Kezdőlap

Lázár Gyula,

bölcseleti doktor, állami tanítóképzőintézeti tanár, szül. 1841. júl. 11. régi székely családból; atyja mint kamarai tiszviselő sokat utazott és fia már korán megismerte Magyarország különböző vidékeit és a tengermellékét. Tanulmányait Szegeden, Komáromban, Fiuméban és Pozsonyban végezte; két évet töltött a bécsi és müncheni egyetemen, hol Carrieret és Giesebrechtet hallgatta. Azután nevelő volt a báró Wenckheim-családnál és beutazta Európa nagy részét. 1872-től több helyt mint tanár működött: Szabadkán, Budapesten, Temesvárott, Kolozsvárt és 1896 óta a budapesti VI. kerületi állami polgári iskolai tanítóképző (Erzsébet-nőiskola) r. tanára.

Történelmi czikkei, emlékbeszédei, tanulmányai, tárczaczikkei, melyeket magyarul és németül írt, több százra mennek; németországi tartózkodása alatt sokat írt az augsburgi Allgemeine Zeitungba s a Süddeutsche Pressebe; bizalmas összeköttetésben állott Kolbbal és Julius Lessinggel. Czikkei a Honban (1876. 281-288. Tanulmányok a szlávokról, 1860. 281., 285-6. Albania és az albánok, 319. Egy czikk a káromlásról sat.), a Győri Közlönyben (1885. 4. sz. Két magyar diplomata), az Erdélyi Múzeumban (1889. Adalékok a temesi bánság és Szerbia kormányzásához a passaroviczi béke után), a Nőnevelésben (1897. Brassai Sámuel); a Pallas nagy Lexikonába számos czikket írt, így Lengyelország (Mangold Lajossal együtt), Törökország és Oroszország történetét.

Munkái:

1. Rosen und Dornen. Berlin, 1868. (Erwin Holm álnév alatt.)

2. Deutschland und Europa nach dem Kriege. München, 1871. (Névtelenül.)

3. Regierung und Opposition, ein Beitrag zur Charakteristik der ungarischen Reichstagsmajorität. Pest, 1872. (Névtelenül.)

4. Az ozman uralom története Europában. Bpest, 1872. Két kötet.

5. Washington élete. Élet- és jellemrajz. U. ott, 1872. (Történeti Könyvtár 2.)

6. A normannok. U. ott, 1878. (T. K. 42.)

7. Velencze alapítása és fénykora. U. ott, 1878. (T. K. 44.)

8. A régi Egyiptom története és fénykora. U. ott, 1878. (T. K. 47.)

9. India története. U. ott, 1878. (T. K. 49.)

10. Kyros és a régi perzsák története. U. ott, 1878. (T. K. 50.)

11. Phoenikia története. U. ott, 1878. (T. K. 51.)

12. Lykurgos és Solon vagy két törvényhozó az ó-korból. U. ott, 1878. (T. K. 53.)

13. Gustáv Adolf, egy hős a trónon. U. ott, 1878. (T. K. 54.)

14. II. Katalin czárnő élete. U. ott, 1878. (T. K. 56.)

15. Jeanne d'Arc, az orleansi szűz története. U. ott, 1878. (T. K. 57.)

16. Assyria és Babylonia története. U. ott, 1879. (T. K. 60.)

17. A keresztes háborúk története. U. ott, 1879. (T. K. 61.)

18. Erzsébet angol királynő és kora. U. ott, 1879. (T. K. 63.)

19. Az ozmán birodalom fénykora és hanyatlása. U. ott, 1879. (T. K. 64.)

21. Khina és Japán. Történelmi és mívelődési rajz. U. ott, 1879. (T. K. 65.)

21. A népvándorlás története. U. ott, 1879. (T. K. 66.)

22. Fiume, a magyar korona gyöngye. U. ott, 1880. (T. K. 69.)

23. Castriota György (Iszkender bég) és az albán szabadságharcz. U. ott, 1880. (T. K. 70.)

24. Das Judenthum in seiner Vergangenheit und Gegenwart. Berlin, 1880.

25. A görög függetlenségi harcz történetének vázlata. Bpest, 1881. (T. K. 72.)

26. Mária Terézia és kora. U. ott, 1881. (T. K. 73.)

27. A zendülők Pitcairn szigetén. Elbeszélés az ifjuság számára. Jäger után átdolgozta. U. ott, 1882. (Az ifjuság olcsó könyvtára 4.)

28. Höcker Gusztáv, A vadölő. Cooper regénye után ford. U. ott, 1882. (Az ifj. olcsó k. 56.)

29. A két árva. Elbeszélés az ifjuság számára. Átdolgozta. U. ott, 1882. (Az ifj. olcsó k. 7.)

30. Lear király. Schmidt Ferdinand elbeszélése után írta. U. ott, 1882. (Az ifj. olcsó k. 8., 9.)

31. Nickleby Miklós. Dickens elbeszélése, a magyar ifjuság számára átdolgozta. U. ott, 1883. (Az ifj. olcsó k. 12-14.)

32. Wasghington György. Schmidt Ferdinand után. U. ott, 1886. (Az ifj. olcsó k. 15., 16.)

33. Mária Lujza, a francziák császárnéja. Jellemrajz. U. ott, 1883. (T. K. 75.)

34. Kálmán király és kora. Mívelődéstörténeti rajz. U. ott, 1883. (T. K. 76.)

35. Eugen, savoyai herczeg. Élet- és jellemrajz. U. ott, 1883. (T. K. 77.)

36. A török birodalom története. Nagybecskerek, 1890. (2. kiadás. Szabó Ferencz kiadásában: Tört. nép- és földrajzi Könyvtár XXI.)

37. Az orosz birodalom története. Temesvár, 1890-91. Négy kötet. (Tört. nép- és föld. K. XXIX-XXXI.)

38. Angolország története. Temesvár, 1892., 1893. I-II., III. (Tört. nép- és földr. Könyvtár (XLII.)

39. Szent Erzsébet magyar királyi herczegnő élete. Kor- és jellemrajz. Bpest, 1898.

40. A második ezerév kezdetén. U. ott, 1898.

Szerkesztette a Történelmi Könyvtárt 1871-től 1885-ig Budapesten Áldor Imrével együtt.

Petrik Könyvészete.

Kiszlingstein Könyvészee.

M. Könyvészet 1882-83., 1890-93., 1898.

Pallas nagy Lexikona XI. 312. l. (Mangold Lajos) és önéletrajzi adatok.