |
|
- Kísérleti futtatások. Ahogy elegendő mennyiségű adat összegyűlt, |
el kell kezdeni a kísérleti feldolgozásokat. Ez egyrészt arra jó, |
hogy kiderüljön a rendszer használhatósága, másrészt biztosítja a |
további támogatásokat. |
|
- A felhasználók megnyerése és betanítása. A rendszer állandó |
aktualizálása és fokozatos finomítása a tapasztalatok és az |
adatok mennyiségének növekedése függvényében. |
|
Milyen a hazai számítógépes ellátottság ?
A magyar számítógépes állapotokat gyakran minősítik korszerűtlennek, |
és ennek okát a sokáig fennálló nyugati embargóban (COCOM) jelölik |
meg. Valójában nem nagyon voltak olyan információs igények, melyek a |
legfejlettebb technikát igényelték volna, s ma is éppen a legnagyobb |
adatszolgáltatók dolgoznak a legrégibb gépekkel. Inkább ott volt a |
hiba, hogy a meglévő számítástechnikai eszközöket nem megfelelő |
célokra használták (például a személyi számítógépekkel még ma sem |
személyi feladatokat oldanak meg, hanem vállalati rendszerek futnak |
rajtuk). A legnépszerűbb típusok az IBM PC-k változatai, a Macintosh |
gépek Magyarországon nem terjedtek el. Gyorsan szaporodnak a SUN |
munkaállomások, a mini és közepes kategóriájú VAX, a közepes és nagy |
IBM számítógépek. 1991-ben a szuperszámítógép kategória is megjelent |
nálunk, a három fővárosi egyetemnek adott IBM 3090-es berendezéssel. |
|
A telefonvonalak rossz minősége miatt a számítógépes kommunikáció |
sokáig csak lassan és nehézkesen fejlődött. A telefonhálózat helyett |
a nyolcvanas években elsősorban a Nedix nevű vonalkapcsolt rendszert |
használták erre a célra, amely szintén nagyon lassú volt és drága. |
A nyolcvanas évek végétől működik az X.25 elnevezésű - korszerűnek |
mondható - csomagkapcsolt hálózat, mely gyorsabb és megbízhatóbb |
számítógépes kapcsolatot biztosít. Ez jelenleg is továbbfejlesztés |
alatt van, így még nagyobb sebességű és remélhetőleg olcsóbb |
kommunikációs lehetőség áll majd rendelkezésre. Folyik a nagyobb |[gra15]
városok optikai kábeles összekötése, a hazai Internet vonalak |
(HBONE) építése, s a városi információs hálózatok kialakítása is. |
|
Külföldi adatbázisok online használatára is egyre több hazai |
intézményből van lehetőség, elvileg minden nagy szolgáltatóközpontot |
el lehet érni. Több száz lehet már a Magyarországon üzemeltetett |
CD-ROM berendezések száma, s kezdenek megjelenni a helyi hálózatba |
kötött CD-ROM olvasóberendezések is. [J 10]-Milyen számítógépes |
lehetőségek vannak az információk közötti eligazodásra ?). |
|
A nagyobb gépeken UNIX, VMS és VM operációs rendszert alkalmaznak. |
Szöveges adatbáziskezelőként a leggyakoribb a CDS/ISIS, mostanában |[kep05.#]
terjed a BRS/SEARCH nevű rendszer. A faktografikus adatbankoknál a |[kep06.#]
korábbi dBase alapú szoftverek helyett egyre inkább az Oracle |
programot használják. |
|
Hogyan áll a magyar információs hálózat kifejlesztése ?
A hetvenes évek elején a volt KGST tagországok nekikezdtek egy |
Nemzetközi Tudományos és Műszaki Információs Rendszer (NTMIR) |
kifejlesztésének. Hétféle, dokumentumtípusra (kutatási jelentések, |
szabadalmak, fordítások stb.) alapuló speciális rendszer és 17 |
különböző ágazati információs rendszer építését kezdték meg. Ezeknek |
a munkáknak a keretében igyekeztek összegyűjteni és feldolgozni |
minden hozzáférhető szakirodalmat, szinte minden szakterületen. |
Kezdetben elsősorban különböző nyomtatott kiadványok (gyorsindexek, |
bibliográfiák stb.) készültek, később több számítógépes adatbázist |
is létrehoztak, de ezek online elérését nem sikerült olcsón és |
megbízhatóan biztosítani, számítógépes szolgáltatásokat elsősorban |
az OMIKK, mint az NTMIR magyar koordinátora kínált. A hatalmas |
munkával létrehozott, nagyrészt orosz nyelvű adatbázisok és az |
egész együttműködés jövője ismeretlen. |
|
A magyar adatbázisok és számítógépes hálózatok építését nagy |
állami intézmények kezdték (KSH, MTA, ÁNH stb.), beszerezték az |
IDMS adatbáziskezelő rendszert, de ez alig terjedt el. Az egyes |
vállalat- és intézménycsoportok saját információs rendszert |
építettek ki. A KSH zárt körű információszolgáltatást üzemeltet |
az államigazgatási szervek számára; az Ipari Minisztérium saját |
vállalatainak szolgáltat online információt; a Kopint gazdasági |
információkat gyűjt és kínál, hasonlót tervez a Magyar Gazdasági |
Kamara is. Több cég üzemeltet videotex, teletext vagy telefonos |[gra01]
BBS rendszert gazdasági és közigazgatási adatok terjesztésére. |[lst06]
|
Néhány éve az MTA, az OMFB és az akkori Művelődési Minisztérium |
Információs Infrastruktúra Fejlesztési Program (IIF) néven |
indított projectet a kutatások és fejlesztések támogatására. Az |
IIF elsősorban egyetemeket és kutatóintézeteket kapcsol össze az |
X.25 hálózaton keresztül (újabban telefonvonalon történő elérés |
is lehetséges). A rendszer üzemszerűen 1989 elejétől működik, |
jelenleg mintegy 250 intézménynél 6-7 ezer ember használja. Az |
IIF szolgáltatások közül a legfontosabbak az elektronikus levelezés |
és a különböző tudományos adatbázisok, de emellett működik egy |
elektronikus hirdetőtábla, van állományokat átvivő program, és |
lehetőség lesz távoli nagy számítógépek használatára is. Az ELLA |[dtl05]
nevű e-mail rendszer külföldi levelezőrendszerek elérését is |
lehetővé teszi, megfelelő kapcsológépeken keresztül gyakorlatilag |
a világ minden fontosabb hálózatára lehet levelet küldeni. A magyar |
adatbázisok közül kb. 70 érhető el az IIF keretében, ezek részben |[lst04]
szakirodalmi adatbázisok, részben faktografikus adatbankok. |
[J 10]-Milyen számítógépes lehetőségek vannak az információk közötti |
eligazodásra ?) |
|
Melyek a legnagyobb nemzetközi információs hálózatok ?
Az elmúlt 2-3 évtizedben rengeteg kereskedelmi és kutatói-egyetemi |
számítógépes hálózat jött létre a világon. Ezeket az utóbbi években |
kezdik összekapcsolni, s ma már csaknem minden jelentősebb hálózatot |
el lehet érni minden másikról, így idővel megkülönböztethetetlenek |
lesznek egymástól, megteremtve az ún. "cyberspace"-t. |[lst08]
|
A világ jelenlegi legnagyobb hálózata az Internet, mely az amerikai |
ARPANET-ből nőtt ki, és oktatási, kutatási, kormányzati, katonai, |
valamint kereskedelmi jellegű intézmények helyi hálózatait (LAN) |
köti össze nagy sebességű vonalakkal, melyek mind ugyanazt az |
egységes szabványt (TCP/IP) használják az egymás közötti |
kommunikációra. Az Internet megdöbbentően nagy, méretét pontosan |
nem is lehet megállapítani, több mint ezer kisebb-nagyobb hálózatból |
áll szerte a világon, melyek egyenként akár több ezer számítógépből |
is állhatnak. Naponta sok millió ember veszi igénybe az Internet |[sta13]
szolgáltatásait: az elektronikus levelezést, a számítógépes |
állományok átvitelét és a távoli gépeken futó programok használatát. |
|
Kevésbé lazán szervezett a BITNET nevű, elsősorban kutatási-oktatási |
célú hálózat, melynek kb. 2500 nagyobb csomópontja van, s az e-mail |
és az állományátvitel mellett elektronikus konferencia, üzenetküldés |
és BBS szolgáltatásokat is nyújt. A BITNET a CSNET hálózattal |
egyesülve alkotja a CREN rendszert, az európai részét pedig EARN-nek |
nevezik. |
|
A többi híres és nagy hálózat mindegyike különböző felhasználói |
rétegeket szolgál ki: például a UUCP a UNIX operációs rendszer |
használóit köti össze, a FidoNet a személyi számítógépes hobbisták |
rendszere, a kereskedelmi jellegű CompuServe napi híreket és szintén |[lst13]
számítógépes információkat továbbít. A világ nagy számítógépes |[sta12]
hálózatain naponta sok száz Mbyte (több százezer nyomtatott |
oldalnyi) információ áramlik, megvalósítva ezzel a kanadai író, |
Marshall McLuhan vízióját a világméretű faluról [H 3]-Mi jellemzi |
az információs társadalmat ?). |[bio01]
|