Kezdőlap

Lengyel József,

orvosdoktor, született 1821. jan. 19. Marosvásárhelyt, hol a gymnasiumot végezte, a medico-chirurgiai cursust pedig Kolozsvárt hallgatta és 1842-ben nyert sebész-doktori oklevelet; a kolozsvári katonai kórházban gyakornokoskodott. Az akkori Udvarhelyszék markalis gyűlése 1842. nov. megválasztotta a kereszturi fiókszék orvosává. A szabadságharcz alatt mint orvos kitünő szolgálatot teljesített. A Kereszturon 1849. febr. megtartott sorozáskor sorozó orvos volt és egy hónap alatt majdnem kétezer ujonczot vett föl a magyar hadseregbe; ez az ujonczcsapat foglalta el márcz. 15. rohammal Nagy-Szebent. A szomorú segesvári csatában önkéntes orvosi szolgálatokat végzett, és mint szemtanúja az ütközetnek sok érdekes adatot nyujtott Petőfi eltünésének kiderítéséhez. 1892. decz. ötvenéves orvosi jubileumát ülte meg. Meghalt 1895. aug. 29. Székely-Kereszturon.

Figyelemre méltó munkásságot fejtett ki úgy az orvosi szakirodalomban, mint a hirlapirodalom terén. Sok évig állandóan munkatársa volt a Magy. Polgárnak, ennek megszüntével a Kolozsvárnak. Journalistikai működése egy ízben majdnem bajba keverte; ugyanis 1859-ben a mikor a «megerősített» Reichsrathban gróf Nádasdy miniszter a magyarországi ősi «alkotmányos» büntetési módokat gúnyosan pellengérezte, L. a Neueste Nachrichten cz. tekintélyes müncheni lapban czikket írt, a melyben azt mondotta: Az osztrák büntető törvény is megengedi a bot használását, sőt asszonyok és leányok korbácsolását; és ha mindenütt az «összbirodalomban» annyi botot osztanak ki, mint a kereszturi Bezirks-Amtnál, akkor évenként legalább egy millió botot és korbácsot hoz közhasználatba a feldicsért osztrák igazságszolgáltatás. Ez ujságczikkel gróf Barkóczi aztán rápirított Nádasdyra, a ki üldözőbe vette a czikk íróját. Lengyelt azonnal kihallgatták, jegyzőkönyvet vettek föl az esetről és ha a vizsgálat alatt közbe nem jön az októberi diploma, L. aligha érzékenyen meg nem keserüli az igaz szót, melyet bátran kimondott.

Czikkei a Vasárnapi Ujságban (1860-61. Adatok Petőfi halálához, III. Székely-Keresztur, aug. 25., XXVII. decz. 10., 1874. 22., 25. sz. Egy szemtanu Petőfi haláláról), a Honban (1867. 168. sz. Sz.-Keresztur, június 24.), a M. Polgárban (1879. 187., 201., 206., 208., 222. sz. Válasz 230., 231. sz. 1880. 191. sz. Sz.-Keresztur. Végszava Petőfi eltünéséhez.)

Oláh Gyula, Az egészségügyi személyzet Statisztikája Magyarországban. Bpest. 1876. 360. l.

Budapesti Hirlap 1892. 345. lap.

Kolozsvár 1892. 282. sz.

Ferenczi Zoltán, Petőfi életrajza III. és gyászjelentés.