Kezdőlap

Apáczai (Cséri) János,

bölcselet- és hittudor, a kolozsvári ev. ref. kollegium igazgató-tanára, szül. 1625. jun. 10. a Bárczaságon, Apácza faluban, iskoláit 1636-tól 1643-ig a kolozsvári s gyulafehérvári kollegiumokban bevégezvén, gelei Katona István erdélyi ref. superintendens által utiköltséggel ellátva hollandi egyetemekre küldetett; előbb a franekerai egyetem anyakönyvében 1648. jul. 22. találjuk bejegyezve nevét; később Utrechtbe ment és a keleti nyelveken kivűl egyéb tudományokban is bővítette ismereteit. Utazást tett angol, franczia és belga földön. Utrechtben tanári állomással is megkinálták, melyet azonban, jóllehet időközben megnősült, nem fogadott el, hanem visszahivatván, 1653. aug. 29. érkezett Gyulafehérvárra s nov. 2. ugyanott a költészet tanszékét elfoglalta; ezenkivűl a gondolkodástant, ékesszólást, zsidó és görög nyelvet és latin klasszikusokat magyarázta. Basire Izsák tanártársa a fejedelmet ellene fölingerelvén, áttették őt később a kolozsvári iskolába, hol 1656. nov. 20. köszöntött be, és a theologián és bölcseleti tudományokon kivűl a számtant és törvényt adta elő. A sok munka aláásta egészségét s 1659. decz. 31. aszkórban halt meg Kolozsvárt.

Munkái:

1. Disputatio theologica de introductione ad philosophiam sacram. Ultrajecti, 1650.

2. Disputatio theologica inauguralis. Hardetwick, 1651.

3. Magyar encyclopaedia. Ultrajecti, 1653. (de csak 1655-ben jelent meg néhány külföldi tudóshoz intézett levelével és az Oratio de studio sapientiae-vel együtt. Ism. mathem. és fizikai szempontból Szily K. a Term. Közlönyben 1889). 2. kiadása. Győr. 1803.

4. Oratio de studio sapientiae. (Gyula-Fehérvár, 1653.)

5. Magyar logikácska, melyet a kicsindedek számára írt. Gyula-Fehérvár, 1654. (Ism. Szabó Sámuel a Bud. Szemle XVII. k. 1863. 495. l. Bölcsészeti dolgozatai czímmel az Encyclopaedia bölcseleti részével kiadta Horváth Cyrill, Pest, 1867. Bevezetésében Apáczait mint bölcselőt ismerteti.)

6. Disputatio de politia ecclesiastica. Claudiopoli, 1658.

7. Disputatio philosphica de mente humana. Varadmi, 1658.

8. Catechesis secundum dogmata Calvini. Amstelodami Év n.

9. A magyar nemzetben immár el végtére egy académia felállításának módja és formája. Pest, 1872. (Értekezések a nyelv- és széptudom. köréből. III. k. 2. sz. Szabó Károly fedezte föl és kiadta bevezetéssel. Apáczai ezen munkáját Szabó K. szerint 1658. végén irhatta; a kéziratot az Aranka-féle gyűjteményből Mikó Imre gróf vette meg, ki azt az erdélyi múzeum kézirattárának ajándékozta.)

Kéziratban: Oratio de summa scholaruum necessitate earumque inter Hungaros barbarici causis. (1656. nov. 20. beköszöntője beírva a kolozsvári ref. kollegium albumába.) Toldy szerint még némely tudós levelei.

Nevét Johannes Chierj Apacius-nak írta.

Bod, Magyar Athenas.

Weszprémi, Succinta Med. Biograph. Cent I. 6. IV. 375.

Siebenb. Quartalschrift V. 226.

Katona, Hist. Critika XXXVI. 715. l.

Básthy, Magyarok Emléke.

Hanák, Álattan történ.

Philos. Pályamunkák I. 45.

Ferenczy és Danielik, Magyar Irók I.

Budapesti Szemle IV. 1858. 193. VII. 1859. 385 (Szilágyi S.) XVII. 1863. 491. V. 1866. 296.

Erdélyi János 1859. okt. 24. tartott székfoglalója. (Sárosp. Füzetek II. 316.) és A bölcsészet története Magyarországon. Filoz. Irók Tára VI. 105.

Szilágyi Sándor, A. Cséri János és kortársai. (Akad. Értek. a nyelv- és széptud. kör. Pest, 1860-1861. 446. l. és Vértanúk a Magyar Történetből. Pest, 1867. 85-151. l.)

Szabó Károly, A. Cs. J. Barcsai Ákos fejedelemhez benyujtott terve a magyar hazában felállítandó első tud. egyetem ügyében. Pest, 1872. (Ért. a nyelv- és széptud. kör. III. k. 2. sz.) Régi M. Könyvtár I. II. és III. k. (kéziratban.)

Egyetértés 1882. III. sz. (Neményi Ign.)

Néptanítók Ismerettára I. (Szabó Károly.)

Szinnyei Repertoriuma. Tört. II.

Figyelő I. IV. VI-IX. XIII-XVIII.

Toldy, M. Nemzeti Irod. Tört. 1878.

P. Szathmáry Károly, A gyulafehérvár-nagyenyedi Bethlen-Főtanoda története. 67. l.

Ormandy M., A. Cs. J. élete és botanikai munkássága. (Kolozsvári kath. főgymn. Értesítője 1879.)

Néptanítók Lapja 1882. 27. sz. (A. Cs. J. rectori beszédének a tanügyi viszonyokra vonatkozó része.)

Bethlen Miklós Önéletirása. I. 244. (Szalay L. kiadása.)

Beöthy Zsolt. M. Nemz. Irod. Tört. 5. kiadás I. 60.

Szinnyei Repertoriuma. Tört. I. II. és Könyvészete.

Gondolat 1887.

Történelmi Tár 1886. 1889.

Petrik Bibliographiája.