Kezdőlap

Mihalik József,

állami felső kereskedelmi iskolai tanár, M. Adolf vasuti tisztviselő és Zányi Mária fia, szül. 1860. okt. 25. Gönczön (Abaujm.); középiskolai tanulmányait a kassai állami főreáliskolában és a budapesti paedagogiumban végezte, a hol 1881-ben a mennyiség- és természeltudományi szakcsoport tárgyaiból polgári iskolákra oklevelet nyert. 1881-ben neveztetett ki tanárnak a liptó-szent-miklósi állami polgári iskolához; 1890-ben Nagy-Szőllősra szintén az állami polgári iskolához helyezték át; végre 1892-ben saját kérelmére Kassára került. 1883-90-ig a magyarországi Kárpát-egyesület ügyvivő titkára volt, eltávoztával örökös tiszteleti tagúl választották. 1896-ban a kereskedelemügyi miniszter által meghivatott az ezredéves országos kiállítás történelmi főcsoportjához, hol a műkincsek rendezésénél és a szakmunkák végzésénél négy hónapig működött. Ugyanezen évben választatott meg a kassai felsőmagyarországi múzeum őreül, 1897-ben pedig az országos régészeti s embertani társulat igazgató választmányi tagjául. 1900-ban tanulmányainak kibővítése czéljából beutazta Svájczot, Dél-Németországot és tanulmányozta a párisi világkiállítást. 1901-ben a vallás- és közoktatásügyi miniszter kinevezte a magyar országos képzőművészeti tanács állandó tagjává. A kassai irodalmi társaság, a magyar turistaegylet kassavidéki osztályának és a kassai hirlapírók otthonának igazgató választmányi tagjának.

Czikkei a Magyarországi Kárpát-egyesület Évkönyvében (1884. A deménfalvi jég- és cseppkőbarlang, 1886. Liptóvármegye topographiai tekintetben, 1887. Kirándulás a Krivánra, 1888. A Baranyecz, 1889. Liptóvármegye őskori telepei, 1890. Uti jegyzeteimből, 1892. A Paludnicza, Adalékok Liptómegye fölrajzi nomenclaturájához; mind ezen czikkek németül is megjelentek ugyanott); a Függetlenségben (1884. A Csorbai tó); a Földrajzi Közleményekben (1886. Az európai nagy vizválasztó vonal magyarországi része, 1891. Magyarország hegységeinek csoportosítása); a Szinészek Lapjában (1886. Prológ a liptó-szent-miklósi magyar szinterem megnyitására, költemény); a Kassai Szemlében (1885-től rendes munkatárs, 1887. Tátraképek, Carpathus álnévvel, 1888. A tót demokraták, szintén úgy); a M. Szalonban (1887. a Csorbai tó); az Archaeologiai Értesítőben (rajzokkal 1888. A rohácskai őstelep, Őskori telep Liptómegyében, 1890. Selmeczbányai ötvösművek a XVII. századból, 1891. A sonkádi bronzkard, A selmeczbányai ötvösök és festők pecsétnyomója, Őskori telepek Liptómegyében, A mátyfalvi templom és czimerképe, Oskori emlékek Ugocsamegyében, Antik érmek Ugocsamegyében, Régi áldozópoharak Ugocsamegyében, 1892. A beszterczebányai ötvösök pecsétje 1598-ból, A korponai csizmadia-czéh pecsétlője 1631-ből, A bujánházai Bélavára nevű őskori erőd, Hazai ötvösczéhek pecsétjei a XVII. és XVIII. századból, Egy máramarosmegyei bronzkard, Az úrmezei urnatemető, 1893. Sodronyos zománczú kehely a kassai ev. ref. ekklézsia tulajdonában. A Hradek nevű őskori földvár Sárosmegyében, Egy lőcsei kehely a XVII. századból, A szatmári ötvösczéh pecsétje 1590-ből, Adalékok hazai ötvösségünk történetéhez, 1894. A tornyosnémeti bronzlelet, A kassai sirlelet, A kecskeméti ötvös Péter, Nonnert ötvös Pál, Kassai ötvös művek a miskolczi ev. ref. ekklézsia tulajdonában, 1895. Kassa város nagy pecsétje 1504-ből, A hejczi harang, A kolozsvári ötvösczéh pecsétje, Szilassi János ötvösművei, Az abosi földvár, Az ujhelyi ezüst fibula, A richwaldi harang, Urmezei és csornatői ásatásaim eredménye, Kassai középkori műemlékek viszonya a sváb művészethez, Pannoniai régiségek a felsőmagyarországi múzeumban, Egy kassai rézöntő a XVII. században, A bodokőváraljai őstelep, 1896. Feketekúti régiségek, Adalékok hazai ötvösségünk történetéhez, Régi hazai ötvösműveink az ezredéves országos kiállításon, Régi bártfai ötvösök, Gutgesell Dávid életrajzához, 1897. A kassai dom régi siremlékei. A nagyszebeni ötvösök czéhpecsétje, Az ungvári útmutató, Felsőmagyarországi harangok és harangöntök, A vizsolyi pohár, Az országos magyar iparművészeti múzeum, 1898. Kassai származású ötvösművek, A mislyei és hejczei praehistorikus telepek, I. Miksa császár domborműves mellképe, A boldogkőújvalusi bronztőr, A pesti ötvösök czéhpecsétje, A mogyoróskai kehely, Három egyházi ötvösmű a m. n. múzeumban, Beham és Flötner művészete hazai emlékeken, Kassai harangok, Hazai ötvösségünk történetéhez, Antonius mester aranykelyhe, A kassai fazekas czéh és könyvism., 1899. Két kassai fedeles kupa, A verseczi ötvöslemez, Régi kasai sirkövek, A bor hatásának allegoriái régi ötvös műveken, Régi magyar ötvösművek Abauj-Tornamegyében, Magyar sodronyzománczos művek külföldi múzeumokban, 1900. Régi kassai ötvösség, Han Sebestyén két ismeretlen ötvösműve, Történelmi emlékeink az 1900. évi párisi világkiállítás magyar pavillonjában, 1901. Tanulmányok a régi hazai ötvösség köréből, Egy zománcozott délszláv csatt); a Turisták Lapjában (1889. Liptómegye természeti szépségei; A deménfalvi völgy, A gyömbér, A csorbai tó, A kirándulók zsebkönyvéről, 1890. A proszéki völgy, Vándorlások Liptómegyében, A magyarországi Kárpátegyesület szellemi munkásai érdekében és könyvism., 1891. A Kriván); a nagy-szőllősi áll. polg. isk. Értesítőjében (1892. Ugocsamegye lakói a praehistorikus korban és a történelmi kor elején); a Történelmi Tárban (1893. Magyarországi confoederált ötvösczéhek a XVII. században, 1894. Keresztúry Borbély István könyve az orvosságokról, 1896. Kassa 1556. évi számadás-könyve); a kassai Minervába (1893. A régi Kassáról az uj Kassának); a kassai Felföldben (1895. Egy 22 év előtti követszámla, Valami a régi borbélyokról és könyvismert.); a Magyarország városai és vármegyéi I. Abauj-Tornavármegyé-ben (1896. Kassa régi sirkövei rajzokkal, A kassai ötvösművészet története, Abauj-Tornavármegye őstörténete); az Archaeol. Közleményekben (1897. A boldogkőváraljai neolithkori telepek); a felsőmagyarországi múzeumegylet Évkönyvében (1897. Abauj-Tornavármegye a török hódoltság korában); a Kassai Hirlapban (1897. Kassa város régi czímere); a budapesti Művelődésben (1897. A Bubics-féle holicsi gyűjtemény); a M. Iparművészetben (1897. A küküllővári sirbolt régiségei, Egy kassai serleg a XVI. sz.-ból, 1898. Az iparművészeti múzeum tavaszi tárlata, Az orsz. m. iparművészeti múzeum 1898. évi gyarapodása, A Jókai-serleg és könyvism., 1900. A történeti csoport, A magyar történelmi pavillon, Az orsz. m. iparm. múzeum gyarapodása az 1889. év II. negyedétől annak végéig); a kassai Pannoniában (1898. Abauj-Tornavármegye régiségei); a M. Műkincsekben (Bpest, 1901. III. Magyarország vidéki műkincsei); a kassai Felső Magyarországban (1901. Dessewffy Pál gyűjteménye); a Magyarország történeti emlékei cz. munkában (1902. Sajtó alatt. A csúcsives izlés ötvössége, A renaissance izlés ötvössége); a kassai múzeum Évkönyvében (1902. Sajtó alatt. Abauj-Tornamegye a hódoltság korában, Az ötvösség). Munkatársa volt a legutolsó években a Pallas Lexikonának, melybe művészeti és iparművészeti czikkeket írt.

Munkái:

1. Liptómegye földrajza. A népiskolák III. osztálya használatára Pozsony, 1884. (Orbók Mórral együtt. Tótul is: U. ott, 1884).

2. A csorbai tó. Liptó-Szent-Miklós, 1885.

3. Kassa és környéke. Kalauz a turisták számára. Kassa, 1897. (Truskovszky Jenővel és Szőnyeg Pállal együtt).

4. Kassa város ötvösségének története. Bpest, 1899. (Archaeologiai Közlemények XXI. Ism. Vasárnapi Ujság 45. sz.).

5. A zománcz. Pozsony, 1901. A szöveg közé nyomtatott ábrákkal. (Tudományos Zsebkönyvtár 63., 64.)

Szerkesztette és kiadta a Tátravidéki Hiradót 1884. szept. 27-től 1885-ig a Liptó-Szent-Miklóson és szerkeszti a Kassai Múzeum Évkönyvét.

Álnevei és jegyei: Pagát, Eőry, Mezarthim, Carpathus, Leader, Pon, -k -f, M., -kf. és M. J.

M. Könyvészet 1886., 1900.

Kiszlingstein Könyvészete.

Pallas Nagy Lexikona XII. 635., XVIII. 265. l. és önéletrajzi adatok.