Kezdőlap

Lähne Frigyes,

paedagogus, nevelőintézet-tulajdonos és igazgató, szül. 1822. márcz. 18. Osterfeldben (Poroszország); tanulmányait a weissenfeldi paedagogiumban végezte. 1845-ben meghívták Felső-Lövőre tanárnak. Már akkor felmerült benne az eszme, hogy Magyarországon az ifjak egyéniségére alapított, benlakással egybekötött egységes középiskolát alapítson. De minthogy magyarul nem tudott, nevelői állást vállalt Debreczenben és 1846 őszétől kezdve egész a szabadságharczig a Serényi- és a gróf Degenfeld-családoknál működött. 1848. márcz. Pestre jött és ő is honvéd lett; mint tüzér Guyon táborában szolgált. Komáromban tifuszba esett és Győrbe ment, hol súlyos betegen feküdt a szabadságharcz végeig. Ekkor kibújdosott és eleinte Velenczében, majd Svájczban nevelősködött. 1852 tavaszán meghívták Felső-Lövőre, a hol másfél évig működött. 1853-ban elfogadta a sorponi (akkor evangelikus) reáliskola igazgatóságát, melyet L. négy osztályúvá fejlesztett. Már ekkor megkezdette internatusát, melyet egyre tovább fejlesztett s melynek tanítványai hét évig a reáliskolát látogatták. De mikor növendékeinek száma egyre szaporodott és L. intézete számára a nyilvánossági jogot is megkapta, lemondott a reáliskolai igazgatóságról és egészen intézetének szentelte magát, mely eredetileg négy osztályú elemi iskolából és hat osztályú reálgymnasiumból állott, ma már nyolcz osztályú gymnasiummá fejlődött. Meghalt 1881. decz. 9. Sopronban. Az intézet, alapítójának halála után előbb özvegyének Koch Máriának (meghalt 1891. jún. 3.), majd fiának vezetése alatt, Sopron városa és tanügyünk életében jeles tényező.

Czikkei a Protestanische Jahrbücherben (II. Pest, 1855. Lehrplan der Oedenburger dreiklassigen protest. Normalschule mit einer dritten Klasse in zwei Abtheilungen); a Lähne-féle gymnasium Értesítőiben (1877. A hazaszeretetben való nevelésről, 1878. A földrajz tanításának térképrajzoláson alapuló módszere, 1879. Das Taschengeld in seiner erziehlichen Bedeutung, 1880. Die Hausaufgaben. Ihre Bedeutung im Allgemeinen und ihre Lösung in der Erziehungsanstalt.)

Munkái:

1. Das evangelische Waisenhaus in Oedenburg. Ein Schriftchen für Alle, die für die evangel. Waisenangelegenheit Herz und Sinn haben. Mit Grundriss und Façade des Waisenhauses. Oedenburg, 1859.

2. Ein pädagogischer Festtag. Vorträge über Erziehung und Unterricht von Chr. Poszwiek, A. Wittstock und Friedr. Lähne. U. ott, 1860.

3. Intézetének szervezetét szintén megírta fennállásának 25-ik évfordulójára. (Sopron, 1878. A munkát nem ismerem.)

Módszeres feljegyzései és naplói kéziratban maradtak.

Oedenburger Bote 1881. decz. II. (és különnyomatban).

Petrik Bibliogr.

Pallas nagy Lexikona XI. 176. l. (Latkóczy Mihály) és gyászjelentés.