Kezdőlap

Mocsáry Sándor,

királyi tanácsos, a magyar nemzeti múzeum állattári osztályának igazgató-őre, a magyar tudományos akadémia levelező tagja, szül. 1841. szept. 27. Nagyváradon (Biharm.) polgári szülőktől, M. Béla, miniszteri osztálytanácsos és író unokabátyja. Szülővárosában a gymnasium hat osztályát 1858. végezve, a jászóvári prémontrei rendbe lépett; de hosszabb ideig tartó betegeskedése miatt, még beesküvése előtt a rendből kilépett és jogot végzett Nagyváradon. Ezután természetrajzi ismereteinek gyarapítása végett Bécsbe ment, honnét visszatérve, 1870. ápr. 27. a m. n. múzeumhoz neveztetett ki. Kora ifjúságától fogva nagy előszeretettel viseltetett a természettudományok, különösen Biharmegye faunája iránt. Mint múzeumi tisztviselő a múzeum s az akadémia segélye mellett 17 évig beutazta hazánknak csaknem minden részét tanulmány és gyűjtés czéljából. Főszakmája a rovartan s ezek rendjéből főleg a Hártyásszárnyúak (Hymenoptera), a méhek és darázsok; ezen szakokat ő kezdte először mívelni hazánkban; eddig több mint 600 új fajnak közölte leírását. Európa híresebb szakbúváraival összeköttetésbe lépett. A magyar n. múzeumnak ilynemű gyűjteménye az ő buzgalmából Európa egyik első rangú tárává fejlődött. Tiszteleti tagja a szentpétervári rovartani társulatnak; választmányi tagja és egyik jegyzője a m. orvosok és természetvizsgálók vándorgyűlésének. A m. tudom. akadémia 1884. jún. 5. választotta levelező tagjai sorába; 1900. ápr. 4. a tudományosság terén szerzett érdemeiért ő felségétől a kir. tanácsosi czímet kapta. 1901. október 30. igazgatóőrré neveztetett ki.

Czikkei a következő folyóiratokban, hirlapokban és munkákban: M. orvosok és természetvizsgálók Munkálatai (1870. Jellemző adatok Biharmegye téhelyröpűinek ismeretéhez); a biharmegyei orvos-gyógyszerész és természettudom. egylet Évkönyvei (1871. Az emberi nem régisége); Mathem. és term. tud. Közlemények (1872. Adatok Biharmegye faunájához, 1873-74. Biharmegye téhely- és pikkelyröpűi, 1875. Adatok Zemplén és Ung megyék faunájához, 1877. Bihar- és Hajdúmegye hártya-, két-, egyenes-, reczés- és félröpűi, 1877-78. Adatok Zólyom és Liptó megyék faunájához, 1879. Ujabb adatok Temesmegye hártyaröpű rovarainak faunájához, 9 új és számos kevésbé ismert faj latin és magyar leírása, 1883. Jellemző adatok Erdély hártyaröpű rovarainak faunájához); Nagyvárad (1874. 38., 39. sz. A Sebes-Körös és a Pecze folyó halai, 99. sz. A szőlők megmentése érdekében, 1875. 95-99. sz. A szőlők megóvása a tavaszi fagy ellen); a nagy-szebeni Verhandlungen (1874. Zur Hymenopteren-Fauna Siebenbürgens); Fővárosi Lapok (1875. A hangyák életéből, A rovarok anyai gondoskodásáról, A rovartan méltatása, A rovarvilág zenészei, 1876. Barlangjaink állatvilága, A rét méhei, A rovarvilág kolibrijei, A darázsok életéből, 1877. A mézelő méh érzékei, A világító rovarokról); Természettudományi Közlöny (1875. A hangyákról, A torontálmegyei sáskákról és Harcsaférgek Győr mellett, 1876. A méh mérgének hatása és gyógyító ereje, Európai hasznos rovarok meghonosítása más világrészekben, 1883. A dongó méhek életéről 1885. A fürkész-darázsok életéről, 1888. Az idei sáskajárásról, 1901. A rovarokról); Természettudományi Szemle (Nagyvárad 1875. A sáskákról, 1876. A biharmegyei barlangok állatvilága, A díszdarázsok életéből), Természet (1876. A fürkészfélék szerepe a természetben, A gubacsdarázsok életéből, 1877. A mézelő méh életéből, 1878. A kérészfélék életéből, A hártyaröpű rovarok életjelenségeinek rövid vázlata); Vasárnapi Ujság (1876. A kolumbácsi légy); Orvos-természettudományi Szemle (Nagyvárad 1876. A darázsok életéből); Budapesti Bazár (1876. A hangyák és barátjaik); Természetrajzi Füzetek (1877. Biologiai jegyzetek, Hymenoptera nova in collectione Musaei nationalis Hungarici, 1877-79. Mellifera nova in collectione Musaei nat. Hung., 1879. Biologiai jegyzetek, Hymenoptera nova e fauna Hungarica, 26 új faj, 1880. Hymenoptera nova e variis orbis terrarum partibus, 35 új faj, 1884. Charakteristische Daten zur Hymenopteren-Fauna Siebenbürgens. Species generis Anthidium Fabr. regionis palaearcticae, 1885., 1894. Species novae vel minus cognitae generis Pepsis, 1887. Studia synonymica, Species tres novae generis Anthidium, 1889. Catalogus Chrysididarum Europae et confinium, 1890., 1892. Additamentum primum et secundum ad Monographiam Chrysididarum, 1891. Tenthredinidae et Siricidae novae, 1892. könyvismert., 1894. E fauna Apidarum Hungariae, 1895. Hymenoptera parasitica educata in collectione Musaei Nationalis Hungarici, 1896. Species Hymenopterorum magnificae novae in collect. Musei N. Hung., Egy lepke érdekes története, 1897. Species septem novae generis Euglossa Latr. in coll. Mus. N. Hung., 1898. Magyarország Hymenopterái, Species novae generum: Euglossa et Epicharis, 1899. Troides, Ornithoptera Elisabethae-Reginae n. sp. auctoribus Dr. G. Horváth et A. Mocsáry Species novae generis Centris F. in collect. Mus. N. Hung., Species Chrysididarum novae in coll. M. N. Hung., Magyarország Neuropterái, 1900. Siricidarum species duae novae, Les espèces du genre Troides appartenant aux collections du Musée Nat. Hongrois, per le Dr. G. Horváth et M., 1902. Species aliquot Chrysididarum novae); Petites nouvelles Entomologiques (Paris 1877. Trois especes nouvelles d'abeilles, 1878. Especes nouvelles du genre Eucera Latr.); Entomologische Nachrichten (1878. Drei neue Schlupfwespen aus Ungarn, 1879 Eine kleine Notiz über das Genus Xenodocon Först., Zur Biologie einiger Chrysiden, 1881. Synonymische Bemerkungen, Drei neue Hymenopteren, 1883. Aus der Geschichte der Literatur der Goldwespen, Zur geographischen Verbreitung der Goldwespen, 1886. Species aliquot Tenthredinidarum novae, 1887. Eine neue Goldwespen-art und Varietät aus Deutschland, 1889. Monographia Chrisididarum Orbis terrarum universi. Antrittsrede); Tijdschrift voor Entomologie (Sgravenshage 1877-78. Data ad faunam Hymenopterologicam Sibiriae); Budapest és környéke természetrajzi, orvosi, közmivelődési leírása (I. 1879. Jellemző adatok Budapest környékének hártyaröptű faunájához); Rovartani Lapok (I. 1884. több kisebb czikk, 1886. A magyarországi farontó darázsok, 1900. A Hymenopterák gyűjtéséről, A legnagyohb nappali pillangók, 1901. Gróf Neuhauss Emil, A Deilephila Nerii életéhez), Emlékkönyv a magyar orvosok és természetvizsgálók XXIII. vándorgyűlésére (Temesvár, 1886. Délmagyarország állattani tekintetben, A rovarok közűl a hártyás-, két-, reczés- és egyenesszárnyúak jellemző fajai); a Természettudományi társulat Emlékkönyve (Budapest, 1892. A méhfélék életéről); a Horae Societatis Entomologicae Rossicae (1887. Chrysis spinidens n. sp. e Mongolia, 1888. Hedychrum cyaneum, Chrysis remota, chlorochrysa, poecilochlora, HymaIayensis, amabilis n. sp.); Abhandlungen d. naturw. Vereins zu Bremen (1887. Species sex novae generis Pepsis); M. orvosok és term. Munkálataiban (1890. Ujabb adatok Biharmegye Molluska faunájához, XXX. 1900. Délmagyarország Neuropterái); Gróf Zichy Jenő harmadik ázsiai utazása (II. k. Hymenopterák, Szépligeti Győzővel együtt).

Munkái:

1. Természetrajzi szemelvények. Értekezések az állat- és növénytan köréből. Nagyvárad, 1868. (Podhráczky Ferenczczel együtt).

2. A magyar fauna másnejű darázsai. Heterogynidae faunae Hungaricae. Bpest, 1880. (Mathem. és term. Közlemények XVIII. Az első magánrajz hazánkban a hártyaröpű rovarokról).

3. A magyar fauna fémdarázsai. Chrysididae faunae Hungaricae. Bpest, 1882. Két táblával (A m. tudom. akadémia által a Vitéz-féle jutalommal koszorúzott pályamű).

4. Literatura Hymenopterorum. Bpest, 1882. (A hártyaszárnyú rovarok világirodalma. Különny. a Természetrajzi Füzetekből).

5. Európai és másföldi új hártyaröptűek. Bpest, 1884. (Értekezések a term. tud. kör. XIII. 11.).

6. Adatok Magyarország fürkészdarázsainak ismeretéhez. (Data ad cognitionem Ichneumonidarum Hungariae. Ichneumones Wesm.). Bpest, 1885. (Mathematikai és term. tud. Közlemények XX. 2.).

7. Földünk fémdarázsainak magánrajza. (Monographia Chrysidarum orbis terrarum universi). Bpest, 1889. (Két táblával, 733 fajnak a leírása, az előszón kívül latinul van írva. Tíz évi tanulmány eredménye. Ism. Budapesti Szemle LXI.). A magyar akadémia III-ik osztályának külön kiadványa.

8. A magyar birodalom állatvilága. Fauna regni Hungariae. Hymenoptera. Magyarország ezeréves fennállásának emlékére kiadta a magyar természettudományi társulat. Bpest, 1897.

9. Emlékbeszéd Xántus János lev. tagról. Bpest, 1899. (Emlékbeszédek IX. 9. sz.).

10. A magyar birodalom állatvilága. Fauna regni Hungariae. Neuroptera et Pseudo-Neuroptera. Bpest, 1899.

Szinnyei Könyvészete.

Figyelő XIX. 1885. 291. l.

Petrik Könyvészete.

M. Könyvészet 1889.

Kiszlingstein Könyvészete.

Pallas Nagy Lexikona XII. 714., XVIII. 278. l.