Kezdőlap

Láng Adolf Ferencz,

gyógyszerész, a m. tudom. akadémia levelező tagja, jómódú szülőktől szül. 1795-ben Pesten, hol tanulmányait végezte; gyógyszerészi pályára lépett és 1811-ben Egerben Spec József gyógyszerésznél betöltvén gyakornoki éveit, segéddé avattatott; ekkor Pestre jött és egy év eltelte után az egyetemen oklevelet nyert. 1828-ban Pesten a «Megváltóhoz», 1832-ben Nyitrán ugyanazon czímmel gyógyszertárt alapított (melyet 1858-ig maga vezetett.) A gyakorlati tér nem vonta őt el az elmélettől; folytonosan a tudománynak élt, búvárkodott, kutatott könyvekben és a természetben; növényekből 1848-ig körülbelül ötvenezer példányt gyűjtött, melyek mind hazaiak voltak és csak később, midőn utazásokat tett külföldre is és érdemeinél fogva több külföldi tudóssal jutott ismeretségbe, gyarapította gyűjteményét számos európai növény ritka példányával is; 800 példányra terjedő csiga- és kagyló-, úgy a Leonhard rendszere nyomán rendezett ásványgyűjteménye is volt. 1825-ben a sziléziai honmívelést elpmozdító társulat Boroszlóban tagjául választá; 1831-ben a regensburgi kir. növénytani társulatnak rendes tagja lett; ugyanezen évben a lipcsei nyelv- és régiségbuvár-társaság tisztelte meg levelező tagsággal; 1840-ben Bécsben az alsó-ausztriai iparegylet rendes tagjává választá. 1834-ben Nyitra város tanácsnokává választatott; 1835-1843-ig a püspöki leány-iskolának felügyelője és a helyi szegények intézetének elnöke lett. 1844-ben mint városi kapitány működött és a vármegye kinevezte táblabirjának; 1849-1850-ben megyei pénztárnok volt. 1846-ban a m. kir. természettudományi társulat, 1850-ben a bécsi állat- és növénytani egylet, 1855-ben a magyarhoni földtani társulat, 1856-ban pedig a pozsonyi természettani egylet, 1858-ban a nürnbergi természetrajzi társulat megválasztotta tagjává; végre 1858. decz. 15. a m. tudom. akadémiának is lev. tagja lett. Meghalt 1863. nov. 23. Nyitrán.

Czikkei a Sylloge Ratisb. (I., II. Specierum novarum et varietatum notabiliorum in Hungaria detectarum descriptio), a floraban (1827. I. Illustratio plantarum herbarii Florae ruthenicae, Bemerkungen über die Tilia petiolaris), a M. orvosok és természetvizsgálók Munkálataiban (VI. 1846. Górcsői növényterményekről, melyek mint élősdiek az élő emberi testen előfordulnak, 12 ábr., Rövid physiognomiája a növényországnak Magyarhonban), a Gyógyszerészi Hirlapban (1848. Ozokerit, Bergwachs, hegyi viaszk, földi viaszk, Nyílt levél a lipcsei gyógyszerész gyülekezetben, Tájékozás a könkéksav, Acid. hydrocynacium és az ezt tartalmazó gyógyszerekről, Figyelmeztetés a gyógyfüvek kereskedői iránt), a Hanák, Az állattan története. Pest, 1849. cz. munkában (125-141. 1. Index systematicus Molluscorum terrestrium et fluviatilium Pannoniae), a Zeitschrift für Natur- und Heilkundeban (1851. Das Ozonoskop, 1854. Antiencrivor), a bécsi Sitzungsberichtekben (XXVII., XXXII-XXXII. 1857-58. Untersuchung über die physikalischen Verhältnisse krystallisirter Körper, Grailichchal együtt).

Munkái:

1. Nuncium pro Entomologis. Pestini, 1822.

2. Enumeratio plantarum in Hungaria sponte nascentium quas in usum botanicorum legit ... U. ott, 1824.

3. Örömzengzet a magyar orvosok és természetvizsgálók Pesten tartott nagygyűlésére. U. ott, 1841. (Németül: U. ott, 1841.)

4. Index systematicus Molluscorum Pannoniae ... 1846.

Szerkesztette a Gyógyszerészi Hirlapot Nyitrán 1848. aug. 15-től nov. 15-ig havonként kétszer összesen 7 számát (a Gyógyszerészi Hetilap 12 számot említ); ez volt hazánkban e szakban a legelső magyar hirlap); a Magyarhoni Természetbarátot 1856-1858-ban szintén Nyitrán, Nagy József orvossal, időhöz nem kötött füzetekben; ebből is csak 9 füzet jelent meg 12 kőnyom. táblával. Ism. Pesti Napló 1857. 7., 36., 104. sz. Hunfalvy János. Németül is kiadták: Der Naturfreund cz. 1856-1857-ben négy füzetét 10 kőnyomatú képpel.

Kéziratban a m. n. múzeumban; Bemerkungen über das Prooemium Salicologiae Késmarkensis, 4r. 2 levél; Plantarum novarum in Hungaria detectarum descriptio 1823-1828., 4rét 6 level; Catalogus plantarum hung. venalium, 4rét 6 levél; Delineationes analyticae generis Thalietri, 8r. 17 lev.; Enumeratio plantarum in Hungaria sponte nascentium, exmissis cryptogamis, ívr. 16. lap. Allgemeine Betrachtungen über die Fedien, 4rét.

Hanák János, Az állattan története és irodalma Magyarorországban. Pest, 1849. 125. l.

Gyógyszerészeti Hetilap 1863. 49., 50. sz.

Correspondenzblatt für Naturkunde zu Pressburg 1863. 220. l.

Kanitz, August. Versuch einer Geschichte der ungarischen Botanik. Halle, 1865. 166. l.

Magyar orvosok és természetvizsgálók Munkálatai. pest, 1866. XI. k. (Knöpfler Vilmos Emlékbeszéde, különny. is.)

Petrik Bibliogr.