Bevezetés

Nagymúltú könyvtáraink fejlődéséről, egykori állapotáról a régi könyvjegyzékek, leltárak nyújtják a legpontosabb képet. Még az erőszakos pusztításokat elkerülő könyvtárak mai állományának vizsgálata sem adhat teljesen megbízható feleletet arra a kérdésre, hogy mi állt a két-három évszázaddal ezelőtti olvasók rendelkezésére, hiszen a kopott példányok kiselejtezése meg a kikölcsönzött könyvek végleges eltűnése - mely tényezők a könyvanyag rendeltetésszerű használatának elkerülhetetlen velejárói - folyamatosan változtatták az állomány összetételét. A fennmaradt régi könyvek possessor-bejegyzéseinek vizsgálata viszont kiegészítheti az egykorú könyvjegyzékek kínálta tanulságokat, fényt derítve a listákba foglalt könyvállomány eredetére, az egyes példányok vándorútjára.

Különösen célravezetőnek bizonyult e két módszer párhuzamos használata a kolozsvári református kollégiumi könyvtár XVII. századi fejlődésének föltárásában. Több egykorú könyvjegyzék (leltár, adománylista) is fönnmaradt a könyvtár történetének első századából; nagyobb részük a nevezetes Apáczai-albumban, Kurtány József bibliothecarius leltára pedig külön kötetben. Az iskola szellemi fegyvertárának nyilvántartását célzó jegyzékek, noha csak rövidített formában tüntetik fel a könyvek szerzőjét és címét, mégis lehetővé teszik a késői kutató számára, hogy pontos képet rajzoljon a könyvtár állományáról egy-egy adott időpontban. Nem tükrözik azonban, természetükből kifolyólag, a könyvtár fejlődésének dinamikáját, az állomány bővülésének állomásait. Erre a possessor-bejegyzések és az adománylisták kínálkoznak alkalmas segédeszközül.

Amikor a kollégiumi könyvtár legrégebbi könyvjegyzékeinek kiadását segítettük, épp e meggondolásból terjesztettük ki figyelmünket a könyvek tulajdonos-bejegyzéseire is. Annál is inkább tehettük ezt, mivel a kolozsvári Református Kollégium Könyvtára más hasonló korú erdélyi bibliotékákhoz viszonyítva szerencsésebb körülmények között fejlődhetett, állományát nem csonkították pusztítások. A XVII. századi könyvjegyzékekben feltüntetett kötetek jó része ma is a könyvtár jogutódának, a Román Tudományos Akadémia kolozsvári könyvtárának polcain áll.

Közleményünk címe többet ígér, mint amennyit valójában nyújthat: a könyvtárnak az Apáczai-albumban fönnmaradt első leltára (1668 körül) mellett jól érzékeltetné a fejlődést Kurtány József 1692-96 között keletkezett jegyzéke, ez azonban még ma is hozzáférhetetlen a kutatók számára. Hasonlóképpen hiányosak a könyvtár XVII. századi állományából fönnmaradt kötetek tulajdonosjeleiről hozzáférhető adataink. Herepei János ilyen tárgyú kutatásainak eredményét szórványosan tette közzé, általában csak a könyvek régi helyrajzi számát adva meg, ezért azonosításuk ma igen nehéz. Jakó Zsigmond elkezdte a könyvtár possessor-katalógusát, adatgyűjtése azonban máig kéziratban maradt. Így főként a magunk szúrópróbaszerűen végzett, a könyvjegyzékek adatainak kiegészítését, pontosítását célzó possessor-kutatásaira vagyunk utalva, amelyben nagy segítségünkre volt a lekötelező szívességgel átengedett Jakó-katalógus. Ennek adatait az iskolai téka fejlődéstörténetére vonatkozó vizsgálatokkal egészítettük ki, a possessor-katalógus ugyanis természetszerűen nem tartalmazza az állománybavevő bibliothecarius deákok bejegyzéseit. Mindezeket figyelembe véve tanulmányunk a kollégiumi könyvtár történetéhez adatokkal hozzájáruló közlések sorát folytatja, korántsem a teljesség igényével.