Kezdőlap

Keleti Károly,

bölcseleti doktor, miniszteri tanácsos, az országos magyar királyi statisztikai hivatal igazgatója, a magyar tudományos akadémia rendes tagja, előbbinek testvérbátyja, szül. 1833. júl. 18. Pozsonyban; gyermekéveit azonban már Budán élte s a piaristák gymnasiumában kezdte tanulmányait; szorgalmával és tehetségével kitünvén, abban a megtiszteltetésben részesült, hogy meghivatott József nádor udvarába, hol a mostani József főherczeggel huzamosabb ideig együtt lakott és annak tanuló munkásságában és kedvteléseiben hűségesen osztozott. 1848-ban mint alig 16 éves ifjú a honvédtűzérek közé állott be; miután a hadjáratot végig küzdötte, Világos után az Erdélybe szakadt kis dandárral a megmaradt ágyúlőszert a dobrai rengetegben légberöpítette; a móczok fogságába esett, honnan azonban megszökött és visszatért a szülői házhoz. Hogy a besoroztatást elkerülje, a család jóakarói révén József nádor örököseinek alcsúti uradalmában gazdasági gyakornokul vétetett fel, hol több évig a gyakorlat mellett a mezőgazdaság elméletével és irodalmával is foglalkozott. De itt sem érezvén magát biztosságban a besoroztatás elől, cs. kir. polgári hivatalban keresett alkalmazást és előbb Budán, utóbb több évig Szolnokon mint alsóbb fokú pénzügyi tisztviselő szolgált. Időközben mint magántanuló végezte a szabadságharcz által félbeszakított tanulmányait, valamint a jogot is, mely utóbbiból Pozsonyban tett vizsgát. Az ötvenes évek végeig maradt kis hivatalában; ekkor politikai meggyőződésből lemondott arról és visszatért Budapestre. Itt megismerkedett Greguss Ágosttal, a ki barátja s később, elvevén nővérét Greguss Lillát, rokona lett. Testvére K. Gusztáv révén, ki br. Eötvös Józsefnél nevelő volt, megismerkedett e családdal és annak barátival. Eötvös mindjobban megismerte, méltatta ismereteit és utóbb belevonta munkakörébe és saját lapjának, a Politikai Hetilapnak szerkesztését is reá bízta. Szolnokról feljövén, előbb különböző hirlapoknál keresett alkalmazást és tollával tartotta fenn magát; majd a magyar földhitelintézet megalakulásakor ennek tisztviselőjévé lett és pár év alatt mint e tekintélyes intézet tanácsjegyzője szép állást, mint publiczista és közgazdasági író jó nevet vívott ki magának. Hivatásának és tehetségének megfelelő tért azonban csak akkor talált, midőn gorove miniszter őt a földmívelés-, ipar- és kereskedelmi miniszteriumba osztálytanácsosnak hívta meg és az ott szervezett statisztikai osztály vezetésével bízta meg. Ezen szervezés annak az emlékiratnak az alapján történt, melyet K. gorove miniszter megbízásából, még kineveztetése előtt, 1867. tavaszán készített. A hazai statisztika ügyét Keleti azonkívül a statisztikai tanfolyamok által igyekezett előmozdítani. Két tanfolyam tartatott: az első 1868. okt. 13-án, a második 1869. okt. 26-án nyilt meg és a kettőre közel 500 hallgató jelentkezett; az előadásokat Keletin kívül több szakférfiú tartotta. K. szívós erélyének sikerült kieszközölni, hogy ő felségének 1871. ápr. 18. kelt legfelső elhatározásával felállíttatott az önálló statisztikai hivatal, mely külön hivatalnoki létszámmal ellátva, jóformán csak a személyi ügyekben tartozott a miniszterium alá, de megszünt annak osztálya lenni. Az országos statisztikai hivatal első szervezésével esik össze a hivatal szakkönyvtárának alapítása. A hivatal rendes dotatiójából és csere útján 64 ezer forint értékű könyvvel gyarapította ezen könyvtárat. K. erős szervező és adminisztrativ tehetségét fényes világításba helyezte az 1870. népszámlálás végrehajtása. Az ő érdeme azon vállalkozása is, hogy az 1880. népszámlálást az egyéni számláló laprendszer alapján hajtotta végre. Midőn ezen nehézség legyőzetett, a körülbelül 1000 métermázsa adattömegnek központi feldolgozását szintén ő hajtotta végre. Az 1869. hágai nemzetközi statisztikai congressuson ő képviselte Magyarországot Hunfalvy Jánossal; ugyan ők képviselték hazánkba az 1872. szentpétervári congressuson és itt egyik alelnöknek választották; ő vitte ki azt, hogy az 1876. congresust Budapesten tartották meg. Miután Bismarck hatalma megakadályozta az újabb congressusok tartását, ezeket egy ideig az állandó bizottság próbálta helyettesíteni, mely elnökévé Keletit választotta. A magyar tudományos akadémia 1868. márcz. 18. levelező, 1876. máj. 26. rendes, 1890. máj. 8. pedig igazgató tagjává választotta. A képzőművészeti társulatban, melynek az első nehéz évek alatt állandóan választmányi tagja, sőt támasza volt, erős küzdelmet folytatott azok ellen, kik minden áron ellenezték a külföldi festményeknek és szobroknak a társulat tárlataiban való kiállítását. Mint báró Eötvös lelkes tanítványa, a 60-as években tevékeny részt vett az országos iparegyesület új életre ébresztésében. Az egyesületnek, 1867-ben történt megalakulásakor, egyik igazgatója, később több ízben elnöke lett és mindig munkás tagja maradt. Az 1873. bécsi világkiállítás alkalmával a magyar kormány őt bízta meg, hogy ott a magyar iparmúzeum számára a szükséges ipari tárgyakat beszerezze, mely küldetésnek szakavatottsággal felelt meg. Mikor Szapáry Gyula gróf mint földmívelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszter, volt átveendő e tárczát: államtitkárul maga mellé őt választotta; az események azonban váratlanul nagyot fordultak, Széll Kálmán megvált a pénzügyi tárczától, melyet a földmívelési miniszterré éppen kinevezett Szapáry Gyula gróf vett át és e miniszterválság K. egy napos államtitkárságának is véget vetett. A hivatalos és irodalmi munkásságon kívül volt még egy szenvedélye: a vadászat; gyakran vett részt a specialis alföldi vadász-sportban, az agarászatban is és kedves vendég volt az úri házaknál. 1890-ben két nagy miniszteri tárcza ügykörének új beosztásával, az új földmívelés- és a kereskedelemügyi miniszterium szervezésével, az országos statisztikai hivatal az utóbbi alá osztatott be. K. önérzetét sértette ezen eljárás és azon év őszén, testileg, lelkileg kimerülve, hat heti szabadságra ment. 1892-ben országgyűlési képviselő akart lenni; ezen vágy azonban nem sikerült. A «Literis et artibus» érdemrend, az orosz Szaniszló, az orosz korona és a portugalli M. de la Villa Viciosa középkeresztes érdemrend tulajdonosa volt. Még 1888 őszén erős meghűlés veszélyes tüdőgyulladásba döntötte őt és ez maradandó nyomokat hagyott szervezetében. Meghalt 1892. máj. 30. Budapesten. A m. tudom. akadémiában1893. ápr. 24. Jekelfalussy József tartott fölötte emlékbeszédet.

Értekezései és czikkei a következő hirlapokban, folyóiratokban és évkönyvekben jelentek meg: Ország (1862. 2-4. sz. A magyar kereskedelem és Fiume, 1863. 4. sz. A pesti műtárlat kiállítása. 11-17. szám Nemzetgazdasági decentralisatio, 69. sz. fiume viszonya a magyar vasúthálózathoz); Pesti Napló (1862. 124., 151., 187., 208. sz. A pesti műtárlat, 1863. 134., 135. sz. Külön vélemény az alföldi nyomor enyhítésére nézve, 1864. 61. sz. Az országos iparegyesület alakító közgyűlése, 1866. 97. sz. Nemzetgazdaság és társadalmi tudomány, 1867. 8. sz. az országos magyar iparegyesült felhívása a nagy közönséghez, 51. Az orsz. m. iparegyesület pártolóihoz, 110. Magyar statisztika, 122. Az orsz. m. statisztika szervezése, 1872. 2., 3. Irodalmi viszonyaink); Budapesti Szemle (XVII. 1863. Az angol bank, Uj F. II. 1865. A bankmonopolium vagy bankszabadság kérdése, 1875. A nemzetközi statisztikai congressusról, 1882. könyvism., 1885. A Balkán félsziget némely országainak és tartományainak közgazdasági viszonyai, 1888. Irányeszmék iparunk érdekében, 1890. Statisztikai arabeszkek a népesedési mozgalom köréből, Hunfalvy János emlékezete); Statisztikai Közlemények (VI. 1864. Az 1864. osztrák költségvetés, különös tekintettel Magyarországra); Akadémiai Értesítő (1865. Nemzetgazdaság és társadalmi tudomány); Politikai Hetilap (1865. 1. sz. A nemzetgazdaság helyzete a mai társadalomban, 2. Ausztria kereskedelmi politikája, 5. sz. Iparszabadság és védvám. 14. A délmagyarországi vasút, 20. vezérczikk a kereskedelemről, 23. politikai vezérczikk, 1866. 1. sz. Ipar és vám, 5. A mezőgazdasági statisztika érdekében, 6. Magyar tengermellék, 20. Szemleirodalmunk és a közönség, 21. A gabonakiviteli tilalom, 26. Statisztikai és nemzetgazdasági közlemények, Magyar földhitelintézet, Szerkesztői végszó); Statisztikai és Nemzetgazdasági Közlemények (I. 1865. Az osztrák nemzetgazdasági fejlődés I. Lipót alatt. III. 1867. Az iparos nevelés, IV. Magyarország külforgalmáról, 1868. Összehasonlító statisztika, VI. 1869. A statisztikai tények alkalmazásáról, A hivatalos statisztika Magyarországban, VII. 1870. Nézetek a statisztika tudományos állásáról, VIII. 1872. Magyarország nemzetiségei statisztikai szempontból); Magyarország Anyagi Érdekei (1865. Széttekintés a nemzetgazdaság terén, A nemzetek közgazdasági fejlődése); Magyarország és a Nagyvilág (1895. 93. sz. Fejedelmi rendjel és nemzeti jutalom); Vadász- és Versenylap (1868. Friss havon); Hivatalos Statiszt. Közlemények (1870. Az 1869-70. népszámlálás előleges eredményéről, Felterjesztés a miniszterhez egy alkotandó törvény ügyéban statisztikai czélokra, törvényjavaslattal, Jelentés Magyarország hivatalos statisztikájáról, Bevezetés Magyarország 1869-ki népiskoláihoz, 1874. Jelentés az 1872. aug. Szent-Pétervárott tartott VIII. nemzetközi statisztikai congressus tanács-kormányai- és határozatairól, VI. Magyarország hivatalos statisztikája és tovább fejlesztésének szüksége. 1878. Magyarország népesedési mozgalma 1866-ban); Gazdasági Lapok (1872. A szőlőszeti és borászati statisztika érdekében); Heti Posta (1873. 17. sz. az ipar és ipartársulás hazánkban); Reform (1873. 340-346. sz. Pénzügyi programm); Nemzetgazdasági szemle (1874. Néhány adat Magyarország szőlőszeti statisztikájához, 1877. A telepítés ügye Magyarországon, Hitel és uzsora, 1878. Az általános védkötelezettségről, 1879. A népszámlálásokról, 1880. könyvism., 1882. Az áruforgalmi statisztika, 1884. Jelentés az első magyar biztosítótársaság alapítványából adott akadémiai 500 frt. jutalomról és az erre pályázott munkákról, 1887. Magyarország élelmezése, 1889. Programmvázlatok, Idei aratásunk és a statisztika, Valutatanulmányok a m. t. akadémia pályázatán, Birálatos jelentés Pólya Jakabnak: A gazdasági válság cz. művéről, 1890. Elmélkedések, A magyar és az osztrák népszámlálás, 1891. Az 1890-ki népszámlálás előleges eredményei, A statisztika hazai és nemzetközi mívelése, Az «institut internationale de statistique» harmadik ülésszaka, Hazánk népe 1890-ben); Nemzetgazdasági Közlöny (1876. Az állambirtokok eladásáról); Literarische Berichte aus Ungarn (1876. könyvism., 1879. Zu- und Abnahme der Bevölkerung Ungarns nach Nationalitäten); Ungarische Revue (1881. Die Volkszählung vom Jahre 1880., 1882. Ungarns Nationalitäten, 1884. Ungarn im Weltverkehr, Zur Statistik der Hypothekar-Schulden, 1887. Die Ernährung Ungarns, 1889. Volkswirthschafliche Rück und Ausblicke, 1890. Denkrede auf Johann Hunfalvi, 1891. Vorläufige Ergebnisse der Volkszählung 1890); pester Lloyd (1882. 36. sz. Abendblatt, Erklärung, felvilágosítás, dr. Heinze Rudolf ellen írt czikkek márcz. 22. mellékletén, Magyarische Nationalitäten-Statistik, Heinze, illetőleg az augsburgi Allg. Zeitung ellen írt czikk); Nemzet (1882. 1. sz. Tengerpartunk és az Ádria, 52. sz. A sportról, csevegés); M. tudom. Akadémia Évkönyvei (XVII. 1884. Magyarország világforgalma); Oesterr. Ungar. Revue (wien, 1886. die wirthschaftlichen Verhältnisse der Balkanhalbinsel); Vízügyi és hajózási Közlöny (1891. Magyarország vizeinek statisztikája, válasz Timon Béla birálatára.)

Munkái:

A politikai gazdaság kézikönyve. Baudrillart Henrik franczia műve nyomán kidolgozta. Pest, 1863.

Mi mentheti meg Ausztriát? U. ott, 1866. (Névtelenül.)

A magyar mezőgazdság. U. ott, 1867. (Értekezések a társad. tud. köréből I. 2.)

Telekadó és kataszter, közgazdasági és statisztikai szempontból. U. ott, 1868.

A statisztika hivatalos és tudományos mívelése. U. ott, 1868. (Értek. a társad. tudom. köréből I. 6.)

B. Eötvös József, mint az országos iparegyesület elnöke. U. ott, 1871.

Hazánk és népe a közgazdaság és társadalmi statisztika szempontjából. U. ott, 1871. (Graphiaki rajzokkal: 2. kiadás. U. ott, 1873. Graphikai rajzok nélkül, M. nemzet családi Könyvtára.)

Az új kormány kezdetén. Pest, U. ott, 1873. (Névtelenül)

Palugyay Imre emlékezete. Budapest, 1874. (Értek. a társad. tud. kör. III. 9.

Mezőgazdasági statisztika a nemzetközi statisztikai congresszusokon. U. ott. 1874. (Értekezések a társad. tud. kör. II. 10.)

Quetelet emlékezete. U. ott. 1875. (Értek. a társad. tud. kör. III. 2.)

A gyakorlati statisztika kézikönyve. U. ott, 1875.

Magyarország népesedési mozgalma 1864-1873. és a cholera. U. ott. 1875. (Értek. a társad. tud. kör. III. 3.)

Visszapillantás közgazdaságunk egy negyes századára. U. ott, 1876. Székfoglaló. (Értek. a társad. tud. kör. IV. I.)

Fényes Elek emlékezete. U. ott, 1878. (Értek. a társad. tud. kör. V. 2.)

Magyarország népesedési mozgalma. U. ott. 1878.

Magyarország közgazdasági és mívelődési állapotai. U. ott, 1879.

Zu- und Abnahme der Bevölkerung Ungarns, nach Nationalitäten. U. ott. 1879.

Magyarország népességének szaporodása és fogyása országszerte és nemzetiség szerint. U. ott. 1879. (Értek. a társad. tud. kör. V. 5.)

Magyarország népesedési mozgalma 1878-ban. Előadatott a természettudományi estélyen 1878. decz. 20. U. ott, 1879.

A nemzetiségi viszonyok Magyarországon. U. ott, 1881. (Értek. a társad. tudom. kör. VII. 2.)

Ungarns Nationalitäten auf Grund der volkszählung 1880. U. ott. 1882.

Tengerészetünk és Fiume jövője. U. ott, 1883. (Értek. a nemzetgazdaság és statisztika köréből II. 2.)

A Balkán félsziget U. ott. 1885.

Ungarn im Weltverkehr. U. ott, 1885.

Magyarország közgazdasági és művelődési állapotai 1885-ben. U. ott, 1886.

A budavári casino-egylet félszázados története. 1841-91. U. ott, 1891.

Önálló hivatalos kiadványok:

Statistique officielle de la Hongrie Raport presentè au VII. congrès international à la Haye en 1869. Pesth. 1869.

A népszámlálás. U. ott, 1869.

A mezőgazdasági termelés. U. ott, 1869.

Uebersicht der Bevölkerung des Staatsgebietes, der Wohnverhältnisse und Hausthiere sämmtlicher Länder der ungarischen Krone. U. ott, 1871.

A szt. István korona országainak népessége, a területek, a lakviszonyok és házi állatok kimutatásával. U. ott, 1871.

Magyarország hivatalos statisztikája és továbbfejlesztésének szüksége. Bpest, 1873.

Actenstücke zur Organisation der Landesstatistik in Ungarn. U. ott, 1874.

Honismertető, a bécsi 1873. közkiállítás magyar katalogusának bevezető része. U. ott, 1873.

Skizze der Landeskunde Ungarns. U. ott, 1873.

Hongrie. Exposé géographique et statistique à l'occasion de l'exposition universelle de Vienne de 1873. Traduit par Férédric Swiedland. U. ott, 1873.

Idées sur la statisque agricole. Mémoire rédigé en vue du IX-ème congrès international de statistique. U. ott, 1873.

Qu'est-ce que la nationalité? Mémoire redigé en vue du IX-éme congrés international de statisque. U. ott, 1874.

Magyarország statisztikája. zsebkönyv. U. ott, 1876. (Beöthy Leóval együtt.)

Magyarország szőlőszeti statisztikája 1860-1873. U. ott, 1875.

Viticulture de la Hongrie. U. ott, 1876.

Congrés international de statistique à Budapest. neuviéme session du 29 aout au 11. sept. 1876. Programme: Avant-Propos. I-V. Sections et Annexis. U. ott, 1876.

Compte rendu. U. ott, 1876.

Rapports et résolutions. Neuvieme session du congrés international de statistique à Budapest. Ugyanott, 1876.

Commissions permanents du Congrès international de statistique internationale. U. ott, 1878.

Vorlage über den Plan zur Verfassung einer internationalen statistischen Bibliographie. (Litographirozott példány.)

Rapport sur l'état de l'agriculture en Hongrie. U. ott, 1878.

Jelentés a Székes-Fejérvártt 1879-ben rendezett országos mű-, ipar-, termény- és állatkiállításról. U. ott, 1879.

A szent István korona országainak népessége. U. ott, 1882. (Dr. Jekelfalussy Józsefel együtt.)

Emlékirat az 1884-ben megindított iparstatisztikai adatgyűjtés ügyében. U. ott, 1883.

Magyarország népességének élelmezési statisztikája. U. ott, 1887.

Ernährungs-statistik der Bevölkerung Ungarns. U. ott, 1887.

Szerkesztés: Politikai Hetilap, 1865. júl. 3-tól 1866. jún. 25-ig Pesten. (Laptulajdonos b. Eötvös József); Statisztikai és Nemzetgazdasági Közlemények 1860-61. (a VI., VII. és VIII. kötet); Statisztikai előadások, melyek a földmívelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. miniszter által szervezett stat. tanfolyamban tartattak. Pest, 1869.; Az 1870. év elején végrehajtott népszámlálás eredményei a hasznos házi állatok kimutatásával együtt. Pest, 1871. (Magyar és magyar-német példányban); Hivatalos Statisztikai Közlemények, kiadja a földmívelés-, ipar- és kereskedelemügyi magy. kir. ministerium, Pest, 1868-75. (1871. óta az országos m. kir. statisztikai hivatal) összesen I-VII. évfolyam és egyes monographiák 1878-91; Magyar statisztikai Évkönyv, szerk. és kiadja az országos magy. kir. statisztikai hivatal. Bpest, 1872-89.; Hivatalos jelentés a Párisban 1878-ban tartott egyetemes kiállításról. U. ott, 1879; Magyarország árúforgalma Ausztriával és más országokkal. A földmívelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. miniszter úr rendeletéből szerk. és kiadja az országos kir. statisztikai hivatal. (Egész évi, félévi s havi kimutatásokban); A magyar korona országaiban az 1881. év elején végrehajtott népszámlálás eredményei, némely hasznot hajtó házi állatok kimutatásával együtt I-II. U. ott, 1882. (Magyar és magyar-német példányban. Hont, Sopron és Szepes vármegyék monographiája külön is); Hivatalos jelentés a budapesti 1885. országos általános kiállításról. U. ott, 1886. I-IV.)

Vasárnapi Ujság 1871. 20. sz. arck.,

1876. 48. sz. arczk., 1892. 32. sz. arczk.

Magyarország és a Nagyvilág 1871. 25. sz. arczk., 1876. 36. sz. arczk.

Hazánk és a Külföld 1872. 7. sz. aczk.

M. Kézmű-Ipar Képes Naptára 1874. arczk.

Szinnyei Könyvészete.

Petrik Könyvészete.

M. Könyvészet 1886-87., 1889., 1890.

Gelléri Mór, A magyar ipar úttörői. Bpest, 1887. 286. l. arczk.

Kiszlingstein Könyvészete.

M. akadémiai Értesítő 1891-92.

1892: Nemzetgazdasági Szemle, Nemzet 165. sz., OPesti Napló 165. sz., Budapesti Hirlap 151., 153. sz.

Jekelfalussy József, Emlékbeszéd Keleti Károly fölött. Bpest, 1893. és gyászjelentés.