TARTALOMSz

Szekér

– 1. A görögöknél. Első sorban megemlítjük a kocsiversenyeken használt szekeret, mely híven megőrizte a homerusi kor hadi szekerének (arma, 752. á., vázakép után) szerkezetét; rajta annyi hely volt, hogy a harczosnak (parabthV), ki a kocsihajtó (hniocoV) mellett állott, kényelmes helye volt, s könnyen föl- vagy leugorhatott a kocsiról. E harczi és verseny-kocsit Romában is használták circusi versenyek, ünnepi diadalmenetek alkalmával (currus triumphalis). A szekérnek két alacsony, rendszerint négyküllős kereke volt, ezek tartották a kocsi kosarát (dijroV), a melynek elől elliptikus hajlása s oly magas keritése volt, hogy a kocsis a térdével hozzá támaszkodhatott. A kosár lejtősen hátrafelé hajlott, a hol a kocsi nyitott volt a felszállók számára. A római diadalszekér kosara mellig ért. A kocsirúd végéhez iga volt erősítve, egy egyszerűen meghajlított farúd, vagy két rekesz keresztfával összekötve; ezt rátették a rúd mellett álló lovakra (xugioi); ha egy harmadik vagy negyedik ló is húzta a kocsit (753. á., a vázakép után), ezeket a rudasok mellé egy sorba fogták és kötelekkel kötötték a kocsi kosarához (seiraioi). A közönségesen használt szekereknek 2 vagy 4 kerekük volt, s főleg teherszállításra szolgáltak. Rendszerint csak asszonyok mentek kocsin, férfiak gyalog vagy lovon vagy öszvéren, mert öregektől és gyermekektől eltekintve, elpuhultságnak tartották a kocsizást. Csak lakodalomkor történt meg Athenaeben és másutt, hogy a menyasszonyt a vőlegény házába ez meg a barátai egy öszvérektől vagy ökröktől vont kocsin vitték. – 2. A rómaiaknál. Roma birodalmában nagyon sokféle kocsit (vehicula) használták utazásra, szállításra és állami czélokra. E változatosságot jelzi a sokféle név, melyek arról tanúskodnak, hogy sok kocsinak a külföld volt az eredeti hazája. A reda pl. Galliából került; négykerekű szekér több személy és teher szállítására. A petorritum szintén gallus eredetű nyilt kocsi, négy kerékkel, melyet csak a szegény köznép használt. A cisium és essedum kétkerekű könnyü, nyilt kocsi, mindkettőben csak két ember ülhetett. Az utóbbi eredetileg talán gallus harczi szekér volt. A covinus a belga sarlós hadiszekérből alakult kisebb könnyű kocsivá, melyben maga az utas hajtotta lovait. A 4 kerekű pilentum hazája Hispania, gazdagon díszített kocsi, melyet ünnepi meneteken használtak. Magas szerkezete volt, s a minden oldalról nyilt kocsiban sátor védte a napsugár ellen az utasokat. Még díszesebb a thensa, aranynyal és elefántcsonttal díszített ünnepi kocsi, melyben az istenek és császárok szobrait vánkosokon elhelyezve szállították a forumon és az utczákon át a circusba. A római férfiak nagyobb utat kocsin tettek meg, de Romában csak keveseknek volt kiváltságuk az utczán kocsikázni. Midőn Camillus Kr. e. 390-ben a gallusokat elkergette Romából, azzal jutalmazta meg a harczban derekasan közreműködő asszonyokat, hogy megengedte nekik a városban a carpentum használatát. Ez kétkerekű, fedett kocsi volt; ugyanezt használták nyilvános menetekben, temetéseken pedig ebben vitték a halotti urnát. Julius Caesar 45-ben megvonta e jogot a nőktől, s csak ünnepeken engedte meg nekik a carpentumot a menetben, míg a Vesta szűzek és a flamenek pilentumban ültek. Férfi csak két esetben jelenhetett meg kocsin Romában; a) a győzelmes insperator a campus Martiuson aranyozott diadalszekérre szállt, melyet négy ló vont (quadrigae) egy sorban; b) a magistratusok a circusi játékokat megelőző menetben két lótól vont szekérre (bigae) ültek. A császár kocsijába olykor hat lovat fogtak. A császári korszak első két századában tilos volt az utczai kocsikázás, de a harmadik században Kr. u. e kiváltságot élveztek a senatorok és magas császári tisztviselők; kocsijuk neve carruca, egy díszes, bronzzal, elefántcsonttal, sőt néha ezüsttel és aranynyal díszített kocsi; később magánemberek is megtehették e fényüzést. A teherkocsi neve plaustrum, melynek kerekei nagy teher elbirása végett nem voltak kivájva, hanem küllő nélkül, egy darabból készültek (754. á.). Ily teherkocsit Romában napkeltétől 10 óráig (= d. u. 4 óra) az élénk utczai forgalom miatt nem volt szabad a városban hajtani, csak este és éjjel; a szekeret ökör, szamár, vagy öszvér vonta.

G. J.

752. Görög hadi szekér (vázakép).

752. Görög hadi szekér (vázakép).

753. Négyesfogatú hadi szekér (vázakép).

753. Négyesfogatú hadi szekér (vázakép).

754. Teherkocsi.

754. Teherkocsi.