Kezdőlap

Miksó István,

theologiai doktor, r. kath. plébános, szül. 1835. aug. 2. Pesten, hol gymnasiumi tanulmányait végezte, majd növendékpapnak fölvétetvén, egy évet pozsonyi emericanumban töltött; a bölcseletet 1852-től Nagyszombatban, a theologiát 1854-55-ben a budapesti, 1855-56-tól a bécsi egyetemen hallgatta. 1858. szept. 3. miséspappá szenteltetett fel, mire főgymnasiumi tanár lett Nagyszombatban, de betegsége miatt ezen állásától fölmentetettt; 1868. jan. 18. budai, 1869-ben budavári káplán és magyar hitszónok volt. 1874-ben kapta a szomori (Komáromm.) plébániát, hol jelenleg is múködik, egyúttal a bajóthi kerület jegyzője. A római arkadiai tudós társaság tagja.

Munkái:

1. Theses ex universa theologia, quas in caesareoregia antiqussima ac celeberrima scientiarum universitate Vindobonensi pro obtinendo doctoris in Ss. theologia gradu academico publice defendendas suscepit ... Die 31. Oct. 1861. Tirnaviae.

2. Költelmi zsengék nehány költészet tanulótól a nagyszombati érseki nagy gymnasiumban. (Kiadta és előszóval ellátta). U. ott, 1862.

3. Zenget, melyet ő főméltóságának Simor Jánosnak, Magyarország herczegprimásának, legmagasabb kineveztetése alkalmával legmélyebb hódolata jeléül nyujta. 1867. U ott.

4. Jubelklänge Sr. fürstlichen Gnaden des Hochwürdigsten Herrn Johann Simor bei Gelegenheit des ersten oberhirtlichen Besuches, und der Ausspendung des h. Sacramentes der Firmung. U. ott, 1867.

5. Hangzatka füzér olvasós Boldogasszonynak háromszázados ünnepére, a szent olvasó társulat tagjai és a Sz. Szűz tisztelői megszívleléseül Budapest, 1871.

6. Dicszenget,melylyel főmagasságú herczeg Simor Ker. János Magyarország herczegprimását és esztergomi érseket 1873. decz. 22. történt bibornoki méltóságra meeltetése alkalmából legmélyebb hódolata zálogául üdvözlé. U. ott, 1873.

7. Dicsének, melylyel ő főmagasságát dr. Simor Ker. János urat, a római szentegyháznak sz. Bertalanról nevezett bibornok-áldozárát ... püspöki méltóságának huszonötéves évfordulója alkalmából a bajóthi egyházkerület nevében mély hódolattal üdvözli. U. ott, 1882.

8. Das Armen-Seelen-Lied. U. ott, 1885.

9. Simor János bibornok-érseknek, Magyarország primásának 50 éves áldozárságának alkalmára. Esztergom, 1886.

10. Mária-Nagyboldogasszony. Májusi elmélkedések. U. ott, 1893.

Zelliger Alajos, Egyházi írók Csarnoka. Nagyszombat, 1893. 333. l.

Schematismus Strigoniensis 1901.