Kezdőlap

Apáti Miklós,

ev. ref. prédikátor, szül. 1662. jan. 4. Debreczenben, hol atyja A. Miklós 12 évig városi tanácsos, anyja Melius (Juhász) Péter prédikátor leánya volt; alsóbb tanulmányait szülővárosában végezvén, 1681-ben vétetett fel a tógátusok közé s két év múlva az ötödik, a következő évben a negyedik osztály tanítójává tétetett. 1685. jun. 8. a külföldi iskolák látogatására Hollandiába indult és Leydában két évet töltött. 1687. szept. 28. Amsterdamban is megfordult, hol tótfalusi Kis Miklóssal találkozott, ki az általa ott nyomatott sz. Dávid Zsoltárainak és más szent könyveknek behozatalát reá bízta. Sok viszontagságok után, melyeket Apáti maga írt le, Lengyelországon és Erdélyen át ért hazájába a reá bízott könyvekkel együtt. Utközben Duklán 1690. jan. közepétől jun. 8-ig Zaboricky Sándor lengyel gróf parancsára vasra verve szenvedett fogságot és Apafi Mihály erdélyi fejedelem közbenjárására szabadult ki.

Előbb Galambos Ferencz udvari papja volt, azután kaposi prédikátorságra hivatott; innen Dobó-Ruszkára, majd Varannó, Lasztócz, Toronya, Keresztúr, végre Debreczen hívta meg ev. ref. lelkészeűl. Itt végezte életét 1724 decz. 24.

A theologián és bölcseleten kivűl az orvoslás tudományában is jártas volt, mint maga vallja, s kedvtöltéssel gyakorolta a verselést.

Munkái:

1. Disputatio theologico-critica tripartita naturae τϖν Urim et Thummim, ad mentem Scripturae Sacrae, superatis heterogeneis opinionibus enucleandae consecrata. Lugdun. Batav. 1686.

2. Disputatio theologica de virga Mosis. U. ott, 1687.

3. Vita triumphans civilis, sive universa vitae humanae peripheria, ad mentem illustris herois et philosophi, D. Renati des Cartes, ex unico centro decta. Amstelodami, 1688.

4. A szabados tudományoknak mesteréhez, philosophiának urához dr.-ához tiszt és tudós Vári Mihály uramhoz Krisztina szerelmes hajadon leánya égi tűz miatt esett szomorú halála felett vigasztaló levele. Kolozsvár, 1716.

Kéziratban maradt: Utilitas pathematum animorum. Adversaria. (Ebben életét, tudományos utazásait és házi körülményeit írja le.) Notationes in Petri Rami Logicam A. 1680.

Vannak még ezenkívűl magyar nyelven írt alkalmi imádságai s prédikácziói; továbbá egy elmélkedése, midőn id. Konta János gyógyítására Szónakba lovagolt; vegre egyéb czikkei, melyek a korabeli történetekre vetnek világot.

Czvittinger, Specimen 22.

Bod, M. Athen.

Weszprémi, Succinta Med. Biogr. IV.

Horányi, Nova Memoria.

Catalogus, Bibl. Hung. Nat. Franc. Com. Széchényi I. 31.

Balogh Pál, A philosophia hazánkban. (Phil. Pályamunkák. I. 47.)

Básthy, Magyarok emléke. 262.

Danielik, Magyar Irok II.

Sárospataki Füzetek 1857. II. 625. (Erdélyi János.)

Századok 1883. 786.

Horvát István, Lexicon Eruditorum cz. kézirata a M. N. Muzeum könyvtárában.