Kezdőlap

Havi Mihály (havasfalvi),

szinész, született 1810. jan. 26. (fia, Havi Lajos szerint) Gyergyó-Szent-Miklóson; a gymnasiumot szülővárosában, Enyeden és Aradon elvégezvén, a papi pályára lépett; azonban még mint növendékpap elhagyta e pályát és szinészszé lett és 1835-ben a budai magyar szinésztársasághoz szerződött; a pesti nemzeti szinháznak is tagja volt és az 1837-ik augusztus 22-iki első előadáson is szerepelt. 1838-39-ben a kassai szinháznál kezdett először nagyobb szerepekben föllépni, később mint tenorista szerepelt, aztán szinigazgató lett. Maradandó érdemeket szerzett azzal, hogy a magyar dalszinészetet a külfölddel is megismertette. 1847-ben Szabó Józseffel együtt igazgatója volt azon pécsi magyar dal- és táncztársulatnak, melylyel a bécsi udvari operaházban és Olaszországban vendégszerepeltek; onnét visszaérkezvén, okt. 22. és 23. a pesti nemzeti szinházban is bemutatta e dalszinész-társaságát. 1848-ban dal- és táncztársaságával ismét útra keltek, Brüsselben és Párisban is bemutatták a magyar éneket, zenét és tánczot. Az 50-es években vidéki szinigazgató lett; 1858-ban Szabadkán. 1859-ben Kolozsvárt volt; 1860-ban magyar operát vitt Bukarestbe; ott azonban megbukott és feljött a fővárosba, hol Szerdahelyi Kálmánnal szinházi lapot szerkesztett. 1861. aug. 1., mikor az aradi Alföld politikai lap keletkezett, H. a lap belmunkatársának hivatott meg és első sorban a lap helyi rovatait vezette; a lap kiadója Bettelheim Vilmos 1862-ben saját költségén Londonba, az első világkiállításra küldte. Londonban húsz napig időzött; utazott Dániában, Svédországban és Éjszak-Németországban. 1863. Szerdahelyi Szinházi Látcső cz. lapjának belmunkatársa volt. Meghalt, hosszas betegeskedés után, 1864. ápr. 7-én a pesti Rókus-kórházban.

Czikkei a Rajzolatokban (1838. II. Triest, júl. 16.), a Mult és Jelenben (1846. 23. sz. Gyász-emlékbeszéd Pály Elek sírja felett Kolozsvárt 1846. márcz. 6.), a Honderűben (1846. I. Borcsa és a vasasnémetek), a Pesti Divatlapban (1847. II. Egy szép napunk Korompán, Első magyar hangok a bécsi udvari operaházban, A magyar dalnoktársaság Schönbrunnban, A magyar dalnok- és táncztársaság külföldön, 1848. Brüsseli levél jan. 5.), a Nemzetőrben (1848. Kossuth Szegeden), a M. Sajtóban (1857. 157., 159. sz. Segélyintézet a vidéki szinészet számára), az aradi Alföldben (1862-63. Londoni uti emlékeiből, A dán alkotmány 13 ünnepén, Tarlózatok az első franczia forradalomból, Történeti kép), az Ország-Tükrében (1863. Macbeth első előadása.)

Munkái:

1. Éjszak csillaga. Nagy opera 3 felv. ford. Pest, 1862. (Először adatott a nemzeti szinházban 1856. jan. 31.)

2. Fortunio bájdala operette énekrészei. Pest. 1862.

3. A nürnbergi baba, víg opera 1 felv. Leuvén és Beauplon után ford., zenéje Ádám Adolftól. Bpest, 1884. (Nemzeti Szinház Könyvtára 151.)

Kéziratban maradt fordított színművei: Monaldeschi, szomorújáték 3 felv. Irta Dumas Sándor, Both német kidolg. után a m. tud. társaság költségén ford. (a nemzeti szinházban 1837. okt. 23. adatott először), Alessandro Stradella, opera 3 felv. Irta Fridrich W., zenéje Flotowtól (először adatott a nemzeti szinházban 1855. jún. 9.), A párisi operabáli czivódás, vígjáték 1 felv. Vencontin Jenő után ford. (először adatott a budai népszinházban 1864. jún. 23.), A béke bontó, vígj. Benedix után ford. (a budai népszinházban és először előadták a nemzeti szinházban 1869. augusztus 23-án). Eljegyzés lámpafény mellett, Offenbach operettje, (fordította Follinus Jánossal), és Orpheus az alvilágban.

Irt egy eredeti szinművet is Kipfelhauser cz.

Szerkesztette a Szegedi Hirlapot (Szabó Mihálylyal együtt), mely politikai tartalommal 1849. máj. 2-tól hetenként kétszer jelent meg és júl. 16-tól fogva napilap lett, de ugyanazon hó 27. megszünt; a Kolozsvári Szinházi Közlönyt 1859. nov. 6-tól 1860. márcziusig.

Havi Mihály és Szabó József igazgatása alatti dalszinház-társaság Emlékkönyve 1847-re. Pécs.

Nemzeti Szinházi Zsebkönyv 1847-re. XXXVII. l.

Hölgyfutár 1856. 96. sz., 1862. 75. sz., 1864. I. 43. sz.

Hon 1864. 82. sz.

Sürgöny 1864. 81. sz.

Klestinszky László, A kassai magyar szinészet 1781-1877. Kassa, 1873. 18. l.

Benkő Kálmán, Magyar Szinvilág. Bpest, 1873. 81. l.

Reizner János, A "Szegedi Hiradó". Szeged, 1884. 91. l.

Petrik Könyvészete.

Szőllőssy Károly és E. lllés László, Huszonöt év egy magyar lap életében, (Az Alföld.) Arad, 1886. XI., XII. l.

Koltai Virgil, Győr Szinészete. Győr, 1889-90. I., II.

Koós Ferencz, Életem és emlékeim. Brassó, 1890. II. 155. l. és egykorú szinlapok.