Kezdőlap

Lóky Béla,

bölcseleti doktor, kegyes tanítórendi áldozópap és tanár, L. Károly vasvári szolgabiró és nemes Babos Rozália fia, szül. 1872. febr. 3. Egyházas-Terestyén-Szecsődön (Vasm.); a gymnasium négy osztályát Kőszegen, az V-VII-et Szombathelyt végezte. 1888. aug. 27. lépett a rendbe s a próbaévét Váczon töltötte; azután Kecskeméten fejezte be gymnasiumi tanulmányait. Nyitrán egy évig theologiát tanult és rendkormánya az 1891-92. tanévben Máramaros-Szigetre helyezte gymnasiumi tanárnak. Itt a theologiát magánúton elvégeze s 1892-1894-ig egyetemi hallgató volt Kolozsvárt; azután egy évig tanárkodott Sátoralja-UJhelyben. 1895. júl. 7. áldozópappá szenteltetett fel; 1896. márcz. 26. doktori és június 27. tanári oklevelet nyert. 1895 óta a kolozsvári főgymnasium tanára, hol a mennyiségtant és természettant adja elő, (1900. okt. óta egyszersmind a lyceumi könyvtár őre)

Több feladatot oldott meg a Math. és Phys. Lapokban (1894-95. 1896.) és egyet a Középisk. Math. Lapokban (VII. évf.). Czikke az Ellenzékben (1897. decz. 10. Calazanzi szent József.)

Kéziratban: egy jutalmazott tanári dolgozata (Nyitra, 1891.) és a kolozsvári egyetemen jutalmazott két pályamunkája és ugyanott az egyetemen kitüntetéssel elfogadott két szakdolgozata.

Munkája: A négy adott sikot érintő gömbök sugarai és a köztük fennálló metrikus relácziók. Kolozsvár, 1895. (Különny. az Orvostermészettudományi Értesítőből, doktori értekezés.)

Vasvármegye. Budapest, 1898. 349. l. (Magyarország városai és vármegyéi).

A m. kegyes-tanítórend Névtára. Budapest, 1899. és önéletrajzi adatok.