Kezdőlap

Hőgyes Endre,

orvosdoktor, egyetemi tanár és a m. tudom. akadémia rendes tagja, szül. 1847. nov. 30. Hajdú-Szoboszlón; a gymnasiumot szülővárosában és a debreczeni főiskolában elvégezvén, 1865-ben az orvosi pályára lépett. 1870-ben a budapesti egyetemen orvosdoktorrá avatták, 1871. pedig sebészdoktori oklevelet nyert. A Rókus-kórházban mint segédorvos működött, majd Balogh Kálmán mellett tanársegéd volt. 1873. végén egyetemi magántanár lett a kisérleti kórtanból, 1875. pedig Kolozsvárra az ált. kór- és gyógytan rendes tanárává meghivás útján nevezték ki, hol 1875. létrehozta az orvos-természettudományi társulatot, melynek négy évig titkárja, háromig pedig elnöke volt, onnan eljövetelekor tiszteletbeli elnöknek választották meg. 1882 jún. 1. a m. tudom. akadémia levelezőtagjának választotta (1889. rnáj. 3. rendes tag lett; jún. 24. tartotta székfoglalóját, A veszettség elleni immunitás mechanismusa cz. értekezésével). 1883-ban a budapesti egyetemre az ált. kór- és gyógytan nyilvános rendes tanárává hivták meg. Buvárlatai nagyobbára a kisérleti kórtan és élettan, részben pedig a gyógyszertan körébe tartoznak. 1889. az országos közegészségi tanács rendkívüli, 1891. pedig rendes tagja lett. A természettudományi társulatnak 1889 óta egyik alelnöke. A magyar orvosi könyvkiadótársulatnak 1883-93. volt titkára, 1894 óta pedig elnöke. A budapesti kir. orvosegyletben a választmány tagja s a veszettség tanulmányozása végett kiküldött bizottságnak elnöke. 1887-ben bízta meg a kormány a veszettségellenes gyógyítási mód tanulmányozásával, mely tanulmánynak eredménye lett, hogy a budapesti Pasteur-intézet az ő igazgatása alatt felállíttatott és 1890. ápr. 15. óta kiváló sikerrel működik. A budapesti egyetemen több évig vizsgálati elnök, 1887-92. az orvosi kar jegyzője, 1894-96. tanévekben pedig az orvosi kar dékánja.

Czikkei az Orvosi Hetilapban (1872. Kisérletek és észleletek a cantharidin élettani hatásairól, Az ondószálcsák behatolásáról a fiatal sejtek protoplazmájába, Adatok a vese élet- és kórtanához, különny. is, Előleges közlemény a vese kanyargó csatornái és Malpighi testecsei hámfedezeteinek kóros változatairól, A vese kanyargó csatornáinak és Bowman-féle tokjainak szövetszerkezetéről és működéséről, 1873. Cohn kisérletei és a táplálkozási önállóság a vese velő állományában, Kisérleti töredékek a cholera ürülékek hatásáról az állatokra, 1874. Rövid közlemény a Bunsen féle szívó-fúvóról, A Hueter-féle keringési tüneményről és néhány gáznemű test hatásáról az élő tüdőbeli keringésre, Két kisérleti kórtani előadás a tüdői légzés zavarai felett és a mesterséges légzés értékéről e zavarok kiegyenlítésénél, A mesterséges vesebántalmaknál előforduló hengeres képletekről, A kórtan viszonya a többi természettudományokhoz, 1875. Kisérletek a köhögésről, Kisérleti adatok a légző mozgások fulladás alatti lefolyásához, különny. is, 1876. A dithiocyansavas Kali és Aethyl élettani hatásáról, Az 1876. kölcsöntanszerkiállítás Londonban, A lélekzésmérésről a Lowne-féle Transportable spirometer bemutatásával, Az élettani módszertan újabb irodalma Angol- és Németországban, 1877. Adatok az emlősmagzat életszívósságához, 1879. Észrevételek a jodoform élettani hatására és szervezetbeli átváltozásaira vonatkozólag. 1880. Az akaratlan együttjáró kétoldali szemmozgások idegmechanismusáról, Módszertani észrevételek az állatok végbélbeli hőmérséke meghatározásának módjairól és egy új állat-rögzitő módszerről, hőmérséki meghatározásokkal járó vivisectiókhoz, Néhány alkaloid hatása a test hőmérsékére, 1882. A szédülés tüneményeinek igazi okáról fokozódott dobürbeli nyomásnál, Elnöki megnyító beszéd a kolozsvári orvos-természettudományi társulat 1882. közgyűlésén, Folytatólagos adatok a szédülés tanához, Jelentés a földmívelés-, ipar- és kereskedelmi miniszter úrhoz a kolozsvári lépfene-gyógyító kisérletekről, 1885. Újabb adatok a hallóideg-reflexek élet- és kórtanához, 1886. Nystagmus és associált szemmozgás-kisérletek hystero-epileptikáknál, 1887. Új módszer a veszettség megelőzésére harapás előtt, 1889. Összehasonlító kisérleti adatok néhány altató szer hatásáról, A veszettség elleni immunitás mechanismusáról, 1893. Az orsz. közegészségi tanács felterjesztése a veszettség elleni védőoltások rendezése tárgyában, 1894. Dékáni beszéd az egyetem ifjúságához, 1896. Csontváz-photographálás testen keresztül Röntgen szerint, 1872-től apróbb közlemények és könyvismertetések); a Természettudományi Közlönyben (1872. Bőringerek befolyása az anyagcserére, A rendarányos edényösszehuzódások, Az edények zsongja és a vér tova mozgása, Idegrendszer viszonya a vérkeringéshez és a test hőmérsékéhez, A vese szereplése az anyagforgalomban, különny. is, 1873. A felbontott vér hatásáról az állati szervezetre, különnyomat is, A fehérnyének és más tápláló anyagnak szétbomlási helye az állati szervezetben, Miért kell megsózni ételeinket, Az abiogenesisről, Rothadó szervi anyagok hatásáról, 1874. Miért hal meg az állat, ha megfullasztják, Az öntermődés kérdéséhez, A víz befolyása a vörös vérsejtekre, Milyen eledeleket emészt legkönynyebben a gyomor, Nagy hideg hatása az állati szervezetre, Miért jó tornázni, 1875. A szobafűtés physiologiája, Mi az oka a balkezűségnek, Fölhevült testtel miért nem jó hideg vizet inni, 1884. A hypnotismus tüneményeinek ismeretéhez, Az associált szemmozgások, 1886. A veszettség fertőző anyagáról, 1888. Pótfüzet. Adat a szerzett sajátságok átöröklésére; 1872-től apróbb közlemények és könyvismertetések); a kolozsvári Orvos-természettudományi Értesítőben (1876-77. Apróbb közlemények a kolozsvári egyetem általános kór-, gyógy- és gyógyszertani intézetéből, A gelsemium sempervirens élettani hatásáról, Némely gáznemű anyag hatása a légző mozgások fulladás alatti lefolyására, Adatok a paprika élettani hatásához, 1878. Telephon szerkezetű magneto-inductor ideg-izom izgatásokra, Az izzasztó idegek hatásáról, 1879. Az arci-ideg kiirtás után keletkező szembeli változásokról. Módszer a hallóerőnek telephonnal való meghatározására, Előleges jelentés a szerntekerezgésre vonatkozó vizsgálatokról, 1881. Néhány vegyi anyag hatása az associált szemmozgásokra, A szédülési tünemények valódi oka a fülbeli nyomás növekedésénél, 1882. A muscarin hatása a szívre és véredényekre, Magyar orvosi kulturánk uralkodó eszméi a múltban és jelenben); czikkeit részben németül is közölte az Archiv f. exper. Path. und Pharmacologie, Pflüger's Archiv f. d. gesammte Physiologie, az Allg. Medizinische Central-Zeitung, a Centralblatt für die mediz. Wissenschaften, a Zeitschrift f. Epidemiologie, Math. u. Naturwiss. Berichte aus Ungarn és Annales de l'Institut Pasteur czímű szakfolyóiratokban; a Mathematikai és természettudományi Értesítőben (III. 1884-85. A szemmozgás associáló idegmechanismus centrális és centrifugalis részének detail berendezéséről, IV. 1885-86. Közlemények a budapesti egyetem általános kór- és gyógytani intézetéből. a) Adatok a veszettség fertőző anyagának ismertetéséhez. b) Egy újabban észlelt akusztikus reflex-tüneményről, V. 1886-87. A veszettségre vonatkozó tanulmányaim jelen állásáról, A párisi és budapesti fix veszettségvirus összehasonlítása, VI. 1887-88. Új módszer a veszettség megelőzésére harapás előtt, VII. 1888-89. Vizsgálatok az ebdüh-ellenes védő oltások értékére vonatkozó ragályozás előtt és után, A párisi Pasteur-intézetben eddig kezelt magyarországi betegekről, Kisérleti adatok a veszettség némely függőben levő kérdésének tisztázására); az Akadémiai Értesítőben (1891. Az antirabikus védőoltások jelen állásáról s az oltás megkezdéséről Budapesten, kivonat, A budapesti Pasteur-intézet első két havi antirabikus oltásairól, jún. 16. olvasott je!entéséből, Ugyan annak első félévi statistikája, nov. 17. tartott előadásából, 1892. U. a. első két évi statisztikája okt. 17. tett előterjesztéséből, 1894. U. a. harmadik évi statisztikája nov. 13. tett jelentéséből); az Emlékkönyvben (A természettudományi társulat félszázados jubileumára 1892. Mikor kezdődik és meddig tart a mesterséges mentesség a veszettség ellen?).

Munkái:

1. A vese vérkeringési viszonyairól. Bpest, 1873. (Értekezések a term. tud. köréből III. 12.)

2. A tápszerek. Smith Edward Foods cz. angol munkája 4. kiadása után ford. Bpest. 1877. (A Természettud.-társulat kiadványa XIII.)

3. Az associált szemmozgások idegmechanismusáról. 1. közl. Bevezetés. 1 rész. A fej- és testmozgásokat kisérő associált szemmozgások tüneményei emlősöknél s az embereknél. 2. rész. Az idegrendszer egyes részeinek befolyásáról az önkénytelen associált szemmozgásokra. 3. rész Bpest, 1880-81, 1885. (Értek. a term. tudom. köréből X. 18.. XI. 1., XIV. 9. Tábla rajzokkal.)

4. Közlemények a budapesti általános kór- és gyógytani intézetből. Bpest. 1887.

5. A veszettség gyógyításáról. Kisérleti és statisztikai tanulmány, tekintettel különösen a Pasteur-féle prophylacticus gyógyításra. Bpest, 1889. (Értek. a term. tud. kör. XVIII. 5. Az akademiai nagy jutalmat nyerte.)

6. Die experimentelle Basis der antirabischen Schutzimpfungen Pasteur's. Stuttgart, 1889.

7. Emlékbeszéd Balogh Kálmán rendes tagról. Bpest, 1890. (Emlékbeszédek VI. 9.)

8. Veszettség. Rabies (Bókai, Kétli és Korányi: A belgyógyászat kézikönyve I. kötetében. Bevezetés a vérbetegségek kór- és gyógytanába. (U. o. II. kötet.)

Szerkesztette a kolozsvári Orvos-természettudományi Értesítő orvosi szakát 1876-tól 1880-ig; szerkeszti az Orvosi Hetilapot 1889. jan. l. óta.

Acta reg. scient. Universitatis Ung. Budapestiensis. 1874-75. I. 36., 1884-85. I. 43.

Szinnyei Könyvészete 302., 1000. h.

Petrik Könyvészete.

M. Könyvészet 1899-90.

Kiszlingstein Könyvészete.

M. Szalon XV. 1891. arczk.

Vasárnapi Ujság 1892. 8. sz. arczk., 1895. 11. sz. arczk. (H. és Pasteur-intézete.)

Pallas Nagy Lexikona IX. 423. l. (Antal János.)