orvosdoktor, M. Károly városi tanácsos fia, szül. 1836. máj. 23. Brassóban, hol a gymnasiumot elvégezte; azután a würzburgi és bécsi egyetemen orvostudományokat hallgatott és az utóbbi helyen 1861. máj. 13. orvosdoktorrá, 1862. máj. 22. sebészdoktorrá és 1863. július 13-án szülész-, 1865. november 10-én szemészmesterré avatták; azonkívül Schuh tanárnál a műtőtanfolyamot is végezte, melyről 1863. július 14-én oklevelet is nyert. Szülővárosába visszatérve, 1865-ben ugyanott mint szemorvos működött. 1864-ben fürdőorvos volt Zajonban. 1871-ben a 21. honvéd-zászlóaljnál ezredorvos lett Nagy-Szebenben. Miután 1885-ben nyugalmaztatott, visszatért Brassóba; hogy itt a fogászatot gyakorolja. 1889. aug. 27-től az ág. ev. egyházközség pénztáránál ellenőri hivatalt viselt. Meghalt 1900. jún. 27. Brassóban.
Czikkei az Orvosi Hetilapban (1873. Listernek a sebek kezelésénél poselleni eljárása mostani módosításában); a Jahrbuch des siebenb. Karpatenvereinsben (1888. Geschichtliche Glossen, 1889. Drei Wintertouren auf das Schulergebirge, 1890. Über Bekleidung und Ausrüstung bei Hochgebirgstouren).
Munkái:
1. Eszmék a magyar királyi honvéd-egészségügyi intézet szervezése felett. Nagy-Szeben, 1873.
2. Tourenweiser für die Ausflüge in die Berge und Gebirge der Umgebung von Kronstadt. Mit 3 Zinkographien und 1 lithogr. Übersichtskarte in Farben, gez. von Karl Mysz. Kronstadt, 1890. (2. átnézett kiadás: Wegweiser für Ausflüge in die Berge und Gebirge der Umgebung von Kronstadt cz. Kronstadt, 1898.).
Petrik Könyvészete.
Trausch-Schuller, Schriftsteller-Lexikon IV. 315. l.
Gusbeth, Eduard, Zur Geschichte der Sanitäts-Verhältnisse in Kronstadt. Kronstadt, 1884. 99. l.