Kezdőlap

Kiss Sándor,

kerskedelmi akadémiai igazgató, Kiss Pál székely határőr-ezredi százados és Mihály Annak fia, szül. 1849-ben Sepsi-Szent-Királyon (Háromszékm.); gymnasiumi tanulmányait a nagy-enyedi Betheln-főiskolában kezdette s a kolozsvári ev. ref. kollegiumban végezte. Innen a kolozsvári jogakadémiára ment és azt 1872-ben elvégezte a deési kir. törvényszékhez neveztetett ki joggyakornoknak; de a jogi pálya iránt nem érezvén hivatottságot, a tanári pályára ment át és a kolozsári egyetemen a történelem-földrajzi szakcsoport hallgatói közé lépett és a középiskolai tanári vizsgálatot letette. Már mint egyetemi hallgató a kolozsvári polgári iskola tanárává választatott és az intézetnél hat évig működött; innét 1879-ben az egy évvel előbb fölállított kolozsvári kereskedelmi akadémia igazgatójának hívták meg és egyúttal az alsó fokú kereskedelmi s ipariskolák igazgatása is reá bizatott 1881-ben a kereskedelmi és ipari szakoktatás tanulmányozása végett meglátogatta Ausztria és Németország nevezetesebb ilyen tanintézeteit; tapasztalatait a vezetésére bízott tanintézeteknél érvényesítette. 1894. nov. 27-én ő felsége a kereskedelmi s ipari szakoktatás trén kifejtett munkásságáért a Ferencz József-rend lovagjává nevezte ki. A kereskedelmi szakiskolai tanárok orsz. egyesületének alelnöke, a középiskolai tanárok orsz. egyesületének választmányi tagja, az orsz. m. kir. közoktatásügyi tanács tagja, Kolozsvár sz. kir. város köztörvényhatóságának választott, a kolozsvári kereskedelmi s iparkamarának levelező, a kolozsvári ev. ref. egyház kebli tanácsának rendes tagja sat.

Czikkei a kolozsvári Család és Iskolában (melyet 1877-1879-ben szerkesztett; Mária Terézia mint a népoktatás megalapítója az ausztriai birodalomban, A gyermekből ifjú lesz, Paedagogiai Bábelek, Sikert az uj tanévben, A tanítóegyletek reformja, Miképen készítheti elő helyesen a család gyermekét az iskola számára. A kolozsvári ipar- és iparműtörténelmi kiállítás, Az elemi iskolás gyermek szabályszerű templomban járatásához, Tanév elején, A történelem tanítása a népiskolában, A gyermekek nevelése a primitiv népeknél, Visszapillantás 1878-ra, Hogy rontjuk el gyermekeinket? A magyarországi tanítóegyletek szövetsége, Mit tett Rousseau a nevelés érdekében? sat.); a kolozsvári kereskedelmi és iparkamara Emlékiratában (1881. Kereskedelmi szakoktatásunk reformja, 1890. A kereskedelmi szakoktatás rendezéséhez); a kolozsvári felső kereskedelmi iskola Értesítőjében (1882. A kereskedelmi szakoktatás külföldön); a magyarországi kereskedő ifjak 3-dik országos Értekezletében (1887. Kereskedelmi szakoktatás); a kolozsvári kereskedelmi akadémia Értesítőjében (1897. A kereskedelmi szakiskolai tanárképzés, különny. a Kereskedelmi Szakoktatásból).

Munkái:

1. A magyar királyság földrajza. Kolozsvár, 1879. Ipariskolák és a népiskolák felsőbb osztályai számára. (Ism. Néptanítók Lapja 1880. 12. sz.)

2. Az osztrák magyar monarchia összehasonlító földrajza. Polgári és gyakorlati szakiskolák, tanítóképezdék számára. Bpest, 1880. (2. jav. és bőv. kiadás).

3. Olvasókönyv az ipariskolák számára. Kolozsvár, 1884. Három kötet. (Paal Ferenczczel együtt. I. U. ott, 1890.)

4. A kolozsvári benlakással összekötött kereskedelmi akadémia története 1878-1895. U. ott, 1896.

Kiss Sándor, A kolozsvári kereskedelmi akadémia története. Kolozsvár, 1896. 314. l.

Schack Béla, Kereskedelmi iskoláink és tanáraik a millennium esztendejében. Budapest, 1896. 45. l.

M. Könyvészet 1890.

Kiszlingstein Könyvészete.