állami főgymnasiumi tanár, született 1859. deczember 18-án Szergényben (Vas vármegye), hol atyja L. Hermán Erdődy Ferencz gróf bérlője volt (nagyanyja a dukai születésű Hochmann Judith, a dukai Takáts Judith írónő barátnője volt). A középiskola három alsó osztályát a pápai ev. ref. főiskolában járta és a soproni állami főreáliskolában végeze be, hol Moller Ede író buzdítására már mint tanuló kezdett irogatni a Sopron cz. lapba, s Deák Ferencz fölött tartott emlékbeszédét az ottani reáliskolai önképőkör, melynek titkára volt, jutalomdíjban is részesítette. A budapesti középiskolai tanárképző tagja lett és 1882. máj. a természetrajzból és földrajzból tanári vizsgálatot tett. A budai főreáliskolában mint gyakorló tanár 1882-1886-ig működött. Egyidejűleg az országos meteorologiai intézetben mint tollnok dolgozott és Schenzl Guido vezetése alatt klimatologiával foglalkozott. 1886. júl. tankerületi tollnok lett a győri főigazgatóságnál, egyúttal pedig a győri főreáliskola helyettes tanára, hová 1888-ban végleg rendes tanárnek kinevezték. 1898. szept. 1. a budapesti I. kerület m. kir. állami főgymnasiumhoz helyeztetett át.
Czikkei a következő lapokban: Sopron (1879 ford. beszélyek németből, francziából, 1880. Nagyné Benza Ida, 1881. A költő otthona, A magyar tengerparton, A méhészet ügye, Tóth Kálmán, nekrolog, Miramare cz. tárczák, 1882. Greguss Ágost, 1883. A nagyvilág csudás érdekességeiről, Turgenyeff utolsó műve, 1881. tárczák Uj-Budapest (1879. tárczák), Független Hírlap (1880. 68. Avirágok szinei), Vadász Ujság (1880. A nemzetközi halászati kiállítás Berlinben), Magyarország és a Nagyvilág (1880. Berzsenyi Miklós, (1881. A falu árvái, életkép, 1883. tárcza), Pesti Hírlap (1880. Egyházas – berzsenyi Berzsenyi Miklós, 1883. Ischia, 353. sz. Tersato, a Frangepanok vára, 1884. 274. sz. Túl a Dunán cz. tárczák, 1885. január 3. A nálunk telelő madarak érdekében, márcz. Emlékezés Zemlinszky Rezsőre, márcz. 13. Say Móricz, nekr. máj. 11. A kiállítás maradandó emléke, aquariumot és téli kertet a fővárosnak, 136. sz. Halászatunk és a halászati kiállítás, júl. 7. Selyemtenyésztési kiállításunk, 334. szám. Az Andrássy-uti aquarium, 1886. 16. szám. Csigák és pókok, 161. A kolumbácsi légyről, 1887. 231. Karsay Sándor jubileuma), Pápai Lapok (1880. Széchenyi ünnep és rajz, tárcza, 1881. Kiss György szobrász élet- és jellemrajza, 1882., 1884. tárczák 1885., Say Móricz), Halászati Lapok (1882. Tenyésszük a potykát, A tógazdaságról Max von dem Borne után, A vitéz szemling), Méhészeti Lapok (1880., Méhtenyésztési módok és eszközök, Kühne után, 1882. Szíj Lajos, nekrolog), M. Salon (1885. Kriesch János), M. Ifjúság Lapja (1885. A cserebogár, Szegénykék, a madárvédelem ügyében írt czikk). Vasmegyei Lapok (1886. Hollósy Jusztinián, A szombathelyi polgári és kereskedelmi iskola szervezéséhez, 1888. Szoba-kertészet), Győri Hiradó (rendes munkatársa, 1886. Győr ivóvize, Vámbéry Ármin, 1887. Főreáliskolánk és a latin nyelv), Győri Közlöny (rendes, majd főmunkatársa, 1888. Tudományos apróságok, Idealismus és realismus, Városunk egészségeért, 1889. Társadalmunk és egészségügyünk, Méry Károlyról, egy új műfordítóról, Koltai Virgilről és műveiről, Edison és laboratoriuma, számos vezér- és tárczaczikk, 1891. 33. Könyvtárt Győrnek), Győri Hirlap (1889. Népszerű előadások, A Balaton partjáról, A khinaiak gyógyászati tudománya, 1896. Vízrajzi viszonyaink, 1898-1899. Állatorvosi főiskola, Kincses Kolozsvárról, Az Ünökő lábánál, dr. Serényi Imre), Tapolcza és Vidéke (1896. Hozzuk haza Bacsányi hamvait, 1897. Bacsányi-kultuszunk, Bacsányi sírja, 1898-99.), Természettudományi Közlöny Pótfüzete (1896. A holttetemek faunája), Földrajzi Közlemények (1897. A franczia Szahara, 1899. A délsarki expeditiók), M. Kritika (könyvismertetések), Egyenlőség (1899. Középiskolai stipendiumok), Dunántuli Képes Naptár (1881. Somló, Ságh és Kemenesalja, 1882. Balaton-Füred), Paedagogiai Plutarch (III. 1888. Dr. Németh Antal).
Munkái:
1. Egy agg tudósról. Bpest, 1883. (Dr. Lewis Lajos élet- és jellemzrajza, magyar és német szöveggel.)
2. A vulkanizmusról. U. ott, 1883. (Különny. a Földrajzi Közleményekből.)
3. Szövő-fonó mesterek. U. ott, 1885. Hét rajzzal, (Különnyomat a M. Salonból; a szerkesztőség által kitűzött 150 franknyi jutalmat nyerte el.)
4. Növénytan középiskolák és felsőbb tanintézetek használatára. Uyanott, 1884. 336 ábrával. (Pant K. után ford. és a hazai viszonyokra alkalmazta Páter Bélával.)
6. A rovarok az iparban és kereskedelemben. Győr, 1887. (Felolvasás.)
6. Szeretet és szerelem az állatvilágban. U. ott, 1888. (Felolvasás.)
7. A győri m. kir. állami főreáliskola története. U. ott, 1889. (A győri főreáliskola Értesítője.)
8. Kincses szekrény. Hebel után a magyar ifjúság számára. U. ott, 1892. Hat szines képpel. (Ism. Néptanítók Lapja.)
9. A déli sarkvidék. Bpest, 1896. (Különny. a Földrajzi Költeményekből.)
10. A délsarki expeditiók. Bpest, 1896. (Különny. a Földrajzi Közleményekből.)
11. A muzsikáló halak. U. ott, 1898. (Különny. a Természetből.)
12. Fölrajz a gymnasiumok és reáliskolák számára. I. Középiskolánk I. osztályának tankönyve. U. ott, 1900. Térképekkel és rajzokkal. (Ism. 1899: Nemzeti Iskola, M. Hirlap 271., Magyarország 273., Középiskolai Tanáregy. Közl. 1900., 15. Magyar Kritika 1889., 4-ik szám, Pesten Lloyd 239. szám. A II. kötet sajtó alatt.)
Álnevei és jegyei: Lászi, Aliquis, Senex, Sokorói, Rhododendron, Aucun, Veterán, -sz-u, L., l. s., – sz. és a – b.
A Győri Hiradónak szerkesztőtársa volt 1888-ban; szerkesztette: Emléklap szeretett kartársának Sarlay János bátyjának a győri m. kir. állami főreáliskolai tanári kar. Győr, 1895. cz. füzetet.
Kiszlingstein Könyvészete.
M. Könyvészet 1892.
Pallas Nagy Lexikona XI. 265. I. (Latkóczy Mihály) és önéletrajzi adatok.