MÁSODIK OSZTÁLY: ENTOPROCTA

Sokan a föntebb ismertetett mohaállatok közé soroznak még néhány olyan nemet is, amelyeknek a legszembeötlőbb bélyege az, hogy végbélnyílásuk a tapogatókoszorún belül fekszik, s éppen erről nevezték el őket.

Testük többé-kevésbbé palackhoz hasonló s az állatot az alzathoz erősítő nyélből és a tulajdonképpeni kehelyalakú, a zsigereket magában foglaló törzsből áll. A külső bőr burkot, kutikulát választ el s ez a burok különösen erős lehet a nyélen; egyes fajok, mint pl. a Pedicellina echinata Sars kutikulája tüskékkel fedett. A kehely peremén tapogatókoszorú ül, a tapogatók befelé hajlottak és belül csillókkal fedettek. A kehely alján, mindjárt a tapogatókoszorú alatt foglal helyet a szájnyílás és vele szemben a végbélnyílás.

Legtöbb fajuk váltivarú, tehát hímjeik és nőstényeik vannak, de akadnak köztük hímnősek is. Valamennyi szervük be van ágyazva egy sűrű, izmokkal gazdagon átjárt szövedékbe (u. n. parenchymába), olyanféleképpen, mint pl. a laposférgeké, tehát valódi testüregük nincs. Ez természetesen igen nagy eltérés az Ectoproctáktól, és ez okból sok búvár hajlandó is teljesen elválasztani egymástól a két csoportot és az Entoproctákat inkább a laposférgek közé akarná beosztani. A nyelet is ilyen szövedék tölti ki, és azon kívül izmok is nagyon dúsan átjárják, ami az állatnak igen nagy mozgékonyságot biztosít.

A szaporodás vagy ivarosan, vagy ivartalanul megy végbe. Ivartalanul, bimbózás útján olyan fiatal egyének jönnek létre, amelyek gyorsan és az alak különösebb megváltozása nélkül lesznek az anyaállathoz hasonlóvá és nagyságuk teljes elérése után vagy leválnak az anyaállatról, vagy pedig állandóan összeköttetésben maradnak vele. Ez utóbbi esetben az anyaállatból lassanként telep alakul ki. De nemcsak így szaporodnak, hanem időnként anélkül, hogy a föntebb ismertetett módon való szaporodás félbeszakadna, petéket is termelnek; a peték megtermékenyítve hagyják már el a petefészket. A petékből olyan lárvák fejlődnek, amelyeket minden nehézség nélkül le lehet vezetni a férgek ú. n. trochophora-lárvájából (l. a következő kötetben!).

A legtöbb Entoprocta tengeri állat, csak az Urnatella Leidy nemzetség lakik Észak-Amerika édesvízeiben. Részben meglehetősen rejtett életet élnek és a vízben lebegő legapróbb szervezetekből élnek. A Pedicellina echinata Sars a Földközi- és az Északi-tengerben honos. Az egyes egyének egy gyökérszerű, az összes egyéneket összekötő szövedékből emelkednek ki. A váltivarú Loxosoma neapolitanum Kow. és L. singulre Keferst. egyénei az ivarérettség elérése után elválnak egymástól; elrejtve élnek szaruszivacsok üregeiben.