Kezdőlap

Nagy Lajos,

ág. ev. lelkész, szül. 1867. febr. 14. Nemes-Ládonyban (Sopronm.) Nagy József és Bencsik Judit földművelő szülőktől, kik a soproni ev. lyceumba adták fiukat tanulásra. Szüleit 16 éves korában egy év alatt elvesztette; tanulását azonban nagybátyja gyámsága alatt tovább folytatta és tanulta a theologiát is, melyet Pozsonyban fejezett be. 1890-ben avattatott lelkészszé s mivel lelkészi állás nem volt üresedésben, Farádra ment káplánnak és másodtanítónak, 1892. febr. 22-től 1895-ig pedig Dabronyban (Veszprémmegye) volt segédlelkész. 1896 óta Szent-Antalfán rendes lelkész.

Czikkeit, költeményeit Ladányi álnév alatt írta a következő hirlapokba és folyóiratokba: Pápai Független Ujság (1893-1894. A szerelem, Apróságok a nők jelleméről, németből), Pesti Hirlap (1894. Ötletek); Prot. Pap (1891. Reformatiói beszéd, 1894. czikkek, költ., Papválasztás az evang. egyházban); Evang. Egyház és Iskola (1893. Miért nem helyes, ha teljesen a nép választ papot? Miért kell a mostani papválasztási rendszert megdönteni? A dunántúli evang. segédlelkészek reménytelen állapota, 1894. Még egy tanács, Jóslat); Evang. Népiskola (1894. Ötletek, Morzsák); Kalászok (1894. Költemények, egyházi beszédek) sat.

Munkái:

1. Tavaszi hajtások. Versek. Gondolatok. Értekezések. Pápa, 1893.

2. Őszint e ötletek. Ladányitól. Pápa, 1894.

3. Verses suspiriumok az egyházi év ünnepnélküli felében előforduló evangéliumokra és epistolákra, továbbá különféle viszonyokra alkalmazva. Németből ford. Pápa, 1894.

4. Evangyéliomi és epistolai perikopák. Források után összeállította Ladányi. kiadja Nagy Lajos. Pápa, 1894.

5. Ádventi tanítások. Németből átdolgozta. Pápa, 1894.

6. A szenvedések történetének főbb alakjai. Húsz bőjti tanítás. Németből átdolgozva. Pápa, 1894.

7. Egyházlátogatási Emléklapok főt. és mélt. Gyurátz Ferencz evang. püspök úrnak 1896. jún. 14. és 15. Szent-Antalfán és Zánkán tartott püspöki egyházlátogatásáról. Pápa, 1897.

8. Protestáns tanítók sátoros ünnepe. Karácsonyi, pünkösdi egyházi beszéd protestáns tanítók használatára. Pápa, 1899.

M. Könyvészet 1894.

Ország-Világ 1894. 56. sz.

Sz. Kiss Károly szives közlése önéletrajz után és a m. n. muzeumi könyvtár példányairól.