Kezdőlap

Luby Zsigmond (benedekfalvi),

kir. tanácsos, megyei főszolgabiró, L. Károly írónak testvérbátyja, szül. 1819. ápr. 15. Nagy-Aron (Szatmárm.); a gymnasiumot Kassán, jogi tanulmányait Pesten végezte. 1838-ban nyert ügyvédi oklevelet és a megyei gyűléseken a szabadelvűek pártján küzdött. Gazdálkodásra és szellemi kiművelésére fordította idejét; ebben elősegítették őt Kölcsey Ferenczczel rokonsága. Obernyik Károlylyal és Petőfi Sándorral benső barátsága; utóbbi több ízben hetekig volt a vendége. 1848-ban főszolgabirónak választották; a Bach-korszak beálltával azonban visszavonult falusi magányába. 1860-ban ismét megjelent a megye gyűléstermében és szónoklataival nagy hatást ért el; ő írta, mint megyei főjegyző, az 1861. máj. 27. a megye közgyűlésén felolvasott Emlékiratot; ezért arany tollal tisztelte meg a megye. A provisorium alatt ismét visszavonult a közügyektől; a legújabb alkotmányos korszak megnyiltával azonban ismét a tevékenység terére lépett, mint rendíthetetlen híve a Deák-pártnak. A kormány királyi tanácsosi czímmel a vármegye tanfelügyelőjévé nevezte ki. 1881-ben megvált állásától egészségi szempontból és kizárólag a gazdaságnak szentelte hátralevő napjait. Meghalt 1887. júl. 5. Fülpös-Daróczon.

Munkái:

1. Emlékirat Szatmármegye 1849-ki aug. 13. megszakadt s 1860-ki decz. 12. újra megkezdett alkotmányos Jegyzőkönyvébe. Nagy-Károly, 1861.

2. Emlékbeszéd Deák Ferencz felett Szatmármegye bizottmányi ülésén a Deák Ferencz arczképének leleplezése alkalmával. U. ott, 1877.

Levelei: Nagy-Ar 1838. aug. 25., szept. 7., 1839. szept. 30. és Surány decz. 29. (a m. n. múzeumban).

Nagy Iván, Magyarország családai VII. 190. lap. Hon 1876. 305. sz. és Fővárosi Lapok 291. sz. (Petőfi levele 1847. Lubyhoz.)

Petrik Könyvészete.

Szatmármegyei Közlöny 1887. 28. sz.

Ferenczi Zoltán, Petőfi életrajza. Bpest, 1896. III. 18, 99., 100. lap és gyászjeletés.