Kezdőlap

Nagy László,

jogi doktor, ügyvéd, Nagy Elek és nagyenyedi Adorján Eszter fia, szül. 1833. ápr. 6. Csomaközön (Szatmárm.); házi nevelésben részesült, de a nevelő inkább a német nyelv tanulása végett volt mellette. 1842-ben vitte atyja a zilahi gymnasiumba, hol három év alatt a syntaxist elvégezte. Innét a német nyelv elsajátítására 1844-ben a késmárki lyceumba került, hol két év alatt megint a syntaxist tanulta kitünő eredménnyel. 1846-ban a debreczeni főiskolába iratkozott be, hol a költészeti osztályba lépett s 1848-ban végezte az utolsó osztályt. 1849. jan. 26. elvesztvén édes anyját, a nemzetőri szolgálatban atyját váltotta fel és a csomaközi századdal Erdélybe a toroczkói havasokra ment. Innét haza kerülvén a világosi gyásznapok után olvasással töltötte idejét. Ekkor történt, hogy itthon mulatása alatt két menekülttől, Brassai Sámueltől a franczia, Szabad Imrétől az angol nyelvet megtanulta. 1850-ben jogot hallgatni Késmárkra ment; de ott zavarosok levén a viszonyok, az év inkább társalkodással telt el. Ez időben német naplót írt, mely később elveszett. Ismét visszament a debreczeni főiskolába, hol két év alatt Vecsey tanártól a bölcseletet, Szücs Istvántól a jogot hallgatta. Megszünvén ott a jogakadémia, pályája folytatása végett a pesti egyetemre ment, hol 1856-ban doktori szigorlatot tett. 1856-ban atyja társaságában külföldi utra indult Bécsen, Trieszten, Velenczén, Milánón keresztül a Como tavához; innét Svájczba s május 16. a szent Gothárd hegyén keresztül szánkán Lucernbe, Bázelbe és Strassburgon át Párisba mentek, hol a gazdasági kiállítást megtekintették. Azután Londonba mentek és visszautaztukban meglátogatták Teleki László grófot, atyjának főnökét; Berlinen keresztül júl. 1. napjainkban érkeztek vissza Pestre. Innét az akkori rendszer szerint ügyvédi gyakorlatra Nagyváradra Nagy József ügyvéd mellé, azután Aradra Cserepes Ferencz szintén ügyvéd mellé ment, mindenütt egy-egy évig segédkezve. 1859. júl. gyenge egészsége helyreállítása végett Balaton-Füredre utazott; azonban ott tüdő-gyuladást kapott és a tüdővésszel küzdött otthon 1862. jún. 6. bekövetkezett haláláig.

Munkája: Nagy László síremléke. Debreczen, 1863. (Ajánlás atyjától Latinovics Mór és Bereczki György kedves bajtársainak vigasztalásúl. Életrajza szintén atyjától. Apróbb dolgozatai: 12 költemény, eredetiek és fordítások Shelley és Moore után, Utazási naplótöredékei, Levelezések, Végakarata, Gyászlevél, Temetés, Utójegyzetek. Atyjának életrajzi jegyzetei: szül. 1803. márcz. 28. Háromszéken, 1812. az enyedi iskolába ment, 1831. ügyvédnek esküdött, 1832. szept. 5. Csomaközre ment és gr. Teleki Lászlóné, b. Mészáros Johanna javai felügyelőségét fogadta el sat. Nagy László kőnyomatú arczképe és névaláírása van a munka mellett, nyomt. Engel és Mandello Pesten 1862.)

A m. n. muzeumi könyvtár példányából.