Kezdőlap

Bedekovich Ferencz (komori báró),

cs. és kir. kamarás, status- és konferencziális tanácsos, sz. Istvánrend commandeurje és Körösmegye főispánja, B. Miklós kir. tanácsos és a báni tábla ülnökének fia, szül. 1755. febr. 6. Varasdon; nevelését Bourguignon vezetése alatt Bécsben nyerte s ott végezte jogi tanulmányait. 1775. aug. 2. Varasdmegye főjegyzője; 1872. jun. 2. az egyesített magyar-erdélyi udvari kanczelláriánál udvari fogalmazóvá neveztetett ki; 1783. decz. 5. kir. tanácsos és udvari titkár, 1785. decz. 9. m. kir. helytartósági tanácsos lett. Az 1790. országgyűlésre a horvát-szlavon városoktól követűl küldetett. 1794. jún. 30. a magyar kir. udvari kanczelláriánál udvari tanácsosnak léptették elő. Megbizatván a horvát banderiumok szervezésével, mint kir. biztos beutazta a három megyét és küldetéséről az 1802. országgyűlésen kimerítő jelentést terjesztett be. 1805-ben mint hadi biztos a holicsi táborba ment, hol az uralkodó tetszését megnyerte, mire fölvétetett az állami tanácsba. 1807. jan. 6. valóságos állami tanácsossá neveztetett ki; ezen minőségben kisérte a fejedelmet utazásaiban, valamint az 1807. és 1811. országgyűlésekre, az 1809. 1813. és 1814. hadjáratok alkalmával és 1817. erdélyi utjában. 1808. aug. 6. a szent Istvánrend lovag-keresztjével díszíttetett fel és Párisban 1814-ben ezen rend commandeur-keresztjét, később a polgári ezüst érdemkeresztet is nyerte. 1809. nov. 22. bárói rangra emeltetett. 1809. febr. 13. Békésmegye, 1825. márcz. 19. Varasdmegye főispánjává neveztetett ki. Meghalt 1827. jun. 15. Bécsben.

Munkája: Projectum de coordinatione consilii regii locumtenentalis hungarici. Posonii, 1826.

Az 1790. országgyűlésen bár a király jogait védelmezte, hazafias és jól átgondolt beszédeivel a fölháborodott kedélyek csillapítására hatott. Megválasztatván azon bizottságba, mely a következő országgyűlés fontosabb előterjesztéseit kidolgozta, ő is nehány dolgozattal járult ahhoz. Mint államtanácsos szintén fontos munkálatokat terjesztett be, melyek az államlevéltárban őriztetnek.

Städt. Pressburger Zeitung 1827. 58. 59. sz.

Ver. Pest-Ofner Zeitung 1827. 61. 62. sz.

Tud. Gyűjt. 1828. I. 123.

Egyet. M. Encyclopaedia V. 1064.

Petrik Bibliogr.