Kezdőlap

Mailáth Antal (székhelyi gróf),

bölcseleti doktor, udvari főkanczellár, M. József gróf kamarai elnök és Sennyey Antonia grófnő fia, a gróffá lett M. József állammiszter unokája, szül. 1801. jún. 13. Budán; a gymnasiumot Sátoralja-Ujhelyen, a jogi tanulmányokat a győri akadémiában végezte s 1817-ben Pesten az egyetemen bölcseletdoktorrá avattatott. Ugyanekkor Győr vármegyében aljegyző, azután a királyi táblánál helyettes jegyzőlett és ügyvédi oklevelet nyert; 1820. június 6. Eszterházy József gróf zempléni főispán kinevezte tiszteletbeli aljegyzővé; 1823. ápr. 14. tiszteletbeli főjegyző lett és a fiumei kormányzósághoz ment titkárnak. 1829-ben lett consiliarius a helytartótanácsnál, 1830-ban pedig Zemplén vármegye főispánja, 1832. udvari referendarius s 1833-ban udvari alcancellár Pálffy Fidel gróf főcancellár mellett, majd az 1839-40. országgyűlésen ennek helyébe főcancellár. Ez az állást az 1844. országgyűlésen is megtartotta. Csak mikor az ellenzék támadásait és a conservativek elégedetlenségét érezte, mondott le állásáról és nyugalomba vonult perbenyiki (Zemplénm.) uradalmába, hol magán kórházat épített és szerelt fel; itt a hasonszenvi gyógymódban képezte ki magát, melyben nagy előmenetelt tett és ebbeli ismereteit főleg vagyontalan betegek gyógyítására fordította, sőt, ha erre szükség volt, étel-itallal is ellátta őket; ezen viselkedésével megnyerte a nép nagy tiszteletét és háláját. 1848-ban a főrendiház tagja volt és részt vett Batthyány Lajos gróf kérésére Deák Ferenczczel, Lonovics érsekkel s Mailáth Györgygyel a Windisgrätz herczeghez küldött országgyűlési küldöttségben. Az 1863. kiegyezés után mint főrend munkás részt vett az 1865., 1869-72. pesti országgyűléseken és több bizottságban elnökölt. Nőtlen és gyermektelen lévén, vagyona és grófi czíme örökösövé, Mailáth György egyik fiát Józsefet tette. Az aranygyapjas-rend vitéze, a szt. István-rend nagy keresztese, cs. és kir. valóságos belső titkos tanácsos és kamarás, Magyarország tárnokmestere és érdemesült államminiszter volt. Meghalt 1873. máj. 14. Bécsben.

Munkája: Assertiones ex universa philosophia, quas publice propugnandas' suscepit anno 1817. Pestini.

Megyei főispáni beszédje is megjelent; országgyűlési beszédei pedig a Naplókban vannak.

Arczképe kőnyomat, nyomt. a Pollák testvérek Pesten 1863-ban (Vereby Soma, Magyar Mágnások cz. munkájában.)

Nevét Majláthnak is írták.

Magyar Kurir 1830. 15. sz. (Kazinczy Ferencz.)

Nagy Iván, Magyarország Családai VII. 250., 251. l.

Vereby Soma, M. Mágnások életrajzai és arczképei. Pest, 1865. arczk.

1873: Pesti Napló 112., Reform 47., Vasárnapi Ujság 24. sz. arczk., Magyarország és a Nagyvilág 21. sz. arczk.

Turul 1888.

Pallas Nagy Lexikona XII. 202. l. (Tóth Lőrincz) és gyászjelentés.