Mednyánszky Sándor (medgyesi),
1848-1849. honvéd-ezredes, M. István Trencsénmegye főszolgabirája és Zamaróczy Anna fia, szül. 1816-ban Egerben (Hevesm.); 1832-ben a katonai pályára lépett és a 40. gyalogezredben előbb hadapród, később főhadnagy lett, de a 40-es évek elején a szolgálatból kilépett, nem bírván kibékülni a hadseregben uralkodó szellemmel. Mint harminczados szolgált 1848-ig Karloban (Sopronm.). A szabadságharcz kitörésekor beállt honvédnek és csakhamar hadnagy lett; a honvédelmi bizottsághoz a népfölkelés szervezésére tervet nyujtott be, melynek foganatosításával meg is bízták. Győrmegyében szabad csapatot alakított, melynek magvát 40 börtönből kibocsátott rabló képezte. Ezen portyázó (guerilla) szabad csapattal mint százados a hadsereg balszárnyán a Bakony felé működött. 1849. febr. szülővárosát is meglátogatta, hol 300 önkéntes esküldött zászlaja alá. Ezután Aulich táborában, mint karsegéd, részt vett az áprilisi és májusi csatákban, majd Komáromba vonult és az aug. 3. kitöréskor Klapka őt küldte 3000 főnyi dandárral a dunántúli vármegyékbe, hogy ott új hadsereget szervezzen. Ez sikerült is neki, de időközben Világosnál a fegyvert lerakták és Komárom is kapitulált. Klapka őt küldte ki Haynauhoz egyezkedésre. A kapitulationalis pontokat ő is aláírta. Ekkor kivándorolt és 18 évig élt Londonban, eleitén tollal keresve kenyerét; 1853-tól egy bankháznál nyert alkalmazást; 1859-ben tagja volt az olaszországi legiónak. 1866-ban a porosz-osztrák háborúban ő szervezte a magyar csapatot. Ezután Kossuth mellett élt Torinoban 1869-ig, a mikor hazajött. 1870-ben a szigetvári kerület megválasztotta országgyűlési képviselőnek és 1875. ápr. 24. Budapesten történt halálaig a 48-as párt híve maradt. (Első neje angol nő volt, ki 1867-ben halt el; 1871. másodszor nősült, feleségül vevén Fialka Piroskát).
Czikkei a Honvéd-Albumban (1866. A győri portyázók viszontagságai); a Honvéd-Menház Albumában (1870. Egy száműzött naplójából); a Kertészeti Füzetekben (1885. A vértetűről).
Munkája: Rural and historical gleanings from Eastern Europe. By Miss A. M. Birkbeck. London, 1854. (2. kiadás. Ezen munkáját tollba mondta nejének és mivel nem akarta nevét nyilvánosságra hozni, neje nevét nyomatta a czímlapra. Magyarországról szóló történelmi és néprajzi czikkeket foglal magában).
Nagy Iván, Magyaroszág Családai VII. 383. lap.
Hazánk és a Külföld 1868. 24. szám. arczk.
Arany Trombita 1873. arczk.
1875: Magyarország és a Nagyvilág 18. szám, arczk., Budapesti Közlöny 96. sz., Vasárnapi Ujság 18. sz. arczk.
Pallas Nagy Lexikona XII. 448. l. és gyászjelentés.