Kezdőlap

Lehr (Lőrinczi) Zsigmond,

ág. ev. lyceumi tanár, L. Albert testvérbátyja, szül. 1841. szept. 1. Sásr-Szent-Lőrinczen; tanulmányait szülőhelyén 1853-58. a soproni gymnasiumon és főiskolán végezte, hol 1860. I. éves hittanhallgató volt. 1861-1863-ig a hallei egyetemen bölcseletet és theologiát hallgatott. Visszatérve Győrött lelkésznek szenteltetett fel; 1864-1865-ig Smalborne angol családnál nevelősködött Német-Keresztúron; ekkor nyilt alkalma tanítványával a külföldön is nagyobb utazásokat tehetni. Tanári képesítését 1865. jún nyerte; mire őt aug. 15. a pozsonyi ág. ev. hitközség lyceumához a magyar irodalom és egyetemes történelem tanszékére meghivta. A történelem és bölcselet voltak szaktárgyai. Az ottani magyar önképzőkört mint elnök vezette. A classicus és német nyelven kívül folyékonyan beszélt francziául, angolul és olaszul, sőt spanyolul is értett. Meghalt 1871. szept. 3. Pozsonyban. Koporsója felett Szeberényi Lajos mondott gyászbeszédet, tisztelői pedig fehér márvány-oszlopot emeltek sírja fölé.

Irodalmi munkássága a soproni lyceum magyar társaságában kezdődött; már ekkor kezdte az eredeti költés mellett műfordításait. 1862-ben lefordított Burns Róbert dalaiból 181-et, és Racine Phaedráját; 1863-ban Petrarca 113 sonettjét; 1864-ben Moore Tamás ir dalaiból 78-at. Ezeken kívül nagyon kedvelte Longfellowt és Bérangert; de ezeken kívül a franczia, angol és olasz irodalom más jeles költőjéből is fordított. A Kisfaludy-társaságban felolvasták az olasz népköltészetről írt értekezését (Fővárosi Lapok 1870.) Költeményei, czikkei a Hölgyfutárban (1859. Millevoye, Raboul, 1860. Souvestre Emil, Halevy Leo, Chateaubriand, Longfellow, Béranger, Grün Anastáz, Delavigne, 1861-64. hallei s hamburgi levelek, A kisérteties a költészetben, költemények eredetiek és ford. Delavigne, Burns Róbert, Lamartine, Moore Tamás, Campbel Tamás, Frauenstädt, Chenier, Reboult, Thompson után és Petrarca sonetteiből, Byron «Héber dalai»-ból, Burns Róbert életrajza, Párisi rajzok, Vanitatum vanitas, költ.); a Kakas Márton Naptárában (1861. költ.); a Császárfürdői Albumban (1863. költ.); a Koszorúkban (1864-65. Petrarca, Memento mori, költ.); a Vasárnapi Ujságban (1865. költ.); a pozsonyi ág. ev. főgymnaisum Értesítőjében (1866. Töredékes jegyzetek Arany Buda halála eposzáról); a Győri Közlönyben (1866-67. költ.); a Hazánk és a Külföldben (1867-1869. Mikes dalai, Comoens, Az utolsó görög és költ.); a Fővárosi Lapokban (1867., 1870-1871. költ. Shelley, Béranger után és ered.); a Képes Világban (1688., 1870.); a Divatban (1869-70. költ.); a Magyarország ésa Nagyvilágban (1869. Csáktornya és költ.); az Orsz. Középtanodai Tanáregylet Közlönyében (1871-72. könyvism.); a Budapesti Szemlében (XXIV. 1880. Bursn három költeménye.)

Munkái:

1. Emlékhangok Berzsenyi Dániel siremléke ünnepélyes fölemelkedése alkalmára jún. 14. 1860. A soproni ág. hitv. főtanodai ifjúság által. Sopron, 1860. (Berzsenyi emlékezete cz. költ., Horváth Sándor költeményével együtt.)

2. Perikles. Ford. Lőrinczi Zsigmond. Pest, 1871. (Shakespeare minden munkái. Kiadja Tomory Anasztáz költségén a Kisfaludy-társaság 12.)

3. VI. Henrik király. Fordította Lőrinczy Zsigmond. U. ott, 1870. Két rész. (Shakespeare minden munkái 16., 17.)

4. Venus és Adonis és Lucretia. U. ott, 1878. (Költemények. Ford. Lőrinczi Zsigmond. Shakespeare minden munkái 19.)

5. Lalla Rookh. Keleti rege. Irta Moore Tamás, angolból ford. Bpest, 1883. (Kiadta a Kisfaludy-társaság.)

Kéziratban vannak meg költeményei és műfordításai négy kötetben 1857-től 1871-ig.

Magyarország és a Nagyvilág 1871. 39. sz. arczk.

1871: Hon 204. sz., Vasárnapi Ujság 37. (Nekr.), Reform 248. sz.

Pozsonyi ev. főiskola Értesitője 1872. 29. l.

Petrik Könyvészete.

Kiszlingstein Könyvészete.

Pallas Nagy Lexikona XI. 361. l.

Markusovszky Sámuel, A pozsonyi ág. hitv. evang. lyceum története. Pozsony, 1896. 660. l.

Gyászjelentés és fiának L. Vilmosnak (Tolnai) szives közlése.