Kezdőlap

Lakits Ferencz (nemes-szakácsi),

bölcseleti doktor, számtanácsos és tanár, szül. 1850. febr. 19. Pécsett (Baranyam.); gymnasiumi tanulmányait szülővárosában (hol A fanerogam növények virágszervei cz. értekezése, mely pályadíjat nyert, az ottani önképzőkör Évkönyvében 1871-ben jelent meg és Budapesten, az egyetemet is ugyanitt végezte. 1880-ban tanári vizsgálata letétele után állami ösztöndíjjal Göttingában, Berlinben és Bonnban töltött két évet csillagászati tanulmányokkal, melyeket 1882-86-ban a kir. József-műegyetemen mint a geodista assistense értékesített. Ugyanez idő alatt az ág. hiv. ev. budapesti főgymnasiumban mint helyettes tanár is működött. 1885. decz. végén az akkor életbe léptetett m. kir. postatakarékpénztárhoz számvizsgálóvá, majd számtanácsossá neveztetett ki. 1890-ben a magyar orvosok és természetvizsgálók nagyváradi vándorgyűlésén egy Néhány középkori napfogyatkozás összefüggésben a millenniummal cz. (Munkálatok 1891.) egyszersmind állami csillagvizsgáló felállítását indítványozó előadása kapcsán a vándorgyűlések egyik központi titkárává választatott meg és ezóta úgy ezek előkszítésében, mint munkálataik szerkesztésében tevékeny részt vesz. 1895 végén a kereskedelmi miniszterium külkereskedelmi és vámügyi osztályába osztatott be, hol jelenleg is működik; ezenkívül az órásipari szakiskolában tanárkodik. Az Astronomische Gesellschaftnak, melynek 1883 óta tagja, XXVII. budapesti közgyűlésének rendezésében (1898) élénk részt vett.

Czikkei a miskolczi Közgazdaságban (1881. Az időjóslásról és egy új időjelző eszközről), a Bécsi Magyar Ujságban (1882. A berlini magyar könyvtárról, két közlés, A berlini magyar egyletről), a Természettud. Közlönyben (1883. Az ó-gyallai csillagvizsgáló új refraktora, Az elektromos vasutakról, Gyakorlati útmutatás csillagászati megfigyelésekre, Az üstökösök physikai és chemiai alkatához, Fénytünemény a nyugati égen, 1887. A változó csillagok jelenségeinek magyarázatáról, 1889. A természettudományi vállalkozások a külföldön, 1890. A kritikus napok, A magyarok honfoglalásának ideje és a csillagászat, 1891. A csillagászat külföldön és hazánkban, A hold mozgásáról, 1895. Pótfüzet. Az üstökösök fényessége, 1896. A kritikus napok, 1897. Pótfüzet. A levegő árapálya, A Mars bolygóról, 1898. Külföldi csillagászok Budapesten) sat. a M. Salonban (1891. A millennium kérdéséhez, az Ung. Revueben is), a kir. m. természettudományi társ. Emlékkönyvében (1892. A csillagászat a történetírásban), a M. orvosok és természetvizsgálók Munkálataiban (1894., 1896., 1897. Titkári jelentés, 1894. A szerves élet lehetősége a földön kívül), a Math. és Phys. Lapokban (1898 A gravitatió okáról, A Leidenfrost-féle tüneményről, A föld közepes sürűsége); a Pallas nagy Lexikonában az astronomiai és chronologiai czikkeket írta. Astronomiai észleletei (Göttinga, Bonn, Ó-Gyalla, Budapest) az Astronomische Nachrichtenben (1881-82) jelentek meg.

Munkái:

1. A körmikrometer, kiváló tekintettel a sugártörés befolyására a vele való észlelésnél. Kolozsvár, 1881. (Bölcseletdoktori értekezés.)

2. Az ó-gyallai csillagvizsgáló földrajzi szélessége. Bpest, 1882. (Értekezések a mathem. tudom. köréből IX. 2.)

3. A József-műegyetem observatoriumának földrajzi szélessége. U. ott, 1886. (Mathem. és tem. Értesítő IV. füzet.)

4. Emlékirat egy állami csillagvizsgáló intézet felállítása ügyében. A kormányhoz benyujtja a m. orvosok és természetvizsgálók vándorgyűlésének központi választmánya. U. ott, 1891.

5. Die Landnahme Pannoniens und die Sonnenfinsterniss vom 8. August 1891. Berlin. (Különnyomat a Mathem. naturw. Berichte aus Ungarn. VIII. kötetéből.)

Álneve és jegye: Stella, D. L. F. (a Bécsi Magyar Ujságban, a Közgazdaságban és a Természettudom. Közlönyben.)

Kiszlingstein Könyvészete.

Pallas Nagy Lexikona XI. 200. l. (Kövesligethy Radó.)