Kezdőlap

Köleséri Sámuel (kereséri idősb),

ev. ref. lelkész, K. Mihály és Kalmár Anna fia, szül. 1634-ben Nagyváradon, a hol 1654-ig tanult; tanárai voltak Topheus Mihály és Enyedi Sámuel. Azon év máj. 22. indult külföldi útjára, Belgiumba; aug. 19-től a leideni egyetem hallgatója volt; több időt töltött Angolországban, hol angolul tökéletesen megtanult, úgy hogy azon a nyelven ott szónokolt is. 1657-ben tért vissza hazájába s aug. 2. érkezett Eperjesre. Ekkor nagyváradi theologiai tanár lett és mint naplójában írja, 1659. jan. 24. eljegyezte Domián Annát Debreczenből s február 12. vitte Váradra. A Váradon ekkor nyomtatni kezdett magyar bibliához magyarázatokat (oldaljegyzeteket) irt. 1659-től szendrői pap volt, hol nyolcz évig és 3 hónapig élt. 1667 után tokaji és innét az üldözések elől menekülve, 1672-ben debreczeni lelkész lett. Itt 1681. okt. 22. esperessé és egyházkerületi jegyzővé választatott. Korának jeles szónoka volt; esperesi hivatalt is viselt. Meghalt 1683. júl. 16. Debreczenben

Munkái:

1. Disputatio Logica, De Legibus Scientificiis: Qvam... Sub Praesidio... Adriani Heereboord... Publicè ventilandam proponit. Lvgdvni Batavorum, 1655.

2. Disputatio Theologica De Christi Potestate; Qvam Svb Praesidio... Johannis Cocceji... Publice ventilandam proponit. U. ott, 1655.

3. Disputatio Theologica Textualis, ostendens Utilitatem Linguae Sanctae in interpretatione Scripturae προς διδασκαλιαν & πρυς ελεγχον, Qvam... sub Praesidio... Johannis Cocceji... Publicè ventilandam proponit. U. ott, 1655.

4. Idvesség sarka, Avagy az Evangeliom szerint-való, Igaz Religiónak, Első fundamentomos Igasságinak avagy Principiuminak (melyeknek tudása s hitele-nélkül senki nem idvezülhet) öszve-szedegetése; Azoknak, nyílván-való és ellene-mondhatatlan Sz. Irás Tanu-bizonságiból-való meg-állatása; Es a kegyesség-gyakorlásban, azokból kifakadó sokféle Hasznoknak, megmutogatása. Mellyet, Edes Nemzete Lelke-javáért, világra bocsátott. Sáros-Patak, 1662. (2. kiadás. Debreczen, 1676.).

5. Bankodo Lelek Nyögesi, Az az: Szent Irás szavaiból szedegetett s a felső Esztendőkben való szomoru alkalmatosságokhoz szabattatott, néhány Könyörgések; Mellyeket a Szendrei R. Ecclesia lelki épületire írt volt, mostan pedig némellyek kérésére kibocsátott. Sáros Patak, 1666. (Az előbbeni munkával együtt egy kötetben nyomatott.)

6. Szem gyönyörüségenek mertekletes Siratasa, avagy Olly Halotti rövid Elmékedés, Mellyet A jó Emlekezetű, Istenes életű és szelid erkölcsű, néhai nemzetes Kalmar Kata asszonynak; Kegyes és tisztességes élettel fénylő Nemes Boros Jenei István Deák Uramnak, Szeme s szive Gyönyörűségének, Ifiuságának tiszta életű kedves Feleségének szomoru temetésekor prédikállott, a Debreczeni Nagy-Temetőben. Mostan pedig, azon szerelmes, igen meg-keseredett Férje kérésére, Maga s más hasonló keserűségben lévő Feleinek, oktatására, s vigasztalására, szem eleiben adott... Kolozsvár, 1672.

7. Apostoli Köszöntés a vagy olly Idvességes Tanitás, mellyben az Istentől küldetett, s törvényesen hivatott Egyházi szolgának az Isten nyája köziben Apostoli köszöntésel, az az kegyelem és békesség kivánással bé köszönő leg első Tisztel rajzoltatik le, mellyet Sz. hivatalyában való beavatása alkalmatosságával a Debreczeni Gyülekezet elött predikállott 1672. Debreczenb. ezen esztendőben. IöVeL ha Már VraM IesVs Mert MI Csak tégeD VárVnk. Debreczen. (Jankovich Miklós kézirati Bibliographiájából. Szabó Károly nem ismerte).

8. Arany Alma Avagy alkalmatos időben mondott ige. Az az, olly XXX. Predikatiok, Mellyeket nagyobb részre szomoru (ritkán örvendetes) alkalmatosságokkal, a Debreczeni, sok tereh alatt Pálma fa modgyára, Egh felé nevekedő K. Gyülekezetnek s az ott nyomorgo Számkivetettek Seregének, oktatására, vigasztalására s hitekben valo erosittetésekre, predikállott; Mostan pedig, azon Isten Nepe s egyebek lelki hasznáért, ki-bocsátott. U. ott. 1673.

9. Atyai dorgálásnak jó izü Gyümölcse. Avagy, Olly Idvességes Halotti Elmélkedés, Melylyet, a Boldog emlekezetű, Isten Atyjai Dorgálásit, egy végben, kilencz-hólnapokig, nagy békességes-türéssel el-szenvedett, Isten kedves Szolgáló-Leányának; Nehai Nemz. Dobozi Kata Asszonynak, Nemzetes Dobozi Benedek Uramnak edgyetlen edgy Szerelmes Leányának; Nemzetes Kovacs Andras Uramnak penig kedves Házas-Társának, Teste felett, prédikállott, Bőjt-más havának 6. napján, a Debreczeni Nagy-Temetőben; mostan pedig meg nevezett édes Attya kévánságára, kibocsátott. Kolozsvár, 1675.

10. Szent Iras Ramaiara Vonatott Fel-Keresztyen, Avagy Igaz Vallas Szines Vallójának Próba-Köve; Mellyben, melly magasan fel hághasson a Fél-Keresztyén egy húsz fogú Lajtorjan, Menyország felé, de még is oda bé ne mehessen; Ellenben, Az Egesz Keresztyen, A Iákob husz fogú Lajtorjáján, melly szépen fel ballagjon a mennyei Ierusalemben, meg mutogattatik: Mellyet, rész szerint Anglus Authorokból, rész szerint maga. Elmélkedésiből, öszve melegedvén, tíz. Prédikatiokban foglalva, az Emberek lelki állapottyának meg-rostálására, kibocsátott. Debreczen. 1677.

11. Keserü-Edes; Avagy Olly Idvességes Elmélkedés, mellyben a nyomoruságoknak, a külső és Belső Emberre nezve külömböző Gyümölcsei le-rajzoltatnak, es megmutattatik: hogy jóllehet a világi nyomorúságok a Testnek kárára s fogyatására vadnak; de a Léleknek igen nagy hasznára. Mellyet, minapi sulyos betegségébül való fel-épülésének alkalmatosságával, maga nyomoruságain tanult, és Kis-Asszony-Havának 27. Napján, a Nagy Templomban prédikállott; mostan penig edgy Isten Beszedének halgatásában Lelket gyönyörködtető Halgatójának kivánságára, ugyan annak költségével kibocsátott. Ugyanott, 1677. (Az előbbi munkával együtt nyomatott.)

12. Istenenek s Nemzetenek Vegig Hiven Szolgalo David Patriarcha. Avagy Olly Halotti idvességes Tanitás; mellyet, amaz nagy emlekezetü, ritka példájú, Istenét s Hazáját szerető, Debreczen Városanak, mind józan tanácsával, mind pedig veszedelmes időkben való sok nyughatlanságival s Özvegyekért s Árvákért sok sanyarúság (csak nem halált) szenedésivel), sokat szolgált Patriarcha Embernek, Nehai nemzetes Idősbik Dobozi István Uramnak, A Debreczeni Népnek siralmával lőtt Tisztesseges Temetésenek alkalmatosságával, a Ház előtt Kis-Asszony havának 2. napján 1679-ben prédikállott; mostan pedig szerelmes kivánságára, a meg-holtnak áldott emlékezetinek fenn hagyására s Virtus-inak követésére ki-is bocsátott... U. ott, 1679. (Végén: Irám Debreczenben kedves gyermekem K. M. halálán való szomorúságomban. András h. 30. 1679-ben. Egyetlen ismert példánya a sárospataki ref. főiskola könyvtárában.)

13. Josue szent maga-el-tökellese, Avagy. Haz nepbeli isteni tiszteletnek es könyörgesnek gyakorlása; Mellyet, élő nyelvel egy idvességes Tanitásban a Debreczeni Sz. Gyülekezet elöt summáson meg fejtgetett, mostan pedig a Háznépbeli porban heverő kegyességnek fel allatásáért (nem a Tudosoc kedvéért, kik e nélkül nem szükölködnek, hanem a Christus gyenge Juhaiért) egy buzgó Hallagtojánac kivánságára s ugyan annac költségével bővebbetken világ szeme eleiben terjesztett. U. ott, 1682.

14. Ertelmes Catechizalasnak szükséges volta. Avagy, Olly idvesseges elmelkedés mellyben a. gyengék Kerdesekben és rövid Feleletekben valo mindenhai Oktatasa meg mutogattatik: mellyet a Cathecizálásnac el kezdésének alkalmatosságával nagyobb épületnek okáért elől botsátott, és a Debreczeni Nagy Templomban praedicállott; mostan pedig közönséges haszonra kinyomtattatott. U. ott, 1682.

Kiadta Czeglédi István, Sion vára cz. munkáját (S.-Patak-Kolozsvár, 1675.) a szerző életrajzával.

Üdvözlő versei vannak Görgei Pál, Dispuatio Physica De Vaporibus... Utrecht, 1655. Martini Sylvani, Philosophia... Heidelberg, 1678., cz. munkákban. Folyamodásai Apafi Mihály fejedelemhez, Debreczen, 1682. ápr. 21. külföldön tanuló fia segélyezéseért. (Erdélyi Prot. Közlöny 1879. 34. sz.) és 1683. jan. 15. (Irodalomtörténeti Közlemények 1893. 106. l. és M. Könyv-Szemle 1894. 303. 1.)

Rövid naplója. (Gr. Kemény József, Történelmi és irodalmi Kalászatok. Pest, 1861. 236. l., ugyanez Történelmi Tár 1890. 48. l.).

Brabeum, Vitae, & rerum gestarum... Samuelis Köleséri... Debrecini, 1683.

Bod, M. Athenas 149. l.

Horányi. Memoria II. 406. l.

Szücs István, Debreczen város történelme. Debreczen, 1871. II. 572. l.

M. Könyv-Szemle 1879. 290. l.

Szabó Károly. Régi M. Könyvtár I. és Szabó-Hellebrant, R. M. K. III.