Kezdőlap

Márki Sándor,

bölcsészeti doktor, egyetemi tanár, a m. tudom. akadémia levelező tagja, előbbinek testvéröcscse; szül. 1853. márcz. 27. Kétegyházán (Békésm.); 1855-től Sarkadon növekedett, az elemi iskolába is ott járt és Nagyváradon egy évig; 1864-69-ig pedig az ottani prémontréi gymnasiumban tanult. 1869. máj. 12. a különben példás magaviseletű jeles tanuló consilium abeundit kapott, mivel a Repékény cz. ifjúsági lapban élesen birálta az iskolai törvényeket. Erről az esetről a M. Ujság és a Nagyváradi Lapok bőven megemlékezett. Különben már 14 éves korában megírta Bihamegye rövid történetét és a lapokban közölgetett egyet-mást barátja Bölöni Sándor levéltárából és Kresznerits Ferencz levelezéseiből. 1867-71-ig Méh cz. irott lapot szerkeszttett. Közéiskolai tanulmányait 1869-71. Pozsonyban a kir. gymnasiumban, 1871-72. a pesti kegyesrendieknél fejezte be, 1872-75-ben a budapesti egyetemen a bölcseleti karon járt és élénk részt vett az ifjúsági életben; titkára, majd alelnöke volt az egyetemi körnek, elnöke e bölcseletsegélyző-egyesületnek és alelnöke a tud.- és műegyetemi körnek. 1875-76-ban mint egyéves önkéntes tanított a gyakorló gymnasiumban, 1876. őszén tiszti viszgálatot tett (melynek alapján 1877. júl. 25. cs. és kir. tartalékos, 1882. decz. 3. sz. áll. honvédhadagy s végre m. kir. népfelkelő parancsőrtiszt lett). 1877. júl. 14. rendes tanárnak nevezték ki az aradi főreáliskolához. 1878-ban doktoratust tett. Aradon ő volt éveken át az Orczy- és Vásárhelyi-könyvtárak őre, s 1881. decz. 15. őt választotta titkárává az akkor alakult Kölcsey-egyesület, melynek utóbb alelnöke, 1886-ban tiszteletbeli tagja lett. 1886. szept. 7. a budapesti VII. kerületi gymnasiumhoz tétetett át; 1888. jan. 26. egyetemi magántanár lett s 1892. jún. 30. az egyetemes történelem rendes tanárává neveztetett ki a kolozsvári egyetemhez, melynek 1896-97-ben bölcseletkari dékánja volt, a mensa academicának pedig kezdettől fogva alelnöke. 1888. óta választmányi tagja a történelmi társulatnak, 1892. óta tagja az országos tanárvizsgáló bizottságnak; ugyanazon év máj. 5. a m. tud. akadémia levelező tagjai sorába választotta. A magyar földrajzi társulatnak alapításától fogva (1872) rendes, később választmányi, 1893. levelező, 1896. tiszteletbeli tagja. 1888-ban a szent István társulat irod. és tud. szakosztálya és az archaeol. társ. választmánya választotta taggá. Résztvett 1891. szeptember 26. a budapesti turista-társaság alapításában; elnöke a középiskolai tanáregyesület kolozsvári körének, az erdélyi múzeum I. szakosztályának alelnöke, tagja a paedagogiai és az erdélyi irodalmi társaságnak, tiszt. t. a hunyadmegyei tört. és rég. társaságnak, a kolozsvári egyetemi körnek és a bölcseletsegélyző egyesületnek. Mint előadó vett részt 1885-ben az országos, 1899. a vicidalei olasz és 1900-ban a párisi nemzetközi történelmi congressuson. Arad vármegye 1885. és a kolozsvári egyetem 1895-ben megbízta a története megírásával. 1896-ban Kolozsvár város tiszteletbeli tanácsosa lett és mint ilyen tartotta az emlékbeszédet a város ezredévi (1896) és unioünnepén (1898). Mint tanár, majdnem minden évben nagyobb utazásokat tett a hazában vagy a külföldön.

Az Üstökös-be kezdett irogatni 1867-ben (1887-ig) humorisztikus verseket; lefordította és közölte Blumauer travestált Aeneisének négy első énekét, Schillernek közel száz költeményét és Deroulédenak számos harczi dalát. Irt még a következő lapokba, folyóiratokba és évkönyvekbe: Népnevelők Lapja (1868-1872. számos vers, tört. czikk és apróság); Nagyváradi Lapok (1868. Bihar vármegye rövid története, Biharvármegye helynevei, 1869. Vázlatok I. Napoleon hadjárata idejéből hazánkban, kiadatlan levelek nyomán, Biharmegyében megjelent régi könyvek, Remélhető-e szent László tetemeinek föltalálása? A biharmegyei történetkedvelőkhöz, Az 1792. magyar koronázás, Adatok a Martinovics-féle ügyhöz); Hon (1868, 238. esti k. A komáromi földrengés 1763-ban, 1869. 9. e. Szinészetünk a mult század végén, 1871. 81., 82. r. és e. sz. Magyar irodalomtörténeti adatok; Kresznerits Ferencz, Sághi, Takács József, Kulcsár István, Révai, Verseghy, 1874. 53. Magyar írók névsora, 1875. 293. Corneille nálunk, 110. Osváth, Biharmegye sárréti járása, 1876. 109. Még régibb magyar térkép, 1878. 49. Kiepert, a nagy ember); Vasárnapi Ujság (1869. Harczi dalok 1798-ból, Adat a Martinovics-féle ügyhöz, 1877. Kilencz veterán 1870-77., 1884. Az aradi városháza, 1890. Arad, 1893. Boros-Sebes multja, 1895. Az erdélyi ev. ref. egyházkerület theol. fakultása, 1899. Paulus Diaconus); Századok (1869. A vármegyei monographiák megírása érdekében, Kis-Marja város pecsétje, 1870. Két biharmegyei régi magyar pecsét, Adat a Martinovics-ügyhöz, Rozvány György könyve Szalonta történelméről, 1871. Eytás, Történeti naptárak, 1872. Főispánok névsora, 1873. Hazai történetirodalmunk 1872-ben, 1874. Biharmegye főispánjai az Árpádok korában, 1878. Mangold Világtörténete, 1881. A koronaőrzők naplója 1790-ből, 1882. Huszonkilencz jellemzés, 1883. Kemény János, 1885. Történettanítás nép- és középiskolákban, a tört. congressuson elmondva és könyvism., 1886. könyvism., 1887. Dózsa György korából, I. Rákóczy György bibliája, Gróf Hoffmannsegg utazása Magyarországon 1793-94., 1889. Máramaros levéltára és könyvism., 1890. A középkor kezdete Magyarországon, 1892-93. könyvism., 1896. Brassó történetéhez, 1897. Paulus Diaconus, A szászok száz éve, könyvism., 1898-1899. könyvism.; 1901. Skót-magyar viszonyok); Repkény (1869. 16. sz. Ifjusági élet); Bihar (1870. Biharmegye utasítása az erdélyi fejedelemhez küldött követei számára 1607-ben, Egy német utazó Nagyváradról, 1871. 1., 40-45. Emlékeztető Biharmegye nevezetesebb eseményeire, 28. Lengyelország 1793-ban, 1872. 159. 160. Macedoniai László, 80-84. 151. 152. Biharmegyei nyomtatványok, 1818. Szentjóbi Szabó László, 1879. 145-147. Bihariak a magyar irodalomban, 267. Bihari méhészet, 296. Biharvármegye 1664-ben, 1881. 267. Lázadás és autodafé Biharban, 294-98. és 1882. 1. Egy hazai román költő Vulcán József, 1883. 107., 108., 115. könyvism., 1884. 114. 115. Ráday Pál: Lelki hódolás czímű énekes könyve és életrajza); Békés (1870. 42. Az egyetemek Angliában, 1871. 4., 13., XVI. Lajos halála, Pater Pock meg a magyarok története, 25., 26. B. Eötvös József emlékezete, 35. Ápril 30. két század előtt, 48. 1744-ből, 61. 62. Egy bölcsészeti könyv a mult századból, 88-92. Perényi Ferencz, 1882. 32. Adatok szinészetünk történetéhez); Magyarország és a Nagyvilág (1871-80. Schiller költeményeiből több ford., 1872. Biharm. nyomtatványok a XVI. században, 1874. Adatok 14 év történetéhez, 1875. Kertbeny Károly Mária); 1872. 212-217. Blumauer Aeneiséből, 171-173. A nők emancipatiója, 196-197. Biharvármegyére vonatkozó törvényczikkek 1832-1872., 284-85. Mutatvány Turandotból, Biharmegye tört. naptára júniustól minden számban, 169. 170. Thurzó Zsigmond, 110. 111. Biharm. nyomtatványok 1600-1650-ig, 127. A váradi nyomtatványok ügyében, 98. Sarkadvidéki néptalányok, 190. Sarkadon talált régiségek, 1873. 89. Viszhang a bujdosók hamvainak hazaszállítása érdekében, 133. 134. Biharmegye főispánjai az Árpádok alatt, 1874. 169. A nagyváradi kanonokok névtárához, 211. Mogyoróssy János életrajza, 231. 232. A renegát helységek, 1875. 169-174. A normannok hadi kalandjai s szerepléseik a középkorban, 221. Sarkadi nemzetőrök, 225. Hivatalbeliek egy mezővárosban 1796., 1876. 174. Fényes Elek, 262. Jakab István, 1877. 33. Egy szunnyadó egyesület, 1878. 56. Rodei Alajos, 167-188. Sal Ferencz. Az Alföldi Maros mentén, 1879. 23. Krausz G. László, 1891. 302. Sarkadi plébánosok a középkorban, 1892. 176. Nagyvárad visszavívása 1692., 354. Sarkad bölcse Osváth Imre. 1893. 47. könyvism.); Pesti Napló (1872. 208. A magyar irodalom 1872. első felében, 273. Tanárjelöltek és egy évi önkéntesek, 1873. 102. Mária tiszteletének története hazánkban, 123. 139. könyvism., 157. Könyvészeti tanszék, 1876. 315. A Deák Ferencz-irodalom 1876-ban, 1882. 255. Kossuth szülőhelye, 349. Az aradi Arany-ünnepély, 1883. 333. A kassai múzeum szept. 5. Elfelejtett érdemek, id. Duschek Ferencz élete, 1884. 185. A legöregebb huszár, 254. szám, Lenkey életéből, 302. Az aradi temetőben, 165. Boros-Sebes és Menyháza, 330. Magyarok Afrikában, 343. Irinyi János, egy elveszett föltaláló, 1885. 45. Magyarok Khinában, 1886. 208. Az augsburgi műtörténeti kiállítás, 1887. 64. A Jósák, 343. Orosz-magyar háborúk, 1888. 4. Sennyei Pál gyermekkorából, 276. A tizenhárom, 343. A Kölcsey-egyesület és az EMKE, 1890. 114. Melyik Arad? 186. A magyar térképírás, 242. Szabó Károly, 1891. 154. A diósgyőri hámorvölgy, 181. A tanáregylet kiállításából, 225. Haan Lajos, 1892. 49. Kalotaszeg magyar népe, 260. Kossuth szülőhelye, 1893. 80. A magyarok Amerikában, 1894. 282. A kolozsvári állami tanítóképzőintézet, 1896. Aba Sámuel pöréhez, 246. Rogeard-Labienus, 1897. Washington, 63. 1797. márcz. 4.); Athenaeum (1873-74. Székely betűk, Irodalmunk statisztikájához évnegyedes közlések, A törökök első birodalma); Reform (1873. 72. Emlékirat egy félszázadról); Független Polgár (1874. Budapest, Statisztikai jegyzetek, A községi statisztikák egy fejezete, Fehérmegye statisztikája, Rogeard Anti-Caesarja, 1875. 22. Verbőczy Hármas könyve, 463-474. Adomák a királyról és családjáról); Erdészeti Lapok (1874. Erdészeti irodalmunk története); Hunfalvy, Magyarország és Erdély (1875. A fővárosi vigadó, németül is); Petzhold, Neuer Anzeiger (1875. Die ungarische Schiller-Literatur); Figyelő (1875. Irodalmunk 1874-ben németül is Börsenblatt 124. sz.-ban, Földrajzaink 1874-ben, A földrajzi ismeretek Magyarországon 1568. táján, Nyelvünk közkelete a XVI-XVIII. században, 1877. Molnár István paraszt költő, Szántó István életéhez, 1879. Csengery Antal, 1880. Tóth Mihály, 1881. Kisfaludy Károly életéhez, Dankó József, Károly György Hugó, Bihari Péter életrajza, Arany László, 1882. Jerney János kézirataiból ifjúkori versei, 1883. Czudar Mihály versei, 1884. Csokonainak kiadatlan verse: A pesti dicsőség, 1885. Bozóky Alajos, 1886. A világvári pénzásók); Deák-Album (1876. Régibb és újabb költemények Deák Ferenczről); a nagyváradi Szabadság (1877. 3-21. Biharvármegye 1848-49-ben, 147. Vármegyénk történetirásához, 1878. 157. Szegedi Theophaniája, 26-250. és 1879. 64-248. Irodalmunk Biharról, összesen 79 közlés, 70-73. Veress Sándor gyermek- és fiatal korára vonatkozólag, 1880. 244-45. Nagyváradi német szinészek, 24-233. A költészet története Biharban, 44 közlés); Délibáb (1878. Janus Pannonius verseiből és költemények); Alföld (1878. A legöregebb katona, 1879. 285. Négy község, 1880. 26. Sebesi István, 204. A divat századunk első felében, Sirok között, 268. Kisfaludy Károly orosz útja és ifj. Vásárhelyi János, 1881. 20. Merénylet Világos ellen, 32-33. Valami a régi magyarok életmódjáról, 43. Krausz G. László halála, 63. Gyula-Varsánd és Pél, 114. Csetinyei élet, 115. Lyceumunk könyvtára és muzeuma, 292. A világosi pap árulása, 1882. 4. Arad vármegye egy kétszáz éves térképen, 11. Tizenegy veterán, 27. Sziberiai számüzöttek élete, 42-43. 79. Utazás a Levantéban, 1883. 98. Arad első kaszinója, 120. A murányi Venus, 62. Bohus János, Aradmegye volt főispánja, 110. Pünkösd a magyaroknál, a karácsonyi számban, négy vers, négy beiktatás, 1884. 48. könyvism., 147. Oklevelekről és oklevelekből, 152-53. Egy év október 6. után, 298. Egy aradi utazó: Kászonyi András, 1885. 32. Rákóczy Bibliája, 24. Aradi régiségek Gyulán, 241. Horváth Mihály, 282. Arad fölszabadulása a török iga alól, 295. könyvism., 1886. 55. szám, Aradmegyéről, pünkösdi szám. I. Lipót Magyarországa, 146. Adatok Katona Józsefről, 208. Az aradi gyűlés 1136-ban, 1887. 1. Viharos napokból, 113. Az Ettre-család levéltára, 232. A modenai herczegek aradi uradalma, 1888. 78. A simándi országgyűlés, 133. Az oroszok és magyarok első csatája, 1889. 39. Grassalkovich aradi főispán beteges gondolatai, 297. Az aradi vár foglyai 1850-ben, Kerekes Ferencz aradi chemikus emléke, 1890. 67. Battonya neve, 296. A Brády-család, 1892. 82. A teacher, 1897. 59. A székelyek történetéhez, 183. Egy aradmegyei földmíves krónikája, 1898. 61. Az ötvenedik márczius); M. Lapok (1879. Magyar tisztek magyar ezredben, Magányos sziget); Földrajzi Közlemények (1879. Hazánk a magyar földrajzirodalomban, öt közlés, 1880-89. Hazánk leírói cz. jelentések a lefolyt év földrajzi irodalmáról, 1881. Magyarok a Szentföldön, Magyarországra vonatkozó régi magyar nyomtatványok, 1882. Magyar írók Oroszországban, 1884. Egy ismeretlen magyar utazó, 1888. A vármegyék leírásainak történetéből, 1889. Hunfalvy János, emlékbeszéd, 1890. Magyar utazók a középkorban, 1891. A földrajz-tanítás története Magyarországban, 1896. A magyar térképírás multja és jelene, a társulat millenniumi közgyűlésén felolv., 1898. Weld Izsák utazása Washington Amerikájában, 1901. Történelmi faltérképeink. Ezen czikkek nagy részének fraczia vagy német kivonata a társulat Bulletinjében); Moller Külföldje (1879. könyvismert.); Bihari Gazda (1880. Az eperfaültetés kezdete Biharban); a temesvári Történ. és Rég. Értesítő (1881. Ada-Kaleh és Pétervárad mult századi tervrajzaik, 1882. Az aradi prépostság romjai, 1883. A temesvári parasztcsata, 1884. Mágocsy Gáspár öröksége, 1885. A pankotai ásatások, 1887. Károlyi Sándor életéhez, Az aradi vár építése); M. Gea (1881. A Maros mentén, Arad és népe, Magyarország földrajza 1568-ban és könyvism.); Nemzeti Nőnevelés (1881. Amos Comenius, 1885. Nagyjaink, 1891. Arad vármegye legrégibb iskolái, 1892. A magyar ABC. történetéhez); Kárpátegyesület Évkönyvei (1885. A Hegyes-Drócsa északnyugati részén); Arad és Vidéke (1882. 32-35. Egy aradi philosophus, 244. Arany János életrajza ügyében, 295. A Temesköz népköltése, 1883. 11. Pusztaszer, 49-51. Adatok megyénk történetéhez, 73. Majláth György, Széchenyi tébolya, 84. Kossuth utolsó napja Aradon, 1884. 156. Freisingeni Ottó hazánkról, 259. A megyei monographia, 290. Iró és közönség, könyvism., 299. Zichy Péter szerelme, 1885. 40. Csernovics Mihály öröksége, 295. Egy aradmegyei falu, 1886. 39., 40. Katonaság és a magyar nyelv, 48. Az aradi czigányok, 95. Paulikovics Lajos, 208. Az aradi gyűlés emléke); M. Nyelvőr (1882. Szerémi György magyarsága); Neue Arader Zeitung (1882. Csála und sein Burg Johann Arany, 1883. 52. Bingland, 1854. 230. Die dreizehn Märtyrer, 230. Der Arader Noe); Természettudományi Füzetek (Temesvár, 1882. Grossinger János, hazánk természeti viszonyainak első leírója, 3 közlés); Országos Tanáregylet Közlönye (1882-83. Kiepertnek egy térképe, könyvism., 1885-86. m. tört. congressus a középiskolai történettanításról, 1886-87. történelmi kiállítás, képzőművészet az iskolában és könyvism., 1891. Történeti olvasókönyvek, Magyarország új fali térképe, 1892. A történettanítás szelleme és könyvismertetések); Vágó, Községi jegyzők Évkönyve. (1883. Eszmék XIII. századbeli magyar kir. jegyzőktől); Szana Koszorúja. (1883. Schiller magyar fordítói); Aradi Hirlap (1883. Megyénk legrégibb leírása, 72. A hol a legmagyarabb drágakő terem, 1884. 113. Magyarok orosz államhivatalban, 121-124. A temesvári szerb kongresszus, 138. Az aradi lapok történetéből, 147-150. A történeti arczképcsarnok, 170-171. Arad 1848. második felében, 214. II. József Oroszországban, 218. Arad szinészettörténetéből, 221. Aradmegye Arad város ellen, 224. Három nap Zágrábban, 228. Az első ülések régen, 232. A tizenhárom, több hazai s külföldi lap átvette, 233. Thököly szerelme, 236. Az aradi Noé, 237. Szász Károly); Kisfaludy-Társaság Évlapjai (XX. 1884. Monaci Lőrincz verse Kis Károlyról); Archaeologiai Értesítő (1884. A szent-annai avargyűrű); Kölcsey-egyesület Évkönyve (1884. Aradvármegye történetéből, 1885. Lugossy József Kölcseyről, Arad őskoráról, Titkári jelentések, 1886. Nyelv és katonaság); Hazánk (1884. Forray András esete, 1885. Adatok 1790-ből, 1886. Magyarok az 1812. orosz hadjáratban); Paed. Plutarch (1886. Basedow, Oláh Miklós, Bél Mátyás, Dugonics András); Aradi Közlöny (1886 38. Középkori freskók megyénkben, 59. A közműveltség ügye Aradmegyében, 94. Pero zendülése, ápr. 25. 77. Három monographia kézirata. Grassalkovich Aradm. főispánja, 163. A kilenczvenes évek kezdete Aradban, 253. Az aradi gyűlés, 1887. 1-3. Orosz-magyar kereskedelem története, 276. könyvism., 1890. 93. Arad rómaiságának idejéből, 1891. 204. Reviczky első sikere, Háromszázéves útleírás); Budapesti VII. ker. főgymnasium Értesítője (1887. Régi magyar utazók, 1888. Az oroszok és magyarok első érintkezései, 1892. A keresztes háborúk és szent László); Turisták Lapja (1888. A dubniki opálbánya, 1890. Bene vára a Mátrában, 1899. Két régi magyar turista: Szepsi Csombor Márton, Tótváradi Kászonyi András); Egyetem. Philol. Közlöny (1889. Perecsényi Nagy László naplója); Kath. Szemle (1889. Dósa első költője, 1896. A rímes krónika a honfoglalásról); Varga, Vértanúk Albuma (1890. Nagy-Sándor József, Scweidel József); Ethnographia (1890. Aradmegye czigányainak történetéből); Hadtört. Közlemények (1890. Aradvármegye hadügye a középkorban, 1894. A tizenöt éves török háború történetéhez); Bukaresti Naptár (1890. A magyar missiók kezdete); Nemzet (1890. 168. A Bessenyey-család); Osztrák-magyar Monarchia írásban és képben (1891. Az aradi síkság, 1900. Bevezető rész az erdélyi kötethez, Lóczyval és Ballagi Aladárral együtt); Közoktatási Szemle (1891. Történeti térképek); M. Paedagogia (1894. Felméri Lajos); Egyetértés (1892. 135. könyvism.); Kolozsvár (1892. 217. 218. Középkor és magyar tudomány, egyetemi székfoglaló, 232. Salamon Ferencz emlékezete, 257. Három történettudós, 1893. 101. De Gerando Ágostné, 242-244. A Hora-világból, 279-282. Életmód az Árpádok korában, 1894. 117. Magyarok, románok, 1895. 19. Millenniumi képtárgyak Kolozsvárm. számára, 100-103. Nyolczszáz esztendeje, a keresztes háborúk kezdete, 115-117. Martinovics és társai, 148. A Lónyay-család Erdélyben, 294. Irinyi János halála, 296. Egy kolozsvári műremek, a prágai Szent-György szobor, 1896. 114-116. Város és haza, emlékbeszéd Kolozsvár ezredéves közgyűlésén, 221-225. Mátyás és a renaissance, a Mátyás-szobor alapjának letételekor emlékbeszéd, 1897. 31. és 226., 227. A kolozsvári tanári kör, 129. Kolozsvár és a kereskedelmi szakoktatás története, 161. Brassai emléke, szept. 27. megnyitó az erdélyi irod. társaság ülésén, 246. 263. A szászok történetéből); 1848-49. Történelmi Lapok (1892. Kossuth szülőhelye, 1893. Sajtószabadságunk, 1897. könyvism., 1898. Az unio); Erdélyi Muzeum (1893. Orosz-magyar érintkezések a Jagellók korában és könyvism., 1894. Amerika és a magyarok, orosz-magyar érintkezések az erdélyi fejedelmek korában és könyvism., 1895. könyvism., 1896. Monroe s a Monroe-elv, 1896. Mátyás és a renaissance, 1897. Csányi László Erdélyben. 1898. Albert Mihály, a szászok legnagyobb költője és könyvism., 1899. A longobardok hazánkban, 1900 A magyar kereszténység szelleme, 1901. Cromwell és Erdély); Pallas Nagy Lexikona (1893-1900. Az Árpádokra vonatkozó czikke és négy történelmi térkép tervezete); Ungaria 1893. Inceputul evului mediu în Ungaria, 1894. Revolutionea lui Horea în partea těrei Unguresti, Primul contact al Ungurilor cu al Rusilor); Akadémiai Értesítő (1893. Pero lázadása és könyvism., 1897. Brassai emléke, 1900. jelentés a Vigyázó Sándor-féle pályázatról); Érdély (1893. Erdély régi leírói, 1895. Az első magyar turisták, 1896. Helyneveink történetéhez, 1901. Gróf Wass Ádámné olasz útja); Történelmi Tár (1894. Az ellenreformatio történetéhez); Oesterr.-Ungar. Revue (XX. 1896. Ugarn zur Zeit des ertsen Kreuzzuges); A felső közoktatásügy Magyarországon (1896. A kolozsvári egyetem történetének vázlata); Az iparosok olvasótára (1896. Életmód az Árpádok korában); Kármán Mór Emlékkönyve (1897. Priskus Rhetor az iskolában); A budapesti bölcsészhallgatók segítőegyesületének Emlékkönyve (1897. Az első ezer forint); A magyar diákélet és diákegyesületek cz. könyv (A magyarfőiskolák ifjúsága 1848-49-ben, francziául is); a kolozsvári egyetem Actáiban (1898. Az egyetem üdvözlete a cividalei congressushoz, latinul, Jelentés a cividalei olasz történelmi congressusról, Pályakérdések birálatai több évf. Emlékbeszéd Erzsébet királynéról, 1900. Üdvözlet a krakkói egyetemhez fennállása 500. évfordulóján, a latin szöveg hasonmása); Kolozsvár ünnepi díszjegyzőkönyve (1896 Város és haza, 1989. Az unio); Család és Iskola (1897. Az első magyar népoktatási törvény, 1900. Az első állami tanítóképző); Magyar-Román Szemle (1897. A Váncsok és a Váncsfalvi Jurák, 1898. Oláhok az erdélyi Liber Regiusokban, A románok kibékítésének kezdete 1849-ben, A zelistyei Wlad-család eredetéről, Tiszántúli református oláh papok); Weisz János, Világtörténete (1897-1900. XIV. k. Magyarország alkotmányának visszaállítása 1790-ben, XVIII. A franczia forradalom hatása Magyarországra, névtelenül); Egyetemi Lapok (1898. Egyetemek a XIII. században); M. Pestalozzi (1898. Márczius idusa az iskolákban, 1900. Az első paragrafus); Budapesti Szemle (1898. az 1848-49. III. zászlóalj története, Az erdélyi Unio-bizottság, 1900. A franczia zsidók egyenjogusítása); M. Polgár (1898. 38. Beszéd Finály temetésén az akadémia nevében, 53. Az unio, ünnepi beszéd Kolozsvár város díszközgyűlésén, 69. Brassai és a történettanítás, 138. Erzsébet királyné halála, 141. Kolozsvár és a «császárné», 163. Nemzeti szellemű középiskolák, 192-193 Műízlés a középiskolában, 231. A nagyenyedi collegium, 1900. 218. Megnyitó beszéd a tanári kör gyűlésén, 292. könyvism., 1901. 88. A függetlenségi nyilatkozat); Kolozsvári Lapok (1899. Szilágyi Sándor, Egy marék só, Rollett költeménye Dózsa Györgyről); Csengeri, Bevezető előadásaiban (1901. II. Rákóczi Ferencz fogsága Szigligetitől).

Álnevei és jegyei: Klio, Marquis Jean d'Or (Üstökösben 1867-1887.), és Zay Sándor (Hon 1875. 293. sz.), Bibliophil, M. S., -i-r, ¤.

Munkái:

1. A nők emancipatiója. Satira. Bpest, 1874.

2. Képes mesék versekben. U. ott, 1874.

3. Képes vadaskert. U. ott, 1874.

4. A Fekete-Körös és vidéke. Nagyvárad, 1877. (Ism. Földr. Közlem. 1876., Századok 1877.)

5. Sarkad története. Bpest, 1877. Ábrákkal és két térképpel. (Ism. Prot. Egyh. és Isk. Lap, Nagyvárad, Szabadság, Kassa és Vidéke, Alföld, Orsz. Tanáregylet Közlönye, Földr. Közlem., Századok 1878.)

6. Az oroszok hazánk történetében. U. ott, 1878. (Ism. Prot. Egyh. és Isk. Lap 1878., Pesti Napló.)

7. A magyar mint államnyelv 1604-től 1711-ig. Arad, 1879. (Különny. a főgymnasium Értesítőjéből. Ism. Pesti Napló 148. sz. esti k., Prot. Egyh. és Isk. Lap.)

8. Dr. Nogall János. Nagyvárad, 1880. (Különny. a Biharból).

9. Bihari román írók. U. ott, 1880. (Ism. Századok).

10. A nagyfalusi Arany-család. Bpest, 1881. (Különny. a Századokból. Arany Lászlónak erre tett megjegyzései Arany hátrahagyott iratai XVIII. füzetében és Egyetértés 1888. 105. sz.)

11. Aradtól Petrozsenig. Arad, 1881.

12. Aba Sámuel. Bpest, 1882. (Különny. a Középiskl. Szemléből.)

13. A borsodi Bükkhegységben. Lőcse, 1882. (Különny. a Kárpátegyesület Évkönyvéből.)

14. A magyar globus. Farsangi földrajz. Arad, 1882. (Különny. az Alföldből.)

15. Csála és vára. U. ott, 1882. (Felolvasás a Kölcsey-egyletben. Különny. az Alföldből.)

16. Czudar Mihály versei. Arad, 1883. (Felolvasás. Különny. az Alföldből.)

17. Dózsa György és forradalma. U. ott, 1883. (A m. tudom. akadémia által dicsérettel kitüntetve. Ism. Függetlenség, Főv. Lapok 126., Arad és Vidéke 127., Alföld 126., Nemzet 147., Pesti Napló jún. 12., Egyetértés 151., Századok. 2. czímkiadás. U. ott, 1886.)

18. A Bingföld. Arad, 1884. (Különny. az Alföldből).

19. Magyar Pantheon. A magyar történelem, művészet és irodalom 150 kimagasló alakja képekben és rövid életrajzokban feltüntetve. Pozsony, 1884. Százötven arczképpel. (Ism. Egyet. Philologiai Közlöny, Pozsonyvidéki Lapok 239.)

20. Eszterházy Miklós nádor. U. ott, 1884. (M. Pantheon 25.)

21. Wesselényi Ferencz nádor. U. ott, 1884. (M. Helikon 26.)

22. Széchenyi Pál kalocsai érsek. U. ott, 1884. (M. Helikon 25., Ism. Koszorú.)

23. Kemény János. U. ott, 1884. (M. Helikon 29.)

24. Hunyady Mátyás életrajza. U. ott, 1885. (M. Helikon 48.)

25. Thököly Imre életrajza. U. ott, 1885. (M. Helikon 55.)

26. Mária, Magyarország királynéja 1370-395. Budapest, 1885. Kilencz melléklettel (Tört. Életrajzok I. Ism. Fővárosi Lapok 54. Nemzet 20.)

27. Földrajz. Gymnasiumok használatára. U. ott, 1887. Két rész 141 képpel. (2. kiad. 1891. 1893., 3. k. 1895. 1900., 4. kiad. I. 1900., 5-ik kiadás 1901. sajtó alatt. U. ott.)

28. Az osztrák-magyar monarchia politikai földrajza. A gymnasium III. osztálya számára 12 képpel Ugyanott, 1887. (2. kiadás 1892., 3. kiad. 1901. sajtó alatt). Ugyanott.)

29. Dézna és vidéke. U. ott, 1887. (Különny. a Földr. Közelményekből.)

30. Történelem elemi népiskolák számára. Mayer Miksa után. U. ott, 1888. (9. kiadás, 10. k. 1889., 11. k. 1893., 12. k. 1900.)

31. A magyar nők utazásai. U. ott, 1889. (Különny. a Földr. Közleményekből.)

32. Világtörténelem felsőbb és polgári leányiskolák számára. U. ott, 1890. (2. kiadás 1891., 3. k. 1893., 4. k. 1895., 5. k. 1896., 6. k. képekkel 1899., 7. k. 1900. U. ott. Ehhez vezérfonálul írt Teesz János egy világtörténelemet. Bpest, 1899. Ruménre ford. Popovics I. Nagy-Szegen, 1899.)

33. Földrajz polgári és felsőbb leányiskolák számára. Bpest, 1890. (2. k. 1892., 3. k. 1894., 4. k. 1895., 5. k. 1898., 6. k. 1900., 7-ik kiadás 1901. sajtó alatt. U. ott. Ruménre ford. Popovics I. Nagy-Szeben, 1899.)

34. Általános földrajz. U. ott, 1891. Két részben (Lád Károlylyal együtt; 2. lenyomat. U. ott, 1896. 1901.)

35. Világtörténelem. Szulik József után. U. ott, 1891. (4. kiadás, 5. k. 1894., 6. k. 1897. U. ott.)

36. Világtörténelem, gymnasiumok számára. U. ott, 1892. Három rész. (Névtelenül I. 7. k., II. és III. r. 5. kiadás 1894. U. ott.)

37. A középkor tanulmánya. Bpest, 1892. (Különny. A M. Paedagogiából. Ism. Korrespondenzblatt 1893)

38. Amerika és a magyarság. U. ott, 1893. (Különny. a Földrajzi Közleményekből. Németül: U. ott, 1893. képekkel. Ism. Korrespondenzblatt, M. Tengerpart, Századok)

39. Egy magyar humanista. Maximilianus Transylvanus. Kolozsvár, 1893. (Különny. az Erdélyi Múzeumból. Ism. Korrespondenzblatt, Földr. Közlem., Századok, Gróf Apponyi Sándor, Hungarica I. 1900. 99. l.)

40. Európa a magyarok honfoglalása és a frank birodalom szétbomlása idejében U. ott, 1893.

41. Arad vármegye és Arad sz. kir. város története. Arad, 1892 1895. I. és II. rész Térképpel és képekkel. (Ism. 1891: Arad és Vidéke 262. 284., Aradi Közlöny 223., 271., 273., M. Hirlap 259., Főv. Lapok 331., Pesti Napló 346., P. Hirlap 346. Egyetértés 335. 1892: Historischer Jahrbuch, Pester Lloyd 11., Élet 1895: Kolozsvár 239., Szabad Egyház 5, Nemzeti Ujság 150. sz., Vasárnapi Ujság 1892. 3., 14., 1895. 47., Alföld 1891. 275., 280-81., 1895. 113., 190., 191., 194. sz.; Századok 1892. 344., 1895. 764. l., Erdélyi Muzeum 1892. 1895., Kath. Szemle 1892., 1895., Földrajzi Közlemények 1891., 1895., Budapesti Szemle 1897.)

42. Pero lázadása. Akadémiai székfoglaló. U. ott, 1893. (Ism. P. Napló 14. sz., Századok 531. l.)

43. Haan Lajos emlékezete. U. ott, 1893. (Különny. a Századokból.)

44. Erdély helynevei. Kolozsvár, 1894. (Különny. az Erdélyből.)

45. Ungarns Millennium. Bpest, 1895. (Különny. az Oesterr. Ungar. Revueből.)

46. Arad- és Zarándmegye 1558-1565. U. ott, (Különny. a Tört. Tárból.)

47. Középkori iskolai fali térképek. A vallás- és közoktatási miniszter megbizásából. U. ott, 1893-1900. (I. Európa a népvándorlás korában 1:4.000,000. Bpest, 1896. II. Európa a magyarok honfoglalása korában 1.400,000 U. ott, 1893. III. Magyarország Nagy Lajos korában U. ott 1900. 1:1.000,000. IV. Európa a renaissance és Mátyás király korában. 1:4.000,000. U. ott, 1896. Ugyanezek a Kogutowicz-féle tört. atlaszokban kisebbítve. Ism. 1893. Pester Lloyd 207., Alföld 207., Pesti Napló, Egyetértés 360. sz. Földr. Közlem. 247. l.)

48. A kolozsvári m. kir. Ferencz-József-tudomány egyetem története és statisztikája. Kolozsvár, 1896. (Pisztory Mórral együtt).

49. Európa a magyarok honfoglalása idejében, Bpest, 1897. Térképpel. (A Földrajzi közlemények melléklete. Ism. M. Kritika 1898. 12. sz.)

50. A tíz szobor. U. ott, 1897. (Különny. az Iparosok Tárából.

51. Márki István, a sakkjáték tankönyve. U. ott, 1897. (2. kiadás, kiadta és előszóval ellátta).

52. A Magyar- és Erdélyország egyesítésére vonatkozó főbb okiratok. Kolozsvár, 1898. (A város megbízásából. Névtelenül.)

53. Az 1848-49. évi szabadságharcz története. Bpest, 1898. (Első fele: Márki-Beksics Modern Magyarországának a Szilágyi-féle M. Nemzet története X. kötetében, képekkel. Ism. Pester Lloyd 302., P. Hirlap decz. 15., Magyarország decz. 16., Országos Hirlap decz. 15., M. Ujság decz. 16., Vasárnapi Ujság 51., Századok 734. l., Erdélyi Muzeum 1899. Revue critique 1900.)

54. Erzsébet királyné. Egyetemi beszéd. Kolozsvár, 1898.

55. Erzsébet, Magyarország királynéja (1867-1898). Bpest, 1899. (Album-kiadás, képekkel. Ism. Magyarország 250., P. Napló 251., Hazánk 217., Nemzet szept. 6., Uj Idők, 1899. Erdélyi Muzeum, Vasárnapi Ujság 37. sz).

56. A longobardok hazánkban. Kolozsvár, 1899. (Ism. Századok 664. l., Korrespondenzblatt 1900.).

57. Finály Henrik emlékezete. U. ott, 1899. (Emlékbeszédek IX. 11. Ism. Korrespondenzblatt 1900).

58. A középkor főbb krónikásai a magyarok honfoglalása koráig. U. ott, 1900. (Olcsó Könyvtár 1157-58).

59. Mathias Corvinus und die Renessaince. wien, 1900. (Ism. M. Polgár 20. sz., Korrespondenzblatt).

60. Emlékbeszéd Nagy Iván r. tag felett. Budapest, 1900. (Emlékbeszédek X. 6.)

61. Le vestigia dei Longobardi in Ungheria. Cividale, 1900.

62. Magyarok története. Felső leányiskolák számára. Bpest, 1901.

63. Egyetemes történelem középiskolák számára. Ugyanott, 1901. Három kötet. (Sajtó alatt).

Szerkesztette az Irodalmi Értesítő cz. könyvészeti szaklapot 1874-1875-ben Budapesten (Ism. Oesterr. Buchhändler Correspondenz 1876); A Kölcsey-egyesület Évkönyvét 1881-83. I. Arad, 1884.; Mátyás király. Emlékkönyv kolozsvári szobrának leleplezése alkalmából. Album-kiadás. (Sajtó alatt).

Jelenleg Világtörténelmen dolgozik, mely két kötetben a művelt közönség számára fog megjelenni.

Kéziratban: Jegyzetek a magyar földrajzi ismeretek történetéhez és egyetemi előadásai, melyekből tanítványai eddig kilencz kötetet hektographálták mintegy 3500 lapon. A m. n. múzeumban: levelei Pesti Frigyeshez, Arad, 1879. jan. 19., 1884. decz. 10.

Pesti Napló 1860. febr. 7. 30. sz.

Moenich-Vutkovich, Magyar Irók Névtára. Pozsony, 1876. 498. l.

Nagyvárad 1876. és 1892. 182. szám.

Lakatos Ottó, Arad története. Arad, 1881. 27. l.

Akadémiai Értesítő 1882. 211. l.

Petrik Könyvészete.

M. Könyvészet 1886-1887., 1889-94., 1896., 1898-99.

Aradi Képes Naptár 1887. 66. l. arczk.

Emléklapok a Kölcsey-egyesült tánczvigalmáról. Arad, 1887. arczk.

Figyelő XXIII. (Naményi Lajos).

Alföld 1887. 271. sz.

Kiszlingstein Könyvészete.

Eberstein, Handbuch für den deutschen Adel. Berlin, 1891.

Pesti Napló 1892. 198. sz.

Irodalomtörténeti Közlemények 1894. 445. lap.

Vasárnapi Ujság 1896. 43. szám, arczk. (György Aladár).

Pallas Nagy Lexikona XII. 345., XVIII. 223. l.

Erdély 1897. 83. l. arczk. (Szádeczky Lajos).

Kolozsvári Lapok 1899. 5. sz. arczk. (Versényi György).