Kezdőlap

Laukó Albert,

főreáliskolai tanár, született 1851. aug. 28. Nagy-Kátán (Pestmegyében), hol atyja L. János iparos volt. Taníttatását a váczi püspök Peitler Antal József jótékonyságának köszönheti, ki előbb saját költségén neveltette, utóbb ösztöndíjjal tette lehetővé pályája befejezését; így történt, hogy 12 élő testvér közül egyedül ő lépett a tudományos pályára. Miután tanári vizsgát tett, 1876. szept. 1-től 1887. szeptember 1-ig, a székely-udvarhelyi, azóta az aradi állami főeáliskolánál rendes tanár.

Czikkei a Külföldben (1878-79. könyvism.) a székely-udvarhelyi állami főreáliskola Értesítőjében (1881. A földrajz tanítása és a földrajzi terminusok, 1884. Adatok a földrajztanítás módszeréhez, 1887. A geographiai nevek helyesírásáról), a M. Tanügyben (1882-83. könyvism. Földrajz a reáliskolában, 1883-84. Földrajz a reáliskola felsőbb osztályaiban, 1885-1886. A nyelvek tanításáról, A kínai birodalom ismertetése), az Országos Középiskolai Tanáregylet Közlönyében (1885-től Lacombe, Le patriotisme ford., 1888. A középiskolai könyvtárak decentralisatiójáról, 1890-91. Az ifjusági könyvtárakról), a Néptanítók Lapjában (1886. A földrajz tanításáról a népiskolában), a Földrajzi Közleményekben (1887. kisebb közlések, 1888-89. India történeti földrajza, Udvarhely város leírása, Földrajzi elnevezések jelentése s kisebb közlések, 1890. A legelső magyar geographus), a Nemzeti Nőnevelésben (1889. Földrajz és nőképzés), az aradi állami főreáliskola Értesítőjében (1895. A magyar királyság a XIII. században), a Kölcsey-egyesület Évkönyvében (1887., 1889. Képek Erdély megszállásából), írt még a M. Nyelvőrbe, az Aradi Közlönybe (1892. 252. szám), Alföldbe (1895. 182. sz.) s Alföldi Ujságba.

Munkái:

1. Az osztrák-magyar monarchia politikai földrajza és Európa államainak ismertetése. A reáliskola IV. osztálya számára. Bpest, 1885.

2. A székely-udvarhelyi kir. állami főreáliskola tanári könyvtárának jegyzéke. Székely-Udvarhely, 1885.

3. Egyetemes földrajz a reáliskolák I. és II. osztálya számára. Bpest, 1887.

4. Rambaud A., Oroszország története. Eredetétől kezdve 1884., ford. U. ott, 1890. Két kötet. (A m. tudom. akadémia könyvkiadó vállalata).

5. Tozer, Ó-kori földrajz, ford. U. ott, 1890. (Történeti Kézikönyvek Tára XV.)

Kuttner következő műveit írta újra:

6. Első oktatás a történelemben. U. ott, 1888.

7. Első oktatás a földrajzban. U. ott, 1888.

8. Kis általános földrajz. U. ott, 1890.

9. Világtörténelem a polgári és felsőbb leányiskolák számára. U. ott, 1893. és 1898.

10. Egyetemes történelem a felsőbb kereskedelmi iskolák és akadémiák részére. U. ott, 1894. (2. kiadás. U. ott, 1897.)

11. Magyarország történeti földrajza. Segédkönyv a középiskolák VIII. osztályában a magyar történelem tanításához. U. ott, 1899.

12. Térképek: Az 1848-49. magyarországi hadjárat graphicus ábrázolása (1892. eredetije az aradi ereklye-múzeumban, másolata a Gracza György, Szabadságharcz története cz. műben); Magyarország történeti térképe a XIII. században (a Szilágyi Sándor által szerk. Magyar történelem II. kötetében).

Horváth Ignácz Könyvészete 1887.

Kiszlingstein Könyvészete.

A székely-udvarhelyi m. k. áll. főreáliskola Értesítője 1893. 33. l.

Himpfner Béla, Az aradi kir. főgyamnasium története. Arad. 1896. 95. l.

Schack Béla, Kereskedelmi iskoláink. Budapest, 1896. 3. l.

Corvina 1899. 20. sz. és önéletrajzi adatok.