Kezdőlap

Mátray Arnold,

nyug. miniszteri számtanácsos, szül. 1849-ben Gyöngyösön (Hevesm.); a gymnasiumot, kereskedelmi szaktudományokat és a budapesti egyetemen az állami számviteltant végezte. Katonai tiszti vizsgát tett és hadnagygyá, majd főhadnagygyá léptették elő szolgálaton kívüli kötelékben. 1876-ban lépett állami szolgálatba a földmívelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszteriumban (most földmívelésügyi miniszterium). 1896. okt. 1. saját kérelmére nyugdíjaztatott. 1883-ba alapította Budapesten a kereskedők és iparosok hitelszövetkezetét, hol mint igazgatósági tag jelenleg is működik. A hazai ipar terjesztése érdekében több izben járt Erdélyben a textilipar tanulmányozása céljából, 1889-ben pedig textilipaczikkekből Budapesten bizományi raktárt létesített, mely azonban két év mulva megszünt.

Czikkei a Hazánkban (1884. Bosnyák föld és népe); az Egyetértésben (1885. szept. A pénzintézetek országos értekezlete és a hivatalszövetkezetek, 1886. ápr. A mezőgazdasági hitelszövetkezetekről, 1898. aug. fürdői levelek, 1900. 348. sz. Magyar fonó-szövőipar); a Pesti Hirlapban (1885. szept. A pénzintézetek országos értekezlete és a hitelszövetkezetek, 1886. ápr. Néhány szó hitelszövetkezeteinkről, aug. fürdői levelek, szept. A hitelszövetkezet és az érdekelt közönség. 1887. ápr. Hitelszövetkezetekről, 1889. jún. A hazai ipar érdekében javaslat), a Nemzetben (1885. decz. A mezőgazdasági hitelszövetkezetről), a M. Iparban (1890. A hazai fonó- és szövőipar érdekében) a M. Pénzügyben (1890. Pénzintézetek és a hazai ipar), a Függetlenségben (1897. fürdői levelek), a Közgazdasági Értesitőben (1899. A hitel- és korona-szővetkezetekről), a Közgazdasági Híradóban (1899. Pénz és hitel, 1900. A hazai ipar fejlesztése érdekében), a Pénzügyi Ujságban (1901. Hitel- és korona-szövetkezetekről, Az építkezési válság kihatásai),

Munkája: A hazai ipar pártolásáról. Felolvasás, Bpest, 1900. (Különnyomat a Pénzügyi Ujságból.)

Önéletrajzi adatok.