BEVEZETÉS

[
idz16]

Hogyan épül fel ez a szöveg ?

Ennek a szövegnek sajátos szerkezete van: rövid, önálló egységekre | lett osztva, amelyeket egy-egy kérdés vezet be. Ez a megoldás | egyrészt megkönnyíti a szöveg olvasását a számítógép monitorán, de | elsősorban annak a következménye, hogy a benne található információk | nem egy tudományág rendszerezett ismeretanyagát jelentik, hanem | különböző szakterületekről összeszedett tudnivalók ezek, melyek | feltehetően hasznosak lehetnek a szellemi munkát végzők számára. | A kérdések és a hozzájuk tartozó válaszok nagyjából csoportosítva | vannak témájuk szerint, de a szöveg olvasása végül is bárhol | elkezdhető. Az eligazodást egy tartalomjegyzék és egy tárgymutató, | valamint a szövegben elhelyezett utalások segítik, amelyek lehetővé |[mgj01] teszik a hipertext rendszerű olvasást [J 17]-Milyenek lesznek a jövő | információhordozói ?). | | A fő szöveg mellett (mely mintegy a magját alkotja az információval | kapcsolatos tudnivalóknak), a jobb oldali margón kívül további |[link.txt] hipertext kapcsolatok találhatók. Ezek kevésbé fontos - de talán | érdekesebb - szövegekhez, ábrákhoz és programokhoz biztosítanak | átjárást. A szöveg későbbi verzióinál várhatóan ezen "külső" | kapcsolatok fognak változni elsősorban, és számuk is lényegesen | növekedni fog. Emiatt és azért, hogy az áttekinthetőség megmaradjon, | a tartalomjegyzékben és a tárgymutatóban nem szerepelnek a "külső" | állományok, szükség esetén szabadszöveges kereséssel lehet bennük | megtalálni valamit. | | A hipertext program kezeléséhez szükséges segítség és a fontosabb | segédállományok (így a tárgymutató is) bármikor elérhetők az F1 gomb |[help.txt] megnyomásával. | |

Mi az, hogy "informatikai jegyzetek" ?

A címben szereplő "informatika" szóval, illetve az általa jelölt | szakterület pontos meghatározásával természetesen gondok vannak | [A 16]-Mi az az informatika ?). Mindenesetre itt most különböző | olyan ismeretek összefoglaló nevét jelenti, melyek az információ | jellemzőivel, keletkezésével, feldolgozásával és visszakeresésével | kapcsolatosak. Ennek megfelelően a szövegben szó van az információ | tudományának alapjairól, a tudományos kutatásról és a tudományos | kommunikációról, a könyvtárakról, az információs társadalomról, az | adatbázisok használatáról, az információs rendszerek kialakításáról | és még sok egyéb kérdésről. Nem találhatók benne viszont (ill. csak | az elkerülhetetlen minimális mértékben) például számítástechnikai | vagy dokumentalisztikai ismeretek. | | Ami a cím másik szavát, a "jegyzetek"-et illeti, itt valóban, | kétszeresen is jegyzetekről van szó. A szöveg egy "földtani | informatika" nevű tantárgyhoz készült egyetemi jegyzethez gyűjtött, | számítógépen végzett jegyzetelésből állt össze. Az eredeti, végzős | geológus-hallgatók számára készült jegyzet hipertext változata | szintén bárkinek hozzáférhető, és a megfelelő részek kicserélésével | alkalmas arra, hogy bármely más szakterülethez szakmai informatikai | segédanyag készüljön belőle. |[lst02] | A jegyzeteléskor feldolgozott könyvek és cikkek kivonataiból egy | szövegszerkesztővel lett "összevágva" ez az anyag, így egyes részek | csaknem szó szerinti, csak kissé átalakított vagy rövidített | idézetek, ill. fordítások az irodalomjegyzékben közölt művekből. | Azért, hogy a szöveg áttekinthető maradjon, a hivatkozások csak | néhány fontosabb idézetnél vannak megadva. | |

Kik és hogyan használhatják ezt a szöveget ?

Valószínűleg csak az idő és a gyakorlat fogja eldönteni, hogy | kik és milyen formában tudják hasznosítani az itt található | ismeretanyagot, de remélhetőleg mindazok, akik információkkal | dolgoznak (könyvtárosok, kutatók, számítástechnikusok, vezetők, | egyetemisták stb.) találhatnak benne hasznos vagy érdekes részeket. | Olvasgatható képernyőn, vagy egyes fejezetei ki is nyomtathatók, |[mgj02] vagy átalakítható és továbbfejleszthető valamilyen más célra. A | címlapon szereplő utalás a szerzői jogra csupán annyit jelent, hogy | a fő szövegen a szerző beleegyezése nélkül nem szabad változtatni | (eltekintve az esetleges tárgyi tévedések vagy íráshibák | kijavításától), de a külső állományok, illetve a margón kívüli | hipertext kapcsolatok tetszőleges módon cserélhetők, átírhatók, | bővíthetők. Sőt ilyen változtatások ajánlatosak is, hiszen érdemes | a szöveget a helyi körülményekhez, az olvasó(k) igényeihez | igazítani, illetve az elavult részeket aktualizálni. A szöveg | hipertext változatának hivatalos új verziói kb. félévenként |[mgj03] várhatók. | | Idézni természetesen a szöveg bármely és bármekkora részét lehet, a | megfelelő hivatkozással (pl. Drótos László: Informatikai jegyzetek | /hipertext/ - Miskolc, 1993). Ha valaki jelentősebb változtatásokat | kíván végezni a szövegen, vagy hasznosítani tudta munkájában, vagy | vannak ötletei arról, hogy hogyan lehetne továbbfejleszteni, az | kérem, értesítsen a címlapon található telefonszámon vagy e-mail | címen. | |

Miért fontosak az információval kapcsolatos ismeretek ?

Az információs társadalomról, az informálódásra kényszerített | emberről, a most már nálunk is hozzáférhető, ill. a közeljövőben | várható fantasztikus információs eszközökről eleget lehet olvasni | ennek a hipertext szövegnek a különböző oldalain. Az ezekből |[sta01] felismerhető trendek remélhetőleg önmagukban is elég meggyőzőek arra | vonatkozólag, hogy miért fontos magáról az információról is minél | többet megtudni. Sajnos még mindig nincs hazánkban informatikai | oktatás minden olyan szakterületen, ahol értelmiségieket képeznek | (illetve általában számítástechnikát tanítanak ilyen címen), és | különösen az idősebb korosztályok semmiféle korszerű ismerettel | nem rendelkeznek ezen a területen. Ugyanakkor éppen az információs | forradalom következtében egyre többen használnak információkezelő | eszközöket és ilyen szavakat mint bit, redundancia, informatika, | anélkül, hogy tisztában lennének jelentésükkel. Az utóbbi néhány | évben ebben a témában megjelent és kereskedelmi forgalomban levő | könyvek közül alig van magyar nyelvű, s a téma természete miatt ezek | is gyorsan elavulnak [J 1]-Hogy lehet megszerezni az "informálódni | tudás" képességét ?). | | Pedig az információ kutatása és kezelése területén az elmúlt | évtizedekben elért eredmények sokak számára érdekesek lehetnek, | és ha tudatosan felhasználjuk őket, akkor ezek jelentősen | segíthetnek abban, hogy megküzdjünk az információáradattal és az | információhiánnyal. Emellett több olyan szakterület van, ahol | elsősorban egy adott témára vonatkozó információk összegyűjtése, | rendszerezése, értelmezése, továbbítása és archiválása folyik. Ezek | a "leíró tudományok", ha szakembereik elsajátítják és alkalmazzák az | információval kapcsolatos ismereteket, egzaktabbá tehetők, lehetővé | válik például matematikailag-számítástechnikailag jobban kezelhető | modellek felépítése vagy a szakmai terminológia egyszerűsítése. |[dtl33] |
Kezdőlap