Kezdőlap

Krausz Godefried László,

bölcseleti doktor, premontrei rendű kanonok, kir. tanácsos, főigazgató, született 1805. jún. 26. Kis-Dobszán (Zemplénm); gymnasiumi s bölcseleti tanulmányait Egerben, a jogot Kassán végezte, mire a jászóvári premontrei kanonokrendbe lépett és a hittudományi tanfolyamot is befejezvén, 1830. júl. 25. felavattatott. Köznevelési és oktatási szolgálatait a kassai kir. tápintézetben mint tanulmányi felügyelő kezdette s 1833. júliusig folytatta. 1833-35-ben Jászón a rend növendékeinek a bölcseletet, történelmet és magyar irodalmat adta elő. 1835. szept. 24. a pesti egyetemen bölcseletdoktori oklevelet nyert. Ezután 1835-37-ig a kassai gymnasiumban tanárkodott. 1837-ben a nagyváradi kir. akadémiáan a történelem rendes tanárává neveztetett ki, 1839-1843-ig a statisztikának és bánya jognak is helyettes tanára volt. Az osztrák kormánynak 1830. november 12. rendelete folytán a királyi akadémia bölcseleti kara megszünvén, egyesült a középiskolával, mely ennek folytán VIII osztályú gymnasium lett és az igazgatással a ministerium őt bízta meg. Az intézet tannyelvéül mindjárt kezdetben a magyart fogadták el. Mint igazgató egy ideig a történelmet és magyar irodalmat is előadta. 1855-től mint hitszónok, később e mellett mint hittanár is működött 1857-ig. Ezen év jún. 27. a koronás arany érdemkeresztet nyerte s a birodalmi cs. kir. geologiai intézenek is levelező tagja lett. 1858-ig a bölcseleti előtant és a magyar irodalmat adta ismét elő, 1858-tól csak az előbbit, 1862. okt.-től pedig csaupán az igazgatói teendőket végezte 1872. jún végeig, mikor a nagyváradi tankerület kir. igazgatója lett. 1879. jún. 13. a tanügy terén negyven évet haladó működésének méltánylásául kir. tanácsossá neveztetett ki. A premontrei társház előljárója és szentszéki ülnök is volt. Mint polgár 1848 előtt Biharvármegye táblabiráinak, 1861-től fogva pedig az újabb szervezetig ugyanazon megye s Nagyvárad képviselőinek sorában foglalt helyet. Meghalt 1881. február 20. Nagyváradon. .

Programmértekezései a nagyváradi főgymnasium Évkönyveiben (1853. A történettan gymnasiumainkban, 1856. A gymnasiumi új tanrendszernek a régebbeli összehasonlítása, 1857. Kézi tankönyveink gymnasiumainkban, 1858. Nevelési nézetek).

Munkái:

1. Örömköny, melylyel mélt. s ft. Richter Alajos úrnak, a praemonstratumi sz. rendben levő szerzetes kanonok praelatusának főpapi székébe lett fényes beigtatása alkalmával fiúi tisztelete és szeretete bizonyitékául áldozott az ugyanazon sz. intézet zsenge reménye. Kassa, 1830.

2. Dalkoszorú, melyet mélt. s ft. Palugyay Imre urnak, püspöki székébe történt iktatása alkalmával fűzött a kassai királyi nemes nevelőintézet. U. ott, 1832.

3. Dalkoszorú, melyet I. Ferencz József császár és apostoli király és Erzsébet császárné ő felségeiknek, midőn Nagy-Váradot legmagasabb látogatásukkal boldogítanák, legmélyebb hódolattal ajánlott a nagyváradi róm. kath. főgymnasium. Nagyvárad, 1857.

4. Örömdal, melyet nagymélt. és főt. Szaniszló Ferencz, nagyváradi latin szert. püspök ötven éves áldozárságának emlékére mély tisztelettel ajánlott a premontrei kanonokrend nagyváradi főgymnasiumának tanártestülete. U. ott, 1865.

5. A nagyváradi tanintézkedésekre, különösen a kath. főgymnasiumra vonatkozó történelmi és statisztikai adatok. U. ott, 1867. (Különnyomat a nagyváradi főgymnasium 1864-67. Értesítőiből).

Kéziratban: Historia universalis és alkalmi versezetek..

Nagyvárad 1879. 23. sz.

M. Állam 1881. 156. sz.

Petrik Könyvészete.

Bozóky Alajos, A nagyváradi kir. akadémia százados multja. Bpest, 1889. 67. lap.

Schematismus Ordinis Praemonstratensis de Castro Jászó. Cassoviae, 1891. 145. l. és gyászjelentés.