Pável István - Kiadom magam
EGY SZÜLETÉSNAPON
volt egy kor te nem is tudhatod talán
egy öcsi te lány vagy talány
haj
mikor a hosszú haj
még tiltva volt
mint a becsületen a piszkos folt
de úgy rémlik
valami mégis
valami szép is
valami remek
történhetett velem
mi mágnesként vonzza újra
vissza
a tiszta
múltba
elrévedt
énem
acélos képzeletem
ó volt
egy kor
egykor
mikor én még
a kezdők reményét
hordtam gondoztam földhöz ragadt
magamban
míg tehettem
míg lehetett
de mért is jutott ez éppen ma az eszembe
mikor ma töltöd be huszadik éved
s oly szép ez
vagy mégsem
hisz az ünnepi hangulat
csak félbe maradt mozdulat
mikor egy pillanatra a láb megáll
és nem fut tovább
a körülöttünk
s bennünk
lévő
élő
mélybe
a reménytelenségbe
mit ez a kor még
kéretlen mér
a legtöbb fiatalnak
ki ha rossz helyre született
az élettel sem csinál túl jó üzletet
nekem is fáj ahogy csattan a szülinapi tószt
és a szó
kissé bántó
pedig bennem
a szándék nemes
látod most én is könnyezem
míg ez az érzés téged az égbe emel
1999.09.28.
Szabó Flóra: Az ifjúság édes íze
© Pável István, 2005