Kezdőlap

Ember (Debreczeni) Pál

ev. ref. lelkész, debreczeni származású volt; 1678. jan. 12. ugyanott lépett a felsőbb iskolai osztályba (subscribált); 1683-ban Sárospatakon lett pap; innét küldte Tököly Imre külföldi akadémiára; 1685. aug. 20-tól a franekerai egyetem hallgatója volt (Paulus Debrecinus névvel); visszaérkezvén hazájába ismét folytatta a papságot Sárospatakon; midőn ottan 1687. ápr. 24. a jezsuiták a templomot és iskolát elfoglalták, a szomszéd Hotykára vonult. 1695-ben Losonczra s 1701. ápr. Szatmárra ment papnak; innét 1703. szept. 28. «igne et gladio pulsus» elfutott és Debreczenbe ment, hol 1704. febr. 3. választották meg ötödik lelkésznek vagy ispotályi papnak; 1704. márczius 13. M.-Sziget hívta meg papjának, de Debreczen város tanácsa nem bocsátotta el. 1705. okt. 19. a város népe az ellenség elől menekült, ő is Liszkára ment, hol 1710-ben meghalt. Neje volt Martonfalvi György debreczeni tanárnak a leánya Margit.

Munkái:

1. De Decem Aegypti Litteralis et Mysticae Plagis. Franequerae, 1686. (Dissertatio két részben.)

2. Szomorv halotti Parentatio, mellyet Amaz áldott emlekezetu, Istenfélo, Nagy tanácsú Vri Embernek Tek... Waradi Mihály Vramnak Utolsó tisztességes el takarittatásának alkalmatosságával tett a Sir felett, a Nemes Cassai Helv. Conf. lévő Evangelicusok Templomában Anno 1691. 27. Maij. Debreceni E. Pal... Kassa, 1693.

3. Boanerges, Menydörgesnek (Két) Fiai: Az Az; a Természet szerint valo Menydörgesekben, villámásokban, s menykövek hullásában; és viszont az ég közepin repülő Angyalnál levő örök Evangeliumnak Menydörgésiben, s menyköveiben, ki tsillámló, Isten Mindenható Hatalmas Erejenek Fényes Dicsöséget, hirdető s magasztaló. Két Szakaszból Allo Rövid Elmélkedesek: Mellyekben a Sz. Dávid Profeta XXIX. Soltára egeszszen megmagyaráztatik, Debreczeni E. Pal... által. Debreczen, 1698.

4. Innepi Ajandekul az Isten Satoraba fel-vitetett Szent Siklus. Az-az: Az egész, Christust valló Kereszténségtől bé-vétetett, Isten Ditsőségére, és a mi Váltságunknak nagy Titkáról való szent Elmélkedésekre szenteltetett... Tanítások... Kolozsvár, 1700.

5. Garizim és Ébal. Mellyeknek egyikén Áldást és Szeretetet, a másikra Átkot és Gyülölséget parancsolt Isten... U. ott, 1702. (Regis Márton latinra fordította. 1707.)

6. Historia Ecclesiae Reformatae in Hungaria et Transylvania... nunc autem accessionibus multis locupletata et hoc ordine concinnata a Frid. Adolpho Lampe. Trajecti ad Rh., 1728. (Eredeti szerkezetű közelkorú másolata Ágoston József gyűjteményében napfényre került az országos könyvkiállítás alkalmával; ebben nagy terjedelmű igen becses előszava is, melyet Lampe talán szándékosan hagyott ki. A kézirat sokkal czélszerűbb beosztású, fontos eltérésekkel; több önálló szakasz, melyet Lampe egészen elhagyott vagy csak kivonatosan használt; feltalálható abban a külegyetemeken tanult prot. ifjak jegyzéke s egy nagy szakasz a magyarországi eretnekekről: unitásiusok sat. Ism. Révész Kálmán, Prot. Egyh. és Iskolai Lap 1884. 43. sz. Ezen munka magyarúl, Debreczen, 1746., mint azt sándor István állítja M. Könyvesház 100. l. nem jelent meg.)

Kéziratban maradt: Miscellaneák az az Valagatott egyelesleg való Materiakról iratott Magyar Dissertatiók. (Említi Az Innepi Ajandekul az Isten Sátorában cz. munkája 411. lapján.)

Czvittinger Specimen 134.

Bod, M. Athenás 60.

Peterffy, Concil. Hung. T. I.

Weszprémi, Succincta Med. Biogr. IV. 365.

Horányi, Memoria I. 616.

Katona, Historia Critica XXXVIII. 858.

Catalogas Bibl. Franc. Com. Széchényi I. 310. 643.

Ersch und Gruber, Allg. Encyclopaedie XXIV. 21. (Rumy.)

Oesterr. National Encyclopaedie II. 48.

Közhasznú Esmeretek Tára IV. 295. l. (Fábry Pál.)

Kiss Kálmán, A szatmári egyházmegye története 761. l.

Szűcs István, Debreczen Története III. 908.

Balogh Ferencz, A m. prot. egyháztörténet irodalma. Debreczen, 1879.

Szabó Károly, Régi M. Könyvtár I. 557. 606. 619. 651. l.

Közlöny a debreczeni hittanszak önképző-társulat köréből. 1881-82. 7. sz. (Révész Kálmán.)

Történelmi Tár 1886. 797. l.

Petrik Bibliogr. és Bakóczi János ev. ref. lelkész szives közlése (a debreczeni jegyzőkönyvekből.)