Kezdőlap

Kósa Barna,

ev. ref. egyházi számvevő és hirlapíró, K. Dániel (székely eredetű család ivadéka, mely hajdan sásvári előnevet viselt), ev. ref. lelkész és debreczeni Papp Juliánna fia, szül. 1861. jan. 27. Olcsva-Apátiban (Szatmárm.); gymnasiumi tanulmányait Eperjesen az ág. ev. kollégiumban végezte s az ifjúság magyar-társaságának egy-egy évig másod- és első jegyzője volt; midőn ezen társaság 1878-ban ötven éves jubileumát ülte, elbeszélő költeményével pályadíjat nyert és elszavalta a magyar nyelvről írt alkalmi költeményét. Az érettségi vizsgálat után joghallgatónak iratkozott be és segédszerkesztője volt a Sárosmegyei Közlönynek, levelezője az Abaujmegyei Közlönynek, több vidéki lapnak dolgozótársa, néhány verse pedig a fővárosi lapokban is megjelent. A joghallgató ifjúság által rendezett márcz. 15. ünnepélyeken mindig szerepelt és az ily alkalomra készült Aradi Golgotha cz. költeményét hasonló ünnepélyeken most is szavalják. Az eperjesi Széchenyi-kör estélyein szintén többször föllépett; az eperjesi szinház megnyitására írt prologja dicséretet nyert. A jogi III. évi tanfolyam bevégezte után, egy évig nevelő volt; egy évi súlyos betegsége után pedig 1884-ben Debreczenbe ment és IV. éves joghallgatónak iratkozott be; egyszersmind munkatársa lett csaknem valamennyi debreczeni lapnak és 1885-ben mint segédszerkesztő, a Debreczen szerkesztőségébe lépett; ettől fogva munkásságának nagyobb részét ezen lapnak szentelte. Élénk részt vett a politikai mozgalmakban; több évig egyik jegyzője volt a debreczeni függetlenség pártnak; beszédeket tartott helyben és a vidéken a függetlenségi párt képviselő-jelöltjeinek érekében; a fővárosi függetlenségi lapokat tudósította a Debreczen vidéki választási mozgalmakról. 1886. decz. 12. és következő napjain a krakói Báthory ünnepélyen vett részt és ezen ünnepélyről tudósításokat küldött az Egyetértésnek. 1890-ben a Debreczen cz. politikai napilap szerkesztője lett és azt 1895. júl. 1-ig vitte, midőn a laptól megvált és Debreczen város számvevőségénél nyert alkalmazást; 1897. ápr. pedig a debreczeni ev. ref. egyház választotta számvevőjének. Előbb a számviteltanból államvizsgát tett.

Czikkei politikai vezérczikkek és társadalmiak; számuk több százra tehető; írt még közgyűlési tudósításokat, szinházi kritikákat, tárcza-czikkeket és költeményeket. Czikke a Debreczenben (1888., 98. Petőfi Debreczenben.)

Munkái:

1. Lengyelországi emlékek. Debreczen, 1887.

2. Kósa Barna költeményei. U. ott, 1890. (Ism. Debreczen-Nagyváradi Értestő 11. szám.)

Ország-Világ 1890. 51. sz. arczk. és önéletrajzi datok.