Kezdőlap

Lichvártsik Mihály,

tanítóképzőintézeti igazgatótanár, L. Mihály görög kath. lelkész és Dudinszky Anna fia, szül. 1821. nov. 20. Ruda-Bányácskán (Zemplénm.), hol egyik őse IV. Béla királytól nyert nemességet. Gymnasiumi tanulmányait Sátoralja-Ujhelyben végeze s a munkácsi egyházmegyei rend papjelöltjei közé lépett. Akadémiai tanpályáját ösztöndíjjal végezte. 1839. augusztus 8. papnövendék lett. 1848. ápr. 15. pappá szenteltetett. Valamint eddig, úgy ezentúl is gyermekek nevelésével foglalkozott. 1845-46-ban egy úri családnál volt nevelő Kassán 1846. aug. 22. gymnasiumi tanárnak nevezték ki. 1849. ápr. 23. Sztáray Albert gróf özegye a tapolyáni parochiára hívta meg; 1856-ban behívták Ungvárra a papi seminarium professorának. Időközben népiskolai tanképesítő vizsgálatot tett. 1862-ben az ungvári görög-kath. tanítóképzőintézetben igazgató-tanár lett, hol a vallási és paedagogiai tárgyakon kívül a zenét és műéneket tanította s a székesegyház karnagyi hivatalát is viselte; 2000-nél több tanítványai közül 500 tanító került ki. A közoktatásügyi miniszterium 1872. szept. 18. az igazgatása alatti képzőben hittanárnak is kinevezte. Jelenleg nyugalomban él Péterfalván (Ugocsam.)

Czikkeket írt a Nemzeti Ujságba (1846), a Religióba (több évig levelező, 1850. A munkácsi egyházmegye lelkészeinek állásáról, 1880. Az anyaszentegyház bírja a legjobb nevelési és tanítási rendszert), a Néptanítók Lapjába(1883. Miniszteri látogatás az ungvári g. k. éneklész-tanítóképezdénél 1883. jún. 17.), a M. Államba (neveléstani dolgozatok).

Kéziratban több tanügyi munkája van.

M. Paedagogiai Szemle, 1883. (Rigán Mihály) fényny. arczk.

Néptanitók Lapja 1883. 391. l. (Jubileuma.)