Kezdőlap

Follinus Aurél (kis-csernai),

F. János szinész és Lukácsy Antónia szinésznő fia, szül. 1854. jún. 29. Brassóban; iskoláit Kolozsvárt és Aradon végezte. Szülőitől öröklött szenvedélye már 16 éves korában a szini pályára késztette s vándorszinész lett; megfordult Aradon, Győrött, Pozsonyban, Pécsett, Sopronban, Kaposvárt és Temesvárt; elsőrangú bonvivant és salon-komikus szerepeket játszott. 1888. október 1-től két évig a budapesti népszinház rendezője volt; azután ismét vidéki szinész lett és jelenleg Szegeden szerepel.

Első irodalmi kisérletét Két férfi egy névvel, vígj. 1 felv. 1868-ban (13 éves korában) műkedvelők adták elő Pécskán Aradmegyében; többi szindarabjai: X. Y. czímmel 1871-ben Aradon került szinre; Budapest húsz év mulva, életkép 3 felv. (először 1872-ben Budapesten a Miklóssy Gyula Istvántéri népszinházában), Sára néni, népszinmű 3 felv. (Pécsett 1873-ban); Az első zivatar, vígj. 1 felv. (Esztergom 1874.); A kutyás ember, népszinmű 3 felv. (Győr 1875.); Anyát keres, vígj. 1 felv. (Győr 1876.); Házasság hirdetés utján, vígj. 3 felv. (Győr 1877.); A svihák, a budapesti népszinház 1877. pályázatán dicsérettel fölemlített pályamű (Győr, 1878.); Szeget szeggel, népszinmű 3 felv. (budapesti népszinház 1883. jan. 4.); Náni, 100 arany pályadíjat nyert népszinmű 3 felv. (Győr 1889. nov. 15., hol azóta vagy 50-szer adatott); A papa, vígj. 3 felv. (az 1892. Garai-féle pályázaton figyelmet keltett és német nyelven fog először szinre kerülni Bécsben); ezeken kivűl több franczia s német szinművet fordított, melyek közül a Könyvtárnok, vígj. 4 felv., A papa felesége, vígj. 3 felv., Fiam nagyon ostoba, vígj. 3 felv. sat. állandóan műsoron vannak.

Tárczákat irt a vidéki lapokba, igy a Debreczeni Ellenőrbe (1893. Bebi) és Szentencziákat a M. Szalonba (XVIII. 1892-93.)

M. Szalon XVIII. 1892-93. arczk. és önéletrajzi adatok.