Kezdőlap

Leövey Sándor (lövői és lövőpetrii),

államtudományi tiszeleti doktor, a közigazgatási biróság tagja, L. Péter birtokos és Fazekas Julianna fia, született 1841. november 29. Sugatagon (Máramarosmegye); korán árvaságra jutott és miután a gymnasiumot kiváló sikerrel végezte, a fővárosba jött, hol az egyetemen jogot hallgatott, mialatt saját erejéből tartotta fenn magát. 1867-ben kinevezték tiszteletbeli fogalmazónak a cultusminiszteriumba; 1869-ben pedig valóságos fogalmazóvá lépett elő. Ezután szakismerete és reformtörekvései által egyre jobban kitünt és gyorsan emelkedett; 1892-ben czímzetes, 1895. valóságos miniszteri tanácsos lett és a tudomány-egyetemnek ügyeit vezette. 1897. jan. 1. a m. k. közigazgatási birósághoz történt átlépése alkalmából a kolozsvári egyetem az államtudományok tiszteleti doktori czímével tüntette ki.

A Hazánk cz. balközépi politikai napilapnak 1868-ban b. Podmaniczky Frigyes szerkesztése alatt munkatársa volt, melybe különösen orosz lapszemléket írt; a Néptanítók Lapját 1869-69-ben fordította ruthén nyelvre s a Közigazgatási Döntvénytár I-V. köteteinél (Bpest, 1877-9.) közreműködött.

Munkája: A görög-római hitregetan. Stoll H. Vilmos után ford. L. S., 30 ábrával. Pest, 1864.

Petrik Könyvészete.

Pallas Nagy Lexikona XI. 434., XVIII. 150. l.